F
(Köveskál, 1901. jan. 28.-Bp., 1980. márc. 8.): újságíró, szociológus.
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem 1970.
M.: Ipari munkásságunk helyzete és jövője, 1936; József Attiláról, kiad. [bev. B. Bernát István], 1974.
[ÚMIL]
(Kovászna, Háromszék m., 1934. okt. 12.): író, irodalomtörténész (politológus). [ROM]
A Hét Nívódíja 1993, 1994.
M.: Apáczai Csere János, kismonogr., Kvár, 1975; Az ember szabad lehet. Eötvös József eszmevilága, kismonogr., Kvár, 1980; A tudatosság fokozatai, tan., Bk., 1982; A példaadás erkölcse, tan., Bk., 1984; Kőrösi Csoma Sándor emlékkönyv, szerk. [Gazda Józseffel és Gazdáné Olosz Ellával], Kovászna-Csomakőrös, 1992; Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain, szerk., Kovászna-Csomakőrös, 1993; Az értelem keresése, tan., Bp., 1994, Kovászna [Benkő Gyulával], Sepsiszentgyörgy, 1995; Egy polgártárs a kuckóból, publ., Sepsiszentgyörgy, 1997.
(Nagyszalonta, Bihar m., 1945. júl. 2.): költő, folklorista, újságíró. [ROM]
M.: Bihari gyermekmondókák, népköltészeti gyűjtés [Faragó Józseffel], Bk., 1982; Világszép asszony. Koczkás Sándor meséi, Bk., 1984; Tündérkertben, gyv., Bk., 1987; Zöldike királyfi, népmesék, Kvár, 1989; A hajnal aranykulcsa. Zsuzsanna meséskönyve, Bk., 1990; Varázskör, v., Bk., 1990; Gyónásom, interjúk Horváth Imrével, Nagyvárad, 1992; A szegénylegény házassága, népmesék, Nagyvárad, 1992; Lekváros Matyi kalandjai, mesék, gyv., Nagyvárad, 1992; Angyalok csókja, v., Nagyvárad, 1993; Jelek Várad felett, Nagyvárad, 1995; Bihari népmondák, szerk. [Faragó Józseffel], Nagyvárad, 1995; Mátyás király, az igazságos, közzéteszi, Nagyvárad, 1996; Horváth Imre: Aki vagyok. Költői hagyaték, s. a. r., Nagyvárad, 1996; Hol volt, hol nem volt, mesék, Nagyvárad, 1997; Zöldike királyfi. Nagyszalontai népmesék, Nagyvárad, 1997.
(Szombathely, 1903. jún. 12.-Pécs, 1961. aug. 4.): irodalomtörténész.
M.: Magyar írók levelei [1938]; A magyar irodalom kis tükre, 1941; Az adoma irodalmunkban, 1943; Magyar diák verseskönyve, középiskolai segédk., Pécs, 1943; Guide de la littérature hongroise, 1944; A reformkor irodalmának tanítása: Kölcsey Ferenc, 1955.
(Segesvár, 1929. aug. 23.): újságíró, kritikus, szociográfus.
Szocialista Kultúráért 1971, 1984; Szociográfiai Nívódíj 1979; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1984.
M.: A Makoldi család, szociográfia, 1977.
[ÚMIL]
(Székelyudvarhely, Magyar Aut. Tart., 1956. aug. 21.): író. [ROM]
M.: A világ útvesztői, próza, Bk., 1993.
(Zsennye, 1940. máj. 9.): író, műfordító, szerkesztő.
A Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia) 1984; Kalevala-emlékérem 1985 (Finno.); Deák Ferenc-díj 1995.
M.: Hazatérő lovam körmén virágos rét illatát hozza, avagy furcsa görcs a torokban, r., 1976; A paradicsom szörnyű gyermekei, kisr., 1977; Alig hallom a harangszót, elb., 1978; Fajó [János], kismonogr., 1979; Molnár [Sándor], monogr., 1981; Gyarmathy Lívia, kismonogr., 1982; Segesdi György, monogr., 1982; Thanatosz fáklyája, kisr., 1982; Hosszú gyász, novellaszonáta, 1983 {1982*KK96} Az utolsó zsoké, r., 1986; Levéltetvek az akasztófán, komédia, bemutató: Miskolc, 1986; Legături. Artişti plastici români din Ungaria. Ştefan Oroian, Ioan Ruja, Stela Santău, Gabriela Mészáros, 1985; Itt a bobókat is megölik?, tud. fant. r., 1987; Gyöpmester, elb., 1989; A fájdalom embere. Találgatások a halálról, esszék, 1997.
Műford.: Finn költők antológiája, 1973; E. Vuorela: A pacsirta lépcsői [Kormos Istvánnal], 1976.
[KMIK,FÉL,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,KKH,MNBCD]
Fábián László ->Vári Fábián László
(Komárom, 1970. ápr. 11.): író. [Szlovákia]
M.: Álmok Júdeában, elb., 1994.
[CSMIL]
(Szombathely, 1922. dec. 21.): nyelvész.
A nyelvtud. kandidátusa 1963, doktora 1990; A Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata 1951; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1973; A Magyar Népköztársaság Csillagrendje 1986; Déry Tibor-jutalom 1990; Az ELTE arany emlékérme 1990; Lőrincze Lajos-díj 1996.
M.: Nyelvművelésünk főbb kérdései [Deme Lászlóval és Kovalovszky Miklóssal], 1953; A magyar helyesírás szabályai, szerk. [Bárczi Gézával és Benkő Loránddal], 1954, 10. kiad., 1961, 11. jav. kiad., 1984; Nyelvünk a reformkorban [Deme Lászlóval és Gáldi Lászlóval], 1955; A magyar stilisztika vázlata [Szathmári Istvánnal és Terestyéni Ferenccel], egyetemi tankönyv, 1958; Helyesírási tanácsadó szótár, szerk. [Deme Lászlóval], 1961 [9. jav. kiad. 1985]; A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai [Földi Ervinnel, Hőnyi Edével], 1965; A magyar helyesírás rendszere [Bencédy Józseffel, Deme Lászlóval], 1966; Az akadémiai helyesírás előzményei. Helyesírásunk alakítására irányuló tudatos törekvések 1772 és 1832 között, 1967; Manuela della lingua ungherese. Magyar nyelvkönyv olaszoknak, 1971; A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai, 1972; Helyesírásunk. Szabályzat és szójegyzék az iskolák számára [Graf Rezsővel és Szemere Gyulával], 1978 [8. átdolg. kiad. 1996]; Katonai helyesírási tanácsadó szótár [Kovács Józseffel, Szemere Gyulával], 1980; Kémiai helyesírási szótár [Fodorné Csányi Piroskával, Hőnyi Edével], 1982; Nyelvművelésünk évszázadai, 1984; Helyesírási kéziszótár, szerk. [Deme Lászlóval], 1988; Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről, szerk. [Szathmári Istvánnal], 1989; Műszaki helyesírási szótár [Fodorné Csányi Piroskával, Csengeri Pintér Péterrel], 1990; Orvosi helyesírási szótár, szerk. [Magasi Péterrel, Donáth Tiborral], 1992; Zsirai Miklós: Nyelv és rádió, s. a. r., 1995; Nyelvművelés, egyet. tankönyv, 7. jav. kiad., 1997.
(Hajdúnánás, 1920. jún. 16.): író.
M.: Aratástól mélyszántásig, elb., 1951.
(Nagyszalonta, Bihar m., 1937. jún. 16.): költő (orvos). [ROM]
M.: Gyógyítás és ihlet, 1962; Nehéz szépség, v., Bk., 1964; A földhöz tartozom, v., Bk., 1967; Több kék, v., Kvár, 1972; Nyármadár, v., Kvár, 1976; A piros labda pettyei, gyv., Bk., 1979; Tizenötsorosak, v., Kvár, 1981; Vörös csuklyában [szamizdat kötet 4 példányban], 1987.
[ROMIL,KMIK,MIB8,ÚMIL,RMKK,KKACs]
Fábián Zoltán [álnév: A. F. Bian]
(Nyíregyháza, 1926. jan. 30.-Szentendre, 1983. máj. 2.): író.
JA-díj 1952; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1968, arany fokozata 1975, 1982; Szocialista Kultúráért 1973; SZOT-díj 1974; A HM Nívódíja 1976; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1981.
M.: Utak, elb., 1952; Hegedűszó, elb., 1956; Íme, Európa!, útinapló, elb., 1958; Ébredés, novellaant., szerk., 1959; Három kiáltás, kisr. és elb., 1961; Ítélet, r., 1961; Déltől hajnalig, irod. forgatókönyv és elb., 1965; Üzen a nyolcadik bolygó, tud.-fant. r. [Kulin Györggyel; A. F. Bian - Q. G. Lyn álneveken], 1966; Az ellentmondások bolygója, tud. fant. r. [Kulin Györggyel; álneveken], 1969; Aster, tud. fant. r. [Kulin Györggyel; álnéven], 1971; A vízipálma {A vízilámpa*KMIK}, kisr., elb., 1977; Mesterek és kapcsolatok, visszaeml., Békéscsaba, 1981; Tavaszi hó. Válogatás SZOT-díjas prózaírók elbeszéléseiből, szerk., 1983; Faggatás nélkül [vál., szerk. Téglás János], kisr., elb., 1986.
[MIL,KK4,MÉL,MIB8,ÚMIL,KMIK,MNBCD]
(Bp., 1924. szept. 22.): teológus.
A Johannita Lovagrend tb. lovagja 1989; Móra Ferenc-emlékérem 1990.
M.: Luther Márton végrendelete, 1982; Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből, szerk., 1984; Hope Preserved, tan., 1984; Bewährte Hoffnung, tan., 1984; Az evangélikus egyház a magyar művelődés századaiban, 1994; Geschichte der Evangelischen Kirche in Ungarn, 1995; Szóra bírni az írást, tan., 1995; Mária Dorottya, az utolsó magyar nádorné élete képekben, összeáll., 1997; A Magyarországi Evangélikus Egyház rövid története, 1997.
(Mezőtúr, 1953. nov. 1.): költő.
M.: Értékváltozások a 19. század második felében. Kísérlet a kor társadalmi értéktudatának rekonstruálására erkölcsi és illemkódexek alapján, tan., 1980; A határon, esszék, 1987; Anesztézia, v., 1988; A fül, v., 1992; Ellenfülbevaló, v., 1994; Elég, ha én tudom, v., 1996.
(Kaposvár, 1945. márc. 1.): irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő.
Az irodalomtud. kandidátusa 1991; Szocialista Kultúráért 1976, 1981.
M.: Krúdy Gyula: A vörös postakocsi. Napraforgó. Regények, s. a. r., 1975; Krúdy Gyula: Kossuth fia, tört. r., s. a. r., 1976; Ciprus és jegenye. Sors, kaland és szerep Krúdy Gyula műveiben, esszék, 1978; A Hét. 1890-1907, I-II., ant., vál., szerk., s. a. r. [Steinert Ágotával], 1978; Cholnoky Viktor: Trivulzió szeme. A kísértet, elb. és publ., vál., szerk., 1980; Balázs Béla: Napló I-II., szerk., vál., szöveggond., 1982; Mikszáth Kálmán alkotásai és vallomásai tükrében, kismonogr., 1983 [2. átdolg. kiad. 1988]; Splény Béla emlékiratai, szerk. [Kendi Máriával], 1984; Supka Géza: 1848-1849, s. a. r., 1985; Az irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten, 1779-1848, 1987; Ferenc, szemelvények, összeáll., 1988; Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái, s. a. r., 1989; Anyaság, ant., összeáll., 1990; Jókai - Magyarország. A modernizálódó 19. századi magyar társadalom képe Jókai Mór regényeiben, monogr., 1991; A tökéletes vendég, ismeretterjesztő mű, összeáll., 1993; Krúdy Gyula: A vörös postakocsi, s. a. r., 1993; Krúdy Gyula: Szindbád, s. a. r., 1994; Mikszáth Kálmán: Különös házasság, s. a. r., 1994; "A szép tiltott táj felé". A magyar írónők története két századforduló között (1795-1905), 1996; Mikszáth-emlékkönyv. Tanulmányok az író születésének 150. évfordulójára. 1847-1997, szerk., Horpács, 1997.
[MTAA,ÚMIL,KK96,HungÉrt1990-93,MNBCD]
(Bp., 1953. dec. 21.): író, költő, műfordító.
Emerton-díj 1990.
M.: Fosztóképzőkkel, v., 1972; Átértékelés, v., 1974; Folytatásos regény, r., 1981; Az elvarázsolt hangok, mesék, 1986; Napforduló, v., 1987; Bámészkodásaim könyve, elb., 1991; Negyvenkilenc nap, önéletr. kisr., Debrecen [1993].
