B
Banner Zoltán [álnév: Beleznay Zoltán]
(Szatmárnémeti, Szatmár m., 1932. júl. 12.): esszéíró, költő, művészettörténész.
Kulturális Érdemrend V. fokozat 1966 [Románia].
M.: Popp Aurél, monogr. [románul és németül is; Raoul Şorbannal], Bk., 1968 [Bp., 1978]; Nagy Albert, monogr. [románul is], Bk., 1968; Andrei Mikola, Nagybánya, 1968; Máttis-Teutsch János, monogr., románul: Bk., 1970 [magyarul és németül: Bk., 1972]; Csillagfaragók, esszék népi alkotókról, Bk., 1972; Önéletíró erdélyi művészek sorozat I-VII., szerk., bev., jegyz. [tart.: Szolnay Sándor: A világ legvégén, 1973; Mikola András: Színek és fények, 1972; Nagy Albert: Rózsikaédes!, 1975; Szervátiusz Jenő, kismonogr., Bk., 1976; Popp Aurél: Ez is élet volt..., 1977; Márkos András: Válaszok - ismeretlen kérdezőnek, Kvár, 1980; Mohy Sándor: Műhelynapló, 1981; Barabás Miklós: Önéletrajza, 1985], Bk., 1972-85; Bordi András, kismonogr., Bk., 1978; Kié vagy, Ausztrália?, útleírás, versr., Bk., 1979; Tűzkör, ant., 1981; Ólomharang, vál. v., Bk., 1982; Mohy Sándor, monogr., Bk., 1982; Benczédi Sándor, kismonogr., Bk., 1984; Barabás Miklós önéletrajza, s. a. r., bev., jegyz., Kvár, 1985; Erdélyi magyar művészet a XX. században, 1990; Fuhrmann Károly, kismonogr., Bk., 1991; Teremtő önvédelem. Az erdélyi magyar naivok és ábrázoló népi mesterek művészete, 1995.
[ROMIL,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,OSZKK]
(Kaposszekcső, 1918. jan. 14.-Bp., 1987. márc. 4.): néprajzkutató, pedagógus.
Az irodalomtud. (néprajz) kandidátusa 1986.
M.: Baranyai népmesék, bev., jegyz., 1941; A szovjet-orosz irodalom tanítása, 1957; Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok I-II., szerk., Pécs, 1957; Az orosz nyelv oktatásának metodikája, szerk. [Kosaras Istvánnal], 1972; Általános metodika az angol, francia, német, olasz, spanyol nyelv iskolai tanításához, szerk. [Szoboszlai Miklóssal], 1972; Latin nyelvkönyv [Nagy Ferenccel és Waczulik Margittal], 1973; Egy néprajztudós műhelyéből. Berze Nagy János levélhagyatéka, szerk. [Fülöp Lajossal], Pécs, 1977; Berze Nagy János: Nap és tükör. Néprajzi és népnyelvi tanulmányok, gyűjtések, szerk. [Fülöp Lajossal], Pécs, 1982; Megfújom sípomat erdő derekában... Válogatás a régi és a mai magyar népköltészetből, 1985.
(Ecseg, 1952. máj. 10.): költő, író, szerkesztő.
M.: Látlelet, v., 1984; Széthasadt szájjal, v., Salgótarján, 1986 [!1987]; Kóborló karácsony, v., 1990; Jelentés a Don-kanyarból, Lakitelek, 1992; Beteljesedett, v., Lakitelek, 1993; Elrozsdált tüzek, v., 1996.
(Solt, 1933. jan. 21.): kritikus, dramaturg.
M.: Thália Ikarusán. Riportkönyv a tízesztendős Állami Faluszínházról, 1961; Regény a pesti színházakról, 1973; Jávor Pál, 1978; Pályák és sorsok. Színészportrék a huszadik századból, 1981; Újabb regény a pesti színházakról. Újrakezdődik a játék, 1983; Aki szelet vet... Fejezetek Fedák Sári életéből, 1986; Mosolyország, anekdoták, 1988; Csárdáskirálynő vendégei, 1996.
(1953): költő.
M.: A tárgyak reggeli zuhanása, v. [1986]; Csonka ima, v., 1991; Eltűnt népek, eltűnt birodalmak, összeáll. [1996]; Külföldi uralkodók, összeáll. [1997].
[MNBCD]
(Szabadka, 1939. nov. 20.): író, irodalomtörténész, kritikus. [JU]
Kritikusok díja 1972; Szenteleky Kornél-díj 1975; Alföld-díj 1993; Híd Irodalmi Díj 1995.
M.: Álarc felett a nyári nap, elb., Újvidék, 1961; Kontrapunkt. Symposion antológia, szerk. [Bosnyák Istvánnal], Újvidék, 1964; Bonyolult örömök, tan., Újvidék, 1964; Súrlódás, r., Újvidék, 1969; A szó fegyelme, tan., Újvidék, 1972; Könyv és kritika I-II., kritikák, Újvidék, 1973-1977; Iz savremene madjarske poezije u Jugoslaviji (Napjaink jugoszláviai magyar költészetéből), vál, előszó, jegyzetek, Sarajevo, 1986; D. Kiš: Kételyek kora, esszék, tanulmányok, szerk., Pozsony-Újvidék, 1994; Talán így. Könyv és kritika III., kritikatörténet, Újvidék, 1995; Kisebbségi magyaróra, tan., Újvidék, 1996.
(Torda, Torda-Aranyos m., 1928. jan. 11.): újságíró, szerkesztő. [ROM]
M.: Csillaghegy alatt, önéletrajzi r., Bk., 1975.
Bányai László [eredeti név: Baumgarten]
(Körösbánya, Hunyad vm., 1907. nov. 17.-Bukarest, 1981. jún. 3.): történész, író. [ROM]
A Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alelnöke 1970-től {1980-tól*ÚMIL}.
M.: [Lázár lakomája / Bányay László (1904-1979) néven/, elb., Hódmezővásárhely, 1926. Az ÚMIL-ban helytelenül ide sorolva!] La Iusse Orientale, Párizs, 1930; A magyarság a Duna völgyében, Kvár, 1938; Harminc év. Jegyzetek a romániai magyarság útjáról, Bk. {Kvár*ÚMIL}, 1949; Együtt élünk, együtt építünk, cikkek, tan.-ok 1933-1957, Bk., 1957; Tavaszi szél, v., Mvh. {Bk.*ROMIL}, 1958; Hosszú mezsgye, emlékek, jegyz.-ek 1928-1968, Bk., 1970; Közös sors - testvéri hagyományok, tört. vázlat, Bk., 1973 [románul: 1971, franciául: 1972]; Kitárul a világ, önéletr. jegyz., Bk., 1978; Válaszúton {Választóvíz*KMIK}, önéletr. jegyz., Bk., 1980.
Műford.: A. Gide: A tékozló fiú hazatérése, Kvár, 1931.
(Bp., 1954. febr. 4.): műfordító, szerkesztő.
M.: P. G. Wodehouse: Karikacsapás, r., 1987; P. M. Shaw: Barátkozni jó! Hogyan küzdjük le gátlásainkat? [ill. Molnár Gabriella], 1989; G. Durrell: Léghajóval a dinoszauruszok földjén, gyr., 1990; G. Durrell: Léghajóval a világ körül, gyr., 1990; M. Groening: Simpsonék karácsonyi albuma, képes mese [1991]; D. Lodge: Helycserés támadás, r. [ill. Kaján Tibor], 1992; S. Biesty: Nézzük meg belülről!,18 csodálatos épület és gép rajzban és szövegben, 1993; C. L. Martin: Vágjunk bele!, útmutató kisvállalkozók számára, 1994; P. Hawthorn: Tündéres mesék, 1994; J. Parker: A Nyilas. November 23.-december 21. [ill. Danuta Mayer], 1994; G. Durrell: Férjhez adjuk a mamát, elb. [ill. Réber László], 1994; R. Treays: Európa könyve. A kultúra, a politika és a népek története, 1995; R. Rorty: Heideggerről és másokról, Pécs, 1997; D. Greenburg: Mindenkiből lehet jiddise máme, 1997.
(Bp., 1926. nov. 30.): újságíró.
Színikritikusok Díja 1984, 1990; Aranytoll 1993.
M.: Eger, 1552-1952, 1952; Mezei Mária, 1990.
(Pécel, 1911. aug. 27.-Bp., 1984. máj. 2.): író.
Bolgár Antifasiszta Érem 1947; JA-díj 1953 {1950*ÚMIL,KMIK}; Kossuth-díj 1954; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1955; arany fokozata 1965; Bolgár Kultúráért aranyérem 1970; Cirill és Metód Díj 1973, 1974; Szocialista Hazáért Érdemérem 1981.
M.: József Attila, a szegénység költője, tan., 1940; Hét novella [Rákospalota], 1940; Eszterke, kisr., 1941; Az európai szellem magyar úttörői, tan.-ok, 1942; Máglyák Firenzében [Savonarola életregénye], 1942; Martinovics élete, életrajz, 1945; Egy bányász élete, kisr., 1946; Szerelmem Eszti, elb.-ek, 1946; Egy nép nevelői, tan.-ok, 1947; Bulgáriai utazás, útirajz, 1947; Irodalom és haladás, esszé, 1948; Levél a szovjet írókhoz Petőfi Sándorról, 1948; Jakobinusok, színmű, 1948; Az első lecke, elb.-ek, 1949; Magyar jakobinusok, színmű, 1950; Tatai bányászok, kisr., 1951; A szabadság magvetője [Táncsics Mihály], 1951; Győzelmes évek, elb.-ek, riportok, 1952; Kibontott zászlók, tört. jelenet, 1953; Rákóczi hadnagya, irod. forgatókönyv, 1953, r., 1957; Állami Áruház, vígjáték [Darvas Szilárddal és Gádor Bélával], 1954; Beethoven, regényes életrajz, 1955 {1956*ÚMIL}; A szeretet forrása, vál. elb.-ek 1934-1954, 1955; Új krónika, riportok, 1956; Riportok, arcképek, tárcák, 1956; Mozart párizsi utazása, r., 1957; A császár parancsára, irod. forgatókönyv, 1957; Örök dallamok, életrajzok, 1958; Fenn és lenn, elb.-ek, 1960; Egy címíró emlékiratai, r., 1960; Genuai randevú, riportok és történetek, 1961; A könyv hatalma, írások az irodalomról, 1961; Karácsonyi történet, ifj. r., 1962; Török daráló, r., 1963; Chopin, regényes életrajz, 1963; Házunk büszkesége, elb.-ek, 1964; Éjjeli őrjárat [Rembrandt életregénye], 1965; Aranyfácán, színmű és kisr.-ek, 1968; Napóleon foglya [Kisfaludy Sándor életregénye], 1968; Michelangelo élete, regényes életrajz, 1970; Kereszt a hegytetőn, elb., 1973; Uriel, életrajzi r., 1974; Végvári legenda, tört. ifj. r., 1974; Magyar Csillagok, tan. [Az európai szellem magyar úttörői c. mű átdolgozása], 1979.
[MIL,KMIK,KK3-4,Lexikonpótlások,ÚMIL,OSZKK,MÉL4]
(Nagyvárad, Bihar tart., 1953. ápr. 1.): újságíró. [ROM]
M.: Ulysses gúnyájában, v., Nagyvárad, 1997.
[RMKK]
(Kolozsvár, 1943. ápr. 15.): író. [ROM]
M.: Jó szerencsét! r., Kvár, 1987; Balánbánya története, Csíkszereda, 1996.
[RMKK]
(Nagybecskerek, 1931. jún. 17.): író, rendező, színész. [JU]
Bodrogvári Ferenc-díj 1993; A Kultúra Szikrái Díj 1994.
M.: Vidám nyaralás, színmű, Nagybecskerek, 1957; Finom kis társaság, színmű, Szabadka, 1963; Szombaton és vasárnap, színmű, Szabadka, 1977; Az ötödik fénykép, színmű, Nagybecskerek, 1978; Százszorcsúnyák, Szabadka, 1981; Mester-mutatványok. Virág Mihály színháza, Szabadka, 1992; Megkésett rekviem. A megszüntetett vajdasági magyar színházak története, Szabadka, 1996.
Baraczai Kovács István, baracai ->Kovács István, B.
(Muzsla, 1953. szept. 8.): költő. [Szlovákia]
M.: Sancho Panza szomorú, v., Pozsony-Bp., 1981; Vízbe fúlt plakátok, v., Pozsony-Bp., 1982; Szelíd pamflet, v., Pozsony-Bp., 1987; Időbolt, gyv., Pozsony-Bp., 1990; Inzultusok kora, v., Dunaszerdahely, 1992; Álmodozó, gyv., Ungvár-Dunaszerdahely, 1992 [1994-ben új címmel: Adok neked valamit, Dunaszerdahely, 1994]; Micsoda kaland, leporelló, Dunaszerdahely, 1994; Titanic-verzió, vál. v. [Zalán Tibor válogatásában], Dunaszerdahely, 1996.
Baránszky László [családnév: Baránszky-Jób, álnév: L. B.]
(Bp., 1930. szept. 8.): költő, művészettörténész. [1956-tól USA]
Kassák-díj [Magyar Műhely, Párizs] 1983; Oxford-nívódíj; A Művészeti Alap Díja 1983.
M.: Két világ között, v., Párizs, 1979; Zarándoklat, vál. v., 1987; Menetközben, v., 1991.
[KMIK,MEIL,Borbándi,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,HUNG]
(Újpest, 1897. dec. 2.-Bp., 1987. okt. 9.): esztéta, irodalomtörténész, író.
A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1983.
M.: Az esztétika látszat-valóság problémája, tan., 1932; A stíluselmélet új útjai, tan., 1934; Teremtő egyéniség, belső forma, tan., 1934; Irodalomtörténet és esztétika, tan., 1935; Bevezetés az esztétikába, tan., 1935; A magyar széppróza története szemelvényekben, 1937; Az impresszionizmus irodalmunkban, tan., 1938; Az esztétika autonómia-kérdése, tan., Debrecen, 1939; A jelenkori esztétika, tan., 1942; Líránk formanyelve a nyugatos nemzedék után, tan., 1944; A modern ízlés, tan., 1946; Természeti szép és művészi érték, tan., Pécs, 1948; A magyar líra Ady-ig, összeáll., jegyz., 1948; Arany lírai formanyelvének művelődéstörténeti helye, tan., 1957; Élmény és gondolat, tan., 1978; Teremtő értékelés, tan., 1984 {1978*KMIK}; A művészi érték világa, elméleti írások, esszék, tan.-ok, 1987.
(Bp., 1942. ápr. 26.): író (könyvtáros).
M.: A hunok útján, tan., 1997; Éva versek, válogatás, 1997; Fény és félhomály, elb., v., 1998; Bárány László, kismonogr., 1998.
(Bp., 1948. jan. 1.): író.
M.: Héliosz szekere alatt, Szekszárd, 1990; Szabadság és szabadelvűség. Eszmék a szabadságról, 1993; Korkép és transzcendencia. Kosztolányi és Camus monodialógusa, 1997.
(Bp., 1922. márc. 21.): író, költő.
JA-díj 1954, 1969; Gábor Andor-díj 1972; A Munka Érdemrend arany fokozata 1978; SZOT-díj 1979; A Móra Kvk. Nívódíja 1981; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1992; A Művészeti Alap Irodalmi Nagydíja 1993; Arany János-díj 1996; Fityisz-díj 1997.
