E

Earnbauer Gábor

(Komárom, 1957. máj. 6.): költő. [Szlovákia]

M.: A hiány szorítása, v., 1987; A magány illemtana, v., 1989.

Ebeczky Lőrinc [eredeti név: Barna Tamás]

(Bp., 1914. ápr. 20.): költő, író.

M.: Szögesdrótok árnyékában, v., Nyíregyháza, 1992; Bibliás szonettek, Nyíregyháza, 1993; Versek ritmussal, rímmel, Nyíregyháza, 1995; Patkány-szimfónia, v., elb., műford., 1997.

Ébert Tibor

(Pozsony, 1926. okt. 14.): író, költő, esztéta.

A Francia-Magyar Társaság t. tagja 1980; Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj 1987; Pozsony-emlékérem 1991; Es­terházy-díj 1993; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1996.

M.: Etűdök, d., 1971; Perújrafelvétel. Tiszta forrásból, két pódiumjáték [1977]; Egyfelvonásosok, 1980; Gongatás a gangon, négy mai magyar egyfelvonásos, 1981; Rosarium, avagy Történik bármikor, színművek, 1987; Kobayashi Ken-ichiro, monogr., 1989; Legenda egy fúvószenekarról, elb., kisr., d., 1990; Jób könyve. Pozsonyi regény­fantázia, r., 1991; Fagyott Orpheusz, v., 1993; Pozsonyi képeslapok, 1995; Egy város glóriájában, esszék, 1995; Kérdezd meg az esőt, elb., 1996; Egy város glóriájában - Pozsonyi képeslapok, 1997.

[KMIK,ÚMIL,KK94,KK96,MNBCD]

Eckhardt Sándor

(Arad, 1890. dec. 23.-Bp., 1969. máj. 16.): irodalomtörténész.

A francia Becsületrend lovagja 1933; Az irodalomtud. doktora 1955; Az MTA lev. tagja 1942-től, r. tagja 1947-49, majd 1989-től; Akadémiai Díj 1967; Kossuth-díj 1990.

M.: Remy Belleau. Sa vie-sa "Bergerie", 1917; Az aradi közművelődési palota francia könyvei, Arad, 1917; Magyar rózsakeresztesek, 1922; A francia forradalom eszméi Magyarországon, 1924; L'histoire de la littérature française du XVIe siècle, 1928; Sicambria: Egy középkori monda életrajza, 1928 [franciául: De Sicambria à Sans-Souci, Párizs, 1943]; Magyar humanisták Párizsban, 1929; L'histoire du roman d'analyse français, 1929; Új francia leíró nyelvtan, 1929; Az utolsó virágének, 1930; A francia nemzet missziós hite és a francia irodalom [L'idée de la mission de la nation française dans la littérature française], 1931; Molière, kismonogr., 1931; Molière et ses successeurs, 1932; Az összehasonlító irodalomtörténet Közép-Európában, 1932; La chanson de Roland, 1933; La littérature au moyen âge. Poésie épique, 1934; Coup d'oeil sur les relations intellectuelles franco-hongroises, 1935; L'esprit français et la littérature française, 1936; Rousseau et le romantisme français, 1936; Magyar-francia szótár, 1936; Les poètes du romantisme français, 1938; Ronsard, kimonogr., 1939; Études sur l'histoire du style français, 1941; A jó magyar ejtés aktái, összeáll., 1941; Balassi Bálint, 1941; Az ismeretlen Balassi Bálint, 1943; Le dix-septième siècle. Choix de poé­sies, 1943; La littérature du XVIIe siecle, 1943; Magyar szónokképzés a XVI. századi Strassburgban, 1944; Telegdy Pál-Telegdy János két vitéz nemesúr levelezése a XVI. század végéről, kiad., 1944; Le Collège Eötvös, 1947; La lit­térature française au XVIIe siècle, 1945; Le romantisme français, 1946; 2. kiad. 1947; Új francia katolikus írók an­tológiája, összeáll., 1947; Balassi Bálint összes művei I-II., kritikai kiad., 1951-1955; Magyar-francia szótár [nagy­szótár], 1953; 2. jav. bőv. kiad. 1960; 3. bőv. kiad. 1973; 5. kiad. 1992; Francia-magyar szótár [nagyszótár], 1953; Ma­gyar-francia szótár [kisszótár], 1955; 3. bőv. kiad. 1957; 4. bőv. kiad. 1958; 8. jav. és bőv. kiad. 1968; 15. kiad. 1997; Rimay János összes művei, kritikai kiad., 1955; Francia-magyar kéziszótár, 1955; 2. jav., bőv. kiad. 1959; 10. kiad. 1997; Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek, kiad., 1955; Új fejezetek Balassi Bálint viharos életéből, 1957; Balassi Bálint szép magyar komédiája, szerk. [Klaniczay Tiborral], 1959; Magyar-francia kéziszótár, szerk., 1959; Magyar-fran­cia francia-magyar kéziszótár, Párizs-Bp., 1959; 6. kiad. 1985; Mai francia nyelvtan, 1965; 5. kiad. 1992; Balassi Bálint összes versei, szép magyar comoediája és levelezése, szerk., 1968; 3. jav. kiad. 1974; Balassi-tanulmányok [kiad. Komlovszki Tibor], 1972.

Műford.: G. Courteline: A kutyatörvény, r., 1920.

[MÉL3,ÚMIL,OSZKK]

Ecsedy Ildikó

(Ungvár, 1938. márc. 23.): nyelvész, orientalista, műfordító.

A nyelvtud. kandidátusa 1980, doktora 1986.

M.: Hungarian Publications on Asia and Africa. Magyar szerzők Ázsiáról és Afrikáról. Vál. bibl. 1950-1962 [Apor Évával], 1963; Őstársadalom és ázsiai termelési mód, tan. [Ecsedy Csabával és Simon Róberttel; szerk., előszó Tőkei Ferenc], 1976; Nomádok és kereskedők Kína határain, tan., 1979; A kínai állam kezdetei, tan., 1987; Vallási hagyományok a kultúrák keresztútján [Ferenczy Máriával], szerk., 1990; Hétköznapok és ünnepek a régi Kínában, 1990; Ex oriente lux. Bevezetés a régi Kína társadalmának és kultúrájának történetébe, Miskolc, 1992; Kínai császárok és alattvalók, 1992; Kína és szomszédai, tan., 1997.

Műford.: Balázs István [Ètienne Balázs]: Gazdaság és társadalom a régi Kínában, tan., vál., ford., jegyz., 1976; Lo Kuan-csung: A három királyság története, r., 1987; Liu Cung-jüan: Megszeretem a száműzetést, 1997.

Ecsedy Judit, V. [Vizkelety Andrásné]

(Szilsárkány, 1946. jún. 15.): könyvtörténész, bibliográfus.

Az irodalomtud. kandidátusa 1993; Keresztury-díj 1992.

M.: A Bornemisza-Mantskovit nyomda története, 1990; The Printer's Device of the Elzeviers in Hungary, Lei­den, 1991; Petrik Géza: Magyarország bibliographiája VIII., szerk., 1991; Titkos nyomdahelyű régi magyar köny­vek, 1539-1800., tan., 1996.

[ÚMIL,OSZKK]

Éder Zoltán

(Bp., 1931. ápr. 11.): nyelvész, irodalomtörténész.

A nyelvtud. kandidátusa 1979, doktora 1995.

M.: Babits a katedrán, 1966; Révai Miklós, kismonogr., 1972; A magyar nyelvtudomány történetére vonatkozó munkálatok az utóbbi negyedszázadban (1945-1970), bibliogr., 1972; Révai Miklós: A magyar szép toll, s. a. r., utószó, 1973; Újabb szempontok a "Demonstratio" hazai fogadtatásának kérdéséhez, Nápoly, 1975; Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság, 1978; Simbiosi della lingua e cultura italiana ed ungherese nella citta di Fiume, Padova, 1978; A magyar irodalmi nyelv Pázmánytól napjainkig, tan., szerk., 1986; Teleki József: A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által, kiad., 1988; Békássy Ferenc: Egy angol-magyar műveltségközvetítő, vál. hátrahagyott írásokból, kiad., 1989; Sándor István: Egy külföldön utazó magyarnak jó barátjához küldetett levelei, kiad., 1990; Teleki Domokos: Egynehány hazai utazások leírása, s. a. r., 1993; Babits Mihály: A gólyakalifa, r., krit. kiad., s. a. r., 1997.

Műford.: D. Valeri: Városom, Velence, r., 1968.

[FÉL,ÚMIL]

Egressy Zoltán

(Bp., 1967. aug. 2.): műfordító, költő.

M.: Csókkor, v., 1991; Add tovább, színészinterjúk, 1995.

Műford.: P. Leminski: Szórakozott győzelmünk, v., 1994; S. Quasimodo: Föld, vál. v., 1994.

[KKH]

Egri Csaba

(Debrecen, 1945. febr. 24.-Bp., 1977. nov. 13.): író, műfordító.

M.: "Az angyalok nyelvén sem", elb., 1972; Az őrizet éjszakái, vál. írások, 1979.

[ÚMIL,KMIK,MÉL3]

Egri György

(Bp., 1922. júl. 11.): író, szerkesztő, újságíró. [1957-től Kanada/MO]

Ethnic Press Federation Díja 1983.

M.: Én különben jól érzem magam..., cikkek, Torontó, 1981 {1980*Borbándi}.

[MEIL,Borbándi,Miska]

Egri Lajos

(?, 1913. ?-Debrecen, 1956. ?): író.

M.: Ház a Bimbó utcában, elb., Debrecen, 1955; Rőzseláng, r., Debrecen, 1956.

[MIB8,ÚMIL]

Egri Péter

(Bp., 1932. jan. 27. {1930*MIB8}): irodalomtörténész, kritikus.

Az irodalomtud. kandidátusa 1962, doktora 1972 {1971*ÚMIL,KK96}; Az MTA tagja 1990-től; Akadémiai Díj 1992; Országh László-díj 1997.