Műford.: Pataki Éva: Edith és Marlene (Piaf dalok), dalszövegford., Pesti Színház, 1986; Sobol: Getto, Madách Színház, 1990; Fassbinder: A fehér méreg, Budapesti Kamaraszínház, 1991; M. Nakamura: Kabuki az öltözőben és a színpadon. Egy kabukiszínész élete, r., 1992; Hammerstein-Rodgers: A muzsika hangja, Fővárosi Operett Színház, 1992; Ismeretlen német szerző: Brabanti Genovéva, 1993; N. Champion: Jeremiás, a hóember, 1994; Shakespeare-Rowley: Merlin születése, 1995; S. Sondheim: Egy nyári éj mosolya, Ódry Színpad, 1996, Madách Színház, 1997; P. Calderón de la Barca: VIII. Henrik, Radnóti Színház, 1997.
Színházi bemutatói: A három testőr, Szolnok, 1981; Bécsi gyors, Józsefvárosi Színház, 1982, 1996; Kolumbusz, az őrült spanyol hányattatásai szárazon és vízen, musical szövegkönyv, Főv. Operett Színház, 1992; Rinaldo Rinaldini, komédia, Szolnok, 1992; Ismeretlen német szerző: Brabanti Genovéva, Kolibri Színház, 1993; Nick Champion: Jeremiás, a hóember, Kolibri Színház, 1994; Shakespeare-Rowley: Merlin születése, Kolibri Színház, 1995; Az élő álarc, Budapesti Kamaraszínház, 1996.
Hanglemezek: Szakácsi Sándor: Megvagyok, 1986; Kováts Kriszta: Ringlispíl, 1986; Kováts Kriszta: Suhanó dal, 1988; Kováts Kriszta: My Bonnie [világsláger népdalford.], 1990; Szennyes az óperencia, mese-musical, 1990; Kolumbusz, rockopera, 1993; Kováts Kriszta: Titkosírás, 1994.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,KKH]
(Stósz, 1897. aug. 10.-Stósz, 1970. máj. 31.): író, publicista, kritikus. [Szlovákia]
Érdemes Művész 1962; Madách-díj 1967; A Magyar Népköztársaság Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1967.
M.: Az éhség legendája, kárpátaljai riport, Pozsony, 1932; Korparancs, esszék, Pozsony, 1934; Fegyver s vitéz ellen, cikkek és esszék, Eperjes, 1937; A vádlott megszólal, röpirat, 1946; A gondolat igaza, tan., esszék, Pozsony, 1955; A béke igaza, tan., esszék, Pozsony, 1956; Hidak és árkok, tan., esszék, Pozsony, 1957; Palackposta, tan., esszék, cikkek, Pozsony, 1960; Emberek az embertelenségben, tan. és cikkek, Pozsony, 1962; Harmadvirágzás. Szlovákiai magyar irodalmi adalékok, tan., Pozsony, 1963; Kúria, kvaterka, kultúra. Adalékok a csehszlovákiai magyar kultúra első fejezetéhez 1918-1938, tan., Pozsony-Bp., 1964; Európa elrablása, esszék, Pozsony, 1966; Hazánk, Európa, tan., 1967; Valóságirodalom, cikkgyűjt. [a Korunk anyagából 1926-1939], Pozsony, 1967; Babits Mihály: Az irodalom elmélete. Babits Mihály egyetemi előadásai 1919-ben F. Z. lejegyzésében, 1967; Stószi délelőttök, esszék, Pozsony, 1968; Vigyázó szemmel. Fél évszázad kisebbségben, esszék, Pozsony, 1971; Egy ember megszólal, cikkek, tan. [összeáll. Balogh Edgár], Bk., 1973; Vigyázzatok a strázsán!, publ. írások, Pozsony, 1975; Ady igaza, tan. [vál. Turczel Lajos], Pozsony, 1977; Tanú és tanulság voltam. Visszaemlékezések, vallomások, állásfoglalások [vál. Sándor László], Pozsony-Bp., 1977; Fábry Zoltán válogatott levelezése 1916-1946 [vál. Csanda Sándor és Varga Béla], Pozsony-Bp., 1978; Fábry Zoltán összegyűjtött írásai [vál. és összeáll. Fónod Zoltán], I-X., Pozsony-Bp., 1980-1992; I. köt. Újságcikkek, tanulmányok, 1920-25 [jegyz. Fónod Zoltán, F. Kováts Piroska], Pozsony-Bp., 1980; II. köt. Újságcikkek, tanulmányok, 1926-1929 [jegyz. Fónod Zoltán, F. Kováts Piroska, a bibliográfiát összáll. Reguli Ernő], Pozsony-Bp., 1981; III. köt. Újságcikkek, tanulmányok, 1930-1933 [jegyz. Fónod Zoltán, F. Kováts Piroska, a bibliográfiát összeáll. Reguli Ernő], Pozsony-Bp., 1982; IV. köt. Újságcikkek, tanulmányok, 1934-1937 [jegyz. Fónod Zoltán, F. Kováts Piroska, a bibliográfiát összeáll. Reguli Ernő], Pozsony-Bp., 1983; V. köt. Újságcikkek, tanulmányok, 1938-1949 [jegyz. Fónod Zoltán, F. Kováts Piroska, a bibliográfiát összeáll. Reguli Ernő], Pozsony-Bp., 1985; VI. köt. Újságcikkek, tanulmányok, 1950-1953 [jegyz. Alabán Ferenc, a bibliográfiát összeáll. Reguli Ernő], Pozsony-Bp., 1986; VII. köt. Újságcikkek, tanulmányok, 1954-1955 [jegyz., utószót írta Alabán Ferenc, a bibliográfiát összeáll. Reguli Ernő], Pozsony-Bp., 1988; VIII. köt. Újságcikkek, tanulmányok, 1956-1958 [jegyz., névjegyzéket összeáll., utószót írta Alabán Ferenc, a bibliográfiát összeáll. Reguli Ernő], Pozsony-Bp., 1989; IX. köt. Újságcikkek, tanulmányok, kritikák, 1959-1963 [a jegyzeteket kész., a névjegyzéket összeáll. és az utószót írta Alabán Ferenc, a bibliográfiát összeáll. Reguli Ernő], Pozsony-Bp., 1990; X. köt. Európa elrablása, Pozsony, 1992; Merre vagy Európa? Válogatott esszék, újságcikkek [vál. Kövesdi János], Pozsony, 1991; Üresjárat 1945-1948. Napló a jogfosztottság éveiből [vál. Repiszky Tamás, s. a. r. Lanstyák István], Pozsony-Bp., 1991; A vádlott megszólal, Pozsony, 1992.
Műford.: P. Dorochov: Golgota, r., Kosice, 1925.
(Bp., 1922. márc. 30.): irodalomtörténész. [Olaszo.]
Árpád-aranyérem 1977.
M.: The Stoic Features of the Book of Jonah, Nápoly, 1974; A Jónás-téma a világirodalomban, tan., Róma, 1977; The Prehistory of the River Novel and its Reappearance in Contemporary Fiction, Stuttgart, 1980; Albero allegorico per ire, tan., Firenze, 1983; I Karamazov tra Poe e Vico. Genere poliziesco e concezione della storia nell'ultimo Dostoevskij, tan., Nápoly, 1984.
Fallenbüchl Zoltán [Ambrus-Fallenbüchl]
(Bp., 1924. júl. 19.): történész, könyvtáros.
A történelemtud. kandidátusa 1992, doktora 1996.
M.: Ambrus Zoltán levelezése, s. a. r. [bev. Diószegi András], 1963; Ambrus Zoltán: A gyanú, s. a. r., 1981; Ambrus Zoltán: Színház, s. a. r., 1983; Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság, kisr., s. a. r., 1986; Magyarország főméltóságai, 1526-1848, 1988; Mária Terézia magyar hivatalnokai, 1989; Az 1738-39. évi országos diákösszeírás, 1985 [!1990]; Magyarország főispánjai 1526-1848, 1994; Grassalkovich Antal hivatalnok és főnemes a XVIII. században, Gödöllő, 1996.
Falu Tamás [1910-ig Balassa Lajos, Markbreit]
(Kiskunfélegyháza, 1881. nov. 10.-Ócsa, 1977. júl. 13.): író, költő.
A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1967, arany fokozata 1971; Ócsa Díszpolgára 1971.
M.: Költemények [Balassa Lajos néven], 1900; Hajnali mise [Balassa Lajos néven], r., 1905; Majális, elb., 1913; Óperencia, v., 1914; Padok zenéje, v., 1915; Csipke, v., 1917; Küszöb, r., 1920; A lélek mindenütt kihajt, v., 1924; Kicsinyesek, r., Berlin, 1926; Nyolcvanas évek, r., 1927; Évek illata, v., 1929; Jánoska, r., 1929; A halottak is élnek, r., 1931; Öregek, r., 1932; A délutánból este lesz, v., 1935; Tiszta víz, r., 1938; Három novella a gyorsírásról, 1940; Kikötő, v., 1941; Járásbíróék, r., 1941; Térzene, v., 1948; Téli kikötő, v., 1967; Vidéki állomások, összegyűjtött v. [szerk., utószó Csanádi Imre], 1974; Válogatott versek [vál. Pál Imréné], Ócsa, 1991.
Faludi Ádám [1975-ig Freisinger Ede]
(Tatabánya, 1951. jan. 2.): költő, író.
M.: Szögletes virág, v., 1988; Alagsori műveletek, v., 1992; Elvetemült történetek, Tatabánya, 1993; Big Mek, elb., 1996.
(Bp., 1910. szept. 22.): író, költő, műfordító. [Kanada/MO]
A Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje 1991; A Soros Alapítvány Életműdíja [1993. évi] 1994; Nagy Imre-emlékplakett 1993; Budapest Főváros Díszpolgára 1993; Kossuth-díj 1994; A MÚOSZ örökös tagja 1997; Pulitzer-emlékdíj 1998.
M.: H. Heine: Németország. Téli rege [~ fordításában és átköltésében], Kvár, 1937; Villon balladái [~ fordításában és átköltésében], 1937; A pompeji strázsa, v., 1938 [2. kiadás A pompeji strázsán címmel, 1946]; Európai költők antológiája, 1938; A felszabadultak az elnyomottakért. Emlékalbum a spanyol földalatti mozgalom támogatására, 1946; Őszi harmat után, v., 1947; Tragödie eines Volkes. Ungarns Freiheitekampf durch die Jahrhundertes [Tatár Máriával és Pálóczi Horváth Gy.-el], Bécs, 1957; Emlékkönyv a rőt Bizáncról, vál. v., London, 1961; My Happy Days in Hell, önéletrajzi visszaemlékezések, London, 1962 [németül: München, 1964, dánul: Koppenhága, 1964, franciául: Párizs, 1965; magyarul: Pokolbéli víg napjaim, 1987]; Karoton, r., London-New York, 1966; Erasmus of Rotterdam, London, 1970 [németül: Frankfurt am Main, 1973]; Levelek az utókorhoz, v., Torontó, 1975; East and West. Selected Poems of George Faludy, vál. v., Torontó, 1978; Összegyűjtött versek, New York, 1980; Learn This Poem of Mine by Heart. Sixty poems and speech, vál. v., Torontó, 1983; Twelve Sonnets, v., Victoria, 1983; Börtönversek 1949-1952, München, 1983, Bp., 1989; Ballad for Isabelle, v., White Rock, 1984; Selected Poems of George Faludy, 1933-1980, vál. v., Torontó, Athens, Georgia, USA, 1985; Hullák, kamaszok, tücsökzene - Corpses, Brats and Cricket Music [kétnyelvű], v., Vancouver, 1987; Test és lélek. A világlíra 1400 gyöngyszeme. Faludy György műfordításai, 1988; Notes from the Rainforest, esszék [Eric Johnsonnal], Torontó, 1988, magyarul: Jegyzetek az esőerdőből, 1991; Börtönversek 1950-53, 1989; 200 szonett, v., 1990; Dobos az éjszakában. Válogatott versek [szerk. Fóti Edit], 1992; Jegyzetek a kor margójára [A Magyar Hírlapban megjelent vál. írások], 1994; 100 könnyű szonett, v., 1995; Versek, 1995.
Műford.: Villon balladái Faludy György átköltésében, 1937; Heine Németországa Faludy György átköltésében, 1937; Dicsértessék. A katolikus líra remekei, 1938; Rabelais: Pantagruel, 1948 [F. Rabelais: Pantagruel, középkori francia vidámságok könyve, Szeged, 1989-1993]; H. Barbusse: A tűz, 1956; L. Aragon: Úri negyed [Nagy Andrással, Fodor Józseffel], 1956; B. Brecht: Háromgarasos regény, 1957; J. P. Jacobsen: Marie Grubbe [G. Beke Margittal], 1985; Erotikus versek. A világlíra ötven gyöngyszeme. Faludy György műfordításai, 1990; Csavargó énekek. Villon balladái és versei, Szentendre, 1993.