M.: Álomváros, v., 1937; Lassú nyár, v., 1941; Szélcsend, r., 1943; És megindulnak a hegyek, r., 1947; A szerelem komédiája, színmű, bemutató: Budai Színház, 1947; Válj bennem verssé!, v., 1948; Farkasok, r., 1952; Húsz év, r., 1953 {1954*ÚMIL}; Kormányválság Paránában, r., 1955 [cseh nyelven: Prága, 1960]; Rákóczi zászlai, r., 1955; Mihályka, színmű, 1955; Csigalépcső, r., 1956, film 1957 [németül: Berlin, 1976]; Sírás, elb., 1957; Rettentő Misi, ifj. r., 1958; A második kakasszó, d., bemutató: Jókai Színház, 1958; Űzött vad, r., 1959; Apátlan nemzedék, r., 1960 [cseh nyelven: Prága, 1965]; A világ közepe, mesejáték, bemutató: Debreceni Csokonai Színház, 1961; Íratlan törvény, r., 1962; Kis ház a szigeten, ifj. r., 1963; A fiam nem a lányom, kisr. és elb., 1964; Kutyaharap, kisr., 1964; A fiam nem a lányom, vígjáték, bemutató: Katona J. Színház: 1965 [Pozsony, 1967]; Farkasok, d., bemutató: Bp., 1965; ...és így írunk mi!, paródiák, 1965; Tengerparti nyár, vál. elb., 1966; Ágytól-asztaltól, r.-ek, 1967; Sziget, r., 1967; Nem születtem grófnak, vígjáték, bemutató: Déryné Színház, 1968; Palackposta, mesék felnőtteknek, 1968; Város, esti fényben, r., 1968 [franciául: Párizs, 1976, lengyelül: Varsó, 1980, románul: Bk., 1990]; Rendhagyó feltámadás, színmű, 1968; Napraforgó, napkeleti királyasszony, tragikomédia, bemutató: Déryné Színház, 1969; Téves kapcsolás, szatirikus írások, 1969; Futótűz, színmű, 1969 {1968*KMIK}; Velünk kezdődik minden, r., 1969; Tornádó, színművek, 1970; A szülő is ember, vígjáték, bemutató: Vidám Színpad, 1971; Fényes rokonság, r., 1972; Több órás napsütés, vígjáték, bemutató: Vidám Színpad, 1973; Nagy idők tanúja, r., 1974; Emberi hang, elb., 1975; Kitagadottak, r., 1975 {vers, 1976*ÚMIL; r., 1976*KMIK}; Vendégjáték, elb., 1975 [!1977]; Város, esti fényben, színmű, bemutató: Jókai Színház, 1976, Harkov, 1978; A bíró r., 1978 [németül: Berlin, 1978]; Villa a Balatonnál, kisr., elb.-ek, 1979; A világ közepe, ifj. r., 1980; Másfél szoba összkomfort, r., 1980; A világbíró király, r., 1981; Félszárnyú Pegazus, irod. paródiák, 1982; A fészek melege, r., 1983; Fortuna kegyeltje, kisr.-ek, 1983; Egy életen át, vál. elb., 1986; Nászajándék. Keserű komédia, bemutató: Szegedi Nemzeti Színház, 1987; Villanófény, önéletrajzi írások, 1987; Aki feltámadott, r., 1989; Trójában háború volt?, r., 1992; Megjelenés fehér szmokingban, r., 1993; Két emberöltő, vál. v., elb., regényrészletek [a szerző válogatása], 1994; A férfi Názáretból, r., 1997.
[MIL,ÚML7,KMIK,KKMGYI,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,OSZKK]
(Pécs, 1940. máj. 31.): könyvtáros, bibliográfus.
M.: Nádas Péter bibliográfia 1961-1994 [Pécsi Gabriellával], Pécs, 1994.
[Révai2]
Baranyai Júlia [eredeti név: Schneider]
(Monyorós, 1906. márc. 30.-Vörösmart, 1982. febr. 12.): művelődéstörténész. [Horváto.]
M.: Gyertyafény. Laskó, egy régi falu krónikájából, Wart, Austria, 1961; Vízbe vesző nyomokon. Fejezetek a Dráva-szög történetéből, Újvidék, 1976.
[ÚMIL]
Baranyi Ferenc [álnév: Francesco del Sarto]
(Pilis, 1937. jan. 24.): költő, műfordító, szerkesztő.
SZOT-díj 1974, 1988; KISZ-érdemérem; JA-díj 1976; A Zrínyi Katonai Kvk. Nívódíja 1981; Madách Imre-díj 1986; A Passo D´uomo Díj 1989 [Sabbioneta, Olaszo.]; Premio Brianza irodalmi díj [Seregno, Olaszo.] 1993; MSZOSZ-díj 1993; Forintos Díj 1995; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1997; Nagy Lajos-díj 1998.
M.: Villámok balladája, v., 1962; Hazatérés, v., 1964; Az a merészség, v. [hanglemezmelléklettel], 1966; Piros karikák, vál. v. [Gyárfás Endrével], 1967; Túl az éjszakán, v., 1969; Változó szelek, v., 1972; A lónak vélt menyasszony, népi komédia [Vaclav Klement Kličpera és Komlós János-Görgey Gábor szerzőpár komédiájával együtt], 1973, bemutató: Jókai Színház, 1972; Esőveréssel, vál. és új v., 1975; Szimfónia. 30 év lírai története, szerk., 1977; A szerelem harmadik éve, v., 1980; Hétköznapi istenhozzád, v., 1979-1981, 1982; Valami mindig közbejön, vál. v., 1986; Tavaszi futás [Gerelyes Endre és felesége levelezése], szerk., 1986; Visszaigéző, v. 1982-86, 1987; Egy önérzet hét stációja. Lírai naplók, 1988; A túlvilági szajha, r. [Francesco del Sarto álnéven], 1990; Betyárbecsület, v., 1991; A fal és a fej balladája. Versek, 1987-1991, 1991; Baranyi Ferenc összes szerelmes versei, 1991; Vizafogó, új versek és műfordítások, magánkiadás [1993]; André Chénier válogatott versei, vál., 1994; D'Orléans, Charles: Dalok, rondók, balladák, vál., 1994; Voltaire válogatott versei, vál., Horpács, 1994; Operaszövegek. Szavakkal a zene szolgálatában [részben kotta], Horpács, [1995]; Hegyibeszéd - Soós Zoltán: Mulat a Vezér, vál. v., 1995; Kifosztva, v., magánkiad., 1996; Tájak, szerelmek, v., 1995; Száz szerelmes sóhaj, vál., 1996; Könyörgés apátiáért, v., Horpács, 1997; A szív szonettjei, vál., 1997.
Műford.: Szerelem és háború. Adaptációk a világirodalomból, v., 1983; Puccini: Tosca, opera, 1988; Bizet: Gyöngyhalászok, opera, 1990; Dante Maffia: Kosárba viperát, 1990; F. Ferrara: Sívó hegedű, 1990; F. Cajani: Időlovag, 1992; J. Verne: Párizs a XX. században, r., 1995; A. Dante: Az új élet - Vita nuova, 1996; E. Montale: Naplók-versek. Diari-Poesie, 1996; Ilka Nobs-Süpek: Utolsó könnyeim, 1994-1996, v. [1996]; P. Géraldy: Hozzád tartozom, v. [1997].
[MIL,KMIK,MKK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,HungÉrt1990-93,MNBCD]
(Nagyszentmiklós, Temes-Torontál m., 1936. máj. 13.): író (orvos). [ROM]
A Franyó Zoltán Irodalmi Kör I. díja 1983.
M.: Mindenki háziorvosa, Bk., 1974; és akkor eljött Hippokratész... Karcolatok, szatírák, parabolák [Bárányi László Ildikóval], Temesvár, 1976; Egyik nap olyan, mint a másik, elb., Temesvár, 1979; Égbenyúló kockakövek {Égig érő kockakövek* RMKK}, r., Temesvár, 1983.
(Furta, 1935. febr. 4.-Debrecen, 1968. aug. 20.): irodalomtörténész, szerkesztő, tanár.
M.: A fiatal Madách gondolatvilága, 1963.
(Újvidék, 1894. szept. 3.-Újvidék, 1978. márc. 13.): szobrászművész. [JU]
M.: Ikarosz szárnyán, önéletrajz, Szabadka, 1970.
Bárányi László Ildikó [Bárányiné]
(Csíkcsicsó, Csík m., 1937. jún. 6.): újságíró (orvos). [ROM]
A Franyó Zoltán Irodalmi Kör I. díja 1982.
M.: Gyakorlati tanácsadó kismamáknak, Temesvár, 1973; és akkor eljött Hippokratész... Karcolatok, szatírák, parabolák [Bárányi Ferenccel], Temesvár, 1976; Gólyamesék felnőtteknek, Temesvár, 1980; Szövetségben a halál ellen, r., Temesvár, 1981.
[ROMIL]
(Begaszentgyörgy, 1906. márc. 17.-Újvidék, 1986. márc. 15.): szobrászművész. [JU]
M.: Vergődés. Farkas Béla életútja, Szabadka, 1971; Baranyi Károly: Élete és művei, Újvidék, 1974.
Barát Annie [Dr. Barát Béláné, dr. Fischer Annie]
(Érsekújvár, 1893. okt. 9.-?): kritikus, műfordító.
Műford.: F. Buck: Eleven zsákmány, r., 1943; J. C. Grew: Tokiói jelentés, 1945; J. Gunther: Igazi U.S.A. [1947?]; C. Morgan: Az üres szoba, r. [Barát Anna néven], 1947; J. Knittel: Utas az éjszakában, r., 1948; F. Werfel: Verdi. Az opera regénye, 1959; Roland de Candé: Az angol zene rövid története, 1964.
[OSZKK]
Barát Endre [álnevei: André L'Amie, Baráth Endre, A Friend, Andrew Friend, B. Friend, B. E. Friend, E. Friend, B. E. Friends]
(Nagykáta, 1907. ápr. 24.-Bp., 1976. márc. 17. {18.*MIL}): író, újságíró.
M.: Anteus dalol, v., 1934; Mese a varrólányról, r., 1934; Menekülés a pokolból, r., 1935; A Beverly Hill-i rejtély, r., 1936; Emberevők fogságában, r., 1936; Halálsziget, r., 1936; Pusztába kiáltott szó, v., 1936; Szólalj, Isten, v., 1938; Átkozott gyémánt, r., 1938; Dávid, a rebellis, r., 1938; Halálos tánc, r., 1938; Halál a levegőben, r., 1939; Védőbeszéd, v., 1939; Látástól vakulásig, r., 1939; Az átkozott hegedűs [Paganini életregénye], 1940; Az átkozott arany, r., 1940; Betörőkisasszony, r., 1940; Az ezüstveretű revolver, r., 1940; Jefferson megváltozik, r., 1940; Marokkói dráma, r., 1940; 10 000 dollár vérdíj, r., 1941; Ellopták a menyasszonyomat, r., 1941; A hoggari csapda, r., 1941; Nevada fia, r., 1941; Szeplős nyomra vezető, r., 1941; Szerelem mindhalálig, r., 1941; A sziklák ördöge, r., 1941; Hajnali csillag, v., 1941; Hontalan, elb.-ek, 1941; A provence-i fogoly, r. [Kisfaludy Sándorról], 1941; Az utolsó akkord [Puccini életregénye], 1942; Szeplős harcba száll, r., 1942; Nem üthetett vissza, v., 1945; Csokonai Vitéz Mihály, életrajz, 1946; Mit akar kend, Táncsics?, tört. r., 1946; Nem pihen a kalapács, egyfelv., 1946; A históriás {Históriás*ÚMIL}, r., 1947; A láz völgye, kisr., 1947; A Csikágó hősei, kisr., 1948; Én is Amerika fia vagyok, r., 1948; Rabszolgák voltunk, napló 1942-1943, 1948; Szibéria hóhéra, r., 1948; Nehezen virrad, r., 1948; Amnesztia - Az igazi örökösök, egyfelv.-ok, 1949; Lobog a mécses, színmű, 1949; Aki legyőzte a félelmet, elb., 1950; Hajnalban indultak el, r., 1950; A becsület dolga, színmű, 1950; Izzik a vas, r., 1951; A hármas számú torony, elb., 1952; Olajbányászok, színmű, 1953; Fekete arany, színmű, 1953; A parlamenter, ifj. r. [Steinmetz kapitány életregénye], 1954; Heten voltak, ifj. kisr., 1955; A Gellérthegyről a piramisokig, útinapló, 1955; Becsület, r., 1956; Caruso csodálatos élete, regényes életrajz [Lévai Endrével], 1957; Vihar az Égei-tengeren, r., 1958; Zengő szobrok, útinapló, 1958; Bahcsiszeráji látomás, kalandozás szovjet földön [Bihari Klárával], 1960; Boszorkánytánc [Az átkozott hegedűs c. mű átdolgozása], 1962; Bátrak krónikája, irod. riportok, 1962; Égő lándzsa, ifj. r., 1962; Lidérc, r., 1965; Hajnalka, kisr., 1965; Bolygótűz [a verbunkos regénye], 1966; Repülő szőnyeg {A repülő szőnyeg*ÚMIL}, útinapló, 1966; "Esküszöm Apollónra...", r., 1968; Szerelmeslevél, elb.-ek, 1968; Szikraeső, r., 1968; Szirtek és csillagok, r., 1970 {1969*ÚMIL} Élt harminchárom évet [Paál László életregénye], 1972; Alvó Vénusz [Lotz Károly életregénye], 1974; Egy asszony vallomása, kisr., elb., 1974; Delfin követi a hajót, elb.-ek, 1975; Bergamói ballada. Donizetti életregénye, 1978.
(Nagybecskerek, 1902. nov. 18.-Jeruzsálem, 1968. dec. ?.): költő. [Izrael]
M.: Ádám konok, v., 1943; Imádkozik a történelem, v., Tel-Aviv, 1950; Hamszin 1952, v., Tel-Aviv, 1952; Vihar, v., Tel-Aviv, 1957; Napégetők, v., Jeruzsálem, 1959; Csillag árnyak, v., Jeruzsálem, 1960; Egyszerű kövek, v., Jeruzsálem, 1960; Poèmes choisis, v., Brüsszel, 1962; Az én hangom, v., Tel-Aviv, 1963; Űr-délibábok, v., Jeruzsálem, 1964; Kristálydalok, v., Jeruzsálem, 1965; Te édes én, v., Jeruzsálem, 1966; Eget nyitottam, v., Jeruzsálem, 1967.
(Abaújkér, 1935. aug. 18.): író.
SZOT-díj 1970; A Zrínyi Katonai Kvk. Nívódíja 1981.
M.: Ember, fehér bottal, elb., 1962; Házak tábla nélkül, kisr., 1963 {1962*MIB8} A díszhal, r., elb., 1963; Vesznyánka ["Tavaszka"; oroszul], elb., Moszkva, 1965; Lopakodó prédikátorok, kisr., elb., 1966; Tűz és korom, r., 1967 [oroszul: Moszkva, 1969]; Külső körön, r., 1970; Sortűz, r., elb., 1971; A hét százhatvannyolcadik órája, elb., München, 1972; A félelem földje, tört. r., 1975; Örökség, r., 1976; Miért hullámzik a tenger?, elb., 1977; Kigyelmed, János mester, tört. r., 1979; A szörnyeteg, r., 1979; Hármaskönyv, 1983; Párnámon anyám ujjának melege, elb., 1983; Vakvágat, r., 1986; A folyosó, r., 1989.
