A
(Gyöngyös, 1923. márc. 20.-Bp., 1982. aug. 24.): újságíró, író.
M.: Kultúrmunkások, 1953; Erdők országa [Ákos Lászlóval], 1954; A vásárhelyi remete. Bolyai János életrajza, 1955; Budapest-Gyöngyös-Mátra, 1960; Budapest-Tokajhegyalja-Sárospatak, 1961; A szegedi boszorkányok, ifj. r., 1963; Hogyan működik?, 1963; Honárulók, tört.-i r., 1965; Műszaki-tudományos kutatás Magyarországon, 1965; A világ ipara. A gyáripar kialakulásától az automatizálás korszakáig, 1968.
(Bp., 1918. ápr. 9.-Ramat-Gan [Tel-Aviv], 1979. máj. 3.): író, újságíró, könyvillusztrátor. [Izrael]
Max Nordau-díj 1955; Krausz Moshe-díj 1963.
M.: Elmondom... My story... 1942-1945, ill. album, 1947; A vadász fia, r., Tel-Aviv, 1951; Etmol, r., Tel-Aviv, 1953; Tegnap, riportr., Tel-Aviv, 1953; Gurá ben hácájd, r., Tel-Aviv, 1953; Mi lhámá b'erec hán'-máhin, r., Tel-Aviv, 1953; Orá bát d'vorim, r., Tel-Aviv, 1953; Roni c'rácár loméd láávod, r., Tel-Aviv, 1953; Bál után. Korrajz, r., Tel-Aviv, 1955; Solt György története, r., Tel-Aviv, 1957; Turzá, r., Tel-Aviv, 1958-1959; Gá éno já é, r., Tel-Aviv, 1958; A naxosi ifjú, r., Tel-Aviv, 1959; Hárfa utca, r., Tel-Aviv, 1961; A csodák 6 napja, riport, Tel-Aviv, 1967; Mérlegen, r., Tel-Aviv, 1972; Jubileumi évkönyv Izrael fennállásának 25. évfordulójára, szerk., Tel-Aviv, 1973; Az ítéletnapi háború és egy esztendő, riport, Tel-Aviv, 1974.
[MEIL,Borbándi,Révai1,OSZKK,HUNG,MÉL4]
Abádi Nagy Zoltán [családnév: Nagy]
(Abádszalók, 1940. nov. 16.): irodalomtörténész, műfordító.
Az irodalomtud. kandidátusa 1979, doktora 1993; Az Európa Kvk. Nívódíja 1984, 1985.
M.: Swift, a szatirikus és a tervező, 1973; Entropikus dialektikabomlás a mai amerikai társadalomszatírában, 1981; Válság és komikum. A hatvanas évek amerikai regénye, 1982; Az amerikai minimalista próza, 1994; Mai amerikai regénykalauz 1970-1990, 1995.
Műford.: J. Barth: Bolyongás az elvarázsolt kastélyban, r., 1977; W. Percy: Hurrikánok évszaka, r., 1984; Peter de Vries: A bárány vére, r., 1985.
Abafáy Gusztáv [névváltozat: Abafáy-Öffenberger; családnév: Öffenberger]
(Bp., 1901. szept. 12.-Landshut, 1995. márc. 2.): irodalomtörténész. [MO/ROM, NO]
M.: Salamon Ernő: Gyönyörű sors, vál. v. [összeáll. Bonyháti Jolánnal, Szemlér Ferenccel], Bk., 1948; Din manuscrisle inedite ale eni Bolyai János [Benkő Samuval], h. n., 1956; Utunk. A Román Népköztársaság Írószövetségének lapja. Tíz év közleményei. 1946-1955., mutató, összeáll., Kvár, 1957; Három portré. Asztalos István, Kovács György, Nagy István [Kacsó Sándorral és Sőni Pállal], Bk., 1963; Nagy István: A Boldog utcán túl, elb., karcolatok, összeáll., jegyz., Bk., 1966; Izsák József: Asztalos István [a bibliográfiát összeáll. Bonyháti Jolánnal], Bk., 1967; Varró Dezső: Gyilkos tavasz, v., összeáll., előszó, Kvár, 1970.
[KMIK,ÚMIL,ROMIL,Révai1,OSZKK,KKACs]
(Bp., 1945. jan. 3.): nyelvész, irodalomtörténész.
M.: Kriza-kódex, 1532, s. a. r., 1988; Czech-kódex, 1513, s. a. r., 1990; Veres Péter kéziratos hagyatéka, 1991; Döbrentei-kódex, 1508, Halábori Bertalan keze írásával, s. a. r. [T. Szabó Csillával, Madas Edittel], 1995.
[MNBCD]
Abaffy Erzsébet, E. [Egri Péterné]
(Bp., 1928. márc. 11.): nyelvész.
A nyelvtud. kandidátusa 1962, doktora 1985.
M.: Író és nyomdász viszonya a XVI. században, 1953; Balassi Zsigmond: Lovak orvossága, szövegkiad., 1957; Sopron megye nyelve a XVI. században, 1965; Szöveggyűjtemény a nyelvészeti kötelező irodalom területéről I-II., összeáll., 1965; Dunántúli missilisek a XVI. századból, szövegkiad., 1968; XVI. századi nyugat-dunántúli missilisek helyesírásáról, 1969; Magyar nyelvtörténet. Tanulmánygyűjtemény I-II., 1976; Bárczi Géza: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése, s. a. r., szerk. [N. Abaffy Csillával], 1982; Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke (1555) és emlékirata (1585), kiad. [Kozocsa Sándorral], 1986; Bárczi Géza: A magyar igeragozás története, szerk., s. a. r. [N. Abaffy Csillával], 1990; Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából. Szamosközy István történetíró kézirata [szerk. Hegedűs Attila, Papp Lajos], kiad., 1991; Az ősmagyar fonémarendszer történetéhez, 1991; Bárczi Géza és a magyar hangtörténet, 1991; Középkori leveleink 1541-ig, szerk. [Hegedűs Attilával, Papp Lajossal], 1991; A magyar nyelv történeti nyelvtana I. köt. A korai ómagyar kor és előzményei [Rácz Endrével], 1991; II/1. köt. A kései ómagyar kor morfematika, 1992; Lázár Zelma-kódex. A XVI. század eleji nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel [N. Abaffy Csillával és Madas Edittel], 1992; Székelyudvarhelyi kódex 1526-1528. A nyelvemlék hasonmás és betűhű átirata, s. a. r. [N. Abaffy Csillával], 1993; Bárczi Géza emlékkönyv születésének 100. évfordulója alkalmából, szerk. [Szathmári Istvánnal, B. Lőrinczy Évával], 1994.
[MTAA,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1,MNBCD]
(Gyulakuta, Maros vm., 1905. jan. 13.-Bp., 1987. dec. 10.): író, újságíró, szerkesztő.
M.: A modern irodalmi műveltség kézikönyve, szerk. [Benamy Sándorral], 1941; Keserű kenyér [Benamy Sándorral], riportok, 1953; Egy kísértettérkép nyomán [Benamy Sándorral], szociogr., 1963; Egy újságírónő magánjegyzetei, visszaemlékezések, 1986; Tanulságos utak 3 kontinensen, 1988.
Műford.: U. Sinclair: A szerelem tövises útja [Benamy Sándorral], r., 1958; J. M. Eça de Queirós: Amaro atya bűne [Kordás Ferenccel], r., 1961.
(Bp., 1929. febr. 23.-Bp., 1992. jún. 8.): újságíró, lexikográfus.
M.: Úttörővasút, ifj. r., 1949; Elmúlt a nyár, r. [Pruckner Pállal], 1957; Film kislexikon, főszerk., 1964; Kinoszlovar I-II. [szovjet filmlexikon magyar címszavakkal], Moszkva, 1966-70; 50 éves a MOSZFILM Stúdió, 1967; 50 éves a Szovjetunió, filmtörténet, 1967; Új Filmlexikon I-II., főszerk. 1971, 1973 {1974*ÚMIL}; Várkonyi Zoltán, portré, szerk. [Bernáth Lászlóval és Török Ilonával], 1978; Magyar filmek ajánló jegyzéke 1948-1978, 1978; Hungarian Films - Hungarian Actors, Film Hongrois - Acteurs Hongrois, Ungarische Filme - Ungarische Schauspieler, Vengerszkije filmi - Vengerszkije aktyeri, színészlexikon, 1979; A szovjet filmek fesztiváljának története, 1981; Incze Sándor: Színházi életeim. Egy újságíró karrierregénye, szerk., összeáll., 1987.
(1947): ifjúsági író.
M.: Adj találós mesét. A hat tilalom, mesék, Szeged, 1993; Adj találós mesét. Hetedhét határ, mesék, h. n., 1997.
(Bodroghalász, 1945. okt. 14.): újságíró, kritikus.
Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj 1998.
M.: Egy rövid életű színházi lap története. Debreceni Színház 1936-39, 1970; Hajdúnánás 30 éve, tan. [Gábor Zoltánnal], Hajdúnánás, 1974; Emelkedő úton. 25 éves a hajdúnánási Micsurin Tsz. [Székelyhidi Ágostonnal], Hajdúnánás, 1975; Latinovits Zoltán, versek, visszaemlékezések, szerk., 1977; Szirtes Ádám, visszaemlékezések [Márkus Bélával], szerk., 1978; Ruttkai Éva, visszaemlékezések, szerk., 1981; Jékely Zoltán: Oroszlánok Aquincumban, színművek, verses játékok, szerk. és utószó, 1984; Latinovits Zoltán tekintete, dokumentumok, tűnődések, beszélgetések, 1987; Tamási Áron színjátékai, szerk. és függelék, 1987; Nemzeti ügy, Sütő András életműsorozata, szerk., 1989-1995; Harag György színháza [Nánay Istvánnal és Váli Ilonával], 1992; Nemzeti a magasban. Krónika dokumentumokban, 1963-1995, 1996.
(Bp., 1931. jún. 14.-Bp., 1990. aug. 17.): író, kritikus, műfordító.
JA-díj 1973.
M.: Kárpáti Aurél: Főpróba után. Válogatott színibírálatok 1922-1945. S. a. r., 1956; Indulatos utazás, kritikák, tan., 1957; Párbeszéd a szenttel, elb., 1960; Az opera fellegvárai, operakalauz, 1963; Saulus vagy Paulus?, tan., 1968; Nyomozás, színművek, önéletrajzi írások, 1970; Mindent bele!, humoreszkek, szatirikus írások, 1970; Réz Pál: Irodalmi szakácskönyv, s. a. r., bev., utószó, 1970; Gyere velem operába!, operakalauz, 1973; Félidő. Portrék, tanulmányok, 1973; Második félidő, portrék, tan., 1974; Úton-útfélen, karcolatok, 1976; Jó utat, fiatalok!, karcolatok, útijegyzetek, 1978; 12-es viszonylatban, elb., szatírák, 1978; Emlékezetem pályája, emlékezések, 1981; Negyedik negyed, esszék, emlékezések, 1981; Kesztyűs kézzel. Könyv az ökölvívásról, 1982; Tündöklések, bukások, operakritikák, interjúk, 1983; Arcok, képek, önarcképek, emlékezések, 1985; Szervusztok, humoreszkek, 1985; Emlékezetem pályája 1-2, önéletírások, 1987; Fondorlatok. Karcolatok, jegyzetek, 1988; Indulás, érkezés. Esszék, cikkek, kritikák, 1990.
Műford.: N. Kazantzakisz: Mihálisz kapitány, r., 1958; T. Russel: Filharmónia, 1968; F. S. Fitzgerald: Az ólomkristály és egyéb írások, elb. [többekkel], 1966; C. Chaplin: Életem, 1967.
[MIL,AKL,DKA,ÚML8,KMIK,KK3-4,MKK,ÚMIL,Révai1,MÉL4]
(Bp., 1957. máj. 20.): kritikus, műfordító.
Műford.: Schratt: Fiam, Antonio [Deréky Pállal], 1993.
(Aranyosrákos, Torda-Aranyos m., 1931. jan. 17.-Bp., 1996. máj. 22.): közíró, elbeszélő. [ROM]
Munkaérdemrend III. fokozat 1965.
M.: Részegnek minden nóta szép, elb., Bk., 1969; Mindennapi munkánk, tudománynépszerűsítő, Bk., 1969; Homo faber. Reflexiók a munkáról, Bk., 1972; Vér és vas, tan., Bk., 1976; Földszintes atomkor, tan., Bk., 1979; Micsoda majális, elb., Kvár, 1979; Égi úton. Képzeletben, gépmadárral, űrhajóval, Bk., 1988; Ember a légtengeren túl. Űrkrónika, Bk., 1990; Picula. Dumás beszély glaszodél-hangadó masinára. Első tekercs: Szegényember csikója hamar ló, r., 1. köt., Székelyudvarhely, 1995.
[ROMIL,KMIK,ÚMIL,Révai1,KKACs]
Ács István ->Horváth Sz. István
(Bp., 1965. okt. 24.): költő.
M.: Helyben vagyunk, v., 1993.
(Szabadka, 1928. szept. 8.): költő, műfordító. [JU/NO]
Híd Irodalmi Díj 1960, 1983; Bazsalikom-díj 1974 {1971*KK96}; Jugoszláviai Műfordítók Szövetségének díja 1973; Üzenet-díj 1979; Szenteleky Kornél-díj 1990; A Vajdasági Íróegyesület Életműdíja 1991; A Vajdasági Íróegyesület Fordítói díja 1994.
M.: Kéz a kilincsen, v., Újvidék, 1953; Kerekszemű állatok, verses képeskönyv, Újvidék, 1957; Csönd helyett vers. Versek 1952-1959 {1957*ÚMIL,Révai1}, Újvidék, 1959; Menetrend dicsérete, v., Újvidék, 1968; Ének füstje, füst éneke, v. és v.fordítások, Újvidék, 1976; A közbülső világ, v., Újvidék, 1983; Ács Károly összes versei, Újvidék, 1988; Ráklépésben. Ötven év születésnapi versei, Újvidék, 1995.
Szerk.: Napjaink éneke. A modern jugoszláv költők antológiája, szerk., jegyz., Újvidék, I. köt. 1965, II. köt. 1967; El nem taposható csillagok. Jugoszláviai magyar forradalmi költészet, Újvidék, 1977; Ár ellen, ant., szerk., Újvidék, 1982.
