H
(Pécs, 1914. jan. 3.-Bp., 1985. szept. 12.): újságíró, író.
M.: Magyar gyári munkásság, 1940; Mint levél a szélben, v., 1942; Piros sárkány, önéletrajzi r., 1979.
(Füzesgyarmat, 1899. okt. 18.-Füzesgyarmat, 1992. márc. 16.): költő.
M.: Zord időben, v., Szeghalom, 1942; Feleljetek nekem!, vál. v., 1972; Miért jöttem el?, v., 1977; Az utak őre, cikkek, versek, visszaemlékezések, Békéscsaba, 1985; Rögös utakon. Versek, prózai írások [szerk., vál. és az utószót írta Czine Mihály], Békéscsaba, 1990.
HEGYI BÉLA, DR. [Dr. Marosvölgyi]
(Bp., 1937. júl. 5.): író, újságíró (orvos).
IRAT-nívójutalom 1991; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1996.
M.: A dialógus sodrában, portrék, 1978; A magunk vallomásai, portrék, 1979; Tegnap, ma, holnap, vallásos irodalom, 1980; Hitek, választások, tan., 1981; Jelenségek és példázatok, elb., 1982 {1981*KK96}; Alkotó időszakok, esszék, beszélgetések, 1982; Latinovits. Legenda, valóság, emlékezet, 1983; Beszélgetni is nehéz, 1985; Kimondva is kimondatlan, tan., kritikák, 1986; Párbeszédek tükre, interjúk, 1986; Hivatások, talentumok. Katolikusok itthon és külhonban, riportok, 1987; Távolsági beszélgetések, 1989; Ima és alkohol, r., 1990; Különböznünk szabad?, esszék, tan., 1990; Lélek az optikán, színmű, elb., 1993; Előre, hátra, fölfelé, esszé, Szeged, 1996; Várt és nem várt csodák, elmélkedés és vallomás, Szeged, 1996.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD,KKH]
(Kalocsa, 1934. nov. 3.): filológus.
A nyelvtud. kandidátusa 1966.
M.: Az iónok Kisázsiában, 1981; Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig [szerk. Németh Györggyel], tank., 1995.
(Nagymajtény, 1916. ápr. 9.-Bp., 1995. júl. 14.): költő, műfordító.
M.: Napóra, v., Kvár, 1938; Címer, v., Kvár, 1942; Szász Gerő élete és irodalmi munkássága, Kvár, 1942; Fenyőtoboz, vál. v., Bp.-Szeged-Sopron, 1986.
Műford.: O. Chajjam: Rubáiyat, ford., utószó, jegyzetek, 1958.
HEGYI GYULA [álnév: Budai Péter]
(Békéscsaba, 1951. ápr. 30.): költő, kritikus, újságíró.
Veritas-díj 1991; MSZOSZ-díj 1992; Demény Pál-emlékérem 1993.
M.: Európai földalatti, v., 1980; Vattacukrot lenne szép kapni a kijáratnál, v., 1986; Jiři Menzel, monogr., 1990; A baloldaliság öröme, tan., publ. írások, 1993; Left Side Story, tan., 1995; A tű fokán, 1995.
[JAKL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD,KKH]
(?-Bp., 1995. júl. 14.): műfordító.
Műford.: Szamárfülü kán, tuvai népmesék, vál., ford., 1959; Elvarázsolt madarak, örmény népmesék, vál., ford., 1961; O. Čiladze: Ment egy ember az úton, r., 1983; V. S. Makanin: Elnémult tűzoltók, r., 1986.
[OSZKK,MNCD]
(Bp., 1940. dec. 27.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1984.
M.: Egy világbirodalom végvidékén, 1976; Az oszmán birodalom Európában, 1986; Jászberény török levelei, 1988; Török és tatár hódítók [Fodor Pállal és Ivanics Máriával], 1993; Török berendezkedés Magyarországon, 1995.
(Bp., 1954. ápr. 19.): művészettörténész.
Munkácsy Mihály-díj 1991.
M.: Nádler István, kismonogr., 1981; Korniss Dezső, monogr., 1982; Új szenzibilitás - egy művészeti szemléletváltás körvonalai, 1983; Avantgarde és transzavantgarde - A modern művészet korszakai, 1986; Utak az avantgárdból, tan. kortárs művészekről, Pécs, 1989; Élmény és fikció. Modernizmus, avantgárd, transzavantgárd, Pécs, 1991; A művészet koegzisztenciája - Egy kiállítási modell, 1993; Alexandria, esszék [1978 és 1990 között írott esszéi], Pécs, 1995.
[KK96]
(Bp., 1956. okt. 19.-Bp., 1986. júl. 1.): író, esszéista.
M.: A nincstelenség előtt, tan., töredékek, naplójegyzetek [vál. Abody Rita, másokkal], 1988.
[ÚMIL,KMIK,MÉL4,HungÉrt1990-93]
HELLENBART GYULA [álnév: Juhász Pál]
(Fülek, Nógrád m., 1930. jún. 5.): irodalomkritikus, újságíró (vegyészmérnök). [1956-tól NO]
M.: Hamburgból nézve, esszék, 1964-1989, 1991; König Midas in Budapest. Georg Lukács und die Ungarn, tan., Bécs, 1995.
(Bp., 1929. máj. 12.): filozófus, esztéta.
Lessing-díj (Hamburg) 1981; Az MTA lev. tagja 1990-től; Széchenyi-díj 1995.
M.: Csernisevszkij etikai nézetei, 1956; Az erkölcsi normák felbomlása, 1957; A morál szociológiája, vagy a szociológia morálja, 1964; Az aristotelési etika és az antik ethos, 1966; A reneszánsz ember, 1967; Érték és történelem, 1967; A mindennapi élet, 1970; A szándéktól a következményig, 1970; Társadalmi szerep és előítélet, 1971; The Theory of Need in Marx, London, 1976 [olaszul: Milánó, 1977, franciául: Párizs, 1978, németül: Hamburg, 1980]; Portrévázlatok az etika történetéből, 1976; Instinkt, Aggression, Charakter. [...], Hamburg, 1977 [spanyolul: Barcelona, 1980]; Sociologia de la vida citidiana, Barcelona, 1977; L'uomo del Rinascimento. La Nuova Italia, Firenze, 1977; Philosophie des linken Radikalismus, Hamburg, 1978 [franciául: Párizs, 1979]; Renaissance Man, London-Henley-Boston, 1978 [németül: Köln-Lövenich, 1982]; Das Alltagsleben. Versuch einer Erklärung der individuellen Reproduktion, Frankfurt am Main, 1978; Az ösztönök. Az érzelmek elmélete, 1978, La forme dall'uguaglianza [Fehér Ferenccel], Milánó, 1978; On Instincts, Assen, 1979; Diktatur über die Bedürfnisse [Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel], Hamburg, 1979 [angolul: Oxford, 1983, olaszul: Milánó, 1984, japánul: Tokió, 1984, spanyolul: Mexico, 1986, magyarul: Diktatúra a szükségletek felett, ford. Mezei György, 1991]; The Theory of Feeling, Hamburg, 1979 [spanyolul: Barcelona, 1982]; Theorie der Gefühle. Ungekürzte Studienausg., Hamburg, 1980 {1981*MEIL}; Das Leben ändern, Hamburg, 1981; Theorie der Bedürfnisse, Hamburg, 1981; Marxisme et démocratie [Fehér Ferenccel], Párizs, 1981; A Theory of History, London-Boston-Henley, 1982; Ungarn, '56. Geschichte einer antistalinistischen Revolution [Fehér Ferenccel, angolból ford. németre: F. T. Gatter], Hamburg, 1982 [magyarul: Bp., 1989]; Der sowjetische Weg Bedürfnis-diktatur und entfremdeter Alltag [Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel], Hamburg, 1983; A Radical Philosophy, Oxford, 1984; Everyday Life, London, 1984; The Power of Shame, etc., London, 1985 [magyarul: A szégyen hatalma, 1996]; Hungary 1956 Revisited. The Message of a Revolution. A quarter of a century after [Fehér Ferenccel], London, 1983 [magyarul: Egy forradalom üzenete, 1989]; Anatomia de la izquierda occidental [Fehér Ferenccel], Barcelona, 1985; Gauche de l'Est - Gauche de l'Ouest [Fehér Ferenccel], Köln, 1986; Beyond Justice, New York, 1987 [magyarul: Az igazságosságon túl, ford. Berényi Gábor], 1990; Eastern Left, Western Left. Totalitarism, Freedom and Democracy [Fehér Ferenccel], Cambridge, 1987; Jalta után, Kelet-Európa hosszú forradalma Jalta ellen [Fehér Ferenccel], 1990; Szilveszteri szimpózium, 1992; A modernitás ingája [Fehér Ferenccel], 1993; Nietzsche és a Parsifal, 1994; Általános etika, 1994; Leibniz egzisztencialista metafizikája, 1995; Morálfilozófia, 1996; A Budapesti Iskola I. Tanulmányok Lukács Györgyről [Fehér Ferenccel], tan., 1996; Az idegen. Rekviem a XX. századért, 1997; Életképes-e a modernitás?, tan., Debrecen, 1997.
[MIL,AKL,MLE,KK3,MKK,KK92,KK94,KK96,MTAA,ÚML7-8,ÚMIL,Borbándi,MEIL]
(Kaposvár, 1950. nov. 14.): irodalomtörténész, könyvtáros.
Az irodalomtud. kandidátusa 1990; Keresztury-díj 1990.
M.: Régi magyarországi nyomtatványok, 2. köt. 1601-1635, közrem., 1983; Alvinczi Péter: Magyarország panaszainak megoltalmazása és válogatás prédikációiból, leveleiből, kiad., utószó, 1989; Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrinusok, 1994.
[ÚMIL]
(Győr, 1930. márc. 13.): történész, újságíró.