[MIL,AKL,KMIK,Borbándi,KK3-4,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MEIL,MNBCD]
Falus Róbert [eredeti név: Frankl]
(Bp., 1925. okt. 2.-Bp., 1983. aug. 3.): irodalomtörténész, klasszika-filológus.
A nyelvtud. kandidátusa 1958, doktora 1980; JA-díj 1967; Ábel Jenő-emlékérem 1977.
M.: Sophokles, 1954; Móricz Zsigmond: Forr a bor, r., s. a. r., Bk., 1956; Erósz és Ámor. Görög és római költők a szerelemről, ant., szerk., 1957; Horatius, 1958; Görög költők antológiája, vál., szerk., 1959; Az ókori görög irodalom története I-II., 1964; A római irodalom története, 1970; Az antik világ irodalmai, 1976; Görög harmónia, tan., cikkek, 1980; A Római Birodalom, ifj. ism., Pozsony-Bp., 1981; Az aranymetszés legendája, 1982; Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre, 1983; Platón válogatott művei, vál., 1983; Platon összes művei. I-III., s. a. r., 1984; Platón válogatott művei, vál. [s. a. r. Kövendi Dénes], 1997.
(Bp., 1942. nov. 30.-Bp., 1997. febr. 24.): műfordító.
Az Európa Kvk. Nívódíja 1987, 1989; Wessely László-díj 1993.
Műford.: J. D. Carr: A gyilkos óra, bűnügyi r., 1976; M. Cable: Fekete odüsszeia. Az Amistad rabszolgahajó esete, 1976; A. Davis: Életem, 1977; W. Heisenberg: A rész és az egész. Beszélgetések az atomfizikáról, cop. 1975, 1978, 2. kiad.; F. Leonard: A 100-as box, bűnügyi r., 1978; A. Winnington: Macskaszem, bűnügyi r., 1978; C. Caudwell: Romantika és realizmus [Szabó Mária Nórával] tan., 1979; E. H. J. Gombrich: A művészet története [G. Beke Margittal], 1974; A. Haley: Gyökerek, dok. r., 1979; E. T. Hall: Rejtett dimenziók, 1975; A. Miller: Kallódó emberek, r., 1980; R. MacDonald: A kék pöröly, bűnügyi r., 1980; T. Berger: Kis Nagy Ember, 1981; R. MacDonald: A Wycherly-nő, r., 1981; Illúzió a természetben és a művészetben [Németh Ferenccel], 1982; H. Pentecost: Halálos tréfa, bűnügyi r., 1982; K. B. Gilden: A hegyek és a tenger között, r., 1982; D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője, r., 1983; A. MacLean: Kémek a sasfészekben, bűnügyi r., 1984; P. Watson: Kettős (kép)ügynök, 1985; K. Clark: Nézetem a civilizációról, 1985; J. D. MacDonald: Bíbor szabadesés, bűnügyi r., 1985; J.; Holland: Túlontúl hosszú áldozat. Élet és halál Írországban 1969 után, 1985; H. McLeave: A festő és a hegy. Cézanne élete [G. Beke Margittal], 1986; Antal Frigyes: A firenzei festészet és társadalmi háttere, 1986; M. Baxandall: Reneszánsz szemlélet, reneszánsz festészet, 1986; Könyörgés nyilvános költészetért, tan., esszék, 1986; W. Wharton: Madárka, r., 1987; S. Rushdie: Az éjfél gyermekei, 1987; M. Amis: Siker, r., 1987; Gy. Graham: A tizedik, r., 1987; A. Haley: Hotel, r., 1988; R. Thomas: Hittérítőragu, r., 1988; S. Rushdie: Szégyen, 1989; S. King: Christine, r. [Kappanyos Andrással], 1989; M. Helprin: Téli mese, r., 1989; E. Queen: A bűn eredete, bűnügyi r. [1989]; M. Puzo: A szicíliai [Schéry Andrással], r., 1990; M. Amis: Pénz, 1990; Ed McBain: Gyilkos döntés, r., 1991; W. Leigh: Arnold Schwarzenegger regényes élete, 1991; G. Bernau: Gyertyaláng a szélben. M. Monroe emlékére, r., 1992; S. Rushdie: Hárún és a Mesék Tengere, meser., 1992; B. G. Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten, r., 1992; B. Cartland: A vásott angyal, r., 1993; M. Puzo: A negyedik K, r., 1993; J. Oberski: Jónás a cethal gyomrában, 1994; T. Harris: Oké vagyok, oké vagy. Módszer az önismerethez, 1994; J. Jakes: Menny és pokol, r., 1994; O. Hijuelos: A Mambo Kings szerelmes dalai, r., 1994; D. Dunne: Veszélyes nő, r., 1995; E. McBain: A halál csókja, bűnügyi r., 1995; N. T. Rosenberg: A méltányosság jogán, r., 1996; T. Szulc: II. János Pál pápa élete [Zentai Évával], 1996; S. Rushdie: Kelet, Nyugat [Greskovits Endrével], elb., 1996; P. Dexter: Ami jár, az jár, r., 1996; B. Malamud: Joszip népe, r., 1997; R. McNally: Álmaink földjén. Nagy utazás a világ legszebb tájain, 1997.
[MNBCD]
(Bp., 1928. aug. 28.): zenetörténész.
A zenetud. kandidátusa 1963, doktora 1979; Akadémiai Díj 1964.
M.: A magyar sajtó bibliográfiája [Dezsényi Bélával, Fejes Judittal], 1956; A magyar zenetörténet képeskönyve, szerk. [Keresztury Dezsővel és Vécsey Jenővel], 1960; Codex Albensis. Ein Antiphonar aus dem XII. Jahrhundert [Mezey Lászlóval], Bp.-Graz, 1963; Gombosi Ottó: Bakfark Bálint élete és művei, szerk., 1967; Drei Reimoffizien aus Ungarn und ihre Musik, 1968; A magyar zene története, 1980; Mediterranean Culture and Troubadur Music, Bp.-New York, 1986; Studies in Central and Eastern European Music {... Europeen Music*ÚMIL}, 1986.
(Bp., 1919. márc. 9.-Bp., 1989. okt. 3.): író.
M.: Nyári alma, elb., 1964; Tüni, mesék, 1967; Zöldkirály, meser., 1969; Opálsziget, ifj. r., 1971; Ködkapu, r., 1979; Csirió, társadalmi r., 1979; A tenger éneke, r., 1982; Ostor és üdvözülés. Válogatott versek 1964-1984, 1984.
[ÚMIL]
(Hercegszőlős, 1931. dec. 3.): színész. [JU]
Pro Cultura Hungarica 1993.
M.: Egy színész naplójából, Újvidék, 1993.
(Bp., 1944. márc. 16. {1934*}): politikai író (jogász). [FRO]
M.: L'État des Libertés, tan., Párizs, 1981; Nyugati liberális szemmel. A mai magyar ellenzéki gondolkodásról, Párizs, 1986.
(): műfordító. [ROM]
Műford.: V. E. Galan: Rabszolgák hajnala, r., 1951 (Bk., 19532); I. Pas: Láncok, r. [Kormos Istvánnal], Bk., 1952.
(): író.
M.: A flox, elb., 1995; Utazás a kertben, elb., 1995.
(Brassó, Brassó m., 1922. febr. 2.): etnográfus. [ROM]
Petőfi Sándor-emlékérem 1948; Ortutay Gyula-emlékérem 1984; Lotz János-emlékérem 1987; 1988-tól az MTA tb. tagja.
M.: Rokonaink, Kvár, 1943; Betlehemezők és kántálók Pusztakamaráson, Kvár, 1947; Kevély Kereki. Népi játék és népmesék Petőfiről, Kvár, 1947; Táncoljunk, daloljunk!, székely néptáncok [Elekes Dénessel], Bk., 1949; Felszállott a páva. Szemelvények a magyar népköltészetből, Bk., 1951; Furfangos Márton, népmesék, Bk., 1952; Előbb a tánc, azután a lakoma. Mezőségi népmesék, szerk., bev., Bk., 1953; Moldvai csángó népdalok és népballadák [Jagamas Jánossal és Szegő Júliával], Bk., 1954; Farkas barkas. Magyar népmesék {Farkas-barkas*ÚMIL}, összeáll., Bk., 1954 (bőv. uo., 19707); A szegény ember vására, székely népmesék, Bk., 1955; Diófának három ága. Székely népballadák, Bk., 1956; Benedek Elek: A jégpáncélos vitéz, összeáll., Bk., 1956; Kriza János: Az apám lakodalma. Székely népmesék, szerk., Bk., 1957; Háromszéki magyar népköltészet. Konsza Samu gyűjtése, szerk., bev., Mvh., 1957; Kovács Ferenc: Iratosi kertek alatt. Kisiratosi népköltészet, szerk., bev., Bk., 1958; Legszebb román népballadák, szerk., bev., Bk., 1961; A bárányka. Román népballadák [ford. Kiss Jenő], vál., bev., jegyz., Bk., 1963; Aranyhajú testvérek. Romániai népmesék, vál., szerk., bev., jegyz., Bk., 1964; Jávorfa-muzsika, népballadák, Bk., 1965; Kriza János. Három tanulmány [Antal Árpáddal és Szabó T. Attilával], Bk., 1965 (átd., Kvár, 19712); Kurcsi Minya havasi mesemondó, Bk., 1969 {1969*ÚMIL}; Benedek Elek: Csodalámpa. vál., szerk., utószó, Bk., 1969; Novákékról szól az ének. Román hősi balladák [ford. Kiss Jenő], vál., szerk., bev., jegyz., Bk., 1969; Ion Pop Reteganul: A virágok apja. Erdélyi román népmesék, vál., utószó, Bk., 1969; Az élet vize. Kis-Küküllő-völgyi népmesék, vál., utószó, Bk., 1969; Fehér virág és fehér virágszál. Magyardécsei népmesék, mesélte Balla János, szerk., utószó, Bk., 1970; Szarvasokká vált fiúk. Román kolindák [ford. Kiss Jenő], vál., szerk., bev., jegyz., Bk., 1971; Háromszéki népballadák. Albert Ernő és tanítványai gyűjteménye, bev., jegyz., Bk., 1973; Gyönyörű Bán Kata. Régi magyar népballadák [Albert Ernővel], Kvár, 1973; Háromszéki népballadák [Albert Ernővel], Bk., 1973; Romániai magyar népdalok [Jagamas Jánossal], Bk., 1974; Márk vitéz. Román népballadák Petrea Creţul Şolcan repertoárjából [ford. Kiss Jenő], vál., szerk., bev., jegyz., Bk., 1974; Kriza János: Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény F. J. gondozásban, Bk., 1975; Három testvér, kilenc sárkány. Román fantasztikus balladák [ford. Kiss Jenő], vál., szerk., bev., jegyz., Bk., 1976; Balladák földjén, vál. tanulmányok [a dallamokat Almásy István gondozta], Bk., 1977; Kalotaszegi magyar népviselet [Nagy Jenővel és Vámszer Gézával], Bk., 1977; Bihari gyermekmondókák [Fábián Imrével], népköltészeti gyűjtés, Bk., 1982; Virágok vetélkedése. Régi magyar népballadák, s. a. r. [Almási Istvánnal], Bk., 1986; Bihari népmondák, szerk. [Fábián Imrével], Nagyvárad, 1995; A magyar költészet kincsestára, népballadák, 1995.
[MIL,ROMIL,KK92,KK94,KK96,MTAA,MIB8,ÚMIL,KKACs,RMKK]
(Újkígyós, 1929. jan. 20.): kritikus, szerkesztő.
Szocialista Kultúráért 1962; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1967, arany fokozata 1982; JA-díj 1969; Rózsa Ferenc-díj 1987.
M.: Perben - harag nélkül, tan., 1969; Mi újság?, cikkgyűjt., 1979; Például én. Elfogult vitairat, 1991; Semmi sincs úgy. Közérzetjelentések három évről, 1991; A rendszerváltás humora, vál., 1992; Farkas Mihály rézágyúja. Magyar nemzeti önszemlélet, 1948-1956, 1992.
[DKA,ÚML8,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]
(Bp., 1946. dec. 3.): író.
M.: Egy munkás szörnyű eszmélése, elb., 1990; '56, te lángoktól ölelt, politikai esszé, 1991; Helyedet el ne hagyd!, elb., esszék, 1994.
[MNBCD]
(Marosvásárhely, Maros-Torda vm., 1890. ápr. 9.-Marosvásárhely, 1974. febr. 5. {febr. 6.*ROMIL,MÉL3}): történész, művelődéstörténész, levéltáros. [ROM]
M.: Az erdélyi vajdák igazságszolgáltatási hatásköre és működése az első erdélyi unió, 1437 előtt, 1912; Paul Scarron, Mvh., 1921; A marosvásárhelyi református egyház története, Mvh., 1940; A Marosvásárhelyi Sorok [Szabó T. Attilával], Bk., 1957; A Marosvásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák [Szabó T. Attilával], Bk., 1973.
