H
(Erzsébetváros, 1907. okt. 4. -Bp., 1984. febr. 22.: költő.
M.: Évszakok forgása, v., 1934; Korunk. Tizenkét fiatal költő, ant., 1935; Költészet. Tavasz 1940, ant., 1940; A föld szépsége, vál. v., 1935-1975, 1976; Üzenetváltás, v., 1980.
(Alsólendva, 1910. jún. 27. {10*ÚMIL}-Bp., 1997. máj. 12. ): nyelvész, filológus.
Az MTA lev. tagja 1948-tól, r. tagja 1970-től; Állami Díj 1985; Pais Dezső-emlékérem 1987; Jirecek Emlékérem 1991; Akadémiai Aranyérem 1993.
M.: Magyar és déli szláv szellemi kapcsolatok, 1944; Le peuple serbe et son Église sous la domination turque, 1947; Parasztmozgalmak a 18. században [Wellmann Imrével], 1951; Orosz-magyar szótár, Magyar-orosz szótár [Gáldi Lászlóval], 1951-52; Az ómagyar Trója-regény nyomai a délszláv irodalomban, 1955; Szerbhorvát-magyar, Magyar-szerbhorvát szótár, 1957; A délszláv Nagy Sándor-regény és középkori irodalmunk, 1960; Jövevényszó-vizsgálatok, 1965; A funkcionális magyar mondattan alapjai 1969; Schrifttum und Sprache der burgenländischen Kroaten im 18. u. 19. Jh., 1974; Szavak és szólások, 1975; Serbokroatischen, 1985; Magyar-orosz kéziszótár [Gáldi Lászlóval], 1989; Magyar-orosz nagyszótár I-II., Orosz-magyar nagyszótár I-II. [Gáldi Lászlóval]; Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat, 1992; A magyar és Huszita Biblia német és cseh rokonsága, 1994; Magyar frazeológia. Történeti áttekintés, 1995; Horvát-magyar kisszótár [Nyomárkay Istvánnal], 1996; Szerb-magyar kisszótár [Nyomárkay Istvánnal], 1997.
(Bp., 1913. márc. 28.-Bp., 1984. júl. 26.): ókortörténész.
A történelemtud. kandidátusa 1958, doktora 1972; Kossuth-díj 1949; Az MTA lev. tagja 1979, rendes tagja 1982.
M.: A világteremtés az iszlám legendáiban, 1935; A felavatott ifjú könyve [Fisch Adolffal], 1938; Zsidó ünnepek és népszokások, 1940; A fény ünnepe (Chanukka), 1941; A zsidó nép története a babiloni fogságtól napjainkig, 1947; Az időszámítás története, 1960; Az ókor története, 1967; Istenek és népek, 1968, 2. átdolg., bőv. kiad., 1980 [németül: 1977]; Világtörténet képekben I. Az őskortól 1640-ig, szerk. [Kulcsár Zsuzsannával és Szabó Miklóssal], 1972; Karthago [Máté Györggyel], 1972; Róma istenei, összeáll., 1975; Hitvilág és történelem. Tanulmányok az ókori vallások köréből, 1982; Naptári rendszerek és az időszámítás, 1983; Álomfejtés és társadalmi valóság. Artemidorus Daldianus mint társadalomtörténeti forrás, 1985; A zsidó nép története a kezdetektől napjainkig [1995], 2. Raj Tamás által bőv. kiad., 1996.
Műford.: Appianos: Rhomaika emphilia. A római polgárháborúk, 1967.
(Bp., 1914. máj. 26.-Bp., 1996. aug. 14.): tipográfus, könyvművész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1973, doktora 1993; Tótfalusi Kis Miklós-díj 1974; Gutenberg-díj (Lipcse) 1977.
M.: A nyomtatott betű művészete, 1942; Kner Imre: A könyv művészete, szerk., 1957; Tótfalusi Kis Miklós, monogr., 1972; M. Tótfalusi Kis Miklós Mentsége, szerk., 1974; Bod Péter és a magyar nyomdászat, 1975; Tótfalusi Kis Miklós halotti kártája [Tolnai Gáborral], 1978; A könyv műhelyében, tan., 1979; A Kner-család és a magyar könyvművészet, tan., 1979; Nicholas Kis, a Hungarian Punch-cutter and Printer, Bp.-San Francisco, 1983; A Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882-1944. I-II. [Lévay Botondnéval], 1982; Tótfalusi Kis Miklós. Előadások, szerk. [Gomba Szabolcsnéval], Debrecen, 1985; Kner Izidor: Fél évszázad mezsgyéjén, szerk., 1987; Kner Imre emléke, szerk., 1990; A nagyszombati jezsuita kollégium és az egyetemi nyomda leltára 1773. A nagyszombati egyetemi nyomda betűmintakönyve, 1773 [hasonmás] [Muszka Erzsébettel és Borsa Gedeonnal], 1997.
(Bölcske, 1913. dec. 10.-Bp., 1983. jan. 12.): költő, író, tanár.
M.: Eucharisztia és ifjúság, 1938; Eszter házassága, r., 1947; Kígyó és galamb, v., Kecskemét, 1974; Egylábú galamb, elb., v., 1976; Tátrától a tengerig. Lírai utazás Lengyelországban, úti jegyz., 1979; Kalkuttai Teréz anya, 1981.
Műford.: A Biblia remekei. Fordítások az Ószövetségből és a zsoltárokból, 1978.
[MÉL4]
(Bp., 1956. ápr. 10.): író, költő.
M.: Ketten vagyunk, mindig ketten, v., 1982; Ablakból a fák, kisr., 1985; Az igény teljessége, tan., 1988; Füvek némasága, v., 1995.
(Komádi, 1935. szept. 5.): író, szociográfus.
Katona József Irod. Társ. Díja 1975.
M.: Kánaán merre vagy?, szociogr., Borsodszirák, 1983; Ördög világosban, elb., 1985; És megmártottad kezed a Styx vizében, elb., Miskolc, 1987; Visszaszámlálás, elb., Miskolc, 1989; Alkimisták unokái, szociográfia, Kazincbarcika, 1989.
(1964. jan. 8.): műfordító.
Műford.: W. P. Blatty: Az ördögűző, r., 1989; F. Leiber: A vándor, fant. r., 1991; N. Barber: Az éden másik arca, 1992; W. Heffernan: Vérrózsa, bűnügyi r., 1992; I. Asimov: A Hajnal bolygó robotjai, fant. r., 1992; K. L. Straat: Amit a főnököd sem mond el. Személyre szóló tanácsok a céged, munkaköröd, céljaid és a teljesítményed önálló értékeléséhez, 1992; D. Rowntree: Menedzser tükör, 1992; E. Ashpole: A Földön kívüli értelem kutatása, 1992.
[MNBCD]
(Székelykocsárd, Torda-Aranyos m., 1929. aug. 5. {3.*ÚMIL,KMIK,ROMIL,RMKK}): publicista, kritikus, szerkesztő. [ROM]
Munkaérdemrend 3. fokozat 1967; Kulturális Érdemek Érdemrend 3. fokozata 1968, 1981; Ady-emlékérem (Bp.) 1977.
M.: Műhely. Egy szerkesztő feljegyzései, Bk., 1967.
[MIL,ROMIL,KMIK,MIB8,ÚMIL,RMKK,KKACs]
(Bp., 1949. júl. 28.): szerkesztő, műkritikus.
M.: Csiky Tibor, kismonogr., 1979; Hencze Tamás, kismonogr., 1980; Csataképek, társszerző, 1980; Piet Mondrian, kismonogr., 1986; Les Ateliers de Budapest, 1990; Vetett árnyék, esszé, 1994 {1995*KK96}; Varietas delectat. Latin mondások, vál., 1994.
[KK96]
(Kamenica, 1907. máj. 11.-Bp., 1970. júl. 12.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1953.
M.: Lesen und Schreiben im Spätmittelalter, Pécs, 1931; Die mnemotechnische Schrifttum des Mittelalters, Bécs-Amsterdam, 1936; Geschichte der deutschen Sprache und Literatur von den Anfängen bis zum Ende des XVII. Jahrhunderts I-II., egyet. jegyz., 1951; Az Országos Széchényi Könyvtár francia nyelvű kötetes kéziratainak katalógusa, szerk. közrem., 1960.
(Újpest, 1890. dec. 20.-Bp., 1969. jún. 2.): műfordító, író.
Szt. Olaf-érdemrend (Norvégia); Szocialista Hazáért Érdemrend 1967.
M.: Versek, 1909.
Műford.: Skandináv líra, Újpest, 1935; Skandináv költők, 1964; Ibsen színművei. I-II., 1966.
(Orosháza, 1933. aug. 14.): nyelvész.
A nyelvtud. kandidátusa 1970; Csűry Bálint-emlékérem; Ortutay Gyula-emlékérem.
M.: Orosháza története és néprajza [társszerző], 1965; Az orosházi méhészkedés szakszókincse, 1972; Magyar nyelvjárási olvasókönyv [társszerző], 1974; Magyar becézőnevek 1770-1970, 1974; Budapest utcaneveinek névtani vizsgálata, 1975; Keresztnévszótárak repertóriuma, 1977; Az első magyar térkép helynevei, [Molnár Józseffel], 1978; A csoportnyelvekről, 1980; Nyelvjárástörténeti szövegek és följegyzések a XVIII-XIX. századi Orosházáról, 1981; A Csepel-sziget helynevei, 1982; Magyar-angol, angol-magyar keresztnévszótár, 1983; Magyar hajónevek, 1986; Az 1773. évi Helységnévtár névvégmutató szótára, 1987 [!1988]; Az 1873. évi Helységnévtár névvégmutató szótára, 1989.
[MKK,KK94,KK96,MTAA,ÚMIL,MNBCD]
(Bp., 1923. dec. 27.): nyelvész.
A nyelvtud. kandidátusa 1952, doktora 1967; Az MTA lev. tagja 1970-től, r. tagja 1976-tól; A Finn Akad. tagja, a Société Finno-Ougrienne és a Societas Uralo-Altaica tb. tagja, az Uppsalai Egyet. díszdoktora, Széchenyi-díj 1994.
M.: Szamojéd népek és nyelvek, 1949; Die Benennungen der Samojeden, Helsinki, 1950; A magyarság kialakulásának előzményei, 1953; A magyar őstörténet kérdései, szerk., 1955; Finnugor népek és nyelvek, 1962 [angolul: London, 1975; lengyelül: Varsó, 1971]; Bevezetés az uráli nyelvtudományba, 1966; Chrestomathia Samoiedica, 1968; Samojedologische Schriften, Szeged, 1975; Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai, szerk., 1975; Ancient Cultures of the Uralian Peoples, 1976; Uráli nyelvrokonaink, 1978; Az uráli nyelvészet alapkérdései, 1981; Uralszkije jaziki, 1985; Die uralischen Sprachen und Literaturen, 1987; Introduzione alle lingue uralische, 1992; Zsirai Miklós emlékkönyv születésének 100. évfordulójára, szerk., 1992.
[FÉL,MKK,KK94,KK96,MTAA,ÚMIL,OSZKK]
(Kiskunhalas, 1944. okt. 14.-Bp., 1980. aug. 18. {aug. 8. MÉL4}): kritikus, irodalomtörténész.
Kritikusok Nívódíja 1979.