M.: A nyomtatott betű útja Kecskeméten I. Nyomdák, könyvtárak, Kecskemét, 1958; Kecskemét jelesei, [Váry Istvánnal], Kecskemét, 1968; A nyomdászat Kecskeméten, Kecskemét, 1980; "Szívébe fogadott Kecskemét". Kodály és szülővárosa, Kecskemét, 1982; "A kecskeméti oltóág". Németh László és a hírös város, Kecskemét, 1997.
[ÚMIL]
(Székelyudvarhely, Udvarhely m., 1947. jan. 30.): költő, író, műfordító. [Svájc] {Svédo.*KMIK}
M.: Kozmikus hő, v., Genf, 1985; Rózsa óra, v., 1989; "és megmutatom teljes erőtöket", szerk., idézetnaptár, Genf, 1989; Az én dicsőségem. Zelma Ottilia Lovisa Lagerlöf naplója, színpadra írta, Szeged, 1990; Út, fényes út. Rigmusmozaikok, 1995; Cédrusok közt citadella, forgatókönyv, Genf, 1995.
[KMIK,Borbándi,ÚMIL,MEIL,MNBCD]
(Bp., 1943. jún. 11.): író. [Svájc]
M.: A menekvő, kisr. és elb., Göteborg, 1973; Bankrablás Stockholmban, d. [magyarul és svédül], Borĺs, 1978.
(Káld, 1929. febr. 16.-Bp., 1987. febr. 10. {8. MÉL4}): költő, író, kritikus, műfordító.
JA-díj 1960; A Munka Érdemrend arany fokozata 1968.
M.: Alkalom, kisr.-ek, 1960; Irodalmi tudósítások, cikkek, tan.-ok, kritikák, 1965; Jó ellenfelet!, cikkek, esszék, 1968; Száll a Nap, v., 1969; A sereg arca, v., 1970 {1971*KMIK}; Dél az öbölben, v., 1974 {1973*KMIK}; A költemény felé, esszék, cikkek, 1974; Fekete öröm, prózaversek, 1975; Életítélet, vál. és új v., 1977; A világ öt sebe, naplójegyzetek, 1978; 7x7, 1979; Ramszeszi balladám, v., 1982; Szabad elvonulás, v., 1983; Válasz a szfinxnek, esszék, cikkek, 1985.
Műford.: F. Masala: Azok a fehérajkúak, v., 1975; I. Dracs: Ballada a kibernetikus székesegyházról, v., 1977.
[MIL,MKK,MÉL4,DKA,ÚML8,MIB8,ÚMIL,KMIK]
(Sopron, 1959. ápr. 1.-Szeged, 1981. jún. 20.): költő.
M.: Kőtollú madár, v. [szerk. Vasy Géza], Bp.-Szeged-Sopron, 1986; Zsoltár a sötétben, vál. v. [vál., szerk. Villányi László], Győr, 1992.
[ÚMIL]
(Csorna, 1954. nov. 18.): költő.
M.: Szobánk falára, v., 1984.
(Zombor, 1909. máj. 11.-Zombor, 1995. jan. 29.): író, költő, műfordító, szerkesztő. [JU]
Szenteleky Kornél-díj 1972; Híd Irodalmi Díj 1977, 1979, 1989; Üzenet-díj 1978; A Vajdasági Íróegyesület Életműdíja 1982; Szirmai Károly Irodalmi Díj 1986; A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 1989; A Magyar Művészetért Alapítvány Díja 1990; Déry Tibor-díj 1994.
M.: Viharban [bev. Szenteleky Kornél], elb., Zombor, 1933; Tó mellett város, r., 1937; Gyászoló kőművesek, elb., Zombor, 1943; Bors és fahéj, elb., Újvidék, 1950; Változó világban, szociogr., Újvidék, 1950; Három halász meg egy molnár, elb., Újvidék, 1953; Papírhajó, esszék, Újvidék, 1953; Vas Ferkó, a vitéz kovács, mese, Újvidék, 1955; Anna búcsúja, r., Újvidék, 1955; Ég és föld, kisr., Újvidék, 1959; Leányvári levelek, naplójegyzetek, esszék, Újvidék, 1959; A tengerkirály, elb., Újvidék, 1959; Szenteleky Kornél: Gesztenyevirágzás, elb., válogatta, Újvidék, 1963; Szenteleky Kornél: Ugartörés, tan., válogatta, Újvidék 1963; Gyaloghintó, elb., Újvidék, 1965; Hazulról, naplójegyzetek, Újvidék, 1965; Ég és föld, vál. írások, Újvidék, 1967; Egy meg egy, arcképek, Újvidék, 1968; Szirmai Károly: Muzsikáló messzeség, vál. elb., válogatta és az előszót írta, Újvidék, 1968; Kiáltás a ködből, v., Újvidék, 1970; Évek és könyvek, kritikák, esszék, Újvidék, 1971; Két világ, emlékezések, Újvidék, 1972; Előjáték, emlékezések, Újvidék, 1975; Embersors, riportok, Újvidék, 1977; Kék nyárfás, elb., Újvidék, 1979; Visszanéző, helytörténeti emlékek, Újvidék, 1979; Árnyak, elb., Újvidék, 1982; Vas Ferkó és más elbeszélések, Újvidék, 1980; Távlatok, napló helyett, esszék, Újvidék, 1983; Összegyűjtött elbeszélések (I-III.), 1929-1984 [bev. Szeli István], Újvidék, 1986; Vuk és kora, esszék, Újvidék, 1987; Iketánia, r., Újvidék, 1987; Kitekintő, napló helyett 1984-1987, esszék, Újvidék, 1989; Módosulások, önéletrajzi r., Újvidék, 1989; Nyíló idő, esszék, emlékezések, Újvidék, 1991; Gogoland, r., Újvidék, 1992; Régi dolgainkról, esszék, Újvidék, 1993; Medvecukor, elb., Újvidék, 1996.
Műford.: I. Szergejev: Tudomány és babonaság, Szabadka, 1947; V. K. J. Nikolszki-Ny. F. Jakovlev: Így tanultak az emberek beszélni, tan., Szabadka, 1948; I. Andrič: Nyuszi, kisr., Újvidék, 1949; M. I. Kalinin: A tudósításról és a tudósítókról, Újvidék, 1949; R. Plaović - M. Djoković: Víz a hegyekből, d., Újvidék, 1949; B. Nusić: A megboldogult, d., Újvidék, 1950; B. Nusić: A miniszter felesége, d., Újvidék, 1950; B. Nusić: A gyászoló család, d., Újvidék, 1951; V. Prežihov: Gyöngyvirág, elb., Újvidék, 1951; D. Ćopić: Majd megvirrad már... r., Újvidék, 1953; V. Dedijer: Joszip Broz Tito. Adalékok egy életrajzhoz, Újvidék, 1953; V. Prežihov: Lenn a völgyben, r., Újvidék, 1953; B. Stankovic: Riska, elb., Újvidék, 1953; I. Andrić: Kisasszony, r., Újvidék, 1954; J. Cazi: Szemben a viharral, elb., Újvidék, 1956; B. Ćopić: Szedett fa, r., Újvidék, 1957; B. Ćopić: Messze még a hajnal, r., 1957; Hős gyerekek, elb., Újvidék, 1958; S. Janevski: Falu a hét kőris mögött, r., Újvidék, 1959; B. Kosier: Jó szelet, Kék Madár!, ifj. r., Újvidék, 1959; M. Lalić: Lakodalom, r., Újvidék, 1959; J. Popović: Igaz legendák, elb., Újvidék, 1959; A. Vučo: Halott jelszavak, r., Újvidék, 1959; M. Krleža: Bankett Blitvában, r., Újvidék, 1960; V. Prežihov: Vadócok, elb., Újvidék, 1960; P. Šegedin: Isten gyermekei, r., Újvidék, 1960; I. Tavčar: Viszokói krónika, r., Újvidék, 1960; B. Ćopić: Nikola Bursać kalandjai, r., Újvidék, 1961; I. Samokovlija: Hanka, vál. elb., Újvidék, 1961; I. Andrić: A kisasszony, r. és elb., Újvidék, 1962; O. Davičo: A költemény, r., Újvidék, 1962; D. Ćopić: Oldódás, r., Újvidék, 1963; R. Petrović: A hatodik nap, r., Újvidék, 1964; M. Simin-Bosán: Névtelenek, elb.-ek, Újvidék, 1966.
[MIL,KMIK,AKL,KK3-4,MKK,KK92,KK94,ÚML,ÚMIL,OSZKK]
(Pécs, 1920. jan. 22.): nyelvész.
A nyelvtud. kandidátusa 1980, doktora 1981.
M.: Olasz-magyar nagyszótár I-II., 1952, [bőv. kiadások: 1967, 1978, 1984, 1991, 1992]; Olasz leíró nyelvtan, 1970; A modern magyar próza stílusformái, 1976; A XIX. századi magyar próza stílusformái, 1981; Móricz Zsigmond stílusa, 1982; A régi magyar próza stílusformái, 1985.
HERCZKA ISTVÁN ->Dimény István
HERÉDI GUSZTÁV [eredeti név: Theil, álnév: Dombi Géza]
(Kolozsvár, 1925. máj. 14.-Kolozsvár, 1997. júl. 11.): író, szerkesztő. [ROM]
M.: Kiutalás, egyfelvonásos, Bk., 1953 {1963*KMIK}; Helytállás, elb., Bk., 1953; Tűz mellett, elb., Bk., 1961; Lélekmelegítő, r., Bk., 1964; Sóhajt a fenyves, kisr. és elb., Bk., 1969; Késő bánat, r., Bk., 1974; Siker és kétely, r., Bk., 1983; Aranyhomok, elb., Bk., 1987; A legrövidebb nap. - Fecseg a felszín, két kisr., Kvár, 1995; A pofám története, kisr., Kvár, 1997.