M.: Ibsen-Joyce-Shaw, 1966; Hemingway, kismonogr., 1967; James Joyce és Thomas Mann. Dekadencia és modernség, 1967; Survie et réinterprétation de la forme proustienne, Proust-Déry-Semprun, Debrecen, 1969; Álom, látomás, valóság. Az újabb európai regényirodalom álom- és látomásábrázolásának művészi szerepé­ről,1969; Kafka- és Proust-indítások Déry művészetében. Déry modernsége, 1970; Avantgardism and Moder­nity, Bp.-Tulsa, 1972; A költészet valósága. Líra és lirizálódás, 1975; Törésvonalak. Drámai irányok az európai századfordulón, 1871-1917, 1983; Chekhov and O'Neill. The uses of the short story in Chekhov's and O'Neill's plays, 1986; Elidegenedés és drámaforma. Az amerikai álom társadalomtörténete és lélekrajza O'Neill drá­maciklusában, 1988; The Birth of American Tragedy, egyet. tank., 1988; Literature, Painting and Music. An interdisciplinary approach to comparative literature, 1988; Value and form: Comparative Literature, Painting and Music, egyet. tank., 1993; Érték és képzelet. Shelley, Turner, Field és Chopin, 1994; Modern Games with Re­naissance Forms from Leonardo and Shakespeare to Warhol and Stoppard, 1996.

[MTAA,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]

Egri Viktor

(Nagyszombat, 1898. dec. 26.-Pozsony, 1982. aug. 6. {5.*KMIK}): író, drámaíró, publicista. [Szlovákia]

Állami Díj 1952; A Magyar Népköztársaság Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1967; Érdemes Művész 1974.

M.: A rácsablakos ház, r., 1923 {1924*ÚMIL}; Pierre találkozása, elb., Berlin, 1925; Demeter megtérése, r., Berlin, 1927; Felkél a nap, r., Pozsony, 1928; Égő föld, r., 1937 [átdolgozva: Pozsony, 1958]; Sovánka. Jelenetek a mai falu életéből, Pozsony, 1950; Fény a faluban, d., Pozsony, 1950; Közös út, d., Pozsony, 1952; Márton elindul, r., Pozsony, 1953; Ártatlanok igazsága, elb., Pozsony, 1954; Helsinki napok, útinapló, Pozsony, 1955; Tűrj, üllő, r., Pozsony, 1956; Ének a romok felett, drámai költemény, Pozsony, 1956; Én. Öt színdarab [tart.: A Gedeon-ház, Élni kell!, Közös út, Házasság, Ének a romok felett], Pozsony-Bp., 1957; Virágzik a hárs, színmű, 1959; Szívet cserélni nehéz, r., Pozsony-Bp., 1960; A tüzet rettegik a farkasok, színmű, Pozsony, 1961; Ke­serű égbolt, elb., Pozsony-Bp., 1962; Szarkafészek, színmű, Pozsony, 1962; Boldogok szigete, r., Pozsony-Bp., 1964; Ilonának hívták, színmű, Pozsony, 1964; Férjhez adom az anyámat, Pozsony, 1965;  Megmondom mindenkinek, r., Pozsony-Bp., 1965; Emberközelben, önéletírás, Bratislava-Bp.,1967; Pergőtűzben, r. trilógia, Pozsony-Bp., 1968; Agnus Dei, r., Pozsony-Bp., 1969; Eszter, Bella és a többiek, elb., Pozsony-Bp., 1971; Tiszta források, tan., Pozsony-Bp., 1972; Csendes esték vallomása, tan.-ok, kritikák, Pozsony-Bp., 1973; Fes­tett világ, r., Pozsony-Bp., 1974; A rivalda fényében, színikritikák, Pozsony-Bp., 1975; Angyalbőrben, vissza­eml., Pozsony-Bp., 1976; Társakkal és társtalanul, önéletrajzi r., Pozsony-Bp., 1978; A hallgatás évei, önélet­írás, Pozsony-Bp., 1980; Rendbontók, ifj. r., Pozsony, 1982; Fény és kenyér, vál. elb., Pozsony-Bp., 1983 [!1984].

[MIL,ÚML,KK3-4,ÚMIL,KMIK,MÉL4,CSMIL]

Egry Irén

(?, 1912. ?): író.

M.: Zsarátnokot dobott az Úr, r., 1939; Deák Ferenc, kismonogr., 1941; A csodálatos pajzs, r., 1943; Juszuf, a potyautas, r., 1943; A nagy út, r., 1943; Ártatlan vagyok, kisr., 1948; Vérebek, kisr., 1948; A gyár felébred, 1950 [lengyelül: Varsó, 1951; csehül: Prága, 1952]; Zöldfül és vaskalap, kisr., 1951; Ötször - egyről, r., 1963; Még nincs egészen ősz, kisr., 1966; Egy lányról van szó..., r., 1966; Istenek nyugdíjban, r., 1969.

[ÚMIL]

Egyed Ákos [Nagy Áron]

(Bodos, Háromszék m., 1929. nov. 25.): történész, író. [ROM]

Román Akadémiai Díj 1977; A Korunk Bolyai-díja 1982; Az MTA külső tagja 1990-től.

M.: Adatok az 1907-es felkelés történetéhez [Cselényi Bélával, Ion Cicalăval, Kántor Lajossal és Kovács Józseffel], Bk., 1957; Munkás- és parasztmozgalmak Erdélyben 1905-1907 [Vajda Lajossal és Ion Cicalăval], Bk., 1962; Alianţa clasei muncitoare cu ţărănimea din România, társszerző, Bk., 1965; A megindult falu. Tallózás a régi erdélyi faluirodalomból, 1849-1914, vál., bev., jegyz., Bk., 1970; Az utazás divatja, Bk., 1973; Revoluţia de la 1848-1849 din Transilvania I-II., dok., társszerző, Bk., 1977, 1979; 1877. Tollal, fegyverrel, tan., társszerző, Bk., 1977; A pa­rasztság Erdélyben a századfordulón, Bk., 1975; Háromszék 1848-1849, monogr., Bk., 1979 {1968*KK94}; Székely felkelés 1595-1596, társszerző, Bk., 1979; Falu, város, civilizáció. Tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdélyben 1848-1914, Bk., 1981; Jakab Elek: Tanulmányok, vál., bev., jegyz., Bk., 1986; Csutak Vilmos: Közösség és művelődés, 1993; A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély. Tanulmányok és más írások a XVII-XIX. sz. történetéből, I-II., Csíkszereda, 1997.

[ROMIL,MTAA,KK92,KK94,KK96,ÚMIL]

Egyed Emese

(Kolozsvár, 1957. júl. 5.): költő, irodalomtörténész. [ROM]

A Látó c. folyóirat nívódíja 1993.

M.: Délvidék, v., Bk. {Kvár*ÚMIL}, 1988; Madárcsontú versek, v., Mvh., 1993; Himnusz csipkefával, v., Békés­csaba, 1993; Élővizek, v., Mvh., 1995; Három dió, v., Mvh, 1997.

[KMIK,ÚMIL,KKACs]

Egyed Ilona

(Bp., 1954. aug. 18.): szerkesztő, műfordító.

M.: Egy magyar hölgy emlékiratai. Pulszky Terézia [ford. Hortobágyi Tibor], s. a. r., 1986.

Szerk.: Jókai Mór: Ahol a pénz nem isten, r., 1992; Jókai Mór: Egetvívó asszonyszív, r., 1992; Jókai Mór: Hétköznapok, r., 1992; Jókai Mór: Egész az északi pólusig, avagy mi lett Tegetthoffal? r., 1993; Jókai Mór: A gazdag szegények, r., 1993; Jókai Mór: Írói arcképek, 1993; Jókai Mór: Rákóczy fia, r., 1993; Jókai Mór: Az arany ember, r., 1994; Jókai Mór: Emléksorok 1848-1849-ből, 1994; Jókai Mór: Fekete gyémántok, r., 1994; Jókai Mór: Mire megvénülünk, r., 1994; Jókai Mór: Névtelen vár, r., 1994; Jókai Mór: Tégy jót. Kisregények, 1994; Jókai Mór: A fekete vér, r., 1995; Jókai Mór: Politikai divatok, r., 1995; Jókai Mór: A régi jó táblabírák, r., 1995; Jókai Mór: Szabadság a hó alatt, r., 1995; Jókai Mór: Eppur si muove, r., 1996; Jókai Mór: A két Trenk. Regények, 1996; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, r., 1996; Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony, r., 1996; Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban, I-III., 1996; Jókai Mór: Útleírások, 1996; Jókai Mór: De­kameron. Válogatás, 1997; Jókai Mór: Egy játékos, aki nyer, r., 1997; Jókai Mór: Minden poklon keresztül, r., 1997.

Műford.: L. Banks: Őrangyal, r., 1994; P. Bucheister: Villámcsapás, r., 1994; B. Pega: Csak te, r., 1994; S. MacLaine: Benső útjaimon. Önmagaddal kezdd, de ne önmagaddal végezd, 1995.

[MNBCD]

Egyed Péter

(Kolozsvár, 1954. ápr. 6.): költő, író, kritikus. [ROM]

A Ro. Írószövetség Debüt Díja 1980; A Mozgó Világ Aszú Díja 1982; Arany János-jutalom 1998.

M.: A parton lovashajnal, v., Bk., 1977 {1978*ÚMIL}; A szenvedés kritikája, esszék, Temesvár, 1980; Búcsú­koncert, v., Bk., 1981; Előzés hajtűkanyarban. Történetek változó idővel és kamerákkal, elb., Bk.-Bp., 1984 [!1985]; A vadlúd őszi útja, Bk.-Bp., 1989; Tárlat, esszék, tan.-ok, szerk., 1991; Az ész hieroglifái, tan., Bk.-Bp., 1993; Leopárdok éjszakája, v., Bk.-Kvár, 1997; A jelen-létről, tan., Kvár, 1997.

[ROMIL,KMIK,ÚMIL,KKACs,RMKK]

Eisemann György

(Bp., 1952. nov. 12.): irodalomtörténész.

Az irodalomtud. kandidátusa 1994.

M.: Végidő és katarzis, esszék, 1991; Keresztutak és labirintusok. Elemzések XIX. és XX. századi magyar művekről, 1991; Ősformák jelenidőben, 1995; Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében, 1997.

