F
(): [ROM]
M.: Keserű méz, elb., Bk., 1985.
Fekete Sándor [álnév: Hungaricus]
(Miskolc, 1927. febr. 11.): író, újságíró, irodalomtörténész.
Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozata 1947; JA-díj 1973; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1980; A Munka Érdemrend arany fokozata 1981; Rózsa Ferenc-díj 1984; Állami Díj 1985; Aranytoll 1993; Magyar Lajos-díj 1994.
M.: Ifjúság, v., 1945; Kamaszhangok, v., 1945; Magyarok, kisr. [Világ Miklóssal], 1945; A márciusi fiatalok, tan., 1950; Vasvári Pál, életrajz, 1951; Petőfi a segédszerkesztő, tan., 1958; Haza és haladás, tan., 1966; Széchenyi István, életrajzi r., 1968; Petőfi a vándorszínész, tan., 1969; Folyosói szümpozion, amelyből végre mindenki megtudhatja, érdemes-e élni és küzdeni / vagy sem /, szatirikus írások, 1970; Kossuth Lajos, r., 1970; Az emberevő komédiája, avagy őserdei szimpozion, d., 1971; Így élt a szabadságharc költője, életrajz, 1972; Petőfi romantikájának forrásai, tan., 1972; Mezítláb a szentegyházban. Cikkek Petőfiről és kortársairól, 1972; A nagy francia forradalom, tan., 1972; Borostyán a vándorszínész, d., 1973; Petőfi Sándor életrajza I., 1973; Így élt Napóleon, életrajz, 1975; Számadás az ünnepről, tan., 1975; A nemzet prókátora. Emlékezés Deák Ferencre, 1976; A kamasz álma. Önéletrajz cikkekben elbeszélve, 1984; Sajtó és szabadság, tan., 1986; 1956, cikksorozat [olaszra ford. Molnár Miklós], Róma, 1986 [Hungaricus álnéven]; Petőfi evangéliuma. A költő és a francia forradalmak, 1989; Az 1956-os felkelés okairól és tanulságairól [Hungaricus álnéven], 1989; A szibériai métely: Egy Petőfi-legenda feltámadása és újbóli elhantolása, 1990; A költő kardjai. Petőfi a forradalomban, 1991; Gyermekkorom csendőrországban. Rapszodikus töredék, 1991; "...agyon akart verni a magyar nép..." Adalékok Petőfi választási megbuktatásához, 1993; Egy bűnös szatíra, 1995; Vácott voltam Afrikában. Emlékeim az 1956 utáni terrorkorszakból, 1996.
[MIL,ÚMIL,KMIK,KK94,KK96,MIB8,HungÉrt1990-93,OSZKK]
(Kézdivásárhely, Maros-Magyar Aut. Tart., 1965. ápr. 7.): író, költő, szerkesztő. [ROM]
Az Ars poetica pályázat versdíja (Nagyvárad) 1987; Ifjúmunkás c. hetilap költői díja 1988; A Ro. Írószövetség Debüt-díja 1996; Sziveri János-díj [megosztva másokkal] 1996.
M.: Parázskönyv, v., Kvár, 1995; Ütköző, v., Mvh., 1996; Udvartér-regény, elb., 1997.
(Szatmárnémeti, 1909. jan. 9.-Bp., 1989. júl. 6. {7.*ÚMIL,MÉL4}): író, újságíró.
A Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozata 1951, 1952; A Magyar Népköztársaság Sportérdemérem arany fokozata 1952; Munka Érdemrend 1963, arany fokozata 1969; Ezüst Sün-díj (Szófia) 1967; Aranytoll 1979.
M.: A WM-rendszer, labdarúgó szakkönyv, 1941; Kő kövön..., szatirikus r., 1947; Tizenhat nap. A helsinki olimpia története, 1953; Kilencven perc. A londoni 6:3 története, 1954; A sakál hálája, szatirikus mesék, 1957; A világ közepe, szatírák, 1957 {1962*KMIK}; Le az olvasókkal!, szatírák, 1960; Homo sapiens, szatírák, 1963; Isten veled, atomkor!, szatirikus r., 1965; Mindenféle híres emberek, aforizmák, magán- és közmondások, rövid életrajzok, 1966 [2. bőv. kiad., 1984]; Emberi lélek, kisr.-ek, 1967; Budapestszkij karakter, humor-kötet, Moszkva, 1968; Ki mondta, hogy ezek versek?, v., 1970; Napóleon. A "csodálatos kaland", életrajzi r., 1976; Lobogóm Homérosz!, v., 1978; Napóleon utókora, r., 1979; Selgas, r., 1980.
(Bp., 1926. máj. 28.): szerkesztő, műfordító.
Műford.: J. D. Bernal: Tudomány és történelem, 1963; B. Davidson: Az újra felfedezett ősi Afrika, 1965; Parkinson újabb törvényei [Szász Imrével], 1965; U. Gregor-E. Patalas: A film világtörténete [Pődör Lászlóval], 1966; N. Halász: Dreyfus kapitány. Egy tömeghisztéria története, 1967; A. Jacoby: Senor Kon-Tiki, 1968; J. D. Bernal: Az élet eredete, 1971; R. Hough: Felkelés a "Potyomkin" páncéloson, 1971; E. Huxley: E fényes Eldorádó a déli ég alatt, 1971; E. Jones: Sigmund Freud élete és munkássága, 1973; G. H. Mead: A pszichikum, az én és a társadalom szociálbehaviorista szempontból, 1973; G. Myrdal: Korunk kihívása: a világszegénység, 1974; R. Hoggart: Művelődés, gondolkodás, szokások, 1975; D. Pryde: Most már eszkimó vagy!, útleírás, 1976; W. G. Sumner: Népszokások, 1978; D. Popov: Kettős ügynök voltam, 1979; M. Goldsmith: Fréderic Joliot-Curie, 1979; R. Collier: Dunkerque homokja, 1980; G. Kade: A nagy mítosz, avagy "A szovjet veszedelem" legendája, 1980; G. Psuhoundakes: A krétai futár, 1981; E. M. Nathanson: A piszkos tizenkettő, r., 1982; C. Ryan: Messze volt a híd, 1982; E. Deighton: Vadászrepülők. Az angliai légicsata története, 1983; A. MacLean: Őfelsége hadihajója, 1984; D. Howarth: Az Armada pusztulása, 1984; L. Mumford: A város a történelemben, 1985; A. Hailey: Autóváros, 1986; R. Ludlum: Csak tanú ne maradjon!, r., 1988; L. Uris: Meghalsz, tengerész!, 1988; L. Iacocca: Egy menedzser élete, 1988; A. MacLean: Randevú az arannyal, r., [Fencsik Flórával] 1989; R. Ludlum: A fantom. A Bourne-rejtély, bűnügyi r., 1989; N. Lewis: Nápoly, 1944, 1989; T. Harris: A vörös sárkány, bűnügyi r., 1990; B. Reiss: Halálbrigád a Captains szigeten, 1991; R. Holmes: A háborúk világtörténete, 1992; I. Adizes: Vállalatok életciklusai, 1992; I. Wallace: A mindenható, 1992; I. Wallace: A mindenható, r., 1992; Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között, visszaeml., 1992; I. Levin: A brazíliai fiúk, r., 1987 [1993]; Deák István: Volt egyszer egy tisztikar, 1993; S. P. Huntington: A katona és az állam, 1994; S. Peresz: Az új Közel-Kelet, New York-Bp.-Jeruzsálem, 1995; J. Le Carré: Az áruló, r., 1995; D. Spoto: Marilyn Monroe, életrajz, 1996; W. Gordon-R. Langmaid: Kvalitatív piackutatás, 1997; I. Melmen-D. Raviv: Igaz barátok. Az amerikai-izraeli szövetség valódi története, 1997; L. Spencer: Remény, r., Debrecen, 1997.
(Körösmező, 1894. ?-Bp., 1972. dec. 8.): író.
A Magyar Népköztársaság Érdemérem 1946; Munka Érdemrend 1964.
M.: Többet ésszel..., jelenet, 1934; Bábel, d., 1934; Hóvirág tanár úr, d., 1935; Vágta, d., 1936; Farkasvér, r., 1943 {1940*ÚMIL,MÉL3}; Néró, d., 1942; Potemkin, d., 1942; Mária!, r., 1942; Hajnal előtt, r. [194?] {1943*ÚMIL,1945*MIB6}; Pilátus, d., 1947; Írók, d., 1954; Kleopátra három éjszakája, történelmi szatíra, 1957; Princesszin, d., 1959; Boszorkányok pedig nincsenek, d., 1963; Madách, d., 1965; Felkai Ferenc három drámája, 1966.
[MIL,MÉL3,ÚMIL,KMIK,MIB6,OSZKK]
(Bp., 1920. dec. 8.): pedagógus.
A neveléstud. kandidátusa 1973, doktora 1994.
M.: Eötvös József válogatott pedagógiai művei, 1957; Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége, 1979; A munkásság művelődési törekvései a dualizmus korában, 1980; Neveléstörténeti dolgozatok a dualizmus korából, 1983; Eötvös és Trefort, 1988; A budapesti zsidó fiú- és leánygimnázium története, 1992; Magyarország oktatásügye a millennium körüli években, 1994.
(Bp., 1922. ápr. 2.-? 1997. ápr.): orvostörténész.
Az orvostud. kandidátusa 1980.
M.: Fehér kocsin kék fény, 1966; Hajnali szirénaszó, emlékezések és kommentárok 1972-1995, 1996.
Felleg György [Nehemia Pelleg]
(Szombathely, 1919. jún. 30.): költő. [1941-től Palesztina]
A Magyar Zsidóság Szellemi Értékeinek Megőrzésére Alakult Emlékbizottság Irodalmi Díja 1990.
M.: Lobogj te dal, v., Tel-Aviv, é. n. [1960]; Ön is már rácsok mögött van?, tárcák, elb.-ek, karcolatok, humoreszkek, 1993.
[MEIL,Borbándi,KK92,KK94,KK96]
(Pozsony, 1963. nov. 20.{Jóka}): költő. [Szlovákia]
M.: Áramszünet, v., Pozsony, 1990; Égig érő vadkörtefák, Dunaszerdahely, 1997.
[CSMIL]
(Bp., 1936. jún. 25.): író, újságíró.
M.: Két utca lakója, elb., Szeged, 1960; Az élet vidám dolog, elb., Szeged-Bp., 1963; Akvárium, r., 1966; Tíz nap vidéken, kisr., elb., 1967; Vetkőztető, kisr., 1970; Lili utazásai, r., 1973; Májustól májusig, kisr., elb., 1974; Bezzeg a más gyereke!, humoreszkgyűjtemény, 1974; Dokumentumok U. M.-ről, r., 1975; Az igazi nagy nő, r., 1976 [németül: Berlin, 1982]; A negyedik segéd monológja, r., 1978; Egy bizonyos Remény utca, elb., 1979; Egy regénye mindenkinek van, portrék, 1979; Az elhallgatás, r., 1982; A hagyaték, r., 1983; Bolondériából Harmóniába, meser., 1983; Itt járt a házmesterné, elb., 1985; Magántörténet, r., 1987; Szégyen, r., elb., 1987; Grófnő a répaföldön, ifj. r., 1990; Levélária, r., 1993.
[MIL,KMIK,KK90,KK92,KK94,KK96, MIB8,ÚMIL]
(Bp., 1928. febr. 21.): műfordító.
M.: Libikóka, vál. publ. írások, 1995.
Műford.: A. MacLean: Randevú az arannyal, két regény [Félix Pállal], 1989; P. Caine: Vírus, r., 1991; M. Z. Lewin: A néma ügynök, bűnügyi r., 1990; A. Hailey: Nagyfeszültség, r., 1990; M. H. Clark: A leselkedő, bűnügyi r., 1990; P. Anderson: Majd ha az Orion fölszáll, fant. r., 1990; P. Gosling: A párviadal: Kobra, bűnügyi r., 1990; N. Marsh: Fény kialszik!, r., 1990; E. M. Nathanson: Egy piszkos háború, r., 1991; S. King: A holtsáv, r., 1991; T. Wolfe: Hiúságok máglyája, r., 1991; D. Steel: Titkok, r., 1992; D. Morrell: Testőr, bűnügyi r.,1992; A. Christie: Ellopott gyilkosság, bűnügyi r., 1992; H. Milne: Bhagwan, a bukott isten, 1992; S. Llewellyn: Vakhajózás, bűnügyi r., 1992; R. Cook: Agymosás, r., 1992; D. Steel: Titkok, r., 1993; J. Hart: Kárhozat, r., 1993; J. Hart: Gyűlöllek, r., 1993; S. MacLaine: Találd meg önmagad, r., 1993; S. Harrison: Francia vakáció, r., 1993; D. Francis: Tétre, helyre, befutóra, r., 1993; M. Crichton: Zaklatás, r., 1994; P. Carr: Szerelemből született, r., 1994; V. C. Andrews: A reggel titkai, r., 1994; V. C. Andrews: Árnyékból a fényre, r., 1995; W. J. Broad: Teller háborúja. Az USA csillagháborús tévútjának szigorúan titkos története, 1996.
[MNBCD]
(Zalaegerszeg, 1911. aug. 24.-Bp., 1985. okt. 29. {nov. 6.*MÉL4}): író.
M.: Őszi muzsika, r., 1941; Vigyázz reám!, r., 1942; Ha száműzik a szerelmet, r., 1943; Két boldog hét, d., 1944; Nászinduló, r. [1944]; Sok katona és nyúl fagyott meg a mezőkön, elb., 1945; Szombat délután, egyedül, elb., 1968; Az ég teteje, r., elb., 1971; A halott cápa, elb., 1974; Séta a szivárványon, kisr., elb., 1974; Két szék esőben, elb., 1981.
Fényes Mária [eredeti név: Németh; álnév: Mary Bright]
(Miskolc, 1918. aug. 8. {Harsány*Borbándi; szept.*HUNG}): író, szerkesztő. [1959-től USA]
Árpád-ezüstérem 1970; Árpád-aranyérem 1979.