(Alsólendva, 1906. aug. 16.-Montreal, 1992. febr. 22.): történész. [Kanada]
M.: Histoire de la presse hongroise, Párizs, 1935; A franciaországi magyarság. Egy fejezet a külföldi magyarok életéből, szerk., Párizs, 1935; A történeti képkutatás kialakulása, jelen állása és magyar feladatai, Párizs, 1935; A dunai táj a francia nyelvű történetírás tükrében 1871-1935, 1937; Magyar történet, Kvár [2. kiadás 1941]; Az új Magyarország történetírása, 1942; Magyar történet, Lille, 1951; Az országépítés filozófiája a Kárpát-medencében, 1943; A dunai táj államszerkezete francia szemléletben 1871-1952, Montreal, 1953 {1952*Borbándi}; Közép-Európa politikai felépítése a francia szakirodalom tükrében, Montreal, 1952; A magyarság szerepe Európa történetében, Montreal, 1955; Le cri de la Hongrie, tan., Montreal, 1957; A magyar népek őstörténete I-III., Montreal, 1968-1974; Tájékoztató az újabb őstörténeti kutatásokról, Montreal, 1973, Veszprém, 1989 {1990*Borbándi}; A külföldi magyarság ideológiája. Történetpolitikai tanulmányok, Montreal, 1975; A magyar őstörténet tételeinek újabb megvilágítása, Montreal, 1977; The Early Hungarians in the Light of Recent Historical Research, Montreal, 1983; Közép-Európa politikai felépítése a francia szakirodalom tükrében, Montreal, 1988; Magyar istennevek a régi Egyiptomban, Montreal, 1988; Őstörténetünk orientalista szemléletben, Montreal, 1988.
(Érmihályfalva, Bihar m., 1949. máj. 22.): költő.
M.: A csendélet mögött, v., 1972-1992, Győr, 1992; A sor, pápai költők, írók ant., szerk., Pápa, 1993; Ökölharc, v., 1996.
Barcs János [1955-ig Kampf János]
(Barcs, 1927. aug. 18.): költő, író.
A Táncsics Kvk. Nívódíja 1984; A Somogyi Lapkiadó Váll. Nívódíja 1984.
M.: Hosszú virrasztás, v., magánkiad., 1970; Fekete barázdák, v., 1983; Földre hajló ég, v., 1983; Falak oltárán, vál. v. [!Barcs], 1987; Könyvek beszélgetnek, v., 1988; Hajnali staféta-futam, v. [Vajdics Mihállyal], 1995; Sárközi Árpád: A Venitók földjén, v., szerk., Dunaharaszti, 1995.
(Bp., 1931. okt. 12.): író (református lelkész). [1956-tól Svájc]
M.: Ecclesia semper reformanda. Eine Untersuchung zum Kirchenbegriff des 19. Jahrhunderts, Zürich, 1961; Revolution der Moral? Die Wandlung der Sexualnormen als Frage an die evangelische Ethik, Zürich-Stuttgart, 1967; Nemzetiségi kisebbség - kisebbségi egyház [O. Sakrauskyval és Vass Györggyel], Bern, 1973; Sorsok a református egyházban 1948-1988, Bern, 1989.
(Zombor, 1894. jan. 9.-Bp., 1975. nov. 7.): nyelvész.
Az MTA lev. tagja 1939, r. tagja 1947; Kossuth-díj 1952; Állami Díj 1970; A Finn Tud. Akad. külső tagja 1967; A KLTE díszdoktora 1973.
M.: A "pesti nyelv", 1932; Ó-francia hang- és alaktan, Pécs-Bp., 1933; A középkori vallon-magyar érintkezésekhez, 1937; A magyar nyelv francia jövevényszavai, 1938; Magyar szófejtő szótár, 1941; Régi magyar nyelvjárások, 1947; Fonetika, 1951; A magyar szókincs eredete, 1951; A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék, 1951; Bevezetés a nyelvtudományba, 1953; Magyar hangtörténet, 1954; Helyesírásunk időszerű kérdései [Deme Lászlóval és Benkő Loránddal], 1955; A magyar történeti szóalaktan I. köt. A szótövek, 1958; A magyar nyelv értelmező szótára, társszerk. [Országh László, Fodor István, Elekfi László], 1959-1962; A magyar helyesírás szabályai, szerk. [Fábián Pállal és Benkő Loránddal], 1954, 10. kiadás, 1961, 11. jav. kiad., 1984; A magyar nyelv életrajza, 1963; A magyar nyelv története [Benkő Loránddal és Berrár Jolánnal], 1967; Nyelvművelésünk, 1974; A magyar nyelv múltja és jelene. Válogatott tanulmányok, 1980; A nemzetközi nyelvről, 1987; A magyar igeragozás története, 1990; A magyar nyelv életrajza, Mvh., 1996.
[MIL,ÚML,Lexikonpótlások,MÉL3,FÉL,ÚMIL]
(Gömörpanyit, 1943. ápr. 11.): költő. [Szlovákia]
M.: Tükör előtt, v., Pozsony-Bp., 1968.
(Bp., 1917. jan. 23.): író.
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem.
M.: Vádindítvány, dokumentumr., 1979, tv-változat, 1982, rádióváltozat, 1983; Zuhanóugrás, emlékirat, 1981; Egy m. kir. százados bizalmas feljegyzései {magyar királyi*ÚMIL}, r., 1981; A magyar Mölders, r., 1984, rádióváltozat, 1986, színpadi változat, 1987; Varázscső, r., Miskolc, 1984; A balek, r., 1985; Az úrlovas, r., 1987, rádióváltozat, 1989; Őszi éjszakák, r., 1990; Pluszkópiák, levélr., 1991.
[MKK,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL]
(Bp., 1882. ápr. 2.-Buffalo, 1974. aug. 10.): színházi író, költő. [1949-től USA]
M.: Két ösvény, v., 1903; Az új színpad, 1911; Uralkodók és komédiások [1936]; Játék a függöny mögött, 1942; A színház műhelytitkai, 1943; Alkonyat, v., Buffalo, 1967.
Műford.: M. Maeterlinck: Aglavaine és Sélysette, d., 1911; J. Sarment: Az árnyhalász, d., 1923; Delacroix naplója, 1942.
(): szerkesztő.
M.: Útravaló Arany János tollából, szerk., Nagykőrös, 1991; Útravaló Ady Endre tollából, szerk., Nagykőrös, 1994; Útravaló Madách Imre tollából, szerk., Nagykőrös, 1994; Útravaló Vörösmarty Mihály tollából, szerk., Nagykőrös, 1995.
Bárdos Kornél [családnév: Albert]
(Felsőmindszent, 1921. nov. 1.-Bp., 1993. nov. 8.): zenetörténész (ciszterci szerzetes).
A zenetud. kandidátusa 1968, doktora 1987; A Zenei Alap Nagydíja 1988.
M.: Pécs zenéje a 18. században, 1976; A tatai Esterházyak zenéje, 1727-1846 [kottával], 1978; Győr zenéje a 17-18. században [tematikus jegyzék: Vavrinecz Veronika], 1980; Sopron zenéje a 16-18. században [tematikus jegyzék: Vavrinecz Veronika], 1984; Eger zenéje, 1687-1887 [tematikus jegyzék: Vavrinecz Veronika, kottával, összefogl. németül], 1987; Székesfehérvár zenéje, 1688-1892 [Gupcsó Ágnessel, tematikus jegyzék: Vavrinecz Veronika, kottával, összefogl. németül],1993.
(Bp., 1899. okt. 1.-Bp., 1986. nov. 18. {16.*ÚMIL, 19*KK90}): zeneszerző, karnagy.
Erkel Ferenc-díj 1953; Kossuth-díj 1955; Kiváló Művész 1970.
M.: Százegy magyar népdal [Kodály Zoltánnal, Karácsony Sándorral és Mathina Károllyal], 1929, 101 magyar népdal [Ivasivka Mátyással], 9. kiad. 1993; Mai magyar ének, 1940; Harmonia sacra. Énekeskönyv [Kertész Gyulával], 1949; Gyöngyvirág, 1952; Hangzatgyakorló, 1954; Életet az énekbe!, 1958; Modális harmóniák. Adalékok a reneszánsz műzene összhangzattanához, elsősorban Palestrina énekkari művei alapján, 1961; Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv... [Werner Alajossal, Harmat Artúr és Sík Sándor után], 1967; Harminc írás a zene elméletének és gyakorlatának különböző kérdéseiről 1929-1969, 1969; A Bartók-zene stíluselemei, 1972; Tíz újabb írás 1969-1974, 1974; Liszt Ferenc, a jövő zenésze. Példagyűjtemény, 1976; Bartók-dallamok és a népzene, 1977; Kodály Zoltán zenéje és a lokrikum, 1977; Selected Writings on Music, 1984; Írások népzenénkről, 1988; Himnuszok, 1989; The Legacy of Zoltán Kodály: an Oral History Perspective [Mary Alice Heinnel], 1992; Elemző írások a zenéről [összeáll. Mohay Miklós], 1994.
[BRZL,DKA,KK3-4,KKZÉ,KL,MINL,MTAA,ÚML,ZL,ÚMIL,MÉL4,MNBCD]
(Szalárd, 1897. máj. 30.-Bp., 1960. szept. 21. {20. MÉL}): újságíró, dramaturg.
M.: A dzsidáskapitány, ifj. r., 1954; Melkun Menyhért utazása, ifj. r., 1956.
(Bp., 1955. ápr. 11.): költő, műfordító, irodalomtörténész.
Greve-díj [1993. évi] 1994; Artisjus Irodalmi Díj 1995.
M.: Feliratok, v., 1986; Láthatatlan párbajok, v., 1994; Visszaéneklés, v., 1995; Irodalmi fogalmak kisszótára, szerk. [Szabó B. Istvánnal és Vasy Gézával], 1996; A Nyugat első nemzedéke, vál., 1996.
Műford.: Ronsard és a francia reneszánsz költői, ford., vál., szerk., 1986; A francia romantika költői, vál., ford., 1989; A. Rimbaud: Napfény és hús, vál., szerk., ford., 1990; S. Weil: Jegyzetfüzet [I]-II. [Jelenits Istvánnal], 1993-1994.
(Makó, 1936. márc. 30.): író, dramaturg.
M.: Nyolc lány meg a sárkány, elb., Szeged, 1959; Zűrzavar, kisr., Szeged, 1962; Estétől reggelig, kisr., elb., 1966; Különös ismertetőjele, a félelem, r., 1967; Négyszáz forint, elb., 1971; Úriszék, tragédia, bemutató: Szegedi Nemzeti Színház, 1972; Az elintézetlen ügy, kisr., 1974 {1971*ÚMIL} Az első évtized, r., 1975; A kancsal és a démonok, r., 1979; A második évtized, r., 1981; Az ajtó, egyfelv. opera, bemutató: Stattheater Dresden, 1982; Tükör előtt, elb., 1984; Sose lesz vége ennek a napnak, kisr., 1985; Stan és Pan, r., 1988; A leszámolás, r., 1995.
[MKK,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,OSZKK]
Bárdos B. Arthur [családnév: Boros-Bárdos]
(Kolozsvár, 1923. jan. 3.): költő, újságíró. [ROM, 1966-tól Ausztria, 1986-tól NO]
M.: Ötven vers [többekkel], Kvár, 1950; Virrasztó szerelem, v., Bk., 1955; Csöndes leszámolás, v., Békéscsaba, 1989; Száműzött esztendők, v., Békéscsaba, 1990; Határok határán, v. 1985-1995, Békéscsaba, 1996.
Műford.: N. Moraru-A. Baranga: A nép javáért [Szilágyi Andrással], d., Bk., 1951.
[ROMIL,Borbándi,MIB8,ÚMIL,Révai1]
Bárdosi Németh János [eredeti név: Németh János]
(Szombathely, 1902. márc. 8.-Pécs, 1981. márc. 3.): költő, író.
A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1970, arany fokozata 1972.
M.: Öreg szilfa árnyékában, v., Békéscsaba, 1926; Jégeső, r., Pécs, 1930; Isten rádiója, v., Szombathely, 1932; Zsellérek, r., Szeged, 1935; Élet és irodalom, tan., Szombathely, 1937; Napfogyatkozás, r., Pécs, 1940; Szegény ország, v., Pécs, 1941; Békétlen szerelem, daljáték [Lipenszki Istvánnal], bemutató: Pécsi Nemzeti Színház, 1956; Carmina Hungarica, v., Pécs, 1960; Vacsoracsillag, v., Pécs, 1966; Fehér pille, v., 1972; A lélek lángjai, vál. v., 1974; Utak és útitársak, esszék, visszaemlékezések, irod. dok.-ok, Szombathely, 1975; Nyugtalan madarak, v., 1978; Befogadás, v., 1981; Fűzfasíp, gyv., 1981; Magyar Múzsa, v., 1982; Lélek és tenger. Hátrahagyott versek [szerk. Tüskés Tibor], v., Pécs, 1994.
(Bükkaranyos, 1952. okt. 1.): költő, műfordító, grafikus.
JA-díj 1984; A Soros Alapítvány Életműdíja 1992; Déry Tibor-jutalom 1992; Bezerédj-díj 1996.
M.: Holtak arca fölé, v., 1970 [olaszul: Verso il viso dei morti, Bologna, 1972]; Elfelejtett tüzek, v., Pozsony, 1973, Bp., 1974; A némaság könyve, v., 1983; A varázsló sétálni indul, vál. és új versek, rajzok, képversek, 1985; Az erdő anyja. Cigány népmesék és néphagyományok, 1990; Lendemain et autres poèmes, v., Párizs, 1991; Képek, képversek és versek. 12 képeslap, 1992; 21 vers, 1992; Gedichten, v., Rotterdam, 1993; Díszletek egy szinonimához [vizuális költemények], 1994; Winter Diary, v., San Francisco, 1997; Poèmes, v., Szentendre, 1997; Vom Gellen der Geigen, v., Berlin, 1997.
Műford.: Tűzpiros kígyócska. Cigány népköltészet, v., mesék, vál., ford., bevez., részben illusztrálta, 1985 [cigányul: Tűzpiros kígyócska, Gödöllő, 1985]; Az erdő anyja. Cigány népmesék és néphagyományok, gyűjt., vál., ford., illusztrálta, 1990 [cigányul: Le véseszki déj, 1990]; A pontos hely. Műfordítások a kortárs külföldi költészetből, ford. és vál., 1993; Az üvegtemplom. Cigány népmesék, gyűjt., ford., Debrecen, 1994; A tizenkét királyfi. Cigány népmesék, gyűjt., ford., 1996.
[KMIK,MKK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]
(Bp., 1955. jún. 1.): műfordító.
Európa Kvk. Nívódíja 1988; Wessely László-díj 1994.
M.: Thassy Jenő: Veszélyes vidék, visszaeml., s. a. r., 1996.