M.: Sarkadi Imre, kismonogr., 1973; Kritikák, esszék, tanulmányok, 1984.
(Bp., 1930. aug. 28.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1960, doktora 1971; Állami Díj 1970; Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Deák Ferenc díja 1994.
M.: Tanácsok Magyarországon 1918-1919-ben, 1958; Március huszonegyedike, 1959; Az őszirózsás forradalom, 1963; Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom, 1968; A magyarországi Tanácsköztársaság, 1969; Népművelés-, könyvtár-, múzeum- és levéltárügy a Magyar Tanácsköztársaság idején, szerk., 1969; Károlyi Mihály, 1970; Károlyi Mihály. Politikai életrajz, 1978; The Hungarian Soviet Republic, 1979; Közép-Európa forradalma 1917-1921, 1989; A magyar katonatiszt 1848-1945 [társszerző], 1989; Károlyi Mihály levelezése II-III., szerk., 1990-1992.
(Radnótfája, Maros-Torda m., 1924. dec. 16.-Bukarest, 1982. febr. 12.): költő, műfordító. [ROM]
Az RNK Állami Díja 3. oszt. 1950 [1952]; A Marosvásárhelyi Írói Egyesület Díja 1970.
M.: Mezítlábas menyasszony [Sütő Andrással], d., Bk., 1950; Mindhalálig!, verses elb., Bk., 1951 {1950 MÉL4}; Kirándulás, gyv., Bk., 1954; Csillagok a Maroson {Csillag a Maroson*MÉL4}, v., Bk., 1955; Egyszerű ének, v., Mvh. {Egyszerű énekek MÉL4; Bk.*KMIK}, 1956; Farkastanya, gyv., Bk. {Mvh.*KMIK}, 1956; Furulyaszó, gyv., Mvh., 1957; Évezredek húrjain. Franyó Zoltán műfordításai, I-III. köt., összeáll., Mvh., 1958-1960; Kövek az útszélen, v., Bk., 1964; Égszínkék mágia, v., Bk., 1970; Forró vizet a kopacnak!, gyv., Bk., 1972 {1971*KMIK}; Kérdező, v., 1978.
Műford.: V. Tulbure: Minden napra egy mese, Bk., 1978.
[MIL,MÉL4,ROMIL,MIB8,ÚMIL,KMIK]
(Bp., 1913. okt. 12.): író, újságíró.
M.: Kollégiumi lányok, riportr., 1962; A zöld kalpag, kisr., 1963; Ebben a pillanatban, r., 1964; Papírhajók oklevélből, riportr., 1969; Tudósok közelről, interjúk, 1975; Magyar gyógyszerek - magyar kutatók, riportok, 1976; Tollforgatók forgószélben, emlékezések, 1978.
(Gyepüfüzes, 1907. febr. 1.-Bp., 1977. szept. 6.): költő, író, műfordító.
Baumgarten-jutalom 1947; JA-díj 1966.
M.: Ébredj fel bennem álom, v., 1935; Himnuszok és énekek, v., 1938; Előre! Kis úttörők nagy köztársasága, ifj. elb., 1948; Füzes. Gyepüfüzes, verses elb., 1948; Összegyűjtött versei, 1948 {1946*MÉL3}; Munkásgyerekek, 1950; Óriások százada, v., 1952; Eső esik, gyv., 1954; Utószó az ifjúsághoz, v., 1954; Esők, szelek, csillagok, v., 1956; Madáretető, v., 1956; Szertelen nyár, vál. v., 1965; Halászik a róka, gyv., 1967; Mackó óvoda, verses képeskönyv, 1967; Kölcsönkenyér, v. és színműford., 1968; Parti város, v., 1970; Csak ennyi?, összegyűjtött v., 1971; Időjárás-jelentés hajóknak, v., 1973; Az elefántról meg a fánkról, gyv., 1976; Elhiszed nekem?, v., 1976; Ének a síkságon, összegyűjtött v., 1977; Alkonyfény, hátrahagyott v., 1978; Összes Művei I-II. [kiad. Steinert Ágota], 1980; Fű, mely sziklán kél, visszaemlékezések, 1983; A gond, akár a szemfedél, válogatott v. [kiad., utószó Sőtér István], 1985.
Műford.: Szamárfészek, gyv. és műfordítások, 1958; Olajos korsó, v. és műfordítások, 1961.
(Gyepüfüzes, 1912. okt. 4.-Bp., 1987. jan. 26.): költő, műfordító.
JA-díj 1970; Tudományos és Művészeti Érdemrend (Ausztria) 1974.
M.: Nem istenekkel, önmagaddal, v., 1939; Emlékezés, v., 1940; A szegény panasza, v., 1947; Az épülő híd, v., 1948; A bűvös kút, mese, 1951; Új tavasz, v., 1952; Miska boldogsága, verses mese, 1956; Szeptemberi nyár, v., 1957; Tengerre vágytam, v., 1959; Fényküllők, v., 1961; Farsang-temetés, v., 1963; Századunk osztrák lírája, ant., vál. szerk., 1963; Az idő szelében, vál. és új v., 1965; Szédül az erdő, v., 1968; Boszorkányéj, v., 1971; Hűvös nyárban, v., 1974; Jelzések. Mai osztrák költők, ant., szerk., 1975; Antennák, vál. és új v. 1934-1974, 1976; Vándorkő. Mai svájci német költők, ant., vál., utószó, jegyz., 1976; Kupolák, v., Pécs, 1977; Kövek között, v., 1980; Én vagyok az, vál. és új v., 1982; Filmtekercs, elb., 1984; Varjak a városban, v., 1986; Mielőtt belépsz a ködbe, vál. és új v., 1987.
Műford.: F. Hölderlin: Empedokles az Aetnán és kisebb költemények, 1939; B. Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!, d., 1960; J. W. Goethe: Pandora, d., 1960; J. R. Becher: A költészet hatalma [Szőllősy Klárával], 1963; G. Kunert: Emlékezés egy planétára, v. [Kalász Mártonnal], 1969; Kalandozások, vál. műfordítások, 1970; Új kalandozások, műfordítások, 1980.
[MIL,MÉL4,KK4,ÚML8,ÚMIL,KMIK,OSZKK]
(Nagykikinda, 1892. júl. 3.-Bp., 1956. jún. 16.): történész.
Az MTA lev. tagja 1928, r. tagja 1939; A történelemtud. doktora 1955.
M.: IV. Béla király kancelláriájáról, 1914; Írástörténet az írásbeliség felújulása korából, 1921; Esterházy Miklós nádor lemondása, 1929; Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés iratai, 1930; Egyetemes történet négy kötetben, 3. köt., Újkor, 1936; Vergleichende Schriftproben zur Entwicklung und Verbreitung der Schrift im 12-13. Jahrhundert, Bp.-Lipcse-Milánó, 1943; L'enseignement de l'écriture aux universités médiévales, 1954; A Batthyány-kormány külpolitikája, 1957; Technika, művelődés, tan. [szerk. Glatz Ferenc], 1993.
(Szabadszállás, 1948. aug. 27.): író, újságíró, szociológus. [NO/MO]
A Lapkiadó Vállalat Nívódíja 1980.
M.: "Csak a reggelek borzalmasak...", cikkek, Youngstown-München, 1982; "Ha a mosolyok elapadnak...", cikkek, Youngstown, 1984; "A júdásidő árvái...", cikkek, Torontó, 1985; Embermalom, vál. írások, München, 1985; Holnaptalanok, cikkek, Youngstown, 1986; Passio, v., elb., München, 1988; Üzenet az élőktől, kritikák, Youngstown, 1988; "Kereszt a porban...", Youngstown, 1989; Mustra, Youngstown, 1990; Selymák. Tegnapi huncutságok, avagy kátrány a mézben!, tan., Youngstown, 1990; Legyen az író hasznos akarat...!, tan., Lakitelek, 1994; Virrasztani félelem nélkül. A magyar sajtó múltja-jelene, interjúk, Sopron, 1996.
HAJNÓCZY PÉTER [eredeti név: H. Béla Ödön]
(Porcsalma, 1942. aug. 10. {Bp.*}-Bp., 1981. aug. 8.): író.
Füst Milán-jutalom 1980; A Mozgó Világ Aszú-díja 1980.
M.: A fűtő, elb., 1975; M., elb., 1977; A halál kilovagolt Perzsiából, kisr., 1979; Jézus menyasszonya, kisr., elb., karcolatok, 1981; A fűtő. M. A halál kilovagolt Perzsiából. Jézus Menyasszonya. Hátrahagyott írások, összegyűjtött művek, 1982; Hajnóczy Péter összegyűjtött munkái, elbeszélések [kiad. Mátis Lívia és Reményi József Tamás], 1992-1993; Kisregények és más írások, 1994.
HAJÓS JÓZSEF [álnév: Brassai Béla, Kiss Mihály, Medeséri János]
(Brassó, 1923. dec. 26.): író, filozófiatörténész. [ROM]
A filozófiai tud. doktora 1974.
M.: Mentovich Ferenc, Bk., 1952 [románul: 1954]; Kiss Mihály, Bk., 1953; Parádi Kálmán, Bk., 1955; Sámi László [Darabán Józseffel], Bk., 1955; Köteles Sámuel, tan., vál., Bk., 1969; Böhm Károly filozófiája, Bk., 1986.
(Bp., 1953. júl. 29.): költő. [Kanada]
M.: Szárítókötélen, v., Torontó, 1980.
[KMIK,Borbándi, Miska,ÚMIL,MEIL]
(Bp., 1931. máj. 5.-Bp., 1978. máj. 2. {ápr. 30. KMIK,MÉL3}): író, újságíró.
M.: A szerelem jogán, riportok, 1961; Az utolsó padban, ifj. r., 1963; A lépcsőháztól balra, ifj. r., 1966; Minden nap szenzáció, r., 1966 {1967*MIB8}; A belvárosi fiú, r., 1970; Egyszer csak csöngetnek, r., 1975; Kölcsönkért szülők, ifj. r., 1976.
(Bp., 1954. dec. 6.): költő, író, műfordító.
M.: Vivace, v., 1997; 33 vers, Pécs-Bp., 1997.
Műford.: T. Bernhard: Az erdőhatáron [Adamik Lajossal, Györffy Miklóssal], 1987; F. Kafka: Az én cellám - az én városom, 1989; E. Canetti: A hallás iskolája, 1990; E. Canetti: A szemjáték [Kertész Imrével], 1993; E. T. A. Hoffmann: Az elveszett tükörkép története [Györffy Miklóssal és Tandori Dezsővel], 1996; C. G. Jung: A szellem szimbolikája [Boldog Miklóssal], 1997; J. P. Hebel: Kincsesládikó, 1997.
[MNBCD]
(Felsőlakos, 1969. febr. 5.): költő. [Szlovénia]
M.: Mosolymorzsák, v., Lendva, 1991; Varázslatok, avagy bűvészek receptkönyve, ifj.-i, 1992; Cor-kór/Kór-kör, v., Lendva, 1993; Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919, tan., 1994; I-kon-ok, v., Lendva, 1996.
[ÚMIL]
HALÁSZ ANNA [eredeti név: Herschdörfer Anna Veronika]
(Nagyvárad, Bihar m., 1928. jan. 6.): újságíró, kritikus, műfordító. [ROM]
M.: Argonauták útján, útirajz, Bk., 1958.