M.: Örök ifjúság, élmények és elb., Los Angeles, 1969; Kacagó ária, humoreszkek és elb., Los Angeles, 1977; Átkozott szépség, r. [Mary Bright néven], Los Angeles, 1979, Bp., 1990; A krőzus felesége, r., Los Angeles, 1982.
(Kaplony, Szatmár vm., 1919. jan. 10.-Nagykároly, Szatmár vm., 1994. szept. 25.): költő, műfordító. [ROM]
M.: Tavaszi szőlővessző, v., Bk., 1966; A világ benépesítése, v., Kvár, 1971; Sors, virággal, v., Kvár, 1982.
Műford.: Román balladák, Bk., 1960; O. Cazimir: Megérkezett Télapó, v., Bk., 1964; Román népdalok, Bk., 1966; M. Eminescu: Mesék, Bk.-Bp., 1986.
(Bp., 1929. júl. 28.): irodalomtörténész, kritikus.
Az irodalomtud. kandidátusa 1960, doktora 1976; Szocialista Kultúráért 1962; Felszabadulási Jubileumi Emlékérem 1970; JA-díj 1985.
M.: Az Auróra. Egy irodalmi zsebkönyv életrajza, tan., 1955; Reformkori irodalmunk az egykorú orosz sajtó tükrében, tan., 1959; Kisfaludy Sándor, tan., 1961; Új arcok - új utak, tan., kritikák, 1961; A magyar irodalom története III., társszerző, 1965; Két évtized, tan., 1968; Haza és tudomány, tan., 1969; Eötvös József kiadatlan írásai, szerk., 1971; Nemzet, nép - irodalom, tan., 1973; Kölcsey Ferenc: Válogatott művei, s. a. r., 1975; Eötvös József: Arcképek és programok, s. a. r., 1975; Az irodalom respublikájáért. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830, 1976; Vas István, kismonogr., 1976; Figyelő szemmel, tan., 1976; Eötvös József: Reform és hazafiság I-III., publ. írások, s. a. r., 1978; Magyarország és emberi egyetemesség. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, {Magyarság és emberi egyetemesség*ÚMIL} 1979; A magyar sajtó története I., társszerző, 1979; A magyar kritika évszázadai. Irányok. Romantika, népiesség, pozitivizmus I-II. [Németh G. Bélával és Sőtér Istvánnal], 1981; Haza s emberiség. A magyar irodalom 1815-1830, tan., 1983; Bajza József elfeledett írásai, szerk., 1984; Eötvös József: "Neveljünk polgárokat...", szerk., 1984; A reformkor prózairodalma, s. a. r., 1986; Valóságábrázolás és eszményítés, 1990; Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly válogatott költeményei, szerk., 1994; Babits Mihály: A gólyakalifa, r., s. a. r., 1994; Babits Mihály: Két regény, s. a. r., 1995; Eötvös József: A falu jegyzője, r., I-II., s. a. r. [F. Knoll Magdával], 1995; Kemény Zsigmond: Férj és nő, r., s. a. r., 1996; Babits Mihály: Halálfiai. I-II., r., s. a. r. 1997; A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon, 1997.
[MIL,KMIK,MTAA,KK90,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]
Fenyő Miksa [álnév: Balassi Menyhért]
(Mélykút, 1877. dec. 8.-Bécs, 1972. ápr. 4.): kritikus, szerkesztő. [1953-tól USA, 1970-től Ausztria]
M.: Casanova, esszé, 1912; Hitler, 1934; Az elsodort ország. Naplójegyzetek 1944-1945-ből, 1946 [2. jav. kiad. 1986]; Följegyzések a "Nyugat" folyóiratról és környékéről, Niagara Falls (Ontario) {New York*Borbándi}, 1960, átdolgozva: Feljegyzések és levelek a Nyugatról [kiad., bev., jegyz. Vezér Erzsébet], 1975; Ami kimaradt az Odysseából. Útiemlékek, önéletrajz, regény, útinapló, München, 1963; Chorin Ferenc emlékezete 1879-1964, New York, 1964.
[ÚMIL,Borbándi,MEIL,OSZKK,MÉL3]
(Bp., 1952. dec. 12.): műfordító.
Műford.: N. de Buron: Ki a csuda ez a fiú? [Hársing Lajossal] r. [1992]; J. Higgins: Vihar-fok, r., 1994.
[MNBCD]
(Kaposvár, 1932.): költő, illusztrátor.
Krúdy Gyula-emlékérem 1990.
M.: Dimbes-dombos táj, 1990; Emlékek közt járva, v., 1992; Zichy Mihály, kismonogr., 1997.
(1928): író, műfordító.
M.: Zemplén a reformkorban, Sátoraljaújhely, 1982; Írók, művek, tanulmányok, Sárospatak, 1991 [2. jav., bőv. kiad., Nyíregyháza, 1994].
Műford.: P. James: ...és kiveté hálóját a gonosz, r. [Kardos Krisztinával], 1991.
[MNBCD]
(Hódmezővásárhely, 1946. jan. 31.): költő.
M.: Szívverések, v., 1979; A sárkányrepülő, v., 1988; 1956, v., Hódmezővásárhely, 1989; Időmalom, v., Hódmezővásárhely, 1994; Isten és ember. Prózai írások, 1997.
(): író.
M.: Paráznák és szoknyapecérek, elb, 1988; Mátyás király fekete serege, ifj. r., 1990; Katonahistóriák Mátyás király korából, 1990; A király meztelen. Pajzán históriák Hunyadi Mátyásról, 1991.
[MNBCD]
(Moholgunaras, 1954. okt. 28.): költő, esszéíró. [JU/MO]
Sinkó Ervin-díj 1977.
M.: Ezüstpatkányok áttetsző selyemzónákon, v., Újvidék, 1978; Kollapszus, v., Újvidék, 1988; EX-évkönyv, szerk. [Losoncz Alpárral], Újvidék, 1990; A Káosz angyala, v., 1994; Buzz off! Kollázsok Újvidék 1984-Veszprém 1994, Veszprém, 1994; Auer Lipót. 1845-1930, kismonogr. [Géczi Jánossal, Rákos Miklóssal], Veszprém, 1995.
(Vámoscsalád, 1915. ápr. 19.-Köln, 1970. márc. 15.): költő, író. [NO]
M.: Fatornyos kisfalu, Eger, 1942; Liliomos királylány. Szent Margit-antológia, szerk., 1944; Sasok és kulik, v., 1945; Isten tenyerén, v., 1946; Fra Angelico, tan., 1947; A Rábaköz, tan., Vác, 1947; A dómok énekelnek, tan., v., 1947; Magyar karácsonyfa, Bonn, 1949; A miniatür, Köln, 1950; Svájci képeskönyv, Köln, 1950; Szépek szépe, v., Köln, 1950; Tündöklő Róma, útirajz, Köln, 1950; Neue Ausgrabungen in Ungarn, Köln-München, 1951; Die soziale Frage in der modernen Kunst, Bonn, 1951; Aranyszív, v., New York-Köln-Sydney, 1951; Naplójegyzetek. 1932-1952, Hamburg, 1952; Sursum Corda! Emigrációs vademecum, Köln, 1952; Szárnyas igék, előadások, Hamburg, 1952; Óceánok partjain, v., Köln, 1956; Kölntől Kölnig, úti élmények, München, 1958; Szentföld, útleírás, Buenos Aires, 1959; Mein Vaterland Europa, tan., Köln-Detroit-Bécs [1960 után]; Szétszórt magyarok a felhőkarcolók alatt, München [1962]; Panoráma, v., München, 1961; A dominóvár, karcolatok, Köln-Detroit-Bécs [1965 és 1969 között].
Műford.: P. Calderon: A nagy per, d., Köln, 1952.
(Bp., 1935. okt. 11.): író, költő, irodalomtörténész. [1964-től Puerto Rico/MO]
Del Duca-díj [Franciao.] 1961; Saint-Exupéry-díj [Franciao.] 1964; Az Év Könyve Jutalom 1993; JA-díj 1995; Márai Sándor-díj 1997.
M.: Contacts. Trois essais sur les influences franco-hongroises et hungaro-françaises de 936 á 1956, esszék, Strasbourg-Dijon, 1958-1960; L'île sous l'eau, elb., Strasbourg, 1960; Famine au Paradis, elb., Strasbourg, Párizs, 1962; Látószeműeknek, v., Strasbourg {München*Borbándi,KMIK}, 1962; Tizenhárom töredék, v., Rio Piedras {München*Borbándi}, 1964; Avant l'orage, színmű, h. n., 1964; Hét szűk esztendő 1958-1964, rajzok, riportok, krónikák, Rio Piedras, 1964; Futószalagon, elb., München, 1965; Le seul jour de lannée, elb., Párizs, 1967; L'oeuvre hispanoaméricaine de Zsigmond Remenyik, Strasbourg, 1969, The Hague-Párizs, 1975 {Párizs-La Haye*Borbándi; Den Hague-Párizs*MEIL}; Nemezio González egyetemi tanár beszéde a Fekete-erdő állataihoz, elb., Párizs, 1970; Chica, Claudine, Cali, trois filles dans le monde, elb. {r.*ÚMIL}, Párizs, 1973; Itinéraires, elb., Párizs, 1973; Valenciánál a tenger, szövegek, München, 1975; Saldo a medio camino, elb., Burgos, 1976; Fantômes magnétiques, elb., Párizs, 1979; La ferme de l'étang, mese, h. n., {Chicago*Borbándi,MEIL}, 1982; A mosoly albuma, elb., London, 1982; Mamuttemető. Magyarok a trópusokon, kisr.-ek {elb.*Borbándi,KK96}, Chicago, 1982; Youri, r., Párizs, 1983; Nyugati magyar széppróza antológiája, 1982., vál., szerk., Bern, 1983; Az elveszett gyermek, elb., Chicago, 1984; Hors jeu, elb., Párizs, 1986; A vadak útján, elb., Chicago, 1986; Szerecsenségem története, r. és elb., 1988; Furcsa, idegen szerelem, vál. elb., 1990; Üzenőfüzet, elb., 1991; Szomorú szigetek. Vadnyugati napló, 1958-1988, 1992; Mémoires d'un exil terminé, elb.-ek, 1992; A francia vőlegény, elb., 1993; Távlattan. Visszaemlékezések, publicisztika, tanulmányok, kritikák, tárcák, Miskolc, 1994; Az amerikai telefon, elb., 1996; Entre chien et loup, elb., 1996; Könyvészeti jegyzetek. 1959-1996, 1996; Quatro poetas de Puerto Rico, vál. [ford. Pál Ferenc], 1996.
[KMIK,MEIL,Borbándi,KK90,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]
(Bp., 1912. okt. 5.-Oxford, 1993. okt. 7.): író, történész. [Puerto Rico/Anglia]
Lehel Irodalmi Pályadíj kétszer (Magyar Máltai Lovagok Szövetsége).
M.: Közép-Európa, tan., 1940; Giotto, 1941; Mi magyarok, tan., 1941; Az istenkeresők, az Árpád-ház története, 1942; A Szentgáliak, r., 1943; A menekülők, r., 1944; El problema de Burgundia, különnyomat, Mendoza, 1948; Un estudio de taller, Mendoza, 1948; Tres Retratos, Buenos Aires, 1949; Lo demoniaco en "poesia y verdad" de Goethe, Mendoza, 1949; Ahnen und Schicksal. Geschichtsforschung und Genotropismus, München, 1955; A sehonnai, elb., München, 1957; Apollo. El problema de sus amores, Köln, 1957; Studien zur ungarischen Frühgeschichte. 1. Lebedia. 2. Álmos [G. Vernadskyval], München, 1957; Magyar történelem, tankönyv [Miskolczi Gyulával, Gallus Sándorral és Szász Bélával], Buenos Aires, 1957; Tschingis Khan, Reinbeck bei Hamburg, 1958; El simbolo del macrocosmos en el juicio final de Miguel Angel y la tradición medieval, Puerto Rico, 195?; El torno al pensar mítico. Neuve variaciones sobre el tema del mito en folklore, arte, poesia e historia, Berlin, 1961; En tono al pensar historico, Puerto Rico, 1961; Magyar portyák ibér földön 1943-1957, útleírás, München, 1962 {1963*ÚMIL}; Die Mythologie der Ungarn, 1963; El Emperador Carlos V., Puerto Rico, 1964 [németül: Tübingen, 1966]; Historia de Hungría. { Historia da Hungaría*ÚMIL,MEIL} Un pueblo entre Oriente y Occidente, Madrid, 1967; Karl V. und sein Bild bei Sandoval, Köln-Graz, 1968; Der heilige Kaiser: Otto III. und seine Ahnen, Tübingen, 1969; Pázmány, az államférfi, tan., Róma, 1970; Mytische Gestalt und heroisches Epos, Berlin, 1970; Itália és az északi ember, I-II., esszék, München, 1976, III. kötet [Rómában, Berlinben és Szicíliában 1936-ban, 1939-ben és 1940-ben alcímmel], München, 1979; Relatión sobre la última travesia del emperador Carlos el Pobre, en cuyo imperio no se ponia el sol, Madrid-Palma de Mallorca, 1976; Kun László siratása, r., München, 1977, Bp., 1989; Philipp II. Grösse und Niedergang der spanischen Weltmacht, életrajz, Wiesbaden, 1977 {Madrid-Palma de Mallorca*MEIL} [spanyolul: Barcelona, 1988]; Carneval y Revolución y diecinueve ensayos más, Puerto Rico, 1977; Die "Grosse Generation" des Avizischen Hauses in geneologischer und soziologischer Sicht, Berlin, 1978; Magyarország romlása, 1490-1526, Róma, 1979; Neue Monographien über die Geschichte der Hunnen [Bogyay Tiborral], München, 1979; Az ellenszegülők. Apám és nemzedéke, 1855-1919. A Délszigeten, 1977-ben és 1978-ban, r., San Francisco, 1980; Die Arpaden, Berlin, 1981; A baklovagok {baklovasok*ÚMIL}, r., Bécs, 1983; Die hispanischen Königsgesta. Portugiesische und spanische Geschichtsschreiburg im Zeitalter der Renaissance, Frankfurt am Main-Bern, 1984; Don Carlos und Philipp der Zweite. Der Konflikt der Generationen im spanischen Königshaus, Berlin, 1984; Országok úrnője. A magyar Anjouk kora 1307-1387, Róma, 1985; Az ünneprontók, r., Boardman OH, 1989; Góg és Magóg. A birodalom végnapjai {A birodalom végórái*MEIL}, tört. r., 1990; A két-hitűek. Családregény, Sopron, 1992; Az álarcosok [előszó Varga Katalin], 1992 [1. kiadásának címe: A Szentgáliak. - Folytatása: A menekülők].
