HAJNAL ANNA

(Gyepüfüzes, 1907. febr. 1.-Bp., 1977. szept. 6.): költő, író, műfordító.

Baumgarten-jutalom 1947; JA-díj 1966.

M.: Ébredj fel bennem álom, v., 1935; Himnuszok és énekek, v., 1938; Előre! Kis úttörők nagy köztársasága, ifj. elb., 1948; Füzes. Gyepüfüzes, verses elb., 1948; Összegyűjtött versei, 1948 <1946*MÉL3>; Munkásgyerekek, 1950; Óriások százada, v., 1952; Eső esik, gyv., 1954; Utószó az ifjúsághoz, v., 1954; Esők, szelek, csillagok, v., 1956; Madáretető, v., 1956; Szertelen nyár, vál. v., 1965; Halászik a róka, gyv., 1967; Mackó óvoda, verses képeskönyv, 1967; Kölcsönkenyér, v. és színműford., 1968; Parti város, v., 1970; Csak ennyi?, összegyűjtött v., 1971; Időjárás-jelentés hajóknak, v., 1973; Az elefántról meg a fánkról, gyv., 1976; Elhiszed nekem?, v., 1976; Ének a síkságon, összegyűjtött v., 1977; Alkonyfény, hátrahagyott v., 1978; Összes Művei I-II. [kiad. Steinert Ágota], 1980; Fű, mely sziklán kél, visszaemlékezések, 1983; A gond, akár a szemfedél, válogatott v. [kiad., utószó Sőtér István], 1985.

Műford.: Szamárfészek, gyv. és műfordítások, 1958; Olajos korsó, v. és műfordítások, 1961.

[MIL,ÚMIL,KMIK,MÉL3]