[MIL,ROMIL,KMIK,ÚMIL,RMKK,MIB8]
HERKE RÓZSA [álnév: Hajdú Mária]
(Óbesenyő, Torontál m., 1914. máj. 21.): költő, író.
M.: Ördög, egy pulikutya önéletrajza, 1983; Hápi és Hepp, a két kamasz kacsa, próza és kifestők. 1985; Napsugarak, v. és kifestők., 1986; Ördög nagykutya lett, 1988; Hová, merre?, v., felnőtteknek, 1989 [1990]; A sündisznócskák viharos éjszakája, verses mese, 1990; Boriska és az apró tündérek, verses mese és kifestő, magánkiad., 1992; A gólyacsalád, képeskönyv [1990]; János és Jézus, kifestő, szerzői kiad. [1992]; Boriska és az apró tündérek, mese versben [1992]; A feltámadás ünnepe [1993].
(Bp., 1925. okt. 10.-Bp., 1986. szept. 12.): filozófus, esztéta, kritikus.
SZOT-díj 1976; Az MTA lev. tagja 1976-tól; Színikritikusok Díja 1984; Pro Universitas 1985.
M.: A magyar drámáért, tan., 1955; Arany János esztétikája, 1956; Filmesztétikai tanulmányok [Almási Miklóssal és Gyertyán Ervinnel], 1961; Siegmund Freud, avagy a pszichológia kalandja, 1964; A modern színpad, 1966; A polgári dekadencia problémái, 1967; Vászon és függöny, 1967; Kant teleológiája, 1968; Szent Iván éjjelén, tan., 1969 {1970*ÚMIL}; A szocialista kultúra története, 1970; A giccs, 1971; A személyiség nyomában, 1972; A szfinx rejtvénye, 1973; Lukács György gondolatvilága, 1974; A mai kultúra problémái. Kapitalista kultúra, szocialista kultúra, 1974 [németül: 1985]; Televízió, esztétika, kultúra, 1976; Évadok tanúsága, 1976; A gondolat hatalma, 1978; Teleológia és történetiség, 1979; Válságok és változások. Aktuális gondolatok, 1981; Ideológia és kultúra a hetvenes években, 1982; Az értelemig és tovább! A filozófia nagy problémái, 1982; Kultúra és személyiség, 1982; Veszélyes viszonyok, esszék, 1983; A kíváncsiság dicsérete, 1985; Lukács György élete, 1985 [németül: Bp.-Graz, 1986]; A hitvitától a drámáig, 1986.
[MIL,MÉL4,DKA,KK4,MTAA,ÚML7,ÚMIL,MIB8,MNBCD]
(Oroszvár, 1926. aug. 23.): író, költő, színműíró.
JA-díj 1976; A M. Művészeti Akadémia tagja 1992-től; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1996; Alternatív Kossuth-díj 1996.
M.: Deszkakolostor, elb., 1959; A péntek lépcsőin, r., 1959; Folyosók, r., 1966; Száraz barokk, elb., 1967; Sirokkó, r., 1969; Az erőd, r., 1971; Utópia: Falanszter és Antikrisztus, d., 1973; Logikai kapuk, elb., 1974; Falanszter, d., 1974; Vörös rekviem, r., 1975; Vérkeresztség, d., 1975; Az ég bútorai, vál. elb., 1976; Fivérem a holnap [További cím: Királyi vadászat. Az utolsó Habsburg; Falanszter; Antikrisztus; Csillagszóró; Vérkeresztség], d., 1976; A tolmács, d., 1977; Jézus Krisztus horoszkópja, elb., d., 1977; Bajcsy-Zsilinszky Endre, d., 1977; Az elnökasszony, r., 1978; Elindulnak a karácsonyi mezők, kisr., 1978; Szép magyar tragédia, d., 1978; Vitam et sanguinem, Magyar rapszódia, Allegro barbaro, Concerto [Hernádi Gyula és Jancsó Miklós filmregénye], 1978; A hülyeség csontritkulása [További cím: A tolmács; Szép magyar tragédia; Hasfelmetsző Jack; Királyi vadászat; Bajcsy-Zsilinszky Endre], színművek, 1979 {1981*KK96}; Mata Hari, d., 1979; Borotvált tabló, r., 1980; Kiáltás és kiáltás, r., 1981; Hasfelmetsző Jack, r., 1982 {1981*KK96}; Drakula, r., 1983; Frankenstein, r., 1984; Fantomas, r., 1985; A boldogság templomai, r. [A függelékben Hagyaték c. drámájával], 1986; Hátamon fekve szaladgálok, elb., 1987; Jancsó Miklós szeretői, dok.r., 1988; A nagy fogamzásgátló. Szövegek reinkarnációja, elb., 1988; Királyi vadászat [További cím: Szép magyar tragédia; Hagyaték; Falanszter; Királyi vadászat; Vérkeresztség], színművek, 1989; Lélekvándorlás, 1990; Isten a konyhában vérzik, vál. v., 1991; A halál halála, 1992; Jóslások könyve [Vinkó Józseffel], 1992; A boldogság boldogsága, 1993 {1994*KK96}; Egri csillagok háborúja, 1994.
[MIL,KMIK,KK75,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MIB8,MNBCD]
(Bp., 1944. jan. 16.): író, műfordító, szociológus.
Kandidátus 1982.
M.: A közhely természetrajza, esszé, 1973; Esettanulmány, kisr., 1974; Közhelyszótár, esszé, 1976; Munka közben, interjúk, 1979; Tárgyak a társadalomban. Bevezetés a tárgyak rendszerébe, esszé, 1982; Átkelés, kisr., 1983; Olyan amilyen? Kórkép új kultúránkról, 1984; A fenomenológia a társadalomtudományban, tan., 1984; Ünneplő társadalom. Ünnepi viselkedés a mai Magyarországon, esszé, 1985; Nemek és igenek. A feminizmus vitaanyagából, szerk., 1988; Válni veszélyes! Családbomlás Magyarországon, 1989; Otto, r., 1990 [németül: Weiningers Ende, 1993]; Kisbetűs történelem. A mindennapi élet elméletéhez, tan., 1990; Amit minden férfinak tudnia kell a házasságról és a törvényszerű(?) alulmaradásról, 1990.
Műford.: J. Braine: A féltékeny Isten, r., 1970; S. Terkel: Chicago, keresztmetszet, esszé, 1972; M. Bradbury: Embert enni nem való, r., 1974; D. Defoe: Roxana, avagy a szerencsés kedves, r., 1979 [cop. 1969]; A. Bloch: Murphy törvénykönyve avagy miért romlik el minden? Parodisztikus aforizmák [ill. Réber László], 1985; M. E. Kerr: Duci és a heroin, r., 1986; Murphy (kis)asszony törvénykönyve, avagy ami el tud romlani, az el is romlik... ...és ha elromlik, mindig egy nőnek kell intézkednie [rajzok: Háy Ágnes], 1988; A. A. Wollner: Miben ne higgyünk? Útmutató újfajta gondolkodáshoz, esszék, 1990; B. Lansky: A Murphy szülők szextörvénykönyve, 1990; A. Bloch: Az eredeti, teljes és végre végérvényes Murphy törvénykönyve, 1993; K. Honnef: Andy Warhol (1928-1987). Tucatáruból műalkotás, Köln-Bp., 1994; J. Gimpel: Az építészet története. Az ókortól napjainkig, esszé, 1997; D. Cupitt: Eltűnt istenek nyomában, tan., 1997.
(Fegyvernek, 1927. jan. 22.): nyelvész.
M.: Helyesen, szépen magyarul, 1963; Beszédművelés, 1970; Nyelvtan és nyelvművelés, 1972; Írjuk, mondjuk helyesen!, 1973; Stílusiskola, 1977; Helyesírási önképző, 1978 [4. átdolg. kiad., 1995]; Nyelvédesanyánk, ant., szerk., 1980; Szó-beszéd. Képzelt nyelvi folyóirat, 1981; Nyelvi próbák, 1982; Kis magyar helyesírás, 1984; Elmondani nem is nehéz, 1984; Szórakoztató szóra késztető, 1987; Szópárbaj, 1988; Az olvasás bűvészete, 1989; Mondd mondatban! Kifejezési önképző, 1991; Észtekergető, helyesírási játékok, 1993; Íráspróbák, beszédtornák, Szeged, 1993; A helyesírási készség fejlesztése, Szeged, 1994; Mondatművel(tet)ő, Szeged, 1995; Újfajta beszédművelő gyakorlatok, 1995; Magyar szó, magyar beszéd, 1996; Játsszunk nyelvtant!, 1997.
(Veszprém, 1955. okt. 22.): irodalomtörténész.
M.: Erdély és a Részek térképe és helységnévtára = Mappa Transilvaniae et Partium Regni Hungariae repertoriumque locorum objectorum. Készült Lipszky János 1806-ban megjelent műve alapján, szerk. [az eredeti mutatót ... kieg. Varga E. Árpád, a térképeket szerk. Marton Jenő, kísérőtan. Barta Gábor, Marton Jenő, a térképek és az eredeti kiad. címlapjának hasonmásával, összefoglalás német nyelven], Szeged, 1987 [!1988]; Bornemisza Anna megbűvöltetése. Boszorkányok Erdély politikai küzdelmeiben, 1678-1688, kiad., kísérő tan. [összefoglalás német nyelven] (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez), Bp.-Szeged, 1988; Rontás és igézés. Politikai boszorkányper Erdélyben 1668-1688, 1988; A királyi Magyarország címertára, szerk. [bev. Kóczy T. László], Szeged, 1989; Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére, szerk. [Galavics Gézával és Keserű Bálinttal], Szeged, 1990.
(1970): író.
M.: Fényudvar, két kisr., 1996.
(Pozsony, 1919. jan. 7.): történész, bibliográfus.