[KMIK,MEIL,KK94,Borbándi,ÚMIL,MNBCD]
FERENCZ GYŐZŐ [álnév: Zalai Ferencz Győző]
(Bp., 1954. ápr. 4.): költő, műfordító.
Az Európa Kvk. Nívódíja 1986, 1991 [Novák Györggyel megosztva] 1992; Graves-díj 1987; A Soros-alapítvány díja 1989; Forintos Díj 1990; Déry Tibor-jutalom 1990; A Szépirodalmi Kvk. Nívódíja 1990.
M.: Ha nem lenne semmi nyom, v., 1981; George Szirtes versei, vál., 1987; E. Dickinson versei, vál., szerk., 1989; Omlásveszély, v., 1989; Donne, Milton és az angol barokk költői, versant., vál., szerk., 1989; Amerikai költők antológiája, vál., szerk., 1990; Petőfi Sándor: Válogatott versek, vál. [s. a. r. Kiss József], 1991; R. P. Warren: Az idő halála, v., vál., 1991; Babits Mihály: Válogatott versek, vál. [s. a. r. Kelevéz Ágnes], 1992; József Attila: Válogatott versek, vál. [s. a. r. Stoll Béla], 1992; Hang szólít. Isten-kereső versek a huszadik század világirodalmából, szerk. [Bojtár Endrével, ford. Ágh István], 1993; Két ív, v., műford., 1993; Vörösmarty Mihály: Versek, vál. és szómagyarázatok [s. a. r. Martinkó András], 1993; Két ív. Versek, műfordítások, bibliofil kiad., 1993; Radnóti Miklós: Válogatott versek, vál. [s. a. r., Réz Pál], 1994; Gyakorlati verstan - verstani gyakorlatok, tankönyv, 1994; Magamtól egyre messzebb, vál. és új v. 1973-1997, Békéscsaba, 1997; A költészet mechanikája. Verselemzések, 1997.
Műford.: J. Donne: Negatív szerelem, v., vál. és ford., 1987; J. Berryman: Henry sorsa [Jánosy Istvánnal], v., 1988; R. D. Laing: Beszélgetések gyerekekkel, 1988; E. A. Poe: Túl életen és halálon [Babits Mihállyal, Pásztor Árpáddal], 1989. [KMIK,KK90,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,KKH,MNBCD]
(Kászonimpér, Csík m., 1948. szept. 28. {Kászonaltíz* ROMIL}): költő. [ROM]
M.: A hetedik évad, v., Bk., 1979; Gyalogszekér, v., Csíkszereda, 1995; Történetek a hadifogságból. Hatvan székely hadifogoly, szerk., utószó, Csíkszereda, 1996.
Műford.: A. Orleanu: Csillagos homlokú vitézek, Bk., 1978.
[ROMIL]
Ferencz László [családnév: Fenyves]
(Arad, Arad vm., 1911. jún. 15.): szerkesztő, író, műfordító. [ROM]
M.: A nürnbergi per, pamflet, Temesvár, 1945; Hályog, egyfelv., Temesvár, 1956; A hozományvadász, komédia, Bk., 1957; Árnyék, d., Bk., 1957; Az utolsó éjszaka, színmű, Bk., 1964; Poronty, vígjáték, Bk., 1965.
Műford.: Modern orosz elbeszélők [Fenyves László néven], Temesvár, 1944; H. Stancu: A félhold árnyékában, r., Bk., 1971; P. Bojan: Az én időmben, visszaemlékezések, Bk., 1973; Valaki tüzet kér. Romániai német elbeszélők, vál., Bk., 1973; C. Duică: Jött egy ember, dr., Bk., 1975; Fiúk könyve [Fenyves Ferencz László néven Rácz Aladárral], Bk., 1976; Tűzijáték. Román szatirikus-humoros írások, vál., Bk., 1978; Fl. N. Năstase: Az élet sodrában, elb., Bk., 1979; N. Jianu: A mélyből, r., Bk., 1979.
Ferencz S. István ->Ferenczes István
Ferencz Zsuzsanna [Jagamas Ferencz]
(Kolozsvár, 1943. nov. 20. {1947* RMKK}): író, újságíró. [ROM]
"Hoffnung für Ost-Europa"-díj (Lübeck) 1997.
M.: Sok a fal, elb., Bk., 1969; Pillangó a volánon, elb., Kvár, 1978; Ma, tegnap, tegnapelőtt, r. {v.*ÚMIL}, Bk., 1981; Molnár József, képzőműv. kismonogr., Bk., 1982; Szoba kiadó, elb., Bk., 1985; Szépjó utca és Annamari avagy pingálástól hóhullásig, gyr., Bk., 1985; Pöszi, a kommunista örömök lánya. Élettörténet magnófelvételről, Nagyvárad, 1997.
Műford.: A. Hauser: Adolf Sommer megidézése, kisr. [Jagamas Ferencz Zsuzsanna néven], Bk., 1970; R. Wagner: Román különúton. Jelentés egy fejlődő országból, Bk., 1996.
[ROMIL,MIB8,ÚMIL,KMIK,RMKK,KKACs]
Ferenczes István [Ferencz S. István 1980-ig]
(Csíkpálfalva, Csík m., 1945. jan. 1. {jún.*KMIK,ROMIL}): költő, újságíró. [ROM]
A Marosvásárhelyi Írói Egyesület Díja 1986; A Berzsenyi Társaság Díja 1988; A Látó c. folyóirat nívódíja 1993; Szabó Zoltán-díj 1994; Az MTI-PRESS tárcapályázatának III. díja 1994; A MÚRE különdíja 1994.
M.: Nyári vándorlások, v., Bk., 1972; Utolsó kenyér, v., Bk., 1978; Ki virággal megveretett, v., Bk., 1984; Mikor Csíkban járt a török, gyv., Bk., 1986; Megőszülsz mint a fenyvesek, v., Bk., 1988 {1987*KMIK}; Indián a Hargitán, gyv., Bk., 1990; Hó hull örök vadászmezőkre, v., Székelyudvarhely, 1992, Bp., 1996; Székely apokalipszis, Csíkszereda, 1994 {1995*}; Gyásztól gyászig {Gyártól gyárig*RMKK}, tárcák, Csíkszereda, 1994; Félidő, félpokol, v., Mvh., 1994; Ordasok tépte tájon, rip., elb., Csíkszereda, 1997.
(Balmazújváros, 1931. jan. 6.-Szeged, 1989. máj. 8.): néprajztudós.
A történelemtud. (néprajz) kandidátusa 1968.
M.: Az ördöngős kocsis alakjának néhány kérdése, Debrecen, 1957; Bocskai István és szabadságharcának emléke, Debrecen, 1962; Farsangi dramatikus játékok Szatmárban, monogr. [Ujváry Zoltánnal, Műveltség és Hagyomány IV. köteteként], 1962; Mondaterminológiák és műfajkritériumok, Szeged, 1966; Történelem, szájhagyomány, mondahagyomány, 1966; Fordulj kedves lovam..., népköltési gyűjt., bev., jegyz., társszerző [Molnár Mátyással], Vaja, 1972; Ráolvasások, archaikus népi gyógymódok a Maros mentéről, Szeged, 1977; Egy anekdotakör tanulságai, Szeged, 1980; Táltosok, javasok, tudósok a tiszaháti és felsőtiszai néphitben, Szeged, 1981; Tiszaháti és felsőtiszai néphit és népszokások, Szeged, 1982; Tiszaháti és felsőtiszai történeti népmondák, Szeged, 1984; Farsang [Ujváry Zoltánnal], Debrecen, 1990.
[MÉL4]
(Bp., 1937. jan. 9.): irodalomtörténész, kritikus.
Az irodalomtud. kandidátusa 1977, doktora 1993; Maurice Carême-díj 1991; A M. Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1997.
M.: Éluard, kismonogr., 1970; Krúdy Gyula: Az ördög alszik, elb., s. a. r., 1972; Studies in Eighteenth-Century Literature [Szenczi Miklóssal], 1974; Voltaire-problémák, esszé, 1978; Sőtér István, kismonogr., 1979; Illyés Gyula: Amikor az óceán partjára jutottam, vál. v., szerk., 1980; Babits Mihály: Messze... messze, vál. v., szerk., 1981; Kölcsey Ferenc: Minden órám, vál., szerk., 1984; Kazinczy Ferenc: A nagy titok. Versek, műfordítások, memoárok, levelek, vál., szerk., 1986; Én Kassák Lajos vagyok, életrajz, 1987; A remény zuhatagja. A felvilágosodás változatai, tan., 1988; Maurice Carême, 1992; Molière: Tartuffe, avagy a képmutató. Vígjáték, s. a. r. [ford. Vas István], 1993; Voltaire: Candide, s. a. r. [ford. Gyergyai Albert], 1993. A lélek tájképei, v. [belga költészet], szerk., 1997; Voltaire: Candide vagy az optimizmus, műelemzés, 1997.
[KMIK,MTAA,KK90,KK92,KK94,KK96,ÚMIL]
(Badaló, 1941. nov. 24.): költő. [Kárpátalja]
M.: Szívem volt már minden, v., Ungvár, 1979; Férfiidő {ikerkötet: Nagy Zoltán Mihály: Pírban, perben}, v., Ungvár, 1990.
[ÚMIL]
(): író.
M.: Pitypangkoszorú, r., Pozsony-Bp., 1991.
[MNBCD]
(Cegléd, 1926. máj. 14.): író.
M.: Csupafül, mesék, 1968; A "becsületes" megtalálók, mese, 1986 [németül: 1989]; A teknősbéka bánata, mese, 1987 [németül: 1989]; Az ezüsthegedű, mesék, 1987; Minibocs, meser., 1989; Csupafül 22 meséje, 1991; Az ispilángi rózsafa, mesék és v., 1991; Aranypofácska, mese, Szeged, 1997.
[ÚMIL]
Ficsku Pál [eredeti név: Gyulai Csaba]
(Debrecen, 1967. jan. 22.): író, költő.
Az Örkény-novellapályázat II. díja 1992.
M.: A video disznók esete és más történetek, ami egy regényből kimaradt, elb., 1995; Élni három nővel. Mai magyar gépmesék, 1997.
(Békéscsaba, 1930. dec. 19.): költő, író, szerkesztő.
Szocialista Kultúráért 1974; Békés Megye Közművelődéséért 1975; Békés Megye Művészeti Díja 1979; Darvas József-emlékplakett 1981; Békéscsaba Városért Emlékérem 1983; A Békéért Emlékérem 1987; A Munka Érdemrend arany fokozata 1987.
M.: A tanítómozgalmak kezdete Békéscsabán, tan., Békéscsaba, 1969; Ötvenhét vers [Sarusi Mihállyal, Sass Ervinnel], Békéscsaba, 1970; Csönd és szó között, vegyes ant. [Sass Ervinnel], 1972; Úton, üzemszociográfia, Békéscsaba, 1973; Háttal a térnek, v., Békéscsaba, 1976; Dvakrát jedenást básni, v. [szlovákul: Kormos Sándorral], Békéscsaba, 1976; Örvények fölött, v., Békéscsaba, 1979; Szavak, szíjostorok, v., Békéscsaba, 1980; A szavak udvarát kutatom, v., Békéscsaba, 1982; Szürke ég alatt, v., Békéscsaba, 1983; A torzó Messiás, d., Békéscsaba, 1983 {1987*KMIK}, bemutató: Gyula, 1981.
Műford.: J. Beňo: Egy gránátot a kutyának, ifj. r., Pozsony, 1971; J. Solovič: Harang torony nélkül, tört. d., Békéscsaba, 1984, Pozsony, 1985.
(Bp., 1961. aug. 3.): író, irodalomtörténész.
M.: Az ellenállás vize. Jegyzetek, kísérletek, portrévázlatok, 1993; A változás élménye [Szvatkó Pál írásai], s. a. r. [G. Kovács Lászlóval], Pozsony, 1994; Próbafelvételek a (cseh)szlovákiai magyar irodalomról 1918-1995 [Tóth Lászlóval], Pozsony, 1995; Koncsol László, kism., Dunaszerdahely, 1997.
[ÚMIL]
(Bp., 1960. júl. 13.): költő.
M.: Fékezett habzás, v., 1986.
(Beregszász, 1954. jan. 1. {2.*KMIK}): költő. [Kárpátalja, 1992-től MO]
M.: Vállalkozás az örömre, v., Ungvár, 1979; Idő-korongon, v., Ungvár, 1987; A lét dicsérete, v., Ungvár-Bp., 1991; Földközelben, v., Miskolc, 1993; Párkák. Hang, játék három önálló részben, d., Ungvár, 1994.
Finta László [eredeti név: Kőszegi F. László]
(Kovarc, Nyitra vm., 1938. febr. 22.): költő, író. [Szlovákia]
A Csehszlovák Rádió nívódíja 1982, 1983; A MATESZ nívódíja 1985; Az Irodalmi Szemle nívódíja 1990.
M.: Pogány passió, v., Pozsony, 1983; Lusta királyság, mesejáték, Komárom, 1985; Borsómese, Pozsony, 1994 [szlovákul: 1994].
(Bp., 1915. febr. 24.-Bp., 1995. márc. 6.): nyelvész, beszédtanár.
Ifjúsági Érdemérem; A Munka Érdemrend arany fokozata; A Szocialista Magyarországért.
M.: Beszédtechnika, 1955; A beszéd művészete, 1966; Retorika, 1975; A magyar beszéd stílusa [videofelvétel és magyarázó füzet] [1989].
[ÚMIL]
(1959): író. [Anglia]
M.: A béka segge alatt [ford. Bart István], 1994; A gógyigaleri, r. [ford. Széky János ], 1996.