Műford.: J. Banville: Kepler, r. [utószó Takács Ferenc], 1983; M. Leitch: Silver városa, r., 1987; J. Didion: Szerelmes dal John Wayne-hez, esszék [utószó Kopecsni Péter], [1987]; R. Nye: Faust, r., 1988; S. Beckett: Előre vaknyugatnak. Válogatott kispróza, vál. [ford. másokkal], 1989; T. Clancy: Vadászat a Vörös Októberre, r., 1990; W. Adler: A rózsák háborúja, r., 1991; Test és tükör. Mai angol elbeszélők, vál., szerk., 1992; A. Corman: Szemünk fénye, r. [Sarlós Zsuzsával], 1992; J. Lukacs: A XX. század és az újkor vége, 1994; J. Updike: Az élet alkonya [Dezsényi Katalinnal, Gy. Horváth Lászlóval, Nagy Miklóssal és Szabó Olimpiával], 1996; J. Lukacs: 1945. A nulla év, 1996.
[MNBCD]
(Gyulaháza, 1925. ápr. 12.-Debrecen, 1977. máj. 20. {21. MÉL3}): nyelvész, irodalomtörténész.
M.: Vajda János: Kisebb költemények 1844-1860, s. a. r., 1969; Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt, 1970; Stíluselemzés nyelvtanórákon, Debrecen, 1970; Nyelvtan, stílus, iskola [vál, szerk., és a bev. írta Szathmári István; ~ bibliográfiájával], 1979.
(1913): költő.
M.: Bukfenc és tótágas, v., Szfvár, 1994.
[MNBCD]
(Kassa, 1919. okt. 31.): irodalom- és művelődéstörténész.
A történelemtud. kandidátusa 1988, doktora 1994.
M.: A magyar reformáció és az észak-olasz szabadgondolkodás, 1948; Romon virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról, 1986; Desiderius Erasmus: Institutio principis Christiani [A keresztény fejedelem neveltetése], utószó [ford. Csonka Ferenc], 1987; Végtelen irgalmú, ó te nagyhatalmú Isten. Balassi Bálint, az istenkereső, 1992; Krisztus agóniája bennünk, Pannonhalma, 1993 {1994*ÚMIL} Találkozások Jézussal. Bibliai lélekelemzések, 1994.
(Kunszentmárton, 1950. ápr. 13.): etnográfus.
A történelemtud. (néprajz) kandidátusa 1989; Jankó János-díj 1981; Nagykunságért Díj 1992; Pro Régió-díj 1993.
M.: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén, 1979; Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Debrecen, 1990; Néphit, népi vallásosság ma Magyarországon, 1990; Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza, monogr. [Bálint Sándorral], 1994; Cigány néprajzi tanulmányok I., szerk. [Bódi Zsuzsával], 1994.
(Bp., 1951. ápr. 10.): műfordító.
Az Európa Kvk. Nívódíja 1983, 1988; Wessely László-díj 1989; Az Év Könyve Jutalom 1989; Forintos Díj 1993.
M.: Bob Dylan, r., 1986; Napló 1977-1982, vál., szerk., 1990; Az átutazó és a bennszülött, esszék, 1994.
Műford.: U. Eco: A rózsa neve, r., 1988; B. Dylan: Mit fúj a szél. Bob Dylan-versek, vál., ford. és utószó, 1989; R. M. Rilke: Válogatott prózai művek, 1990; U. Eco: A Foucault-inga, r., 1992; U. Eco: Bábeli beszélgetés, 1994.
(Vác, 1971. nov. 28.): költő.
Verskarácsony-díj 1997.
M.: Senkinémasága, v., Vác, 1997.
Barnassin Anna [Kazám Istvánné]
(Sátoraljaújhely, 1928. jan. 13.): író, dramaturg.
A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1983.
Színpadi műveinek bemutatói: Idegen partok előtt, d., Magyar Néphadsereg Színháza, 1960; Napfogyatkozás, d., Nemzeti Színház, 1961; Pro urbe, jazz musical, Bartók Színház, 1974; Messze még a holnap, musical, Budapesti Gyermekszínház, 1977; Bakonyi boszorkák, komédia, Vidám Színpad, 1984; Nehéz nőnek lenni, kabaré, Vidám Színpad, 1985.
(Bököny, 1922. nov. 12.): író, műfordító.
A Szocialista Kultúráért 1975; Túri Sándor-díj 1985 [a Szabolcs-Szatmár M. Tanács Díja].
M.: Gyermekvédelem Szabolcsban, Nyíregyháza, 1969; Bölcső és katedra, r., Nyíregyháza, 1972; Túri Sándor, monogr., Nyíregyháza, 1981; A szombathelyi Táncsics Mihály Kollégium története, Szombathely, 1985; Ház a Mosonyi utcában, kisr., 1989; Diákélet Pannóniában, Annales, 1990/91, Életképek, fabulák, krónikák, arcképvázlatok, 1991; Szigetlakók, vál. elb., kisr., önéletrajz [válogatás ~ prózai munkáiból], 1992; Híradás a végekről, kisr., kritikák, tan., Nyíregyháza, 1994.
Baróti Dezső [1945-ig Kratochfill {Kratofil*ÚMIL}]
(Torda, 1911. okt. 12.-Bp., 1994. szept. 5.): irodalomtörténész.
Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozata 1947; Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1948; Az irodalomtud. kandidátusa 1952, doktora 1989; A Munka Érdemrend arany fokozata 1971; Móra Ferenc-emlékérem 1977; Toldy Ferenc-emlékérem; A JATE díszdoktora 1991.
M.: Juhász Gyula, tan., Szeged, 1933; Dugonics András és a barokk regény, Szeged, 1934; Téténynek ékessége, melyet versekbe foglalt Dugonics András, kiad., Szeged, 1941; Érzelem és okosság. A magyar próza a felvilágosodás korában, szerk., 1944; Magyar írók Katona Józsefig, összeáll [Gerézdi Rabánnal], 1948; Magyar írók Petőfi Sándorig [Gerézdi Rabánnal], 1948; Radnóti Miklós 1909-1944. Dokumentumok, szerk., 1959; Írók, érzelmek, stílusok, 1977; Ady Endre. Az elhagyott kalóz-hajók, dokumentumok, képek, s. a. r., az összekötő szöveget írta, 1977; Költők barátja. Tevan Andor emléke [Szántó Tiborral], 1979; Árnyékban éles fény. Irodalmi tanulmány, 1980; Sík Sándor, monogr. 1988.
[MIL,MTAA,DKA,ÚMIL,HungÉrt1990-93]
Baróti Géza [családnév: Szabó Géza]
(Déva, 1914. aug. 22.-Biatorbágy, 1993. szept. 1. {Bp., 1993. szept. 2. ÚMIL}): író, újságíró.
Rózsa Ferenc-díj 1963; A Munka Érdemrend ezüst fokozata; Pethő Sándor-díj 1992.
M.: Akácosút, r., Szfvár, 1936; Tisztességes ház, r., 1943; Csincsilla, r., 1944; Benn a farkas, d., 1953; Tavasz Szibériában, útleírás [Randé Jenővel], 1968; Mámor? Az alkohol drámái, riportok, 1969; Hazai történetek, riportok [Ruffy Péterrel, Kristóf Attilával], 1970.
(Jóka, 1905. júl. 7.-Dunaújváros, 1968. jan. 4. {jan. 5.*MÉL3}: író, szerkesztő.
JA-díj 1962.
M.: Bolondgomba, kisr., 1941; A Császár-malom titka, kisr., 1941; Mezei füst, r., 1943 {1942*KMIK}; Jehova tanúja, r., 1957; Szentjánosbogár, elb.-ek, 1958; A tüskebokor kivirágzik, ifj. r., 1960; Lázgörbe, r., 1961; Eltűnik a vajdakincs, ifj. r., 1962; Sorsváltás, r., 1963; Ne reszkess, apafej!, ifj. r., 1966; Sötétből világosba {Sötétből világosságba*ÚMIL}, elb., 1966; Parázs a hamuban, r., 1968; Újhold a pusztán, összegyűjtött v. [kiad. H. Gyenis Éva, utószó Vári Andor], Dunaújváros, 1990.
(Garamlök, 1910. szept. 21.-Prága, 1996. jún. ?): író, szerkesztő. [Csehország]
M.: Barangolás Holnapországban. Tizenötezer kilométer a Szovjetunióban, rip., útirajz, Pozsony, 1960; Tegnap és holnap között, riportok, Pozsony-Bp., 1964; Emberek, akikkel találkoztam, riportok, visszaemlékezések, Pozsony-Bp., 1972.
[CSMIL]
Barsi Ödön [családnév: Rodriguez Ödön, álnevei: J. Bayrd, B. Darton, E. Girdo, A. Rodriguez, C. Rodriguez, E. A. Rodriguez, E. A. Rodry, C. Thompson, G. Wilcow, C. Wreen, C. Wren]
(Bp., 1904. ápr. 18.-Bp., 1963. febr. 5.): író, műfordító, színész, rendező.
M.: Nevető halál, r., 1933; A hallgatás hajója, r., 1935; A láthatatlan íjász, r., 1935; Találkozás a halállal, r., 1935; A csuklyás lovas, r., 1936; A Déli sark aranya, r., 1936; A fekete zsinór, r., 1936; Gyilkosság a szeánszon, r., 1936; Harc a boldogságért, r., 1936; Ki a következő?, r., 1936; Lady Stanley, r., 1936; Az alcazári máglya, r., 1936; A mankós ember, r., 1936; A skorpió bandája, r., 1936; A vörös skorpió, r., 1936; A Waterloo-híd rejtélye, r., 1936; Az alvilág sülyesztője, 1937; Az "Ezüst sirály" bandája, r., 1937; A fekete sárkány karmaiban, r., 1937; A Romanovok diadémja, r., 1937; A sátán fia, r., 1938; A sugárzó holttest, r., 1938; A halálexpress, r., 1939; A kőkoporsó titka, r., 1939; Segítség...! Gyilkos..., r., 1939; Az úszó halál, r., 1939; A Bolingbroke kastély, r., 1940; Bumerang kapitány, r., 1940; A halálfejes lovas, r., 1940; Jimmy lyukat üt a világba, r., 1940; A lasszóvető, r., 1940; A szellemek völgyében, r., 1940; A szent Buddha titka, r., 1940; Vadnyugati örvény, r., 1940; A zöld anakonda, r., 1940; Az álarcos fantom, r., 1941; Az aranyálarcos, r., 1941; A bálványimádó, r., 1941; Az élő torpedó, r., 1941; Az emberevő, r., 1941; A kínai hóhér, r., 1941; A krokodilok országa, r., 1941; A perui véreb, r., 1941; A rémület tornya, r., 1941; Számum, r., 1941; A bálványimádó, r., 1941; Komédiások, r. [1942]; Játék a halállal [Kempelen Farkas], r. [1942]; Madagaszkár királya [Benyovszky Móric], r. [1943]; Az Ördöglovas, r., 1943; Az ördög hegedűse [Paganini], r. [1944]; Az űrhajó, r. [1944]; El Dorado, r., 1944; Álomfickó meséi, 1945; Vihar London felett, 1945; Indiánok a Dunán, ifj. r., 1946; Egy lélek visszatér..., r. [1947].
Műford.: E. A. Poe: Mr. Simpson tévedése, elb., 1943; E. A. Poe: Őfensége levele, elb., 1943.
[ÚMIL,GULY,MK21/44,MÉL3,OSZKK]
(1930): író.
M.: Hol bujkálsz, Cinege?, visszaeml., 1988; Erdei húsvét, verses képeskönyv, 1993; Húsvéti kaland, mesekönyv, 1994; Kedvenc játékaim. Képeskönyv, 1994; Menekülés a hontalanságból, tört, r., 1995; Halál-szindróma, r., 1996.
[MNBCD]
(Bp., 1944. júl. 1.): író, műfordító, szerkesztő.
Az Európa Kvk. Nívódíja 1984; Wessely László-díj 1984.
M.: Walter Scott világa, pályakép és korrajz, kismonogr., 1980; A műfordítás ma, tan., szerk. [Rákos Sándorral], 1981; Fordításelméleti tanulmányok, szerk. [Klaudy Kingával], 1982; A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös, r., 1984 [szlovákul: Pozsony, 1986, szlovénul: Muraszombat, 1987, svédül: Stockholm, 1987, oroszul: Moszkva, 1987]; Elemér utca három, r., 1990; Magyar elbeszélők a 20. századból [angolul], 1993 [németül], 1993; Liebe. Ungarische Kurzprosa aus dem 20. Jahrhundert, szerk., 1993; Amour. Nouvelles hongroises du XX. siècle, szerk., 1996; Angol fordítóiskola [Klaudy Kingával és Szöllőssy Judyval], 1996.
Műford.: Üvöltés, ant., 1967; J. London: Aranyásók Alaszkában, r., 1968; Malcolm X.: Önéletrajz [Hernádi Miklóssal], 1969; A. Christie: A Bertram szálló, r., 1969; L. Ferlinghetti: Egyes szám negyedik személy, r., 1970; J. D. Carr: A sorozatos öngyilkosságok esete, r., 1971; M. Spark: A közönség bálványa, r., 1971; Ph. Roth: A mi bandánk, pamflet, 1972; W. Scott: Redgauntlet, tört. r., 1972; B. S. Johnson: Szerencsétlenek, r., 1973; E. Bullins: Irány Buffalo, d., 1974; H. Miller: A légkondicionált lidércnyomás, útijegyzetek, 1974; M. Moorcock: A fekete folyosó, tud.-fant, r., 1976; A. Quin: Három, r., 1976; W. Scott: Wawerley, tört. r., 1976; S. Poliakoff: Cukorváros, d., bemutató: Debrecen, 1980; S. Poliakoff: A természet lágy ölén, bemutató: MTV, 1980, Pécsi Nemzeti Színház, 1982; T. Griffith: Komédiások, d., bemutató: Nemzeti Színház, 1981; H. Ibsen: Vadkacsa, d., bemutató: Játékszín, 1981; A. Strindberg: Az apa, d., bemutató: Szigligeti Színház, 1983; N. Dunn: Gőzben, d., bemutató: Pécsi Nemzeti Színház, 1985; D. Mamet: Amerikai bölény, d., bemutató: Pécsi Nemzeti Színház, 1986; A. Koestler: Sötétség délben, r., 1988; B. E. Ellis: Az informátorok, r., 1996.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,OSZKK]
(Kassa, 1931. márc. 30.-Bp., 1997. febr. 23.): irodalomtörténész, műfordító, kritikus.
Az Európa Kvk. Nívódíja 1983; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1984; Színikritikusok Díja 1984, 1990; Krúdy-emlékérem 1990.
M.: Krúdy Gyula: Álmoskönyv, szerk., 1992; Krúdy-életműsorozat [1957-től 12 k., 1968-tól 18 k.]
Műford.: Mejerhold: Színházi forradalom, szerk., ford., 1967; G. Simenon: Fekete eső, 1970; Suzanne Prou: Bernardiniék terasza, r., 1977; Michel Tournier: A rémkirály, r., 1980; Max Gallo: A gyilkosok éjszakája, r., 1985.
(Bp., 1943. febr. 2.-Bp., 1995. jan. 22.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1985; Akadémiai Díj 1987.
M.: Parasztháború 1514-ben [Fekete Nagy Antallal], 1973; Keresztesek áldott népe, 1977; Az erdélyi fejedelemség születése, 1979; A Sztambulba vezető út (1526-1528), 1983; Nándorfehérvár 1456, 1985; Erdély története I-III., társszerk., társszerző, 1986; Vajon kié az ország?, 1988; Erdély rövid története, szerk., társszerző, 1989; Mátyás király 1458-1490, szerk., társszerző, 1990.