[ÚMIL,KK96]

Ékes Ákos [írói név: Borbély Ervin]

(): költő.

M.: Tükörcsapda, vál. v., 1930-1984, 1984 [!1985]; A világ közepe, 1976-1978, v., 1984; Kulcsolt kígyók, 1979-1989, v. [Papp Oszkár linóleum-metszeteivel], 1983 [!1984]; Ne múljon el. Egy szerelem naplója, v., 1988; Tarka tükör, újabb versek, 1987 [!1988]; Szűrő, v., 1991.

[MNBCD]

Elbert János

(Bp., 1932. ápr. 17.-Siófok, 1983. márc. 9. {10.*KK90}): dramaturg, műfordító, kritikus.

JA-díj 1974.

M.: Új jelenségek a szovjet irodalomban, 1962; Majakovszkij, 1973; Klasszikus orosz költők, vál., jegyz., 1978.

Műford.: V. V. Jermilov: Dosztojevszkij, 1959; A. Rudnicki: Az élő meg a holt tenger, kisr., elb.-ek, 1959; V. J. Ivanov: Színes szelek, kisr.-ek, 1960; A. Bek: Volokalamszki napok, r., 1961; J. V. Bondarev: Az utolsó ágyúlövések, r., 1961; I. G. Ehrenburg: Emberek, évek, életem. I-III., visszaemlékezések [Wessely Lászlóval], 1962-1966; G. V. Plehanov: Irodalom és esztétika, 1962; A. A. Fagyejev: A proletár irodalom országútján [Gellért Györggyel], 1962; V. F. Tyendrjakov: Bíró előtt, elb., 1962; A. Szuhovo-Kobilin: Drámák, 1963; I. E. Repin válogatott művészeti írásai, 1963; S. Mrożek: Mulatság, d.-k. [Kerényi Gráciával], 1965; J. S. Stawiński: Pingvin, r., 1967; J. D. Salinger: Fanny és Zooey, r. [Tandori Dezsővel], 1970; I Ehrenburg: A harácsoló, r., 1972; I. Babel: Lovashadsereg és egyéb elbeszélések, 5. kiad. [Wessely Lászlóval], 1972; E. Albee: Nem félünk a farkastól, d., Bk., 1974; V. O. Bogomolov: Iván gyermekkora, elb.-ek, kisr.-ek [Nikodémusz Ellivel, S. Nyírő Józseffel], 1974; A. V. Vampilov: A megtért fiú, d., 1976; J. Kross: Menny-kő, kisr., 1978; M. Bulgakov: Drámák, 1985 [2. kiad.]; M. Bulgakov: Kakasmintás törülköző, elb., kisr., Bk.-Bp., 1989; M. Bulgakov: Három dráma [Király Zsuzsával és Enyedy Györggyel], 1989.

[MIL,KK90,MÉL,ÚMIL,OSZKK,MNBCD]

Elek István

(Bp., 1915. máj. 22.-Bp., 1992. aug. 19.): író, műfordító.

M.: Csokonai versművészete, 1937; Ünnep az erdőn, verses mese, 1956; Dudorász Peti, mesék, 1957; Merénylet a világűrben, fant. r., 1958, 2. átd. kiad. 1967; Gyémánt mesekönyv, szerk., 1959; Születésnapi aján­dék. Elbeszélések gyerekeknek gyerekekről, vál., 1961.

Műford.: Mark Twain: A 30.000 dolláros örökség, elb., 1948; J. B. Haldane: A marxizmus filozófiája és a tudományok, 1948; J. Conrad: A "Sagamore" pusztulása, kisr., 1948; Abezganz: Az orosz zenekritika a Nyugat zenéjéről, 1951; B. Jarusztovszkij: Csajkovszkij. Életr, 1952; A. Alsvaag: Beethoven. Életrajz, 1954; E. Wust­man: A vörös hegyek indiánjai, 1960; H. Sichrovsky: India felszárítja könnyeit. Régi ország új utakon, 1961; K. Henke-H. Knoblich: Kis barkácsmester, 1962; P. Klemin: Istenek alkonya, 1963; E. Brüning: Róma, főposta, r., 1964; C. Darlton: A titokzatos bolygó, fant. r., 1964; V. G. Szutyejev: Fifi kalandjai, mese, Moszkva, 1965; K. Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye, 1976; L. D. Kusche: A Bermuda-háromszög rejtélye megfejtve, 1979; J. Segal: Az élet titkai, ism. terj. tan., 1980; D. Noll: Kippenberg, r., 1981; T. Kroeber: Ishi, az utolsó vadember, ism. terj. tan., 1981; A. Nielsen: A hallgatag múzsa, visszaeml., 1982; G. Millar: A nagy lokátorháború, tört. r., 1983; H. Dathe: Anya és gyermeke az állatvilágban, képeskönyv, 1992.

[MIL,MIB8,ÚMIL,MNBCD]

Elek István

(Nagykálló, 1955. ápr. 26.): közíró, kritikus, politikus.

Az Év Könyve Díj 1998.

M.: Társadalomkritika és radikális reform, 1988; Advent, és aminek el kellett jönnie, publicisztikai írások, 1994; Az elfogultságok kertjéből. Naplótöredék 1994-95, 1995; Polgár és kora, publ., 1997.

[ÚMIL,KMIK,KK94,KK96]

Elek Judit

(Bp., 1937. nov. 10.): író, filmrendező.

Miskolc Város fődíja 1968; Balázs Béla-díj 1987; A créteili fesztivál fődíja 1990.

M.: Ébredés, r., 1964; Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében, filmforgatókönyv [Benda Kálmánnal, 1983]; Szabó Borbála: Budapesti napló, s. a. r., 1983; Tutajosok, filmforgatókönyv, 1990.

[KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,KMIK]

Elek Judit, Sz.

(): műfordító.

Műford.: W. Disney: Peter Pan, 1993; Grimm legszebb meséi gyermekek részére [Gisela Fischer átdolg.], 1993; K. von Krosigk: 24 adventi mese, 1993; W. Disney: Hamupipőke, 1993.

[MNBCD]

Elek László

(Okány, 1920. okt. 14.): irodalomtörténész.

M.: Justh Zsigmond, Gyula, 1964; A könyv mestere. Kner Imre levelezése [...] [Szántó Tiborral], 1969; Gyer­mekversek elemzése, Szarvas, 1972; Békés megye első nyomdásza, Réthy Lipót [Szabó Ferenccel], s. a. r., Békéscsaba, 1977 [!1978]; Művelődés és irodalom Békés megyében, I. köt. A XVI. századtól a XIX. század derekáig, II. köt. A XIX. század derekától az 1880-as évekig, Békéscsaba, 1985-88; Három jubileum, tan., Orosháza, 1991; Nagy Gusztáv írásaiból, v., publ., s. a. r., Gyula, 1992; Győry Vilmos. 1838-1885, életrajz, 1993; Székács József, Gyula, 1994.

[ÚMIL]

Elek László

(Gyöngyös, 1952. nov. 23.): újságíró, szerkesztő.

M.: Az olasz Wallenberg, 1989.

[KKH]

Elek Mihály

(Szeghalom, 1936. márc. 22.): író.

Krúdy Gyula-emlékérem 1989; 1956-os Emlékérem 1991.

M.: Menet közben, v., 1990; Egy évtized, Krúdy Kör-ant., 1992.

Elek Tibor

(Nyíregyháza, 1962. aug. 27.): kritikus.

M.: Szabadságszerelem, tan., Dunaszerdahely, 1994; Helyzettudat és önismeret. Magyarság és európaiság kérdései napjaink esszéirodalmában, Miskolc-Békéscsaba, 1997.

[KMIK,SZSZBKIK]

Elekes Ferenc

(Siménfalva, Udvarhely m., 1935. márc. 4.): költő, újságíró. [ROM]

M.: Városi veréb, v., Bk., 1966; Jómag Jani találmánya, gyv., Bk., 1976; Amikor bekapcsolom a madarakat, kispubl., Kvár, 1977.

[ROMIL,ÚMIL]

Elekfi László [1943-ig Eckerdt, gagybátori]

(Szeged, 1920. ápr. 24.): nyelvész.

A nyelvtud. kandidátusa 1966; Pais Dezső-díj 1997.

M.: Vizsgálódások a hanglejtés megfigyelésének módjaihoz, 1962; Petőfi verseinek mondattani és formai felépítése, különös tekintettel az aktuális mondattagolásra, 1986; A magyar hangkapcsolódás fonetikai és fonológiai szabályai, 1992; Magyar ragozási szótár, 1994.

[ÚMIL,HungÉrt1990-93]

Éles Csaba

(Debrecen, 1951. aug. 30.): filozófus.

Az filozófiatud. kandidátusa 1994.

M.: H. Balzac: Emberi színjátékunk, aforizmák, szerk., 1990; Színek, szerelmek, szenvedélyek. Stendhal aforizmái, s. a. r., Debrecen, 1992; Európa kultúrája az újkorban. I. A szépségtől a megszállottságig. Itália kultúrája 1401 és 1600 között, 1995; Az önismeret felfedezőútjai. Monográfia az emberről, 1995; A tradíció kalandjai. Lukács György és a kulturális örökség, 1996.

[MNBCD,KKH]

Elmer István

(Esztergom, 1952. jún. 8.): író, újságíró.

IRAT-nívójutalom 1990.

M.: Ferenc József keserűvíz, r., 1989; Parasztbarokk, r., 1991; Strázsahegy, r., 1994; Börtönkereszt. Börtön­viselt katolikusok visszaemlékezései, s. a. r., Bp.-Toronto, 1994; "A történelem orgonáján Isten játszik". 50 éves az Új Ember, szerk., 1995; Gyökeret vertek a svábok. Emlékező képeskönyv, szerk., 1996.

[ÚMIL,KKH]

Előd László

(Bp., 1942. febr. 9.): költő.

M.: Üvegfal, v., 1980.

[ÚMIL,KMIK]

Éltető József [Wellmann József]

(Szászrégen, Maros-Torda vm., 1944. febr. 11.): költő, író, szerkesztő. [ROM, 1993-tól MO]

A Marosvásárhelyi Írói Egyesület Díja 1980.