M.: Documenta artis Paulinorum, I-III., bev., 1975-78; Repertorium historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria, 1984; Gyöngyösi, Gregorius, Vitae fratrum eremitarum Ordinis S. Pauli primi eremitae, kiad., 1988; Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1635, I-II., társszerk., 1971-1983.
[ÚMIL]
(Makó, 1934. okt. 10. {okt. 14.*ÚMIL,MÉL4}-Bp., 1982. júl. 2.): költő. [ROM, 1976-tól MO]
A Ro. Írószövetség Díja 1973; Magyar Művészetért Díj (posztumusz) 1993.
M.: Virág a végtelenben, v., Bk., 1963; Reggeltől halálig, v., Bk., 1966; Kobak könyve, mese, Bk., 1966; Kobak második könyve, mese, Bk., 1968 [az első könyvvel együtt, 1979]; Tőmondatok, v., Bk., 1968; A félszemű küklópsz meséje. Homérosz Odüsszeiája nyomán feldolg., Bk., 1968; Űrlap, v., Bk., 1973; Zuhanások. Oratórium három hangra, Bk., 1978; Kettészelt madár. Rekviem, v., 1978; A mondat folytatása, vál. v., 1978; Száműzött szivárvány, v., 1980; Életfa, gyv., 1983; Lódenkabát Kelet-Európa szegén, v., 1983.
Műford.: L. Mileva: Városon át vonatozunk, gyv., Bk., 1964; D. Botez: Építünk, v., Bk., 1965; D. Botez: Tücsök-mese, v., Bk., 1966; A. Blandiana: Homokóra, v., Bk., 1971.
(Marosvásárhely, 1912. okt. 30.): esztéta, író, műfordító.
M.: Brüsszeli délután, esszék, Brassó, 1938; Népiség az új európai irodalomban, Arad, 1940; A francia színház a két háború között, Kvár, 1941; Kis írói arcképek, Kvár, 1942; Színház, Kvár, 1944 [Színház. Színháztörténeti breviárium címmel 2. kieg. kiad., Bp., 1995]; Magyar-román irodalmi kapcsolatok, 1954; A román zene története, 1963; Az irodalom és a zene koncentrációja a szakközépiskola irodalomoktatásában, 1969.
HETÉNYI ERNŐ [írói név: Hetényi-Heidlberg]
(Bp., 1912. febr. 13.): költő, műfordító, buddhológus.
A buddhológia doktora.
M.: Fekete szivárvány, elb.-ek, v. [Fodor Pállal], 1932; Könnyek és énekek [írói nevén], Nádudvar-Bp., 1937; Pogány zsoltár, v., 1941; Asszonyok tanítottak erre. Gondolatok lányokról - a lányoknak, 1941; "Énekek éneke", v., 1942; Kőrösi Csoma Sándor dokumentáció [Estéli Józseffel], 1982; A meditáció ösvénye, 1983; Mudrak és szimbólumok [1983]; Buddhista szótár, szerk., 1984; Tibeti mítoszok, 1984; Buddhizmus a buddhológia tükrében [Eredeti forrásmunkák és C. Régamey tanulmányai alapján], 1989.
Műford.: Gulliver felfedezi a Harmadik Birodalmat, 1934; Ch. Morgenstern: Bitófa énekek, átköltés, 1941; F. Nietzsche: Gedichte. Versek, 1945; Wei-Lang: A hatodik patriárcha sutrája, 1984; Lama Anagarika Govinda: Om ma-ni pad-me hum. A Vajrayana misztika a "Hat Szent Szótag" ezotérikus tanai alapján, 1984; Pad-ma 'byun-gnas: A nagy felszabadulásról szóló tibeti könyv avagy a Nirvana megvalósításának módja a szellem megismerése által, 1985; Hindu halottaskönyv, 1985; Rechung-pa: Milarépa, 1985; Jí Csing = A változás könyve. Ősi kínai jóskönyv [ford. és összeáll. Beőthy Mihállyal, Hetényi Ernővel, rajz: Zelenyiánszky Zoltán...], 1989; Tibeti halottaskönyv. A halál utáni átmeneti állapotból hallás útján való megszabadulás yogája, 1991; Tibeti tanítók titkos tanításai, 1994; A Nirvána megvalósítása. Padmaszambhava guru tibeti könyve a nagy felszabadulásról, ford. és kieg., 1995.
(Mezőkovácsháza, 1924. ?): költő.
M.: Eső májusban, v., Mezőkovácsháza, 1989; A hársfa dala, v., Békéscsaba [magánkiad.], 1991; A tiszta ég alatt, gyermekv., Mezőkovácsháza [magánkiad.], [1996].
[MNBCD]
(Bp., 1954. ápr. 13.): irodalomtörténész, műfordító.
Az irodalomtud. kandidátusa 1987.
M.: Csillagosok - keresztesek. Mítosz és messianizmus Babel Lovashadseregében [egyetemi segédkönyv], 1992; Huszonöt fontos orosz regény, szerk., 1996.
Műford.: I. Babel: Napló, 1920, ford., előszó, 1993; M. A. Bulgakov: Kutyaszív, kisr., 1996.
(1941. dec. 15.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1986.
M.: Turgenyev. A hősök és a "randevú" az írói pálya első felében, tan., 1990.
[MNBCD]
(1963): költő.
M.: Profán zsolozsma. Versek '91, 1991; Sebeket szakítasz fel, v., 1995.
Műford.: C. Watson: Az én kis karácsonyi könyveim, 1993.
[MNBCD]
(Bp., 1959. ápr. 6.): író, kritikus.
M.: Szilénosz-gyakorlatok. 6+4 írás [Csuhai Istvánnal], 1991; Alaptalanul. Gondolatformák a századfordulón, 1994; Miért ne hinnéd hiába, tan., esszék, Debrecen, 1997.
[MNBCD]
(Bp., 1927. máj. 10.): nyelvész.
A nyelvtud. kandidátusa 1957; Akadémiai Nagydíj [megosztott] 1978; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1987.
M.: Szótanulmányok a szellemi élet középkori magyar kifejezésanyagának köréből, 1958; Helyesírási tanácsadó szótár [munkatárs másokkal]; A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára [másokkal], 1967-1976.
(Gödöllő, 1899. dec. 18.-Bp., 1980. jan. 22.): költő, író, műfordító.
Köztársasági Érdemérem arany fokozata 1950; A Munka Érdemrend arany fokozata 1959, 1969; Kossuth-díj 1962; Szocialista Hazáért Érdemrend 1967; Népek Barátsága Érdemérem 1979.
M.: Az ellenforradalom földjén, v., Bécs, 1925; Folyik a pör, v., Moszkva, 1930; A gyarmatok kiáltanak, v., először oroszul: Moszkva-Leningrád, 1932, magyarul: Moszkva-Leningrád, 1933; Sűrű csillagos az ég, v., Moszkva, 1932; Dalok a Szovjetunióból, v., Cleveland, 1935; Ficzek úr, r., először oroszul: Moszkva, 1936 {1937*MEIL}, magyarul: [ford. Makai Imre], 1966; Petőfi, tan., Ungvár, 1949; Néném kertje, vál. v., 1958; Márton és barátai, r., 1959; Jázmin utca, vál. és új v., 1960; Más muzsika kell, r., 1963; Megtalálnak, vál. v., 1964; Vágyódunk utánad, vál. v., 1968; A Városligettől a Csendes-óceánig, elb.-ciklus, 1968; Villanások és villongások, v., 1970 {villogások*ÚMIL} Hold iramlott, nap sütött, v., 1972; Világotjárt sorok, visszaemlékezések, cikkek, 1973; Egy erős topolya, ögy. v., 1974; Cseresznyefák, v., 1978; Mi lesz holnap?, v., 1979; Nagy hegyeknek ormán, önéletrajzi írások, 1979; Szólok az időhöz, visszaemlékezések, 1979; Esik a hó, v., 1981; Visszatérek, v., 1983.
HIDEGHÉTY ERZSÉBET [Czagány Istvánné]
(Somorja, 1931. nov. 5.): műfordító. [Szlovákia]
A Szlovák Irodalmi Alap Nívódíja 1984.
Műford.: A. Santarová: Kata, Katrin, Katinka, 1961; H. Šmahelová: Suhanó szárnyakon, 1962; Z. Mahler: Isten és mozdony, 1963; A. Zhoř: A becsületes Abe, 1964; J. Tallo: A zöld bolygó, 1964; H. Zelinová: Viszontlátásra, Zsuzsika, 1966; V. Zamarovský: A világ hét csodája, 1966; V. Zamarovský: Egy eltűnt birodalom titkai nyomában, 1972; V. Zamarovský: Élő Olimpia, 1984; E. Fiker: A C-L sorozat, 1966; E. Fiker: A halott nem azonos, 1972; A. V. Frič: A Hosszú Vadász visszatér, 1967; J. Hronský: Pöfi és Röfi 1967; K. Nový: A kóbor vadász, 1970; F. Král': Csenkóné gyermekei - Jano, 1974; B. Řiha: Öt isten száll a tengeren, 1975; B. Řiha: Hárman a viharoson, 1978; F. Jílek: A tizenötmilliárd dolláros férfi, 1977; Jan Ryska: Hajónapló, 1980; J. Puškáš: Beismerő vallomás, 1981; J. Šmahelová: Dóra a kastélyban, 1983; E. Petiška: Ezüst kaland, 1985; M. Stingl: A varázslatos Hawai, 1988; V. Janusová: Hetedhét ország meséi, 1989.
[CSMIL]
(Bp., 1953. szept. 25.): irodalomtörténész, műfordító.
Az irodalomtud. kandidátusa 1986; Alföld-nívódíj 1986.
M.: Kosztolányi és az egzisztenciális regény. Kosztolányi regényeinek poétikai vizsgálata, 1992; Szövegek párbeszéde. Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő, Albert Camus: Caligula, 1994; Tu felix Austria. Halál és mítosz a mai osztrák prózában, tan., 1995.