Műford.: P. Boulle: Ahol a Kwai folyó ered, r., Bk., 1969.
{Híd a Kwai folyó felett* ROMIL,KKACs,RMKK}.
(Bp., 1920. okt. 9.-Bp., 1997. jún. 28.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1963, doktora 1973.
M.: Nietzsche és Ady, tan., 1942 [2. átdolg. kiad., 1996]; Német-magyar szótár I-II., szerk., 1952; Magyar-német szótár I-II., szerk., 1957 {1956*KK96} Thomas Mann, tan., 1959 {1958*KK96}; A polgári tudat válsága és a modern regény szerkezeti problémái, tan., 1961; Gerhart Hauptmann, tan., 1962 {1964*KK96}; Német-magyar kéziszótár, szerk., 1969; A német irodalom története I-II., tan., 1971 {1970*KK96} Magyar-német kéziszótár, szerk., 1973.
[MIL,MTAA,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD]
(Csetény, Veszprém vm., 1871. szept. 17.-Brassó, 1969. márc. 16.): emlékíró. [ROM/FO]
M.: A századik év küszöbén. Emlékek, Bk., 1967.
[ROMIL]
(Bp., 1933. dec. 7.): író (pszichológus).
A pszichológia tud. kandidátusa 1968, doktora 1989.
M.: Művészet és pszichológia, tan., 1964; Művészeti kommunikáció hatása faji előítéletre [Sipos Kornéllal], tan., 1969; Irodalompszichológiai vizsgálatok, tan., 1971; Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében, monogr., 1972; Adalékok a műértékelő tevékenység pszichológiai kutatásához, tan., 1972; A képernyő tekintete, tan., 1976; Vizsgálatok az irodalmi mű megítélésének pszichológiai közvetítéséről, tan., 1980; Az olvasás: nyomozás és felfedezés, tan., 1983; Művészetpszichológia, vál., bev., 1973; Vége a Gutenberg Galaxisnak?, 1985; Tükörben a pszichológia, szerk., 1986; Mi fér meg az emberben?, tan., 1987; Literary Discourse, de Guyter, szerk., Berlin-New York, 1987; A freudizmus, szerk., 1988; Hasonmás. Az ember kettőssége, tan., 1992; Dem Leser auf dem Spur. Literarisches Lesen als Forschen und Entdecken, 1993; Szociális megismerés és irodalmi megértés, esszé, 1996; Gasztronómiai kalandozások Európában, 1997.
HALÁSZ MIKLÓS [Halasz, Nicolas]
(Rozsnyó, 1895. dec. 12.-New York, 1985. júl. 26.): író. [USA]
M.: Csehszlovákia 1918-1938, 1938; Captain Dreyfus, r., New York, 1955 [magyarul: 1967, 1980]; In the Shadow of Russia, New York, 1958; Roosevelt Through Foreign Eyes, Princeton, 1959; Nobel - A Biography of Alfred Nobel, London, 1960; The Rattling Chains, tan., New York, 1966; Szabó Ervin elnököl, 1968; Tiszta szívű gyilkosok, tan. [Halász Róberttel, ford. Tandori Dezső], 1972.
HALÁSZ PÉTER [álnevei: 1939-43 között: P. Hard, P. Shering, P. Deeds, T. Mollock, Pierre Pescer, Ravasz Miklós, R. M. Wood]
(Bp., 1922. ápr. 10.): író, újságíró. [NO]
Márton Áron-emlékérem 1991.
M.: A cowboy és a horgasujjúak [álnéven], 1938; Igazgatói megróvás [álnéven], r., 1938; Kémek harca [álnéven], r., 1938; Herceg, vagy álherceg? [álnéven] r., 1939; Botrány a konferencián, r., 1939; Búcsúzom a szerelemtől, r., 1939; Fizikából és szerelemből négyes, r., 1939; Halálos háromszög, r., 1939; Arizona Jack visszatér, r., 1940; Ancsu főszerepet kap, r., 1940; Detektív a Vadnyugaton, r., 1940; Éva fellázad, r., 1940; Hobsont meglincselik, r., 1940; János megbukik, r., 1940; Kaland a Grand Hotelben, r., 1940; A kétkezes rendet csinál, r., 1940; Öcsivel mindig baj van, r., 1940; Párisi éjszaka, r., 1940; Szegény leány szerencséje, r., 1940; Vadnyugati Johny [álnéven], r., 1940; Fekete a bőre, r., 1941; A három jómadár, r., 1941; Holtbiztos tip [sic!], r., 1941; Kaland a levegőben, r., 1941; Kőszívű tanár úr, r., 1941; Egy lány az éjszakában, r., 1941; Misi nem tud számolni ..., r., 1941?; Statárium, r., 1941; Szerelemből pótvizsga, r., 1941; Texas Bill visszaüt, r., 1941; Texas lángokban, r., 1941; Texas ördöge, r., 1941; A texasi sheriff, 1941; Cowboy-szerelem, r., 1941; Vőlegényem, a művész úr, r., 1941; Zsuzsi menyasszony, r., 1941; Főszereplő: Mányoki Mária [álnéven], r., 1942; Csak érted élek, r., 1942; Jancsi és Juliska, r., 1942; Ötórai tea, r., 1942; Szülei elváltak, r., 1942; Tilos a szerelem, r., 1942; Clarisse bárónő lesz, r., 1942; Huszonegyéves férj, r., 1943; Két férfi, r., 1943; A VII. B. szégyene, kisr., 1943; Egy lány, aki tudja mit akar, kisr., 1943; Lángok a pusztán, r., 1943; Nyári szerelem, r., 1943; Vihar a föld alatt, r., 1943; Imádom magam, r., 1947; Budapest házai alatt... elb., 1951; [Vihar után, Madách Színház Kamara Színháza, 1955] Crossroads at Vienna, riport, New Delhi, 1959 [franciául, németül és spanyolul is]; Tatárok a Széna téren, r., Niagara Falls, 1960 {1961 KMIK,Borbándi}; A szerelem csak melléktantárgy, r., Tel-Aviv, 1963; Miszter Honfitárs, r., München, 1965; Második Avenue, r., Torontó, 1967; Se kint, se bent..., tárcák, riportok, New York, 1968; Fogócska, r., New York, 1970; Eltévedt utas, r., New York, 1973 {1972*KMIK,Borbándi}; Kölcsönkapott élet, r., München, 1977; Tam-tam, tárcák, karcolatok, New York, 1978; Macska pórázon, tárcák, karcolatok, Kew Gardens, 1984; Kádártánc, r., München, 1983; Mélyen leszállított áron, r., Torontó, 1988; Árnyékok New Yorkban, r., 1990.
Műford.: H. Pinkerton: Garry Hobb Hollywoodban, r., 1942; F. Lützkendorf-K. Ritter: Oroszlánkölykök, filmr., 1942; H. Pinkerton: Gyöngysziget. A kék álarcos rejtélye. Ostendei kaland, r.-ek, 1943; Sz. Allilujeva: Húsz levél egy jóbaráthoz, New York, 1967.
[KMIK,Borbándi,MIB8,ÚMIL,MEIL,GULY,MK21/44,MK45/60]
(Bp., 1939. okt. 28.): művelődéstörténész, szociológus.
M.: A termelőszövetkezeti mozgalom története Apátfalván, [Tóthné Loós Gyöngyivel], 1975; Egy termelőszövetkezet 30 éve, 1978; Magyarfalu helynevei, 1981; Lészped helynevei, 1983 Ónfalva helynevei, 1983; Klézse helynevei, 1986; Pusztina helynevei, 1987; A Duna-menti népek hagyományos műveltsége, szerk., 1991; Megfog vala apóm sokcor kezemtül, szerk., 1993.
[ÚMIL]
(Bp., 1943. aug. 20. {1942*MIB8}): drámaíró.
M.: A pokol nyolcadik köre, Egyetemi Színpad, 1967; Mert mindenki csak ül meg áll!, Kassák Művelődési Ház Stúdiója, 1970; Testvérballada, Kassák Művelődési Ház Stúdiója, 1970; A skanzen gyilkosai [Bálint Istvánnal és Lajtai Péterrel], 1972; Ő, ki valamikor a sisakkészítő gyönyörű felesége volt, 1972; King-Kong [Bálint Istvánnal, Breznyik Péterrel, Buchmüller Évával és Koós Annával], 1973.
[A Squat Theatre kollektív produkciói: Pig, Childe, Fire!, 1977; Andy Warhol's Last Love, 1978; Mr. Dead and Mrs. Free, 1981].
(1953): író.
M.: Az utószó előszava. Írásmű [összeáll. Marek Julianna, ill. Jámbor János], 1991; Közérzet, 1991.
HALÁSZ SÁNDOR [álnév: Héti Sándor]
(Szatmár, 1892. jún. 2.-Bukarest, 1976. febr. 5. {febr. 6. MÉL4}): író, újságíró. [ROM]
M.: Az ezeregyedik Bábel, r. [Héti Sándor néven], Brassó, 1933; Abesszínia a világpolitika ütközőpontjában, pol. tan., Brassó, 1935; Amíg a búzából pénz lesz, tan., Brassó, 1936; Kaptató, kisr., Bk., 1966; Vadhajtás, kisr., Bk., 1969.
Műford.: S. Inres-C. Roman: Örökifjú Kárpátok, rip.r. [Szikszai Gyulával], Bk.-Bp., 1960.
(Bp., 1946. júl. 20.): műfordító.
Műford.: F. Alegría: A halhatatlan Kukul. Latin-amerikai mesék és legendák, 1979; R. C. Méndez: Kubai kislány a századelőn, önéletr.-i r., 1979; L. R. Nogueras: Ha holnap meghalok, r., 1982; Pablo de la Torriente Brau: A kubai ismeretlen katona kalandjai, r., 1982; P. G. Benito: Cádiz, r., 1984.
[MNBCD]
(Bp., 1914. dec. 31.): író, újságíró, művelődéstörténész.
Szocialista Kultúráért; A Munka Érdemrend ezüst fokozata; A Magyar Népköztársaság Csillagrendje 1985; Krúdy Gyula-díj 1993.
M.: Budapest felfedezése, 1959; Históriák a magyar régészet történetéből, 1964; Romvárosok a sivatagban. Stein Aurél belső-ázsiai utazása, 1966; Így élt Pasteur, 1968; A szenvedély arca, tan., 1968; Képeslapok Amerikából, 1974; Gasztronómiai kalandozások Európában, 1974; Keresztül-kasul Kanadán, 1975; Budavári farsang, r., 1976; A kancellár esténként a császárnál teázik, r., 1980; Könyv a magyar borról, 1981; A csokoládékirály, r., 1985; A Pulszkyak, 1987; Balatoni ízek, 1988; Sopron és környéke, 1989; Hortobágy és környéke, 1990; Királynők, királynék, 1990; A száz leghíresebb magyar recept, 1991; 350 világhírű recept, 1991; Magyarország, 1991 [angolul, németül és franciául is]; Gundel album, 1993; Encyclopaedia Britannica Hungarica, szerk., 1993-tól; Magyarország ízei [Hemző Károllyal és Lajos Marival], [angolul és németül is], 1994.
(Kispest, 1937. jan. 5.-Pécs, 1991. jún. 1. {3. Pótlások,MH,MN}): író.