M.: Ismeretlen beszéd, v., Bk., 1969; Történet egy fehér lóról, r., Bk., 1979, Bp., 1989.

Műford.: B. Fundoianu: A költő és árnyéka, társford., Bk., 1972; E. Botta: Sötétlő április, v., Bk., 1978; M. Sorescu: Kéményeink füstje, v., vál., Bk., 1980.

[ÚMIL,MIB8,ROMIL,KMIK,KKACs]

Ember Győző

(Stájerlakanina [Anina, Krassó-Szörény m.], 1909. ápr. 17.-Bp., 1993. dec. 1.): történész.

Baumgarten-jutalom 1942; Az MTA lev. tagja 1945-től, r. tagja 1961-től; Kossuth-díj 1949; Munka Érdemrend ezüst fokozata 1956, arany fokozata 1967; Szocialista Magyarországért Érdemrend 1978.

M.: A Magyar Királyi Helytartótanács gazdasági és népvédelmi működése III. Károly korában, 1933; Magyar­ország és az Államtanács első tagjai [pótfüzet], Száz., 1935; A Magyar Királyi Helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848, 1940; Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig, 1946; Ma­gyar parasztmozgalmak 1848-ban, 1949; Az 1848/49-i minisztérium levéltára, 1950; Iratok az 1848-i magyar­országi parasztmozgalmak történetéhez, 1951; A levéltári segédletek, 1958; A magyar állami levéltárak fond­jegyzéke, I-III., szerk., 1959-1963; A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke, szerk., 1975; Az újratelepülő Békés megye első összeírásai, 1715-1730, Békéscsaba, 1977; Levéltári terminológiai lexikon, szerk., 1982; Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén, 1988; Magyarország tör­ténete 1686-1790, I-II., társfőszerk., társszerző, 1989.

[AKL,DKA,KL,MKK,KK90,KK92,MTAA,ÚML,ÚMIL,MNBCD]

Ember Mária [1950-ig Elsner]

(Abádszalók, 1931. ápr. 19.): író, műfordító, kritikus, újságíró.

Nagy Imre-emlékplakett 1995.

M.: Magamnak mesélem, r., 1968; Berlin, az NDK fővárosa, útikönyv [1969], átdolg. kiadás, 1977, 3. jav., bőv. kiad. 1988; München, útikönyv, 1971, 2. bőv. kiad. 1972; Véletlenek, r., 1971 {1972*KMIK,KK96}; London, úti­könyv, 1972, 2. bőv. kiad. 1976, 3. bőv., jav. kiad. 1981; Hajtűkanyar, r., 1974; Bécs, útikönyv, 1978, 2. bőv. kiad. 1982, 3. jav. kiad. 1986; Majna-Frankfurt, útikönyv, 1974; Rablás a Ringen, r., 1978; Aktavers és egyéb tör­ténetek, elb., 1979; Nevetséges, elb., humoreszkek, 1979; Bajorországi utazások, útikönyv, 1980 {1977*KK96}; Kutyát küldött a tenger, ifj. r., 1982; Bárszék az éjszakában, kisr., 1983; 100 kép, kisesszék fotódokumentu­mokkal, 1984; Nyugat-Berlin, útikönyv, 1985; Viccgyűjtemény, 1985, 2. bőv. kiad. 1988; Egy boldog nő, r., 1986; Jár-kel, mint zsidóban a fájdalom. Herman Lipót rajzai, E. M. szövege, 1988; A halálvonat artistái és más történelmi interjúk, 1989; Politikai viccgyűjtemény, 1989; Ránk akarták kenni, interjúk, levelek, 1992; Sira­tóének, ant., szerk., 1994; Tánczos Gábor Emlékkönyv, szerk. [Hegedűs B. Andrással], 1997.

Műford.: E. E. Kisch: Prágai Pitaval [Finály Olgával], Bratislava, 1958; L. Fürnger: Két találkozás elb., 1960; L. Renn: A nemesség alkonya. Regényes önéletrajz, 1960; W. Herzfelde: Örökzöld, avagy egy vidám árvagyerek csodálatos kalandjai és viszontagságai, ifj. r., 1962; P. Portner: Összerakósdi, avagy komámasszony hol az olló. Bűnügyi társasjáték, 1966; L. Fürnberg: A betlehemi hangos éjszaka, vál. elb. [Simon Lászlóval], 1979; F. Wandes: A hetedik kútfő, dok.r., 1981; T. Bernhard: Egy okkal több. Közelítési kísérlet, 1993.

[KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,KKH]

Enczi Endre

(Erzsébetfalva, 1902. okt. 18.-Párizs, 1974. szept. 8.): költő, író, újságíró. [FRO]

JA-díj 1952.

M.: Orchester, v., 1921; Lombik, v., 1922; Új passió, d., 1927; 13. Versek, elbeszélések, jelenetek, Békéscsa­ba, 1928 {1929*ÚMIL}; Nyugati különítmény, r., 1932; A 12 oldalas ítélet, r., 1933; Százezer ember, r., 1936; Földalatti aratás, r., 1951; Az inotai fény, elb., 1951; Péntek Mihály 1955-öt ír, ifj. r., 1953; Helyszíni vizsgálat, r., 1954; Gyógyulás, r., 1956; Úristen! Az ábécé minden betűje..., r., {v.*ÚMIL} Washington {Párizs*KMIK}, 1968.

[MIL,ÚMIL,MEIL,MÉL3,Borbándi,KMIK,HUNG]

Endre Károly [álnév: Andreas]

(Temesvár, Temes vm., 1893. ápr. 27.-Temesvár, 1988. febr. 7.): költő, műfordító. [MO/ROM]

M.: Az ember, aki járva jár, v., Bp., 1922; Az ember a csillagok alatt, v., Temesvár, 1947; Válogatott versek, Bk., 1957; A felszabadulás rapszódiái, v., Bk., 1959; Elégiák és rapszódiák, v., Bk., 1962; Endre Károly legszebb versei [előszó Majtényi Erik], Bk., 1964; Versek, gyűjteményes kiad. [bev. Méliusz József], Bk., 1965; Őszutóm versei, Temesvár, 1972; Görzi elégiák, életregény versben, Bk., 1978; Periandrosz. Verses dráma öt felvonásban, előjátékkal Hérodotosz történeti könyvei nyomán, Bk., 1982; Örök megújhodás, cikkek, útijegyzetek, emlékezések, Bk., 1988.

Műford.: C. Theodorescu: Játszótér, v., Bk., 1963; M. Breslasu: Ének a csudafárul, 1963.

Szerk.: Évezredek húrjain. Franyó Zoltán műfordításai, I-II., bev., Mvh., 1958; Franyó Zoltán: Lírai világtájak, előszó, Bp., 1967; Gherasim Emil: Emelt fővel, előszó, Temesvár, 1973.

[ÚMIL,ROMIL,KMIK,MÉL4]

Endreffy Zoltán

(Bp., 1944. febr. 7.): filozófus, műfordító.

M.: Gramsci és a gyakorlat filozófiája, 1970; Ökológiai kapcsolatok, szerk. [Kodolányi Gyulával], 1984; Keresztények és zsidók. A zsidókkal való viszony teológiai újraértelmezése, szerk. [Hegedűs Lóránttal], 1994.

Műford.: J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, 1971; Polányi Károly: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet [Kis Jánossal], 1976; M. Elvin: Fejlődés és stagnálás a kínai történelemben, 1977; L. Feuerbach: Filozófiai kritikák és alapelvek, 1978; K. Rahner-H. Vorgrimler: Teológiai kisszótár, 1980; G. Fichte: Vál. filozófiai írások [Kis Jánossal], 1981; Jog és filozófia, ant., társford., 1981; H. Marcuse: Ész és for­radalom [Dezsényi Katalinnal], 1982; K. Rahner: A hit alapjai, 1983; F. W. J. Schelling: A transzcendentális idea­lizmus rendszere, 1983; Polányi Károly: Kereskedelem, piacok és pénz az ókori Görögországban, 1984; M. Spark: Célszerű lődörgés [Borbás Máriával és Füsi Józseffel], r., 1985; Th. W. Adorno:  Wagner, 1985; Falvak és kasztok a változó Indiában, társford., 1985; G. W. Leibniz: Vál. filozófiai írásai [Nyíri Tamással], 1986; J. Locke: Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról, 1986; Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története, I-II., 1991; J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása [Glavina Zsuzsával], 1993; És múlnak az évek... Az élet íze, az időskor bölcsessége, szemelvények [1993].

[ÚMIL,KK96,MNBCD]

Endrődi Szabó Ernő [eredeti név: Szabó Ernő]

(Endrőd, 1948. aug. 23.-Bp., 1997. jún. 14.): költő, publicista.  

Madách-díj, 1985.

M.: Lelet, v., 1986 {1976*KK96}; Missa erotica, v., 1993.

[KMIK,ÚMIL,KK96]

Engel Károly ->Köllő Károly

Enyedi Sándor [Enyedi Zoltán Sándor, álnevei: Dézsi Sándor, Dézsi Zoltán]

(Dés, 1938. jan. 1.): irodalom- és színháztörténész. [ROM/1977-től MO]

Az irodalomtud. kandidátusa 1974.

M.: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei, 1792-1821, Bk., 1972; Déryné erdélyi színpadokon, Bk., 1975; Nemzeti Játékszíni Tudósítás 16 számban. 1830-1831. Írta Csáky Theodor Kassán, hasonmás kiad., adattár, szerk., 1979; Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése, bev., jegyz., 1983; Aranka György erdélyi társaságai, bev., jegyz. [szöveggond. Ugrin Aranka], 1988; Öt év a kétszázból. A Kolozsvári Magyar Színház története 1944 és 1949 között, 1991.

[ROMIL,MTAA,ÚMIL,HungÉrt1990-93]

Enyedy György

(Veszprém, 1934. júl. 12.): műfordító.