Műford.: U. Krelin: A sor, r., 1984; M. Etkind: Nathan Altman, 1985.
(Rimaszombat, 1959. febr. 13.): költő. [Szlovákia]
KISZ-pályázat díja 1986; Kilencek Díja 1988; A Szlovák Irodalmi Alap Nívódíja 1990; Madách-díj 1995; Sziveri János-díj 1997.
M.: Rondó, v., Pozsony-Bp., 1987; Tolatás, v., Pozsony, 1989; A stigma krátere, v., Pozsony, 1994; Vízilovak és más totemállatok, esszé, Pozsony, 1996; Műfajtalankodás, tan.-ok, cikkek, Pozsony, 1996.
(Nagytószeg, 1943. okt. 30.): író, pszichológus. [JU]
Üzenet-díj 1986.
M.: Létélmény és valóság. Tanulmányok, Újvidék, 1978; A "meghívott" halál. Tanulmány az öngyilkosságról, Újvidék, 1979; Pszichológia és ideológia, tan., kritikák, Újvidék, 1981; Magatartásformák és társadalmi viszonyok, tan., kritikák, Újvidék, 1983; Illúziók nélkül. Tanulmányok, kritikák, Újvidék, 1985; Táj és lélek, tan., Újvidék , 1989; A VMDK programja, Ada, 1991; Önmagunk vállalása, Ada, 1991; A nemzeti identitás zavarai, Újvidék, 1992; A magyar autonómia, 1992; A balkáni pokolban. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének évkönyve 1993, szerk. [Hódi Évával], Ada, 1993.
(Marosvásárhely, Maros-Torda vm., 1943. júl. 24.): költő. [ROM, 1987-től MO]
M.: Belső táj, világgal, v., Bk., 1969.
(Dunaszerdahely, 1960. máj. 3.): költő, szerkesztő. [Szlovákia]
M.: Hivatalos versek, Dunaszerdahely, 1993; A magyar cserkészet forrásainál, szerk., Dunaszerdahely, 1994; "Jó szóval oktasd, játszani is engedd", tan.-ok, interjúk, dokumentumok, Dunaszerdahely, 1995.
(Bp., 1929. dec. 29.): etnográfus, antropológus.
Széchenyi-díj 1993; Bibó István-díj 1996.
M.: Hungarian Peasant Art [Fél Edittel, Csilléry Klárával], 1958 [németül, franciául 1958, magyarul 1969]; Ungarsk folkekunst, Koppenhága, 1964; Parasztok, pásztorok, betyárok. Emberábrázolás a magyar népművészetben [Fél Edittel], 1966; Proper Peasants. Traditional life in a Hungarian village, New York-Bp., 1969; Bäuerliche Denkweise in Wirtschaft und Haushalt. Eine ethnographische Untersuchung über das ungarische Dorf Átány [Fél Edittel], Göttingen, 1972; Geräte der Átányer Bauern [Fél Edittel], 1974; Magyar népművészet [Fél Edittel], 1975 [angolul és németül: 1994]; Tre perioder i 1800- och 1900- talens ungerska bondekultur, Stockholm, 1977; Magyarok Kelet és Nyugat közt, 1996; Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban [Fél Edittel], 1997.
(Királyhelmec, 1956. aug. 16.): író. [Szlovákia]
M.: Metszéspont, elb., Pozsony, 1989.
[CSMIL]
(Zalaerdőd, 1936. ápr. 1.): író.
M.: Nehéz út, dok.r., 1978; Fekete menyasszony, kisr., 1981; A bércek titkai, dok.r., 1984; Betyárszerelem, 1990.
[KMIK]
(Érsekújvár, 1923. dec. 30.): író (pedagógus). [Szlovákia]
M.: Reggeli Londonban - Üzenet a föld alól, kisr., Dunaszerdahely, 1996; Elfelejtett énekek, v., Dunaszerdahely, 1997.
[CSMIL]
(Vép, 1951. szept. 18.): író.
A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1979; SZOT-ösztöndíj 1980.
M.: Kányák, r., 1978; Glóriás. Dac, kisr., 1982; Cigánymózes, kisr., dokumentumjáték, 1987; A bandita és a halál, elb., 1993.
(Bp., 1922. ápr. 21.-Bp., 1997. márc. 12.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1981; MTA Nagydíj 1972.
M.: A kétszáz éves váci könyv, 1973; Ferenczffy Lőrinc. Egy magyar könyvkiadó a XVII. században, 1980; Pécsváradi Gábor: [Compendiosa quaedam, nec minus lectu iocunda descriptio urbis Hierusalem] Jeruzsálemi utazás, ford., bev., jegyz. [rajz: Meszlényi Attila], 1983; Piaristák Magyarországon, 1642-1992, rendtörténeti tan., szerk. [bibl. Somogyváry Gyula, összefoglalás olasz nyelven], 1992.
(Mocsa, 1953. máj. 28.-Mocsa, 1992. szept. 9.): költő.
IRAT-nívódíj 1989.
M.: Préselt lepke, v., 1987; Iszapfalvi legendák, elb., 1988; Előszüret, esszék, v., Tatabánya, 1990; Lázadás és megbékélés, kisr., v., 1993; Egyre messzebb, v., 1997.
(Gyergyószentmiklós, Csík vm., 1910. jan. 5.-Sepsiszentgyörgy, 1983. jan. 21.): költő. [MO, 1945-től ROM]
M.: Estéli utazás, v., 1930; Mindent meglátni benned, lélek, v., 1933; Fűz a tóparton, v., 1936 {1935*MÉL4,MIL}; Férfiének, 1939; Versek, 1941; Erdély, v., 1941; Tisztítótűz. Új versek, Csíkszereda, 1946; Téli készülődés, v., Bk., 1969 {1966*MÉL4}; Énekelj, Fenyő! v., Bk., 1987.
(Bp., 1905. dec. 8.-Bp., 1971. márc. 27.): író, költő.
M.: Nihil, v., 1928; Harc, v., 1930; Tömegszállás, v., 1934; Harmincas évek, v., 1936; Elhal a dal, v., 1938; Zivatar, elb., 1940 {1939*ÚMIL}; Hátsólépcső, r., 1945; Válogatott költemények 1925-1945, 1945; Torpedó, elb., 1947; Böjti szelek, r., 1948; Fekete gyémántok, riport, 1948; Egy királytigris naplója, jelenetek, elb., 1949; A Vöröstorony kincse, r., 1954; Harminc esztendő, vál. v. 1924-1954, 1955; Hunyadi, d., 1956; Illetlen vallomás, vál. elb. és miniatűrök, 1958; Hallgassatok meg!, v., 1960; Óbudai búcsú, önéletrajzi elb.-ek, 1961; Füttyszó a sötétben, vál. és új v. 1924-1964, 1965; Komédiások, kisr., 1965; A vízbefúlt hal, v., 1970; Füttyszó a sötétben, vál. v. 1924-1971, 1974; A szürke eminenciás. Elbukottak. Komédiások, kisr., 1976; Hunyadi. Pázmán lovag, d., 1978; Böjti szelek és más szatirikus írások, r. és kisebb írások 1947-1960, 1979; Alperes nem nyugszik, publ. írások, 1980.
(Falubattyán, 1939. okt. 9.): költő, író. [Horváto.]
Üzenet-díj 1982.
M.: Farkasok és galambok, elb., Újvidék, 1970; Sodortatva, r., Újvidék, 1974 {1976*ÚMIL}; Bordásfal, ifj. r., Újvidék, 1976; Égi fuvarok, elb., Újvidék, 1980; Csak a kő, v., Újvidék, 1981; Ezer zizzenés, elb., Újvidék, 1987.
(Bp., 1972. jún. ?): költő.
M.: A feneketlen árnyék, v., 1997.
(1936): költő.
M.: Kiáltó csönd. Versek, 1991.
[MNBCD]
(Zombor, 1927. jan. 13.-Bp., 1996. jún. 8.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1965, doktora 1987; Akadémiai Díj 1993.
M.: Korszerű főúri és nemesi törekvések a 17. és 18. sz. fordulóján, 1964; Mikes Kelemen Összes Művei I-VI., s. a. r., jegyz., 1966-1988; A lengyel-magyar hagyományok újjászületése, kismonogr., 1972; A Rákóczi-emigráció Lengyelországban, kismonogr., 1973; Mikes és világa, monogr., Bk., 1973; Rákóczi emlékezete, tan., 1976; Rákóczi Ferenc: Vallomások - Emlékiratok, s. a. r., 1979; A lengyel literatúra befogadása Magyarországon, 1780-1840, 1983; A magyarországi iskolai színjátékok forrásai és irodalma I-VII. {...színjátszás*}, szerk., 1984-94; Megváltozott hagyomány. Tanulmányok a 18. századról, tan., 1988; Mikes Kelemen: Törökországi Levelek, s. a. r., 1990; Az "antemurale" és "conformitas" humanista eszméje a magyar-lengyel hagyományban, tan., 1992; A magyar-lengyel múltszemlélet előzményei. Politikai és kulturális hagyományok Báthory Istvánig, tan., szerk. [Jan laskival], 1992.
[KK94,KK96,ÚMIL,HungÉrt1990-93,MNBCD]
(Kassa, 1942. okt. 31.): etnográfus.
A néprajztud. kandidátusa 1990.
M.: Egy falu kommunikációs rendszere, 1970; A tér, a közösség és a kommunikáció, 1977; Shamanism in Eurasia, szerk., 1984; Shamanism. Past and Present, szerk., 1989; Tulipán és szív. Szerelmi jelképek a magyar népművészetben, 1990; Jelképtár [Jankovics Marcellel, Nagy Andrással és Szemadám Györggyel], 1990, [2. jav. kiad., 1994]; Shamans and Cultures [Keith D. Howarddal], 1993; Sámánok, 1994; Vogul Folklore, szerk. [J. O. von Sadovszkyval], 1995.