Műford.: D. Ćosić: Gyökerek, r., Újvidék, 1956; V. Kaleb: Áldott por, r., Újvidék, 1958; A. Isaković: Nagy gyerekek, elb., Újvidék, 1959; M. Bulatović: Égre szállt a vörös kakas, r., Újvidék, 1963; O. Župančič: Cicibán, gyv., Muraszombat, 1965; M. Krleža: Versek - emlékiratok, Újvidék, 1965; D. Kiš: Kert, hamu, r., Újvidék, 1967; O. Bihalji-Merin: Huszadik századi művészportrék, tan., Bp.-Újvidék, 1969; B. Ćosić: Családom szerepe a világforradalomban, r., Újvidék, 1970; D. Kiš: Korai bánat gyermekek és érzékenyek számára, elb., Újvidék, 1971; M. Crnjanski: London regénye, r., Bp.-Újvidék, 1975; Kiásott kard. Jugoszlávia népeinek költészetéből. Vál. versfordítások (1945-1984), Újvidék, 1985; V. Popa: A kis doboz, v., Újvidék, 1987; G. Janjušević: Messzi föld, v., Újvidék, 1988; M. Crnjanski: Ithaka, v., Újvidék, 1993.
[MIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1]
Ács Kató [Kertész Lászlóné, Körmendi Márta]
(Bp., 1917. szept. 9.-Bp., 1989. dec. 7.): ifjúsági író.
SZOT József Attila-pályázatának I. díja 1950.
M.: Mit meséljünk ma? összeáll. [J. Ács Kató néven, Pápa Rellivel], 1945; Az élő szoba meséi, 1946; Népek hajnalcsillaga, Újpest, 1948; Kőbányai gyerekek, ifj. r., 1950; Egérút, bábjáték, 1950; Vadrózsa vagy galagonya, ifj. kisr., 1951; Győznek a Barót-fiúk, ifj. r., 1952; Petruska vasárnapja, mese, 1955; Jutka és a bábszínház, ifj. elb., 1960; Szervusztok, hajnalkák! mesék, 1960; Tóbi, a kisautó, gyr., 1965; Orbán és Petronelka {Petronka*KMIK, Petronella* Révai1}, gyr., 1968; Bendegúz, a kölyöktigris és más történetek, mesék, 1974; Mártonka vasárnapja, színpadi játék, 1975; Az elveszett mese és egyéb történetek, 1997.
[MIL,KMIK,MÉL4,ÚMIL,MIB8,Révai1,OSZKK]
(Újpest, 1941. jún. 11.): író, kritikus, szerkesztő.
A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1978; Füst Milán-jutalom 1989; JA-díj 1991.
M.: Gozsdu Elek: Köd, r., elb., s. a. r., 1969; Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő. Pacsirta. Aranysárkány. Édes Anna, s. a. r., 1974; Kuncz Aladár: Fekete kolostor, r., s. a. r., 1975; Heinrich Mann: Ronda tanár úr, s. a. r., 1977; Csak víz és levegő, elb., 1977; Beavatás, kisr., 1979 [szlovákul: Cestovná horúčka, Pozsony, 1984]; Kard, korbács, alamizsna, elb., 1983 [németül: Berlin-Weimar, 1986]; Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. A szerelmes levél, két kisr., s. a. r., 1984; A gyanútlan utazó - Az esély, két kisr., 1988; Hófúvás szagát. Komárom-Esztergom megyei írók és költők antológiája, szerk. [Szakolczay Lajossal], 1993.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1]
(Bp., 1954. dec. 4.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1990.
M.: Esopus fabulái Pesti Gábor szerint, vál., szerk., 1980; Jordánszky-kódex, kiad. [Lázs Sándorral], 1984; A madarakról és a vadakról. Az aiszóposzi meséket magyarította Heltai Gáspár és Pesti Gábor. Az ifjúság számára átdolg. [Székely Júlia Annával], 1985; Rimay János: Írásai, összeáll., utószó, jegyz., 1992; Rimay János: Epicédium a Balassi fivérek, Bálint és Ferenc halálára [a Balassi fivérek gyászversgyűjteményének hasonmás kiadása], s. a. r., 1994.
(Bp., 1957. aug. 12.): nyelvész.
A nyelvtud. kandidátusa 1990.
M.: A Magyarországon megjelent dán szépirodalmi művek katalógusa, 1982; Dansk fonetik og fonologi for ungarere, Koppenhága, 1983.
(Kispest, 1901. nov. 9.-Bp., 1974. febr. 6.): újságíró, történész.
M.: Régi kispestiek, Kispest, 1937; Dél-amerikai magyar utazók a XVII. és a XVIII. században, 1938; Akik elvándoroltak, 1940; Kossuth papja: Ács Gedeon, Vác, 1940; New-Buda, 1941; Magyar úttörők az Újvilágban. László Károly 1850-67. évi naplójegyzetei a Kossuth-emigráció amerikai életéből, 1942; A száműzöttek. Fiala János 1848-49-ki honvédalezredes és Árvay László emlékiratai az emigrációból, 1943; Népek tavasza. Ismeretlen levelek, naplójegyzetek a magyar szabadságharc és emigráció korából, szerk., 1943; Kossuth demokráciája [közread. és jegyz. Szakasits Árpád], 1943; Magyarok Észak-Amerikában, 1944; Magyarok Latin-Amerikában, 1944; Magyarok idegenben, 1946; A genovai lázadás. A Magyar Nemzeti Igazgatóság regénye. 1859-1861, 1958; Maximilianus Transilvanus, a Magellanes-expedíció krónikása, 1961; Magyarok és a risorgimento. A magyar légionisták életrajzgyűjteménye, 1961; Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban. 1861-1865, 1964.
(Szombathely, 1953. márc. 3.): történész, újságíró.
M.: Kisvárda, 1980; Nemzetiségek a történelmi Magyarországon, 1984; A harmadik honalapítás, 1987; Nagy Lajos király, 1987; Kizárt a párt, rip., 1989.
Műford.: J. Goebbels: Napló [Gyurkó Lászlóval], 1994.
(Ajak, 1947. márc. 9.): költő, irodalomtörténész.
Ratkó József-díj 1995; JA-díj 1997.
M.: Másnapos freskó, v., 1975; Tamkó Sirató Károly, kismonogr., 1981; Kikötő, szerk. [Görömbei Andrással és Márkus Bélával], Debrecen, 1981; A mánia terjeszkedése, v., 1983; Képversek, vál., szerk., bev. tan. [Bertha Zoltánnal és Márkus Bélával], 1984; Termő avantgarde, tan.-ok, 1988; A térség kritikája, új v., 1994; Ötven nagyon fontos regény, műismertetés és műelemzés [Ungvári Tamással], 1994; Csülökcsemegék. Magyaros ízek - 111 recept, 1996; A. G. úr X-ben, vál. v., Pécs, 1997.
[KMIK,SZSZBKIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,KKH tévesen: Aczél Gyula néven; Révai1,HungÉrt1990-93]
(Kassa, 1922. febr. 27.-?): műfordító, dramaturg. [Szlovákia]
Műford.: C. Zetkin: Az élet frontján akarok harcolni, vál. írások, 1956; J. A. Komenský: Nemzetem tudósaihoz, részlet a "Theatrum universitatis rerum"-ból, 1957; H. Volanská: Méreg, r., 1959; Ĺ. Ondrejov: Társaihoz száll az éji madár, elb., 1959; K. Schulz: Kőbezárt fájdalom, r. [Szekeres Györggyel és dr. Richter Lászlóval], 1962; M. Kundera: Kulcstulajdonosok, színmű, 1962; N. Frýd: Élők doboza, r., 1962; L. M. Pařízek: Zúg a Kongó, útleírás, 1965; A Nemzetközi Szakszervezeti Mozgalom Ábécéje, kislexikon, 1966; B. Němcová: Az Időkirály, szlovák népmesék, Bp.-Pozsony, 1967; L. C. Moyzisch: A Ciceró akció, dokumentumr., 1968; Manitou ajándéka, indián mesék [szlovákból], Pozsony, 1968; E. Gašparová: A Harangoshegy kincse, gyr., 1969; S. Leacock: A rejtély titka, vál. humoreszkek [Karinthy Frigyes és Szinnai Tivadar fordításaival együtt], 1969; E. Montagu: A sosemvolt ember, dokumentumr., 1969; V. Toman: Készítsünk űrhajót, ifj. modellező könyv, 1974; H. Volavková: Hieronymus Bosch, monogr., 1976.
[OSZKK]
(Bp., 1921. dec. 16.-Boston, 1994. ápr. 18. {Különféle adatok a halálozásról: Amherst*Borbándi; Párizs, 1994. ápr. 19.*ÚMIL; ápr. 15.*HUNG}): költő, író, műfordító. [1956-tól Anglia, 1963-tól Svájc, 1966-tól USA]
Kossuth-díj 1949; Az irodalomtud. kandidátusa 1952; Sztálin-díj 1952; Nagy Imre-emlékplakett (posztumusz) 1994.
M.: Ének a hajón, v., 1941; Éberség, hűség, v., 1948; A szabadság árnyékában, r., 1948 [bolgárul: Szófia, 1951, szlovákul: Pozsony, 1951, cseh nyelven: Prága, 1952, olaszul: Róma, 1955]; Az első élmunkás, színmű, 1949; Vihar és napsütés, r., 1949; Jelentés helyett, v., 1951; Láng és parázs, kisr., 1953; A titokról, v., 1956; The Revolt of the Mind. A Case History of Intellectual Resistance Behind the Iron Curtain, tan. [Méray Tiborral], New York, 1959 [németül: München, 1960, franciául: Párizs, 1962], magyarul: Tisztító vihar, London, 1960, {1961*KK94,ÚMIL} [München, 1982; Szeged, 1989]; Ein aristokratischer Kommunist, München, 1963; The Ice Age, r., New York, 1965 [franciául: Párizs, 1968]; Ten Years After. The Hungarian Revolution in the Perspective of History. A commemoration of the tenth anniversary of the Hungarian revolution, szerk., New York-London, 1966; Le temps de la peur, r., Párizs, 1968; Revolt in Hungary, New York, 1968; Poetry from the Russian Underground, társszerző, New York, 1973; The Literature of Eastern Europe: An Introduction with an Anthology and Bibliography, 1978; Illuminations, elb., London, 1982, magyarul: Illuminációk, r. [ford. Gy. Horváth László], 1991; The Hunt, r., London, 1990, magyarul: A vadászat, r. [ford. Gy. Horváth László], 1994; The Dragon Chronicles, r., 1992; Harminchárom év, Sopron, 1994.
Műford.: Szabadság a hó alatt. Ismeretlen orosz költészet, 1957-1967 [Tikos Lászlóval], München, 1967 [angolul: J. Langlanddel, New York, 1970].
[MIL,KMIK,FÉL,MEIL,Borbándi,KK92,KK94,ÚMIL,Révai1,OSZKK,HUNG]
(Bp., 1959. febr. 16.): műfordító.
Műford.: J. Piaget: Az értelem pszichológiája [Farkas Ildikóval], 1993; Lectures choisies de l'esthétique romantique [Maár Judittal], 1993; Nyelv, költészet, titok. Válogatás a francia szimbolisták esztétikai írásaiból [Maár Judittal], 1995.
(): költő.
M.: Útmutató, v., 1995.
(Bp., 1946. júl. 2.): műfordító.
M.: A tudás akarása. A szexualitás története, 1996.
Műford.: G. Duby, Robert Mandrou: A francia civilizáció ezer éve [Pataki Pállal], 1975; P. Bourdieau: A vallási mező kialakulása és struktúrája, 1977; É. Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához [Léderer Pállal], 1978; A. Malraux: Lázár, 1979; G. Simenon: Maigret és a becsületes emberek, 1980; R. Barthes: Mitológiák, vál. és ford., 1983; Kosztolányi Dezső: Le traducteur kleptomane [Maurice Regnaut-val], 1985; J. P. Sartre: Freud, 1987; M. Duras: A szerető, 1987; Kosztolányi Dezső: Cinéma muet avec battements de coeur [Maurice Regnaut-val], Párizs-Bp., 1988; G. Simenon: A becsületsüllyesztő, 1990; Nostradamus jóslatai az ezredvégről [Ligeti Pállal], 1990; Nostradamus leghíresebb jóslatai [Ligeti Pállal], 1991; Nostradamus Világvége [Ligeti Pállal], 1991; B. Vian: Minden hulla fekete, 1991; Kosztolányi Dezső: Alouette [Maurice Regnaut-val], Bp.-Párizs, 1991; Cure d'ennui [Unalom kúra; vál. Ferenczi Sándor íróbarátainak műveiből], Párizs, 1992; L. Jouannigot: Rozmaring, a balett-táncos, mese, 1993; A. de Tocqueville: Az amerikai demokrácia, 1993; Hayiym Hermes: Amszterdam-hadművelet, a brit hadsereg zsidó ejtőernyősei Közép-Európában, ford., s. a. r., 1994; Baudelaire ajándéka, tan.-ok, cikkek [Karátson Endrével és Csordás Gáborral], Pécs, 1994; A. Bazin: Mi a film?, 1995; F. Truffaut: Hitchcock, 1996.
[MKK,KK92,KK94,KK96,Révai1,OSZKK]
(Balassagyarmat, 1954. szept. 3.): költő.
M.: Gyökerek lélegzése, v., Salgótarján, 1988; Csókok a seben, v., Balassagyarmat, 1992; Pohánka Erika: Rezdülések, v., vál., Balassagyarmat, 1995.
(Alsóbölkény, Maros vm., 1913. jún. 15.): nyelvész, író, műfordító. [ROM]
M.: Helyesen románul [Balázs Jánossal és Balázs Lászlóval], Bk., 1960, 3. átdolg. kiad., Bk., 1971; Probleme specifice ale predării limbii române în şcolile cu limba de predare maghiară, Bk., 1969.
(Kecskemét, 1937. aug. 6.): klasszika-filológus, irodalomtörténész, nyelvész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1976, doktora 1989; Műfordítói nívódíj 1982; Lénárd Sándor-díj 1984; Marót Károly-díj 1996.
M.: Orosz nyelvkönyv az ált. isk. 6. o. számára, társszerző, 1971; Catullus versei. Catulli Veronensis liber. [Auctores Latini XV. sorozat], egyetemi tankönyv, kritikai kiadás, bev., jegyz., 1971; Tanári kézikönyv az orosz nyelv tanításához a 6. osztályban, 1972; Latin költészet, tan.-ok, szerk. [B. Révész Máriával], 1974; Latin prózaírók, szerk. [B. Révész Máriával], 1976; Martialis és költészete, monogr., 1979; Salisbury-i János: Metalogicon. I. könyv, 1988; Vergilius: Aeneis I-VI. [Auctores Latini XXI. sorozat], egyetemi tankönyv, bev., jegyz. [B. Révész Máriával, Bollók Jánossal], 1988; Római irodalom az archaikus korban, Pécs, 1993; Római irodalom az aranykorban, Pécs, 1994; Római irodalom az ezüstkorban, Pécs, 1994; 22 híres beszéd [másokkal], 1995; Római irodalom a késő császárkorban, 1996; [sorozatcím: Apokrif iratok] Csodás evangéliumok, vál., 1996; Apokalipszisek, vál., 1997.