Műford.: Kígyót szült az öregasszony. Mari népmesék [Árvay Jánossal], 1962; I. Goloszovszkij: Hinni akarok!, r., 1964; A. V. Kuznyecov: Itthon, r. [Kunszabó Ferenccel], 1965; G. I. Gurevics: A naprendszer fiai, fant. r., 1967; Ny. G. Pomjalovszkij: Kispolgári boldogság, kisr.-ek [Grigássy Évával], 1968; V. P. Asztafjev: Nagyanyó ünnepe, kisr., elb. [Gellért Györggyel, Szabó Máriával], 1971; A. M. Borscsagovszkij: Tejút, r. [Láng Anikóval], Bp.-Ungvár, 1971; V. V. Bikov: A halottnak nem fáj, r., 1971; A. A. Bezuglov-J. M. Klarov: Haláleset miatt zárva..., bűnügyi r., 1972; V. G. Korolenko: A paradoxon, kisr., elb. [Gellért Györggyel, Szőllősy Klárával], 1974; V. V. Bikov: Hajnalig élni, r., 1975; V. P. Asztafjev: Szénaillat, elb. [Füzesi Gyulával, Nagy Elekkel], 1976; G. J. Baklanov: Barátok, r., 1977; M. D. Marics: Északi fény, tört. r. [Gellért Györggyel], Bp.-Ungvár, 1981; V. P. Katajev: Széttört élet, avagy Oberon varázskürtje [Pór Judittal], r., 1984; G. Abašidze: A koronás csábító, tört. r., 1986; V. Katajev: Ifjúkori regény, 1987; V. P. Katajev: Száraz morotva [Pór Judittal], kisr., 1988; A. V. Vam­pilov: Drámák [Elbert Jánossal, Gálvölgyi Judittal], 1988; M. A. Bulgakov: Három dráma [Király Zsuzsával és Elbert Jánossal], 1989; V. Grosszman: Pantha rhei, r., 1989; V. Akszjonov: Tájkép papírból, r., 1991.

[MNBCD,OSZKK]

Eörsi István

(Bp., 1931. jún. 16.): író, költő, műfordító.

JA-díj 1952; Preis der Frankfurter Autorenstiftung 1983; Az Osztrák Köztársaság Fordítói Díja 1988; Déry Tibor-jutalom 1989; Színikritikusok Díja 1989, 1990; 1956-os Emlékérem 1991; A Magyar Köztársaság Aranyko­szorúval Díszített Csillagrendje 1991; Parnasszus-különdíj 1993; IBBY-különdíj, 1993; A Soros-alapítvány élet­műdíja (1996) 1997.

M.: Fiatal szemmel, v., 1953; Ütni az ördögöt, v., 1956 [elkobozták]; Változatok egy közhelyre, v., 1968; Sírkő és Kakaó, komédia, bemutató: Thália Stúdió, 1968; Tragikomédiák, három d., 1969; Különremény. Huligán Antigoné, v. és d., 1972 [elkobozták]; Széchenyi és az árnyak, tragikomédia, 1974, bemutató: Pesti Színház, 1973; Lonci narancssárgában, elb., v., 1976; A nemek és az igenek, vál. v., 1976; Friedrich Schiller versei, vál., szerk., 1977; K. Kraus: Az emberiség végnapjai, tragédia öt felvonásban, szerk., 1977; Történetek egy hideg faházban, elb., v., d., 1978; Ürügyeim, karcolatok, 1979 [1980]; A derűlátás esélyei, esszék, publ., 1981; Jönnek a bájos tények, vál. v., 1983 [cenzúrázatlan kiad., 1991]; Das Verhör. Jolán und die Männer, színda­rabok, Frankfurt am Main, 1983; Das Verhör, d., bemutató: Berlin, 1984; Die Stimme seines Herrn, Berlin, 1984; Der Kompromiss, d., bemutató: Osnabrück, 1985; A Maradjhű-utcában, elb., v., 1985; Az utolsó szó jogán, tan., v., 1985; A fogadás, d. [szerbül], bemutató: Versec (JU), 1986; Bei Phalaris, Hamburg, 1987; Kilenc drá­ma, 1988; Emlékezés a régi szép időkre, memoár, 1989 {1988*KK96} [franciául: 1990, németül: 1991]; Be­dobom a törülközőt, esszék, publ., 1989; Az interjú. Rádióra alkalmazott abszurd dokumentumjáték, 1989; Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon. Beszélgetések Lukács Györggyel, az interjúkat készítette Vezér Erzsébettel [németül: Frankfurt, 1981, angolul: London, 1983, olaszul: Róma, 1983, japánul: 1985; franciául: Párizs, 1986, szerbül és horvátul: 1987], 1989; Nem vagyok kikerics, v., 1990; A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra, hat d., 1992; A kalap és a villamos. Gyermekversek, 1992; A komp­romisszum. Komédia kilenc beszélgetésben, Békéscsaba, 1992; Üzenet mélyvörös levélpapíron, esszék, publ., 1993; Időm Gombrovicz-csal. Napló, 1994; Én és az Isten, v. {r.*ÚMIL }, 1994; A csomó, elb., 1995; Az ötlábú bárány, publ., 1996; A szabadság titokzatos bája, esszék, kritikák, 1997.

Műford.: Lukács György: Az esztétikum sajátossága, 1965; Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról, 1976; G. Corso: Az utolsó gengszter, v., 1976; Laurence Ferlinghetti versei, 1977; A fejnélküli szellem. Régi kínai komédiák, 1977; P. B. Shelley: A Cenci-ház, d., 1979; E. Jandl: A fanatikus zenekar, v., 1979; Vítezslav Nezval versei, Pozsony-Bp., 1983; B. Brecht: Munkanapló, 1938-1955, 1983; E. Jandl: Idegenből. Beszéd­opera hét jelenetben, 1983; W. Gombrowicz: Drámák [Pályi Andrással és Spiró Györggyel], 1984; A. Ginsberg: A leples bitang, vál. v., vál., ford. [Györe Balázzsal és Orbán Ottóval], 1984; Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról [Révai Gáborral], 1985; F. Kafka: Az éhezőművész, elb., 1989; C. Morgenstern: Akasztófadalok, 1989; A. Ginsberg: Május királya, v., 1990; Guillaume Apollinaire versei, 1991; W. Shakespeare: Othello, 1993; W. Shakespeare: Hamlet, dán királyfi tragédiája, 1993; W. Shakespeare: Szentivánéji álom, 1994; W. Shakespeare: A vihar, 1994; W. Shakespeare: Coriolanus tragédiája, 1994; E. Jandl: A nemkívánatos személy, vál. v., 1995; Dylan Thomas versei, 1995; V. Majakovszkij: Nadrágba bújt felhő, vál. v., Szentendre, 1995; G. Apollinaire: Szeszek, vál. v., Szentendre, 1995; F. Kafka: A császár üzenete, vál. elb. [Gáli Józseffel], Szent­endre, 1995; Tábori György [Georg Tabori]: Jubileum [Kurdi Imrével, Lőrinczy Attilával], d., 1996; A. Ginsberg: Halál van Gogh fülére [Orbán Ottóval], vál. v., 1996; G. Apollinaire legszebb versei, 1996.

[MIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,KKH]

Eősze László

(Bp., 1923. nov. 17.): zenetörténész.

A zenetud. kandidátusa 1988; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1976, arany fokozata 1983; Erkel Ferenc-díj 1961, 1979.

M.: Kodály Zoltán élete és munkássága, 1956 [angolul: Bp.-London, 1962, németül: Bp.-Bonn, 1964, japánul: Tokió, 1970]; Kodály Zoltán élete képekben, 1957; Az opera útja, 1960 [szlovákul: Pozsony, 1964]; Giuseppe Verdi, 1961; Giuseppe Verdi életének krónikája [németül és magyarul], 1966; Kodály Zoltán, 1967; Richard Wagner életének krónikája, 1970 [németül: Bp., 1972], 3. jav., bőv. kiadás, 1983; Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban, 1971 [angolul: Bp.-London, 1971, németül: 1971]; Kodály Zoltán életének krónikája, 1977 [oroszul: 1982]; 119 római Liszt-dokumentum, 1980; A századforduló eszmei áramlatainak hatása Kodály zeneszerzői egyéniségének kibontakozására, 1988.

Műford.: G. Marchesi: Giuseppe Verdi, 1986.

[KK90,KK94,KK96,OSZKK,KKH]

Erdei Ferenc

(Makó, 1910. dec. 24.-Bp., 1971. máj. 11.): politikus, szociográfus.

Az MTA levelező tagja 1948, rendes tagja 1956; Kossuth-díj 1948, 1962; A Finn Oroszlán Lovagrend keresztje 1968; A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1970.

M.: A makói tanyarendszer, Makó, 1933; A makói parasztság társadalomrajza, Makó, 1934; Futóhomok. A Duna-Tiszaköz földje és népe, 1937; hasonmás kiad. 1977; Parasztok, 1938; Kossuth Lajos azt üzente, 1939; hasonmás kiad. 1987; Magyar város, 1939, hasonmás kiad. 1974; Magyar falu, 1940, hasonmás kiad. 1974; A magyar paraszttársadalom, 1941; A makói hagyma iskolája, Makó, 1941, hasonmás kiad. Szeged, 1985; Magyar tanyák, 1942, hasonmás kiad. 1976; A magyar társadalom, Kvár, 1945; Szövetkezetek, 1945; A föld­hözjutott parasztság sorsa, 1947; A magyar szövetkezeti mozgalom új útjai, 1948; A paraszti jövendő, 1948; A szövetkezeti úton, vál. cikkek, beszédek, 1956, hasonmás kiad. 1977; A magyar tudomány helyzete és fej­lesztésének főbb irányai, 1958; Mezőgazdaság és szövetkezet. A mezőgazdasági és szövetkezeti fejlődés kér­dései, 1959; Üzemszervezési kérdések a szocialista mezőgazdasági nagyüzemben, 1961; Nagykőrös város mezőgazdasági fejlesztése, 1962; A termelés területi elhelyezkedése és a termelőszövetkezetek szakosítása Szolnok megyében, 1963; A mezőgazdasági üzemszervezés néhány elmélete és gyakorlati kérdései, 1966; A mezőgazdaság helye a nap alatt, 1967; Néprajzi ínyesmesterség, 1971; Város és vidéke, 1971, hasonmás kiad. 1977; Válogatott írásai és beszédei [vál. Fekete Ferenc], 1973; Emberül élni. Egy életút mérföldkövei, 1974; Agrárgazdasági tanulmányok. I-III. [szerk. Fekete Ferenc], 1976; Településpolitika, közigazgatás, urba­nizáció. Összegyűjtött írások és beszédek [szerk. Halász József, Kovács István], 1977; Művekkel élő társa­dalom. Írások, beszédek irodalomról, művészetről, művelődésről [szerk., utószó: Erdei Sándor], 1978; Szövet­kezeti írások [szerk. Fekete Ferenc], 1979; A magyar társadalomról, tan. [szerk. Kulcsár Kálmán], 1980; Tudo­mánypolitikai, kutatásirányítási és szervezéstudományi tanulmányok [szerk. Tőkés Ottó], 1980; Makó társa­dalomrajza [s. a. r. Erdei Sándor], Makó, 1982; Studies in Agricultural Economics. Selected papers of Ferenc Erdei, 1983; Történelem és társadalomkutatás [szerk. Kulcsár Kálmán], 1984; A falukutatástól a népi kollégiu­mokig [vál., szerk. Bíró Judit], 1985; Agrárproblémák. I-III. [vál., szerk. Dzur Magdolna], 1985-1986; A magyar társadalom, 1987; Politikai írások. I-III., 1988; Ferenc Erdei Selected Writings [szerk. Huszár Tibor], 1988; Levelezés köz- és magánügyben. 1931-1944, 1991; E. F. börtönnaplója, Makó, 1993; A makói hagyma sorsa, Makó, 1994; E. F. levelesládájából. I-II., Makó, 1997.