[FÉL,MKK,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD]
(1947): író, pszichológus, jogász.
M.: Időzavar, r., 1995.
[MNBCD]
(Pestszentlőrinc, 1928. jan. 15.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1972.
M.: Az Eszterházy színházak szövegkönyvei, 1954; Eszterházy vigasságok, 1959; A spanyol irodalom története, 1961; Las dos Soledades de Antonio Machado, 1975; Szobor a tengeren. Mai perui költők antológiája, szerk., 1975.
(Homokszentgyörgy, 1937. nov. 29.): költő, író.
M.: Nevetni, sírni, v., 1965; Távolságok, v., 1967 {1966*KK96}; Naptár, v., 1968; Sétalovaglás, v., 1969; A szellem és a szerelem. József Attila világképe [Levendel Júliával], tan., 1970; Tipi-Tupa hercegnő, gyv., 1971; Mesélek a zöld disznóról, képes mesekönyv, 1974; Címkeragasztás, elb., 1976; A gyerekek másképp olvasnak [Levendel Júliával és Trencsényi Lászlóval], irodalompedagógiai írások, 1976; Gyerekek között [Levendel Júliával], pedagógiai-irod. írások, 1977; Nyelvöltögető, gyv., mesék, 1978; Sárpogácsa, gyv., 1978; Amíg te alszol, mesék, 1978; Négykezes [Levendel Júliával], versek és próza, 1978; Nyomolvasás [Levendel Júliával], műelemzések, 1978; Éjidő, v., 1979; Mammutfogak, v., elb., 1980; Állat-élet-képek, verses lapozgató, 1981; Az én cirkuszom, gyv., 1983; Pár-sor I-VI., műhelynapló [Levendel Júliával], 1983-85; Miféle mulatságok, v., 1984; A fabatkák kertje, vál. és új mesék, 1984; Agyagszárnyak, v., 1985; A kóbor ceruza tündére, gyv., 1987; Súgja hang {Súgja Hang*ÚMIL}, v., Kaposvár, 1987; Kacifánt színre lép, mese Horgas Ádám képeire, 1988; Egyik fülem sós. Mesék és versek kisgyerekeknek és nagy felnőtteknek [... illusztrációi Horgas Ádám és Horgas Judit kisgyermekkori rajzaiból készültek], 1991; Nyár jön-e?, v., Békéscsaba, 1991; Vakegér, publ. írások, v., 1991; Legalább, elb. [Levendel Júliával], 1993; Sötétfehér, v., 1994; Ráírás, v. [Palimszeszt gyűjtemény], 1995; Új vers régi, v., 1996; Papírkígyó. Történetek az Akastyán-hegyen, elb., 1997; Szeltagor. A Sárkány ideje, meser. [Horgas Ádámmal], 1997.
[KKMGY,KMIK,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MIB8,MNBCD]
(Bp., 1964. febr. 22. ): kritikus, költő.
M.: Felhőszakadás, v., 1996; Utazás Abbáziába [Allée füzetek 2.], 1996; Fényudvar, v., 1996; A skót felvilágosodás. Morálfilozófiai szöveggyűjtemény, vál., 1996.
(Gilvács, Szatmár m., 1920. márc. 8.): író. [ROM]
Munkaérem 1962; Kulturális Érdemérem 5. fokozata, 1967; A Kolozsvári Írói Egyesület Díja 1976; A Ro. Írószövetség Díja 1980.
M.: Nyárfa, novellák, karcolatok, Bk., 1956; Virágos vén berek, elb., Bk., 1956; Romantika, novellák, karcolatok, Bk., 1963; A tutajos pohara, elb., Bk., 1963; Három hét duzzogás, novellák, karcolatok, Bk., 1966; Az intelligens kocsmáros, novellák, Bk., 1969; Évek, őrangyalok {Évek, őrnagyok*KKACs} elb., kisr., Bk., 1974; Fanyereg, novellák, Bk., 1976; Fehér páva, kisr., novellák, Bk., 1980.
[MIL,ROMIL,KMIK,ÚMIL,K-L,KKACs,RMKK,MIB8]
(Újvidék, 1937. márc. 16.): író, műfordító. [JU]
Üzenet-díj 1987; Széchenyi-diploma 1991.
M.: Temetés, elb., Újvidék, 1966; A merülő fullantyú. Válogatás a jugoszláviai magyar száraz humorból, bev., jegyz., Újvidék, 1977; Parcella, elb., Újvidék, 1980; A gyárkapun kívül, kisr., Újvidék, 1981; Bontás, elb., Újvidék, 1987; Morotva, r., Újvidék, 1996.
Műford.: D. Kostić: A rejtélyes kincs, ifj. r., Újvidék, 1965; A. Hromadžić: Ezüstszőrű, ifj. r., Újvidék, 1966; M. Najdanović: Bokrok és felhők között, ifj. elb., Újvidék, 1967; G. Andy: Csempészek nyomában, ifj. elb., Újvidék, 1969; F. Austin: A fejvadász, ifj. elb., Újvidék, 1969; F. Austin: Fehér Ordas tomahawkja, ifj. elb., Újvidék, 1969; W. Daniel: Vörös árnyak az oregoni országúton, ifj. elb., Újvidék, 1969; M. Janković: Omiši gályák, r., Újvidék, 1970; D. Kecić: Osztályharcok Vajdaságban 1918-1941 [Kollin Józseffel és Pilcz Nándorral], Újvidék, 1970; H. Melville: Moby Dick, r., Újvidék, 1971.
(Újvidék, 1944. jan. 12.): író, kritikus, publicista. [JU/MO]
Svetozar Marković-díj 1972; Üzenet-díj; Széchenyi-diploma 1991.
M.: Szabálytalan napló, kritikák, esszék, interjúk, Újvidék, 1981; Szeli István: Történő történelem. Tanulmányok, kritikák, cikkek, vál., jegyz., Újvidék, 1981; Beszélgetés írókkal, interjúk, Újvidék, 1982; Jugoszláviai magyar művelődéstörténet, tan., vál., utószó, névmut., Újvidék, 1984; A Délbácska története, 1920-1929, tan., Újvidék, 1985 [1987]; A Mi Irodalmunk története és repertóriuma 1930-33 {1930-1931*ÚMIL}, tan., Újvidék, 1986 {1987*ÚMIL}; Titokfejtők, tan.-ok, esszék, Újvidék, 1988; Angol pázsit. Balkáni néprajzi kalauz, publ. írások, Szabadka, 1991; Bp., 1996.
[KMIK,KK94,KK96,ÚMIL,HungÉrt1990-93,KATAL]
(Gyulafehérvár, Alsó-Fehér vm., 1911. ápr. 14.): író, műfordító. [ROM]
M.: Varga Katalin, tört. d., Bk.-Mvh., 1956; Az élet vasmarkában, emlékirat, Brassó, 1997.
Műford.: J. Galan: A felszabadult ember nagysága [Kolumbán Mózessel], Bk., 1952; A. Sz. Novikov-Priboj: A városon kívül, elb. [Vincze Ferenccel], Bk., 1954.
(Etéd, M. Autonóm Tart., 1956. márc. 2.): költő, újságíró. [ROM]
M.: Töredékes emlékirat, v., Bk., 1985.
(Kolozsvár, 1944. márc. 8.): író, műfordító. [ROM]
A Ro. Írószövetség Debüt Díja 1979.
M.: Dávid parittyája, esszék, Bk., 1979; Saint-Simon herceg: Emlékiratok, vál., Bk., 1979; Brassai: Előhívás. Levelek (1920-1940), vál., Bk., 1980; Nyomunkban a hírözön. Jegyzetek a 70-es évek végén, Bk., 1982; Montaigne köpenye, esszék, Bk., 1985.
Műford.: R. Escarpit: A könyv forradalma, Bk., 1973; L. Althusser: Olvassuk Marxot [Gerő Ernővel], Bk., 1977; R. Enescu: Eszmék és stílusok, vál., Bk., 1989.
(Beregszász, 1924. nov. 5.): szobrász. [Kárpátalja]
M.: Megtört a csend, műv.tört., Ungvár, 1965; Az a régi nyár, visszaeml., Ungvár-Bp., 1994.
HORVÁTH ARANY [álnév: Pálffy Krisztina]
(Magyarózd, Maros-Torda m., 1932. szept. 17. {1934*ROMIL}): riporter, szerkesztő. [ROM]
M.: Fába faragott balladák {Fából faragott balladák*ROMIL}. Falusi művelődési krónika, Bk., 1984; Pontot, vesszőt nem ismerek, de a szó mind igaz [Csibi Istvánné Siklódi Márika önéletírása], s. a, r., utószó, 1985; Kalodaének. Ballada prózában, Bk.-Bp., 1993; Kökény a hóban, rip. [Kvár], 1995.
[ÚMIL,ROMIL,KKACs,RMKK,MNBCD,OSZKK]
(Győr, 1907. aug. 3.-Bp., 1989. jan. 11. előtt): író (vegyészmérnök).
M.: A dinamó regénye. Jedlik Ányos életútja, 1944; A varázsinga. Eötvös Loránd élete, r., 1954; A reformkor mérnöke. Vásárhelyi Pál, regényes életrajz, 1956; Az óra regénye, 1957; A fizika és a haladás, I-IV. [Fehér Imrével], 1960-1967; Csillagnézők. A csillagászat regénye, 1961; A tüzes gép. Fejezetek a gőzgép történetéből, 1963; A végtelen világegyetem, 1963; Camera obscura. A fényképezés és a film története, 1965; Az ágyú históriája, 1966; Korok, gépek, feltalálók, 1966; Muzsikáló szerkezetek története, 1967; A gépkocsi regénye, 1968; A hadirepülés évszázada, 1968; A gondolat szárnyai. Képek a katonai híradástechnika történetéből, 1969; Verne, a technika álmodója, 1969; Utak, hidak, vasutak, 1970; Csodafegyverek, 1972; Jedlik Ányos, 1974; A csillagok felé, [Nagy Istvánnal], 1975; Nagy vállalkozások, 1976; A haditechnika évezredei [Kováts Zoltánnal], 1977; A haditérképek históriája [Gábor Imrével], 1979; A megkésett világhír, 1980; Órák és órások [rajz: Czeglényi Lászlóné], 1982; Edison, 1983; A technika varázsa, 1984; A tűzgéptől a gázturbináig. A motor technikatörténete, 1986; A távcső regénye, 1988.