[ÚMIL,Révai2]
(Szentes, 1910. dec. 28.-Bp., 1966. ápr. 20.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1955, doktora 1964.
M.: Egyház és állam viszonya Magyarországon a középkor végén, 1935; Ungarn und die Wiener Universität des Jesuitenzeitalters, 1937; Kossuth Lajos összes munkái, I-VI., XI-XV., szerk., 1948-1966; Kossuth alföldi toborzó körútja 1848 őszén, 1952; Széchenyi István válogatott írásai, szerk., 1959; A fiatal Kossuth, 1966.
(Szentes, 1901. aug. 9.{1904.*MÉL4,MIL}-Debrecen, 1988. ápr. 18.): irodalomtörténész, esztéta.
Baumgarten-jutalom 1935; Az irodalomtud. kandidátusa 1952, doktora 1957; Az MTA lev. tagja 1967, r. tagja 1982.
M.: Madách Imre, 1942; Arany János, 1953; Jókai és a művészi igazság, 1954; Mikszáth [Kálmán] problémák, 1961; Élmény és forma, tan., 1965; Költők és írók, tan., 1966; Istorija Madarske Književnosti [Bán Imrével és Czine Mihállyal], Újvidék, 1976; Esztétikai és irodalmi tanulmányok, 1976; Évfordulók, tanulmányok és megemlékezések, 1981; A pálya ívei. Kemény Zsigmond két regényéről, 1985 {1986*HungÉrt1990-93}; A pálya végén, tan., 1987; Ma, tegnap, tegnapelőtt, Debrecen, 1990.
[Lexikonpótlások,KK3-4,MIL,MTA,ÚML,ÚMIL,HungÉrt1990-93,MÉL4]
(Bp., 1940. jún. 27.): történész, író.
A történelemtud. kandidátusa 1977.
M.: A nevezetes tollvonás. II. József visszavonja rendeleteit, 1978; Kétszáz éves II. József türelmi rendelete, 1981; Hét koporsó. A magyar jakobinusok mozgalma, 1981; A "Tündérkert" romlása. Erdély története 1630-tól 1707-ig, 1983; A felvilágosult abszolutizmus agrárpolitikája a Habsburg- és a Hohenzollern-monarchiában, 1982; A kétfejű sas árnyékában. Az abszolutizmustól a felvilágosodásig, 1711-1780, 1984; Budavár visszavétele, 1985; Budavár felszabadításának 300. évfordulója, 1985; Miért halt meg Zrínyi Péter? A Wesselényi-összeesküvés története, 1986; Mária Terézia, 1988; A meg nem értett királynő. Mária Terézia, az uralkodó, 1994; "Napkirályok" tündöklése. Európa a XVI-XVIII. században, Debrecen, 1996; A kétfejű sas hatalmában, 1997.
[MNBCD]
(Kistapolca, 1878. okt. 20.-Bp., 1964. okt. 18.): író, újságíró.
Kossuth-díj 1956.
M.: Elbeszélések, Pécs, 1901; Parasztok, d., bemutató 1911; Tavaszi mámor, d., 1912; Szerelem, d., 1914; Egyszerű szívek, elb., Békéscsaba, 1915; Az Ige terjedése, korrajz, 1916; Zsuzsi, paraszt vígjáték, 1916; Az élet arca, elb., 1917; Czinczeri és Czinczera, 1917; Az elsülyedt világ, elb., 1918; Kezdetben vala az Ige..., 1918; A Sötét ház, d., 1918; Örvény, d., 1919; Múlt, r., Bécs, 1920; A sötét ujj, Pozsony, 1928 [Gyár, Bp., 1947]; A zöld ember, kisr., Ungvár, 1930; Lélek, elb., Ungvár, 1931; Magyar világ, elb., 1953; Szerelem és más színművek, 1955; Öten a hóban, vál. elb., 1960; Árnyak a hídon, tan. [kiad., utószó Stenczer Ferenc], 1970; Tragédiák a hátsó udvaron, vál., elb. [vál. Németi Rudolf], Bk., 1974.
Barta Lajos, ifj. [álnév: Erich Barlud, Balla Béla]
(Kassa, 1907. nov. 2.): író, újságíró (diplomata).
Szocialista Hazáért Érdemrend 1967.
M.: A tábornok úr könyvet ír, 1952; Ich lad' dich ein nach Debrecen, Berlin, 1965 [hollandul: 1968].
(Harta, 1935. jan. 22.): író, újságíró.
Országos Drámapályázat I. díja 1966; A Nagy Lajos Alapítvány novella-pályázatának díja 1994; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1995; Harta nagyközség díszpolgára 1997.
M.: Munkásarcok, elb., 1961; Kiáltás, oratórium és elb., 1967, bemutató: Katona József Színház, 1967, 1977; Az országból jelentjük, riportok [Kristóf Attilával], 1967; Emberöltő, dokumentumd., 1969; Békesség, ámen!, d., bemutató: Madách Színház Színpada, Visegrád, 1969; Nemzetközi gyors, d., bemutató: 1977; Magánnyomozások, bűnügyi történetek, 1984; Beszélgetés a fagylaltmérgezőkkel, vál. d., 1986; Boszorkányhalál, bűnügyi elb., 1986; Cirkuszi történet - Boldog vagy, kisr.-ek [Moldova Györggyel közös kötetben], 1987; Megbékélés, 1994.
(1931): író (állatorvos).
M.: Paraszti huncutságok, avagy egy állatorvos naplótöredékei, elb., 1995.
[MNBCD]
(Apáca, Brassó vm., 1893. júl. 29.-Kolozsvár, 1976. dec. 18.): költő. [ROM]
M.: Hajh, rózsafa, Kvár, 1926; Nap madara, v., Bp., 1930; Föld a párnám. Erdélyi bukolikák, Kvár, 1930 {1931*ÚMIL}; Világ térein gázolok, v., Bp., 1937; A mezők áldása. Bartalis János összes versei, Kvár, 1942; Válogatott versek, Bk., 1955; Pedig tavasz jő, v., Bk., 1957; Új mezők és új dalok felé, v., Bk., 1959; Versek I. [bev. Izsák József], Bk., 1963; Idő, ne fuss, v., Bk., 1965 {1966*KMIK} Bartalis János legszebb versei, Bk., 1966; Versek II., Bk., 1968; Poezii, Bk., 1968; Nyugtalanságok, v., Bk., 1969; Az, aki én voltam, visszaemlékezés, Bk., 1972; Veresbegymadár, v., Bk., 1973; Ruga mea din flori de aur, 1974; Vers, fájó szépség, vál. v. [előszó Rácz Győző], Kvár, 1977.
Bártfai László [eredeti név: Koncsek]
(Margonya, 1905. ápr. 6.-Pozsony, 1980. dec. 19.): újságíró, műfordító. [Szlovákia]
Műford.: N. Frýd: A keselyűk kútja, ifj. r., Pozsony, 1957; L. Luknár: Hét nyári est, színmű, Pozsony, 1964; J. Augusta: Az ősember tábortüzeinél, művelődéstörténeti monogr., Pozsony, 1966; M. V. Kratochvíl: A fekete Napóleon, r., Pozsony, 1967; D. Hamšík: A középszerűség géniusza, Pozsony, 1968; M. Ferko: Kalózkirályok és királyi kalózok, Pozsony, 1968; V. Zamarovský: Róma történelmet írt, Pozsony, 1969; M. Ferko: Kalózok és rajongók, ifj. elb., Pozsony, 1971; L. Souček: Az ősi lovagi jel, mondák, Pozsony, 1972; M. Stingl: Indiánok hadiösvényen, történetek, Pozsony, 1973; A. Jirásek: Erdei magány, színmű, Pozsony, 1974; J. Jonáš: A Szűz jegyében, r., Pozsony, 1974; F. Běhonnék: Brendt ezredes különítménye, r., Pozsony, 1975; V. Markovičová-Záturecká: A front mögött, színmű, Pozsony, 1976; P. Andruska: A kakukkos óra, r., Pozsony, 1978; A terezíni kiserőd. A koncentrációs tábor története, monográfia, Pozsony, 1978; L. Souček: Napfény-tó, ismeretterj., Pozsony, 1980; Stanislav-Cílek Biman: Barna gyalogok játszmája, elb., Pozsony, 1980.
[CSMIL]]
(Bp., 1908. okt. 2.-Bp., 1993. szept. 7.): zenetudós.
A zenetud. kandidátusa 1952, doktora 1958; Erkel-díj 1960; Dent-érem 1963; Ehrenkreuz für Kunst und Wissenschaft kitüntetés [osztrák] 1982; Állami Díj 1988; Az MTA lev. tagja 1990.
M.: A XVIII. század magyar dallamai 1770-1800, s. a. r., 1935; Erdély zenetörténete, 1936; Magyar népzenei gramofonfelvételek, 1937; Beethoven, 1939; Die ungarische Musik [Kodály Zoltánnal], 1943; A zenetörténet kézikönyvei [Szabolcsi Bencével], 1947; A zenetörténet antológiája, 1948; Ötödfélszáz Énekek. P. (Pálóczi) Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1813. évből, kritikai kiad. [Kiss Józseffel], 1953; Zenetudományi Tanulmányok, sorozat, szerk. [Szabolcsi Bencével], 1953-62; J. S. Bach, 1956; Beethoven kilenc szimfóniája, 1956; J. Haydn: La Canterina, kritikai kiadás, 1959; Haydn als Opernkapellmeister [Somfai Lászlóval az Esterházy-gyűjtemény Haydn-kéziratai alapján], 1960; Haydn élete dokumentumokban [Révész Dorittal], 1961; J. Haydn: L'Infedeltà delusa, kritikai kiad., 1964; J. Haydn. Gesammelte Briefe und Aufzeichnungen [kritikai kiad.], Kassel-Bp., 1965; Zenei lexikon I-III., főszerk., 1965; Thematic Profile and Character in the Quartet-finales of J. Haydn, 1969; J. Haydn: Le Pescatrici, kritikai kiadás, 1972.
[AKL,BRZL,MTAA,ÚML,ZL,MKK,KK90,KK92,ÚMIL]
(Bp., 1934. okt. 21.): író, szerkesztő.
Szocialista Kultúráért 1985; Sipkay Barna-emlékplakett 1986.
M.: Vallató Szilveszter, elb.-ek, Nyíregyháza-Debrecen, 1985.
[KMIK]
(Mezővári, 1963. szept. 19.): költő. [Kárpátalja]
M.: Korok, d., Ungvár-Bp., 1994; Borzsa, elb., Bp.-Beregszász, é. n. [1995].
[MNBCD]
Bartha Katalin, D. [Deák Györgyné]
(Szinpetri {Jósvafő*ÚMIL} 1914. jan. 1.): nyelvész.
A nyelvtud. kandidátusa 1962, doktora 1989; Köztársasági Érdemérem ezüst fokozata.
M.: A magyar nyelv színelnevezései, 1937; Magyar történeti szóalaktan II. A magyar szóképzés története, 1958; Tővégi magánhangzóink története a XVI. század közepéig {Tővégi magánhangzók története...*ÚMIL}, 1964.
[ÚMIL]
(Bp., 1933. nov. 29.): könyvtáros, csillagász.
A londoni Kir. Földrajzi Társ. örökös tagja 1985; Zerinváry Szilárd-emlékérem 1963; Konkoly Thege-emlékérem 1971; Eötvös Loránd-érem 1982.
M.: Séta a csillagos égen, 1960; Pasquich János, 1980; A "Parvus atlas Hungariae"-ről, 1983; Rudimenta Cosmographica Johannes Honterus Coronensis [Stenega Lajossal, Klinghammer Istvánnal], 1987; Konkoly Thege Miklós emlékezete, összeáll., 1991; Fényi Gyula emlékezete, 1995.
(Kőhalom, Nagy-Küküllő m., 1930. nov. 4.): újságíró, szerkesztő. [ROM]
M.: Béni levelei, ifj. r., Bk., 1983; Réka naplója, ifj. r., Kvár, 1994.
[RMKK]
(Marosvásárhely, 1968. jan. 22.): újságíró.
Déry Tibor-jutalom 1997.
M.: A séta, r., 1995.
Bartis Ferenc [írói név: Karda Ferenc, Bartis Karda]
(Szárhegy, Csík m., 1936. júl. 4.): író, költő, újságíró. [ROM, 1984-től MO]
1956-os Emlékérem 1988; Charles Zágonyi-emlékérem (Washington, USA) 1988; Gábor Áron-emlékérem 1988; A M. Nemzetért bronz fokozata 1988; Transsylvania Emlékérem 1988; Okt. 23. Emlékérem 1989; Árpád-aranyérem (USA) 1990 és a Szabadságért Érem és Okl. 1992; Árpád Akadémia tagja 1992-től; Budapest Belváros Díszpolgára 1994; Budapest Főváros Nagy Címeres Aranygyűrűje 1994; Pro Urbe Budapest 1994; Gyergyó Díszpolgára 1994.
M.: Konok szeretet, v., Bk., 1970 {1972*ROMIL}; Felsült próbatevő, színpadi karikatúra [románul is], Mvh., 1972; Kegyetlen szépség, v., Kvár, 1975; Két fiú meg egy forró nyár, ifj. r., Bk., 1976; Ha éjfélkor virrad, pódiumjáték, Bk., 1979; Hat színjáték, Bk., 1979; Kövek és fűszálak, történetek, kisr., Bk., 1980; Ne oltsátok el a tüzet, jó emberek! Rácsok között Romániában, visszaemlékezés, 1988; Életre hívó halotti beszéd, v., 1989; Útravaló érkezőknek, v., 1989; Szelíd sárkányok, lírai esszék, 1993; Kitalálós kérdések, gyv., 1993; Ne oltsátok el a tüzet, jó emberek! novellák, Ungvár-Bp., 1993; Kőlavina zuhog az égből, v., 1994; Rovások az idő mestergerendáján; Hat színdarab, Didergő lángok, Bartók; Hány óra van, magyarok?, politikai beszédek, Ungvár-Bp., 1994; A kényszerhelyzet művészete és a művészet kényszerhelyzete, esszék, Ungvár-Bp., 1994; Betűk nyomdokain, esszék, Ungvár-Bp., 1994; Jelenkor múlt időben, napló 1987-1993, 1994; Fohászok és szitkok föltámadás előtt avagy a költészet megkísértése, v., 1996; Mikor kezdődött a holnap?, r., 1996; A túlélő megdicsőülése, három d., 1996.
[KMIK,ROMIL,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,KKH,MNBCD]
(Újpest, 1933. aug. 1.): irodalomtörténész, író, műfordító.
Wessely László-díj 1981; Az Év Könyve Jutalom 1985; Az Európa Kvk. Nívódíja 1985, 1987, 1988.
M.: Az angol líra kincsesháza, válogatás, vál., szerk., 1958; Sosemvolt Cigányország, cigány népmese-feldolgozások, 1958 [oroszul: Moszkva, 1961, bolgárul: Szófia, 1964, németül: Berlin-Bp., 1964, Frankfurt am Main, 1976]; Ch. A. Swinburne: Tenger és alkony-ég között, v., vál., szerk., 1965; Inkább a körmagyar, esszé, 1990; Vízkereszt, vérkereszt, vágykereszt, esszé, 1991; Élő vizet, esszé, 1991.