(Bp., 1921. febr. 5.): történész, régész.
A történelemtud. doktora 1985; Kuzsinszky Bálint-emlékérem 1960; Ábel Jenő-emlékérem 1978; Rómer Flóris-emlékérem 1982; Réthy László-emlékérem 1985; Deák Dénes-emlékérem 1990; Móra Ferenc-emlékérem 1995; Maróth Károly-díj 1995; Széchenyi-díj 1997.
M.: Székesfehérvár, 1957; Gorsium, Szfvár, 1960; Il soggiorno di Caracalla in Pannonia nel 214., Róma, 1961; Gorsium, Szfvár, 1964; Ingenuus et Régalien Collection Latomus, Brüsszel, 1966; Die Laufbahn der Statthalter in der römischen Provinz Moesia Inferior, Weimar, 1966; Székesfehérvár [Császár Lászlóval és Papp Imrével], 1966; Gorsium, Szfvár, 1970; Les Syriens à Intercisa, Brüsszel, 1972; Gorsium - Herculia - Tác, 1973; La Pannonie sous Gallien, Brüsszel, 1976; Gorsium - Herculia, Szfvár, 1976; Der Geldumlauf der römischen Provinzen im Donaugebiet Mitte des 3. Jahrhunderts I-II., Bp.-Bonn, 1978; Pannonok évszázada [németül és angolul is], 1982; L'administration des provinces pannoniennes sous le Bas-Empire romain, Brüsszel, 1983; Honorific Titles of Roman Military Units in the 3rd Century, Bp.-Bonn, 1983; Pannónia régészeti kézikönyve, szerk. [Mócsi Andrással], 1990; Die römischen Inschriften Ungarns V. Intercisa, Bp.-Bonn, 1991; Die Verwaltung Pannoniens in der Römerzeit I-IV., 1993-1995; Székesfehérvár, Szfvár, 1997.
(Selmecbánya, Hont m., 1908. ápr. 12.-Punta Gorda, 1986. márc. 6.): költő. [1949-től USA]
M.: Felhők fölött, felhők alatt, v., Kvár, 1935; Vázlatok, v., Kvár, 1936; A kőtáblák összetörnek, v., Cham, 1946; Mélység fölött, v., Wulfen, 1948; Új versek, München, 1948; Virradat előtt. Hontalan magyar költők versei, szerk., München, 1948; Keserű gyökéren, v., New York, 1975; Venezuelai tollrajzok, v., Caracas, 1984.
Műford.: O. Şireagu: Krisztus árnyékában, prózavers, Kvár, 1938.
[KMIK,ÚMIL,MEIL,Borbándi,MÉL4,HUNG]
(Bp., 1945. máj. 17.): költő, műfordító, szerkesztő.
M.: Kettőspont, v., műfordítások, 1978; Idéző jelek, v., műfordítások, 1979; Hasadó anyag, v., alkalmazott szövegek, 1982; Képtelenkönyv, v., 1985 {1986*KMIK,KK96}; Jazz, v., műfordítások, 1986; Akupunktúra, v., 1989; Lehet. Válogatott, örökbefogadott és újabb versek, 1995; Dél után. Jelek és ábrák egy korsó cserepein, v., 1997.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD]
Fodor András [1947-ig Fodor Andor]
(Kaposmérő, 1929. febr. 27.-Fonyód, 1997. jún. 27.): költő, műfordító, író.
JA-díj 1956, 1973, 1981 {1980*ÚMIL}; Cirill és Metód-díj 1974; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1974; Radnóti-díj 1975; SZOT-díj 1983; Budapest Főváros Művészeti Díja 1986; Puskin-díj 1987 [SZU]; A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 1989; Az Év Könyve Jutalom 1991; Kossuth-díj 1992; A Széchenyi Akadémia alap. tagja [1992]; Péterfi-plakett, 1994.
M.: Hazafelé, v., 1955; Józan reggel, v., 1958; Európa, v., 1959; Tengerek, dombok, v., 1961; Fordul az ég, v., 1964; Arcom útjai, v., 1967; A csend szólítása, vál. v., 1969; Másik végtelen, v., 1970 {a szócikkben: 1971*ÚMIL}[bolgárul: Szófia, 1981]; Szólj költemény. József Attila élete és költészete, tan., 1971; Kettős rekviem, v., 1973 {1972*ÚMIL} A nemzedék hangján, tan., 1973; Az idő foglya, v., 1974; A barátság bére, v., Békéscsaba, 1974; Igor Sztravinszkij, tan., 1976; Vallomások Bartókról, esszék, versek, 1978; A bábu vére, v., 1978; Kélt újra jel, vál. v., 1979; Futárposta, esszék, 1980; Így élt József Attila, életrajz, 1980; Magunkat zengeni, v., Békéscsaba, 1980; Drugata bezkrajnoszt, vál. v. [bolgárul], Szófia, 1981; Kőnyomat, v., 1982; Szó, zene, kép, vál. és új esszék, 1983; Somogyi krónika, szövegtervezet egy oratóriumhoz, összeáll., Kaposvár, 1984; Reményfutam, v., 1985; Ezer este Fülep Lajossal, naplór., 1986; Elveszett évszak, v., 1987; Pünkösdi hírnök, v., 1989; Szülöttem föld, visszaemlékezések, tan.-ok, kritikák, 1990 {1991*ÚMIL}; Kollégium. Napló, 1947-1950, 1991; Meggyfa, v., 1992; A révkalauz lámpái, esszék, 1994; A hetvenes évek. (Napló 1975-1979), 1995; Megyek magam, v., 1996; Cingár Herkules. Emlékezés Fábián Zoltánra, szerk. [Mátis Líviával], 1996; Szomjúság zenére, esszék, 1997.
Műford.: A. Sz. Puskin: Ruszlán és Ludmíla, elb. költemény, 1950; Sz. J. Marsak: Kulipintyó, v., 1953; Sz. J. Marsak: Erdei vendég, v., 1955; H. W. Longfellow: Hiawata, hősköltemény, 1958; N. A. Nyekraszov válogatott versei, 1958; K. Biebl versei, 1959; Napraforgó, vál. v., 1967; P. K. Javorov: A kék köd órájában, vál. v. [Nagy Lászlóval], 1970; T. Różewicz: Megmenekült, v., 1972; A. Dalcsev: Őszi hazatérés, vál. v. [Kalász Mártonnal és Nagy Lászlóval], 1974; A. T. Tvardovszkij: Konok emlék, v., 1975; P. Larkin: Nászi szél, v., 1980; Mezsgyék, vál. v., 1980.
[MIL,ÚML,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,HungÉrt1990-93,KKH]
(Bp., 1943. máj. 2.): kritikus, esztéta, dramaturg.
A filozófiatud. kandidátusa 1975; Erkel Ferenc-díj 1988; Déry Tibor-jutalom 1990; Táncsics Mihály-díj 1992; Madách Imre-díj 1997.
M.: Zene és dráma, 1974; Operai napló, 1986; Petri György költészete, 1991.
(Dercen, 1950. okt. 6.): költő. [Kárpátalja]
M.: Széltükör, v., Ungvár, 1986; Erdőn, mezőn gyertyák, v., Ungvár-Bp., 1992; Fenyvesek árnyékában, vál. és új v., Bp.-Beregszász, 1997.
(Bp., 1920. márc. 16.): nyelvész. [NO]
A nyelvtud. kandidátusa 1956, doktora 1994.
M.: Mire jó a nyelvtudomány?, 1968; The Rate of Linguistic Change. Limits of the Application of Mathematical Methods in Linguistic, London-The Hague-Párizs, 1965; Pallas und andere afrikanische Vokabularien vor dem 19. Jahrhundert, Hamburg, 1975; Film Dubbing: Phonetic, Semiotic, Esthetic and Psychological Aspects, Hamburg, 1976; A Fallacy of Contemporary Linguistics, Hamburg, 1981; Introduction to the History of Umbundu. L. Magyar's Records (1859) and the Later Surces [A függelékben részlet "Magyar László délafrikai utazásai 1849-57. években" c. mű hasonmás kiadásából.], Bp.-Hamburg, 1983; Language Reform: History and Future I-II., szerk. [Claude Hagège-zsel], Hamburg, 1983, III. köt., Hamburg, 1984, IV-V. köt., Hamburg, 1989; Oláh Miklós Hungariája. Egy eddig ismeretlen kézirat és a magyar nyelvi adatok tanulságai, 1990.
(Zenta, 1943. szept. 9.): régész, muzeológus.
A történelemtud. kandidátusa 1982.
M.: Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből, 1973; Verecke híres útján. A magyar nép őstörténete és a honfoglalás, 1975; Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland, 1977; In Search of a New Homeland, 1982; Die grosse Wanderung der Ungarn vom Ural nach Pannonien, 1982; A magyarság születése, 1992; A Magyar Nemzeti Múzeum, szerk., 1992; Őseink nyomában. A vándorló, honszerző és kalandozó magyarok képes krónikája [Diószegi Györggyel, Legeza Lászlóval], 1996.
(Nagyilonda, 1898. ápr. 22.-Bp., 1973. okt. 7.): költő, író, újságíró, műfordító.
Baumgarten-jutalom 1934, Baumgarten-díj 1943; Kossuth-díj 1957; A Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1958; A Munka Érdemrend arany fokozata 1968, 1970; Tanácsköztársasági Emlékérem 1969.
M.: Lihegő erdők, v., 1927; Falevelekre írd!, v., 1931; Utóhang, v., 1935; Összhang nélkül, v., 1938; Jelenések évei, v., 1940; Fodor József Összes versei, 1942; Mérlegen, v. 1943-1945, 1945; Az Ember és a Hang, v., 1947; Boldog zendülés, v., 1949; Jelenések évei, vál. v. 1922-1949, 1957; Idők útján, v., 1958; Országutak énekei, v., 1960; A történelem sodrában, vál. tan., cikkek, 1961; Emberség tanúja, v., 1962; Szertelen ünnep, vál. v. 1922-1962, 1962; Emlékek a hőskorszakból, visszaemlékezések, 1964; Magam nyomában, v., 1965; Énekek napközben, v., 1966; Teremtő nyugtalanság, v., 1968; Emberek és állomások, visszaemlékezések, 1969; Nagy szelekben, v., 1971; Felkavart világ, visszaemlékezések [az Emlékek a hőskorszakból és az Emberek és állomások c. kötetek közös kiadása], 1972; Végtelen menet, v., 1973; Egy Plánta énekei és más versek, 1974; Egy költészet története, esszék, 1975; Tarts még, ragyogás, vál. v. [vál. Antal Gábor], 1978.
(Csíksomlyó, Csík m., 1927. dec. 7.): író, műfordító. [ROM]
A Ro. Írószövetség Díja 1966, Nagydíja 1982; Kulturális Érdemrend 5. fokozata 1966; A Ro. Akadémia Ion Creangă-díja 1983; A Hét Nívódíja 1994; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1998.
M.: Fehérfenyő, elb., karcolatok, Bk., 1954; Gyöngyvirágos puszta, elb., Bk., 1955; Fújja a szél, fújja, elb., karcolatok, Kvár, 1957; Táborozók, elb., Bk., 1959; Új barátok, ifj. elb., Bk., 1960; Jóska meg a sóska, karcolatok, Bk., 1962 {1961*ROMIL,KK96}; Elveszett egy kicsi leány, karcolatok, Bk., 1964 {1963*ROMIL}; Önarckép, kisr., Bk., 1964; Csipike, a gonosz törpe, mese, Bk., 1966 {1965*ROMIL}; Krónika, r., Bk., 1966; Mit gondol az öreg pisztráng?, elb., karcolatok, Bk., 1967; Csipike és Kukucsi, mese, Bk., 1968; Orbán Balázs nyomdokain, riportok [Beke Györggyel és Mikó Imrével], Bk., 1969; Szellemidézés, verses történelmi interjúk, Bk., 1969; Csipike, a boldog óriás, mese, Bk., 1970; A Büdösgödör, kisr., 1970; Nehézvíz, kisr., Bk., 1971; Bővizű patakok mentén, riportok [Beke Györggyel, Farkas Árpáddal, Kovács Györggyel], Bk., 1972; Megőrizlek, kisr., Bk., 1973; Csipike, az óriás törpe, Bk., 1974 [bolgárul: Szófia, 1990]; A felnőttek idegesek, kisr., Kvár, 1974; Mosóteknőben a világ körül, gyermektörténetek, Bk., 1976; Egy nap - egy élet, r., Bk., 1976; Tíz üveg borvíz. Tűnődés séta közben, kisr., Bk., 1979; Képeslapok az Óperencián innen és túlról, útijegyzetek, Kvár, 1982; Csipike, meser.-ek, Bk., 1982; Tűzoltózenekar, vál. elb., Bk., 1983; Az ígéret földje, r., Bk., 1984; Fülöpke beszámolói, karcolatok, Bk., 1984; Fekete-erdő, két kisr., Bk., 1986; Bimbi tábornok, r., Bk., 1986; A merénylő, elb., Bk., 1988; Ki ez a...? Egy önéletírás műhelyforgácsai, anekdoták, Bk., 1989; Csipike és a Gonosz Ostoba. A végső megpróbáltatás meséje [rajz. Rusz Lívia], 1990; Az első hó, novellák, karcolatok, 1991; A csíksomlyói ferences könyvtár kincseiről, Csíkszereda, 1991; Bp., 1992; Édesvackort Csipikének, 1993; A megálmodott ház, vál. novellák, Bk., 1996; Csipike és Tipetupa, Csíkszereda, 1996; Levelek hazulról - haza, Csíkszereda, 1997.