Műford.: H. Sophronius: "Nehéz az emberi léleknek nem szeretni". A keresztény életről, irodalomról és tudományról, jegyz., utószó, 1981; Arisztotelész: Rétorika, jegyz., utószó, 1982; L. C. F. Lactantius: Az isteni gondviselésről, jegyz., utószó, 1985; Cornificius: Rhetorica ad C. Herennium = A C. Herenniusnak ajánlott Rétorika latinul és magyarul, bev., jegyz., szöveget gond., 1987; Szent Jeromos: Nehéz az emberi léleknek nem szeretni, 1991; A szofista filozófia, szöveggyűjt. [összeáll.: Steiger Kornél], 1993; Az apostolok csodálatos cselekedetei, szerk. [Dörömbözi Jánossal], 1996.
[MTAA,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1,OSZKK]
(Guta, 1943. aug. 30.): dalszövegíró, költő.
American Song Festival Lyrics Competition Hollywood-díja 1977; LGT életműlemez 1992; Omega életműlemez 1995; Huszka Jenő-díj 1998.
M.: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, dalszövegek, 1973; Harmincéves vagyok, musical, 1975; Versek és képek [Gross Arnolddal], 1979; Angel's Flight, 1982; Innen és túl. Versek az Isten-kereső emberről [Dékány Endrével és Rónay Lászlóval], 1984; Művek [anyagát a szerző az 1978 és az 1986 közötti írásaiból állította össze], 1988.
[MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD,Révai1]
Adonyi Nagy Mária [családnév: Nagy]
(Éradony, Bihar tart., 1951. okt. 6.): költő, műfordító. [ROM]
A Ro. Írószövetség Díja 1978.
M.: Emlék jelen időben, v., Bk., 1978; Állatövi jegyek, v., Bk., 1982; J. Bobrowski: A vízimalom balladája, utószó, Bk., 1983; Pilinszky János legszebb versei, vál., előszó, Bk., 1983.
Műford.: J. Bobrowski: Legszebb versei, vál., bev., Bk., 1988.
[ROMIL,KMIK,KK96,ÚMIL,KKACs,Révai1]
(Nyíradony, 1958. okt. 12.): költő.
M.: Kőmagos hógolyó, v., 1989; Válogatott dokumentumok a Győri Egyházmegye életéből 1945-1966, szerk., 1991; Meseautó, gyv., 1996.
[MNBCD]
(Gyorok, Arad m., 1926. márc. 26.): költő (református lelkész). [ROM]
M.: Örök adventben, v., Kvár, 1992; Eső kisasszony, gyv., Kvár, 1992.
[RMKK]
Adriányi Gábor [eredeti név: Vit Gábor]
(Nagykanizsa, 1935. márc. 31.): teológus, egyháztörténész. [NO]
M.: Die Stellung der ungarischen Kirche zum Österreichischen Konkordat von 1855, Róma, 1963; Friedrich Graf Revertera. Erinnerungen 1888-1901, Róma, 1972; Fünfzig Jahre ungarischer Kirchengeschichte 1895-1945, Mainz, 1974; Az egyháztörténet kézikönyve, München, 1975 [németül: Freiburg-Bázel-Bécs, 1979]; Ungarn und das I. Vaticanum, Köln-Bécs, 1975; Herzog Ladislaus von Oppeln (1401) und die Gründung der Paulinerkloster Tschenstochau in Polen und Wiese bei Oberglogau/Oberschleisen [J. Gottschalkkal és S. Swidzinskivel], Hildesheim, 1978; Apostolat der Priester- und Ordensberufe. Ein Beitrag zur Geschichte des deutschen Katholizismus in XX. Jahrhundert, Köln-Bécs, 1979; Beiträge zur Kirchengeschichte Ungarns, München, 1986.
[MKK,MEIL,Borbándi,ÚMIL,Révai1]
(Szeged, 1932. ápr. 9.): író, költő, műfordító.
Szocialista Kultúráért 1980; A Móra Kvk. Nívódíja 1983; IBBY-díj 1989 {1987 ÚMIL} Forgatókönyve az ifj. tv-filmek szemléjén a műv. kategória I. díját kapta 1989.
M.: Tótágas, gyv., szerk., 1976; Nyuszikönyvek. Szovjet népek meséi, ant., szerk., 1980; Városka a burnótos szelencében, mesék, szerk., 1982; Vásárfia, mesék, v., szerk., 1983; A titkokat az ujjaimnak mondom el, gyv. [Irsa Katalinnal], 1983; Minden lehetséges, v., 1984; Akik ki akarták merni a tengert, ant., szerk.,1984; Kamaszságok. Gyermekkönyv kamaszoknak, v., 1985; Göndörű nyírfácska. Orosz versek és mesék gyermekeknek, vál. és szerk., 1986; Mesék a szerelemről, vál. és szerk., 1987; Élősirató, v., 1987; NEMzedék, v., 1988; Drága Zsül! Levelek versben, 1992; Az elterelt idő, v., magánkiadás, 1993.
Műford.: I. Olbracht: Vándorcirkusz, elb., 1960; Sz. Mihalkov: Miénk a világ, avagy a rakoncátlanság ünnepe, gyv., 1977.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1,OSZKK]
Agárdi Ferenc [eredeti név: Danczinger]
(Bp., 1898. máj. 24.-Bp., 1969. febr. 12.): publicista, művelődéstörténész.
Szocialista Hazáért Érdemrend 1967.
M.: Afrika ébred [Rátz Kálmán neve alatt], 1936; A svábok bejövetele, 1946; Régi magyar világjárók [Borsody-Bevilaqua Bélával], 1954; A nagyvilág magyar vándorai, 1955; Hamis tanúk, taláros bűnösök, összeáll., 1955; Magyarok a cári Oroszországban, 1955.
(Bp., 1946. ápr. 15.): irodalomtörténész, kritikus.
Az irodalomtud. kandidátusa 1983; JA-díj 1987.
M.: Rendiség és esztétikum. Gyöngyösi István költői világképe, kismonogr., 1972; A hetvenes évek magyar irodalmáról, szerk., 1979; Révai József: Ifjúkori írások (1917-1919), szerk. [F. Majlát Augusztával], 1981; Értékrend és kritika. Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években, monogr., 1982; Korok, arcok, irányok, tan., 1985; Művészet és közösség, tan., 1985; Kortársunk: Mónus Illés, monogr., 1992 {1991*ÚMIL}; Amerika Alaszkától a Tűzföldig, szerk. [Balla Zsuzsával], 1992; Donáth László: A szeretet leleménye. Esszék és teológiai írások, összeáll., 1994; Torlódó múlt. József Attila és kortársai, tan., 1995; Szöveggyűjtemény a magyar művelődéstörténet tanulmányozásához, szerk., 1995; A kultúra sorsa Magyarországon, 1997.
[MKK,KMIK,KK96,ÚMIL,OSZKK,MNBCD,HungÉrt1990-93,Révai1]
Ágh István [eredeti név: Nagy István]
(Felsőiszkáz, 1938. márc. 24.): költő, író, műfordító.
JA-díj 1969, 1980; TOT-díj 1975; Ady-jutalomdíj 1978; A Móra Kvk. Nívódíja 1979, 1980, 1981; Vas M. Tanácsa Irodalmi Nívódíja 1984; Artisjus Irodalmi Díj 1986; A Magvető Könyvkiadó nívódíja 1988; Kortárs-díj 1989; Kossuth-díj 1992; Nagy Imre-emlékplakett 1993; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1994; A Magyar Művészetért Alapítvány díja 1995; Az Év Könyve Jutalom 1997, 1998; A Magyar Művészeti Akadémia tagja 1997.
M.: Szabad-e énekelni, v., 1965; Rézerdő, v., 1968; A tündér megkötözése, v., 1971; Jóslatok az újszülöttnek, v., 1973; A madár visszajár, szociográfia, 1973; Jól vagy?, v., 1977; Krumplinyomó huszár, gyv., 1977; Boldog vérem, összegyűjtött v., 1979; Üres bölcsőnk járása, esszék, 1979 {Üres bölcsőm járása, r., 1980*KMIK}; Hányat nézek a naptárban?, ifj. ism. terj., 1980; Napvilág, v., 1981; Struga manó csöngölődzik, meser., 1982; Egy álom következményei, esszék, 1983; Keseredik a föld héja, v., 1984; Dani uraságnak, szociográfia, 1984; Felekirály, meser., 1985; Napló és tulipán, v., 1987; Egymás mellett, kisr., 1988; Utolsó terelés az őszi legelőn, szociográfia, 1989; Kidöntött fáink suttogása, családtört., 1990; Emberek éltek itt, v., 1991; Rókacsárda, r., 1993; Évfordulók, v., 1994; Parazsat evő paripa, m. népmesék, átdolg., 1995; Virágárok, kisprózák, 1996; Árokból jön a törpe, elb., 1997.
Műford.: Mile Nedelkoszki versei [Nagy Lászlóval], 1982; M. Pavlović: Fényes és sötét ünnepek, társford., 1988.
[KMIK,KKMGY,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1,MIB8,OSZKK]
(): író.
M.: A lélekmadár, r., 1997.
(Jánoshalma, 1957. jan. 18.): költő, kritikus, bibliográfus.
JA-díj [Cleveland] 1988; Kölcsey-díj 1994.
M.: A Fiatal Írók József Attila Körének lexikona 1985, bibl., 1986; Csönd, ének, csönd... Buda Ferenc ötven esztendős, szerk. és bibl., Kecskemét, 1986 [!1987]; Buda Ferenc: Évgyűrűk bilincsei, prózai írások, interjúk, társszerk., bibl., 1988; Hónak kéne esni, v. [Szöllősi Zoltánnal, Újházy Lászlóval], 1989 [1990]; Csoóri Sándor bibliográfia, 1990; Forgató idő, v., 1990; Frigyessy Ágnes: Közép-Európa mozgásban. Beszélgetések a rendszerváltásról, szerk., s. a. r., Lakitelek, 1990; A magyarság esélyei. A tanácskozás hiteles jegyzőkönyve. Lakitelek, 1987. szept. 27., szerk., s. a. r. [Medvigy Endrével], 1991; Tollas Tibor: Hazafelé. Negyven év válogatott versei, s. a. r., Lakitelek, 1991; Zám Tibor: Kaparó Antal lázadása, vál. elb., vál., Lakitelek, 1994; Háttér, vál. v., 1995.
[JAKL,KMIK,KK96,ÚMIL,OSZKK,Révai1]
(Horgos, 1928. júl. 23.): nyelvész. [JU]
Szarvas Gábor Nyelvművelő Díj 1989; A Vajdasági Művelődési Érdekközösség nívódíja 1989; Lőrincze Lajos-díj 1994.
M.: Az -n toldalékú melléknevek alaki és szófaji megoszlása. Esetrendszerünk vizsgálatából, tan., Újvidék, 1971; Mai magyar írás. Helyesírási kézikönyv az általános iskolák felső osztályai és a középiskolák számára, Újvidék, 1979, 1982, 1983; A földrajzi nevek írásmódja. Helyesírási kézikönyv, Újvidék, 1984; Helyesírásunk hiteléért. Gondolatok az új helyesírási szabályzatról, Újvidék, 1986; Rendszerbomlás? Nyelvhasználatunk zavarai, tan., Újvidék, 1990; A magyar halmaznevek. Kategóriájuk. Helyük a melléknevek osztályában, a szófaji rendszerben. Belső rendszerük, Újvidék, 1993.
(Marosvásárhely, Maros-Torda m., 1947. júl. 8.): író, kritikus. [ROM, 1986-tól MO]
A Ro. Írószövetség Díja 1977; A Szépirodalmi Kvk. Nívódíja 1990.
M.: Humanizmus: ettől-eddig?, tan., Bk., 1977; Kimaradt szó, ant., összeáll., előszó, Bk., 1979; Lassú vírus, r., Bk., 1981; Húzd a himnuszt, ne káromkodj!, kisr., 1989; Visszavont remény. Szilágyi Domokos levelei Méliusz Józsefhez, jegyz., tan., Bp., 1990; Autonómiák [angol, magyar előadások], szerk., 1994.
[KMIK,ROMIL,KK96,ÚMIL,KKACs,Révai1]
Ákos Miklós [eredeti név: Adler; Nick Akos; álnevei: W. Parker, A. Kingston, Blackson, D. Lord]
(Bp., 1911. jún. 17.): író, újságíró, műfordító.