[MÉL3,ÚMIL,OSZKK]

Erdei Sándor

(Makó, 1915. márc. 17.-Bp., 1984. júl. 9.): újságíró, irodalompolitikus.

Szabadság Érdemrend bronz fokozata; Népköztársasági Érdemrend V. fokozat; Munka Érdemrend ezüst fokozata.

M.: Erdei Ferenc: Művekkel élő társadalom, szerk., 1978; Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza, s. a. r., Makó, 1982; Gondolkodni jó, válogatás hátrahagyott munkáiból, Makó, 1986.

[MIL,ÚMIL,MÉL4]

Erdély Miklós

(Bp., 1928. júl. 4.-Bp., 1986. máj. 22.): író, költő, képzőművész, filmrendező.

Kassák-díj 1974.

M.: Kollapszus orv, v., Párizs, 1974, hasonmás kiad. 1991; Filmek [összeáll. Peternák Miklós] [1989] "Mű­vészek - művészet". Művészeti írások [szerk. Peternák Miklós], 1991; Második kötet, v. [szerk. Beke László, Peternák Miklós], Párizs-Bp., 1991; Idő-mőbiusz, 1991; A filmről. Filmelméleti írások, forgatókönyvek, film­tervek, kritikák, vál. írások. I-II. 1995.

[ÚMIL,KMIK,MÉL4]

Erdélyi Erzsébet

(Tarcal, 1950.): költő.

M.: Én otthon vagyok költő... [Nobel Ivánnal], beszélgetések határon túli alkotókkal, 1993; De azért itthon is maradni... [Nobel Ivánnal], riportok, 1994; Határokon járok örökké... [Nobel Ivánnal], beszélgetések, 1995; Induljunk tehát: otthonról haza [Nobel Ivánnal], beszélgetések, 1996; Várnak a kapuk [Nobel Ivánnal], riportok, 1997.

Erdélyi Ilona, T. [Török Tamásné]

(Komárom, 1926. dec. 27.): irodalomtörténész.

Az irodalomtud. kandidátusa 1974, doktora 1995.

M.: Erdélyi János: Úti levelek, naplók, vál., szerk., bev., 1951; Erdélyi János levelezése I-II., s. a. r., jegyz., 1960, 1962; Az Ifjú Magyarország és a fiatal Kazinczy Gábor, tan., 1965; A Magyar Irodalom Története III. [másokkal], 1965; Irodalom és közönség a reformkorban. Regélő Pesti Divatlap, tan., 1970; A magyar sajtó története I. [másokkal], 1979; Erdélyi János, monogr., 1981; Erdélyi János: Filozófiai és esztétikai írások, s. a. r., 1981; Erdélyi János válogatott művei, s. a. r., jegyz., 1986; Erdélyi János: Nyelvészeti és népköltészeti, népzenei írások, s. a. r., jegyz., 1991; Erdélyi János: Irodalmi tanulmányok és pályaképek, s. a. r., jegyz., 1991.

[ÚMIL]

Erdélyi József [Árgyelán]

(Újbátorpuszta, 1896. dec. 30.-Bp., 1978. okt. 4.): költő, író.

Baumgarten-díj 1929, 1931, 1933.

M.: Ibolyalevél, v., 1922; Világ végén, v., 1924; Délibáb és szivárvány, v., 1927; Az utolsó királysas, v. 1924-1928, Pápa, 1928; Kökényvirág, v., Pápa, 1930; Tarka toll, v., Pápa, 1931; Felkelt a nap, v. [1932] {1933*ÚMIL,MÉL4}; Téli rapszódia és három mese, v., Pápa, 1934; Negyedik rapszódia, v., 1937; Eb ura fakó. Egy költő gondolatai a magyar nyelvről, jegyzetek, 1937 {1938*ÚMIL}; Kiáltás a Dunán. Rapszódia 25 részben, v., 1938; Halad az ék, v. [1938]; Örök kenyér, verses elb., 1938; Fehér torony, vál. v. 1913-1938 [elkobozták] [1938]; Mutató, v., 1939; Árdeli szép hold. Egy költő gondolatai a magyar nyelvről, jegyzetek, 1939; Látjátok feleim. A Halotti Beszéd költészete, esszé, 1939; Emlék, összegyűjtött v. [1940]; Villám és virág, v. [1941]; Zenélő kecske, verses mese [1941]; Halevők és Nióbe, verses hitregék, Kecskemét, 1941; A harmadik fiú, önéletrajzi írás, 1942; Fegyvertelen, önéletrajzi írás, 1942; Örökség, v. [1943]; Toldi-kéz, v., 1943; Riadó, v., 1944; Visszatérés, v. 1945-1954, 1954; Csipkebokor, vál. v. 1919-1954, 1955; Arany ménes, v., 1959; Csillag és tücsök, v., 1963; Szőlőfürt, v., 1965; Esti dal, v., 1969; Cirokhegedű, v., 1972; Aranylakodalom, vál. v., 1972; Zengő csillag, v., 1976; Csontfurulya, v., 1979; Aranyalma, kiadatlan v. 1917-1978, 1982; Minden élők útján, v., 1982; Fehér torony. Összegyűjtött versek I-II., 1995; Válogatott versei [vál. Görömbei András], 1996.

[ÚMIL,KMIK,MÉL4,OSZKK]

Erdélyi Lajos

(Marosvásárhely, Maros-Torda m., 1929. máj. 17.{14.*ÚMIL}): újságíró, fotóművész. [ROM/MO]

M.: Orbán Balázs: Székelyföld, közreadta [bev. Sütő András], Bk., 1971; Közelképek [Marosi Ildikóval], interjúk, Bk., 1974; Teleki Samu Afrikában, közreadta, Bk., 1977; Régi zsidó temetők művészete, Bk., 1980; Az élők háza, 1994.

[ÚMIL,ROMIL,MNBCD]

Erdélyi László [álnév: Komor Jónás]

(Szatmárnémeti, Szatmár vm., 1896. dec. 25.-Kolozsvár, 1965. júl. 7.): újságíró. [MO/CS/ROM]

M.: Fenevadak, publ., Bk., 1952; A népek nem eladók, publ., Bk., 1955.

[ROMIL]

Erdélyi Péter

(): költő.

M.: Valamit a múltból, valamit a mából, valamit a holnapért, v., 1988 [!1989]; Legyünk becsületesek, v., 1989; Hazudnak a fegyverek, v., Nyíregyháza, 1991.

[MNBCD]

Erdélyi Sándor

(Gyenesdiás, 1949. jan. 31.-?, 1986. júl. 29.): író, költő.

M.: Imádság Zsuzsáért, d., bemutató: Egyetemi Színpad, 1965; Mozaikok, d., bemutató: Katona József Színház, 1969; Tisztaság, v., 1986.

[ÚMIL,KMIK,MIB8]

Erdélyi Zsuzsanna [Dobozy Elemérné]

(Komárom, 1921. jan. 10.): etnográfus.

Népművészeti Európa Díj (Hamburg) 1983; Szent István Társulat Stephanus-díja 1993; Bethlen Gábor-díj 1996; Giuseppe Pitré-díj 1997.

M.: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok, Kaposvár, 1974, Bp., 1976; Szántó Piroska: Golgota. Szántó Piroska festményei és archaikus népi imádságok, vál., 1987; Boldogasszony ága. Tanulmányok a népi vallásosság köréből, szerk., 1991.

[ÚMIL,KK94,KK96,MNBCD]

Erdődi Gábor

(Bp., 1952. jún. 23.): műfordító, költő.

M.: Karácsonyi emlék. Angolszász elbeszélések, szerk., 1995.

Műford.: E. A. Jevtusenko: Majdnem utoljára, v., Uzsgorod-Bp., 1988; S. A. Jeszenyin: "Mennyei kanca", v., 1990; O. Mandel'stam: Farkaskopó század, v., 1991; O. Mandel'stam: Árnyak tánca, esztétikai írások, vál., 1992; D. Thomas: A csontnak partjain, v., vál. [1993].

[MNBCD]

Erdődi József [álnevei: Fákoly János, Guillaume Osien]

(Vágújhely, 1908. nov. 13.-Bp., 1980. szept. 24.): nyelvész.

A nyelvtud. kandidátusa 1954.

M.: A finnugor és indogermán népek, 1932; Magyar Szampó, 1935; Szófejtések, 1937; Épülő ország, útirajz, Szeged, 1939; A mai Finnország, Szeged, 1940; Orosz nyelvtan, 1950; Ilja Ehrenburg, vázlat, 1955; Nyelv­rokonaink múltja és jelene a Szovjetunióban [Cs. Faludi Ágotával], 1955; Az uráli népek történelme és mű­veltsége, 1966; Erza-mordvin szövegek magyarázatokkal, nyelvtani vázlattal és szótárral, 1968; Uráli csillag­nevek és mitológiai magyarázatuk, 1970; Időszámításunk, 1977.