A Munka Érdemrend arany fokozata 1978; Janus Pannonius-díj 1985; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1987; JA-díj 1989.
M.: Cikcakk, meser., 1971; Odaát Arizonában, elb., 1974; Üvegvár, r., 1975; Mongóliai napló, 1977; Hisziapiszi és a többiek, gyr., 1982; Hisziapiszi utazásai, gyr., 1983; Békés környék, r., 1986; Fele játék - fele gyötrelem, interjúk, Pécs, 1986; A vendégelefánt, gyr., 1986; A nyugalom napja, elb., 1986; Hisziapiszi nyomoz, gyr., 1987; A bábu, r., 1989 {1988*KMIK}; Létszámfelettiek, forgatókönyv, 1991; Találkozás a delfinnel, vál. írások, Pécs, 1997.
HALMOS FERENC [családnév: Herczeg]
(Bp., 1948. ápr. 9.): író, költő.
M.: Illő alázattal, szociogr., visszaemlékezések, 1979; Élni a nap alatt, elb., 1984; Mi a baj, tanár úr?, 1989; Száz rejtély a magyar történelemből, szerk., 1994; Száz rejtély a magyar irodalomból, szerk., 1996.
Műford.: N. Hikmet: Én egy ember, v., 1973.
(Radnót, Maros-Torda m., 1927. febr. 5.-Bukarest, 1987. március. 24. {25.*ROMIL,MÉL4}): biológus. [ROM]
M.: Napkeleti ösvényeken, útikönyv, Bk., 1963; Véget nem érő nappalok, útikönyv, Bk., 1971; Viselkedések az állatvilágban. Viselkedéstípusok - csoportosulási szintek, Bk., 1982.
(1949): író.
M.: Az előadásnak vége, elb. [Mosonmagyaróvár], 1990.
[MNBCD]
(Bp., 1954. máj. ?): költő.
M.: Ébredés kirakata, v., 1996.
[MNBCD]
(Bp., 1928. okt. 21.-Bp., 1983. dec. 13.): író, újságíró.
Rózsa Ferenc-díj 1962.
M.: Én, Károlyi Gábor fogadom, ifj. r., 1951; Endri, életrajz, 1957; A vasbeton szobor. Bagi Ilona életregénye, 1957; Pesti fiatalok, riportok, 1958; Házasság, család, boldogság, 1960; Meredek utca, elb., 1962; A második reggel, r., 1965; Megmérettél, d., 1965; Ráktérítő, r., 1967; Fogd kézzel a halat!, r., 1975; Egy kardforgató élete. Filmnovella Petschauer Attiláról, 1983.
(Szeged, 1967): író.
IRAT-nívódíj 1991.
M.: Egérderby, r., 1990.
HÁMORY VÁRNAGY DALMA [álnév: Háváda]
(Borsa, 1908. márc. 30.-Marl, 1981. márc. 30.): író, zeneszerző. [NO]
M.: Megyki Jankó, mese, Klagenfurt, 1957; Kék Duna, elb., Bécs, 1957; Élni akarunk, elb., Bécs, 1958; Feltámadunk, elb., Bécs, 1958; Kacagó Magyarország, elb., Bécs, 1958; Szabadság {Szabadszáj*ÚMIL}, elb., Bécs, 1958; Állatkertben, mesék, Croydon, 1958; Ispiláng, játék, Croydon, 1960; Édesanyám, d., Bécs, 1961; Piti és Pati, mese, Croydon, 1962; Vicc magazin [Háváda álnéven], Croydon, 1963; Virágok vizsgája, Zemplényi Erna mesejátékát színpadra írta, London, 1963; Holdrakéta, vál. elb., Croydon, 1964 [Winnipeg, 1974]; Pusztai karácsony, d., London, 1964 {1963*MEIL}; Az ezüst puttony, d., Bécs, 1965; Szent Miklós várása, egyfelv., Recklinghausen, 1966; Fecske Fáni, mesék, Bécs, 1974; Vándor darvak, hogyha errefelé szállnak..., dalok, Marl, 1975.
(Bp., 1910. jún. 1.-Bp., 1976. jan. 9.): író, szerkesztő.
Kossuth-díj 1951; Munka Érdemrend 1955, 1969, 1970; Gábor Andor-díj 1968; JA-díj 1970.
M.: Aranycsillag, operett, 1950; Harcok és harcosok, riportok, 1952; A nép védelmében, elb., 1953; Mici néni két élete, kisr., 1962; Pótkötettel a halhatatlanságba, cikkek, irod. riportok, 1967; Mögöttem állok, karcolatok, humoreszkek, 1968; Van-e viszonya?, karcolatok, humoreszkek, 1969; Írásból felmentve, jegyzetek, 1973; Szatírák könyve, vál. írások, 1973; Mi kell a halhatatlansághoz?, karcolatok, humoreszkek, 1977.
[MIL,ÚML,KK75,MÉL3,MIB8,ÚMIL,KMIK]
(Bp., 1969. júl. 12.): író, műfordító.
Bródy-díj 1996; Színikritikusok Díja 1997.
M.: Márton partjelző fázik, r., 1995; Körvadászat, d., 1997.
Műford.: R. Preston: Halálzóna. Ebola: a gyilkos vírus, r., 1995; S. King: Az, r., 1995; S. King: Carrie [megj. A boszorkánylány címmel is], r., 1995.
[MNBCD]
HAMVAS BÉLA [álnév: Pál Antal]
(Eperjes, 1897. márc. 23.-Bp., 1968. nov. 7.): író, filozófus.
Posztumusz Kossuth-díj 1990.
M.: Herakleitos múzsái vagy a természetről [Kövendi Dénessel], 1936; A világválság, esszé, 1938; Szellem és egzisztencia. Karl Jaspers filozófiája, esszé, 1941; Bevezetés a modern karakterológiába [Kemény Katalinnal, Pál Antal néven], tan., 1941; A láthatatlan történet, esszék, 1943 [Dúl Antal tanulmányával, 1988]; Száz könyv, esszé, 1945 [Bern, 1985]; Anthologia humana. Ötezer év bölcsessége, szerk., 1947 [4. átd. kiad., átd. és s. a. r. Kemény Katalin, Szombathely, 1991]; Herakleitos 131 fennmaradt mondata, 1947; Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon [Kemény Katalinnal], tan., 1947 [2. jav. kiad., 1989]; Yantra és absztrakció. Lossonczy Tamás képei, esszé, 1947; A világválság, tan., 1983; Az öt géniusz, esszé [Mattheusz János tanulmányával], Bern, 1985 [Bp., 1988]; Karnevál I-II., r., 1985; Szellem és egzisztencia, tan. [Kemény Katalin tanulmányával], Pécs, 1987; Silentium. Titkos jegyzőkönyv. Unicornis, esszék, r., 1987; Hamvas Béla 33 esszéje [vál., bev. Dúl Antal], 1987; Az öt géniusz - A bor filozófiája, esszé, 1988; Scientia Sacra. Az őskori emberiség szellemi hagyománya [utószó Török Endre, bibl. Dúl Antal], esszé, 1988; Közös életrend [vál., bev., bibl. Darabos Pál], 1988; A láthatatlan történet [s. a. r. Kemény Katalin], 1988; Szilveszter. Bizonyos tekintetben. Unicornis, r.-ek, 1991; Művei. Hamvas Béla művei [az életműkiadást szerk. Dúl Antal], Szombathely, 1991-; Patmos I-III., esszék, tan., 1992; A babérligetkönyv. Hexakümion, esszék 1932-1945, Szombathely, 1993; Tabula smaragdina. Mágia Szutra. Májá, esszék, Szombathely, 1994; Arkhai és más elbeszélések, esszék [Hamvas Béla Művei 7. köt.], Szentendre, 1994; Eksztázis, 1996; A kereszténység (1960-1964) [Életműsorozat 10. kötet, II. rész], Szombathely, 1996.
Műford.: Tibeti misztériumok, ford., tan., 1944; Lun Yü Kungfutse, ford., tan., 1944; Henoch apokalipszise, ford., tan., 1944.
[MIL,ÚMIL,MÉL3,KMIK,HungÉrt1990-93,MNBCD]
HAMVAS H. SÁNDOR [álnév: Dózsa Sándor]
(Szlatina, 1896. júl. 12.-Bp., 1967. nov. 4.): író, szociográfus.
M.: Az utca, elb., 1930; Budapest VII. Szövetség utca 17/b., szociogr., 1933; Az acél dala, r., 1945; Ellenség a Martinban, ifj. r., 1951; Volt egyszer egy házunk, r., 1957; Éjszakában, elb., kisr., 1959.
(Kaposvár, 1921. aug. 8.-Bp., 1997. okt. 6.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1952, doktora 1978; Az MTA lev. tagja 1990-től; Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Deák Ferenc díja 1997; Széchenyi-díj 1997.
M.: La mediazione italiana nella lotta delle minoranze in Ungheria, 1848-1849, Róma, 1948; A dualizmus korának történeti problémái, 1971; Magyarország a Monarchiában, tan., 1975; Ady és a századforduló [Király Istvánnal], 1977; Magyarország története 1890-1918 I-II., főszerk., 1978; Hogyan éltek elődeink?, szerk., 1980; A Dunánál, szerk., 1982; Jászi Oszkár dunai patriotizmusa, 1985; Egy ezredév, szerk., 1986; Európa régiói a történelemben, [Szűcs Jenővel], 1986; A kert és a műhely. Reflexiók a századforduló bécsi és budapesti kultúrájáról, tan., 1988; Magyarország története [franciául, németül is], 1991; Polgári lakáskultúra a századfordulón, szerk., 1992; Ragaszkodás az utópiához, publ., 1993.
[MKK,ÚMIL,HungÉrt1990-93,MNBCD]
(Kalocsa, 1929. szept. 9.): újságíró, filozófus, kritikus. [Ausztria]
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1991.
M.: Ideológiák és korunk, tan., London, 1969; A filozófus Lukács, tan., Párizs, 1972; Lukács war anders Meisenheim am Glan, 1973; Die marxistische Philosophie und Soziologie in Ungarn, Stuttgart, 1976; Die Entwicklung der marxistischen Philosophie, Bázel-Stuttgart {Darmstadt*Borbándi}, 1976; Az elmaradt reneszánsz. A marxista filozófia Magyarországon, Bern, 1979; A filozófia: kritika, Bécs, 1980; Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk első felében, Bern, 1981 [Bp., 1993]; A nélkülözhetetlen bírálat, tan., München, 1983; Irányzatok a jugoszláviai magyar irodalomban, tan., Zürich, 1983; Nyitott szemmel, publ. írások, Bécs, 1987; Geschichte der Philosophie in Ungarn, München, 1990.
[KMIK,Borbándi,KK92,KK94,ÚMIL,MEIL]
HANDI PÉTER [Handelsmann Péter]
(Bp., 1937. febr. 1.): író, újságíró. [Ausztrália]
M.: Játékok a zátonyon, r., Melbourne, 1967; Emigráns Panoptikum, vál. humoreszkek, Melbourne, 1972.
[MEIL]
(Bp., 1950. márc. 7.): író.
A Jövő Irodalmáért Díj 1988; JA-díj 1992.