(1961): költő.
M.: Ez is színház, elb. költemény, 1988; Oratórium a pokoljárásról, v., 1990; Hajnalban, félve, este. Oratórium, Sopron, 1990; Farsangi generális, szatíra 4 felv. [Eger], 1994; Új zsoltárok [Eger], 1995; Ének Egerről, elb. költemények [Eger], 1995; Morzsák, v. [Eger], 1995.
[MNBCD]
(): [ROM]
M.: Ringen kívül ősz van, v., Nagyvárad, 1997.
(Siménfalva, Udvarhely vm., 1944. ápr. 3.): költő, író, műfordító. [ROM]
A Marosvásárhelyi Írói Egyesület Díja 1971, 1979; A Ro. Írószövetség Prózadíja 1985; SZOT-díj 1989; A M. Művészetért Alapítvány Díja 1991; JA-díj 1993; Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (MÚK) 1995.
M.: Másnapos ének, v., Bk., 1968; Jegenyekör, v., Kvár, 1971; Bővízű patakok mentén, riportok [Beke Györggyel, Fodor Sándorral és Kovács Györggyel], Bk., 1972; Szeretni tehozzád szegődtem. 200 magyar szerelmes vers, ant., szerk., Bk., 1972 {1979*ÚMIL}; Alagutak a hóban, v., Bk., 1979; Apáink arcán, megzenésített versek nagylemezen, Bk., 1981; Asszonyidő, publ. írások, Bk., 1983; A befalazott szószék, v., Bk.-Bp., 1985 {1975*KK96}; Nagy László: Himnusz minden időben, vál., bev., Bk., 1985; Furulyaszó - Cîntec de fluieri, vál. v. [románra ford. Paul Drumaru], 1988; A szivárgásban, v., Bk., 1991; Egyszer majd arcom is elkészül, megzenésített versek nagylemezen, 1991; Szeretni tehozzád szegődtem. 200 magyar szerelmes vers, vál., 1993.
Műford.: I. Vinea: Árnyékok malma, v., társford., Bk., 1976; I. Bănuţă: A sátán könnye, v. [Csiki Lászlóval], Bk., 1983; A. Blandiana: Valaki engem álmodik, v., Bk., 1985; M. Sorescu: Papírorkán, v., Bk., 1987; A. Popescu: Világ porán át, Bk., 1990.
[ROMIL,KMIK,ÚMIL,KK92,KK94,KK96,MIB8,OSZKK]
(Szeged, 1928. nov. 25.-Szeged, 1992. jan. 24.): költő.
M.: Te csak maradj! [szerk., utószó Zsoldos Sándor], Szeged, 1993.
[ÚMIL]
(Bp., 1916. márc. 1.): újságíró (ügyvéd). [1957-től Ausztria, 1959-től USA]
M.: Zsoldos Andor - [Heltai Jenő]: Theodor Herzl, emlékezések, szerk., New York, 1981.
Műford.: R. L. Braham: Eichmann és a magyar zsidóság pusztulása, New York, 1963.
Farkas Gyula [Julius von Farkas]
(Kismarton, 1894. szept. 27.-Göttingen, 1958. júl. 12.): irodalomtörténész, nyelvész. [NO]
M.: Forrongó lelkek, r., 1922 [németül: Potsdam, 1929]; Petőfi legnagyobb elbeszélő költeményei és forrásai, 1923; Hadak útján, r., 1923; A tábortűz üzen, elb., Berlin, 1924; Vörösmarty, az ember, ant., szerk., Berlin, 1924; Erdélyi költők, Berlin, 1924; Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete, 1927; Gragger Róbert emlékezete, Pécs, 1927; Mécs László, 1929; A reformáció korának irodalma, Debrecen, 1929; Románc - romántos - romantikus, 1929; Ein deutsches episches Gedicht von Vörösmarty. Ein Beitrag zur Geschichte der deutsch-ungarischen Literarischen Beziehungen, Berlin, 1929; Graf Johann Mailáth und Joseph Freiherr von Lassberg, Berlin-Lipcse, 1930; A magyar romantika, 1930 [németül: Berlin, 1931]; A magyar romantika megoldatlan problémái, 1931; Deutsche Zeitschriften der Ungarkunde, Berlin-Lipcse, 1931; Táj- és nemzedékszemlélet a magyar irodalomban, 1931; A fiatal Magyarország kora, 1932; Deutsch-ungarische geistige Auseinandersetzung im Vormärz, Berlin-Lipcse, 1932; A magyar irodalom története, Bp.-Berlin, 1934; Kultur der ungaro-finnischen Völker [K. Hahmmal], Potsdam, 1936; Az asszimiláció kora a magyar irodalomban 1867-1914, 1938; Die Kultur der Ungarn, 1939; Der Freiheitskampf des ungarischen Geistes, Berlin, 1940, magyarul: A magyar szellem felszabadulása, 1943; Der ungarische Vormärz. Petőfis Zeitalter, Berlin, 1943; Eräs suomalais-ungarischen tutkimuksen kuhoistusaika 1700 - Urvulla, Helsinki, 1952; Ungarns Geschichte und Kultur in Dokumenten, Wiesbaden, 1955; Südosteuropa, ein Überblick, Göttingen, 1955; Der uralaltaische Akkusativ und Genitiv, 1956; Zur Geschichte des slawischen Einflusses auf den altungarischen Vokalismus, Wiesbaden, 1956; Der Münchener Kodex. Ein ungarisches Sprachdenkmal aus dem Jahre 1466, kiad. [Décsy Gyulával], Wiesbaden, 1958; Ungarns Geschichte und Kultur in Dokumenten, szerk., Wiesbaden, 1959; Die Kultur der Ungarn [1-2], Konstanz [196?]; Die Kulturen der eurasischen Völker, társszerző, Frankfurt, 1968.
(1941): filozófus, szerkesztő.
M.: Az elképzelt Közép-Európa, tan., szerk. [P. Bochskanllal], 1992; Világra jönni, irod.elm., 1995.
Műford.: M. A. Lifšić: Moszkvai évek Lukács Györggyel. Beszélgetések, emlékezések [Sziklai Lászlóval], 1989.
[MNBCD]
(Szenc, 1922. jan. 18.-Albár, 1979. szept. 18. {Szenc*ÚMIL;Bp.*MÉL4}): költő, műfordító. [Szlovákia]
M.: Csendország, v., Pozsony, 1965; Valaki jár a nyomomban, v., Pozsony, 1969.
Műford.: A. Plávka: Liptói pásztorsíp, vál. v., 1955; J. Botto: Jánosik halála, elb. költemény, Pozsony, 1955; A. Sládkovič: Marína - A gyetvai legény, elb. költ., 1957; P. Dobšinský: Az elvarázsolt erdő, szlovák népmesék, Bp.-Pozsony, 1960; A. Plávka: Liptói pásztorsíp, vál. v., 1962; P. Dobšinsky: A napos-holdas paripa, népmesék [Bóné Andrással], Pozsony-Bp., 1964.
[ÚMIL,KMIK,MIB8,MÉL4,CSMIL,OSZKK]
Farkas László [álnév: Lantos László]
(Marosújvár, Alsó-Fehér m., 1920. ápr. 13.): újságíró, műfordító. [ROM]
Műford.: M. Maliţa: A 2000. év krónikája, Bp., 1971; I. Brad: Emil Isac, új eszmék szószólója [Bustya Endrével], Kvár, 1975; M. Maliţa: Eszmék faggatása [Dankanits Ádámmal], Bk., 1976; M. Maliţa: A szürke arany [Bretter Györggyel és Brassai Jánossal], Kvár, 1976.
(Kalocsa, 1931. aug. 10.): kritikus, szerkesztő.
A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1988.
M.: Csigalagzi. Magyar költők gyermekversei, vál., 1985; Varázstrombita, gyv., vál., 1988; Sárkányvadászok kézikönyve, képeskönyv [1989].
Műford.: R. Sempé: A kis Nicolas, gyr., 1985; R. Sempé: A kis Nicolas nyaral, gyr., 1986.
(): könyvkiadó.
M.: Oldások csomói, elmélkedések, 1982; Kilépés a fénybe. Egyiptomi Halottaskönyv, 1994.
[MNBCD]
(Pécs, 1943. jan. 23.): műfordító.
M.: Magyar filmográfia, összeáll. [Lendvai Erzsivel], 1993.
Műford.: M. Duras: Oroszlánszáj, r., 1969; P. Santarcangeli: "Pokolra kell annak menni..." [Kepes Judittal], 1980; É. Gaboriau: Nyakán a hurok, bűnügyi r., 1982; A. Leroi-Gourhan: Az őstörténet kultuszai, 1985; A. Dumas: A királyné nyakéke, r., 1985; G. Simenon: A londoni férfi, bűnügyi r. [Németh Istvánnal], 1986.
[MNBCD]
(Miskolc, 1955. máj. 14.): író, költő, szerkesztő.
M.: Üvegprés, v., 1991; Krausz Tivadar: Isten hozott kárhozott, 1978-1992, v., vál., 1993; Szomráky Sándor: Már senkisem őriz. Hátrahagyott versek és műfordítások. 1957-1975, szerk., 1993; Az Aranyág meséi, meseant., szerk., 1996.
(Újkígyós, 1952. jan. 25.): költő.
M.: Agave, v., 1987.
(Bp., 1955. nov. 15.): író, szerkesztő, újságíró. [1982-től NO]
Bródy Sándor-díj 1997.
M.: Túlpartról, szamizdatkötet, 1979; Századvégem. Prózai szövegek, Köln-Bp., 1988; Háló, esszér., Pécs, 1996.
[MEIL,Borbándi,KK92,KK94,KK96,ÚMIL]
(Aranyosmarót, 1880. júl. 21.-Bp., 1969. márc. 28.): művészeti író, műfordító, kritikus.
A művészettörténettud. kandidátusa 1960; Baumgarten-díj 1929, 1939.
M.: Bajza József élete és művei, 1912; Tiziano, 1913; A biedermeier, 1914; Medgyessy Ferenc, 1934; Magyar festők, 1941 [franciául: 1944]; Munkácsy Mihály, 1941; Paál László, 1954; Csók István, 1957; A romantika festészete és szobrászata, 1959; Egry József, 1959; Daumier, 1960; Degas, 1967; Rodin, 1972.
Műford.: B. Croce: Az aesthetika alapelemei, 1917; R. Gillouin: Henri Bergson filozófiája, 1914; Rodin beszélgetései a művészetről, 1914.
(Bonyhád, 1964. jún. 24.): kritikus, esztéta.
M.: Mindentől ugyanannyira, tan., esszék, 1994; Kukorelly Endre, kismonogr., Pozsony, 1996.
Műford.: R. Appignanesi: Nesze neked posztmodern, 1995.
[KK96]
(Újvidék, 1943. jún. 8.): újságíró, nyelvművelő. [JU]
M.: Hullik a gesztenye. Válogatás a Magyar Szó Napsugár című gyermekrovatából, összeáll., Újvidék, 1993; Nyelvőrökkel nyelvőrségen, interjúk, Újvidék, 1994.
(Marosvásárhely, Maros m., 1975. máj. 22.): költő. [ROM]
M.: Adj esélyt, v., Székelykeresztúr, 1992; Ikonkísértések, v., Székelyudvarhely, 1992; Requiem élő dolgokért, v., Székelykeresztúr, 1995; A lelkiismeret aluljárói, v., Mvh., 1997.
(Székesfehérvár, 1936. jún. 23.): egyházi író (teológus). [1956-tól Olaszo., 1962-től USA]
M.: L'inspiration de l'Écriture Sainte dans la théologie de Bernard, Róma, 1964 [angolul: Róma, 1969]; La conoscenza di Dio secondo San Bernardo, Róma, 1975; Zsoltáros könyv, ford., bev., jegyz., Eisenstadt, 1975; Bevezetés a Szentírástudományba, Róma, 1976; Use and Interpretation of St. John's Prologue in the Writings of St. Bernard, Róma, 1979; A lelki élet teológiája, Róma, 1980; A római levél, bev., ford., jegyz., Eisenstadt, 1983; Himnuszok. Válogatás a Római Breviárium himnuszaiból, 1984 [!1985]; Testté vált szó. Evangélium Szent János szerint I-III., ford., jegyz., Eisenstadt, 1986-1989; A lelki élet teológiája, 1995; Bevezetés a szentírástudományba, 1995; Bevezetés az Újszövetségi Szentírás könyveihez [1995].
Műford.: R. M. Rilke nyomában, v., 1990; Lékai Lajos: A ciszterciek. Esemény és valóság, 1991.
(Bp., 1945. dec. 15.): újságíró, író, humorista.
Karinthy-gyűrű 1986; Opus-díj 1991; Pulitzer-emlékdíj 1992; Maecenas-díj 1993.