Műford.: V. Linna: A Sarkcsillag alatt, r.-trilógia, 1963-1967; J. Turi: A lappok élete [versford. Bede Anna], 1965.

[FÉL,ÚMIL,MÉL4]

Erdődy Edit

(Érsekújvár, 1946. febr. 7.): irodalomtörténész, kritikus.

Az irodalomtud. kandidátusa 1993; MTA Kritikusi Díj 1987.

M.: Szeretők és házastársak, levelestár, vál., szerk., jegyz., 1978; József Attila útjain, tan. [Szabolcsi Mik­lóssal], 1980; Térkép, repedésekkel. A társadalmi értéktudat változásai novellaelemzések tükrében, szerk. [Ka­rafiáth Judittal, Veres Andrással], 1982; Emberkép, világkép. Szépirodalom, szociográfia, művészet [Veres Andrással], Kecskemét, 1988; A magyar irodalom története 1945-1975 III/1-2., társszerk. [szerk. Rónay Lász­ló], 1990; Magyar irodalom a XX. században I-II., tan., szöv.gyűjt. [Magyar Miklóssal és Tverdota Györggyel], 1992; Mándy Iván, kismonogr., 1992.

[ÚMIL,MNBCD]

Erdődy János [1927-31 között Zagróczky Elek; álnév: A. Forest]

(Bp., 1909. ápr. 2.-Szigliget, 1996. márc. 23.): író, műfordító.

A Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata 1947; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1979, arany fokozata 1984; Nívódíj 1987; IBBY-díj 1987; Aranytoll 1991; Demény Pál-emlékérem, 1993; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1994; PEN-emlékplakett 1994.

M.: Arany országút, r., 1935; Egy asszony, aki nem hagyja magát, r., 1936; Az Élet hazárdjátékosa, r., 1936; Ember az örvényben, r., 1936; A Gran Chaco hőse, r., 1936; Hajsza a tengeren, r., 1936; Halál a bárban, r., 1936; Hazardőrök, r., 1936; Hív a halott, r., 1936; Jim fellázad, r., 1936; Mindenki gyanús..., r., 1936; Egy ország eladó, r., 1936; Párbaj a levegőben, r., 1936; Saját tudósítónktól, r., 1936; Vőlegényem, a gangster, r., 1936; A vörös árnyék, r., 1936; Az adeni kém, r., 1937; Az aktatáskás úr, r., 1937; Búg a sziréna, r., 1937; A fehérköpenyes sátán, r., 1937; A gárda meghal, r., 1937; A hawayi táncosnő, r., 1937; Az olajkutak fantomja, r., 1937; A fekete tükör, r., 1937; A fehér démon, r. [1939]; Aranyláz, r., 1938; Árnyak Kína felett..., r., 1938; Gangster Rt., r., 1938; Játék az országért, r., 1938; Mindenemet ellopták!, r., 1938; Tizenkettes repülőraj, r., 1938; Acélcápa, r., 1939; Ellent ellopták, r., 1939; A Gran-Canon banditái, r., 1939; Halál éjszakája, r., 1939; Kalandorok fellegvára, r., 1939; Kismadár a forgószélben, r., 1939; Pénzt!, r., 1939; Péter puskát árul, r., 1939; A tevékeny hulla, r., 1939; Vadmacska, r., 1939; Kísértet a prérin, r., 1940; Villon, a költő huszonnégy verse, amelyeket halála után négy és félszáz évvel írt: Erdődy János, pamfletek, 1941; Új színjátszás, új film, tan. [1945]; Fagyöngy, színdarab, bemutató: Magyar Színház, 1946; A nőstényfarkas, r., 1957; Szegény jó Márton [Tabi Lászlóval], bemutató: Jókai Színház, 1957; András mester krónikája, ifj. r., 1959; A negyedik lovas, r., 1959; Aretino Velencében, r., 1961; Tíz igaz Szodomában, r., 1962; Sasoknál magasabban. Hunyadi Mátyás élete, r., 1963; Ezüstpáncélos Johanna, regényes életrajz [Jeanne d'Arcról], 1964; Küzdelem a tengerekért, ism. terj. tan., 1964; Bocskorosok, r., 1966; Alvilági párbaj, r., 1966; A Szárnyas Oroszlán, r., 1967; Rekviem Firenzéért, r., 1968; Bocskorosok hadinépe, 1969; A második Róma, r., 1970; Háromkirályok szolgája, r., 1970; Szegény Robert, r., 1970; Peéri Gábor budapesti lakos, r., 1972; Krisztina királynő Rómában, r., 1972; A Vörös Liliom városa, elb.-ciklus, 1973; Így élt Gutenberg, életrajz, 1973; Velencei karnevál, r., 1974; Az Antikrisztus és szolgája, r., 1975; A Szent Sátán, r., 1975; Párizsi éjszakák, életr.-i r., 1976; Szép és kegyetlen Velence, r., 1977; Így élt Kolumbusz, életrajz, 1978; Lammermoori Lucia szomorú és igaz története, r., 1978; Énekes az országúton, r., 1979; Őrségváltás az Óceánon, r., 1979; Perugia szűk utcáin, r., 1980; Így élt Magellán, életrajz, Pozsony-Bp., 1981; A Fenséges Köztársaság nevében, r., 1982; Így élt Husz János, életrajz, 1983; "Jó éjt, királyfi!...", r., 1984; Mesterdalnokok városa, r., 1984; Keresztes lobogók alatt, ism. terj. tan., 1986; Város a hadak útján. Budapest regénye, 1988; A tizenkettedik tanú vallomása, r., 1990.

Műford.: B. Brecht: Háromgarasos regény, 1945; Molière: Kotnyelesek, bemutató: a Nemzeti Színház Kama­raszínháza, 1945; Horatius: Összes lírai költeményei és az Ars Poetica, 1946; Ovidius: Panaszdalok, 1947; Molière: Férjek iskolája, 1947; F. Schiller: Don Carlos, Magyar Rádió, 1955; H. Heine: Atta Troll, 1958; Schiller: Stuart Mária, bemutató: Szolnok, 1970.

[MIL,KMIK,KKMGY,KK92,KK94,KK96,{Tévesen neki tulajdonítva Erdős László műve: Lelkiismeret, 1958*MIB8},ÚMIL, ,KKH,MK21/44]

Erdős László

(Bp., 1913. júl. 20.-Bp., 1997. márc. 27.): író, költő, újságíró.

JA-díj 1956, 1959; A Munka Érdemrend arany fokozata 1983.

M.: Bolond Istók a bíróválasztáson, d., 1946; Fám végén vasvella..., d., 1947; A kínai császár elefántja, mesék, 1955; Veszélyes művészet, r., 1955; Levelek Bécsbe, levélr., 1958; Lelkiismeret, r., 1958; Sziszifusz, kisr., elb., 1959; A szökevény, r., 1960; Élt közöttünk egy ember. Felszabadulásaim története. Horváth Sándor bol­dogsága, kisr.-ek, 1963; Valami készül. Harc a szocialista realizmusért, tan., 1964; Egy éjszaka története, r., 1965; Tacitus tanár úr. Az utolsó hazugság, kisr.-ek, 1966; A Hegedűs-ügy, r.-trilógia, 1967; A szökevény, r., 1968; A professzor jubileuma, r., 1969; Kényszerleszállás, fant. ifj. r., 1971; Az isteni Kutyácska, r., 1973; Szűz utcai legendák, r., 1977; A Kapalyag-dinasztia, r., 1980; A boszorkány fia, r., 1983; Böllérbicskák éjszakája, visszaeml., 1984 {1983*KMIK}; A Szeverjáncz-legenda, r., magánkiad., 1997.

[MIL,KMIK,MIB8,ÚMIL,OSZKK]

Erki Edit

(Pilisvörösvár, 1933. jan. 1.): kritikus, szerkesztő.

M.: Munkák, napok, órák, prózaant., szerk., 1965; Bölöni György: Nemzedékről nemzedékre, szerk., 1966; Bö­löni György: Képek között, szerk., 1967; Látogatóban I., interjúkötet, szerk., 1968; Bölöni György: Friss szem­mel, szerk., 1968; Révai József: József Attila, szerk., 1974; Mesterházi Lajos: Szólni szólítatlan, szerk., 1975; 1919. május, ant., vál., 1979; Lesz-e bárka?, novellák, vál., 1985; Szülőföldem, Magyarország, ant., vál., 1986; Bálint György, a publicista, esszé, 1987; Visszatérés a falvédőre, vál. novellák, 1988; Török Sándor: Vasárnapi beszélgetések, vál., bev., 1990; Beszélő házak és tájak, s. a. r. [Gink Károllyal és Hatvany Lajossal], 1989 [!1990]; Magyar idézetek könyve, vál. [1991]; Kávéház-sirató. Törzshelyek, írók műhelyek, 1995; "... áll Buda még!" A magyar irodalom várbeli századai, összeáll., 1997.

[MIL,KMIK,ÚMIL,KKH,MNBCD]

Erős Zoltán

(Bp., 1948. ápr. 12.): újságíró, kritikus, irodalomtörténész.

Az Év Legjobb Kritikusa Díj 1980; Pulitzer-emlékdíj 1991.

M.: Az ismeretlen Benedek Elek, 1981; Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig, 1985 [2. bőv. átdolg. kiad. 1995]; Mit hagytak ránk a századok, társszerző, 1985; Rejtvényböngészde, 1986.

[KK96,KKH]

Erőss Attila

(Küküllővár, Kis-Küküllő m., 1925. júl. 27.): író, újságíró (jogász). [ROM]

M.: Versek a fiókból, v., Mvh., 1993; Ötórai tea, novellák, Mvh., 1994; Elsodort fellegek, r., Mvh., 1995; Nincs kegyelem, r., Mvh., 1995; Gondolatok a sajtóról. 200 éves az erdélyi magyar újságírás, cikkek, Mvh., 1996.