(Bp., 1908. máj. 25.-Bp., 1975. nov. 28.): költő, újságíró, műfordító.
M.: Galamb, v. [bev. Sík Sándor], 1927; Szőlőhegy délben, v., 1929; Minden mozdulatlan {Minden mozdulatban*KMIK,MIL}, v., 1931; Minden kapudon keresztül, költemények prózában {Minden kapukon keresztül*ÚMIL,MIL}, 1932; Legjobb a lehetetlen, v., 1935 {1934 MIL}; Utolsó jelenések, v., 1937; Pogányság vagy kereszténység, szolgaság vagy szabadság, tan., 1938; Szabadító angyal, v., 1939 {1938*KMIK,MIL}; A csodálatos szőlőtő. A kis kanász viaskodása, elb. költemények, 1941; Hol vagy te nép?, ögy. v., 1942; Pepinka szép kisasszony, r., 1942; Húsz olasz költő, műfordítások, 1942; Karnevál, v., 1943 {1942*ÚMIL} Versek, München, 1955; A végkor, v., 1962.
Műford.: Nyugati szél, 1943.
(Nemesszalók, 1936. jan. 14.): író, újságíró.
M.: A tizedik ember, szociogr., 1985; Klinikai föltámadás, napló, Szeged, 1991; A röhögő katona, r., Szeged, 1996.
(Csorna, 1933. ápr. 15.): költő. [1956-tól Olaszo., 1962-től USA]
Graves-díj 1993; Az Év Könyve Jutalom 1995; JA-díj 1997; Ady Endre-díj 1998.
M.: A mindennapok arca, v. 1953-1962, Róma, 1962; Egy fehér néger naplójából, v., Párizs, 1976; A homokóra nyaka. Versek, 1976-1978, v., London, 1980; Maya tükör, v., Chicago, 1982; A szélrózsa gyökerei. Válogatott versek [vál. és szerk. Kemsei István], 1990; Scaliger rosa. Új versek 1987-1991, 1995.
[MEIL,KMIK,MKK,KK92,KK94,KK96,Borbándi,HUNG,MIB8{1934*}]
(Szombathely, 1921. máj. 6.): író, történész-levéltáros.
M.: A Zala megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1861-1973, Zalaegerszeg, 1978; Paragvár. Verses önéletrajz. I., Rügyek és fagyok, Bp.-Szombathely, 1986.
[ÚMIL]
(Újpest, 1948.): költő, műfordító.
M.: Képzelmész iramatai, v., 1995.
Műford.: M. Stingl: A maja városok, 1977; M. Stingl: Keresztül-kasul Mikronézián, útleírás, 1979; T. Borec: Jó napot, Ampere úr!, 1980.
[MNBCD]
(Kispest, 1939. máj. 12.): író, filmíró.
A Magyar Rádió Nívódíja 1981; MTV-nívódíj 1981.
M.: Pulimese, mese, 1969; Pöpöpapa és a kutyákok, meser., 1970; Azértse, kisr., 1973; Szerelmese könyv, 1987.
(Csetfalva, 1948. febr. 20.): költő. [Kárpátalja]
M.: Pólusok, v., Ungvár, 1979; Az idő végszava, v., 1990; Az árvaság anatómiája, v., Bp.-Miskolc, 1995.
(Szikszó, 1960. márc. 3.): költő.
M.: Megfagyott ország, v., 1991; Szégyen, gyalázat!, v., 1993; Az árvaság anatómiája. Válogatott és új versek, Miskolc, 1995.
(Margitta, Bihar vm., 1906. nov. 4.-Nagyvárad, 1993. ápr. 11.): költő. [ROM]
[Több emlékérem és kormánykitüntetés mellett] Az RNK Állami Díja 2. oszt. 1951 [1952]; Munkaérdemrend 1. fokozata; Kulturális Érdemek Érdemrend 1. fokozata 1967; Az Augusztus 23 Érdemrend 1. fokozata 1977; A Ro. Írószövetség Különdíja 1982; Déry Tibor-díj 1991; A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje 1992.
M.: Örvény felett, v., Arad, 1934; Hangtalan beszéd, v., Arad, 1936; Adj kertem több virágot, v., Nagyvárad, 1939; Elszánt kötelesség, v., Nagyvárad, 1939; Zenei pillanat, v., Nagyvárad, 1940; Vita nélkül, vál. v., Nagyvárad, 1941; Tavaszi ág, v., Nagyvárad, 1942; A sárga láz, v., Bk., 1945; Vérrel és korommal, v., Bk., 1947; Amit az idő parancsol, vál. v., Bk., 1949; Békét követel az élet, v., Bk., 1951; Válogatott versek, Bk., 1954; Száll a gépünk, gyv., Bk., 1954; A legnagyobb madár, verses képeskönyv, Bk., 1955; Csupa titok, gyv., Bk., 1957; Köztetek élek, v., Bk., 1958; Hősök hitével. Összegyűjtött versek 1932-1959, Bk., 1960; Legszebb versei, Bk., 1963; Őszi remény, v., Bk., 1964; Versek [bev. Kántor Lajos], Bk., 1965; Szürke szivárvány, v., Bk., 1967; Túl a számokon, v., Bk., 1968; Háromszázharminchárom aforizma, Bk., 1969; Szertelen ábécé, verses képeskönyv, Bk., 1969 {1970*}; Janus-arcú órák, v., Bk., 1971; Árnyékváltás, v., Bk., 1973; Virágok mestersége, aforizmák, Bk., 1976 {1977*}; Balzsam tündér postája, v., Bk., 1977; Felhők számadója, gyv., Bk., 1978 {1979*}; Együtt a tükörben, v., Bk., 1979; Kipergett magvak, elb., emlékezések, Bk., 1981; Betűkre bízom, v., Kvár, 1982; Kíváncsiak cinkosa, aforizmák, Bk., 1982; Ha a múzsa táncra kérne..., élmények, reflexiók, Bk., 1984; Megrövidült végtelen, v., Bk., 1987; Szavak trónusa, aforizmák, Bp., 1993; Aki vagyok. Költői hagyaték, v., Nagyvárad, 1996.
[AKL,MIL,ÚML,ROMIL,KMIK,ÚMIL,K-L,KKACs]
(Magyarózd, Alsó-Fehér vm., 1909. okt. 9.-Kolozsvár, 1977. jan. 5.): író, költő. [ROM]
Az RNK Állami Díja 3. oszt. 1950 [1952]; A Kolozsvári Írói Egyesület Díja 1973.
M.: Kórház, r., Kvár, 1939; Az én vándorlásom, v., Kvár, 1943; Kipergett magvak, elb., {Kvár* KMIK}, 1944; Nehéz szántás, v., Kvár, 1945; A kacsa és a kakas, Bk., 1947; Ózdi népmesék, Bk., 1948; Jegenye, népmese, Bk., 1948; Az okos macska. Malozsavölgyi és csángóvidéki népmesék [Sipos Bellával], Bk., 1948; Árad a falu, v., Bk., 1949; Bomlik a rügy, v., Bk., 1950; A szürke kos, elb., Bk., 1950; Törik a parlagot, r., Bk., 1950; A csere, elb., Bk., 1951; Új betűvel, v., Bk., 1951; Szépülő hazánk tájain, v., Bk., 1952; Balogh Eszti hajnala, ifj. r., Bk., 1954; Válogatott versek, Bk. 1954; Csali gróf, r., Bk., 1955; Zölderdő fia, mesék, Bk., 1955; Dicsekedő Habakuk, gyv., Bk., 1956; Pacsirta rebben fel, v., Bk., 1956; A szürke kos, mesék, elb., Bk., 1957; Krizantémok, v., Bk., 1960; Tücsökhegedű, gyv., Bk., 1961; Fenséges adósság, vál. v., Bk., 1962; A tavasz harangja, gyv., Bk., 1964; Tanúként, v., Bk., 1964; Horváth István legszebb versei, Bk., 1967; Harmat a fűszálon, v., Bk., 1968; Nyomok porban, hóban, elb., Bk., 1969; Egy gyöngyszem, két gyöngyszem. Ózdi népmesék, Bk., 1970; Magyarózdi toronyalja, szociogr., Kvár, 1971; Tornyot raktam. Összegyűjtött versek 1941-1970, Bk., 1972; Kiáltás halál ellen, v., Kvár, 1973; Visító csend, v., Bk., 1975; Az idő vízesése, v., Bk., 1977; Örvénylő harmatcseppek, elb., Kvár, 1976; Kipergett magvak. Novellák, vallomások, önéletrajzi regényrészletek, [s. a. r., utószó Cseke Péter], Bk., 1981; Az erdő leánykája, gyv., Bk., 1982; Ütközők között, vál. v., 1983; Leválthatatlan őrszem, vál. v., 1983; Harmatgyöngy, gyv., Bk., 1989; A tenger hangja(i), novellák, Kvár, 1991; Bűnhődés büntetlenül, 1992.
[MIL,MÉL3,KK75,KMIK,ROMIL,ÚMIL,K-L]
(1953): költő.
M.: Szívharang, v. [Baja], 1994; Antitestamentum, v. [Baja], 1995; Szomjas esők, v., Lakitelek, 1997.
[MNBCD]
(Sárvár, 1931. júl. 12.-Szeged, 1966. aug. 29.): klasszika-filológus.