M.: 22 bolond a Rádiókabaréból, 1987; Mitisír a Hogyishívják, humoreszkek, 1988; Tévések végjátéka, 1989; Nem értem, humoreszkek, 1994; Atlasszal, hócipőben, úti jegyzetek, 1995.
(Komárom, 1957. máj. 6.): költő. [Szlovákia]
Madách-díj 1992.
M.: A hiány szorítása, v., Pozsony-Bp., 1987; A magány illemtana, v., Pozsony-Bp., 1989; Az ibolya illata, v., esszék, Pozsony, 1992.
Fáskerthy György [családnév: Fáskerti]
(Arad, Arad m., 1923. márc. 9.-Bukarest, 1977. dec. 2.): szerkesztő, író, műfordító. [ROM]
M.: Ne hagyd magad, Róger! tud.-fant. történet [Donáth Andrással], Bk., 1958; Az ember, aki bükkfa volt. Elbeszélések 1940-1965, Bk., 1968; Légszomj, r., Bk., 1970.
Műford.: P. Dumitriu: Az igazság nevében, elb., Bk., 1952; M. Preda: Sorakozó, elb., Bk., 1955; S. Iosifescu: Caragiale, életrajz és tan., Bk., 1955; T. Şelmaru: Híradás az új Kínáról [Dávid Gyulával], Bk., 1955; M. Sadoveanu: Viharok fészke, elb., Bk., 1956; C. Petrescu: Fekete arany, r., Bk., 1962; M. Preda: Pazarlók, r., Bk., 1963; M. Preda: Találkozás a földeken, elb. [Huszár Sándorral, Forró Lászlóval], Bk., 1968; R. Tudoran: Árad a Duna, r., Bk., 1968, I. M. Sadoveanu: Századvég Bukarestben, r., Bk., 1976.
(): író.
M.: Életbiztosítás, r., 1987; Trabanttal a damaszkuszi úton, r., 1991.
[MNBCD]
(Pécel, 1921. jún. 20.-Torontó, 1981. jún. 10.): költő. [1948-tól JU, 1949-től Olaszo., 1951-től Kanada]
Sík Sándor-díj 1973.
M.: Jeremiás siralmai, v., Torontó, 1956; Az írást egyszer megtalálják, v., Torontó, 1959; Törlesztő ének, v., Torontó, 1963; Magamsirató, v., Torontó, 1967 {1968*MIB8}; Áradás, v., Torontó, 1972; Kövület, v., Torontó, 1977; Összegyűjtött versei, Torontó, 1981.
[ÚMIL,MEIL,Borbándi,MÉL4,KMIK,MIB8,HUNG]
(): író.
M.: A köpönyegforgató, r., 1994; "Ha majd a bőség kosarából...", interjúk, 1997.
[MNBCD]
(Szilágynagyfalu, Nagyvárad tart., 1957. febr. 21.): költő (református lelkész). [ROM]
M.: Kő kövön, v., Bp., 1996.
[RMKK]
(Bp., 1905. nov. 15.-Bp., 1973. jan. 2.): költő, ifjúsági író.
M.: Öreg néne őzikéje, verses mese [rajz Róna Emy], 1952 {1953*ÚMIL,MIB8}; Mackó, mókus, malacka, mese, 1954; A kerek kő, verses mese, 1955; Babaház, verses képeskönyv, 1957; Rigó nóta, gyv., 1959; Kíváncsi Zsófi, gyr., 1963; Kíváncsi Zsófi farsangja, gyr., 1966; Fényes telehold van, gyv., 1969; Hercsula, gyv, v., ford., 1973.
Műford.: L. Hardel: Színház a kisvárosban, ifj. r., 1964; H. Nachbar: Csillagnézők, r., 1965; A. Hochheimer: Hó és parázs, ifj. r., 1969; B. Walter: Gustav Mahler, 1969.
(): költő. [ROM]
M.: Rongycsokor Arlechinónak, v., Mvh., 1997.
(Miskolc, 1914. jún. 6.-Bp., 1984. máj. 22.): újságíró, szerkesztő.
M.: Emberrabló, r., 1953; Csodálatos utazás, ifj. kalandr., 1954; Miskolci toronyóra, önéletírás, 1976; Miskolc, Nyizsnyij-Tagil-Miskolc, önéletírás, 1979; Menedékjog - 1956, 1989; Forró ősz Budapesten. Életinterjú [rip. Hegedüs B. András], 1989.
(1967): költő, műfordító.
M.: Harangok és kereplők, v., Miskolc, 1993.
Műford.: P. T. Jefferson: Forró laguna, r., 1994; F. P. Wilson: Kiválasztottak, r., Bp.-Los Angeles, 1994; J. Dailey: Álarcosbál, r., Bp.-Los Angeles, 1994; B. Fogle: 101 kérdés, amit kutyája megkérdezne a dokitól, ha beszélni tudna, 1994; H. Thomas: Adolf Hitler halálának rejtélye [Pécs], 1995; K. Follett: Az ígéret földje, r. [Pécs], 1995; D. Fraser: Rommel. Erwin Rommel tábornagy élete [Pécs], 1995; D. Brown: Tűzvihar, r. [Pécs], 1995; K. Follett: A harmadik iker, r. [Pécs], 1996; P. Padfield: Himmler, életrajz [Pécs], 1996; S. Sheldon: Angyalok dühe, bűnügyi r., 1989; S. Sheldon: Álarc nélkül, bűnügyi r. [1997].
[MNBCD]
(Kunszentmárton, 1957. szept. 18.): költő.
M.: A Város kapui felé, v., 1992.
(1946): költő.
M.: Kereszt a hegyen, v., 1965.
[MIB8]
(Pápa, 1924. júl. 20.-Bp.,1982. nov. 24.{Dunakeszi MÉL4}): költő, író.
M.: A megvallatott gyermekkor, önéletrajzi r., 1965; Éjféli nap, v., 1967; Lagodai pagoda, gyv., 1970; Sziklaösvény, v., 1973; Villantó, ifj. r., 1975; A szökevény léggömb, gyv., 1976; Bölény a falon, v., 1977; Kapukulcs a kő alatt, ifj. r., 1978; Gyere velem labdázni, apu!, gyr., 1979; Nevetséges mozdulatok, r., 1982; Ötig ráérünk, ifj. r., 1983.
Műford.: A. Elliot: A virrasztás éjszakája, r., 1974.
(Bp., 1939. júl. 8.): műfordító.
A Füst Milán Fordítói Alapítvány Díja 1992.
M.: Remények és riadalmak. Új Európa felé, összeáll. [Nagy Miklóssal], 1991; Szex és tabu, összeáll. [Nagy Miklóssal], 1992; A demokrácia melankóliája, összeáll. [Nagy Miklóssal], 1993.
Műford.: H. de Morant: Az iparművészet története a kezdetektől napjainkig [másokkal], 1976; R. V. Pilhes: Rontás, r., 1979; G. Duby: A katedrálisok kora. Művészet és társadalom, 980-1420 [Albert Sándorral], 1984; N. Fonccult: Felügyelet és büntetés. A börtön története, 1991; A. Camus: A lázadó ember, esszé, 1992; Y. Mishima: Egy maszk vallomásai, 1993; A. Camus: Noteszlapok [szerk. Albert Tibor], 1993; M. Duras: Az észak-kínai szerető, r., Pomáz, 1995.
[MNBCD]
(Sződliget, 1948. márc. 10.): költő, publicista.
M.: Arcok holdudvara, v., 1978; Se füle, se farka, gyv. [Koltai Évával], 1980; Vakfolt, v., Miskolc, 1987; Holdfényben, v., Edelény, 1992; Tücsökmesék, Miskolc, 1993; Valami üzenet, v., Nyíregyháza, 1994; Hol voltam, v., Miskolc, 1996.
(Kassa, 1933. jan. 2.): költő, újságíró. [Szlovákia]
M.: Nyugtalanság, v., Pozsony, 1969.
(Orosháza, 1909. dec. 31.-Bp., 1990. dec. 24.): író, újságíró.
M.: Négy gyerek meg egy oroszlán, ifj. r., elb., v., 1943; Sárga nárcisz. Egy marék vers. 1939-1945, v., 1945; Különös karnevál, r., 1947; Nincs mit felvennem!, illemtan [Radó Zsuzsával], 1947; Állatóvoda, mesekönyv, 1956; A primadonna feltámadása, r., 1957; Karola és kora, r., 1972; Három dáma rámában, kisr., 1980; Életveszélyes nagymamakép, r., 1985.
Műford.: Cziffra György: Ágyúk és virágok [Herczeg Györggyel], 1983.
(Pécs, 1952. márc. 4.): költő.
M.: Szivárványszürkület, v., 1986.
[ÚMIL]
(): könyvtáros, bibliográfus.
M.: Sütő András irodalmi munkássága, vál. bibl., Pécs, 1988; A lengyel irodalom Magyarországon 1945-1990, vál. bibl., 1995; Pannónia könyvek, 1985-1995, vál. bibl., Pécs, 1995.
(Debrecen, 1949. júl. 1.): író.
IRAT-nívódíj 1991.
M.: A kék autó, bűnügyi tört., 1990; Zöldvendéglő, r., 1990; Törökméz, r., 1992; Romfürdő, r., 1995; Éjszakai személyvonat, elb.-ek, 1997.
(Jászalsószentgyörgy, 1935. ápr. 9.): nyelvész, irodalomtörténész.
M.: József Attila Összes Művei IV., kritikai kiad. [Szabolcsi Miklóssal], 1967; József Attila válogatott levelezése, s. a. r., 1976.
[ÚMIL]
(Sárospatak, 1941. ápr. 29.): pedagógus.
A neveléstud. kandidátusa 1990.
M.: Neveléstörténet pedagógusjelölteknek, 1989; Pataki nagyasszonyok, Sárospatak, 1991; Források a sárospataki alsófokú oktatási-nevelési intézmények történetéhez. 1868-1948, Sárospatak, 1995; Magyar nyelvű tankönyvek, 1777-1848, 1995; Preceptorok és tanítók. Tanulmányok a tanítóképzés történetéből, 1995; Pataki diákhistóriák. Sárospatak, 1996; Tanítóképzőnk története, Sárospatak 1857-1997, egyet. tankönyv, 1997.
[MNBCD]
(Nagyfény, 1928. aug. 3.-Újvidék, 1989. júl. 31.): költő, író, műfordító. [JU]
Híd Irodalmi Díj 1966; Jovan Jovanović Zmaj-díj 1972; Bazsalikom-díj 1975; Szenteleky Kornél-díj 1975, 1985; Üzenet-díj 1984; A Magyar Népköztársaság Csillagrendje 1989.
M.: Jobbágyok unokái, verses önéletrajz, Újvidék, 1953; Álom a dűlőutak szélén, v., Újvidék, 1956; A kis tanító, verses képeskönyv, Újvidék, 1957; Hápi kalandjai, képeskönyv, Újvidék, 1959; Övig a földbe ásva, v., Újvidék, 1959; Színek és szavak - Boje i reči [Miroslav Antić-tyal; kétnyelvű], v., Újvidék, 1960; Az én nyuszim, gyv., Újvidék, 1961; Csengő sorok, gyermekvers-válogatás, szerk., Újvidék, 1961; Bízó szerelemmel, v., Újvidék, 1962; Felhőjáték, ant., összeáll., Újvidék, 1963; Ördögmalom, rádiójáték, 1964; Esővárók, v., Újvidék, 1964; Éva naplója, rádiójáték, 1965; A csillagok nappal is fénylenek, rádiójáték, 1966; Delelő, vál. v. 1946-1965, Újvidék, 1966; Befejezetlen vallomás, rádiójáték, 1967; Szeptemberi útravaló, gyv., Újvidék, 1968; Hazavezérlő csillagok, publ., Újvidék, 1970; A kőkecske titka, ifj. r., Újvidék, 1972; Szabadkai diákéveim, emlékezés, Szabadka, 1972; Egy kiskirály kunyhójából, v., Újvidék, 1972; Vasfű, v., Újvidék, 1973; Csépe Imre: Mezei dolgok, vál., szerk., Újvidék, 1973; Ének a kenyérről, rádiójáték, 1974; Madarak folyója. Harminc év verseiből, Újvidék-Bp., 1978; Szívemben nyugvó tengerek, vál. v., Újvidék, 1978; A madár árnyéka, versfordítások, Újvidék, 1978; Csépe Imre: Idők lombhullása. Válogatott írások, szerk., Újvidék, 1982; Egyazon ég alatt, publ., Újvidék, 1984; Vállalt világ, publ., Újvidék, 1988; Akác és márvány, vál. v., Bp.-Újvidék, 1989; Újév az erdőn, mese, Újvidék, 1990.