[ROMIL,RMKK,KKACs]

Érszegi Géza

(Bp., 1944. márc. 23.): irodalomtörténész, levéltáros.

A történelemtud. kandidátusa 1980 {1979*ÚMIL,KK96}, doktora 1991.

M.: Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXIV, társszerk., 1979; Zay Ferenc. Az Lándorfejírvár elvesztésének oka e vót és így esött, szerk. [Kovács Istvánnal, Szakály Ferenccel], 1980; Árpádkori legendák és intelmek, szerk., ford., 1983; II. Endre Aranybullája, ford. [Virág Benedekkel, Nagy Gyulával], 1987; Decreta regni Hungariae/Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458-1490, társszerk., 1989; Az Aranybulla, 1990; Pannonhalmi főapátok, szerk., 1990; A kereszténység első századai, 1991; A Tihanyi Alapítólevél, s. a. r. [angolul és németül is], Veszprém, 1993.

[MTAA,ÚMIL,KK94,KK96]

Ertl István

(): műfordító.

A Holmi c. folyóirat műfordítói pályázatának díja 1996.

Műford.: Székely Tibor: Kumevava, az őserdő fia, ifj. r., 1988; C. Tavanti: Hőség Rómában, bűnügyi r., 1988; D. Dorval: A gyilkos későn érkezik, v., 1990; C. Tavanti: Tin toscana septembro [eszperantó] r., 1990; R. Martin du Gard: Maumort ezredes [Szatmári Évával], r., 1994; J. Verne: A Jonathan hajótöröttei. I-II., r., Pécs [1996].

[MNBCD]

Ertsey Péter

(Pápa, 1921. okt. 21.-Szeged, 1971. okt. 3.): költő, szerkesztő.

M.: Neve se volt, v., Szeged, 1943; Napnál fényesebb, v., Szeged, 1944; A Somogyi-könyvtár szegedi folyóirat- és hírlapanyagának bibliográfiája, Szeged, 1954; Juhász Gyula 1883-1937, emlékkönyv, társszerk. [Paku Imrével], 1960.

[MIL,MÉL3,ÚMIL]

Esterházy Lujza, gr.

(Nyitraújlak, Nyitra vm., 1899. máj. 7.-Párizs, 1966. máj. 30.{márc. CSMIL}): emlékiratíró. [FRO]

M.: A huszadik esztendő, tan., 1942; Coeurs affrontès, emlékirat, Párizs, 1961, magyarul: Szívek az ár ellen - Népek üldözése - Közép-európai tapasztalatok [ford.: Prőhléné Samarjay Éva], 1991.

[Borbándi,MÉL4,CSMIL]

Esterházy Péter [álnév: Csokonai Lili]

(Bp., 1950. ápr. 14.): író.

A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1977; A Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia) 1980; A Mozgó Világ Aszú-díja 1981; Füst Milán-jutalom 1983; Déry Tibor-jutalom 1984; JA-díj 1986; Örley-díj [Nádas Péterrel] 1986; Vilenica-díj (Szlovénia) 1988, 1998; Krúdy Gyula-díj 1990; Az Év Könyve Jutalom 1990; A Soros Alapítvány Életműdíja 1992; MR Hangjáték Produkciódíj 1993; A Római Irodalmi Fesztivál Díja [Premio Opera di Poesia] 1993; Ordre des Arts et des Lettres Érdemrend tiszti fokozata 1994; Szabad Sajtó Díj, 1994; A Magyar Művészetért Alapítvány díja 1995; A Soros Alapítvány alkotói díja 1995; Bjorson-díj (Norvégia) 1995; Kossuth-díj 1996; Szép Ernő-jutalom 1996.

M.: Fancsikó és Pinta. Írások egy darab madzagra fűzve, elb., 1976; Pápai vizeken ne kalózkodj!, elb., 1977; Termelési-regény, kisr., 1979; Függő - bevezetés a szépirodalomba, 1981 [teljes, gondozott szöveg: 1993, szerk., bev., jegyz.: Jankovics József]; Ki szavatol a lady biztonságáért? - bevezetés a szépirodalomba, 1982; Fuharosok, r., 1983; Kis Magyar Pornográfia - bevezetés a szépirodalomba, 1984 [angolul: 1995]; Daisy. Ope­ra semiseria egy felvonásban, 1984; A szív segédigéi - bevezetés a szépirodalomba, 1985 [angolul: 1992]; Bevezetés a szépirodalomba - bevezetés a szépirodalomba, 1986; Csokonai Lili [álnév]: Tizenhét hattyúk, r., 1987; A kitömött hattyú, esszék, 1988; Biztos kaland [Czeizel Balázzsal], szövegek, képek, 1989; Hrabal könyve, r., 1990 [angolul: Bp., 1994]; Az elefántcsonttoronyból, publ., 1991; A halacska csodálatos élete, publ., 1991; Hahn-Hahn grófnő pillantása - lefelé a Dunán, r., 1991 {1992*ÚMIL}; A vajszínű árnyalat [Szebeni And­rással], fotóalbum, 1993; Egy nő, r. [Banga Ferenccel], 1993 [angolul: 1997]; Amit a csokornyakkendőről tudni kell..., humoreszk, 1993; Könyvek. Regények, 1993; Írások, 1994; Búcsúszimfónia, komédia, 1994; Egy kékha­risnya feljegyzéseiből, vál. publ., 1994; Egy kék haris, publ., 1996; Irene Dische, Hans Magnus Enzensberger, Michael Sowa: Esterházy. Egy házy nyúl csodálatos élete, ford. és átdolg., 1996.

[JAKL,AKL,KMIK,MKK,ÚML8,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD]

Esze Dóra

(Bp., 1969. dec. 24.): író.

M.: Málnafolyó, r., 1995; Két tojás, r., 1996.

Esze Tamás

(Szekszárd, 1903. szept. 20.-Bp., 1993. júl. 14.): történész, irodalomtörténész.

A történelemtud. kandidátusa 1953.

M.: Szétszórt csontok, 1939; Kiáltó szó a pusztában, 1939; Ég a puszta, 1939; A nagybányai pénzverőház II. Rákóczi Ferenc korában, 1940; Jeltelen sírok. Levéltári adatok református lelkipásztorok életéhez, Debrecen, 1941; A református Esze Tamás, 1941; A kassai pénzverőház, 1705-10, 1941; A kolozsvári pénzverőház II. Rákóczi Ferenc korában, 1942; Az eperjesi református egyházközség, 1944; Esze Tamás [Köpeczi Bélával], 1951; Kuruc költészet, ant., s. a. r., bev., 1951; II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata, 1951; Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig, ant., s. a. r., bev., 1953; A Mercurius-kérdés revíziója, 1954; Kuruc vitézek folyamod­ványai 1703-1710, szerk., bev., jegyz., 1955; Ráday Pál iratai I. 1703-1706, s. a. r. [Maksay Ferenccel és Pap Lászlóval], 1955; A magyar református egyház útja a reformációtól napjainkig, 1960; Tarpa és Esze Tamás, 1966; Ráday Pál Emlékkönyv, szerk., 1994.

[MIL,MTAA,ÚMIL]

Eszéki Erzsébet

(Bp., 1955. okt. 28.): újságíró.

M.: Kibeszéljük magunkat. Íróportrék a nyolcvanas évekből, 1990; Tánc az élet. Egy társulat regénye, 1993; Magyar táncművészet, 1990-1995, szerk., 1996.

[ÚMIL,KKH,MNBCD]

Eszes Máté

(Tiszasüly, 1941. nov. 24.): író (katonatiszt).

M.: Híres bajvívások, hírhedt párbajok, műv.tört.-i tan., 1988; Szerelmes hírszerzők [Örsi Ferenccel], 1990; Az én kis falum, elb., 1991; Advent, elb., 1993; Hajnali harangszó, elb. [1994].

[MNBCD]

Eszterhás István [álnév: Impersonal, Sárkány György]

(Kispest, 1907. ápr. 6.): író, szerkesztő, újságíró. [1945-től Ausztria, 1950-től USA]

Anonymus-díj 1959; Szabadság Díj 1982.

M.: A világ kémje, r., 1933; Kísértet a szigeten, ifj. r., 1936; Háborúban nőttünk fel, r., 1937; Forradalom, r., 1938; Három nap a pokolban, r., 1940; Musztafa, Karafa és az akasztófa, r., 1941; Szegények szerelme, r., 1942; Forradalom a Kígyó utcában, r., 1943, Torontó, 1967; A tábornok és az asszony, r., 1943; Atlantisz ezredes, r., Spittal an der Drau, 1949 {1948*ÚMIL}; A magyar história [Bedy Gyulával, Somogyi Ferenccel és Füry Lajossal], é. n.; A besúgó és az apostol, r., Cleveland, 1952; Magyar disputa, r., Cleveland, 1955; Kiáltvány az erkölcsi világrendért, Cleveland, 1957; Vérző karcolatok. Kétszer radikális Gyuri, r., Cleveland, 1958; Úriemberek kutyája, r., München, 1958; Nyugodt lehetsz, elvtárs, r., Róma, 1959; Social Proportion, tan., Cleveland, 1960; Döbrönte kürtje, d., Buenos Aires, 1960; Mendő Szabó Mári néni kommendál, r., Cleveland, 1960; Ünneplő halál okából, r., Youngstown {Cleveland*MEIL}, 1962; Forradalom a Kígyó utcában, kisr. és elb., Torontó, 1967; Atlanti szaletli, r., Cleveland, 1971; Száműzött a szabadság igájában, tan., Cleveland, 1978; Kováts Mihály hajóra száll I-II., r., Cleveland, 1980; Eltékozolt fiak, r., Cleveland, 1982; A hézag. Szatíra - regényben elbeszélve, r., Cleveland, 1983; A bíboros és a rendőr, r., Cleveland, 1985; Kakucsográfia, r., Cleve­land, 1987; Amerikai magyar regény, r., Cleveland, 1989; Verses bugyor, Cleveland, 1997.

[MEIL,Borbándi,ÚMIL,KMIK,HUNG]

Eszteró István

(1941): költő. [ROM]

M.: Üveges, v., Temesvár, 1983.