M.: A bizalom anatómiája, esszék, 1978; Kötéltánc, esszék, 1984; Érzékeny búcsú a fejedelemtől, forgatókönyv, 1985; Széphistória, r., 1988; Csak az élet. Scientia profana, elb., 1989; A lélek térképe, esszék, 1992.
[KMIK,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD]
(Debrecen, 1928. máj. 4.): szociológus, irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1968 {1973*KMIK}, doktora 1975 {1976*KMIK}; Az Év Könyve Jutalom 1987; Szent Márton-díj 1990.
M.: Anglia az újkor küszöbén [Makkai Lászlóval], tan., 1965; A népdaltól az abszurd drámáig, tan., 1969; Irodalomtudomány és pszichológia, 1970; Az irodalmi kifejezésformák lélektana, esszé, 1970; Strukturalizmus I-II. [Bojtár Endrével és Gránicz Istvánnal], szerk., 1971; Érték és társadalom, esszé, 1977; Társadalmi csapdák, esszé, 1979; Diagnózisok, esszé, 1982; Az irodalmi mű mint komplex modell, tan., 1985; Diagnózisok II., szociogr., 1986; Kelet-európai alternatívák, 1989; East European Alternatives Diagnostiques, 1990; Kérdőjelek: a magyar kormány 1994-1995, szerk. [Gombár Csabával, Lengyel Lászlóval és Várnai Györgyivel], 1995; Hamlet színeváltozásai, tan., Szombathely, 1995; A szuverenitás káprázata, szerk. [Gombár Csabával, Lengyel Lászlóval és Várnai Györgyivel], 1996; Az emberi kaland, esszé, 1997.
[KMIK,MTAA,MKK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]
HANN FERENC [álnév: Nap Fábián]
(Nagybánya, 1944. szept. 20.): költő, író.
M.: A Város, v., 1972; Egy festő naplója. Bánovszky Miklós visszaemlékezése a szentendrei festészet kezdeteiről 1926-1947, magánkiad., 1996.
[ÚMIL]
(Alsószeli, 1959. dec. 8.): ifjúsági író. [Szlovákia]
M.: Alsószeli falumonográfiája, 1990; Buborék, mesék, Pozsony, 1993; Buborék a szigeten, mesék, Pozsony, 1995.
[CSMIL]
(Jeruzsálem, 1945. jan. 2.): költő, író, műfordító.
M.: Költők, dalok, forradalmak, vál., ford., jegyz., 1969; Darabbér, szociogr., Berlin, 1975, [Párizs, 1980, Bp., 1989]; L'Artiste d'État, Párizs, 1983; The Velvet Prison, New York, 1987; Kései bevezetés a Kádár-rendszerbe, 1990; A cenzúra esztétikája, esszé, 1991.
[MKK,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MNBCD]
(Czinderybogád, 1897. nov. 18.-Bp., 1982. jan. 19.): publicista, emlékiratíró.
M.: Mi a fasizmus?, 1931; Útikalandok a régi Magyarországon [vál., szerk. Pethő Tiborné], 1963; Befejezetlen számvetés, 1986.
(Szekszárd, 1921. szept. 11.): költő, bibliográfus.
M.: Valamit elmondok..., v., Pécs, 1940; Várkonyi Nándor: Az újabb magyar irodalom 1880-1940, összeáll. az életrajzi és a könyvészeti részét, 1942; A pécsi Pannonia Sörgyár története, Pécs, 1973.
(Bp., 1956. febr. 16.-Bp., 1982. jan. 20. {jan. 10. MÉL4}): költő.
M.: Fehér lobogás, v. [vál. és az utószót írta Keresztury Dezső], 1988.
HARGITAI PÉTER [névváltozat: Hargitay]
(Bp., 1947. jan. 28.): író, költő, műfordító. [1956-tól Ausztria, USA]
American Academy of Poets 1988; Harold Morton Landon műfordítói díj 1988; Nagy Imre-díj 1988; Arts Council Díj (Florida) 1990.
M.: Budapest to Bellevue, elb., Miami, 1988; Budapesttől New Yorkig és tovább... 1991.
Műford.: Sári Gál Imre: Percek a hajón. Lepke vita. Madár, szárnyával, versek, levelek, írások [másokkal], Cleveland, 1977; József Attila: Perched on Nothing's Branch, vál. v., Tallahassee, Fla, 1986; Mózsi Ferenc: B-irodalmam, MY POEMpire!, vál. v. [kétnyelvű], 1997.
(Bp., 1953. ápr. 8.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1994.
M.: Régi magyar levelestár XVI-XVII. század, kiad., bev., jegyz., 1981; Hatvanhat csúfos gajd, kiad., 1983; Bod Péter: Szent Hilárius, kiad., bev., jegyz., 1987; Csáky István: Politica philosophiai Okoskodás-szerint való rendes életnek példája, kiad., bev., jegyz., 1992; Pázmány Péter: Igazságra vezérlő kalauz, vál., szerk., utószó, 1993; Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába, szerk., 1996; Siralmas jajt érdemlő játék [Bajáki Ritával, Bene Sándorral], Piliscsaba, 1997.
[ÚMIL]
(Topolya, 1956. jan. 22.): költő, irodalomtörténész, kritikus. [JU]
M.: Nyárkisülések, v., Újvidék, 1979; Így éltünk. Revoltpróza, Újvidék, 1997.
(Érd, 1951. szept. 25.): könyvtáros.
M.: Csuka Zoltán bibliográfia, Szentendre, 1982; Tiéd a táj. Érdi antológia, szerk., Érd, 1984; Múlt és jövő között. Csuka Zoltán kiadatlan versei, szerk., Érd, 1991.
[ÚMIL]
(Bp., 1947. dec. 12.): író (orvos). [1979-től Ausztria]
M.: Freud, Ferenczi und die Psychoanalyse in Ungarn, Bécs, 1982; Psychoanalyse und Marxismus in Ungarn (1908-1980), Stuttgart, 1984; Die Nachblüte der Psychoanalyse in Ungarn, Salzburg, 1985; Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. A budapesti mélylélektani iskola története, 1908-1983, Bern, 1986 [németül: Tübingen, 1988]; Leben und Werk von Imre Hermann, Stuttgart, 1986; Dichtung und Wahrheit in der Historiographie der ungarischen Psychoanalyse, Tübingen, 1988; Ferenczi und die ungarische Psychoanalyse, Tübingen, 1988.
(Orom, 1950. okt. 10.): ferences pap, szerkesztő. [JU]
Üzenet-díj 1994.
M.: Pietrelcina Pio atya, életrajz, Újvidék, 1978; Mi történik Medjugorjéban? tan., Újvidék, 1987; Búcsúsok útikönyve, összeáll., vál., Újvidék, 1988; Házszentelés, összeáll., vál., Újvidék, 1989; A keresztfához megyek. Keresztutak gyűjteménye, vál. és összeáll., Újvidék, 1990; Páduai Szent Antal, imakönyv, vál. és összeáll., Újvidék, 1991; Mária, Jézus Krisztus édesanyja, vál. és összeáll., Újvidék, 1992.
Műford.: A Biblia képregényben. A teremtés, képreg., Újvidék, 1981; Ferenc testvér, képreg., Újvidék, 1981; Jézus, Mária fia, képreg., Újvidék, 1981; Antal testvér, képreg., Újvidék, 1982; Az Ígéret földjén. A Biblia és története sorozatból. Újvidék, 1985; Jézus Krisztus, Újvidék, 1985; Királyok és próféták, Újvidék, 1985; Padovai Szent Antal, Újvidék, 1987; Beavató szentségek, képeskönyv, Újvidék, 1990; Amit a Bibliáról tudni kell, Újvidék, 1991; Assisi Szent Ferenccel Isten felé, Újvidék, 1992.
(Hódmezővásárhely, 1917. okt. 2.): nyelvész, filológus.
A Société Finno-Ougrienne (Helsinki) lev. tagja 1955-től; Ábel Jenő-emlékérem 1969; Az Osztrák Tudományos Akadémia lev. tagja 1972-től; Herder-díj 1973; A Francia Tudományos Akadémia lev. tagja 1976-tól; Az Istituto per Medio e Estremo Oriente (Róma) lev. tagja 1986-tól; Széchenyi-díj 1992; A Societas Iranica Europea tb. tagja 1993-tól.
M.: A hun aranyíj, 1951; Ókori Keleti Történeti Chrestomathia, szerk., 1964; Studies in the History and Language of the Sarmatians, 1970; Migrations of the Indo-Iranian Tribes, 1978; Prolegomena to the Sources on the History of Pre-Islamic Central Asia, szerk., 1979; Studies in the Sources on the History of Pre-Islamic Central Asia, 1979; Lexikon Latinitatis medii aevi Hungariae, szerk. [Benkő Loránddal], 1987-; A magyarság őstörténete, 1990; Ókori történeti chrestomathia I. Ókori keleti történeti chrestomathia, szerk. [ 4. kiad. 1987] [II. Görög történeti chrestomathia, szerk. Borzsák István, 9. kiad. 1987; III. Római történeti chrestomathia, szerk. Borzsák István, 6. kiad. 1987]
[DKA,KK3-4,MKK,MKL,ML,ÚML,MTAA,FÉL,ÚMIL]
(Bp., 1874. jún. 2.-Bp., 1969. nov. 21.): politikus, emlékiratíró.
M.: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa. 1930-1940, 1941; Egy magyar polgár élete, visszaeml., 1968.
(Mosonmagyaróvár, 1920. szept. 26.): költő, műfordító.
Szocialista Munkáért Érdemérem 1960; Portugál Műfordítói Díj 1987; JA-díj 1993; Az Év Könyve Jutalom 1996; A Radnóti Irodalmi Társaság fődíja 1996; Forintos Díj 1996; A győri költészeti biennále fődíja 1996.
M.: Az Európai Gazdasági Bizottság 20 éve, tan., 1968; Lépcsőfokok, v., 1972; Toronyzene, v., 1978; A nemzetközi szervezetek világa, tan., 1982; Tisztítótűz, v., 1984; Mit kell tudni a nemzetközi szervezetekről [Hajnal Sándorral, Ravasz Károllyal], ismeretterjeszt., 1987; Hétalvó napsugárka [ill. Dékány Péter], gyv., 1990; Hullámgyűrűk, prózai emlékezések, 1990; Éjféli tárlat, v., 1991; Szeptember tenyerén, v., 1992; Emlékezzünk régiekről, tört. tárgyú költői munkák, 1993; Aranyhíd, v., 1997.
Műford.: Mozaik, v., műford., magánkiad., 1944; Csillagóra, v. és műford., 1964; A. Steffen: Pestalozzi, verses d., magánkiad., 1968; Árnyak a barlang falán, vál. ford., 1983; L. de Camőes: A lusiadák, eposz, 1984; M. Ende: A végtelen történet, fantasztikus r., 1985; Fekete lángok. Fekete-Afrika írásos költészete [Keszthelyi Tiborral], I. köt., 1986; II. köt., 1989; C. Baudelaire: A mesterséges mennyországok, esszé, 1990; L. de Camőes: Mit vársz, remény?, szonettek, 1992; A. Haushofer: Moabita szonettek, 1992; T. Tasso: A megszabadított Jeruzsálem, eposz, 1996; M. Ende: A varázslóiskola, kisprózák, verses mesék, 1996; Aranyhíd, v., műford., 1997.