Műford.: T. Seliškar: A Kék Sirály, r., Újvidék, 1959; 1966; F. Štefan: Tetten ért bánat, v., Újvidék, 1961; D. Oblak: Lidérces ablakok, ifj. r., Újvidék, 1962; S. Raičković: Végtelen udvarok, ifj. elb., Újvidék, 1963; F. Bevk: Gyermekkorom hegyvilága, ifj. elb., Újvidék, 1964; D. Lukić: Itt laknak a versek, v., Újvidék, 1965; A. Popović: Charlie kandúr története, ifj. elb., Újvidék, 1965; B. V. Radičević: A csodatevő szem, ifj. elb., Újvidék, 1965; D. Maksimović: Kis rajzolók nagy képkiállítása, v., Újvidék, 1966; M. Antić: Egy szőke hajtincs, v., Újvidék, 1967; B. Crnčević: Mezítlábas meg az ég, gyv. és mesék, Újvidék, 1967; B. Ćopić: A sasok korán felrepülnek, ifj. r., Újvidék, 1968; M. Matošec: A Hársfa utca réme, ifj. r., Újvidék, 1969; I. Kušan: Koko Párizsban, r., Újvidék, 1973; A madár árnyéka, versfordítások, Újvidék, 1978.
(Bp., 1933. dec. 22.-Bp., 1994. jún. 17.): filozófus, esztéta, kritikus.
Az irodalomtud. kandidátusa 1972.
M.: Az antinómiák költője. Dosztojevszkij és az individuum válsága, monogr., 1972 [2. jav. kiad., 1996]; Diktatur über die Bedürfnisse [Heller Ágnessel], Hamburg, 1979; La forme dell'uguaglianza, Milánó, 1978; Marxisme et démocratie [Heller Ágnessel], Párizs, 1981; Dictatorschip over Needs, Oxford, 1983 [Heller Ágnessel és Márkus Györggyel, magyarul: Diktatúra a szükségletek felett, 1991]; Hungary 1956 Revisited [Heller Ágnessel], London, 1983; Egy forradalom üzenete. Magyarország 1956 [Heller Ágnessel], 1989; Jalta után. Kelet-Európa hosszú forradalma Jalta ellen [Heller Ágnessel], 1990; A megfagyott forradalom. Értekezés a jakobinizmusról [ford. Vajda Júlia], 1992; Kelet-Európa "dicsőséges forradalmai". Tanulmányok [Heller Ágnessel, ford. Berényi Gábor], 1992; A modernitás ingája [ford.: Berényi Gábor], 1993; Majdnem nem lehet másként. Tanulmányok Vajda Mihály 60. születésnapjára, szerk. [Kardos Andrással, Radnóti Sándorral], 1995; A Budapesti Iskola I. Tanulmányok Lukács Györgyről [Heller Ágnessel], tan., 1996.
[MIL,Borbándi,MEIL,KK94,MTAA,ÚMIL]
(Erzsébetfalva, 1921. jan. 29.-Bp., 1974. okt. 29.): irodalomtörténész.
M.: Vörösmarty Mihály: Drámák. III. A bujdosó. Színmű öt felvonásban, krit. kiad., s. a. r., 1962; Vörösmarty Mihály: Drámák. I. Ifjúkori drámák és drámatöredékek, krit. kiad., s. a. r., 1965; Vörösmarty Mihály: Publicisztikai írások, s. a. r. [Solt Andorral], 1977; Vörösmarty Mihály: Drámák. IV. Csongor és Tünde, Kincskeresők, Vérnász, krit. kiad., szerk. [Staud Gézával, Taxner-Tóth Ernővel], 1989.
(Csóka, 1940. máj. 14.): költő, műfordító. [JU]
M.: Akvárium, v., Újvidék, 1964; Száz panasz, v., Újvidék, 1966; Összjáték, ifj. r., Újvidék, 1970; Fürjvadászat, v., Újvidék, 1971 {1976*ÚMIL}; Kantáta a szabadságról, v., Újvidék, 1981.
(Bp., 1946. máj. 29.): műfordító.
Műford.: A. Christie: Éjféltájt, bűnügyi r., 1979; W. P. MacGivern: A nagy leszámolás, bűnügyi r., 1983; J. Dinges-S. Landau: Gyilkosság a diplomatanegyedben, bűnügyi r. [Miklós Katalinnal], 1984; I. Cárdenas Acuna: Előjáték egy gyilkossághoz, bűnügyi r., 1985; J. Á. Cardi: Rendkívüli játszma, bűnügyi r., 1987; Chandler, R.: Visszajátszás, bűnügyi r.-ek [Szentgyörgyi Józseffel], 1987; W. Harrington: Az ezredes, r., 1989; R. Whelan: R. Capa, életrajz, 1990; W. Smith: Az angyalok zokognak, r., 1991; S. Turow: Ártatlanságra ítélve [Gömöri Judittal, Kőrös Lászlóval], 1991; D. Steel: Szerelem, r., 1992; G. Savan: Szívfájdalom. Vágy és szenvedély, r., 1992; D. Keyes: Szép álmokat, Billy!, r., 1992; A világ legnagyobb botrányai, vál., ford., 1997; F. Forsyth: A Pásztor, elb. [vál. Hunyadi Csaba], Szeged, 1997.
Fehér Katalin [Mészöly Gézáné]
(Bp., 1950. máj. 12.): pedagógus.
A neveléstud. kandidátusa 1993.
M.: Differenciált osztálymunka, optimális elsajátítás a gyakorlatban, 1982; Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története. 1600-1800, szerk., s. a. r., 1986; Hagyomány és megújulás a felsőoktatás módszereiben, szerk. [Juhász Ferenccel], 1988; "Tekintetes szerkesztő úr". Levelek a magyar sajtóról, s. a. r. [Kókay Györggyel], 1990; Fejezetek a magyar művelődéstörténet forrásaiból, s. a. r. [Gazda Istvánnal, Riczel Etelkával], 1996; Festetics György emlékkötet, összeáll. [Pétervári Andrással], Keszthely, 1997.
(Újpest, 1922. máj. 21.-Bp., 1996. szept. 11.): író, újságíró.
Kiváló Munkáért 1948; Népköztársasági Érdemérem 1948; JA-díj 1950; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1986; Nívódíj 1987; MSZOSZ Kulturális Díj 1992; Aranytoll 1997.
M.: Idézés bűnügyben, d., Belvárosi Színház, 1949; Az "Előre"-őrs pályát választ, ifj. r. [1949]; Vas-brigád, kisr., 1950; Az első hét története, ifj. r., 1950 [lengyelül: Varsó, 1951]; Tevekönyv, mese, 1950; Becsület, ifj. színmű, 1950 [szlovákul: Pozsony, 1953]; Takács viadala, elb. költemény, 1951; Az érem másik oldala, elb., 1951; Nyitott könyv, r., 1951; Sem kővel, sem naranccsal, útijegyz., 1951; Őrségen, r., 1953 {1952*ÚMIL}; Ez az ország a mi országunk, riportok, elb., 1952; Hívek leszünk a béke szent ügyében, riportok, 1952; Juli óvodába jár, elb., 1953; A békeküldött, elb., 1953; Ethel és Julius, kisr., 1953; A tenger, r., 1956 [oroszul: Moszkva, 1959, németül: Berlin, 1961, grúzul: Tbiliszi, 1973, belorussz nyelven: Minszk, 1973]; Nyári vakáció, ifj. elb., 1956; A földrengések szigete, ifj. r., 1957 {1958*ÚMIL,MIB8} [szlovákul: Pozsony, 1966, románul: Bk., 1963, németül: Bp., 1973]; A jó házasság ábécéje, ism. terj. mű, 1958; Idegen víztükör, r., 1959; Nem vagyunk angyalok, d., 1959; A teremtés koronája, vígjáték, 1959; Szerencsés történetek, elb., karcolatok, 1960; Kevés a férfi, Jókai Színház, 1960; Majdnem a Lomnici csúcsig, útijegyz., 1960; Négyen meg a béka, ifj. r., 1961 {1986*KK96}; Egyszer - és soha többé!, r. [A tenger c. r. önállóan megj. része], 1963; Furcsa éjszaka, d., 1965; Gésák, pagodák, titkok, útirajz [Nemes Lászlóval], 1965; Bezzeg az én időmben, r., 1966 [németül: Berlin, 1970, lengyelül: Varsó, 1974]; Perben, haragban - Egy ezüst yen, kisr.-ek, 1966; Ma éjjel ne aludj! - Partra szállt egy tengerész, r.-ek, 1967; Én sose kapok levelet, gyr., 1967 [ukránul: Kijev, 1973, belorusz nyelven: 1978, oroszul: Moszkva, 1978, szlovákul: 1978]; Nem vagyunk ördögök, humoreszkek, karcolatok, 1968; Irokézek és felhőkarcolók, útirajz [Nemes Lászlóval], 1968; Narkózis, kisr., 1969; Csak egy telefon, d., 1969; Egyetlen mondat törökül, humoreszkek, jelenetek, 1970; Mecsetek, basák, efendik, útirajz [Nemes Lászlóval], 1970; Hozzál nekem kengurut!, útirajz [Nemes Lászlóval], 1971; Lesz nekem egy szigetem, gyr., 1972 [németül: Bp., 1975, ukránul: Kijev, 1976; csehül: Prága, 1978, szerbül és horvátul: Zágráb, 1980, oroszul: Gyetszk, 1982]; Az indián kertje, gyr., 1973 [németül: Bp., 1975, szerbül és horvátul: Mladost, 1980]; Miből csinálják az elefántot?, humoreszkek, karcolatok, 1973; Oxygénia, tud.-fant. r., 1974 {Oxigénia*ÚMIL} [németül: Berlin, 1977]; Gilly, a halacska, mese, 1975; Négy nap a paradicsomban, r., 1976 [németül: München, 1976]; Vakáció Magyarországon, útirajz, 1976 [németül és angolul: Bp., 1982]; Mi, szemüvegesek, vígjáték, 1975 [Mi, szemüvegesek, ifj. r., 1986]; De igazán tud repülni a karosszék!, gyr., 1977; Fele királyságom, mesék, 1980; Szexmozi, elb., karcolatok, humoreszkek, 1980; Sárgaláz - Erkölcsi bizonyítvány, kisr.-ek, 1981 [oroszul: Moszkva, 1985]; Búcsú a tengertől, r. [A tenger c. r. folytatása], 1983; Pálmasor Opatijában, útirajz, 1985; Gyilkosság a Cápa-öbölben, elb., 1988; Hová álljanak a belgák?, r., 1988 {1987*KMIK,KK96}; Hetedhét tengeren, gyr. [ill. Mészáros Márta], 1989; Az írnok rubingyűrűje, r., 1990; A titokzatos tizenhetedik, kisr., 1990; Ne láss, ne hallj, ne szólj!, r., 1993; Hetedhét tengeren, verses mese, 1996.
[MIL,KKMGY,KMIK,KK90,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]
(Szeghalom, 1917. dec. 15.-Bp., 1981. nov. 1.): politikus, újságíró.
M.: Harcunk Budapestért, emlékezés, 1946; Nagyatáditól a földreformig, 1947; A magyar mezőgazdaság fejlődésének útja, 1957; A szocialista mezőgazdaságért, 1963; A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai, 1966; Agrár- és szövetkezeti politikánk 1965-1969, 1970; Így történt, emlékirat, 1979; Sorsfordító évtizedek, cikkek és beszédek, 1987.
(Bp., 1950. ápr. 24.): filozófiatörténész.
A filozófiai tud. kandidátusa 1985, doktora 1990.
M.: Jean-Paul Sartre, 1980; Martin Heidegger, 1984; Az élet értelméről. Racionalizmus és irracionalizmus között, 1991.
(Bp., 1936. aug. 23.): újságíró, kritikus.
Rózsa Ferenc-díj 1967.
M.: Alekszej Tolsztoj, kismonogr., 1963; A glasznoszty, tan., 1987.
(Bp., 1907. jan. 13.-Bp., 1993. ápr. 9.): író, költő.
Szocialista Kultúráért 1977; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 1992.
M.: Lélek a rács mögött, v., Szeged, 1930; Szeretni kell, v., 1936; Külvárosi szerelem, r., 1939; Az ítélet, r., 1941; Végzetes találkozó, bűnügyi r., 1941; A király vitéze, kisr., 1941; Egyszer mégis hajnalodik, r., 1942; Nyomozás a világűrben, kisr., 1942; A tizenhatarcú bálványszobor, kisr., 1942; Lidérckirály, tört. ifj. r., 1942 {1977*KMIK}; Zoárd vitéz, tört. ifj. r., 1942; Árnyék az úton, r., 1943; Boszorkánykirály, tört. ifj. kisr., 1943; Nyugtalan vér, kisr., 1943; Aranykakas, tört. ifj. r., 1959; Muzsikál a múlt, kisr., 1943; Új élet felé, kisr., 1944; Hold a Tisza felett, ifj. r., 1961; Hajdúk kapitánya, r., 1965; Aquincumi lovas, r., 1968, Szekszárd, 1994; Könyves király, tört. ifj. r., 1971; A félhold árnyékában, tört. ifj. r., 1973; Vasjogar, tört. ifj. r., 1974; Az ezüstkardú vitéz, tört. ifj. r., 1976; Aranyváros hercege, tört. ifj. r., 1978; Hajdúkaland, tört. ifj. r., 1980; Nyugtalan vér, ifj. r., Pozsony-Bp., 1981; Tűzön-vízen át, tört. ifj. r., 1984; A ródoszi lovag, tört. ifj. r., 1986; Bíborváros, tört. ifj. r., 1988; A tűzvirág ébresztése, ifj. r., 1989.