Műford.: M. Sadoveanu: Az erdő [Nagy Borbálával], elb., Bk., 1955; N. Deleanu: Mátkarét, r., Mvh., 1958; A. I. Ghilia: A döntés, r., Mvh., 1959; T. Mazilu: Hoppá úr és a többiek, karcolatok, Bk., 1960; A. I. Ghilia: Derengés, r., Bk., 1961; C. Gruia: A "Világ útjai", mesék, Bk., 1962; I. Agîrbiceanu: Gyermekvilág, Bk., 1963; G. Topârceanu: Vidám és szomorú balladák [Bajor Andorral], Bk., 1963; M. Sadoveanu: Borsószem királyfi és más mesék [Vigh Károllyal], Bk., 1963; V. E. Galan: Baragán, r., Bk., 1965; D. R. Popescu: Oltyánok nyara, r., Bk., 1965; E. Barbu: Az északi műút, r., Bk., 1966; F. Neagu: Fülledt nyár, elb., Bk., 1969; R. Luca: Ma este a gyilkos lebukik, r., Bk., 1970; Répacsősz, német mesék, Bk., 1971; F. Neagu: És kiáltott az angyal, Bk., 1972; A. I. Ghilia: Rekviem az élőkért, Bk., 1974; D. R. Popescu: Ők ketten, vagy akik csak az erdőt látták, r., Kvár, 1974; D. R. Popescu: Királyi vadászat, r., Bk., 1975; D. R. Popescu: Felhők császára, r., Bk., 1979; H. Hauser: Sok hűhó a kamilláért és más mesék, Bk., 1979; Hársvitéz, mese, Bk., 1996.
[MIL,ROMIL,KKMGY,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,KKACs,RMKK]
(Rózsahegy, 1916. nov. 2.-Szeged, 1992. szept. 15.): nyelvész, műfordító.
A nyelvtud. kandidátusa 1960, doktora 1978.
M.: A spanyol nyelvtörténet áttekintése, egyet. jegyz., 1964; Beiträge zur Geschichte der internationalen Bildungssuffixe des Russischen, 1965; Grammatica italiana del Novecento, 1969, 2. jav., bőv. kiad., Róma, 1984; Storia di parole - storia della cultura, Nápoly, 1976; Neologismi e storia delle ideologie nell'Illuminismo in Italia, 1977; Parole e cultura giuridica e filosofica, Lettere ed Arti XXXVIII/IV., Velence, 1983; Nuovo manuale di storia della lingua italiana, 1987 [2. bőv., jav. kiad., Firenze, 1990].
Műford.: Az olasz irodalom kincsesháza, versfordítások [szerk. Ruzicska Pál], 1942; L. Ruggi: Aki elkésett az igennel, r. [Magyari Istvánnal], 1944; G. Gironda: Don Antonio szerelmei, elb., 1980; Giordano Bruno válogatott Dialógusai, 1950; L. Geymonat: Galileo Galilei, életr., jegyz., ford., 1961.
(Bp., 1939. jún. 27.): kritikus.
M.: Olvasó a labirintusban, olvasásszociogógiai írások [Kamarás Istvánnal], 1981; Vermeer: A festőművészet, esszé, 1987; Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Életrajzi kislexikon kortárs írókról, költőkről, szerk. [írták Székelyné Sípos Klára, Botosné Koscsó Ilona], Bp.-Debrecen, 1988; Tandori-kalauz, 1996.
Foky István, B. [írói név: Bezdáni]
(Bezdán, 1934. szept. 26.): költő, író. [JU]
Üzenet-díj 1976.
M.: Mačji klavir, v. [ford. M. Nastasijević], Zrenjanin, 1972; Pétervárad, tört. r., Újvidék, 1976; Vidri, r., Kanizsa, 1991; Bezdáni versek, Kanizsa, 1995; Mint rohanó folyam, tört. r., Újvidék, 1996; Mária Theresiopolis. Versek - Pesme [Simokovich Mária átköltései], Szabadka, 1996; Szabadkanapvirág, gyv., Szabadka, 1996; Magyarkák, ifj. r., Újvidék, 1997; Öklöző Jézuska. Várak-könyve, gyv., Szabadka, 1997.
[ÚMIL]
(Bp., 1920. ápr. 8.): nyelvész. [FRO]
A nyelvtud. kandidátusa 1956, doktora 1989; Az MTA külső tagja 1990-től.
M.: Wawiri. Primitív népek költészete, szerk., ford., előszó, jegyz., 1942; A mágia és a titkos tudományok története, 1943; A mozgalmi nyelvről [Soltész Katalinnal], 1954; A hangsúlyról, 1958; A költői nyelv hangtanából, 1959; A metafora a fonetikai műnyelvben, 1963; A magyar beszéd dallama [Magdics Klárával], 1967; Les bases pulsionelles de la phonation I-II., Párizs, 1970-1971; The Functions of Vocal Style, London, 1971; Füst Milán: Öregség. Dallamfejtés, 1974; La mélodie écrite: contribution expérimentale ou problème de la transcription des formes d'intonation [É. Bérard-ral], Lisse, 1978; La métaphore en phonétique, Ottawa, 1980; Situation et signification, Amszterdam-Philadelphia, 1982; La repitizione creativa, Bari, 1982; La vie voix. Essais de psycho-phonétique, Párizs, 1983; Gondolatalakzatok, gondolkodási formák, 1990; Rögződés és változás a nyelvben, 1996.
Műford.: C. Brontë: A lowoodi árva, r., 1942; B. Pascal: Gondolatok, 1943; S. Zweig: Sakknovella, elb., 1945; T. B. Costain: Fekete rózsa, r., 1948; G. Forster válogatott írásai, 1953; B. Brecht: Carrar asszony puskái, d., 1955 [Fónagy István néven]; W. Bredel: Az unokák, r., 1956; Heine napjai. Levelek, cikkek, beszélgetések, 1956; H. de Balzac: Pajzán históriák [Adorján Mihállyal], 1957; J. Lemaître: A szirén, elb., 1957; P. Mérimée: Spanyolországi levelek, útirajzok, 1957; B. Brecht: Kalendárium, elb., v., 1958; P. Mérimée: Ördög az asszony, avagy Szent Antal megkísértése, d., 1958; J. Bédier: Trisztán és Izolda regéje [Pap Gáborral], 1966.
(Fonyód, 1911. márc. 13.): pedagógus.
M.: Nevelési kérdések, cikkek, tan., Kvár, 1941; Az elszürkülés veszélye, tan., 1968; Pedagógussorsok, emlékek. ... Fonay Tibor: Önképzésem története, visszaeml., 1977; Szülőkről - szülőknek, Veszprém, 1979; Egy tanító vallomásai. Válogatott cikkek és tanulmányok, Veszprém, 1986; Egry József badacsonyi évei, Veszprém, 1989; Emberek a tájban, Nemesgulács, 1989 [!1990]; Vallatom a történelmet. Tények, iskolák, emberek, Veszprém, 1991; Révfülöp partjainál. Cikkek, tanulmányok, Révfülöp, 1991; A képzés és önképzés útjain, Veszprém, 1993; Egy népművelő visszanéz, Veszprém, 1993; Könyvet a kézbe!, cikkek, tanulmányok, Veszprém, 1994; Egry József második élete. Az Egry József Emlékbizottság és az Egry József Emlékmúzeum Baráti Köre története, 1960-1978, Veszprém, 1994; Pedagógiai ellenponttan. Üröm és öröm a pedagógiában. I-II.,, Veszprém, 1995-1996; Irodalmi őrjáraton Tapolca és környékén, Veszprém, 1995; Társszerzők között, cikkek, tan., Veszprém, 1995.
[OSZKK]
(Kaposvár, 1926. szept. 5.): író (mérnök).
M.: Megtorlás, r. [s. a. r. B. Szabó Péter], Zürich, 1983; Kiáltás árnyékban, visszaeml., Bécs, 1988; Kiáltás, visszaeml., 1989; Az Ősz rabságában, v., naplórészletek, szerzői kiad., 1991; Kálvária 1956 [További cím: Mint Krisztus Pilátus előtt; Ecce Homo; Golgota], szerzői kiad., 1996.
Fónod Zoltán [álnév: Böjthe Zsolt]
(Ekecs, 1930. okt. 29.): irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. [Szlovákia]
A történelemtud. kandidátusa 1984; Madách Imre-díj 1986 {1985*,1987*KKKP} Fábry Zoltán-díj 1987 {1988*KKKP}; A Magyar Köztársaság Csillagrendje 1990.
M.: Fábry Zoltán összegyűjtött írásai, I. köt. Újságcikkek, tanulmányok. 1920-1925, vál., összeáll., Pozsony-Bp., 1980; II. köt. Újságcikkek, tanulmányok. 1926-1929, vál., összeáll., Pozsony-Bp., 1981; III. köt. Újságcikkek, tanulmányok. 1930-1933, vál., összeáll., Pozsony-Bp., 1982; IV. köt. Újságcikkek, tanulmányok. 1934-1937, vál., összeáll., Pozsony-Bp., 1983; V. köt. Újságcikkek, tanulmányok. 1938-1949, vál., összeáll., Pozsony-Bp., 1985; VI. köt. Újságcikkek, tanulmányok. 1950-1953, vál., összeáll., Pozsony-Bp., 1986; VII. köt. Újságcikkek, tanulmányok. 1954-1955, vál., összeáll., Pozsony-Bp., 1988; VIII. köt. Újságcikkek, tanulmányok. 1956-1958, vál., összeáll., Pozsony-Bp., 1989; IX. köt. Újságcikkek, tanulmányok, kritikák. 1959-1963, vál., összeáll., Pozsony-Bp., 1990; X. köt. Európa elrablása, vál., összeáll., Pozsony, 1992; Vallató idő, kritikák, cikkek, Pozsony-Bp., 1980 {1982*ÚMIL}; Az Út 1931-1936, összeáll., vál., előszó, Pozsony, 1981; Körvonalak, esszék, tan., Pozsony-Bp., 1982; Tegnapi önismeret, tan., Pozsony-Bp., 1986; Megmozdult világban. Fábry Zoltán élete és munkássága, monogr. [utószó Szeberényi Zoltán], Bp.-Pozsony, 1987; Kőtábláink. Válogatott írások, Pozsony-Bp., 1990; Rövid áttekintés az 1945 utáni magyar irodalomról, Pozsony, 1991; Perben a történelemmel. Fábry Zoltán élete és munkássága [Megmozdult világban, 1987, átd. kiadása], Pozsony, 1993; A csehszlovákiai magyar irodalom története 1918-1945, egyet. jegyz., Pozsony, 1992; Üzenet. A csehszlovákiai magyar irodalom a két világháború között 1918-1945, 1993.
[KMIK,KKKP:325,ÚMIL,KATAL,HungÉrt1990-93,CSMIL]
(Bp., 1942. máj. 11.-Tihany, 1997. márc. 18.): költő. [Svédo./1990-től MO]
M.: Hét év hét álom, v., Stockholm, 1982; Az időtlenség határán, v., Stockholm, 1982; A fekete madár. Korai versek 1962-1964, Stockholm, 1984; Virrasztunk az éjszakában. Verseim második kötete: 1965-1966 és 1967. január-május, Bécs, 1986; Egyedül maradtam. Verseim hatodik kötete, 1981-1984. Meditációk az Élet és Halál értelméről, Stockholm, 1986; Csak most érzem, v., Stockholm, 1987; Megérkezés az imák kertjébe, v., Stockholm, 1987; Kövessetek, v., Stockholm, 1988; Az üzenet, v., Stockholm, 1988.
(Böhönye, 1898. nov. 17. {10.*MEIL,MÉL1}-Teplice {Trencsénteplic*MEIL}, 1967. máj. 16.): költő, újságíró (orvos). [Szlovákia]
M.: Versek, Bécs, 1922; Vándordal, v., Érsekújvár, 1923; Favágók, v., Pozsony, 1930; Panasz és remény, v., London, 1942; Mikor a néma beszélni kezd, vál. v. [bev. Fábry Zoltán], Pozsony, 1958; Eszmék és arcok, tan., Pozsony-Bp., 1966; A csodaváró, vál. v. [kiad., bev., Varga Rózsa], 1967, Pozsony-Bp., 1978; Összegyűjtött írásai I. Vallomások, tanulmányok, esszék [kiad. Varga Rózsa, bev. Duba Gyula], Pozsony-Bp., 1989.
(Bp., 1952. júl. 18.): író, dramaturg, műfordító.
A színikritikusok díja 1992.
M.: A játékos, színmű, 1985; Vitellius, dráma, 1989; Josephine Baker, 1991; A pincér, rádiójáték, 1991; Két dráma, 1992; Tercett, színmű, 1993; Valami Figaro-féle alak, esszék, Pécs, 1993.
Műford.: H. von Kleist: Esszék, anekdoták, költemények [Hámori Ágnessel, Márton Lászlóval, Petra-Szabó Gizellával és Tatár Sándorral], Pécs, 1996.
(Szeged, 1915. jan. 12.): író, dramaturg.
M.: Boszorkányok, Szegedi Nemzeti Színház, 1949; Esküvő, d., 1952; Kesztyűs kézzel, vígjáték, 1954; Két kis vígjáték, 1955; Vándormadarak, vígjáték, Miskolci Nemzeti Színház, 1955; Az autós gavallér, vígjáték, 1959.
(Bp., 1931. jún. 7.-Bp., 1970. jan. 3. {5.*MIL}): kritikus, esztéta, irodalomtörténész.
A filozófiai tud. kandidátusa 1960, doktora posztumusz 1974.
M.: Bajza és Belinszkij, 1955; Ünnep után. Petőfi Apostola és a márciusi ifjak világnézete, 1960; Jókai és az orosz irodalom, 1960; A szocialista realizmus esztétikai meghatározásához I-II., 1962; Tudatosság és költőiség, 1962-1970; József Attila esztétikája, 1965; A költészet bölcselete, 1971; A mindenséggel mérd magad, vál. tan. 1954-1970, 1973.
(Bp.): író. [USA]
M.: Talált nő, elb., Szeged, 1995.
(Szernye, 1913. jan. 7.): lelkész. [Kárpátalja]
M.: Ott voltam, ahol a legszebb virágok nyílnak. Egy kárpátaljai magyar református lelkész a Gulágon, 1992; Ábeltől Antipásig. Verses bibliaértelmezések. Koporsók, temetések, sírok a Biblia világában, Ungvár [1994].
Forrai Eszter [családnév: Ferenci Hedvig]
(Bp., 1938. ápr. 14.): költő. [1962-től FRO]
Roboz Károly-díj (Izrael) 1981; Prix Mérit 1992.