[KMIK,KK94,KK96,MIB8,MNBCD,ÚMIL]
(Bp., 1937. júl. 26.): költő, író, műfordító.
A Magvető Kvk. Nívódíja 1959; A Móra Kvk. Nívódíja 1961; Lengyel Millenniumi Emlékérem 1966; A Haza Szolgálatáért Érdemérem 1976; Ady Emlékplakett 1978; 1300 éves Bulgária Érdemérem 1981; Bolgár Jubileumi Plakett 1981; Kiváló Munkáért 1982; Szocialista Kultúráért 1985.
M.: A láz keresztjén, v., 1958; Ökölbe zárt szív, kisr., 1959; Gyúlékony éj, v., 1961; Szász Endre-Hárs György: Tejút, művészi album [ford. Brian McLean], 1992.
Műford.: A. Devigny: A halálraítélt megszökött, visszaemlékezések, 1969; R. Ny. Kim: Kísértetek iskolája, r.-ek, 1971; A. Tvardovszkij: Az emlékezet jogán, poéma, 1989.
[MIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,MNBCD,ÚMIL,OSZKK,KKH]
(Bp., 1911. máj. 7.-Bp., 1978. márc. 19. {18.*KMIK}): író, költő.
JA-díj 1971; Ifjúsági Díj 1975.
M.: Születtem Budapesten, v., 1933; Keress egy másik csillagot, v., 1937; Miénk az Erzsébet-tér, ifj. r. {Mienk az Erzsébet tér*KMIK}, 1938; Az elsüllyedt városban, v., 1941 {1946 MÉL3}; Tóbiás, a gyáva óriás, mesék felnőtteknek, 1946; IX. Gorill - A kör bezárul, két egyfelv., 1947; Majd a gyerekekek, ifj. r., 1947; A padisah és a szőlő. A császár új ruhája, mesejátékok, 1947; Igazán gyerekjáték, ifj. r., 1948; Ezek a pesti gyerekek, ifj. r., 1949; Berke Annus két napja, r., 1951; Az újsütetű cipó, mesék, 1954; A titkos őrs, vígjáték, 1954; Híresincsi szélmalom, mesék, 1955; Fordított esztendő, ifj. r., 1958; Az egyetlen tündér, mesék, 1960; Győztes kerestetik, ifj. r., 1962; Diákszínjátszók kalauza, 1962; Biri és Bori, ifj. r., 1964; Tétété, ifj. r., 1965; Az égből pottyant nagyapa, gyr., 1968; Húsz elbeszélés, 1968; Jutka és a cseretündér, meser., 1971; Hol voltam, hol nem voltam, mese, 1971; Fellebbezés ítéletért. Negyven év verseiből, 1972; 10x10 = 100, mese, 1973; Nem leszek az unokád!, mesék, 1974; Csupa mese, vál., szerk. 1974; Csupa új mese, 1976; Mi is voltunk gyerekek, ifj. r., 1975; Buci királyfi összes meséje, mesék, 1977; A Hótündér, mesék, 1978; Pipapó, gyere velem metrózni, ismeretterjesző mű gyerekeknek, 1978; Levél az erdőből [Somos Zsuzsával], leporelló, 1996.
Műford.: Ch. Morgenstern: Gúnydalok, 1949.
(Bp., 1946. febr. 10.-Bp., 1992. febr. 20. előtt): műfordító.
Műford.: Anh Duc: Tenger és hegy között, r., 1974.
[OSZKK]
HARSÁNYI GÁBOR [álneve: C. C. Kicker]
(Bp., 1945. jún. 15.): színész, író.
Filmkritikusok Díja 1973; Jászai Mari-díj 1974, 1987; SZOT-díj 1975.
M.: C. C. Kicker álnéven: Johanna és a médium, bűnügyi r. [Révy Eszterrel], 1984; Johanna és a Drächer utcai gyilkosság, bűnügyi r. [Révy Eszterrel], 1984; Botrány a Sportcsarnokban, elb., 1987; Meghódítjuk Amerikát, színmű, 1986; Börtönszínház, színmű, 1986; Lassú Halál folyosója, r., 1987; Menekülés Erdélyből a Szentföldre, r., 1988; Szentföld rabjai, r., 1989; Sztriptíz-bár a Cityben, színmű, 1991; Más és más, színmű, 1995; Szinkron-kabaré, színmű, 1995.
(Bp., 1947. jan. 7.): közgazdász.
M.: Én is voltam angyalbőrben..., elb. [1991].
(1925)
M.: Honi tükör. Közélet, gazdaság, a Duna-táj új arca Miskolc, 1994.
[MNBCD]
(Debrecen, 1912. nov. 1.-Bp., 1990. júl. 2.): irodalom- és művészettörténész.
M.: A "franciás" Nyugat, Debrecen, 1942; Péterfy Jenő a képzőművészetről, Eger, 1957; Stendhal, tan., 1967; Stíluselemzés I-III., 1970; Géricault, művészettört. tan., 1972; Rodin, 1974; Bourdelle, 1977; Maillol, 1979; Fragonard, 1981; Gauguin, 1984.
[ÚMIL]
(Kisújszállás, 1925. júl. 4.): szinkrondramaturg, műfordító.
M.: Hasznos mulatságok, 1970; Irodalmi játékok, 1984; Agyköszörülde, 1987; Játék-világ irodalom, 1988; Tangram, 1988; Ismerd meg agyadat, 1990; Kvízpróba, 1994.
(Vezseny, 1914. dec. 10.): könyvkiadó, bibliográfus.
M.: Magyar Élet, repertórium, 1978; Magyar Út, repertórium, 1978; Tiszántúl, repertórium, 1978; Mutató Németh László munkáihoz, Szeged, 1983; Szíj Rezső bibliográfia, 1987; Mutató Erdélyi József munkáihoz, Csorna, 1988; Szabó Dezső írásai, mutató, 1991; Németh László bibliográfia [Kováts Zoltánnal], 1992; Kovács Imre bibliográfia, 1993; Kovách Aladár bibliográfia, 1994; Egy könyvkiadó emlékei, 1994; Szíj Rezső bibliográfia, 1934-1991, 1993; Szíj Rezső bibliográfia, 1992-1995, 1996; Szabó Dezső bibliográfia [Budai Balogh Sándorral], 1996.
[ÚMIL]
(Bp., 1955. aug. 9.): író.
M.: Aranymise, r., 1993; Irodalomterápia, 1995; A bűnprobléma genezise a világirodalomban. Első megközelítés, 1995.
(Doroszló, 1964. nov. 1.): író. [JU/MO]
M.: Szalmakutyák szigete, elb., Szabadka, 1995; Diogenész kertje, r., Szeged, 1997.
HATÁR GYŐZŐ [családnév: Hack Viktor]
(Gyoma, Békés m., 1914. nov. 13.): költő, író, műfordító. [Anglia]
A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 1989; Alföld-nívódíj 1989; IRAT-nívódíj 1990; Kossuth-díj 1991; A Széchenyi Akadémia tb. tagja 1993, r. tagja 1994-től; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1994; Salvatore Quasimodo-fődíj 1996.
M.: Ragyogó szívvel remete daccal, börtönversek [Hack Győző néven], 1945; Heliáne, r., 1947 [új kiad., Bp., 1991]; Az őrző könyve, történetfilozófiai mű, 1948 [Szombathely, 1992]; Liturgikon, v., 1948; Pepito és Pepita, r. [franciául], Párizs, 1963 {1966*Borbándi} [magyarul: München, 1983, Londonban sokszorosítva, 1984], Bp., 1986 {1988*}; Bábel tornya, misztérium-burleszk, Stockholm, 1966; Pantarbész, esszé, München, 1966; Hajszálhíd. Versek versben, rímek, rigmusok, költemények három évtized terméséből. Budapest-Párizs-London {... termésében*MEIL}, München, 1970; Anibel, r. trilógia [franciául], Párizs, 1969 [magyarul: London, 1984, Bp., 1988]; Sírónevető I-II., d., München, 1972; Az Őrző könyve. Regényes elmélkedések, r., München, 1974; Golghelóghi rémrettentő képekkel gonosz kalandokkal teljes csudaságos históriája ... nagy érzékeny titokjáték, London, 1976 [Szombathely, 1989]; Archie Dumbarton, r., [franciául], Párizs, 1977 [magyarul: Éjszaka minden megnő, r., London, 1984; Bp., 1986]; Intra Muros [...], esszé, London, 1978 [Bp., 1991]; Özön közöny [...], esszék, London, 1980, Békéscsaba, 1997; A rákóra ideje. Félreugrók-megtántorodók. Antisumma - Szélhárfa I-III., filozófiai kommentárok, London, 1982-83; Köpönyeg sors. Iuliánosz ifjúsága [...], r., London, 1985; Lélekharangjáték, v., London, 1986; Angelika kertje és egyéb elbeszélések, London, 1987; A szép Palásthyné a más álmában közösül, elb., London, 1987; Az ég csarnokai, töredékek, London, 1987; Medvedorombolás [...], v., London, 1988; Csodák országa Hátsó-Eurázia avagy A hajnali novellák, I-II., r., London, 1989; Görgőszínpad. A középkori angol titokjátékokból mutatóba egybeszedett kisded florilégium [a függelékben versfordítások], 1988; A fontos ember, r., London-Szeged, 1989 {1990*KK96}; Bojszintó (Határ Győző 75 éves), 1989; Boldogságról, szenvedésről [bibliofil kiad. japán technikával, számozott, dedikált], v., Békéscsaba, 1989; Légy minaret. A költészet kiskátéja. Az ige igézetében. Rólunk szól a történet I-III., kisprózák, tan., London, 1990; A léleknek rengése {rezgése*Borbándi}, vál. v. 1933-1988, 1990; Eumolposz avagy A hazudozás zsoltára, r., London, 1990; Halálfej [...], v., London, 1991; Irodalomtörténet, Békéscsaba, 1991; Intra muros. Tanulmány a véleményről, a hitről, a meggyőződésről [vál. és szerk. Lakatos István], 1991; Hang, d., London, 1992; Üvegkoporsó, v., London, 1992; Filozófiai zárlatok, kommentárok, London, 1992; Mangún, színdarabok, jelenetek, tan., London, 1992; Életút, visszaemlékezés I-III. [Kabdebó Lóránttal], önéletrajz, Szombathely, 1993; A fülem mögött, karcolatok, London, 1994 {1993*}; Léptékváltás, filozófiai tan., 1995; A partravetett bálna, 1995; Minden hajó hazám, visszaemlékezés [Életút c. írásának II. kötete], Szombathely, 1994; Életút, III. kötet, Szombathely, 1995; 21 vers, 1996; Bábel tornya [a szerző vál. életművéből, tart.: Bábel Tornya, Eumolposz avagy A hazudozás zsoltára, Az éjszaka műszaka], 1996; Álomjáró emberiség, karcolatok, London, 1996; Medaillon madonna, v., 1997; Köpönyeg sors. Iulianosz ifjúsága, lélekrajzi regény, Szombathely, 1997.