Műford.: D. Lessing: Eldorádó, kisr.-ek, 1956; G. K. Chesterton: A jámbor Brown atya, elb., 1958; A. Maltz: Holnap is nap lesz, r., 1958; E. Ch. Vivian: Robin Hood, ifj. r., 1959; C. Dickens: Szép remények, r., 1959; Franklin Benjámin számadása életéről, önéletrajz, 1961; T. Capote: Álom luxuskivitelben, kisr., 1962; N. West: Törtszív kisasszony, kisr., 1962; H. Pinter: A gondnok, színmű, 1965; J. Kerouac: Elbeszélései, 1965; W. Styron: Házam lángra gyullad, r., 1966; E. Albee: A csöpp Alicia, színmű, 1968; T. Hardy: A weydoni asszonyvásár, r., 1968; O. Lewis: Sanchez gyermekei, szociográfia, 1968; T. Williams: Huszonhét fuvar gyapot, színmű, 1969; S. Crane: A bátorság kokárdája, r., 1970; O'Henry: A visszaeső bűnös, elb. [Kilényi Máriával, Ruzitska Máriával], 1970; T. Wolfe: Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal, riportázs, 1970; R. Ellison: A láthatatlan, r., 1970; K. Kesey: Száll a kakukk fészkére, r., 1972; J. D. Passos: Manhattani kalauz, r., 1973; J. Cary: Magam se hittem, A zarándok, Az isten lába, regénytrilógia, 1977, 1980, 1982; D. Delillo: A fenevad szabad, r., 1978; J. D. Passos: U.S.A., regénytrilógia, 1978; D. Barthelme: Jöjj vissza, Doktor Caligary!, elb., 1979; W. M. Thackeray: Sznobok könyve, pamflet, 1979; Az angol postakocsi, esszék, 1986; J. Arden: Gyöngyélet, színmű, 1979; P. Matthiessen: Titkos Tortuga, r., 1981; B. Wongar: Bralgu ösvényén, elb., 1981; J. D. Passos: Három katona, r., 1982; G. Eliot: Middlemarch, r., 1982; J. Thurber: A fehér szarvas, elb., 1982; J. Kerouac: Úton, r., 1983; P. Moyes: Angyalhalál, r., 1984; A. Wesker: Konyha, színmű, 1984; T. Wolfe: Festett malaszt, esszé, 1984; T. Wolfe: Bauhausból bugatóba, esszé, 1985; A. Bierce: Elbeszélései, 1985; B. Stoker: Drakula gróf válogatott rémtettei, r., 1985; W. Styron: Sophie választ, r., 1985; P. Fussell: Osztálylétrán Amerikában, szociográfia, 1987; J. Irving: Garp szerint a világ, r., 1988; R. R. Pirsig: A Zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete, r., 1989; E. Hagen: A Sacher Szálló, r., 1990; H. Miller: Baktérítő, r., 1990; M. Twain: Tom Sawyer, Huckleberry Finn, r., 1991; H. Miller: Ráktérítő, r., 1991; T. Wolfe: Az igazak. Az első amerikai űrhajósok története, 1992; M. Corbishley: Az ókori Róma történelme, 1992; G. Roddenberry: Csillagösvény, fant. r., 1992; A. Bierce: Bagoly-folyó, elb. [1993]; M. Corbishley: Az ókori Róma földrajza, 1993; R. Knussmann: A férfi a természet ballépése, 1993; S. King: Hasznos Holmik, r., 1993; D. Morris: Miért csinálja...? a ló, 1993; W. Styron: Virginia, reggel. Három történet az ifjúságról, r., 1994; B. Stoker: Drakula, a vámpír. Stephen King bemutatja a horror klasszikusát, r. [1995].
[MIL,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD]
(Debrecen, 1933. márc. 29.) költő. [1949-től Izrael]
M.: Dalom nem némul el, v., Tel-Aviv, 1987; A szerelem két partja, v., Tel-Aviv, 1989; Létravariációk, v., elb., Tel-Aviv, 1992; Duett, v. [Dr. Shulamit Friedmann-nal], Tel-Aviv, 1996; Ád nér rison sel bóker, r., Tel-Aviv, 1997.
Barzilay István [Kugel István, Barzilay, Eliezer]
(Brád, Hunyad vm., 1906. júl. 21.-Ramat Gan, 1981. júl. 23.): író, újságíró. [1938-tól Palesztina]
Nordau-díj 1961.
M.: Még mindig... elb., Kvár, 1937; Mekkár ál hálnszofi a' szofi, Tel-Aviv, 1951; Hásvil háslini l'filozofijá, Merhávjá, 1953; Csillag a tábor fölött, r., Tel-Aviv, 1960; Régi versek, Tel-Aviv, 1968; Szakadék, r., Tel-Aviv, 1969; Jubileumi évkönyv Izrael fennállásának 25. évfordulójára [Abádi Ervinnel], szerk., Tel-Aviv, 1973.
Műford.: I. Harel: A Garibaldi utcai ház. Adolf Eichmann elfogása, Tel-Aviv, 1975; U. Dán: Az Uganda művelet [Benedek Pállal], Tel-Aviv, 1976.
[MIB8,Monoki István kéziratos bibliogr.,OSZKK,MEIL]
(Huszt, Máramaros vm., 1939. szept. 7.): irodalomtörténész, könyvtáros. [1945-től NO, 1950-től USA]
Árpád-aranyérem 1973.
M.: Anglo-American Literature in Hungary Since 1945, 1962; A magyar közöny, 1975; Sándor Petőfi, életrajz, Boston, 1980; Hungarian Literature, szerk., társszerző, 1993.
[MEIL,Borbándi,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,OSZKK,HUNG]
(Keszthely, 1911. nov. 17. {1911. febr. 17.*ÚMIL} -Bp., 1977. jún. 1.): színész.
Kossuth-díj 1955; Arany Nimfa Díj (Monte Carlo) 1965; SZOT-díj 1965.
M.: Sziréna, novellák, tárcák, rajzok, 1942; Mire gondolsz, Ádám?, tan., 1962.
[KK75,SZKL,ÚML,MÉL3,MÉL4,ÚMIL]
(Egerlövő, 1930. aug. 26.): irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő.
JA-díj 1975; Az irodalomtud. kandidátusa 1981; Darvas József-díj 1989.
M.: Debreceni bibliográfia. Alapvető irodalom a város ismeretében [Lengyel Imrével és Varga Zoltánnéval], Debrecen, 1961; Ívelő pályák, tan. és kritikák, 1964; Képek és vonulatok, tan., 1973; Veres Péter alkotásai és vallomásai tükrében, kismonogr., 1977; Weöres Sándor közelében, tan., emlékezések, 1979; Szabó Pál faluképe, tan., 1984; Változó horizonok, Békéscsaba, 1996.
[KMIK,MTAA,MKK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MNBCD]
(Szabadka, 1963. máj. 14.): költő, műfordító. [JU]
Bazsalikom-díj 1991.
M.: Te-leírt világ, versant. [többekkel], Újvidék, 1987; Korom, v., műford., Újvidék, 1990; És vannak még szavak (vers és próza), Kanizsa, 1994.
[ÚMIL]
(Bp., 1967. márc. 9.): költő.
M.: Üzenet Khárosnak, v., 1994; Egy gramm metagrammatika, v., 1994; Napóra földiektől égieknek, v., 1997.
(Bp., 1933. okt. 20.): művelődéstörténész.
Zsámboky János-emlékérem 1984; Keresztury-jutalom 1990.
M.: Írók könyvek közt, 1974; Írók és könyvek. Magyar írók könyvekről és olvasásról, 1978; A természettudományi folyóirat-irodalom kezdetei Magyarországon 1721-1867, 1988; A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon (1721-1867), 1994.
(Mohács, 1956. dec. 26.): irodalomtörténész, műfordító.
M.: Holtverseny, v., Bécs, 1992; Hölderlin a toronyban 1806-1843. Szövegdokumentumok, 1995.
Műford.: R. M. Rilke: Levelek I., 1994; R. M. Rilke: Levelek, 1995; T. Hughes: A varjú életéből és dalaiból, v., 1997.
Báti László [eredeti név: Bőhm]
(Bp., 1909. febr. 11.-Bp., 1978. szept. 1.): irodalomtörténész, műfordító.
Az irodalomnevelés kandidátusa 1963.
M.: Angol nyelvkönyv tanfolyamok és magántanulók számára I-II. [Véges Istvánnal], 1958; A chartista költészet, tan., 1958; Katherine Mansfield, tan., 1958; Montaigne, tan. [franciául], 1963; Shakespeare a francia színpadon, tan., 1965; Shakespeare sur la scene hongroise, 1965; Szerelmesek éjszakája. Mai francia elbeszélők, ant., szerk., 1967; Bevezetés a XX. századi angol irodalomba, egyet. jegyz., 1970; Arcképvázlatok Amerikáról, 1972; A középkori angol irodalom, egyet. jegyz., 1975.
Báti Zsuzsa [eredeti név: Koncz]
(Padé, 1938. dec. 31.): költő, műfordító. [Szlovénia]
M.: Kettőnk évszakai, v., Muraszombat, 1979; Útravaló, v., Újvidék, 1979.
Bátki Mihály [eredeti név: Bratmann]
(Bp., 1945. márc. 21.): kritikus, műfordító, újságíró.
M.: Robert Londonban [rajz: Szecskó Tamás], 1981.
Műford.: H. Pinter: Árulás, d., 1982.
(Újpest, 1905. dec. 6.-Bp., 1958. júl. 24.): író.
M.: Kék virág, v., 1931; Tündérkereső Jutka, mese, 1946; Erős Matyi és más mesék, 1948; Kemény lecke, r., 1953; Akik győzni tanulnak, ifj. r., 1955; A tücsök hegedűje, mese, 1957.
Bátori Miklós [családnév: Bajomi]
(Bátaszék, 1919.{1920? MIB8}): író. [FRO]
A Francia Katolikus Irodalom Nagydíja 1965.
M.: Kálvária, r., Köln {Párizs*Borbándi}, 1960 [franciául: Párizs, 1961, angolul: London, 1963]; A halál a szőllőskertben, r., Köln-Detroit-Bécs, 1961 [franciául: Párizs, 1965, spanyolul: Barcelona, 1967]; Les briques, r., Párizs, 1963 [hollandul: Amszterdam, 1965, spanyolul: Barcelona, 1966]; Les va-nu-pieds de dieu, r., Párizs, 1967 [spanyolul: Barcelona, 1975]; Le lièvre à pleuré, r., Párizs, 1969; La vie est un océan, r., Párizs, 1973; Bakfitty, r. [franciául], Párizs, 1977.
(Rimaszombat, 1943. jan. 10.): költő, író. [Szlovákia]
M.: Virágot nyit a puskacső, v., Pozsony-Bp., 1965; Testamentum, v., Pozsony-Bp., 1969; Tizenöt sportriport, Pozsony, 1973; Huszadik világháború, v., Pozsony-Bp., 1974; Kakastánc, színmű, Pozsony, 1977 {1978 CSMIL}; Töklámpás, mesejáték, Pozsony, 1983 {1980 CSMIL}; A fürjtojás, színmű, Pozsony, 1987; Gólok és érmek, riport, Pozsony, 1989; Színek Fábry Zoltán portréjához, esszé, Pozsony, 1990; Egy mondat a szeretetről, v., Salgótarján, 1991; Daloló állatok, gyv., Pozsony, 1995; Szikora, a fehér Pelé, publ., magánkiad., 1995; Kolbászfurulya [Balázsy Gézával], gyv., Dunaszerdahely, 1997.
Műford.: P. Dostal: Kitüntetettek, színmű, Pozsony, 1970; J. Solovič: Kolduskaland, színmű, Pozsony, 1972.
[KMIK,KKKP:85,ÚMIL,OSZKK,CSMIL]
(Váralja, 1951. máj. 17.): költő, író.
M.: Szárazdokk, v., 1976-1991, Szekszárd [magánkiad.], 1994; Nászingű Libánus. Szerelmes versek, Bonyhád, 1995; Agylomtalanítás, elb., 1995; Graublau: Gedichte [Szekszárd], 1996; Tavirózsa, v., Szekszárd, 1996; Frida, r. [Szekszárd], 1996; Innen a Tejúton, elb., Szekszárd, 1997; Áttűnések. Válogatott és új versek, Szekszárd, 1997; A politikai gondolkodás története, 1997.
[MNBCD]
(Bp., 1963. febr. 26.): író.
M.: Tündértemető, elb., 1995.
(Magyarfenes, Kolozs m., 1938. szept. 15.-Kolozsvár, 1997. jan. 24.): újságíró. [ROM]
M.: Bolond ősz, kisr., Kvár, 1970.
Bebek János [családnév: Bebők]
(Pestszentlőrinc, 1948. márc. 21.): költő, író (gépészmérnök). [1974-től Kanada, 1991-től USA]
M.: 32 ASA, v., Torontó, 1980; 32 ASA PLUSZ 8, v., Chicago, 1988.
Műford.: Árgus, fordítások és kritikák, Irvine, 1991.
[KMIK,MEIL,Borbándi, Miska,ÚMIL]
(Szeged, 1961. okt. 30.): kritikus.
M.: Nincs megoldás, mert nincs probléma, tan.-ok, 1992; A filozófus az amerikai életben, szerk., Pécs, 1994; Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Összehasonlító áttekintés [Babarczy Eszterrel], 1995; Anthony Quinton: A tökéletlenség politikája, Pécs, 1995.
[MNBCD]
(Simontornya, 1934. dec. 3.-Orosháza, 1997. júl. 27.): néprajzkutató, könyvtáros.
M.: Néphagyományok Orosházáról és környékéről, Orosháza, 1965; Vallomások a legnagyobb magyar faluról, vál., jegyz., Orosháza, 1969; Justh Zsigmond parasztszínháza, vál., jegyz., Békéscsaba, 1973; Népszokások Békés megyében, Békéscsaba, 1974; A mezőkovácsházi "Új Alkotmány" Termelőszövetkezet története, Mezőkovácsháza, 1975; A kardoskúti Rákóczi Termelőszövetkezet története, 1976; Darvas József ifjúkori levelei, szerk., gyűjt., bev., jegyz., Békéscsaba, 1978; Darvas József ifjúkori költeményei, szerk., gyűjt., bev., jegyz., Békéscsaba, 1982; Építőáldozat, néprajzi tanulmányok, 1981; Szabó Pál 45 levele Bíró Jánoshoz, gyűjt., bev., jegyz., Szeghalom, 1983; A szárnyas királyfi, népmesék, Békéscsaba, 1986; Tüzet viszek, ne lássátok..., népi mondókák, 1987; Fehér László lovat lopott, népballadák, 1987; Vitális Imrének véres a fokosa, népballadák, 1988; Adjon Isten minden jót ez uj esztendőben..., népszokások, 1988.
[ÚMIL]
Becsky Andor [1945-ig Becski; álnév: Pap Gábor, Babos Antal]
(Sárközújlak, 1898. febr. 28.-Bp., 1978. okt. 29. {31.*ÚMIL,ROMIL}): szerkesztő, költő, író.
Szocialista Hazáért Érdemrend.
M.: Verseskönyv [Antal Jánossal], Kvár, 1923; Órák a halál előtt, színjáték, bemutató: Kvár, 1930; Kortársakról, emlékezések, 1974.