M.: Faágak tánca, v., London, 1969; Napóra mögött, v., München, 1972; Korallzátony, v., München, 1980; Lázgörbe, v., München, 1982; Villámok árnyéka, v., 1989 [franciául: Párizs, 1990]; Hullámlépcső, v., Párizs, 1992; Lépcsők. Válogatott versek 1969-1994, 1995. [franciául: L'escalier de vaques, Párizs, 1993; L'ombre des eclairs, Párizs, 1994; Collection privát, Párizs, 1997]
[KMIK,MEIL,Borbándi,MIB8,ÚMIL]
(Munkács, 1913. márc. 18.): író.
M.: Az írás bölcsője és a magyar rovásírás, Gödöllő, 1988; Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, Lakitelek, 1994; A magyar rovásírás elsajátítása, 1996.
Forró László [írói neve: Györgyjakab János]
(Sepsiszentgyörgy, Háromszék m., 1932. febr. 18.): író, újságíró, műfordító. [ROM]
M.: A nadrágtartó király veresége, ifj. r., Bk., 1963; A katáng regéje, feldolg. I. Stroescu meséi alapján, Bk., 1965; Hársvitéz, rom. népmesék, feldolg. [Györgyjakab János néven], Bk., 1968; Szőke Kenneth, ír népmesék, feldolg., Bk., 1968; Guruzsma, elb., Bk., 1968; A furfangos távíró. Spanyol népi adomák, feldolg. [Györgyjakab János néven], Bk., 1970.
Műford.: A. Şahighian: Bikfic, Bk., 1965; N. Velea: Napkereső, elb., Bk., 1965; I. Slavici: Két csillagos homlokú királyfi, mesék [Nagy Gézával], Bk., 1965; L. Neamţu: A remete lebukik, r., Bk., 1966; P. Luscalov: Kaland a lápon, ifj. elb., Bk., 1966; M. Preda: Találkozás a földeken, novellák [Huszár Sándorral, Fáskerthy Györggyel], Bk., 1968; H. Căciulescu-A. Pop: Barni és Vereske kalandjai, Bk., 1971; S. F. Marian: Madár-regék, állatmesék, Bk., 1971; T. Popovici: Ipu két halála, kisr., Bk., 1972; S. Pop: Hófehér menet [Vajda Bélával], Bk., 1974; Szigetraj, elb. ant., Bk., 1985.
[ROMIL,KMIK,MIB8,ÚMIL,KKACs,RMKK]
(Bp., 1924. okt. 18.): filmrendező.
M.: Fénytörések. Kalandozás a film körül, 1995; Bohémvilág, 1996; Fuss vagy fizess... Két sportsmen naplója [Föld Auréllal, Sipos Tamással], 1996; Tipri-Tupri csodái, mese, 1997.
[MNBCD]
(Pestszenterzsébet, 1947. márc. 13.): műfordító, író.
Az Európa Kvk. Nívódíja 1984.
M.: Odi et amo. Írói vallomások az idegen nemzetek és kultúrák szeretetéről és gyűlöletéről, szerk. [Tóth Évával], 1996.
Műford.: A. I. Arnoldov: A kultúra és korunk, tan., 1975; V. Kanyivec: Az Uljanov család II., 1977; A. és B. Sztrugackij: Egymilliárd évvel a világvége előtt, fant. r., 1978; A. és B. Sztrugackij: Fogadó a Halott Alpinistához, tud.-fant. r., 1981; I. Kugyinov: Merénylet, kisr. [Elfelejtett álom. Mai szibériai kisregények], 1981; V. Siskov: Elszállt a sötétség, r., 1982; V. Siskov: A munka [A Csavargók c. r.-trilógia II-III. kötete önálló könyvként], 1982; A. és B. Sztrugackij: Erdei kanyarulatnál, Metagalaktika, 1983; A. és B. Sztrugackij: Stalker, fant. r., 1984; R. Frajerman: Két regény az első szerelemről, 1984; V. Maskov: Miből lesz a csodagyerek, ifj. r., 1985; A. és B. Sztrugackij: A bíborszínű felhők országa, r., Robur, 1986; D. Ransom: Szerelmem, Dakota, r., 1992; A. Perevozcsikov: Csodadoktorok, r., 1992; M. Popovic: Ufo. Tanú az űrből, fant. r. [Bazsó Mártonnal], 1992; J. Garwood: A titok, r., 1993; A. és B. Sztrugackij: Sánta sors, fant. r., 1993; S. Schulman: Idegenek. Kis zöld emberkék közöttünk, fant. r., 1993; A. Lavrin: Ezeregy halál. Meghökkentő esetek a halálozás történetéből, 1996.
(Bp., 1910. febr. 20.-Bp., 1997. okt. 19.): író, költő.
Magyar Népköztársasági Érdemérem 1948; JA-díj 1958, 1970; SZOT-díj 1959; A Munka Érdemrend arany fokozata 1960, 1965; Szocialista Hazáért Érdemrend 1967; Felszabadulási Emlékérem 1970; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1977; A Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1980; A Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje 1991; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1996; Nagy Lajos-díj 1997.
M.: Felvonulnak, elvonulnak, v., 1936 {1934*ÚMIL}; Európa közepén, v., 1940; Kenyérkeresők, kisr.-ek, 1945; Bolsevik honfoglalás, v., 1952; Műveinkben élünk, v., 1956; Férfiút, elb., 1957; Külvárosi kiáltás, v., 1958; Láttam Lenint, v., 1959; Tékozlók, r., 1960; Papírhullámok, v., 1961; Eszter és Miklós, két r., 1963; Felelned kell, vál. v., 1964; Vádlottak, r., kisr.-ek, 1965; Apák lánya, r., 1967 [oroszul: 1975, lettül: 1977, litvánul: 1977, belorusz nyelven: 1979]; Hetedik hétköznap, r., 1968; Nők és férfiak, elb., 1970; Négyszer kopognak az ajtón {kopogtak*ÚMIL}, r., 1972; Nemcsak magánügy, r., 1976; Lázongók, r., elb., 1978 {1968*KK96}; Gyógyüdülés, kisr.-ek, 1979; Hajdani ügyfelek, elb., 1983.
(Debrecen, 1952. ápr. 19.): esztéta, műfordító.
A filozófiai tud. kandidátusa 1983; A Mikes Kelemen Kör Emlékérme [Hollandia] 1985; Örley-díj 1987; IRAT-nívódíj 1991; JA-díj 1996; Kosztolányi Dezső-díj 1996.
M.: Defoe világa, tan., 1977; A polgári dráma kialakulása Angliában, 1978; A fiatal Lukács. Egy gondolatkör rekonstrukciójának kísérlete, tan., 1980; A dramaturgia csapdája, tan., 1983; Melankólia, esszé, 1984 [bőv. kiadás, 1992] [németül: München, 1988, spanyolul: 1996]; Caspar David Friedrich, esszé, 1986 [németül: München, 1993]; A medúza pillantása, esszék, 1990; A túlsó parton. Esszék 1984-1989, Pécs, 1990; A lélek szakadéka. Goya Szaturnusza, esszék, Pécs, 1993 [németül: München, 1994]; Jovánovics György, szerk., 1994; Egy fénykép Berlinből, esszék, 1995 [németül: 1996]; A tágra nyílt szem, esszék, művészeti írások, Pécs, 1995; Heinrich von Kleist: Esszék, anekdoták, költemények [Forgách Andrással, ford. Antal László], s. a. r., Pécs, 1996.
Műford.: E. Bond: A pápa lakodalma [másokkal], négy d., 1977; R. Brustein: A lázadás színháza, 1982; F. Fergusson: A színház nyomában. A dráma művészete változó perspektívában, 1986 [!1987]; S. Gray: Kicsengetés. Négy dráma [Prekop Gabriellával, Vajda Miklóssal], 1988; E. Bond: Lear, d., 1989; V. Essers: Henri Matisse (1869-1954). A szín mestere, 1993; Heinrich von Kleist: Elbeszélések [Antal Lászlóval], a szöveget gond. és jegyz., Pécs, 1995;
[JAKL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,HungÉrt1990-93,MNBCD]
(Debrecen, 1928. okt. 7.): irodalomtörténész, esztéta.
Az irodalomtud. kandidátusa 1977.
M.: Általános esztétika. Irodalomesztétika [Poszler Györggyel], tankönyv, 1973; A drámától a színpadig. A színjátékművészet esztétikája, 1976.
[MNBCD]
(Bp., 1930. aug. 15.): író, kritikus, irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1958; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1964; Kiváló Munkáért 1980; Rózsa Ferenc-díj 1985; A színikritikusok díja 1984, 1990.
M.: Móra Ferenc, monogr., 1958; A giccs az irodalomban, tan., 1962; Bródy Sándor, monogr., 1964; Női szemmel hat országban, riportok, 1967; Húsz év - húsz regény, tan., 1968; Karrierek, vallomások, interjúk, 1970; A nő szerepe: főszerep, interjúk, 1972; A rendezőé a szó, riportok, 1974; Próza jelenidőben, tan., 1976; Női szemmel három világrészben, riportok, 1976; A színészé a szó, riportok, 1976; Így élt Móra Ferenc, életrajz, 1977; Családi kör 78, interjúk, 1979; Így élt Jászai Mari, életrajz, 1981; Jászai Mari és a magyar színház, tan., 1983; Beszélgetni jó, interjúk, 1985; Örkény-színház, tan., interjúk, 1985; A költő felel, interjúk, szerk., előszó, 1986; Kaffka Margit, életrajz, 1987; Színésznek született, interjúk, 1987.
[MIL,KMIK,MTAA,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,KKH]
(Kiskunfélegyháza, 1905. szept. 24.-Bp., 1980. márc. 19.): újságíró, humorista.
Rózsa Ferenc-díj 1967; Aranytoll.
M.: Megmondom a magamét..., humoreszkek, 1964; Ne tessék mérgelődni [Pusztai Pállal], humoreszkek, 1967; Vidám krónika. Huszonöt év humorából, szatirikus v., humoreszkek, 1970; Síkos a pálya, humoreszkek, tárcák, 1971.
Földes László [álnév: Szuhai István]
(Kiskunhalas, 1914. júl. 27.): író.
M.: A második vonalban, önéletrajz, 1984; Lövés a hegyekben. Vadászok, vadorzók, elb., 1985; Vadászkalandok vad tájakon [vál. a szerző Szuhai István néven publikált "Piga, piga" és "Szimba, a király" c. műveiből], 1987.
(Arad, Arad m., 1922. jún. 26.-Kolozsvár, 1973. jan. 10.): irodalomkritikus, szerkesztő. [ROM]
M.: A lehetetlen ostroma, bírálatok, cikkek, Bk., 1968; Elvek és viták 1956-1967, tan., kritikák [s. a. r. Láng Gusztáv és Tóth Sándor], Bk., 1983.
Műford.: A. Şahighian: Ricsi-Ricsi, gyv., Bk., 1953.
[ROMIL,MÉL3,MIB8,ÚMIL,KMIK,MNBCD]
(Arad, Arad m., 1925. szept. 5.-Tel-Aviv, 1976. dec. 18.): drámaíró. [ROM, 1974-től Izrael]
M.: Hétköznapok, d., Bk., 1957 {1956*ÚMIL, ekkor csak a bemutatója volt a Nagybányai Állami Színházban}; A hagyaték, 1964; Baleset az Új utcában, drámai riport, Bk., 1965; A hetedik, az áruló, színművek, Bk., 1968 [bemutató: Szatmári Állami Színház, 1967]; Rövid a nyár, Nagyváradi Magyar Színház, 1968; A séta, emlékezések, Bk., 1974.
(Bp., 1905. jan. 6.-Bp., 1984. febr. 20.): író, újságíró.
JA-díj 1950, 1954; Szocialista Munkáért 1955; Munka Érdemrend 1965, 1970; Szocialista Hazáért Érdemrend 1967; Felszabadulási Emlékérem 1970.
M.: Zenél a tenger, v., 1930; Pillanatképek az újpesti partizánharcokról, riport, 1945; Mélyszántás, d. [szlovákul is], 1951; Hajnal Pákozdon, d., 1952; A területfelelős, kisr., 1953; Három kiáltás, elb., 1955; Az újpesti partizánok, r., 1955; Kétévi mátkaság, d., 1956; Honvágy, d., József Attila Színház, 1959; Felszáll a köd, r., 1959; Örök szerelem, Jókai Színház, 1959; Viharos tavasz, r., 1963; Veszélyes élet, r., 1965; Fekete front, r., 1967; Nyugtalan nyár, dokumentumr., 1968; Hajnal Pákozdon, r., 1968; A parancs, r., 1969; A Tűztorony új fiai, r., 1970; Metszetek és dimenziók, r., 1970; A bíboros tolvajai, dokumentumr., 1971; Virradat a város peremén, dokumentumr., 1975; A szökevény, r., 1976; Az északi kapu, tört. r., 1979.
[MIL,MÉL4,KK3-4,ÚML,MIB8,ÚMIL,KMIK]
(Bp., 1916. máj. 7.): író.
JA-díj 1953, 1962; Nívódíj 1960; Felszabadulási Jubileumi Emlékérem 1970; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1975, arany fokozata 1986; Babits Mihály-emlékplakett 1981; Ifjúsági Díj 1986; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1993; Nagy Imre-emlékplakett 1996; A MÚOSZ örökös tagja 1997.