M.: Nyaral a VII/a, ifj. r., 1934; Édes gazember, r., 1935; A hercegnő pizsamája, r., 1935; Pánik a hajón, r., 1935; Váratlan fordulat, r., 1935; Végzetes éjszaka, r., 1935; Halott a vonaton, r., 1936; A besúgó, r., 1936; A bűnbak, r., 1936; Csaló és társa, r., 1936; A császár nadrágja, r., 1936; Ha egy lány hazudik..., r., 1936; A hajnali tolvaj, r., 1936; Hála Isten, megpofoztak, r., 1936; Majd én megmutatom!, r., 1936; A megbízható kísértet, r., 1936; Nadrág nélkül ..., r., 1936; A nagy áldozat, r., 1936; A szakadék szélén, r., 1936; A szerelem nem fontos, r., 1936; A telefonos ember, r., 1936; Vörös defektet kap, r., 1936; Ádám és Éva, r., 1937; A bűnös asszony, r., 1937; Holnap megnősülök, r., 1937; A huszadik menyasszony, r., 1937; Kifogástalan úriember, r., 1937; Nevető Bobby, r., 1937; Az osztály szégyene, r., 1937; A szerelmes szélhámos, r., 1937; Az asszony ingatag, r., 1938; A botrányhős, r., 1938; A feleségem vőlegénye, r., 1938; Minden lében kanál, r., 1938; "Mosolygó bestia", r., 1938; A négy testőr, r., 1938; Nem érdemes sikkasztani, r., 1938; A nyolc szőrösszívű, r., 1938; A szobalány randevúja, r., 1938; Tánc az asszony körül, r., 1938; Toronyóra lánccal, r., 1938; Tökéletes alibi, r., 1938; Vihar után..., r., 1938; Édes bestia, r., 1938; A becsületes sikkasztó, r., 1939; Elmarad az esküvő..., r., 1939; Hozománya készpénzben, r., 1939; Ilonka pénzt szerez, r., 1939; Lány a dzsungelben, r., 1939; Leány a fronton, r., 1939; Most kvittek vagyunk, r., 1939; Ruha teszi az embert, r., 1939; A szegény milliomos, r., 1939; A cowboy esküje, r., 1940; Az ellopott helyőrség, r., 1940; A férj nem alszik, r., 1940; Nincs irgalom, r., 1940; A repülő légionista, r., 1940; A rettegés völgye, r., 1940; A száguldó ördög, r., 1940; Színésznő, vagy úrinő?, r., 1940; Tom mint testőr, r., 1940; Az utolsó támadás, r., 1940; 20.000 font megszökik, r., 1941; Al Barrison bandája, r., 1941; Árad a Tisza, r., 1941; Az árulók erődje, r., 1941; Díszelőadás, r., 1941; Az eltűnt őrjárat, r., 1941; Hazudj tovább!, r., 1941; Hotel Excelsior, r., 1941; Johnny igazságot oszt, r., 1941; A lift nem működik!, r., 1941; Nő ellen nem lehet, r., 1941; Remek állás, r., 1941; A sikkasztó cowboy, r., 1941; Sortűz a farmon, r., 1941; Talpig csirkefogó, r., 1941; Üzemi baleset, r., 1941; Üzemzavar, r., 1941; Vigyázz, a nő gázol!!!, r., 1941; Vissza a hozományt!, r., 1941; Szülőföldem szép határa..., v., 1941; Nyomoz a VII/a, ifj. r., 1942; Nyakigláb karmester zenekara, v., 1942; Crobbs a rács mögött, r., 1942; Egy kereke hiányzik..., r., 1942; Joe Crobbs, a botrányhős, r., 1942; Joe Crobbs házat lop, r., 1942; Kis senki, r., 1942; Majd ha fagy!, r., 1942; Minden szava hazugság!, r., 1942; Pénz ellen nem lehet!, r., 1942; Vigyázat! Szélhámos, vidám tört., 1946; Vigyázat, vetkőztető!, pesti tört., 1946; Férfi az ágy alatt, vidám történet, 1947; Tomy megszökik, ifj. r., 1947; Az utolsó alkalom, r., 1947 {1994*ÚMIL}; Dakotában történt, 1951; Varga Annus, r., 1951; Hollywoodi történet, 2. kiad, r., Tel-Aviv, 195?.
Műford.: J. von Kürenberg: Fritz von Holstein, a szürke eminenciás, r., 1944.
[MIB8,ÚMIL,OSZKK,GULY,MK21/44]
(Guszona, 1951. febr. 25.): kritikus. [Szlovákia]
Az irodalomtud. kandidátusa 1984.
M.: Folytatás és változás, kritikák, tan., Pozsony-Bp., 1984; Irodalomközelben, tan., Nyitra, 1992; Két költő nyomában [Tőzsér Árpád és Cselényi László költészetéről], tan., Nyitra, 1995; Az irodalom lehetőségei. Tanulmányok és kritikák, Dunaszerdahely, 1996.
[KMIK,KKKP:11,ÚMIL,CSMIL,Révai1]
(1935): újságíró.
M.: Egy utas eltűnt, ifj. r., 1972.
(Margitta, Nagyvárad tart., 1959. szept. 13.): újságíró. [ROM]
M.: Árnyék kereszttűzben. Három kisregény, Bk., 1991.
[RMKK]
(Egyházasharaszti, 1929. okt. 30.): író, műfordító.
A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1986; Az Év Könyve Jutalom 1990; A Szépirodalmi Kvk. Nívódíja 1990; JA-díj 1996.
M.: Schiller Magyarországon, bibl. [társszerző], 1959; Albérleti szobák, elb., 1966; Az istentagadó, kisr. és elb., 1969; Kagylóhéjban, r., 1974; Útvesztők, verőfényben, elb., 1979; Királyok könyve, tört. r., 1980; Egy lakodalom végelszámolása, elb., 1983; Emelt fővel, szociogr., 1983; Hol vannak azok az oszlopok?, r., 1985; Zsákutcák hősei, tört. esszé, 1989; Szétszóratás után, tan.-ok, esszék, 1989; Sárkány és oktaéder, vál. elb., 1991; István király fanyar bora, tan.-ok, esszék, 1993; ... mi pedig itt maradtunk, r., 1996.
Műford.: Láthatatlan színpad. Német hangjátékok, ant., szerk., társford., 1964; Vigyázz, szakadék. Modern német drámák, szerk., társford., 1966.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1]
(Karcfalva, Sztálin tart., 1951. dec. 10.): költő. [ROM]
M.: Mondom magamnak, v., Csíkszereda, 1997.
Albert Pál [családnév: Sipos Gyula, álnév: Ozorai Fülöp, Sipos Pál]
(Bp., 1935. júl. 22.): irodalomtörténész, szerkesztő. [FRO]
Kassák-díj [Magyar Műhely, Párizs] 1980, 1991; A Mikes Kelemen Kör Irodalmi Díja [Hollandia] 1991; Nagy Imre-emlékplakett 1993; Az Év Könyve Jutalom 1998.
M.: Alkalmak, tan.-ok, kritikák, 1997.
[KMIK,MEIL,Borbándi,KK92,KK94,KK96,Révai1]
Albert Zsuzsa [1954-ig Marek Zsuzsánna, 1956-ig Albert Zsuzsánna]
(Bp., 1932. júl. 23.): költő, kritikus, szerkesztő.
Magyar Lajos-díj 1996.
M.: A csönd margójára, v., 1974; Árgirus jelenései, v., 1981; Az éjszakai lakó, v., 1986; Legendás irodalom, szerk., 1994.
(Radstadt, Ausztria, 1945. jún. 16.): irodalomtörténész, kritikus.
M.: Isten tenyerén ülünk. Fiatal írók antológiája, szerk. [Tárnok Zoltánnal], 1980; "Tagjai vagyunk egymásnak" a Tarzuszi szavaival köszöntik a hetvenéves Mészöly Miklóst barátai, szerk. [Szörényi Lászlóval], 1992; A Landeszmann-dosszié, vál., 1993; Magyar zsoltár I-II., vál., szerk., 1994; Eleitől fogva, esszék, tan., 1996.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD,Révai1]
(Pomáz, 1895. aug. 27.-Princeton, 1981. febr. 12.): régész, ókortörténész. [USA]
Premio Cultori di Roma-díj 1960; Az MTA lev. tagja 1933-tól, r. tagja 1945-49, majd r. tagja 1989-től posztumusz.
M.: Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonien I-II., Berlin-Lipcse, 1924-26; A gót mozgalom és Dácia feladása, 1930; Magyarország népei és a római birodalom, 1934; Bibliographia Pannonica I-VI., 1935-41; Epigraphica, Pécs, 1935; Ein neues Verfahren für die Reproduktion, Berlin, 1939; Dákok és rómaiak Erdélyben, 1940; Budapest története I., társszerző, 1942; Kelet-Magyarország a római korban [= Magyarok és románok I.], 1943; A kontorniát-érmek, 1943 [németül: Alföldi E.-vel, Berlin, 1976]; Az utolsó nagy pannon császár, 1946; The Conversion of Constantine and Pagan Rome, Oxford, 1948; A Conflict of Ideas in the Late Roman Empire. The Clash between the Senate and Valentinian I., Oxford, 1952; Studien über Caesars Monarchie, Lund, 1953; The Tragic Costume, 1954; Der mythische Gewaltherscher und Ganymed. Eine hellenistische Reliefkomposition aus Vindonissa, Brugg, 1954; Die trojanischen Urahnen der Römer [angolul is], Bázel, 1957; Early Rome, 1960; Early Rome and the Latins, Ann Arbor, 1963 [németül: Darmstadt, 1977]; The Domination of Cavalry in Greece and Rome after the Kings, 1966 [olaszul: Nápoly, 1966]; Imperial Vows and Alexandrine Gods, 1966; The Roman Surname, 1966; The Role of the Cavalry in Greece and Rome, 1967; Studien zur Geschichte der Weltkrise des 3. Jahrhunderts nach Christus, Darmstadt, 1967; Die Hilfstruppen der römischen Provinz Germania inferior, Düsseldorf, 1968; Die Personennamen in der römischen Provinz Dalmatia, Heidelberg, 1969; Fasti Hispanienses Senator, Wiesbaden, 1969; Die monarchische Repräsentation im römischen Kaiserreiche, Darmstadt {Wiesbaden*MEIL}, 1970; Der Vater des Vaterlandes im römischen Denken, Darmstadt {Wiesbaden*MEIL}, 1971; Caesar in 44v. Chr., Bonn, 1971; Early Roman History, 1971; The Oldest Structural Patterns of the Roman State and Society, 1972; The Nummi Quadrigaty, 1972; Die zwei Lorbeerbäume des Augustus, Bonn, 1973; Die Struktur des voretruskischen Römerstaates, Heidelberg, 1974; Octavians Aufstieg zur Macht, Bonn, 1976; Römische Frühgeschichte. Kritik und Forschung seit 1964, Heidelberg, 1976; Aion in Mérida und Aphrodisias, Mainz am Rhein, 1979; Caesariana. Gesammelte Aufsätze zur Geschichte Caesars und seiner Zeit, Bonn, 1984; Studien zu Caesars Monarchie und ihren Wurzeln, Bonn, 1985.
[KK 3-4,MKL,MÉL4,MEIL,Borbándi,ÚMIL,OSZKK,Révai1]
Alföldi Géza [álnevei: Barna Endre, Czeglédy József, Székely János]
(Cegléd, 1908. jún. 24.): újságíró. [NO]
M.: Csókos huszárok, zenés vígjáték, 1933; A legszebb dal, zenés vígjáték, 1934; Vihar a havasokon, d., 1934; Alászolgája tanú úr, zenés parasztkomédia, 1935; András nem megy haza, zenés parasztkomédia, 1935; Károly kereszt, csapat kereszt, életkép, 1935; Őrmester úr, jelentem alássan, vidám operett, 1935; Pétör a sarkára áll, falusi zenés vígjáték, 1935; Kész, mehet, v., Cegléd, 1936; Ezüsthuszár, zenés huszártörténet, 1937; Hapták, bundás, zenés vígjáték, 1937; Mintatűzoltóság, komédia, 1938; Pétör megmagyarázza a tűzrendészetet, komédia, 1938; Anyámasszony katonái, vidám zenés játék, 1940; Mindent a hazáért. (Nótás Varga István), magyar életkép, 1943; Csak a gyökér kitartson, v., Cegléd, 1943 [Schloss Teising, 1959]; Krisztusom, én Péter nem leszek, v., Rosenheim, 1948; A Kárpátokon majd találkozunk, v., Schloss Teising, 1957; Gádoros, az csak Gádoros, v., Schloss Teising, 1958; Áldás! Béke! Hugomasszony, v., Schloss Teising, 1958; Én tovább nem hazudok!, v., Schloss Teising, 1959; Pajtás, a hited el ne add!, v., Schloss Teising, 1959; Jön a feltámadás, v., Dortmund, 1986.
(Bp., 1939. júl. 28.): kritikus, szerkesztő.
Szocialista Kultúráért 1976; Minisztériumi Nívódíj 1979; JA-díj 1984; SZOT-díj 1985.
M.: Kálnoky László, kismonogr., 1977; Élménybeszámoló, tan.-ok, kritikák, 1983; Vérző zászlók. Benjámin László költészetéről, kismonogr., 1986; Visszhang, tanulmányok, kritikák, 1986 {1987*KMIK}; Kálnoky László öregkori költészete, tan., Békéscsaba, 1987 {1988*KMIK}; Rend a homályban. Kalandozás a mai magyar lírában, tan.-ok, 1989; Szép versek, szerk., 1986-90; Irodalmi fogalomtár A-Z, 1992 {1993*ÚMIL,KK96}; Koppintások. Irodalmi paródiák és utánzások, 1992 {1993*KK96}; Irod. tankönyvek 12-14 éves diákoknak, 1994-95; Arany és Petőfi levelezése prózában, versben, szerk., 1995; Versek és elemzések a tizenhárom-tizennégy éves diákoknak. Tanári kézikönyv, 1995; Olvasmánynapló Mark Twain Koldus és királyfi című regényéhez, 1997; Példázatok. Csanádi Imre költői világa, kismonogr., 1997.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,OSZKK,HungÉrt1990-93,Révai1]
(Kolozsvár, 1934. dec. 8.): népzenekutató. [ROM]
A Ro. Akadémia Ciprian Porumbescu-díja 1979.
M.: A lapádi erdő alatt, népdalgyűjt. [J. Szenik Ilonával és Zsizsman Ilonával], Bk., 1957; Magyargyerőmonostori népköltészet, monogr. [Olosz Katalinnal], Bk., 1969; 245 melodii de joc. 245 népi táncdallam. 245 Tanzmelodien [Iosif Herţeaval], Mvh., 1970; Tavaszi szél vizet áraszt, népdalgyűjt., Bk., 1972; Futásfalvi népdalok, Sepsiszentgyörgy, 1973; Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése, s. a. r., előszó [Benkő Andrással és Lakatos Isvánnal], Bk., 1974; Szilágysági magyar népzene, monogr., Bk.,1979; Jagamas János: A népzene mikrokozmoszában, tan., szerk., 1984; Virágok vetélkedése, népdalgyűjt. [Faragó Józseffel], Bk., 1986; Erdélyi jiddis népköltészet [Kányádi Sándorral, Jólesz Lászlóval és Szántó Piroskával], 1989.
(Bp., 1932. szept. 26.): esztéta, filozófus.
A filozófiai tud. kandidátusa 1966, doktora 1972 {kandidátus 1967*, doktor 1971*ÚMIL,KMIK}; Az MTA lev. tagja 1987-től, r. tagja 1993-tól; JA-díj 1967, 1977; Színikritikusok Díja 1984; A Munka Érdemrend arany fokozata 1984.
M.: Lessing und die "Hamburgische Dramaturgie", tan., Weimar, 1957-58; A modern dráma útjain. Az újabb drámatörténet és a shakespeare-i hagyományok, monogr., 1961 {1962*KMIK}; Színjáték és társadalom, 1963; Elidegenedés és szocializmus, tan. [= Alienation and Society], 1965; Maszk és tükör, színházesztétikai esszé, 1966; Színházi dramaturgia, 1966; Ellipszis, tan., 1967; A drámafejlődés útjai, monogr., 1969 [németül: Entwicklungswege des Dramas, 1978]; A látszat valósága, monogr., 1971 [németül: Die Phänomenologie des Scheins, 1977 [angolul: The Philosophy of Appearances, 1989]; Rezgésszámok. Beszélgetések a mai Amerikáról, útinapló, 1974; Kényszerpályán, esszék, tan., 1977; Például a szirup, karcolatok, 1979; Az értelem kalandjai. Négy filozófiai arckép, monogr., 1980; La prospettiva ontologica, tan. [= Il marxismo dell maturita di Lukács], Prismi, 1983; Kafka: Unser Zeitgenosse, tan. [= F. Kafka: Nachwirkungen eines Dichters], München, 1984; Mi lesz velünk, Anton Pavlovics?, esszé, 1985; A hiányjel mosolya, tan.-ok, 1986; Anti-esztétika. Séták a művészetfilozófiák labirintusában, monogr., 1992; Léghajó Manhattan felett. Kalandok a Wall Streeten és Hollywoodban, 1992; Napóra a Times Square-en. A pénz forradalma az ezredvégen, 1995.