(Eger, 1926. máj. 6.): művészettörténész, régész. [Anglia]
Hasemita Rend 1988.
M.: Islamic Pottery, London, 1973; Islamic Metalwork, London, 1976; Az iszlám művészet története, 1987 [1988].
(Bp., 1946. jún. 17.): irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő.
Kalevala-emlékérem 1985 (Finno.); Szocialista Kultúráért 1974, 1985.
M.: Észt költők. Huszadik századi észt líra, vál., jegyz. [Bereczki Gáborral és Bereczkiné Mai Kiisk-kel], 1975; Káin leánya. Mai finn kisregények, vál., szerk., 1992.
Műford.: A bálvány. Mai észt kisregények, vál., jegyz., társford., 1973; Vacsora öt személyre. Mai észt drámák, vál., utószó, társford., 1976; H. Mäkelä: Hú úr kalandjai, meser., 1980; A szélőrlő. Észt elbeszélők, vál., jegyz., társford., 1981; M. Unt: Őszi kavargás, kisr., utószó, 1983; J. Rannap: Az utolsó Fehértollú, ifj. r., Ungvár-Bp., 1977; H. Pukk: Rein és Riina, ifj. r., Ungvár-Bp., 1984; H. Mäkelä: A ló, aki elvesztette a szemüvegét, meser., 1984; L. Krohn: Emberruhában, r., 1987.
(Bp., 1925. dec. 1.): publicista, szerkesztő. [1969-től USA]
M.: Börtönvilág Magyarországon (1945-1956), München-Santa Fe, 1978, Bp., 1990; Szovjetvilág Magyarországon, München, 1984.
(Szentjánospuszta, 1900. dec. 19.-Bp., 1978. aug. 14.): író, irodalomtörténész, kritikus.
JA-díj 1966; A Munka Érdemrend arany fokozata 1970.
M.: Egyarcú lélek, v., év nélkül; A magyar asszonyíró, Párizs, 1927; Mesélő falu. Eredeti magyar népmesék és mondák, összegyűjt., 1934; Élet és álom. Eredeti magyar népmesék, vál., Tornalja, 1934; Ady Endre: Jóslások Magyarországról. Tanulmány és jegyzetek a magyar sorskérdésekről, szerk., 1936; Viharsarok. Az Alsó Tiszavidék földje és népe, 1937; A "Viharsarok" a bíróság előtt. F. G. pere. A per teljes szövege, 1937; A régi magyarság. A magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig, tan., Pozsony, 1937; Dózsa György, tan., 1939 [hasonmás és bőv. kiad. 1993]; Móricz Zsigmond, tan., 1939; Kurucok, tan., 1939; Arany János kisebb elbeszélő költeményei és balladái, s. a. r., 1941; A felvilágosodástól a sötétedésig. A magyar irodalom története 1772-től 1867-ig, tan., 1942; Örök magyar március, cikkek, 1942; Nagy vállalkozások kora. A magyar irodalom története 1867-től napjainkig, tan., 1943; Bresztováczy és az ördög, elb., 1957; Bölcsődal, önéletrajzi r., 1958; Kuruc idő, tört. r., 1962; Sarjadás, útirajz, 1963; Szabadcsapat, r., 1965; Embert becsülő Őrség, szociogr., Szombathely, 1966; Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében, kismonogr., 1967; Csillagok vigyáznak, r., 1968; Lázadó alkonyat, tan., 1970; Tamási Áron válogatott művei. I-II., vál., s. a. r., 1974; Visegrádi esték, tört. r., 1974; Kráterarc, v., 1975; Sűrű, kerek erdő, elb., 1976; Törzsek, hajtások, esszék, 1978; Lapszélre, emlékezések, esszék [s. a. r. Féja Endre], 1982 {1978*ÚMIL}; Magyar haláltánc, cikkek [s. a. r. Féja Endre], 1984; Arcképek régi irodalmunkból [s. a. r. Féja Endre], tan., 1986; Kossuth Lajos, tan., 1987; Hazatérés, elb., Békéscsaba, 1990; A léleklátó kutya, kiadatlan novellák, Békéscsaba, 1993.
(Debrecen, 1940. jún. 7.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1976.
M.: Raszkolnyikov, a humanista eszme áldozata, 1989; Röpirat a humán műveltségről, Szeged, 1991; A magyar kultúra helye és szerepe Közép- és Kelet-Európában, Szeged, 1991; Egzisztencia és kultúra [Szalma Natáliával], Szeged, 1992; Tudomány és hagyomány, szerk. [Szalma Natáliával], Szeged, 1993; Régiónk népeinek kulturális önmeghatározása és a regény, Szeged, 1993; Magyarok és szlávok, szerk., Szeged, 1993; Orosz szimbolista költők, szerk. [Baka István ford., vál. és utószó Szalma Natália], [Szeged], 1995.
(Kolozsvár, 1923. febr. 12.-Kolozsvár, 1990. szept. 22.): műfordító. [ROM]
Műford.: Fr. Dürrenmatt: Görög férfi görög nőt keres, r., Bk., 1969; P. Schuster: Öt liter cujka, r., Bk., 1969; E. Wittstock: Látomás, elb., vál., Bk., 1973; Bolyai-levelek, a ném. leveleket ford., Bk., 1975; R. Flinker: Tisztítótűz, r., elb., Bk., 1976.
[ROMIL]
(1940): író.
M.: A csönd gyöngyei, vál. v., 1995; Mag, v., szerzői kiad., 1996; Fordított alapállás, elb.-ek, irod. szociogr., 1996.
[MNBCD]
(Bp., 1937. nov. 30.): műfordító.
Zas uzony dla kultury polskiej 1978 [Lengyelo.]; Az Európa Kvk. Nívódíja 1987; ZAIKS-díj 1991 [Lengyelo.]; A Lengyel P.E.N. Club műfordítói díja 1997.
Műford.: J. Kawalec: Elkésett esztendők, r., 1964; J. I. Kraszewski: Varsó ura, tört. r., 1966; J. Hartwig: Apollinaire, életrajz, 1968; A. Kowalska: Rés, kisr., elb.-ek, 1970; T. Borowski: Kővilág, elb.-ek, 1971; J. Kurczab: Hét zöld füzet, r., 1971; A. Miedzyrzecki: Az aranypapagáj, r., 1972; T. Nowak: Ha király leszel, ha bakó leszel, r., 1972; J. Głowacki: Légyvadászat, elb.-ek, 1973; M. Dankowska: Négyszemközt, ifj. ism.terj., 1974; S. Lem: Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia [Murányi Beatrixszal], 1974; A. Minkowski: Kardvirág és oroszlán, ifj. r., 1974; A. Bahdaj: A fekete sombrero, ifj. r., 1975; E. Naganowski: Joyce, tan., 1975; T. Nowak: Ördögfiak, r., 1975; L. Buczkowski: Fekete patak, r., 1976; L. I. Davydycev: Kislány a porondon, ifj. r., 1981; J. J. Herlinger: A tamtamdobtól az űrtáviratig, 1981; M. Kuncewiczowa: Az erdész, r., 1981; A. Kusniewicz: Holt nyelvek órája, r., 1981; J. Stryjkowski: Ázril álma, r., 1982; B. S. Okudzava: Dilettánsok utazása, r. [Bojtár Annával], 1982; P. Korda: Kiselefántok, majmocskák, ifj. ism.terj., 1983; J. J. Herlinger: Hihetetlen történetek, 1985; W. Mysliwski: Pásztorkastély, r., 1986; A. Kusniewicz: A két Szicília királya, r., 1987; W. Gombrowicz: Trans-Atlantik, r. [Kerényi Gráciával], 1987; A. Kusniewicz: Színes üvegablakok, r., 1987; T. Konwicki: Kis apokalipszis, r., 1990; M. Nurowska: Egy életünk van, r., 1992; C. Miłosz: "A rabul ejtett értelem", esszék, 1992; C. Miłosz: Az Issa völgye, r., 1994.
(Kassa, 1911. ápr. 25.-Bp., 1976. febr. 26.): író, szerkesztő.
JA-díj 1958.
M.: A városi főügyész, 1947; Álom, álom..., öt kabarétréfa [Hidvéghy Ferenccel és Tabi Lászlóval], 1947; Irány Caracas! [Kállai Istvánnal], József Attila Színház, 1957; Bekötött szemmel, színművek, József Attila Színház, 1958; Tudni illik, hogy mi illik, 1966; Vidám színpad. Lehet valamivel kevesebb?, jelenetek [társszerzőkkel], 1967; A kísértet házhoz jön, vígjáték, 1972.
(Bp., 1923. szept. 15.): író.
SZOT-díj 1959; Kisfilmszemle díja 1960; JA-díj 1963; Kossuth-díj 1975; A Fővárosi Tanács Művészeti Díja 1979; Szocialista Magyarországért 1983; A Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Alapítvány díja 1992; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1993; Köztársasági Elnöki Aranyérem 1993; Józsefvárosi Becsületkereszt 1994.
M.: A hazudós, elb., 1958; Eljegyzés, forgatókönyv, 1959; Rozsdatemető, r., 1962 {1963*MIB8}, bemutató: Thália Színház, 1963; Vidám cimborák - Mocorgó, elb., d., 1966 [németül: 1967, lengyelül: 1969], bemutató: Thália Színház, 1966; Jó estét nyár, jó estét szerelem, kisr., 1969 [!1968] [németül: (Ausztria), 1971, lengyelül: 1972, románul: 1974, lettül és litvánul: 1985], bemutató: Vígszínház, 1977; Színművek, 1969; Kéktiszta szerelem, d., rádió- és TV-játékok, 1971; Cserepes Margit házassága, d., 1972, bemutató: 25. Színház, 1985; A hazudós és más történetek az ezerszer áldott nyolcadik kerületből, 1973 [németül: 1972, oroszul: 1981]; Szerelemről bolond éjszakán, r., 1975; Mocorgó, kisr., 1975, bemutató: Thália Színház, 1966; Gondolta a fene, esszék, 1977; A fiú, akinek angyalarca volt, r., 1982, bemutató: Radnóti Színpad; Vonó Ignác, d., 1983, bemutató: Madách Színház, 1969; Fejes Endre művei, 1983-; Drámák, 1989 [!1990]; Szegény Vivaldi, novellák, esszék, vallomások, 1992; Lemaradt angyalok, elb., 1993; Szabadlábon. A szerző válogatása életművéből, Ungvár-Bp., 1995.
[MIL,ÚML7,KMIK,KK90,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MNBCD,OSZKK]
(Nagykanizsa, 1909. aug. 31.): író, történész. [FRO]
Francia Becsületrend 1988; A Francia Nemzetgyűlés Irodalmi Díja 1992; Az Európai Utas Emlékplakettje 1992; A Francia Erkölcsi és Pol. Tud. Akadémia történelemtud. díja 1993; Pulitzer-emlékdíj 1994; Nagy Imre-emlékplakett, 1994; Nagy Becsületrend (Ausztria) 1995; Budapest Főváros Díszpolgára 1996; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal 1996; A MÚOSZ örökös tagja 1997; A Magyarság Hírnevéért Díj 1997; Demény Pál-emlékérem 1997.