(Pécs, 1953. febr. 21.): irodalomtörténész.
M.: Virginia Woolf világa, 1980; Saját szoba, 1985; "Halljuk, miket mond a lekötött kalóz...", Berzsenyi-versek elemzése, értelmezése, 1985.
Műford.: Virginia Woolf: A pille halála, esszék, vál., utószó, 1980.
(Bp., 1928. aug. 28.): irodalomtörténész, esztéta.
Az irodalomtud. kandidátusa 1972, doktora 1978; JA-díj 1986; Széchenyi-díj 1998.
M.: A drámamodellek és a mai dráma, tan., 1974 {klny, Pécs, 1970*ÚMIL} Tanulmányok a műelemzés köréből [Harsányi Zoltánnal és Szappanos Balázzsal], 1973; Drámaelmélet az ontológia és az esztétika határán, tan., 1977; A drámaelmélet és dramaturgia Csokonai műveiben, tan., 1980; Az instrukciók szerepe a drámában, szerk., 1981; "E kor nekünk szülőnk és megölőnk...". Az önismeret kérdései Örkény István drámáiban, 1984 {1983*KMIK}; A dráma lételméletéről, tan., 1984 [szlovákul: 1989]; Az irodalomesztétikai tudásról, tan., 1985; Egy színházelmélet alapvonalai, 1985; Drama as a Genre and its Kinds, 1986; A dráma ontológiája, 1986; Mi a dráma?, 1987; A cselekvés lehetősége. A drámai akció története Shakespeare-től a XIX. század végéig, 1987; A dráma esztétikája. A dráma műnemei és műfajai, tan., 1988; Rítus és dráma, tan., 1992; A színjáték ontológiájáról, 1993; Kalandok a drámával. Magyar drámák 1945-1989, 1996; A színjáték lételméletéről, Bp.-Pécs, 1997.
[KMIK,MTAA,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,HungÉrt1990-93]
Beczássy Judit [Szobotka Katalin]
(Szeged, 1888. szept. 20.-Bp., 1961. febr. 20.): író.
Az Athenaeum pályadíja 1921.
M.: Mari néni, r., 1920; Tóth Eszter élete és halála, r., 1921; A medve, r., 1922; A Miklósy-ház titka, r., 1926; A méltóságos kisasszony, ifj. r., 1929; Terebélyes nagy fa, r., 1930; Márta mint detektív, ifj. r., 1932; A menekültek, r., 1933; Mindenért fizetni kell, r., 1937; A csoda, r., 1941; Rózsadomb, elb., 1954; Marika, r., 1955; Pincelakók, r., 1958; Egyszer vagyok fiatal, r., 1958; A szőke meg a barna királyfi, mesék, 1958.
(Bp., 1926. júl. 14.): költő, műfordító.
JA-díj 1975; A Csehszlovák Kormány Kitüntetése 1975; Nívódíj 1975; Az Európa Kvk. Nívódíja 1984; A Munka Érdemrend arany fokozata 1986.
M.: Reggeli napsütés, v., 1956; Szigorú tavasz, v., 1963; Fölösleges virágok, v., 1966; Kelj fel és járj!, v., 1971; Ötven erdő, v., 1977; A kivetett hal imája, v., 1984; Ezüstfohász, v., 1990; Bozótból csillag parázslik, v. [Koszta Rozália festményeivel], Békéscsaba, 1990; Hadihajón Kínában, r., 1993.
Műford.: Horatius: Válogatott versek, 1959; Sámándobok, szóljatok! Szibéria őslakosságának népköltészete, 1973; M. Sztyelmah: Rád gondolok, r., 1976; K. Ivanov: Narszpi szép leány, csuvas eposz, Eger, 1977 {1983*ÚMIL}; Manasz, kirgiz eposz, 1979; P. Ovidius Naso: A szerelem művészete, 1982; Aranylile mondja tavasszal, lapp ant., 1984; Szijazsar, mordvin eposz, 1984; J. Sesztalov: Julianus rám talált, vogul versek, 1985; J. Sesztalov: Medveünnep közeledik, vogul regék, 1986; Horatius összes költeményei, 1990; Ne félj sógor, cigányballadák [Koszta Rozália festményeivel], 1993.
[MIL,KMIK,FÉL,MKK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]
(Szenttamás, 1934. ápr. 9.): műfordító, tanár. [JU]
M.: Bede Béla versei, Szabadka, 1967.
(Dicsőszentmárton, Kis-Küküllő vm., 1908. nov. 24.-Marosvásárhely?, 1985?): ifjúsági író. [ROM]
M.: Harkály doktor, v., Bk., 1957; Az Óperencián innen és túl, mesék, Bk., 1957; Aranymadár, mesék, Bk., 1958; Varázstükör, színdarabok, Bk., 1958; Két kis csibész kalandjai, verses mese, Bk., 1960; Pionírok az űrhajón, verses mese, Bk., 1961; Kék virág, színdarabok, Bk., 1961; Mai játék, r., Bk., 1963; Pionír-köszöntő, színdarabok, Bk., 1964; Mesél az erdő, bábjáték, bemutató: Mvh., 1964; Be szép a nyár, ifj. r., Bk., 1968; Bújj, bújj zöld ág, színdarabok, Bk., 1968.
[ROMIL]
(Martonos, 1932. nov. 12.): író. [JU]
M.: Tűzkorong, tud.fant. r., Újvidék, 1966; Kecsketemplom, r., Újvidék, 1983; Nagyböjt Abbáziában, r., Újvidék, 1987; Város a Baranka partján, r., Újvidék, 1988; Szomjúság földje, r., Újvidék, 1992.
(Nádudvar, 1934. márc. 18.): író.
M.: Szemben a széllel. Kritikai tanulmányok, jegyzetek, 1994; Ady és barátai új megvilágításban, tan., 1995; A halál nem alibi, tan., közéleti jegyzetek, 1996.
Beke György [álnév: Faragó György, Bárdócz Gergely]
(Uzon, Háromszék m., 1927. aug. 3.): író, műfordító. [ROM, 1989-től MO]
A Román Írószövetség Irodalmi Díja 1970, 1978; A Kolozsvári Írói Egyesület Díja 1978; A "Megéneklünk, Románia" Fesztivál Díja 1981; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1991; Jósika Miklós-díj 1996; Az 1996. évi Nagy Lajos pályázat díja 1997; Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj (MÚK) 1997; A M. Honvédség és a M. Írószövetség nívódíja 1997, 1998; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1997; Pethő Sándor-díj 1997.
M.: Akasztott ember kötele, elb., Bk., 1949; Tizenöt esztendő. Mártonfalvi tudósítás, karcolatok, Bk., 1959; Kollektivista falu a fejlődés útján, pol. publ., Bk., 1960; Egy zsák korpa, egyfelv. [Vajda Bélával], Mvh., 1963; Diótörés, riportok, Bk., 1964; Hullámgyűrű, kisr., Bk., 1965; Gólyaláb, tört. elb., Bk., 1966; Vándorvillám, r., Bk., 1967 [2. jav. kiadás 1973]; Az utolsó Bethlen, riport, Bk., 1968; Csángó krónika, riportok [=Orbán Balázs nyomdokain; Fodor Sándorral és Mikó Imrével közös kötet], Bk., 1969; Bűnben társtalanul, r., Bk., 1969; Szerelemcsütörtök, karcolatok, Bk., 1970; Koós Ferenc: Életem és emlékeim. s. a. r., bev., jegyz., Bk., 1971; Magunk keresése, riportok, esszék, Bk., 1972; Tolmács nélkül - Fără înterpret. Interjú 56 íróval a magyar-román irodalmi kapcsolatokról, Bk., 1972; Csángó gazdák Moldvában, riport [=Bővízű patakok mentén, riportkönyv; Farkas Árpáddal, Fodor Sándorral, Kovács Györggyel], Bk., 1972; Pál vitéz, képregény [Kinizsiről; rajz. Deák Ferenc], Bk., 1972; Csőposta, riportkönyv [Kenéz Ferenccel és Marosi Barnával], 1974; Feketeügy, riportok, Bk., 1974; Éjszakai biciklisták, r., Kvár, {Bk.*ÚMIL}, 1975; Szilágysági hepehupa, riportok, Bk., 1975; Veress Sándor tolla és körzője, monogr. [előszó Benkő Samu], Bk., 1976; Emberarcok, riportkönyv [Cseke Péterrel és Marosi Barnával], Bk., 1976; Istók Péter három napja, r., Bk., 1977; Vizek törvénye, riportok, Kvár, 1977; Vállald önmagad, publ. [előszó Balogh Edgár], Bk., 1978; Nyomjelző rokonság. Barangolások a nagyapámmal Fehér megyében, riportok, Bk., 1979; Meghívó nélkül, vál. riportok, 1979; Búvópatakok. Barangolások Beszterce-Naszód megyében, riportok, Bk., 1980; Fölöttük a havasok, családi krónika {Fölöttünk*ÚMIL,KMIK}, r., Kvár, 1980; A Haynal-ház kapuja, r., Bk., 1981; Boltívek teherbírása. Barangolások Máramaros és Szatmár megyében, riportok, Bk., 1983; Máktörő, karcolatok, Kvár, 1983; Itt egymásra találnak az emberek. Barangolások Bihar megyében, riportok, Bk., 1984; Arccal az életnek, r., Kvár, 1987; Csángó passió. Barangolások moldvai csángó-magyarok között, riportok, Bk., 1988; Régi erdélyi skólák. Barangolások térben és időben, 1989; Magyar gondok Erdélyben, publicisztika, 1990; Világos árnyékában, r., 1991; Erdély jelene és jövője, tan., szerk. Pomogáts Bélával, Bp., 1991; A lándzsa hegye. Egy befejezhetetlen per naplója. Ungvár-Bp., 1993; Egyetlen út: az önrendelkezés, interjúk, Ungvár-Bp., 1993; Atlantisz harangoz. A magyarság sorsa Erdélyben 1918-1992, riportok, 1993; Népek nagy romlása román uralom alatt, a román népet is beleértve, tan., 1994; A nyitrai gróf feláldozása, publ., Lakitelek, 1995; Magyar áfium. Trianon fogságában, 1995; Magyarok Romániában, 1996; A peremvidékek magyarsága - Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Moldva, 1995; Hadiutak Erdélyben. Barangolások magyar katonák nyomában, Kvár, 1994; Barangolások Erdélyben I. Szigetlakók, 1996; Iskolák szabadságharca. Kerekasztal-beszélgetés a Balaton Akadémián, Vörösberény, 1996; Védekező anyanyelv - Interjúk, portrék, tanulmányok, 1997.
Műford.: A. Vlahuţă: Szépséges Románia [Jakab Ernővel], Bk., 1956; Ş. Luca: Júliusi napok [Jakab Ernővel], elb., Bk., 1956; Gh. Georgescu-Buzău: Bălcescu [Jakab Ernővel, Vajda Bélával], Bk., 1957; E. Gîrleanu: Elbeszélések [Jakab Ernővel], Bk., 1958; T. Vornić: A csillagpásztor, Bk., 1959; A. Băleanu: Tartalom és forma a művészetben, Bk., 1960; J. Bart: Europolisz, r., Bk., 1960 (Kvár, 19754); R. Luca: Vőlegénying, kisr., utószó, Bk., 1960; Ş. Nedelcu: Szabad úton, r., Bk., 1962; E. Gîrleanu: Akik a természet nyelvén szólnak, Bk., 1963; E. Camilar: Vrancea anyó, legenda, Bk., 1964; E. Camilar: A fejedelem tölgye, ifj. elb., Bk., 1965; E. Gîrleanu: A bogárka [Jakab Ernővel], Bk., 1965; B. Ştefănescu-Delavrancea: Nagyapó meg Nagyanyó, mesék, Bk., 1966; "A kő bölcsessége a keménység." Román aforizmák, vál., előszó, Bk., 1967; Al. Vlahuţă: Festői Románia, Bk., 1969; Z. Stancu: Sirató, r., Bk., 1970; E. Gîrleanu: A paripa, mese, Bk., 1971; E. Gîrleanu: A sajt, mese, Bk., 1971; E. Gîrleanu: Bajvívók, mese, Bk., 1971; E. Gîrleanu: Csélcsap, mese, Bk., 1971; E. Gîrleanu: Kip-kop, mese, Bk., 1971; E. Gîrleanu: Udvaromon, mese, Bk., 1971; Kagylók tengerzúgással. Román aforizmák, vál., jegyz., Bk., 1971; P. Sălcudeanu: Csonkahét, r., Bk., 1974; E. Gîrleanu: Az első fájdalom, előszó, Bk., 1974; D. Golescu: Utazásaim leírása 1824-1826, bev., jegyz., Bk., 1978; I. Brad: Kapu zárul, kapu tárul [Veress Zoltánnal], r., Bk., 1979; D. Săraru: Rókavadászat, r., utószó, Bk., 1983.
[MIL,KMIK,ROMIL,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MKL,K-L,KKH,MNBCD,HungÉrt1990-93]
(Bp., 1936. dec. 22.): író, publicista.
A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1981; Comenius-emlékérem 1992; Nagy Imre-emlékplakett 1996; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1996.
M.: Istennek furcsa ízlése van, kisr., 1978; John Bonaventura Pendragon igaz története, elb., 1979; Kasszandra (igaz történetek), elb., 1981; Leszámoltam Stanci nénivel?, publ. írások, 1982; ...mert az ember kétnemű, esszé, 1984; Jelentés a kontraszelekcióról, tan., 1988; Jézusmária, győztünk!, publ., 1993; Légy korszerűtlen [1980-1993 közötti írásai], 1993; Vallomás, útinapló, 1995.
(Szombathely, 1944. máj. 23.): művészettörténész.
Kassák-díj [Párizs], Pasteiner Gyula-emlékérem; Munkácsy Mihály-díj 1989; Műv. írói díj 1989; A művészettört. kandidátusa 1996.
M.: Kozma Lajos [Varga Zsuzsával], 1968; Schaár Erzsébet, 1973; Moholy-Nagy László munkássága, 1980; Jovánovics, 1980; Sodronyzománcos ötvösművek, 1980; Für ein "musée imaginaire" des Spiegels, 1982; Műalkotások elemzése, tankönyv, 1986; Caspar David Friedrich, 1986; Művészet/elmélet, tanulmányok 1970-1991, 1994; Művészeti tanulmányok, 1994.
[KK96]
Beke Margit, G. [Görög Imréné, álnév: Könyves Károly]
(Gödöllő, 1890. júl. 11.-Bp., 1988. aug. 30.): műfordító, író.
A Munka Érdemrend arany fokozata 1975; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1983.
M.: Ata könyve, 1915 [Görögné Beke Margit néven]; Manci, Laci, Zsuzsika, mesék, 1922; Alpesi rózsa, ifj. r., 1938; A legerősebb, mese, 1958; Dübörgő, a kalapácstolvaj, regék [Rákos Sándorral, Mészöly Miklóssal], 1962; A Szoria-Moria palota. Finn, norvég, svéd, lapp, dán mesék, vál. [Korompay Bertalannal], 1963; Északi istenek, történetek az Eddából, mondafeldolgozás, 1973; Északi hősök, történetek az Eddából, mondafeldolgozás, 1975; Bárdok, mesemondók, történetek a Mabinogionból, mondafeldolgozás, 1977; Harc és szerelem, történetek az írek hőskorából, mondafeldolgozás, 1978; Történetünk: történelem, önéletírás, napló, 1986.