[MIL,KMIK,MTAA,MKK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MNBCD,Révai1]
Alszeghy Zsoltné [dr. Tési Edit]
(Bp., 1922. nov. 5.): irodalomtörténész.
M.: Plautus Magyarországon, tan., 1948; Ismeretlen szerzők, programok, színlapok [Varga Imrével], 1995; Jezsuita iskoladrámák [Régi magyar drámai emlékek, XVIII. sz. 4/1.], s. a. r. [Czibula Katalinnal és Varga Imrével], 1992, 4/2. [Varga Imrével], 1995.
(Sátoraljaújhely, 1879. márc. 7.-Bp., 1968. nov. 11.): jogász.
M.: Tokaj, Hegyalja és néhány szellemtörténeti vonatkozása, 1932; Szőlőhegyek védőszentjei, különös tekintettel a tokajhegyaljai nagy magyar borvidékre és a szent évre, 1933; Voltaire és a tokaji, tan., 1934; Magyar zenekedvelők. Emlékek és arcképek, 1937; Apponyi Albert. Adalékok életrajzához és nemzetközi munkásságához, 1937; Der Tokajer, Bp.-Hamburg, 1944.
Műford.: E. Naville: A transvaali kérdés, 1901.
[ÚMIL-ban összekeverve apa és fia,Révai1]
(Sátoraljaújhely, 1914. nov. 20.-Bp., 1998. szept. 9.): költő, író, műfordító.
Baumgarten-díj 1940 {1938*ÚMIL}.
M.: Madár, v., 1939; Séta, v., 1942 {1940*MIL}; Tíz perc, r., 1943 {1942* MIL}; Griff, v., 1943; Az élők titka, kisr., 1943; Baba, r., 1943; Kék rapszódia, elb., 1944; Állatkert, v., Kassa, 1944; Asszonyok háza, vígjáték, 1952; Választás, d., 1953; Sógorok, komák, szatíra, 1953; A debreceni lunatikus, zenés vígjáték, 1955; Borostyán. Schubert életének regénye, 1959; Carmencita. Egy remekmű bukásának regénye, 1961 [németül: Berlin, 1968]; Télapó meg az állatgyerekek [Gábor Évával], mesekönyv, 1961; Világos pillanat. Schumann életregénye, 1964; Napóra, r., 1971.
Műford.: W. Shakespeare: Felsült szerelmesek, vígjáték, 1947.
(Bp., 1906. jan. 28.-Melbourne, 1989. júl. 1.): zeneszerző, író. [Ausztrália]
Árpád-aranyérem 1975.
M.: Hontalanok. Csanád vezér. Zenés történelmi játékok, München {Melbourne*Borbándi}, 1975.
(Gyergyóújfalu, Csík vm., 1925. nov. 29.): színész.
M.: Gyergyó, r., 1959.
(): költő.
M.: Jabotinsky írásaiból, vál., s. a. r. [Bassa Lászlóval], 1990; Rubin és olajág, v., szerzői kiad., 1991.
[MNBCD]
(Korond, Udvarhely vm., 1941. nov. 2.): író, szerkesztő. [ROM]
M.: A korondi nézőedény. Elbeszélések, karcolatok, Bk., 1982; Lopott hold, v., Székelyudvarhely, 1995; A tündérasszony könnye, mesék, mondák, Székelyudvarhely, 1996.
[KKACs]
(Gyula, 1950. márc. 28.): író, szerkesztő.
A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1989.
M.: Eldorádó, r., 1988; Szókalauz, esszé, 1996.
[KMIK,JAKL,KK96,ÚMIL,OSZKK,Révai1]
(Bp. 1950. júl. 16.): író, újságíró.
M.: Tollal-mikrofonnal-objektívvel, tan., 1983; Tetszik tudni, mi már egyszer elváltunk, ifj. r., 1985; S. O. S. a doszsziékon, I-II., bűnesetek, 1994.
(Bp., 1919. jún. 23.-Hatvan, 1973. febr. 18.): költő, műfordító.
M.: A tigris szól, 1948; Mackó doktor meséi [Tahi-Tóth Nándorral, Pálfi Évával], 1956.
(Torda, Torda-Aranyos vm., 1909. febr. 26.): költő, színműíró. [ROM]
A Temesvári Írói Egyesület Díja 1970.
M.: Öregek igazsága, színmű, Temesvár, 1940; Hess, szegénység, v., Temesvár, 1944; Indulnak hadirendben, v., Bk., 1953; Etika és kibernetika, v., Bk., 1970; Kecskelovag, mesejáték, 1971; Metaforás idők. Összegyűjtött versek, 1959-1969, Temesvár {Bk.*ROMIL}, 1974; Csülök és a többi négy, gyv., Temesvár, 1977; Szembesítés többedmagammal, Bk., 1988; A sanda mészáros szemével, avagy Napóleon poloskája, szatirikus versek, soksz., Temesvár [1996].
[MIL,ROMIL,KMIK,ÚMIL,MIB8,OSZKK,Révai1]
(Bp., 1927. máj. 23.-Bp., 1993. máj. 1.): költő, filozófus, esszéíró.
A filozófiatud. kandidátusa 1973, doktora 1977; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1977; Állami Díj 1983; az MTA lev. tagja 1985-től, r. tagja 1990-től; SZOT-díj 1986.
M.: Művészet, katarzis, nevelés, tan., 1970; A szabadság dilemmái, esszé, 1972 [angolul: 1978]; A megrendült öntudat mítoszai, tan., 1974; Töredékek az emberi teljességről, esszék, 1976; Történelem és alternatívák. A cselekvés válaszútjai, tan., 1978 [németül: 1984]; Írás az éthoszról, tan.-ok, 1981 [angolul: 1988]; Polémia a történelemmel. Esszé Walter Benjaminról, 1982; Három tanulmány [tart.: A szabadság dilemmái, A megrendült öntudat mítoszai, Írás az éthoszról], 1983; Éthosz és történelem, tan., 1984; Etikai tanulmány a tudásról és a nem-tudásról, tan., 1986; Százkilencvennégy bekezdés az emberről, aforizmák, 1987; Száznyolcvankét új bekezdés az emberről, aforizmák, 1989; Az aszimmetrikus ember, 1989; Bekezdések az emberről, 1987-1991, esszék, 1991; Lélek, idő, emlékezés, 1992; Ancsel Éva utolsó bekezdései 1993, 1993; Az ember mértékhiánya, emlékezések, 1993; Ethos, Knowledge, History, 1994; Az élet mint ismeretlen történet, 1995.
[MTAA,PL,KMIK,KK92,ÚMIL,Révai1]
(Bp., 1900. júl. 22.-Bp., 1979. júl. 4.): író, színész, színházi rendező.
Mikszáth Kálmán-díj 1926.
M.: Az arckép, elb., 1922; Soha ilyen tavaszt...!, r., 1927; Álmok asszonya, r., 1927; Nyári kaland, r., 193?; Tengertánc, r., 1930; Színinövendékek, r., 1936; Harangvirág, vígjáték, 1936; Névtelen feljelentő, kisr., 1948; Az utolsó szerep, kisr., 1948; Halálos játék, kisr., 1948; A sivatag száműzöttjei, kisr., 1948.
Műford.: J. Wassermann: A Maurizius-ügy, r. [Molnár Ákossal], 1928; K. Said: ... és Mohamed az ő prófétája..., r., 1939; J. Knittel: Via mala, r., 1940; J. M. Frank: Elhibáztam az életemet!, r., 1943; J. London: A vérszövetség, r., 1948.
(Bp., 1950. ápr. 13.): író.
M.: Teofília, r., 1989; Madách Imre kéziratai és levelezése, összeáll., 1992; Balogh Károly: Gyermekkorom emlékei. Nagyanyám, Madáchné Majthényi Anna emlékének szentelve, a szöveget gond., jegyz., 1996; Fráter Erzsébet emlékezete I., vál., szerk., Csécse, 1996.
(? 1918-Bp., 1998. máj. 25.): költő, újságíró.
M.: Üveghang, v., Pécs, 1947.
[MIB8]
András János, V. [írói név: Vistai; 1993 után: Vistai András János]
(Magyarvista, Kolozs m., 1926. ápr. 5.): műfordító, szerkesztő. [ROM]
A Ro. Írószövetség Díja 1984.
M.: Román népballadák és népdalok, szerk. [Domokos Jánossal], Bk., 1961 [= Kihajtott a bükk levele, Bp., 1961. {ÚMIL,KKACs tévesen: Kizöldült a bükk levele.}; A román irodalom kis tükre, antol., 2-4. köt., szerk. [Mihai Gafiţával], Bk., 1962-1964; Romániai elbeszélők [Belia Györggyel], 1965; M. Sadoveanu: Válogatott művek, vál., szerk. [Domokos Jánossal], 1-3. köt., Bk., 1966; Jókai Mór: Kelet királynéja, vál., jegyz., Bk., 1990; Mikszáth Kálmán: Vidéki alakok, 1-2. köt., vál., jegyz., Kvár, 1991, 1992.
Műford.: N. Bălcescu: Válogatott munkái [Kelemen Bélával], Bk., 1956; L. Rebreanu: Parasztok, utószó, Bk., 1956; G. Coşbuc: A pásztorlány [szerk. Jékely Zoltánnal, ford. többekkel], Bp., 1958 [= Költemények, Bk., 1958]; L. Rebreanu: Leszámolás, elb., Bk., 1958; A. Sahia: Az élő üzem, elb. [Ignácz Rózsával], Bk., 1960; M. Preda: Merészség, r., Bk., 1960; Z. Stancu: Zivatar, r., Bk., 1961; N. D. Cocea: A hosszú élet bora, r., Bp., 1962; N. Bălcescu: A románok Vitéz Mihály vajda idejében, jegyz., Bk., 1963; Z. Stancu: Játék a halállal, r., Bk., 1964; M. Sadoveanu: Perzsa díván, utószó, Bk., 1980; Ş. Pascu: Mit jelent Erdély?, Bk., 1984; L. Rebreanu: Tallérok, Bk., 1985; V. Voiculescu: Bölényfej, elb., Bk., 1988; Z. Stancu: Uruma, Bk., 1990; V. Eftimiu: Bécsi szerelem, Bk., 1991.
[ROMIL,ÚMIL,OSZKK,KKACs,Révai1]
András László [1946-ig Fischl, írói név: Falus]
(Bp., 1919. nov. 30.-Bp., 1988. máj. 11.): író, műfordító, szerkesztő.
Munka Érdemrend ezüst fokozata 1979; A Haza Szolgálatáért Érdemérem 1979; Az Európa Kvk. Nívódíja 1988.
M.: Tizenhét évesek vagyunk! [Falus László néven Márai Ödönnel], 1936; Hispánia, Hispánia. XX. sz.-i spanyol költők, szerk., 1959; Paco - a falu bikája, r., 1959; Spanyol költők antológiája, szerk., vál., életr., jegyz., 1962; Reménytelen szerelem, két kisr. és elb., 1965; A Laurentis-ügy, r., 1966; Halott teve, r., 1968; Halál a Duna-parton, r., 1971; Hesperidák kertje. Spanyol és katalán nyelvű költészet, 1971; Jelentések a központnak, r., 1973; Alapos gyanú. A Kolumbusz-rejtély, tan., 1977; Titkos küldetés, karcolatok, önéletrajzi írások, 1978; A Madách-rejtély, tan., 1983; Váltóláz, kisr., 1983.
Műford.: F. G. Lorca: Cigányrománcok, 1948; C. de la Mora: Vérző Spanyolország, 1949; É. Chollet: L'action du Saint-Siége, 1949; Dél keresztje. Latin-amerikai költők versei, vál., jegyz. [ford. többekkel], 1957; F. G. Lorca: Torreádorsirató, 1957; J. R. Jiménez: Sárga tavasz, v., 1958; F. G. Lorca: Három színmű, 1958; Cervantes: Példás elbeszélések, 1958; A. Machado: Nappali töprengés, 1961; Federico Garcia Lorca összes művei, 1967; P. Neruda: Válogatott versek, 1974; F. G. Lorca: A közönség - Címtelen színdarab, 1981; F. G. Lorca: A sötét szerelem szonettje, 1988; H. Flaccus: Quintus Horatius Flaccus legszebb versei, 1993; F. G. Lorca legszebb versei, 1995; 12 escritores espańoles y latino-americanos - 12 spanyol és latin-amerikai író, ford. [Benyhe Jánossal és Bogdán Krisztinával, vál. Bogdán Krisztina], 1996.
[MIL,KMIK,MÉL4,MIB8,ÚMIL,Révai1]
ANDRÁS SÁNDOR [eredeti név: Sándor András]
(Bp., 1934. márc. 28.): irodalomtörténész, költő. [1956-tól Anglia, 1961-től USA]
Nagy Imre-emlékplakett 1995; Kortárs-díj [1995. évi] 1996.
M.: The Exile of Gods. Heinrich Heine költészete, tan., Den Haag, 1968; Rohanó oázis, v., London, 1970; Mondolatok, v., London, 1981; Zum Paradigmawechsel in der Literaturwissenschaft, tan., München, 1989; Szabó Zoltán összegyűjtött munkái, szerk. [Gyurgyák Jánossal], 1992; A teremtéselőtti ember, v., 1993; Heidegger és a szent, 1994; Ikervilág, esszé, 1996.
[KMIK,MEIL,Borbándi,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,HUNG,Révai1]
Andrásfalvy Bertalan [eredeti név: 1938-ig Andráscsik]
(Sopron, 1931. nov. 17.): néprajzkutató.
A néprajztud. kandidátusa 1971, doktora 1990; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal 1994.
M.: A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században, Pécs, 1965; A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználata a szabályozás előtt, 1973; Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig, Szekszárd, 1975; Néprajzi alapismeretek, 1982.
[APV,MKK,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1]
Andrassew Iván [eredeti név: Andrasev]
(Bp., 1952. júl. 29.): író, újságíró.
Gerelyes Endre-novellapályázat díja 1984, 1987, különdíja 1985; Nívódíj 1984; Füst Milán-jutalom 1989; A Móra Kvk. Nívódíja 1989; A Holnap Kiadó Nívódíja 1990; Opus-díj 1995.