[Bemutatók: Patkánykirály, Nyíregyháza, 1987; Elefántcsorda, Várszínház, 1992]
Műford.: V. G. Korolenko: Maruszja, három kisr. [Sárváry Elekkel, Szőllősy Klárával], 1949; I. F. Panfjorov: Harc a békéért, r., 1949; M. A. Solohov: Akik a hazáért harcoltak, kisr., 1949; V. Pratolini: Szegény szerelmesek krónikája, r., 1955; L. Feuchtwanger: Rókák a szőlőben, r., 1956; V. P. Katajev: Hajrá! r., 1956; J. London: Ádám előtt, elb.-ek [Szász Imrével, Victor Jánossal], 1956; L. Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai, r., 1956; A. Cervi: Hét fiam volt, visszaemlékezések, 1957; Imposztorok tüköre, spanyol kópé-regények [Benyhe Jánossal, Szokoly Endrével], 1957; L. Sterne: Érzelmes utazás Francia- és Olaszországban, r.-es útirajz, 1957;
[MIL,KMIK,Borbándi,MKK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MEIL,OSZKK,KATAL,MNBCD]
(Tiszaderzs, 1937. jan. 30.): író, költő, publicista.
Forrás-díj 1970 [Kecskemét]; Radnóti-díj 1981; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1987; A M. Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1997.
M.: Üvegcserepek, v., Szeged-Bp., 1965; Koronaakác, v., 1975; Füst száll fölfelé, szociogr. tan., riportok, Kecskemét, 1977 {1978*KK96}; Totemarc, v., 1979 {1984*KMIK}; Homokfolyam, elb., 1984; Kalózlobogó, v., 1985; Vízalatti harangok, szociogr. riportok, tan., jegyzetek, 1989; Erre csörög a dió, kisr., 1989; Tehéncsöcs, erotikus r., 1990; Elnapolt újjászületés, vál. és új v., Miskolc, 1996; Végkielégítés, Dunaharaszti, 1997.
[KMIK,MKK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MNBCD,KKH]
(Temesvár, Temes vm., 1892. máj. 8.-Bp., 1978. jan. 29.): filozófus, művészetszociológus.
Az MTA tb. tagja 1977.
M.: The Social History of Art, London, 1951 [németül: München, 1953; magyarul: A művészet és az irodalom társadalomtörténete, I-II., Bp., 1968-1969]; Philosophie der Kunstgeschichte, München, 1958 [új címmel: Methoden der modernen Kunstbetrachtung, München, 1970; magyarul: 1978]; Der Manierismus. Die Krise der Renaissance und der Ursprung der Modernen Kunst, München, 1964 [új címmel: Der Ursprung der modernen Kunst und Literatur. Die Entwicklung des Manierismus seit der Krise der Renaissance, München, 1973; magyarul: A modern művészet és irodalom eredete. A manierizmus fejlődése a reneszánsz válsága óta, 1980]; Soziologie der Kunst, München, 1974 [magyarul: A művészet szociológiája, 1982]; Találkozásaim Lukács Györggyel, interjúk, 1978 [németül: München, 1978] {1979*Borbándi}; A művészettörténet filozófiája, 1978.
[KK75,MKL,ML,ÚMIL,Borbándi,MÉL3]
(Bp., 1960. máj. 7.): irodalomtörténész, szerkesztő.
M.: Esterházy Pál: Mars Hungaricus, szerk. [Iványi Emmával], 1989; A Bibliotheca Zriniana története és állománya - History and Stock of the Bibliotheca Zriniana, társszerző, összeáll. [Klaniczay Tiborral, Kovács Sándor Ivánnal, Monok Istvánnal és Orlovszky Gézával, szerk. Klaniczay Tibor], 1992.
[ÚMIL]
(Bp., 1909. dec. 13.-Bp., 1953. márc. 9.): költő, publicista, műfordító.
M.: Sebesülten, v., 1937; A menekülés könyve, London, 1943; Hűség, v., elb., 1962.
(Bp., 1929. aug. 19.-Bp., 1985. júl. 16.): költő, műfordító.
M.: Egy fürt szőlő, v., 1956; Sorok a feledés ellen, v., 1961; Versek [szerk. Zalka Miklós, bev. E. Fehér Pál], 1989.
(Bp., 1939. máj. 1.): klasszika-filológus.
A történelemtud. kandidátusa 1974; Marót Károly-díj 1965.
M.: Vergilius Eklogái, kiad., bev., 1971; Cicero Válogatott Művei, vál., utószó, 1974; Cornelius Nepos: Híres férfiak, kiad., 1984; Műalkotás - esztétikum - közönség az antikvitásban, szerk., Debrecen, 1988; Hippokratész Válogatott Művei, szerk., jegyz., 1991; Cicero öröksége. Hereditas Ciceroniana, tan., szerk., Debrecen, 1995; Szemelvények a római levélirodalomból [Szekeres Csillával], Debrecen, 1995; Bevezetés az ókortudományba I., szerk. [Tegyey Imrével], Debrecen, 1996.
Műford.: L. F. Annaeus: Róma háborúi, ford., utószó, 1979.
[ÚMIL]
(Kassa, 1907. máj. 29.-Pozsony, 1977. máj. 29.): műfordító. [Szlovákia]
Műford.: P. Jilemnický: Dübörög a föld, 1953; K. Lazarová: Darázsfészek, 1955; V. Mináč: Válaszúton, 1956; E. Maróthy-Šoltésová: Gyermekeim, 1958; M. Figuli: Ifjúkor, 1959; F. Šrámek: Ezüstszél, 1959; M. Rázusová-Martáková: Kalandos nyár, 1960; A. Sedlmayerová: Nyílik a pitypang, 1960; A. Sedlmayerová: Minden út hazavezet, 1963; M. Majerová: Vergődés, 1961; M. Majerová: A boldogságért küzdeni kell, 1962; M. Majerová: Kisiklott élet, 1964; O. Scheinpflugová: Színésznő leszek, 1964; K. Jarunková: Az egyetlen, 1965; L. M. Parížek: Szongaré, a néger kisfiú, 1966; A. Hykisch: Möhringben találkozunk, 1967; K. J. Beneš: Az elvarázsolt ház, 1968; K. J. Beneš: A piros pecsét, 1971; K. J. Beneš: Ellopott élet, 1972; K. J. Beneš: Út az ismeretlenbe, 1977; N. Frýd: Őserdő, 1969; K. Nmový: Jégmadarak a Kék-öbölben, 1973; M. Figuli: Egy korty mámor, 1975; V. Miro: Tüzes égbolt, 1977; V. Adlová: Tavaszi szimfónia, 1978.
[CSMIL]
(Mezőkomárom, 1926. máj. 12.): könyvtáros.
Az irodalomtud. kandidátusa 1968; Szabó Ervin-emlékérem 1985.
M.: A könyvtár és a tudomány szerepe a társadalmi tudat alakulásában, 1965; Books and Readers, 1982; Könyvtári kutatás és fejlesztés, 1983.
HÁY GYULA [álnév: Stefan Faber]
(Abony, 1900. máj. 5.-Ascona, 1975. máj. 7.): drámaíró, műfordító. [1920-tól NO, 1923-tól MO, 1929-től NO, 1933-tól Ausztria, 1934-től Svájc, 1935-től SZU, 1945-től MO, 1965-től Svájc]
Kossuth-díj 1951; Nagy Imre-emlékplakett (posztumusz) 1995.
M.: Színhely. Budapest, Idő: tíz év előtt, r., 1929; Isten, császár, paraszt, d. [először németül: Zürich, 1935; Isten, császár, paraszt. Tiszazug, d.-k, Moszkva, 1940; Isten, császár, paraszt, Bp. 1946]; Partizánok tükre, tan., Moszkva, 1943 [Bp., 1945]; Németek, d., Moszkva, 1944; Tiszazug, 1945; Végeladás, d., 1945; Ítélet éjszakája, d., 1946; Emberi szó a színpadon, tan., 1947; A sevcsenkói hullámvadász, r. {elb.*ÚMIL}, 1947; Romok, d., 1947; Az élet hídja, d., 1951; Erő, d., először olaszul: Milánó, 1952; Gyilkosok tanyáján, egyfelv. d., 1953; A pulykapásztor, tragikomédia, 1956; Öt színdarab, 1954; Sorsok és harcok. Színdarabok, 1955; Királydrámák, d., 1964; Dramen, Hamburg, 1964-66; Geboren 1900, emlékezés, Hamburg, 1971 [angolul: London, 1974; magyarul: Született 1900-ban, emlékezések, ford. Majoros Éva, 1990]; Kucsera, r.-töredék, cikkek, München, 1978.
Műford.: L. Rahmanov: Viharos alkonyat, d., 1945; K. Szimonov: Orosz emberek, d., 1945; A. Kornejcsuk: Csillagtárna, d., 1950; A. N. Osztrovszkij: Bolond pénz, d., 1953; A. P. Csehov: Három nővér, d., 1955; Ceng Pu: Virág a bűn tengerében, r., 1962; C. F. Meyer: Pescara megkísértése, kisr.-ek, elb.-ek, 1962; E. T. A. Hoffmann: Kis Zaches, más néven Cinóber, r., 1963; J. J. Ch. von Grimmelshausen: A kalandos Simplicissimus, r., 1964; V. I. Pudovkin: A filmrendező és a filmszínész művészete [Mérei Ferenccel], 1965.
[MIL,ÚMIL,KMIK,Borbándi,OSZKK]
(Vámosmikola, 1960. ápr. 1.): író, költő, szerkesztő.
Sziveri János-díj 1994.
M.: Gyalog megyek hozzád a sétálóúton, v., rajzok, 1989; A növények hazája, v., 1990; Welcome in Africa (1989-1990), v., prózák, 1992; Marlon és Marion (1991-1992), v. és próza, 1993; Holdak és napok (1993-1994), elb., v., rajzok, 1995; Dzsigerdilen. A szív gyönyörűsége, r., 1996.
(Bp., 1967. ápr. 30.): író.
M.: Feri: Cukor Kékség, kisr., 1992; Szilvia szüzessége. Huszonnyolc történet, 1995; Budapesti skizo, r., 1997.
(Bp., 1932. ápr. 30.): orientalista, turkológus, műfordító.
A nyelvtud. kandidátusa 1959, doktora 1966; Az MTA lev. tagja 1982; A Török Nyelvészeti Társ. tb. tagja; A Török Tört. Társ. lev. tagja; A Société Finno-Ougrienne lev. tagja; Az Európai Ak. r. tagja.
M.: Sovietico-Turcica. Beiträge zur Bibliographie der türkischen Sprachwissenschaft in russischer Sprache in der Sowjetunion 1917-1957, szerk., 1960; Szenvedélyek tengere. A török költészet antológiája, vál., szerk., jegyz. [Árpád Imrével], 1961; Ármin Vámbéry 1832-1913. A Biobibliography, 1963; Das Osmanisch-Türkische im XVII. Jahrhundert. Untersuchungen an den Transkriptionstexten von Jakab Nagy de Harsány, 1973; Vámbéry Ármin, 1976; Fekete Lajos: Einführung in die persische Paläographie, s. a. r., 1977; Kurze Einführung in das Studium der türkischen Sprache, Wiesbaden-Bp., 1978; Fejlődési korszaktípusok és területi variánsok viszonya a török nyelv történetében, 1984; Bibliographisches Handbuch der Turkologie. Eine Bibliographie der Bibliographien vom XVIII. Jahrhundert bis 1979 [Barbara Kellner-Heinkelével], Wiesbaden-Bp., 1986; Nagy Szülejman udvari emberének magyar krónikája, szerk., 1996.