Műford.: H. Ibsen: Ha mi holtak felébredtünk, drámai epilógus [Görögné Beke Margit néven], 1913; K. Hamsun: Új föld, r., 1920; A. Huggenberger: Daniel Pfund, elb., 1922; M. Andersen Nexő: A muzikális malac, elb., 1923; K. Hamsun: Halk húrokat penget a vándor, r., 1923; H. Ibsen levelei, 1923; Fr. Nietzsche levelei. 1863-1889, [Strém Istvánnal], 1923; M. Arlen: A zöld kalap, r., 1924; K. Hamsun: Benoni, r., 1925; K. Hamsun: Pán, r., 1925; K. Hamsun: Rosa, r., 1925; R. Amundsen-L. Ellsworth: Az Északi sark meghódítása, [Rényi Artúrral], 1926; C. Marbo: Madeleine, r., 1926; R. Kipling: A fény kialudt, r., 1927; K. Michaelis: Rachel, r., 1928; M. Ostenso: Szállnak a vadludak, r., 1928; M. Borden: Flamingo, r., 1929; K. Hamsun: Csavargók, r., 1929; K. Michaelis: Az ügyvéd úr családja, r., 1929; E. About: A nagyravágyó anyós, r., 1930; N. Arkina: Egy férfi, akit szeretnek, r., 1930; H. Natonek: Akinek semmi sem elég..., r., 1930; W. Scheff: Ópium, r., 1930; O. Duun: Világtalan András, elb.-ek, Gyoma, 1931; K. Hamsun: A világ vándora, r., 1931; H. E. Kinck: Emberek és bolondok, elb.-ek, Gyoma, 1931; S. Undset: Az okos leányzók, elb.-ek, Gyoma, 1931; M. Brand: Fegyver és szerelem, r., 1932; K. Hamsun: Asszonyok a kútnál, r., 1932; G. Goodchild: Marokkói kaland, r., 1933; A. Grant Rosman: Kézről kézre, r., 1933; F. Warner: College girls, r., 1933; K. Hamsun: Az élet megy tovább, 1934; S. Hoel: Szerelem a strandon, r., 1934; W. MacLeod Raine: Éjszakai vendég, r., 1934; V. Williams: A kétarcú ember, r. 1934; R. [Denbie] Denbif: Halál határidőre, r., 1935; Q. Patrick: Az áruló bridzs-parti, r., 1935; B. Ring: Petra, r., 1935; K. Hamsun: A kör bezárul, r., 1936; S. Lagerlöf: Amikor én kislány voltam, ifj. elb.-ek, 1936; J. Bojer: A tenger fiai, r., 1937; R. Campbell: Egyedül az őserdőben, r., 1937; S. Elkjer: Aki nem tudott várni, r., 1937; J. Goodwin: A Scotland Yard foltja, r., 1937; S. Lagerlöf: Csodálatos utazás, gyr., 1937; M. G. Eberhart: Suhanó árnyak, r., 1938; S. de Madariaga: Elysiumi mezők, d. 1938; D. Garth: A titokzatos parancs, r. , 1939; J. Gregory: A kékgalléros hölgy, r., 1939; G. Gunnarsson: A vulkán árnyékában, r., 1939; P. S. Buck: Faragott képek, r., 1940; A. Christie: Vádol a rózsa, r., 1940; J. P. Marquand: A sárga porcellán, r., 1940; Szugimoto: A szamurájok leánya, r., 1940; E. S. Gardner: A csendes társ, r., 1941; H. P. Jacobsen: Elhantolt bűnök, r., 1941; M. Waltari: Az asszony és az idegen, r., 1941; A. Weimar: Szomorú tangó, r., 1941; J. Bech Nygaard: Senki lányai, r., 1943; F. Ch. von Jessen: Katja, r., 1943; J. Paludan: Úri emberek, r., 1943; E. J. Brinchmann: Tíz másodperc sötétség, r., 1944; O. Duun: Tetemrehívás, r., 1944; J. F. Jacobsen: Nehéz a hűtelennek, r. [Könyves Károly álnéven], 1944; F. Thorén: Életeddel hol tévedtél?, r. [Könyves Károly álnéven], 1944; H. Spring: Elsie, r., 1947; M. Andersen Nexő: Sorsjáték, kisr.-ek, 1948; M. Andersen Nexő: Hódító Pelle, r., 1950; P. P. Bazsov: A titok, ifj. történet, 1950; M. Golubkova: Két világot éltem, r. [Görög Imrével], 1951; M. Gorkij: A mester, r. [Görög Imrével], 1952; M. M. Prisvin: Ahol a madár se fél, elb.-ek [Görög Imrével], 1953; Orosz népmesék [Görög Imrével], 1954; M. Gorkij: Mezítlábasok, elb.-ek [Görög Imrével], 1956; J. Bojer: Az utolsó viking, r., 1957; F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, r. [Görög Imrével], 1958; M. Gorkij: Makar Csudra és más elbeszélések [Görög Imréné néven, Ambrozovics Dezsővel, Makai Imrével], 1958; M. M. Prisvin: Ádám és Éva, elb.-ek [Görög Imrével], 1958; H. K. Laxness: A jó papkisasszony, kisr., 1959; H. Wulff: A szerencse kék pisztrángja, r., 1959; M. Andersen Nexő: Az üres helyek utasai, karcolatok, elb.-ek, 1961; V. Moberg: Bevándorlók, r., 1961; A. Lindgren: Mio, édes fiam, ifj. r., Újvidék, 1962; Z. Hopp: A bűvös kréta, meser., 1962; H. K. Laxness: Az éneklő hal, r., 1962; V. Moberg: Telepesek, r., 1963; M. M. Prisvin: Szarvaslesen, r. [Görög Imrével], 1963; A. Strindberg: A hemsőiek, r., 1963; V. Moberg: Az utolsó levél Svédországba, r., 1964; A. Sommerfelt: Országúton, Indiában, ifj. r., 1964; R. Broby-Johansen: Ember és művészet, 1965; Th. Egner: A három jószívű rabló, meser., 1965; S. Hoel: Találkozás a mérföldkőnél, r., 1965; F. Wolf: Ketten a határon, r., Bp.-Pozsony, 1966; B. Danielsson: Bumeráng-expedíció, útleírás, 1967; A. Sommerfelt: Miriam, r., 1967; I. Stone: Michelangelo, regényes életrajz [Szőllősy Klárával], 1967; J. Renoir: Apám, Renoir, 1968; R. Broby-Johansen: Az öltözködés története, 1969; Th. Egner: Róka Miska megjavul, meser., 1969; M. Chagall: Életem, 1970; C. Wethekam: A varázsszemüveg, ifj. r., 1970; M. Andersen Nexő: Keserű-édes ifjúság, r., 1972; M. De Jong: Kerék az iskolán, ifj. r., 1972; H. Perruchot: Vincent van Gogh élete, 1973; Anauta: Alea, az eszkimó lány, ifj. r., 1974; R. Friedenthal: Leonardo, életrajz képekben, 1974; E. H. J. Gombrich: A művészet története [Falvay Mihállyal], 1974; H. G. Wells-Th. Egner: Tomi és az elefánt, mese, 1975; J. Wernerowa: Vöröske, mese, Varsó-Bp. 1975; A. Lindgren: Öcsi és a repülő bácsika, gyr., 1976; R. Broby-Johansen: Északi sziklarajzok, 1979; L. Frobenius: Afrikai kultúrák [Kárpáty Csillával, Soltész Gáspárral], 1981; H. Ibsen: Hedda Gabler, d., 1984; S. Mehren: Titánok, r., 1984; J. P. Jacobsen: Marie Grubbe, r., 1985; H. McLeave: A festő és a hegy. Cézanne élete, r. [Falvay Mihállyal], 1986; E. V. Ellefsen: Kicsi Anette, visszaemlékezés, 1988; B. Beskow: És erőt vevének a vizek a földön, r., 1989.
[KMIK,MÉL4,ÚMIL, MK21/44,OSZKK]
(Bukarest, 1956. máj. 5.): író, újságíró, műfordító, szerkesztő. [ROM, 1984-től MO]
A Palócföld Madách-pályázatának II. díja 1987.
M.: Bábel tornya, Echinox ant., szerk. [Bréda Ferenccel és Bretter Zoltánnal], Bk., 1983; Temesvártól Marosvásárhelyig, riportok, 1991; Illúziók kora, Erdély. Pár- és perbeszéd apámmal, Beke Györggyel Erdély ismeretlen tegnapjáról 1993 {1994*ÚMIL}.
Műford.: P. Drumaru: Főpróba, v., 1989.
(Brassó, Brassó tart., 1961. okt. 3.): költő, szerkesztő. [ROM]
M.: Madártemető, vál. v., Székelyudvarhely, 1993; Székely útkereső, ant., összeáll., Székelyudvarhely, 1994; Védtelen évek, v., Székelyudvarhely, 1995; Téged kereslek, v., Székelyudvarhely, 1995; Kezemben jégvirág, v., Székelyudvarhely, 1996; Bohókás ÁBÉCÉ, gyv., Székelyudvarhely, 1997; Hajnalodik nélküled, v., Székelyudvarhely, 1997; Tüntető magnóliák, v., Székelyudvarhely, 1997.
(Szeged, 1901. aug. 31.-Bp., 1977. jún. 9.): színmű- és kabaréíró.
JA-díj 1950, 1953.
M.: Hol jártál az éjszaka?, vígjáték [Vadnai Lászlóval], 1926; Ez az én esetem, vígjáték [Vadnai Lászlóval], 1929; Kozmetika, vígjáték, 1933; Latyi Matyi mint Robinson, v., 1946; Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas, v., 1947; Pomócsi kalandjai, tréfák, kuplék [Kellér Dezsővel], 1957; Angyal szállt el Brooklyn felett... , r., München, 1958, Brüsszel, 1958 [később magyarul: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak, 1980]; Der Hund der Bozzi hiess, r., Berlin, 1959.
Békés Ágnes, W. [Walkó Györgyné]
(Debrecen, 1921. jún. 18.): műfordító.
M.: Szepsi Csombor Márton Angliában, Debrecen, 1965.
Műford.: A. L. Morton: Angol utópia, 1974; J. B. Singer: A rabszolga, r., 1977; J. B. Singer: A sátán Garajban, r., 1979; J. B. Singer: A lublini mágus, r., 1985; Adamson: A pettyes szfinx nyomában, ism. terj., 1988; Keneally: Schindler bárkája, dok.r., 1987; A. Pease: Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztusokból, pszich., 1989; C. Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ, 1992.
[MNBCD]
(Bp., 1915. jan. 3.): költő, műfordító (teológus). [1946-tól Olaszo./MO]
A teológiai tud. doktora 1940; Széchenyi-díj 1997.
M.: Sorsom az Isten, v., Róma, 1968; "...hogy mindnyájan egyek legyenek." Közös felelősség népünkért, előadások, szerk., Róma, 1971; Mit ér az ember, ha magyar?, előadások, szerk., Róma, 1972; Mit ér az ember, ha keresztény?, előadások, szerk., Róma, 1974; Istenkeresés. Új utak a mai teológiában, tan., Róma, 1974, Pannonhalma, 1990; Ökumenizmus. Törekvés a keresztény egységre, tan., Róma, 1976; A megzavart keresztény, tan., szerk., Róma, 1976; Ember és családja, előadások, szerk., Róma, 1977; Krisztusi hit, társadalmi felelősség, tan., szerk., Róma, 1980; Krisztusi örömhír, evangéliumi boldogság. Bibliai témák, teológiai megfontolás, tan., 1983; Eucaristia e Chiesa, Ricerca dell'unità nel dialogo ecumenico, Róma, 1985; Krisztusban mindnyájan egy. Keresztények egysége - utópia?, Pannonhalma, 1993; Úgy szomjazom Rád - Ho tanta sete di Te, v., Pannonhalma, 1994; A Regula lelkisége. Isten keresése Krisztus útján, Pannonhalma, 1995.
Műford.: Újszövetségi Szentírás, ford. és magyarázat [Dalos Patrikkal], Róma, 1951, Bp., 1989.
[MEIL,Borbándi,ÚMIL,KK96,MIB8,KMIK,MNBCD]
Békés István [álnév: Ménes Lajos, Kara István]
(Debrecen, 1900. aug. 28.-Bp., 1982. ápr. 5.): művelődéstörténész, író, műfordító.
M.: Vihar az erdőn, v., Debrecen, 1933; Ökölbe szorított szó. A magyar nép válogatott közmondásai és szólásai, 1952; Hazádnak rendületlenül, műv. tört. tárcák, 1955; Október magyar hősei, 1955; Petőfi nyomában, dokumentum-kötet, 1959; Új magyar anekdotakincs, a századfordulótól a felszabadulásig, összeáll., 1962; Magyar ponyva Pitaval. A XVIII. század végétől a XX. század kezdetéig, 1966; Napjaink szállóigéi, 1968; Szegény ember gazdag városban. Fejezetek Budapest művelődéstörténetéből, 1867-1917 között, 1968; Szüzesség acéltüköre, színjáték, 1971; Pest megyei barangolások, karcolatok, riportok, 1975; A világ anekdotakincse, 1975.
Műford.: A. France: A kis ólomkatona, 1920; V. V. Majakovszkij: Hogyan kell verset írni?, 1947; G. B. Shaw: Szerelmi házasság, d., 1947; V. V. Majakovszkij: Felfedezem Amerikát, útinapló, 1949; Sz. J. Marsak: Tizenkét hónap, mesejáték, 1949; Sz. V. Obrazcov: Bábjátéktól a filmig [Kovács Lászlóval], 1949; K. M. Szimonov válogatott versei, 1949; V. V. Majakovszkij: Mi leszek?... verses mese, Pozsony, 1955; E. Kästner: Mikor én kisfiú voltam, 1959; E. Kästner: Szív a tükörben, vál. v., 1959.
[MIL,ÚML8,SZKL,Lexikonpótlások,MÉL4,ÚMIL,OSZKK]
(Gádoros, 1923. szept. 19.): író, dramaturg.
A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1964; Ifjúságért Érdemérem 1972; Szocialista Kultúráért 1979; Prix Danube 1979; Balázs Béla-díj 1985; IBBY-díj 1987 {1986*ÚMIL} Nagy Lajos-díj 1998.
M.: Három királyok, elb., 1959; A hetedik kocsi, színpadi mű, bemutató: Déryné Színház, 1967; A hetedik kocsi, r., 1971; Várj egy órát, musical, bemutató: Bartók Színház, 1973; Próbakő, r., 1974; Vonalra várva, monodráma, bemutató: Radnóti Színház, 1976; Várj egy órát!, ifj. r., 1978; Próbakő, monodráma, bemutató: Békéscsaba, 1981; Ebéd, ifj. r., 1982; Igazmondó aranyolló, gyr., 1983; Császárok, musical, bemutató: Siófok, 1983; A legbátrabb gyáva, mesejáték, bemutató: Gyula, 1984; Piaci Légy, ifj. r., 1986; A temetkező, kisr., 1986; Sándor, József, Benedek, komédia, bemutató: Békéscsaba, 1987; A legbátrabb gyáva, meser., 1987.
Műford.: Kardhercegnő, zenés mesekomédia, 1990.
[KMIK,MKK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]