M.: Darazsak és méhek, zenés játék 1 felv., 1947; Ötezer halálraítélt, kisr., 1948; Kanyargós Dráva, r., 1953; Felejthetetlen május, r., 1954; Nyári csata, 1954; Az ibolyaszínű fény, fantasztikus r., 1956; Találkozás a föld alatt, ifj. r., 1956; Százezer, elb., 1957 [2. kiadás: Hotel Drezda címen, 1965]; A túlsó partról. Stromfeld Aurél életregénye, 1959 [németül: Berlin, 1962]; Mennyei páncélvonat, elb., 1959; Mókuli, ifj. r., 1961 [csehül: Prága, 1983]; Madridi induló, elb., 1961 {1969*ÚMIL}; Drámai küldetés. Szamuely Tibor életregénye, 1962 [oroszul: Moszkva, 1970]; Hotel Drezda, 1965; Az ősidők regénye, esszé, 1966; Zalka Máté élete, r., 1966; A Margaréta ügy, tört. r., 1966 [2. átdolg. kiad., 1978]; A Nagy Október, ism. terj. tan., 1967; A delfin lovasa, ifj. tört. r., 1969; Villa az Andrássy úton, r., 1969; Az utca hadvezére. Landler Jenő életregénye, 1970 [oroszul: 1977]; Érik a ropogós cseresznye, r., 1971; A karvalyos zászló, ifj. r., 1972; Az ismeretlen falu, r., 1973; Árpád után, tört. r., 1977; Belvedere avagy a boldog béke utolsó tíz éve, r., 1978; Így élt Stromfeld Aurél, életr., 1979; Ha az ősi krónikák igazat mondanak, tört. esszé, 1982; Vallanak az ősi krónikák, esszék, 1986; Szélvész és napsütés, r., 1988; Anonymus titkos közlései művéről és önmagáról, 1994.
[MIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]
(1951): író.
M.: Vérdíj. Egy zsoldos naplója [hiteles fényképek és dokumentumok a délszláv háborúból, szerk. Gaál Péter], 1996; A halál zsoldosai, r., Pécs, 1997.
(Bp., 1913. szept. 2.): irodalomtörténész.
M.: József Attila, monogr., 1953; Tükör és prizma, tan., 1968; "Rómának esete világ tüköre", tan., 1984.
(Szárcsatelek, 1939. máj. 5.): költő. [JU]
M.: Harmat csillagfényben, v., Szabadka, 1958.
[ÚMIL]
(Bp., 1890. febr. 2.-Bp., 1965. jún. 30.): újságíró, író.
M.: Egy riksakuli története, r., 1947; Tajvan, a távolkeleti tűzfészek, 1955; Az atom lázadása, r., 1955; Szélhámosok, kalandorok / Strassnoff Ignác - Trebitsch-Lincoln Ignác - Jellinek Morton - Horváth Menyhért /, 1957; Sanghájba menekültem, emlékirat, 1960; Café Atlantis, visszaemlékezés, 1963; Szun Jat-szen élete, r., 1966.
Műford.: K. Marx: Zsidókérdés, Bécs, 1922; F. Gerstäcker: Kaland a Mississipin, r., 1961.
Franyó Zoltán [álnév: Lajtha Géza]
(Kismargita, Torontál m., 1887. júl. 30.-Temesvár, 1978. dec. 29.): műfordító, költő. [ROM]
A Ro. Írószövetség Műfordítói Díja 1965, 1969; Herder-díj 1970; Munka Érdemrend 1970; A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje 1977; A Ro. Írószövetség Különdíja 1977.
M.: Don Quijote de la Geszt, portré [Tisza Istvánról], 1913; A kárpáti harcokról {...harcoknál*KMIK}, riportok, 1915; Bruder Feind, Bécs, 1916; Hindu erotika, ant., s. a. r., Arad, 1925; Zsidógyűlölet. Világhírű írók és filozófusok az antiszemitizmus ellen, antol., összeáll., Arad, 1937; Lírai világtájak, vál. műford., 1967; A pokol tornácán, cikkek és krónikák 1912-1968 [bev. Méliusz József], Bk., 1969.
Műford.: R. M. Rilke: Ének Rilke Kristóf zászlós szerelméről és haláláról, Mvh., 1916; A. Ady: Auf neuen Gewässern [Heinrich Gerholddal], Lipcse-Bécs-Zürich, 1921; C. Baudelaire: Versek, Bécs, 1921; Lesbos, Bécs, 1922; Erotica mundi, antol., Bécs, 1922; Régi arab költők, Arad, 1924; Ein Herbstsymphonie rumänischer Lyrik, Arad, 1926; Rumänische Dichter, Temesvár, 1928; L. Labé: Szonettek, 1937; E. A. Poe: A holló, 1938; Frühgriechische Lyrik, Berlin, 1942; Görög líra, kétnyelvű kiadás [Arad], 1946; Görög líra, Temesvár {Bk.*ROMIL}, 1946; Puskin: Válogatott versek [Lajtha Géza néven], Bk., 1949; E. Toller: Fecskekönyv, 1947; Puskin: Válogatott versek, Bk., 1949; C. Petrescu: Bălcescu, d., [Lajtha Géza néven], Bk., 1950; Goethe: Faust I. [Lajtha Géza néven], Bk., 1951; Z. Stancu: Barfuss, Berlin, 1951; Goethe: Faust I. és az Ős-Faust, kommentárokkal és magyarázatokkal, Bk., 1958; Kínai verseskönyv. Négy évezred költészetéből, Bk., 1959 [németül: Frankfurt am Main, 1940]; Évezredek húrjain I-III., műford. ant., Mvh, 1958-1960; Barangolás, Bk., 1965; Lírai világtájak, 1967; E. Jebeleanu: Hirosima mosolya, Bk., 1961; Eminescu: Poezii - Költemények [kétnyelvű kiadás], Bk., 1961; G. Alexandrescu: Válogatott művei [Kakassy Endrével, Majtényi Erikkel, Szabó Lőrinccel], Bk., 1962; Afrikai riadó, ant., Bk., 1962; Eminescu: Az esti csillag - Luceafărul [kétnyelvű kiadás], Bk., 1964 [háromnyelvű kiadás: Luceafărul - Az esti csillag - Der Abendstern, Temesvár, 1972]; M. Eminescu: Legszebb versei, 1965; Puskin legszebb versei [bev. Galbács Mihály], Bk., 1965; V. Eftimiu: Az erdő pávácskája, Bk., 1965; Barangolás. Kortárs román költők F. Z. fordításában, Bk., 1965; E. Jebeleanu: Ének a halál ellen, Bk., 1968; Eminescu: Versek, Bk., 1973; Ősi örökség. Az óegyiptomi, sumer, akkád, ógörög, római, arab, perzsa, indiai és kínai költészetből, vál., Bk., 1973; Válogatott műfordítások, 1974; Vîrsta de aur - Aranykor. Román hazafias versek antológiája, kétnyelvű kiadás, vál., Bk., 1975; Bécsi látomás. Osztrák költők versei, Bk., 1976; A kőben a tanúság. A kortárs román költészet kisantológiája, Temesvár, 1977; Atlanti szél. A középkori latin, olasz, francia, provanszi, belga, spanyol, angol, ír, holland, flamand, svéd, svéd nyelvű finn és norvég költészetből, Bk., 1978; Földi üzenet. Román költők versei, Bk., 1979.
(Szob, 1956. ápr. 26.): irodalomtörténész.
M.: Osvát Ernő élete és halála, kismonogr., 1987; Mennyei riport Karinthy Frigyessel, dokumentumesszé, összeáll., 1987; Bátrabb igazságokért! Tanulmányok Illyés Gyuláról, szerk., 1982 [!1983]; Számadás. Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk., 1985; Kassák Lajos Emlékkönyv, szerk. [Petőcz Andrással], 1988; Médium-art. Válogatás a magyar experimentális költészetből {Experimentális költészeti antológia*ÚMIL}, szerk. [Petőcz Andrással], 1990; Áprily Lajos, monogr., 1992 {1993*ÚMIL}; Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő, r., szerk., 1994; Ady Endre: A kék álom, elb., összeáll., 1994; Juhász Gyula: A tékozló fiú, elb., emlékek, szatírák, összeáll., 1995; Örkény István emlékkönyv [szerk. Radnóti Zsuzsával], 1995; Karinthy Frigyes: Viccelnek velem, karcolatok, jelenetek, összeáll., 1996; A Szövetség szelleme. A Nyugat mecénásai a GYOSZ-ban, 1996; Legendaszervíz, karcolatok, 1997.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,HungÉrt1990-93,MNBCD]
(Bukarest, 1924. okt. 3.): író, költő.
Munkásőr Jubileumi Emlékérem 1968; Felszabadulási Emlékérem 1970; Szocialista Kultúráért 1975, 1980; Bartók-emlékérem 1982; Kodály-emlékérem 1982.
M.: Hitvallás, v., 1945; Muzsikáló képek, 1964; A Hungarian Musical Guide, évkönyv, társszerk., 1967-1979.
[ÚMIL]
(Bp., 1934. aug. 1.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1976, doktora 1987; Tiszatáj-díj 1995.
M.: Kelet- és Közép-Európa között, 1986; A komparatisztika kézikönyve, szerk., Szeged, 1987; Monarchia-karnevál az irodalomban, szerk., Szeged, 1989; Tíz híres regény, 1989; Utak és tévutak Kelet-Közép-Európa irodalmaiban, 1989; A Monarchia a századfordulón, szerk., Szeged, 1991; Magyarok Bécsben - Bécsről, szerk., Szeged, 1993; Márai Sándor titkai nyomában, 1993; Ostmitteleuropäische Studien: ungarisch-slawisch-österreichische literarische Beziehungen [Szeged], 1994; A "Szükséges Népszövetség" a művelődés történetében. Irodalmi-kulturális érintkezések a Monarchiában, szerk. [Kelemen Zoltánnal], Szeged, 1996; Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül, Sátoraljaújhely-Szeged, 1996; Utak a komparatisztikában, szerk., Szeged, 1997; Szövegek között II. Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről, szerk., Szeged, 1997; Töprengések Kundera "szépséges szép üveggolyójá"-ról (Kapcsolatok, hasonlóságok, jelenségek az irodalom Monarchiájában), szerk., Szeged, 1997; East-Central European Studies, Szeged, 1997.
[ÚMIL,KK96,HungÉrt1990-93,MNBCD]
(1963): költő. [Hollandia]
M.: Napi penzum, v., szerzői kiad., 1995.
(Penészlek, 1961. jan. 26.): költő.
M.: Próbazuhanás, vál. v., 1978-88, 1989.
[MNBCD]
Fundárek Magda [Fundárekné Fücsök Magda]
(Budapest, 1938. dec. 1.-Pozsony, 1996. febr. 17.): műfordító, szerkesztő. [Szlovákia]
Műford.: J. Thurzo: Az óceánok vándora, 1980; K. Jarunková: Fekete napforduló, 1981; L. Svihran: Hallgatag barátaink, 1982; L. Svihran: Barátunk, V. Gyula, 1986; E. Jelínková: Hogyan utaztunk, hogyan utazunk, 1982; J. Galata: Hogyan? Miért?, 1984; Z. Podhajská: Európa vadvirágai [Klokner Loránddal és Mayer Judittal], 1991; E. W. Bauer-H. Fay: Színes állatvilág, 1993.
[CSMIL]
(Biharkeresztes, 1940. márc. 28.): kritikus, művészeti író.
Szocialista Kultúráért 1977.
M.: Berki Viola, monogr., 1978; Salamon Béla (1885-1965): Hej, színművész! Visszaemlékezések, s. a. r., 1987; Jávor Pál: Egy színész elmondja..., s. a. r. [utószó Veress József], 1987; Ligeti Lajos: Sárga istenek, sárga emberek. Egy év Belső-Mongólia lámakolostoraiban [előszó Hazai György], s. a. r., 1988; Aszlányi Károly: Haybodyt nem lehet agyonütni, r., s. a. r., 1988; Karády Katalin: Hogyan lettem színésznő? Vallomások [interjúk: Mezei András, Gách Marianne], s. a. r., 1989; Márai Sándor üzenete. Szemelvényekkel Márai Sándor írásaiból, összeáll. [1990]; Galambos Tamás képíró művészete, cikkek, 1994; Berki Viola képíró művészete, önéletrajz, szerk., 1997.
[MNBCD]
(Nyékládháza, 1951. okt. 27.): költő [jogász].
JA-díj (Cleveland) 1989.
M.: Három hangon [Cseh Károllyal és Csorba Piroskával], Miskolc, 1986; Lendületlenül, v., 1988; Átutazóban, vál. írások, 1992.
[ÚMIL]
(Komárom, 1922. máj 7.): műfordító. [Szlovákia]
Műford.: Mai szlovák költők, antol., 1954; V. Mihálik: Évek múltán, 1958.
[CSMIL]
(Bécs, 1916. szept. 22.-Bp., 1992. jún. 18.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1972, doktora 1986.
M.: Nyitra megye betelepülése, 1938; Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században, társszerző, 1953; A XV. századi magyar arisztokrácia mobilitása, 1970; Uram, királyom... A XV. századi Magyarország hatalmasai, 1974; Vár és társadalom a XIII-XIV. századi Magyarországon, 1977; A magyar korona regénye [Benda Kálmánnal], 1979; Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról, 1981; A középkori Magyarország főpapi pecsétjei... [Bodor Imrével, Takács Imrével], 1984; Ispánok, bárók, kiskirályok. A középkori magyar arisztokrácia fejlődése, 1986; Kings, Bishops, Nobles and Burghers in Medieval Hungary, London, 1986; "Könyörülj, bánom, könyörülj...", 1986; "Vágjad bánom!", 1991; Az Elefánthyak. A középkori magyar nemes és klánja, 1992; Atlas slovenských nárečí v Mad´arsku. Slovensko - nemecké dvojjazyčné vydanie, Békéscsaba, 1993.
(Cegléd, 1925. ápr. 16.): költő (építész).
Szeged Művészeti Díja 1968; Ybl-díj 1971; Alpár Ignác-emlékérem 1978; Hild János-emlékérem 1989.
M.: A hamu tanítása, 1989; Ne félj!, 1990; Akkor jön el, 1991; Építsd velünk!, 1992.
[KK4,ÚMIL]
(Bp., 1924. szept. 28.-Bp., 1995. jan. 16.): nyelvész, műfordító.
A nyelvtud. kandidátusa 1970; Szocialista Kultúráért 1970; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 1995.
M.: A nyelvtanulásról [Szilágyi Jánossal], 1976; Fortélyos fogságban. Egy vendégtanár pszichológiai kalandjai a Balkánon, Pécs, 1993.
[MTAA]
(Jászberény, 1948. okt. 15.): könyvtáros, történész.
Keresztury-díj 1984, 1991.