Műford.: N. Hikmet: Nehéz a távollét, v., vál., nyersford., utószó [Árpád Imrével], 1963.
HAZAI JÓZSEFNÉ [családnév: Márjás Magda; Hazainé Márjás Magda]
(Bp., 1915. dec. 24.): író, színműíró.
M.: Nőnek a vetések [Nagy Istvánnal és Kovács Máriával], d., 1949; Egyszerű emberek, d., 1950; Wattson professzor születésnapja [Tokaji Györggyel], d., 1955; Szédület, d., 1959; Bíbormadár, mesejáték, 1960; Örökösök, d., 1965.
[KMIK]
(Bp., 1931. ápr. 29.-Bp., 1984. jún. 27.): író.
M.: A jávai tekercsek. Elbeszélés egy régi indonéz legenda nyomán, r., 1975; A vulkánok születése, 1976; A Vénusz és a Mars ostroma. A bolygórendszer felderítése, 1976; Miért vannak földrengések?, 1977; A Föld különös jelenségei, 1977; A Hold közelről, 1978; Csillagunk a Nap, 1980; Mi újság a Földön?, 1980; Naprendszeren innen és túl, 1983; Üstököskutatás az űrkorszakban, 1983; Képes csillagvilág, 1984; Ismeretlen (?) Naprendszerünk, 1986.
HEGEDŐS LÁSZLÓ [álnév: Höl, Rozványi László]
(Bp., 1936. dec. 26.): újságíró, költő.
M.: Ugyanazon a tű hegyén, v., 1986.
[KKH]
(Szilsárkány, 1922. okt. 31.): szociológus, politikus.
A közgazd. tud. kandidátusa 1963.
M.: A munkásbérezés rendszere iparunkban, 1960; A modern polgári szociológia és a társadalmi valóság, 1961; Műszaki fejlesztés a szocializmusban, 1962; A szocialista társadalom struktúrájáról, 1966; A szociológiáról. Egy tudomány lehetőségei és korlátai, 1966; Ember-munka-közösség [Márkus Máriával], 1966; Változó világ, 1970; Bürokrácia és szocializmus, 1976; Élet egy eszme árnyékában, életrajzi interjú [készítette: Zsille Zoltán], Bécs, 1985; A történelem és a hatalom igézetében, 1988; Oknyomozás válságügyben, 1990; Rendhagyó életek (Szubjektív reflexiók), 1994.
(Beretke, 1923. jan. 14.-Szeged, 1975. febr. 15.): irodalomtörténész.
M.: Arany János a katedrán, 1957; Győr irodalmi örökségéből, Győr, 1961; Gárdonyi, a néptanító, 1962; A gyermek- és ifjúsági irodalom tanításának néhány kérdése, Debrecen, 1964; Legkedvesebb íróim, 1971; Petőfi az iskolában, szerk., Szeged, 1972; Magyar írók pedagógiai nézetei, 1976.
(Bp., 1930. okt. 4.): közgazdász, szociológus.
M.: Forró ősz Budapesten. Életútinterjú Fazekas Györggyel, 1989; A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján I-VII., szerk., 1989-94; 1956 - A forradalom kronológiája, társszerk., 1990; Ötvenhatról nyolcvanhatban, szerk., 1992; A "Jelcin-dosszié", társszerk., 1993; 1956 magyar szépirodalma. 1956 kézikönyve [Buda Attilával], főszerk., 1996.
[KK96]
(?, 1954. okt. 21.): nyelvész.
M.: Középkori leveleink 1541-ig [egyetemi segédkönyv], szerk. [Papp Lajossal], 1991; Kisnémedi tájszótár, 1992.
(Bp., 1912. máj. 14.): író.
JA-díj 1951, 1954, 1975; Munka Érdemrend 1955; A Munka Érdemrend arany fokozata 1972; Szocialista Magyarországért 1982; A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 1987; A drámatört. és színháztud. díszdoktora 1990; A Művészeti Alap Életmű Díja 1991; Fehér Rózsa-díj 1994; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1995; Budapest Díszpolgára 1997.
M.: Anyagi büntetőjog az Árpádházi királyok korában, jogtört.-i tankönyv, 1935; A mámor zendülői, r., 1937; Olaszország születése, tan., 1943; Bálványrombolók, r., 1944; A magántulajdon lázadása, tan., 1945; A Szovjetunió és a vallás, tan., 1945; Az emberi méltóság, 1945; Budai Nagy Antal, tan., 1946; Polgár Szilárd, elb. költemény, 1946; Szent István, az országépítő, tan., 1946; A polgári irodalom stílusirányai, tan., 1947; Az istentelen Kulin bán, r., 1947; Az óceán vándora, életrajzi r., 1947; Bevezetés a magyar társadalomtörténetbe, tan., 1947; Mátyás király, tan., 1947; Orosz könyvek között, ismertetések, 1947; II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc, tan., 1947; A kalmár és a forradalom, verses vígjáték, 1948; A véres csillag, r., 1948; Magyar irodalom, tan., 1948; Hunyadi János, Magyarország kormányzója, tan., 1948; Magyar romantika, tan., 1948; Társadalomtörténet, tan., 1948; A mindentudás városa, r., 1949; Az ember hidat épít, r., 1950; Az erdőntúli veszedelem, ifj. r., 1950; Irodalmunk harca a nemzeti függetlenségért, tan., 1951; Kievi küldetés, kisr., 1951; Megkondulnak a harangok, r., 1951; Zálogba tett város, elb., 1951; A szovjet irodalom a nagy honvédő háború után, tan., 1952; Hajnal a tárnák fölött, r., 1952; Az aranypecsét, r., 1953; A fekete ember históriája, r., 1953; Csiky Gergely, tan., 1953; Mátyás király Debrecenben, d., 1954 {1953*}; Útvesztő, r., 1954; A sötétség utolsó órái, r., 1955; Az írástudó, r., 1956; Bojár Bálint, r., 1957; A milétoszi hajós, r., 1957; Szatírák könyve, 1957; A hadvezér [Stromfeld Aurél életregénye], 1958; A Kálmánszeghyek, r., 1958; Előszó a hőskölteményhez. Vergilius ifjúsága, ifj. r., 1958; A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstanba, tan., 1959; A pengő boszorkánytánca, r., 1959; Régi istenek, r.-ek és elb., 1959; A görög színháztól a szovjet színházig. Az európai színjátszás rövid története, tan., 1960; Az írnok és a fáraó, r., 1960; Szerelem a fűzfák alatt - Sakuntala gyűrűje, verses drámák kínai és indiai mondák alapján, 1960; Az idők mélyén, verses hangjáték-tetralógia, 1961; Byron, kismonogr., 1961; Összhang és zűrzavar, v., 1962; Párhuzamos életrajzok, r.-ek és elb., 1962; Szent Szilveszter éjszakája, r., 1963; Vasbordájú szentek, [Cromwell életregénye], 1963; A magyar dráma útja [Kónya Judittal], tan., 1964; Az életművész hagyatéka, r., 1964; Az állam én vagyok, r. és elb., 1965; Az isten és a részegek, r., 1965; Korona és kard. Magyarország a XI-XIII. században, ismeretterjesztő tan., 1965 [4. felújított kiad., 1995]; A néző művészete, tan., 1966; Földönjáró csillagok, drámai jellemrajzok, 1966; Régi szép idők, d., 1966; Akit vörös grófnak neveztek. Károlyi Mihály életrajza, 1967; A színfalak között [Pukánszkyné Kádár Jolánnal és Staud Gézával], tan., 1967; A végzet sógora, r., 1967; Thézeusz, verses d., 1967; A kentaur és az angyal. Esszék a világirodalom, a dramaturgia és az esztétika köréből, 1968; A leghuszárabb huszár, ifj. r.-ek, 1969; Kecskeének, azaz két és fél évezred drámatörténete, tan., 1969; Kettesben a tragédiával, r., 1969; Kulcsra zárt szobában, életrajzi r., 1969; Az a májusi riadó, r., 1969; G. B. Shaw világa, tan., 1970; Hermész pecsétje, v., 1970; Várj, madár, várj..., tört. r., 1970; Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében, 1971; Palota a hegytetőn, r., 1971; Így élt Dózsa György, 1972; Őszi divertimento, v., 1972; Valló Bonifác történetei, elb., 1972; A menekülő herceg. Az ifjú Rákócziról, ifj. r., 1973; Kalandozás a dramaturgia világában [Kónya Judittal], tan., 1973; Szenvedélyek, r., 1973; A megalázott Babilon, r., 1974; Az egyetlen út, r.-ek, 1974; Dobsa Lajos emlékezete [Péter Lászlóval], tan., 1974; A magyar irodalom arcképcsarnoka, portrék, 1976; Évezredek szépprózája, tan., 1976; Az olvasás gyönyörűsége, 1978; A világosság gyermekei, r., 1979; Arcképvázlatok, tanulmányok száz magyar íróról, 1980; Előjátékok egy önéletrajzhoz, r., 1982; A titkosírás titka. Valló Bonifác újabb történetei, elb., 1981; Négyszemközt a mindenséggel, v., 1981; Egy jólnevelt fiatalember, r., 1984; A méneskúti családirtás, r., 1985; Hősök emlékezete, v., 1985; A tegnap alkonya, visszaemlékezések, 1987; Bordélyház Bizáncban, r., 1987; Ábrahám regéje, krónikás ének, 1988; Kalliopé bűvöletében, avagy az európai verses epika évezredei, tan., 1988; A néhai bűnöző, bűnügyi elb., 1988; A visszanyert élet, r., 1989; Az európai gondolkodás évezredei, 1992; A szépirodalom műfajai, 1993; Világirodalmi arcképcsarnok I-II., 1994; Az európai gondolkodás évezredei, 1994; Aktuális Aiszkhülosz, 1995; Fontatlanságok. 70 történelmi érdekesség és hiteles pletyka, 1996; Magyar századok. A magyarság és a magyar kultúra története a honfoglalástól napjainkig, 1996; Géza fia, István a magyarok legelső királya, tört. r., 1997; Szóvarázs. Válogatott költemények. 1940-1997, 1997.
[MIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,HungÉrt1990-93,MNBCD]
(1913): író.
M.: Hajók, vizek, tengerészek, 1979; Űrgyarmat, r., 1985; Hongkongi kaland, bűnügyi r., 1989.
[MNBCD]
(1951): költő.
M.: Az én karneválom, képv., Párizs-Bécs-Bp., 1996.
[MNBCD]
(Kolozsvár, 1912. júl. 18.-Bp., 1989. jan. 7. {21.*}): költő, író.
Baumgarten-jutalom 1946; A Munka Érdemrend arany fokozata 1972; Szocialista Kultúráért.
M.: Az örök dokk fölött, v., 1939; Szamosháti ősz, v., 1942; Meztelen élet, v., 1946; Egyenlőség, d., 1952 {1951*MIL}; Város a hegyekben, útirajz, 1952; Három szem mogyoró, elb. {r.*KMIK}, 1956; Óbudai lányok, kisr., 1958; Vásárfia, r., 1964 {1858*ÚMIL,1960*KMIK}; Az angyaloknak nincs szárnyuk, r., 1965.
Műford.: P.-J. Hesse: Noé bárkájában, szatirikus mesék, 1958; Vercors: Amerre a szél fúj, kisr., 1958.