M.: Prolilét-ra, szociogr. [Pál Jánossal], 1988; Csapdalakó, elb., 1989; Végrend, elb., 1990; Prolitológia, szociogr. [Pál Jánossal], 1991; Peremkirályság, elb., 1995.
[MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1]
(Szeged, 1928. dec. 27.): költő, szerkesztő.
Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata 1952; KISZ-díj 1960; Szeged Város Alkotó Díja 1967; Felszabadulási Jubileumi Emlékérem 1970; Csongrád M. Alkotói Díja 1977.
M.: Oszlik a köd, v., 1959; Nem-múló nyugtalanság, v., 1969; Levél a pókhálóban, v., 1971; Hol voltál akkor szerelem, v., 1980.
(1955): költő.
M.: Az álmot őrző párnácska, mese, 1996; Hajnalt terítek ágyamon, v., 1997.
(Ozsdola, 1933. okt. 16.): esztéta. [ROM]
A Ro. Akadémia Ciprian Porumbescu-díja 1977.
M.: Zene és esztétika, esszék, tan., Bk., 1975; Gondolatok a művészetről, aforizmagyűjt., szerk. [Dévald Lászlóval], Bk., 1975.
(Pozsony, 1915. szept. 25.-Pécs, 1976. márc. 28.): irodalomtörténész.
M.: Theatrum mundi, 1938; Udvari kultúra, udvari költészet, Kvár, 1944; Barock in Ungarn, Bp.-Lipcse-Milánó [1948]; A reneszánsz és barokk művészet Kelet-Európában, 1961; Kelet-Európa művészete a XVIII-XIX. században, 1961; August Pavel, Debrecen, 1961; Dobrović az ember, művész és politikus, Pécs, 1968; Die slawische Barockwelt, Lipcse, 1961, Varsó, 1972.
(Nádasdladány, 1942. szept. 27.): kritikus, szerkesztő.
M.: Elérhetetlen föld. Kilenc költő versei, szerk., 1969; József Attila öröksége, szerk., s. a. r., 1975; Elérhetetlen föld, 2. köt., vál., szerk., 1982; Vaderna József: Panaszország, v., szerk., 1994.
(Bp., 1953. ápr. 2.): irodalomtörténész, kritikus, esztéta.
Az irodalomtud. kandidátusa 1993; JA-díj 1997.
M: A lélek lehetőségei, tan., 1986; Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyesről, vál., szerk., 1990; Roland Barthes, a semleges próféta, monogr., 1996; A költő hét bordája, tan.-ok, Debrecen, 1996.
Műford.: J. Derrida: Minden dolgok vége, 1993; J. Derrida: A szellemről. Heidegger és a kérdés [Babarczy Eszterrel], 1995.
[JAKL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD,Révai1]
(Nagykakucs, Bihar m., 1939. okt. 14.): újságíró, esztéta. [ROM]
M.: A filozófia műhelyében, interjúk, Bk., 1978; Tanúságtevők, Kvár, 1994.
[ROMIL]
Ankerl Géza [eredeti név: Kornél Tamás, írói név: Guy Ankerl, Guy G. Ankerl, Guy Géza]
(Sopron, 1933. máj. 30.): szociológus. [Svájc]
M.: L'épanouissement de l'homme dans les perspectives de la politique économique, tan., Párizs-Köln, 1965; Experimental Sociology of Architecture, tan., Den Haag-Párizs-New York, 1981; A mai tőkés gazdaságirányítás. Mítoszok és valóság, 1989; Építészet és kommunikáció, 1991.
[Borbándi,KK94,KK96,MEIL,MNBCD]
(): költő, író.
M.: Túlélésjáték, r., 1995.
[MNBCD]
(Püspöklele, 1940. máj. 6.): író, szerkesztő.
Szocialista Kultúráért 1980; A Magyar Köztársaság Csillagrendje 1990; A Magyar Ifjúság Alapítvány Díja 1990; A Magyar Művészetért Alapítvány Díja 1990; Tamási Áron-díj 1993.
M.: Pányván, elb., 1977; Húsvéthétfő, kisr., novellák, 1978; Szintén Fickó, ifj. r., 1980; Kodács király csatái, mese, 1983; Esti üzenetek, elb., 1984; Békebeli csaták, ifj. r., 1986; Kánon, r., 1989; Válasz évkönyv [szerk. Medvigy Endre], 1989; Igazándi, ifj. r., 1991.
[KMIK,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1]
Anóka Eszter [álnév; családnév: Horváth Katalin]
(Nagyhalász, 1942. febr. 8.-Bp., 1994. márc. 21.): író, költő, publicista.
M.: Hála, elb., 1975; Búcsú a nőktől, elb. és kisr., 1980; Ostrom békében, r., 1988; Üzenet, v., 1990; A mérték, kisr., 1990.
[KMIK,SZSZBKIK,MKK,KK92,ÚMIL,Révai1]
Antal Ádám [családnév: Hofmann Antal]
(Fiume, Horváto., 1912. dec. 6.-Bp., 1956. szept. 17.): költő. [MO/ROM, 1948-tól MO]
M.: Csók és halál [Hofmann Antal néven], v., Szatmárnémeti, 1935; Bocsáss meg!, v., Máramarossziget, 1945; Én és a testem, v., Máramarossziget, 1946.
[ROMIL]
(Nyujtód, Háromszék m., 1925. júl. 24.): irodalomtörténész, tankönyvíró. [ROM]
Pro Humanitate et Libertate kitüntetés 1996.
M.: Szentiváni Mihály, monogr., Bk., 1958; A magyar irodalom a reformkorban és az 1848-49-es polgári demokratikus forradalom idején, egyet. jegyz., Kvár, 1959; Bevezetés a magyar filológiába, egyet. jegyz. [Balogh Dezsővel], Kvár, 1962; Kriza János [Faragó Józseffel és Szabó T. Attilával], Bk., 1965, 2. átdolg. kiad., Kvár, 1971; Magyar irodalom - Irodalmi szöveggyűjtemény, tankönyvek, szerk. [Kocziány Lászlóval], Bk., 1973; Arany és Petőfi levelezése, bev., jegyz., Bk., 1973; A magyar irodalom a reformkorban és 1848-49-ben, Bk., 1979; Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban, szerk., Kvár, 1983; György Lajos életműve, szerk., Kvár, 1992.
[MIL,ROMIL,ÚMIL,KKACs,MKL,Révai1]
(Bp., 1942. jún. 10.): költő.
M.: Az elsüllyedt katedrális, v., 1981; Prospero köpenyében, v., 1987.
(Szatmárnémeti, Szatmár vm., 1901. jún. 20.-Kolozsvár, 1972. febr. 22.): mezőgazdasági szakíró, emlékiratíró. [ROM]
M.: Család és szolgálat, önéletírás, Bk., 1971; Antal Márton indulása, tört. elb. [posztumusz, s. a. r., Kassay Miklós], Bk., 1976.
Antal Gábor [írói név: Antal G. Gábor]
(Bp., 1922. okt. 15.-Bp., 1995. júl. ?): író, költő, újságíró.
A Munka Érdemrend arany fokozata 1986.
M.: Fiatal fák között, v. [Havas Györggyel], 1940; Dávid és Góliát, v. [Antal G. Gábor néven], 1942; Einstein, a humanista, portré, 1945; Ordasok, elb., 1958; Tavasz a Somogyban, elb., 1959; Fodor József alkotásai és vallomásai tükrében, kismonogr., 1976; Egy szál gyertya, vál. cikkek, 1979; Fodor József válogatott versei, szerk., 1978; Major Tamás, portré, 1982; Major Tamás: A színház nem szelíd intézmény, szerk., 1985; Dayka Margit, portré, 1986; Üdvösség mára és holnapra, vál. írások, 1986.
Műford.: R. Pilcher: Kagylókeresők, r., 1991; G. Ortegay: Don Quijote nyomában, tan., 1993.
(Gyimesközéplok, Csík vm., 1931. jún. 6.): helytörténész. [ROM]
M.: Bibliográfiai adatok Csíkszereda történetéhez, Csíkszereda, 1972; A csíkszeredai líceum monográfiája, 1668-1968, szerk., 1968; Gyimesi krónika, Kvár, 1992; "Tisztesség adassék". Lapok a csíkszeredai katolikus gimnázium életéből, Bp.-Csíkszereda, 1994.
[ROMIL]
(): költő.
IRAT-nívójutalom 1990.
M.: A mi időnk, v., 1989.
(Bp., 1924. márc. 25.-Bp., 1996. máj. 17.): műfordító, szerkesztő.
A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1967, arany fokozata 1984; az Európa Kvk. Nívódíja 1986; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1991; A M. Köztársaság Irodalmi Alapjának műfordítói díja 1991; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1994.
M.: Extra Hungariam, politikusi memoársorozat, szerk.: Szász Béla: Minden kényszer nélkül, 1989; Horthy Miklós: Emlékirataim, 1990; Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött, 1990; Nagy Vince: Októbertől októberig, 1991; Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam. 1942-1944, 1991.
Műford.: Émile Zola művei 1958-1986-ig folyamatosan: Rougonék szerencséje, r., 1958; A hajsza, r., 1958; Párizs gyomra, r., 1959; Mouret abbé vétke, r., 1960; A kegyelmes úr, r., 1960; A Patkányfogó, r., 1961; Állat az emberben, r., 1963; Pascal doktor, r., 1964; Navarrai Margit: Heptameron, keretes elb. füzér, 1969; A. Dumas père: Egy orvos feljegyzései I-IV., r., 1974; Goethe: Mesék [Szőllősy Klárával], 1976; P. Weiss: A per, d., 1977; V. Hugo: A párizsi Notre-Dame 1482, 1979; Brantôme (Pierre de Bourdeille): Kacér hölgyek. Szerelmes történetek a XVI. sz.-ból, 1986; Churchill: A második világháború, 1995; Heinrich von Kleist: Elbeszélések, Pécs, 1995; Montaigne: A kegyetlenségről, 1997.
Társfordító: Özönvíz után. Válogatás a Gruppe 47 német írócsoport műveiből, 1964; A francia új regény I-II., esszék, 1967; Stendhal: Elbeszélések, 1968; A. Camus: A száműzetés és az ország, elb., 1969; F. Kafka: Elbeszélések, 1973; F. Kafka: Az átváltozás, vál. elb. [vál. Györffy Miklós], 1982; Heinrich von Kleist: Válogatott művei, 1977; S. Lenz: A világítóhajó, elb., 1973; F. Kafka: Naplók, levelek, 1981.
(Szob, 1930. jún. 25.-Németország[?], 1993. jan. ?): nyelvész. [NO]
A nyelvtud. kandidátusa 1957, doktora 1981.
M.: A magyar esetrendszer, 1961; Questions of Meaning, Hága, 1963; Content, Meaning, Understanding, Hága, 1964; A formális nyelvi elemzés, 1964; Problemi di Significato, Milánó, 1967; A világ nyelvei [Csongor Barnabással és Fodor Istvánnal], 1970; Aspekte der Semantik. Zu ihrer Theorie und Geschichte 1662-1970, Frankfurt, 1972; A tartalomelemzés alapjai, 1976; Egy új magyar nyelvtan felé, 1977; A jelentés világa, 1978; A világnyelv. Pro és kontra, 1984; A hatodik mondatrész, 1985.
(Napkor, 1933. dec. 1.): műfordító, könyvtáros.
Szocialista Kultúráért 1971; Az Európa Kvk. Nívódíja 1983; Váci Mihály-díj 1988.
Műford.: G. N. Maskin: Kék tenger, fehér hajó, r., 1974; F. A. Abramov: Fivérek és nővérek, r., 1980; Abramov: Két tél és három nyár, r., 1981; G. M. Ciferov: Mi legyen a kiselefánt?, képes mesekönyv, 1981; Abramov: Utak, keresztutak, r., 1981; G. J. Baklanov: Örökre tizenkilenc évesek, r., 1982; F. A. Abramov: A ház, r., 1983; G. Jurmin: Nagyapó szemüvege, ism. terj. képeskönyv, 1983; M. Sluckis: Naplemente, r., 1983; V. Sz. Zemljak: Hattyúcsapat, r., 1985.
[SZSZBKIK]
(Ratosnya, Maros-Torda vm., 1877. febr. 3.-Marosvásárhely, 1958. febr. 6.): orientalista, műfordító, költő. [ROM]
M.: Petrőczy Kata Szidónia élete és munkái, 1664-1708, Bp., 1904; Karácsonyi legenda, d., Mvh., 1915; A mester, d., Mvh., 1924; A libapásztor, gyv., Bk., 1955; Mese egy pár kicsi csizmáról, gyv., Bk., 1957.
Műford.: G. Galaction: Mahmud papucsai, Bk., 1968.
(Karcag, 1912. okt. 24.-Bp., 1997. márc. 7.): újságíró, művelődéstörténeti író.
Magyar Szabadság Érdemrend 1947; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1948; A Munka Érdemrend arany fokozata 1962, 1970; Rózsa Ferenc-díj 1965; Pro Natura Érdemérem 1974; Aranytoll 1978 [MÚOSZ].
M.: A honi utazás históriája, regényes kultúrtörténet, 1943; Magyar évszakok, lírai tájrajzok, 1955; Börzsöny, tájmonogr., 1957; A Himalájától a Balatonig [Lóczy Lajos életregénye], 1964; Édes hazánk [honismeret tizenéveseknek], 1966; Így utaztunk hajdanában, kultúrtörténet [1976]; A Thousand Years of Travel in Old Hungary, regényes kultúrtörténet, 1980; Reformkori magyar városrajzok, kultúrtörténeti írás, 1982; A reformkor Balatonja, kultúrtörténeti írás, 1984; Boldog barangolások, lírai tájrajzok, 1987.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]
(Debrecen, 1924. szept. 18.): költő, újságíró.
M.: Visszhang, v., 1990; Visszhang nélkül, v., 1992; Csonkagúla - A mammuthegy, elb., 1993; Próbatétel, versek a hadifogságból, 1994; Túl az Óperencián, mesék, meseford., 1995; Hollókiáltás, versford., 1996; Az árnyéketető, v., 1997; Ma, tegnap, holnap, v., 1998.
[MNBCD]
Apáthy Géza [családnév: Apáti]
(Brassó, Brassó m., 1943. aug. 17.-Brassó, 1976. okt. 16.): újságíró, költő. [ROM]
M.: Szavaimmal betakarlak, v., Brassó, 1996.
[ROMIL]
(Bp., 1944. júl. 5.): költő, író, kritikus.
A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1973; JA-díj 1978; Táncsics Mihály-díj 1992.