M.: Erasmus avagy beszélgetés a humanizmusról, 1936; Érzelmes utazás, r., 1936 {1937*ÚMIL}; Jean Jaurès, tan., 1937; A nagy utópisták, tan., 1937; Vie de Heine [franciául], Liège, 1946 [angolul: London, 1946, magyarul: Bp., 1947, hollandul: Haarlem, 1948]; József Attila az útmutató, tan., 1948; Printemps des Peuples, 1948; 1848 dans le monde. Le Printemps des peuples I-II., szerk., Párizs, 1949 [angolul: New York, 1966]; Histoire des démocraties populaires, Párizs, 1952 [bőv. kiadás, Párizs, 1969; héberül: Tel-Aviv, 1954, olaszul: Firenze, 1955, spanyolul: Barcelona, 1971, angolul: New York-London, 1971, németül: Köln, 1973, japánul: Tokió, 1978], magyarul: A népi demokráciák története I-II. [utószó Kosáry Domokos], 1991; Un Habsbourg révolutionnaire: Joseph II. Portrait d'un despote éclairé, Párizs, 1954 [németül: Stuttgart, 1956]; La Tragédie hongroise ou une révolution socialiste antisoviétique, Párizs, 1956 [angolul: New York, 1957, olaszul: Torino, 1957, japánul: Tokió, 1957]; Ungheria 1945-1957, Torino, 1957; Behind the Rape of Hungary, New York, 1957; Conclusion. 1848, a Turning-point?, Boston, 1959; Les Juifs et l'antisémitisme dans les pays communistes, Párizs, 1960 [németül: Bécs-Frankfurt-Zürich, 1967]; Dieu et son Juif, Párizs, 1960 [olaszul: Milánó, 1961]; China-URSS. La fin d'une hégémonie I-II., Párizs, 1964-1966 [olaszul: Milánó, 1967-1968, portugálul: Lisszabon, 1976]; Revisionisti contro dogmatici, Milánó, 1965; Budapest, l'insurrection, 1956., Párizs, 1966; Histoire des démocraties populaires aprés Staline, 1969; The French Communist Party and the Crisis of International Communism, Cambridge, 1970; Dictionnaire des partis communistes et des mouvements révolutionnaires, Tournai, 1971; Le sort des juifs dans les pays d'Europe orientale, Párizs, 1971; China-URSS. De l'alliance au conflit 1950-1972, Párizs, 1973; L'héritage de Lénine. Introduction à l'histoire du communisme mondial, Párizs, 1973 [spanyolul: Madrid, 1975]; Le coup de Prague 1948, Párizs-Brüsszel, 1976; La social-démocratie quand-même, Párizs, 1980; Mémoires de Budapest à Paris, Párizs, 1986, magyarul: Budapesttől Párizsig. Emlékeim, 1990; Réquiem pour un Empire défunt. Histoire de la destruction de l'Autriche-Hongrie, Párizs, 1988, magyarul: Rekviem egy hajdanvolt {hajdani* Borbándi} birodalomért. Ausztria-Magyarország szétrombolása {szétzúzása*Borbándi}, 1990; Mai magyarok régi magyarokról, reprint, 1991; Mi a magyar most?, antológia, 1990; Szép szóval, tan., publ. [vál., szerk., utószó Széchenyi Ágnes], 1992; La fin des démocraties populaires [Ewa Kulesza-Mietlawskival], 1993; Ou va le temps qui passe, 1993; Borkóstoló. Irodalmi tanulmányok, 1995; Szociáldemokrácia tegnap, ma, holnap, 1995; A Duna-parttól a Szajna-partig, 1996; Hová repül az idő? Beszélgetés Jacqueline Cherruault-Serperrel, interjúk, 1996; A zsidó és az Úristen. Eretnek esszé [ford. Osvát Anna], 1997; Hongrois et Juifs. Histoire millennaire d'un couple singulier [Zeke Gyulával], Párizs, 1997; II. József, [ford. Osvát Anna], 1997; Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria-Magyarország szétrombolása [ford. Jászay Gabriella, Körmendy Marianna], 1997.
[MIL,AKL,KMIK,MEIL,Borbándi,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL]
(): nyelvész.
M.: Keresztneveink nyomában. Bod Péter névjegyzékének vizsgálata, 1991; Keresztneveink, védőszentjeink, 1995.
[MNBCD]
Fekete G. István [ifj. Fekete István]
(Ajka, 1932. febr. 28.): író, újságíró. [Kanada]
A Nyisztor Zoltán Irodalmi Pályázat nyertese.
M.: Harangszó, elb. és v., Torontó, 1976; Ítéletidő I-II., r., Cleveland, 1979; Hajótörött nemzedék. Korrajz 1945-1956, Torontó, 1984.
(Mezőkeresztes, 1922. febr. 26.): író, szociográfus, újságíró.
Kiváló Munkáért 1949; JA-díj 1953, 1963, 1973; SZOT-díj 1964; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1978; A Munka Érdemrend arany fokozata 1982; 1956-os Emlékérem 1991; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1992.
M.: Májusfa, kisr., 1952; Eszmélet, elb., 1953; Kati, kisr., 1953; Bulgáriai emlékek, útirajz, 1954; Vér és korom, irod. szociogr., 1954; Ismerősök, elb., 1955; Májusi felhők, d., bemutató: Katona József Színház, 1956; Szemfényvesztők, jelenet, bemutató: Vidám Színpad, 1958; A kék sziget, tud.-fant. r., 1959; A fiatalasszony, r., 1960 {1961*MIB8}; Kincskereső Pipitér, ifj. r., 1961; A falu szépe, r., 1961; A hű asszony meg a rossz nő, r., 1963 [oroszul: 1987]; Az orvos halála, r., 1963 [angolul, oroszul: 1965, németül, szlovákul: 1966, csehül, észtül, lettül, litvánul, bolgárul: 1967, románul: 1979]; Szerelmesek bolygója, tud.-fant. r., 1964 [szlovákul: 1966, németül: 1967]; Ezeregyedik esztendő, r., 1965 [oroszul: 1985]; Lányszöktetés, elb., 1966; Csördülő ég, r., 1967 [oroszul: 1985]; Vallomás hajnalig, r., 1970 [oroszul: 1985]; Fortélyos félelem igazgat, tan., 1970; Éljünk magunknak?, levélszoc., 1972; Magyarország, fotóalbum [kísérő szöveg ~, fotók Alapfy Attila és Balla Demeter], 1972 [németül, oroszul, angolul, franciául, 1972, lengyelül, olaszul: 1974, spanyolul: 1975]; A fiú meg a katonák, r., 1972 [oroszul: 1983]; Mindene megvan?, levélszociogr., 1973; Egy korty tenger, esszék, 1974; Triszex, fant. r., 1974 {1975*KK96}; Mézeshetek, r., 1975 [oroszul: 1986]; Három regény, 1976; Miskolc, fotóalbum [Balla Demeterrel], 1976; Január, február, március, r., 1977 [oroszul: 1985]; Perújrafelvétel, elb., riport, 1977; Történelem hangszalagon, riportkönyv, 1977; Száz korty tenger, vál. publ., 1977; Levelek a magányról, levélszociogr., 1979; Hiányzik egy férfi, r., 1978 {1979*ÚMIL,KK96} [oroszul: 1986]; A falu szépe, r.-ek, 1980; Első csók, elb., 1980 [oroszul: 1983]; Bodrog-parti szerelmeink, r., 1981; Boldog házasságok titkai, levélszociogr., 1981; Elfogultságaim térképe, esszé, 1981; Sarkcsillag, esszék, jegyzetek, vitairatok, 1983; Április, május, június, r., 1983; Tengercsepp, aforizmák, 1985; Szerelmesek bolygója, tud.-fant. r.-ek, 1985; Hogyan lettem író? Emlékek, tárcák, elb., 1986; Meditáció Amerikáról, 1987; Esztendőre vagy kettőre, gyv., mesék, 1987; Gondolkozzunk, magyarok! vitairatok, interjúk, 1989; Süket a meztelen király. Közgondok, vitairatok, 1989; Vitairat a jövőről, 1990; Véreim, magyar kannibálok! Vádirat a jövő megrablásáról, publ. írások, 1992; Madártávlat, elb., 1993; Különvélemény, vitacikkek, 1993; Csendes ellenforradalom [ifj. Fekete Gyulával], vitairatok, Bp.-Ungvár, 1993; Verses gyerekszínpad iskolai ünnepségekre, anyák napjára, Ungvár-Bp., 1993; Napló a történelemnek. 101 éjszaka, 1997; Az első számú közügy, vitaírat, Balatonboglár, 1997.
[MIL,ÚML7,KKMGY,KMIK,KK90,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,KKH]
(Gölle, 1900. jan. 25.-Bp., 1970. jún. 23.): író.
A Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatának I. díja 1937; JA-díj 1960; A Munka Érdemrend arany fokozata 1970.
M.: A koppányi aga testamentuma, r., 1937; Zsellérek, r., 1939 {1940*KMIK}; Csí, elb., 1940; Öreg utakon, elb., 1941; Hajnal Badányban {Bradányban*ÚMIL}, r., 1942; Egy szem kukorica, elb., 1944; Emberek között, r., 1944; Gyeplő nélkül, r., 1947 {1948*ÚMIL}; Tíz szál gyertya, elb., 1948 [!1947]; Halászat, tankönyv, 1955; Kele, r., 1955; Lutra, r., 1955; Bogáncs, r., 1957; Tüskevár, r., 1957 [bolgárul: Szófia, 1981]; Téli berek, r., 1959; Köd, vadásztörténetek, 1960; Pepikert, a szarvasi arborétum története és leírása, 1960; Kittenberger Kálmán élete, regényes életr., 1962; Őszi vásár, elb., 1962; Csend, r., 1965; Huszonegy nap, elb., 1965; Vuk, r., 1965; Hu, r., 1966; Barangolások, elb., 1968; Ballagó idő, életrajzi r., 1970; Rózsakunyhó, elb., karcolatok, 1973; Tarka rét, elb., v., 1973; Csí és más elbeszélések, 1974; Harangszó, elb., v., Torontó, 1975; Búcsú, elb., 1979; Ködös utak, vál. elb. és kisr., 1979; Vadászatok erdőn, mezőn, elb., 1987; Erdei utakon, elb., 1987; Vasárnap délután, elb., Szeged, 1991; Magasles [Nagy Domokos Imrével], ifj. r., 1993; Derengő hajnal, r., 1994; Őszi vásár, elb., 1994; Cönde. Csend, két kisr., 1994; Végtelen út, r., 1994; Kelével, Bogánccsal Tüskevárig. F. I. 100 ismeretlen levele, 1935-1970, Ajka, 1994; Régi karácsony, elb., 1995; Állattörténetek, kisr., Kaposvár, 1995; Barangolások, elb., Bécs, 1995; Vuk, elb., Kaposvár, 1996; Tíz szál gyertya, elb., 1996; Ci-Nyi, három kisr., 1996; Búcsú, vál. elb., 1996; Számadás, vál. elb., 1997; Három karácsony, színmű, Szeged, 1997; A három uhu és más történetek, 1997; Vuk, Csí és más állattörténetek, 1997.
(Bp., 1928. márc. 4.): író.
M.: Medúzák, r., 1977; Tükrök, r., 1981; Marvin, r., 1994.
(Bácskossuthfalva, 1957. márc. 1.): irodalomtörténész, kritikus. [JU]
Sinkó Ervin-díj 1984; Üzenet-díj 1994; Szenteleky Kornél-díj 1996.
M.: Olvasat, esszék [Szentkuthy Miklósról], Újvidék, 1986; Próbafüzet. Műbírálatok az 1980-as évek jugoszláviai magyar prózájáról, Újvidék, 1993; Olvasat II újabb esszék Szentkuthyról, Zombor, 1993; Próbafüzet II. Műbírálatok a jugoszláviai magyar irodalom köréből, Szabadka, 1995.
(Tardos, 1891. jún. 12.-Bp., 1969. máj. 16.): turkológus, történész.
Kossuth-díj 1956; Az MTA lev. tagja 1937-től, r. tagja 1961-től; Munka Érdemrend 1961; Munka Érdemrend arany fokozata 1967.
M.: A vármegyei tisztikar a XVI-XVII. században, 1914; Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába, 1926; Esterházy Miklós nádor iratai 1606-1645, kiad., 1932; Török birtokrendszer a hódolt Magyarországon, 1940; A törökkori Vác egy XVI. századi adóösszeírás alapján, 1942; Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása, 1943; Budapest a török korban, 1944; Magyarság, törökség: két világnézet bajvívói, 1947; Die Siyaquat-Schrift in der türkischen Finanzverwaltung I-II., 1955; Budai török számadáskönyvek 1550-1580, közzétette, ford. [Káldy-Nagy Gyulával], 1962; Szülejmán szultán, 1967; A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása, szerk., Jászberény, 1968; Einführung in die persische Paläographie [kiad. Hazai György], 1977; A hódoltság török levéltári forrásai nyomában [Dávid Géza szerk.], 1993.
(Újnémet, 1900. aug. 3.-Bp., 1973. júl. 10.): költő. [JU/MO]
Baumgarten-jutalom 1934.
M.: Béklyózott erők föltámadása, v., Újvidék, 1926; Bilincses gyermekkor, v., Újvidék, 1927 {1917*KMIK}; Szent grimasz, v., Szabadka, 1929 {borítón: 1930}; Tengerzúgás, v., 1931; Vassal és fohásszal, v., Pécs, 1934; Delelő nap, vál. v., 1940; Szárnyaló idő, vál. v., 1963; A bújdosó visszanéz, önéletrajzi jegyzetek, Szabadka, 1971; Hűséggel a fiú és barát, vál. v. [Szirmai Endrével], London, 1975; A lét ízei, hátrahagyott v. [vál., utószó Tüskés Tibor], 1993.