M.: Fragmenta Latina codicum in Bibliotheca Seminarii Cleri Hungariae Centralis, közreműködő [szerk. Mezey László], 1988; Mátray Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből. 1848-1849, bev., kiad., 1989; Fülep Lajos levelei Elek Artúrhoz, kiad., 1990 [1991]; Középkori leveleink (1541-ig), közreműködő [szerk. Hegedűs Attila, Papp Lajos], 1991; Mittelalterliche lateinische Handschriftenfragmente in Esztergom II., közreműködő [szerk. Vizkelety András], 1993.
[ÚMIL]
(Bp., 1885. jan. 23.-Bp., 1970. okt. 7.): filozófus, művészettörténész, író.
Baumgarten-díj 1930; Az MTA lev. tagja 1948; Kossuth-díj 1957.
M.: Magyar művészet, 1923; A magyar művészet története, 1956; Magyar művészet. Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok, 1971; A művészet forradalmától a nagy forradalomig, cikkek, tan.-ok, 1974; Rippl-Rónai, Csontváry, Derkovits, tan., 1975; Művészet és világnézet, cikkek, tanulmányok 1920-1970, 1976; Európai művészet és magyar művészet, Bk., 1979; F. L. kéziratos hagyatéka, összeáll. F. Csanak Dóra, 1984; A magyarság pusztulása, szerk. Szigethy Gábor, 1984; Egybegyűjtött írások I. Cikkek, tanulmányok 1902-1908, 1988; II. Cikkek, tanulmányok 1909-1916, 1995; Fülep Lajos levelei Elek Artúrhoz [s. a. r. Fülep Katalin] 1990 [1991]; Fülep Lajos és Kner Imre levelezése, Gyula, 1990; Fülep Lajos levelezése I. 1904-1919, szerk. F. Csanak Dóra, 1990, II. köt. 1920-1930, 1992, III. köt. 1931-1938, 1995.
Műford.: F. Nietzsche: A tragédia eredete, vagy görögség és pesszimizmus, 1910.
(Bp., 1943. dec. 13.): író. [Szlovákia]
M.: Kedvező pillanat, elb., karcolatok, Pozsony, 1980; Piszkos ember, r., Dunaszerdahely-Pozsony, 1993 {1992 CSMIL}.
(Kolozsvár, Kolozs m., 1939. júl. 23.): író, költő.
M.: Hétköznapok, publ., Orosháza, 1991; Versek, Orosháza, 1991; Nem öltünk díszmagyart, ant., Békéscsaba, 1988; Orosháza és környéke, útikönyv, Orosháza, 1995; Fenyő a Hegyen, v., Orosháza, 1995.
(Újvidék, 1950. márc. 19.): költő, műfordító, dramaturg. [JU/MO]
Csokonai-díj 1987.
M.: A négydimenziós ablak, v., Újvidék, 1970; "1969", v. [Böndör Pállal, Kis Jovák Ferenccel és Tolnai Ottóval], Újvidék, 1970; Az erdő én vagyok, v., Újvidék, 1973; Leó tűnődéseiből, v., Újvidék, 1980; Banális susztermatt, v., Újvidék, 1982; Csoportterápia, v., Újvidék, 1985; Kipányvázott versek, Újvidék, 1989.
(Hegyhátszentmárton, 1928. márc. 5.-Bp., 1998. máj. 13.): irodalom- és könyvtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1975, doktora 1996; Szabó Ervin-emlékérem 1991; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1996.
M.: A könyv- és könyvtári kultúra a kapitalizmus időszakában 1789-1917, I-II., 1970; Mit kell tudni a világ sajtójáról? [Gallyas Ferenccel], 1972; Sajtótörténet, sajtóismeret, egyetemi jegyzet, 1975; A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban, monogr., 1978; Könyvnap, könyvhét, ünnepi könyvhét. 50 esztendő, 1929-1979, szerk., 1979; A könyvkultúra a könyvnyomtatás kézműipari időszakában, monogr., 1980; Bevezetés az egyetemes sajtótörténetbe, egyet. jegyzet, 1981; Kőhalmi Béla-bibliográfia 1895-1984, szerk., 1985; A magyar könyvkultúra története 1945-ig, monogr., 1987; Olvasók, könyvek, könyvtárak. I. köt. A kezdetektől 1848-49-ig. Művelődéstörténeti olvasókönyv 10-18 éveseknek, 1993; II. köt. 1849-től napjainkig. Művelődéstörténeti olvasókönyv 10-18 éveseknek, 1994, I-II. köt., 1997.
[ÚMIL]
(Bp., 1929. júl. 16.-Szeged, 1983. aug. 2.): író.
Szocialista Kultúráért 1955; JA-díj 1962 {1982*KMIK}.
M.: Az első győzelem, kisr., 1951; Szávé Mitrics fegyvert ragad, kisr., 1951; A Bakonyban, elb., 1955; Tövis, elb., kisr., 1961; Visszatérni jó! Móricz Zsigmond riportjai nyomában, rip., 1962; Március, r., 1963; Kelenhegyi hajnal, r., 1965; Tavaly ilyenkor, r., 1965; Rendületlenül. Sziklai Sándor életrajza, 1966; Angyalföldi krónika. Fejezetek egy munkáscsalád életéről, dokumentumr., 1970; Fülemüle, r., 1974; Gordiusz mester nyomoz, bűnügyi r., 1979; A hadács - Az üstökös, két r., 1980; Szerelem hava, r., 1981; Bors I-II., r., 1983-1985.
(Gyöngyös, 1941. okt. 23.): irodalomtörténész, kritikus.
JA-díj 1976.
M.: Élő költészet, tan., 1976; Pilinszky János, monogr., 1977; Közelítések Krúdyhoz, tan., 1986; Realizmus és korszerűség, tan., 1987; Kaffka Margit, kismonogr., 1987.
(Bálinc, Krassó-Szörény m., 1925. máj. 22.): költő. [ROM]
M.: Az én ibolyáim, v., Bk., 1977; Hosszú úton, v., Bk., 1979.
(Kolozsvár, 1935. ápr. 4.): író. [ROM, 1984-től USA]
Árpád-érem 1986.
M.: A hóember nem vérzik, humoros karcolatok, Bk., 1973; Humoróra, humoros jelenetek, Kvár, 1973; Suttogások, humoreszkek, Kvár, 1976 {1977*KMIK}; Testvérünk, Borika, d., Kvár, 1978; Vasárnap, szombat, elb., Bk., 1980; Mi újság, kicsi Péntek? - János közlegény, kisr.-ek, Kvár, 1983; Örömvirág, elb., Bk., 1984.
(1947): költő (közgazdász, szociológus).
M.: Koraszülöttek késői díszszemléje, v., 1993.
[MNBCD]
(Királd, 1953. szept. 13.): költő.
M.: arc hátraarc. Versek, 1970-1995, 1996.
[MNBCD]
Füry Lajos [eredeti név: Arnold Lajos; álnév: Havasi Lajos, Havasy Lajos, Losonczy Kálmán]
(Bp., 1913. máj. 29.-Sarasota?, 1994. nov. 25.): író, újságíró. [1949-től USA]
Árpád-érem, Erdélyi Világszövetség, PEN Club, Library of Congress, Baross Szövetség, Magyar Társaság, Cleveland díjai.
M.: Az ember meg az asszonya, r., 1941; Árva Magyar János, r., Washington, 1951; Két állomás között, r., Washington, 1953; Az út vége, r., Torontó, 1955; Az arácsi csodakút, r., München, 1956; Füveskert, v., Bécs, 1957; B. 144 jelenti, r. [Havasy Lajos álnéven], Torontó, 1957; Az arany szobor, r. [Havasy Lajos álnéven], Torontó, 1957; Szürkenyúl visszatér, r. [Havasy Lajos álnéven], Torontó, 1957; Hotel Kensington, r., München, 1957; A Borzalmak Háza, r. [Losonczy Kálmán álnéven], Torontó, 1958; A fekete leopárd, r. [Losonczy Kálmán álnéven], Torontó, 1958; A tigris csapda, r. [Losonczy Kálmán álnéven], Torontó, 1958; Az üvegkoporsó, r. [Havasy Lajos álnéven], Torontó, 1958; Ezüst sárkány, r. [Losonczy Kálmán álnéven], Torontó, 1958; Forgószél, r., Torontó, 1958; Szénaláz, r., New Jersey, 1959; Gyöngykaláris, elb., San Francisco, 1959; Barkócafabot, r., München, 1960; Az ördög lakomája, r., München, 1961; A földhözragadt nép, elb., London, 1962; Köd, r., Torontó, 1962; Kortársaim, elb., New York, 1962; Kecskeláb és egyéb históriák, San Francisco, 1962; Rio Seco, r., New Jersey, 1963 [angolul: 1989]; Árpád fejedelem r., Buenos Aires, 1964; A pelikánok este hazatérnek, r., Buenos Aires, 1965; Az ezüst koporsó, r., München-Washington, 1968; A bécsi színjáték, tört. r., München, 1969; Delet harangoznak Budán, r., München, 1970; Vasárnap Farkaspusztán, elb., De Kalb Pike, 1978; Jegykendő, Passaic, 1979; Hetedhét országon is túl..., r., San Francisco, 1979; Az ellopott szerelem, r., San Francisco, 1983; Egylábú asztal, r., San Francisco, 1984; Fakó szekér, kenderhám, elb., San Francisco, 1986; Temetés Nicomediában {Nicodémiában*Borbándi}, esszér., San Francisco, 1987; Eső a Mato Grosson, r., Torontó, 1987.
Műford.: G. de Maupassant: Egy asszonyért, elb., 1943 [Füry Lajos néven].
[MEIL,Borbándi,HUNG,GULYÁS,OSZKK]
Füsi József [eredeti név: Horváth]
(Hajmáskér, 1909. ápr. 2.-Bp., 1960. aug. 10.): író, műfordító.
JA-díj 1954.
M.: Búcsú Lágymányostól, szociográfia, 1936; Szárnyas farkasok, r., 1943; A certaldói vásár, d., 1952; Leonardo da Vinci, tan., 1952; Az aszódi diák, d., 1954; Szüret előtt, d., 1954; Hajnal, d., 1955; Tengeri szél, útirajz, 1959; Búcsúzom, Garibaldi, r., 1961.
Műford.: G. Boccaccio: Dante élete, 1943; E. Cozzani: Föld és márvány, r., 1943; Cellini Benvenuto mester élete, amiképen ő maga megírta Firenzében, 1944; L. Pirandello: Az ostoba ember, d., 1947; J. Icaza: Indián átok, r., 1949; G. Zapolska: Dulszka asszony erkölcse, d., 1955; Lampedusa: Párduc, r. [másokkal], 1961.
Füzesi Magda [eredeti név: Mester]
(Nagybereg, 1952. máj. 3.): költő. [Kárpátalja]
M.: Gyöngyvirágok, v., Ungvár, 1977; Útban hazafelé, v., Ungvár, 1984; Biztató, v., Ungvár-Bp., 1992; Mosolykérő, gyv., 1995.
(Lövő, 1955. márc. 15.): irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő.
Bács-Kiskun Megye Műv. Díja 1989; Déry Tibor-jutalom 1996; Darvas József-díj 1998.
M.: Szerepek és lehetőségek, tan., 1990; Katona József, Kecskemét, 1992; Németh József, napló (1898-1911), Hét év (1914-1921), kiad. bev., 1993; Az irodalom helyzettudata, Pécs, 1993; Balvégzetű évtized?, tan., Pozsony, 1996.
[JAKL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,KKH]
FÜST MILÁN [eredeti név: Fürst Milán Konstantin]
(Bp., 1888. júl. 17.-Bp., 1967. júl. 26.): író, költő.
Baumgarten-díj 1932, 1935, 1946; Kossuth-díj 1948; A Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1958.
M.: Változtatnod nem lehet, v., 1914; Nevetők, kisr., 1920 {1919*}; Az aranytál, kisr., 1921; Az elmúlás kórusa, v., 1921 {1920*MIL}; Boldogtalanok, d., 1923; Advent, r., 1923; Válogatott versei, 1934 {1935*MIL}; Negyedik Henrik király, d., 1940; Amine emlékezete. Két novella, 1940; A feleségem története, r., 1942; Szellemek utcája, v., 1948; Látomás és indulat a művészetben, egyet. előadások, 1948 [2. bőv. kiad. 1963; 3. kiad., szerk. Ungvári Tamás, 1980; 4. jav. kiad. s. a. r. Kis Pintér Imre, 1997]; Véletlen találkozások, elb., 1948; Szakadékok. Öt kisregény, 1949; Pilli története, kisr., 1954; Őszi vadászat, kisr., 1955; Összegyűjtött Művei, 1955-; Emlékezések és tanulmányok, vál. esszék, 1956 [2. bőv. kiad. 1963]; Ez mind én voltam egykor. Feljegyzések az út mentén, 1957; A sanda bohóc. Goldnágel Efraim csodálatos kalandjai, szatirikus r., 1957; Konstantin úrfi fiatalsága, elb., 1958; Kis regények, I-II. {Kisregények*ÚMIL}, 1958; Összes versei, 1958; Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve, 1958; Tengeri szél, 1959; Öröktüzek, elb., 1961; A Parnasszus felé, r., 1961; Drámái, 1966; Szexuál-lélektani elmélkedések, Párizs, 1970 [Bp., 1986]; Napló. I-II. [vál., szerk. Pók Lajos], 1976; Válogatott művei [s. a. r. Kis Pintér Imre], Pozsony-Bp., 1978; Válogatott versei [vál., szerk., bev. Somlyó György], 1979; Füst Milán összes versei [szerk. Zsoldos Sándor], 1988; "Megtagadott" színművek és egyfelvonásosok [s. a. r. Petrányi Ilona], 1993; A vándor elindul. Füst Milán, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc versei, Szentendre, 1995; Füst Milán összes drámái [s. a. r. Petrányi Ilona], 1996; Füst Milán összes versei, 1996.
Műford.: Shakespeare: Lear király, 1955; W. Whitman: Fűszálak. W. W. összes költeményei [Babits Mihállyal], 1964; W. Whitman: Tébolyda-cella, vál. v., Szentendre, 1994.