M.: Vándorút, v., 1972; Ajánlott küldemények, v., 1976; Korai hattyúdalok, v., 1979; Szerelmi történet, v., 1982; A Fekete Gén, tud.-fant, r., 1982; Ne öld meg a fehér kígyót!, r., 1988; Boldog rezignáció, v., Szombathely, 1995.
[KMIK,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1]
(Rimaszombat, 1907. márc. 19.): költő, író.
Eger Város Díszpolgára 1991; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 1992.
M.: Mindenki nagynak születik, v., 1935; Mindenütt téged kerestelek, v., 1988; Kisváros a felhők felett, helytörténeti írások, Eger, 1988; Feje fölött a pallos árnyéka. Dobó István regényes életrajza, Miskolc, 1992; Pont a semmi falán, ögy. v., Miskolc, 1996; A csoda avagy a hangok története, tan.-ok, Eger, 1997.
[ÚMIL]
(Hajdúnánás, 1930. máj. 19.-Bp., 1983. máj. 2.): műfordító, szerkesztő.
Aranymeteor-díj 1972.
Műford.: P. Nyilin: Kegyetlenség, r., 1957; J. Ny. Tinyanov: Tetik hadnagy, elb., 1958; Sz. M. Bugyonnij: A megtett út, 1959; Ny. Csukovszkij: Egy lány szerelme, kisr., 1959; K. Csandar: Az utolsó autóbusz, elb., 1960; M. Iljin: Hány óra?, ism. terj., 1960; D. A. Granyin: Esküvő után, r., 1961; Ny. Csukovszkij: Hercegzug. (Ketten. Nehéz a szerelem.), kisr.-ek, 1963; M. Gorkij: Az utolsó menedék, d. [Fahidi Józseffel], 1963; M. Prilezsajeva: Puskin keringő, r., 1963; V. M. Kozsevnyikov: Változó napok, kisr., 1965; J. Ny. Tinyanov: A viaszfigura. (A kiskorú Viturisnyikov), tört. kisr.-ek, 1965; E. Vojszkunszkij-I. Lukogyjanov: A bűvös kés, fant. r., Bp.-Ungvár, 1966; L. M. Leonov: A csavargó, elb., 1967; L. Ginzburg: Mélység, dokr., 1968; I. Asimov: A halhatatlanság halála, tud. fant. r., 1969; M. McCarthy: Vietnami jelentés, 1969; B. W. Aldiss: Amíg világ a világ, fant. r., 1970; B. W. Aldiss: Szürkeszakáll, fant. r., 1970; J. Cottrell: A végzet embere, 1971; V. I. Ardamatszkij: Megtorlás, tört, r., 1972; M. A. Fortusz: Az "Alba Regia" hősei, átd., 1973; Kaland a végeken, fant. elb.-ek, 1973 [Vámosi Pállal], 1973; M. M. Zoscsenko: Peches nap, d., Pozsony, 1973; A. G. Alekszin: Az öreg nyaraló titka, ifj. r., 1974; A. A. Ananyev: A szerelem útjai, r., 1975; G. Golubjov: A kígyóisten nem válaszol, r., Bp.-Ungvár, 1975; V. Sefner: A szerény zseni, tud. fant. elb.; 1976; A. Sztrugackij-B. Sztrugackij: A kölyök, tud. fant. r., 1977; W. M. Thackeray: A rózsa és a gyűrű, ifj. r., 1978; Sz. P. Antonov: A széttépett rubel, r., 1981; G. Osztyer: Mikro Miki, a mikroba, mese, 1981; M. A. Fortusz: Visszaemlékezéseim; 1982; I. I. Akimuskin: Csupa macska, ism. képeskönyv, 1983; I. I. Akimuskin: Nem egykutya, ism. képeskönyv, 1983; K. Csukovszkij: Doktor Hü de Fáy, mese, 1983 [!1985], [megjelent Jajdefáj doktor; Jujdefáj doktor bácsi címmel is]; R. Bradbury: A tetovált ember, elb., 1992.
Áprily Lajos [családnév: Jékely]
(Brassó, Brassó vm., 1887. nov. 14.-Bp., 1967. aug. 6.): költő, műfordító, szerkesztő. [MO/ROM, 1929-tól MO]
M.: Falusi elégia, v., Kvár, 1921; Esti párbeszéd, v., Dicsőszentmárton, 1923; Versek, 1924; Rasmussen hajóján, v., Berlin, 1926; Vers vagy te is. (+ G. Hauptmann: Az elmerült harang. ford.) Kvár, 1926; Idahegyi pásztorok, d., Kvár, 1929; Fenyőzúgás, v., Nagyvárad, 1934; Az aranymosó balladája, Kecskemét, 1934; A láthatatlan írás, v., Kvár, 1939; Ábel füstje, d., 1957; Á. L. legszebb versei [vál. Kemény János], Bk., 1969; Akarsz-e fényt?, d., 1969; Álom a vár alatt. [+ Pele-ütő Dénkó.] Elbeszélő költemények, Bk., 1972; Megnőtt a csend. Összegyűjtött versek. [+ Idahegyi pásztorok. - Oedipus Korinthosban. - A bíboros. d.], 1973; Meddig él a csend? vál. v., Bk., 1973; Őszi muzsika. Versek és műfordítások, Kvár, 1976; Válogatott versei [vál. Jékely Zoltán, életr.: Győri János], 1977; Álom egy könyvtárról, esszék, kritikák [s. a. r. Ugrin Aranka], 1981; Halálpatak, v. [vál. Kovács András Ferenc], Bk.-Kvár, 1997.
Műford.: H. Ibsen: Peer Gynt, d., 1941; O. Kalica: Orosz állatmesék, 1949; I. Sz. Turgenyev: Egy vadász feljegyzései, elb.-ek, 1950; I. Sz. Turgenyev: Füst, r., 1951; I. Sz. Turgenyev: Költemények prózában, 1952; N. V. Gogol: Tarasz Bulba, Bk., 1952; A. Sz. Puskin: Jevgenyij Anyegin, v., 1953; L. N. Tolsztoj meséi, 1954; I. Sz. Turgenyev: Apák és fiúk, r., 1954; N. A. Nyekraszov: Ki él boldogan Oroszországban? v., 1955; I. Sz. Turgenyev: Rugyin. - Nemesi fészek. - A küszöbön, elb.-ek, 1955; I. Sz. Turgenyev: Elbeszélések - Költemények prózában [Szőcs Ráchellel], Bk., 1955; M. J. Lermontov: Korunk hőse, r., 1956; I. Sz. Turgenyev: Töretlen föld, r. - Tavaszi vizek, r. - Költemények prózában, 1956; I. Sz. Turgenyev: Tavaszi vizek, r., 1957; Tavaszi tüzek. Román költők versei, Bk., 1969; I. Sz. Turgenyev: A küszöbön, r., Bk., 1970; I. Sz. Turgenyev: Két jó barát, kisr., 1974; W. Shakespeare: Pericles, d., 1986.
(Szeged, 1941. okt. 29.): művelődéstörténész.
M.: Szöri József, Szeged, 1978; Babits Szegeden, Szeged, 1983; Szeged elsőháborús hősi emlékei, Szeged, 1985; Péter László munkássága, bibl., Szeged, 1986; Gergely Sándor, az aktivisták szobrásza, Szeged, 1986; A Szegedi Ügyvédi Kamara negyven éve 1944-1984 [Draskóczy Edével és Habermann Gusztávval], Szeged, 1989; Írások Juhász Gyuláról, Szeged, 1993.
(Zenta, 1960. ápr. 10.): író, publicista. [JU/MO]
Sinkó Ervin-díj 1988; Forum Könyvkiadó regénypályázatának II. díja 1989.
M.: Küldetés, kisr.-ek, Újvidék, 1988; Három folyó, r., Újvidék, 1989; Regénybrikett, Újvidék, 1993.
(Arad, 1943. ápr. 18.): költő, szociográfus, újságíró.
M.: Játékperiszkóp. Kultúrfordítási kísérletek, vál., ford., Bk., 1983.
(Körösbökény, 1924. aug. 9.): művészettörténész.
A műv.tört. tud. kandidátusa 1957, doktora 1969; Munkácsy Mihály-díj 1971; SZOT-díj 1980.
M.: Réti István, 1960; Absztrakt képzőművészet, 1964; A katedrálistól az ipari formáig, 1967; Daumier, Derkovits és utódaik, 1968; A szocialista képzőművészet története, 1970; Képzőművészet és munkásmozgalom, 1974; A szocialista képzőművészet jelképei, 1974; Fényes Adolf, 1979; Mednyánszky, 1983; Courbet, 1985; A művészet története [... a magyar változat főszerk. ~; eredeti cím: Historia del arte], 1986; Műfaj a képzőművészetekben, 1989.
(Keszthely, 1957. ápr. 26.): költő.
M.: (szellem)válaszok, v., 1990; Tüskés Tibor irodalmi munkássága, vál. bibl. [Szauer Dezsőnével], Pécs, 1990.
Aranyossi Magda [Aranyossi Pálné Nádas Magda]
(Bp., 1896. szept. 24.-Bp., 1977. aug. 13.): író, újságíró, szerkesztő.
Szocialista Munkáért 1953; Partizán Emlékérem 1954; Munka Érdemrend 1954, arany fokozata 1965, 1970; Szocialista Hazáért Érdemrend 1967; Felszabadulási Emlékérem 1970; Szocialista Magyarországért Érdemrend 1976.
M.: Öt kisasszony egy udvarházban, r., 1948; A turjánon beérett a rozs, r., 1950; Hajnal, ifj. r., 1951; Frankel Leó, tan., 1952; Nem tehettem másként. Alpári Gyula életrajza, 1957; Lázadó asszonyok, tan., 1963; Rendszertelen önéletrajz, 1978.
Aranyossi Pál [névváltozat: Aranyossy Pál]
(Szentendre, 1887. aug. 4.-Bp., 1962. szept. 18.): újságíró, műfordító.
M.: A mezítlábas ármádia, tan., 1945; Nyugati hadjárat 1939-40, 1948; A mai Bulgária, 1949; Szamuely Tibor, az újságíró, 1954; Ki ölte meg Montesi Vilmát, regényes életrajz, 1956.
Műford.: H. de Balzac: Gobseck, r., Békéscsaba, 1912; H. Murger: Bohémélet, r., Békéscsaba, 1913; E. Verhaeren: Rembrandt van Ryn élete, művei, Békéscsaba, 1913; G. Flaubert: Irgalmas Szent Julián legendája, Békéscsaba, 1914; P. Veber: Nyári szerelem, kisr., Békéscsaba, 1915; A. France: Egy színésznő története, r., Békéscsaba, 1916; A. France: Szent Klára kútja, r., Békéscsaba, 1917; C. Farrère: Nyugati bestiák, r., 1918; A. France: Thais, r., 1918; M. Prévost: Laura kisasszony, r., 1919; R. Rolland: Jean Christophe. II. A virradat r., 1919; A. France: Crainquebille, Putois, Riquet és egyéb hasznos történetek, Békéscsaba [192?]; P. Loti: Egy spahi története, r., 1920; H. de Régnier: Egy jámbor ifjú nyári vakációja, r., 1920; H. de Balzac: Goriot apó. - César Birotteau nagysága és hanyatlása, r.-ek, 1943; J. V. Tarlé: Napoleon, életrajz [Déry Tiborral], 1946; H. Claude: A Marshall-terv, 1949; V. Hugo: 1793, r., 1950; V. Pozner: A gyilkos amerikai életforma, 1953; J. Rosenberg-E. Rosenberg. A Rosenberg házaspár levelei a siralomházból [Fraknói Júliával], 1953; J.-P. Chabrol: Az utolsó patron, r., 1954; A. France: A zöldségárus, d., 1954; W. Rochet: A francia parasztság útja a felszabadulás felé, röv. kiad., 1954; H. Parmelin: Rendkívüli kiadás, r. [röv. ford.], 1955.
[MIL,MÉL1,ÚMIL,MEIL,OSZKK,Révai1]
Arató Endre [eredeti név: Arnstein]
(Bp., 1921. nov. 8.{Komárom*CSMIL}-Bp., 1977. aug. 30.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1956, doktora 1970; 1973-tól az MTA lev. tagja.
M.: Sociálne motivy slovenského náredného hnutia v. r. 1845-1848, Turócszentmárton, 1952; A magyar nemesség és az osztrák udvar nemzetiségi politikája a szabadságharc előtt, 1955; A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848, 1-2., 1960; A magyar-csehszlovák viszony ötven éve 1918-1968, 1969; Kelet-Európa története a XIX. század első felében, 1971; Egykorú demokratikus nézetek az 1848-1849. évi magyarországi forradalomról és ellenforradalomról, 1971; A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. A magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiájának előzményei, 1975; Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből 1918-1975, 1977; A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában, 1978; A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája, 1983.
(Tiszaeszlár, 1918. nov. 17.-Bp., 1991. szept. 10. {szept. 30. Révai1}): könyvtáros, neveléstörténész.
A neveléstud. kandidátusa 1968.
M.: Neveléstörténeti bibliográfiák, szerk. [a 10. tagtól Környei Márta], 1970; Líbia oktatási rendszere, 1985; Az olvasás pedagógiája, 1991.
(Mohács, 1939. szept. 3.-Pécs, 1992. szept. 4. ): költő, műfordító.
Pécs Város Költészeti Díja 1978.
M.: Utcai közjáték, v., 1964; Madarak az esőben, v., 1967; Szivárvány után, v., 1972; Néma verseny, vál. és új v., Pécs, 1987; Hol a dallam?, v., Pécs, 1997.
Műford.: Századunk osztrák lírája [másokkal], 1964; Osztrák költők antológiája [másokkal], 1966; Jelzések. Modern osztrák költők [másokkal], 1973; A sóragyogású bánat [másokkal], 1978; Modern nyugatnémet és svájci költők [másokkal], 1986.
(Losonc, 1941. nov. 30.): író, műfordító. [Szlovákia]
M.: A rokon cseléd, elb., Pozsony-Bp., 1970; Anyám udvarlói, elb., Pozsony-Bp., 1989; Tejszínhabos halál. Erotikus novellák. Pozsony, 1991; Piszokul felhergelve, elb., Pozsony, 1992; Görbe tükör előtt, ir. paródiák és szatírák, Pozsony, 1995.
Műford.: D. Mitana: A játék vége, r., Pozsony-Bp., 1986; O. Feldeková: Mókus, elb., Pozsony-Bp., 1987; P. Ondruška: Finom emberek, Pozsony, 1988.
[KMIK,KKKP:23,ÚMIL,OSZKK,CSMIL,Révai1]
(Bp., 1924. jún. 17.): író, műfordító.
Műford.: A. P. Gajdar: Iskola, ifj. r., 1949; V. M. Inber: A tengerparti város, r. és elb., 1949; L. F. Voronkova: Verőfényes nap, mesék, 1950; Ny. Virta: A sztálingrádi csata, irodalmi forgatókönyv, 1950[!1951]; V. M. Inber: Elbeszélések [Szappanos Gézánéval], 1952; L. F. Voronkova: Iskolás leszek, elb. óvodásoknak, 1954; A. C. Doyle: A sátán kutyája, bűnügyi r., 1966; J. Holland-D. Cargill: Nagy pillanatok a nyomozásban [Korányi Tamással], 1967; E. Nesbit: Hárman a vasút mentén, ifj. r., 1968; L. Vaczek: A Hudson vándora, ifj. r., ford., átd., 1968; H. Wouk: Zendülés a Caine hadihajón, r., 1969; E. Lambert: A zöld árnyak szigete, r. [Zentai Évával], 1971; A. Lindgren: Harisnyás Pippi, ifj. r., ford. és átd., 1972; M. Norton: Elvitte a manó, meser., 1975; C. Bödker: A szellemleopárd, ifj. r., 1977; H. Hüttner: A törpe a savanyút szereti, mese, Berlin-Bp., 1981.
[OSZKK]
Arnóthy Krisztina [Christine Arnothy, családnév: Kovách]
(Bp., 1930. nov. 20.): író, kritikus. [Svájc/FRO]
Grand Prix Vérité 1955; Prix des Quatres Jury 1970; az Ordre National de Mérit lovagja 1980; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 1991.
M.: Wanda, r., München, 1950 {1951*MIB8; franciául: Brüsszel, 1953}; Haldokló Budapest, naplójegyzetek, Köln, 1952 [franciául: Párizs, 1955, hollandul: Rotterdam, 1955; norvégul: Stavanger, 1955; angolul: New York-London, 1956; finnül: Jyväskylä, 1956, svédül: Stockholm, 1956, dánul: Koppenhága, 1957, japánul: Tokió, 1958, olaszul: Milánó, 1958]; Szüret Badacsonyban, elb., München, 1952; A világ kedvence, r., München, 1953; Dieu est en retard, r., Párizs, 1955 [angolul: New York-London, 1957, finnül: Jyväskylä, 1957, olaszul: Milánó, 1957, németül: Gütersloh, 1958, spanyolul: Santiago, 1958, portugálul: Belo Horizonte, 1960]; Il n'est pas si facile de vivre, visszaemlékezés, Párizs, 1957 [angolul: London, 1958, hollandul: Utrecht, 1959, olaszul: Milánó, 1965]; Le guérisseur, r., Párizs, 1958 [angolul: New York-London, 1959, hollandul: Utrecht, 1963]; Women of Japan, tan., London, 1959 [hollandul: Utrecht, 1959]; Pique-nique en Sologne, r., Párizs, 1960 [angolul: New York, 1961, hollandul: Utrecht, 1961]; Le cardinal prisonnier, r., Párizs, 1962 [hollandul: Utrecht, 1963, olaszul: Milánó, 1963, angolul: Garden City, 1964, németül: Berlin, 1965, spanyolul: Barcelona, 1966], magyarul: A fogoly bíboros, 1991; La peau de singe, d., Párizs, 1962; La saison des Americains, r., Párizs, 1964 [németül: Berlin, 1967]; Le jardin noir, r., Párizs, 1966 [spanyolul: Barcelona, 1967, angolul: London, 1968, németül: Berlin, 1970]; Jouer à l'été, r., Párizs, 1967 [németül: Berlin, 1969]; Aviva, r., Párizs, 1968 [angolul: New York, 1970]; Chiche!, r., Párizs, 1970; Un type merveilleux, r., Párizs, 1972 [törökül: Isztambul, 1973, angolul: Garden City, 1975]; Lettre ouverte aux rois nus, esszé, Párizs, 1974; Le grand complot, tan. [J.-L. C. Free-vel], Neuilly, 1975; Le Cavalier mongol, elb., Párizs, 1976; J'aime la vie, r., Párizs, 1976 [törökül: Isztambul, 1977, németül: Berlin-Frankfurt am Main, 1978], magyarul: Szeretem az életet, 1990; Le Bonheur d'une manière ou d'une autre, r., Párizs, 1978 [spanyolul: Barcelona, 1978, olaszul: Milánó, 1979], magyarul: Utak a boldogsághoz, 1990; Toutes les chances plus une, r., Párizs, 1980 [németül: Berlin, 1983], magyarul: A győzelem ára, 1990; Jeux de mémoire, r., Párizs, 1981; Un paradis sur mesure, r., Párizs, 1982; L'ami de la famille, r., Párizs, 1984; Le trouble-fête, r., Párizs, 1986; Vent africain, r., Párizs, 1989, magyarul: Afrikai szél, 1990; Une affaire d'héritage, r., Párizs, 1991.
[Borbándi,MEIL,MIB8,ÚMIL,OSZKK,Révai1]
(Szatmárnémeti, Szatmár vm., 1902. ápr. 21.-Bukarest, 1985. szept. 9.): költő, író. [ROM]
M.: Regösök útján, v., Nagyvárad [1931]; Fény gyúlt a toronyban, Nagyvárad, 1942; Jumbó nem felejt, ifj. r., Bk., 1970; Szélsodorta falevél. Szathmári Pap Károly regényes élete, Bk., 1973 [románul: Bk., 1977]; Elődök példája. Múlt századi művészek a magyar-román kapcsolatok elmélyítéséért, Bk., 1973 [románul: Bk., 1975].
Műford.: A. Mitru: Hajnalcsillag, mese, Bk., 1970; W. Zein: A kis asztalos, Bk., 1978.
(Szolnok, 1930. szept. 25.): műfordító, szerkesztő.
Szocialista Kultúráért 1971, 1979, 1985; Az Európa Kvk. Nívódíja 1983.
M.: Harcostársak emlékeznek, riportok, 1960.
Műford.: Cs. Ajtmatov: Szemtől szembe, kisr., 1960; A foltoshátú sirály. Gilják népmesék, 1961; Kígyót szült az öregasszony, mari népmesék [Enyedy Györggyel], 1962; Cs. Ajtmatov: Életveszélyben, elb. [Láng Anikóval], 1963; Piros kendős kis topolyám, 1963; Drabkina: Viharos esztendők, visszaeml., 1964; Sztyepanov: Port-Arthur, tört. r. Pártos Zoltánnal], Bp.-Ungvár, 1965; K. Skalbe: Az északi tündér, mesék, 1966; N. B. Ivuskin: Nehéz felelősség, visszaeml., 1968; A. Klinov: Anekdoták, kuriózumok, 1968; J. N. Naumov-A. J. Jakovlev: Hamis nyomon, kémr., 1968; Sz. G. Kurzenkov: Alattunk a föld és a tenger, visszaeml., 1969; A. L. Barto: Különös ismertetőjele, riportok, dok.-elb., 1970; J. V. Bondarev: Égő hó, r., 1972; I. Sztadnyuk: A háború, r., 1973; J. V. Trifonov: Hosszú búcsúzás, kisr., 1974; V. Amlinszkij: Hazatérés, r., 1975; G. Sz. Gor: Varázsos út, tud.-fant. elb. [G. Lányi Mártával], 1976; A. Szulakauri: Az aranyhal, r., 1976; A. G. Adamov: A bűvös négyszög, bűnügyi r., 1977; Cs. Ajtmatov: Korai darvak. - Az első tanító, kisr., 1977; Cs. Ajtmatov: A tengerparton futó tarka kutya, r., 1977; J. M. Nagibin: A visszhang titka, ifj. elb., 1978; Barto: Különös ismertetőjele, 1979; Iszkander: Csík egy napja, 1979; V. P. Asztafjev: A halkirály, elb., Bp.-Ungvár, 1983; G. Kanovics: Gyertyák a szélben, r., 1983; A kordé, a kucsma meg a tőr, ifj. elb. [vál., ford.], 1984; A. G. Adamov: Gyilkosság a Vidám Parkban, bűnügyi r., 1985; R. Lankauskas: A kísértet, kisr., 1985; B. I. Vasziljev: Repülnek lovaim. - Másnap háború volt, kisr.-ek [Szabó Máriával], 1985.
[OSZKK]
(): költő. [Argentína]
M.: Ma reggel, v., Buenos Aires, 1971.
[MEIL]
(Bp., 1897. szept. 20.-Bp., 1965. okt. 25.): színész, rendező.
Kossuth-díj 1956; Kiváló Művész 1957.
M.: Beszédművészet, tan., 1937; Láthatatlan színház [Simon Zsuzsával és Mányai Lajossal], 1941; A versmondás művészete és a színpadi beszéd, tan., 1953; Kis szavalókönyv, tan., 1956; Tiszta szívvel, szerk. [Réz Pállal], 1957; Előadóművész, különpróba, 1960; Minden versek titkai, önéletrajzi r., 1964.
(Újpest, 1939. febr. 8.): író, költő.
Szocialista Kultúráért 1971, 1973, 1975; SZOT-díj 1976; A Móra Kvk. Nívódíja 1980; JA-díj 1985; A M. Írószövetség tárcapályázatának Különdíja 1995.
M.: Vészkijáratbejárat, r., 1975; Vetkőzzünk meztelenre!, r., 1977; Rohanj velem!, r., 1980 [németül: 1985, szlovákul: 1986]; Végül is szenteltvíz, r., 1984; Vádak és gyónások, r., 1987; Mindenre készen, v., 1987; Robin Hood, bemutató: Operettszínház, 1987; A Földre kirekesztve. 115 szonett, v., 1991; Daráló, folyt. rádiójáték [Béres Attilával, Gábor Annával és Horváth Péterrel], 1991.
[KMIK,ÚML8,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL]
(Bp., 1918. jún. 27.): szerkesztő.
A Munka Érdemrend arany fokozata 1985; Nívódíj 1987.
M.: Versek könyve, vál., 1943; Kisgyerekek nagy mesekönyve, szerk., 1955; Mindennapra egy mese, szerk., 1966; Cini-cini Muzsika, szerk., 1969.
Műford.: A. Felsenstein: Hétköznapi varázslat, 1972.
(): költő.
M.: Forrás fakad, v., 1956; Körülírtam verssel a világot, v. [1982].
(Arad, Arad vm., 1908. okt. 16.-Bukarest, 1976. nov. 24.): újságíró, szerkesztő. [ROM]
M.: Így kezdődött... A világháború kitörésének kulisszáiból, Temesvár, 1934; Petőfi, poetul domniei poporului, Bk., 1949; Szaud-Arábia és az arab petróleum [románul és németül is], Bk., 1957; Égő víz. A kőolaj története [románul is], Bk., 1959; Láthatatlan ellenség, ifj. r., Bk., 1962; Pagini din istoria vitezei, Bk., 1967; Akcióban az Interpol [románul is], Bk., 1969; A pokol zsoldosai. Az idegenlégió. Lapok a gyarmatosítás történetéből, Bk., 1975 [románul: Bk., 1974].
(Mikeszásza, Kis-Küküllő vm., 1909. aug. 28.-Kolozsvár, 1960. márc. 5.): író. [ROM]
Baumgarten-díj 1943; Az RNK Állami Díja 2. oszt. 1949 [1951] és 1953 [1954] [román kitüntetések].
M.: Történt az utcán, karcolat, 1938; Elmondja János, r., Kvár, 1939; Újesztendő, r., Kvár, 1940 [románul: 1958]; Üröm, elb., Kvár, 1941; A fekete macska, d., 1943; A más kenyerén, r., 1943; A fekete macska, elb., 1944; A szakáll, elb., Kvár, 1945; Feleselj, kisfiam! - A tejes, két egyfelv., 1946; Író a hadakútján, krónika, Kvár, 1946; A szamár, elb., 1948 [németül: 1962]; Balog olvasni kezd, elb., Bk., 1949; Szél fuvatlan nem indul, r., Bk., 1949 [románul: 1949, csehül: 1950, németül: 1951, lengyelül: 1951, angolul: 1951, kínaiul: 1952, franciául: 1953, szlovákul: 1955, ukránul: 1962]; Tizennégyökrös gazdák, riportok, Bk., 1951; Tizennégyökrös gazdák, elb., Bk.-Kvár-Bp., 1951; Fiatal szívvel, r., Bk., 1952 [románul: 1952]; Vád és panasz, Bk., 1953 [Bp., 19542]; Miért kerek az alma?, ifj. írások, Bk., 1954 [románul: 1956]; Házunk tája, riportok, Kvár, 1956 {1954*}; Jóska, elb., Bk., 1954 [románul: 1957]; Hurcolkodás [románul], Bk., 1955; A vidámság embere, elb., Bk., 1956 [oroszul: 1963]; Emberség, elb., Bk., 1957 {1958*KMIK} [románul: 1960]; Megszépült öregség, elb., Bk., 1958; Bátor fiúk, ifj. elb., Bk., 1959; Vidámság embere, egyfelvonásos [= Négy vidám játék; Asztalos István, Méhes György, Méliusz József és Sütő András művei], Mvh., 1959; Mátyás, a jégtörő, ifj. történetek, Bk., 1960; Asztalos István művei I-V., Bk., 1961-62; A kis piros tehén, ifj. elb., Bk., 1963; A megmaradt becsület, ifj. elb., Bk., 1969; Történt az utcán, elb., Bk., 1969; Tarisznyás királyok, elb., Kvár, 1972; Táltos ökrök, elb., 1985; Hurcolkodás, elb., Bk., 1987.
Műford.: L. Tolsztoj: Gyermekmesék, A. Toma után, Bk., 1947; Prisvin: A rókák kenyere, Bk., 1947.
[ÚMIL,ROMIL,K-L,MKL,OSZKK,Révai1]
(Párizs, 1936. jan. 31.): műfordító. [ROM]
Műford.: A teknősbéka tilinkója. Népmesék, mondák, vál., bev., Bk., 1983; Járom és csillag, latin-amerikai költők ant., 1987.
[KKACs]
(Nagyvárad, Bihar m., 1890. aug. 31.-Bp., 1959. aug. 14.): újságíró, író.
M.: Nincs kegyelem. Ágoston Péter életregénye, Temesvár, 1929; Bíró Lajos, a nagy magyar utazó, r., 1953.
(Tiszalök, 1919. okt. 15.-Bp., 1970. máj. 25.): költő, zenekritikus.
JA-díj 1952.
M.: A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1949. január-május, szerk., Debrecen, 1948; Szabad életünk törvénye, költemény, 1950; Mitra, költemény, 1951; Az élet hőse [Nikosz Beloiannisz], versciklus, 1953; Útinapló, 1968; Musiklivet i Ungern, Stockholm, 1968.