M.: Tinódi-emlékkönyv, összeáll. [Naszádos Istvánnal], Sárvár, 1956; De vita operibusque Ladislai de Macedonia [Kochné Obermayer Erzsébettel], Szeged, 1958; Irodalmi élet a régi Rómában, szemelvények, összeáll., 1962; L. de Macedónia: Orationes, s. a. r., Szeged, 1964; A régi Róma aranykora, tan. [Maróti Egonnal, Castiglione Lászlóval], 1967.
Műford.: T. Petronius Arbiter versei, 1959; T. Petronius Arbiter: Satyricon, r.-töredékek, 1963.
(Bp., 1948. ápr. 4.): irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő.
Az irodalomtud. kandidátusa 1980, doktora 1993.
M.: Francia és angol poétikák 1392-1603, szerk., Szeged 1975; Balassi Bálint összes versei a versek helyreállított, eredeti sorrendjében, s. a. r., Újvidék, 1976; Ismétlődés a művészetben, tan., szerk. [Veress Andrással], 1980; Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, 1982; A reneszánsz és a barokk kora (1550-1750) [Kőszeghy Péterrel], kiállításkatalógus, 1986; A vers. Három megközelítés, 1991; "Miért fáj ma is". Az ismeretlen József Attila. Tanulmányok és szövegek, szerk. [Tverdota Györggyel], 1992; József Attila: Tanulmányok és cikkek 1922-1930. Szövegek és magyarázatok szerk. [a magyarázatokat Tverdota György írta], 1995.
[MTAA,KK94,KK96,ÚMIL,HungÉrt1990-93]
(Margitta, 1878. jún. 24.-Bp., 1961. márc. 9.): irodalomtörténész.
Az MTA lev. tagja 1919, r. tagja 1931; Az MTA Nagyjutalma 1923; Kossuth-díj 1948.
M.: Ady s a legújabb magyar lyra, 1910; Aranytól Adyig, 1921; Petőfi Sándor, 1922; Magyar ritmus, jövevény versidom, 1922; Magyar irodalomismeret, 1922; A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, 1927; A középkori magyar vers ritmusa, Berlin, 1928; Riedl Frigyes l. tag emlékezete, 1928; A magyar irodalmi műveltség kezdetei, 1931; A magyar irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus, 1935; Csokonai, 1936; Katona József, 1936; Kisfaludy Károly, 1936; Kisfaludy Károly évtizede, 1936; Kisfaludy Sándor, 1936; A magyar vers, 1948; Rendszeres magyar verstan, 1951; A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete, 1953; Kisfaludy Károly és íróbarátai, 1955; Vitás verstani kérdések, 1955; Tanulmányok, 1956; Berzsenyi és íróbarátai, 1960; Vörösmarty drámái, 1969; A magyar irodalom fejlődéstörténete, 1976.
(Bp., 1911. okt. 7.-Bp., 1977. febr. 3.): filológus, irodalomtörténész.
Kossuth-díj 1955.
M.: Calanus püspök és a Vita Attilae, 1941; Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái, 1954.
Műford.: Hess András: Chronica Hungarorum, 1973.
[MIL,MÉL3,KK75,KL,ÚML,ÚMIL,HungÉrt1990-93]
(1935): költő.
M.: Gyökereidet el ne ereszd, v., Nyíregyháza, 1991.
[MNBCD]
(Bp., 1909. márc. 6.-Bp., 1995. máj. 29.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1966, doktora 1986; Akadémiai Díj 1967; A Szépirodalmi Kvk. Nívódíja 1990.
M.: Étienne Jodelle, 1932; Vörösmarty Mihály összes művei, szerk. [Tóth Dezsővel], 1960-; A romantika, szöveggy., 1965; A klasszikából a romantikába, 1968; Madách Imre, Pozsony-Bp., 1984; Verseghy Ferenc (1757-1822): Erkölcsi levelek, összeáll. [Benda Kálmán Verseghy útja a magyar jakobinus mozgalomig c. bev. tan., bibliofil kiad., Szolnok, 1988]; Madách Imre válogatott művei, összeáll., bev. tan., jegyz. [Kerényi Ferenccel], 1989; A romantika értékrendszere, tan.-ok, 1997.
(1933): etnográfus.
M.: Átimennék a Murán. Lendva környéki népdalok, gyűjt. ill. kotta, 1992; Csúfolók a Kerka mentén, Lenti, 1992; Vőfélykönyv Zalából és Mura-vidékről, Zalaegerszeg, 1994; Nagyapám farkasa. A novai Daru János meséi, Zalaegerszeg, 1995; Bevonulok rózsám... Regruta- és katonadalok Zalából és Mura-vidékről, magánkiad. [Lenti], 1997.
[MNBCD]
(Gödöllő, 1938. júl. 20.): költő, helytörténész.
A M. Honvédség és a M. Írószövetség irodalmi pályázatának 1994. évi Nívódíja.
M.: Új Déva vára, v., 1974; Veresegyház, helytörténet, 1977; A Galga mente történetének írott forrásai 1526-ig, Aszód, 1980; Pest Megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876, 1982; Ráckeve és Skaricza Máté históriás verse, Szentendre-Ráckeve, 1986; Gödöllő történetének írott forrásai 1325-1711, Gödöllő, 1987; Kerepestarcsa története, Kerepestarcsa, 1988; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919, 1989; Turul és kereszt, 1997.
[ÚMIL]
(Egyed, 1950. szept. 23.): műfordító.
Wessely László-díj 1978; Az Európa Kvk. Nívódíja 1983, 1990; Forintos Díj 1992; Thorton Wilder-díj 1993; Az Év Könyve Jutalom 1995.
Műford.: B. Harte: Idill a vörös szurdokban, elb. [ford. B. Nagy Anikó és mások, vál. Gy. Horváth László], 1977; D. Garnett: Pokahontasz avagy Virginia gyöngye, r., 1977; G. G. Byron: Naplók, levelek [Bart Istvánnal, Tótfalusi Istvánnal, vál. Péter Ágnes, jegyz. Tótfalusi István], 1978; A. Christie: A titokzatos stylesi eset [További cím: Függöny. Poirot utolsó esete [Dezsényi Katalinnal], 1978; L. Trilling: Művészet és neurózis, tan., [jegyz. Gy. Horváth László, ford. Árokszállásy Zoltán másokkal, vál. Géher István, utószó Sarbu Aladár], [1979]; N. Hawthorne: A lelkipásztor fekete fátyla, elb. [utószó Tóth Csaba], 1979; R. Jackson: Lángoló hídfő. Dunkerque, 1940, 1980; W. Scott: Midlothian szíve, r. [utószó Bart István], Bp.-Pozsony, 1980; R. Coover: Az utolsó ítélet West Condonban, r. [utószó Abádi Nagy Zoltán], 1980; A. Corman: Kramer kontra Kramer, r., 1981; R. Brautigan: Pisztrángfogás Amerikában [További cím: Egy déli tábornok az amerikai polgárháborúban. Két regény, utószó Kent Bales], 1981; J. London: Északi Odüsszea. Válogatott művek, elb., r. [ford. másokkal, vál. Borbás Mária, utószó Bartos Tibor], 1982; T. Capote: Mozart és a kaméleonok, elb. [Bart Istvánnal, Osztovits Leventével], 1982; J. Fowles: A francia hadnagy szeretője, r. [a versbetéteket Kiss Zsuzsa ford., utószó Takács Ferenc], 1983; G. Shelby: Sötét lovagok [További cím: Hiú királyok, folyt.: A sátán széttörte láncát; Farkas a kertek alatt], r., 1983; V. S. Naipaul: A nagy folyó kanyarulatában, r. [utószó Bart István], 1983; A. Brontë: Agnes Grey, r., 1984; E. Mazzaro: Chicagói történet, bűnügyi r., 1985; C. Hampton: Hollywoodi mesék. Három színmű [További cím: Teljes napfogyatkozás; Vadak] [Bart Istvánnal, Vajda Miklóssal, utószó Szántó Judit], 1985; W. S. Maugham: Ashenden, a hírszerző, elb. [másokkal], 1986; J. Conrad: A titkosügynök, r., 1986; R. Brautigan: Hogy el ne fújja mind a szél, r. [utószó Barkóczi András], 1986; K. Blixen: Volt egy farmom Afrikában, önéletrajz, 1987; J. Clavell: A sógun, r., 1987; P. Scott: A korona ékköve. A skorpió napja, 1989; F. Forsyth: Profi munka, elb., 1990; L. Schrader: Jakuzák, bűnügyi r., 1990; A. Burgess: Gépnarancs, r. [utószó Csejdi András], 1990; J. Kosinski: A festett madár, r. [utószó Pálfalvi Lajos], 1990; S. Parker: Repülés [rajz. Luciano Corbella], 1991; Aczél Tamás: Illuminációk, r., 1991; J. Updike: Nyúlszív [előzm.: Nyúlcipő; Nyúlketrec; Nyúlháj], r., 1992; P. G. Wodehouse: Talált pénz, r., 1992; L. Norfolk: A Lempriere-lexikon [jegyz. Zsolt Angélával], r., 1994; Aczél Tamás: A vadászat, r., 1994; U. Eco: Hat séta a fikció erdejében [másokkal], 1995; A. McNab: Hívójele: bravó kettő nulla. Egy SAS-járőr igaz kalandjai a sivatagban, 1996; J. Updike: Az élet alkonya [Barkóczi Andrással, Dezsényi Katalinnal, Nagy Miklóssal és Szabó Olimpiával], 1996.
(Pápa, 1930. márc. 24.): költő, író.
M.: Márciusi hold, v., 1969 {1968*MIB8}; Pünkösdi király, d., 1973; Bogyó meséi, meser., 1975; Sánta hintaló, d., 1976; Sikátorok, 1965-1983, v., 1985; Álmok a piacon. Versek 1979-95, 1996; Ikaros, 1997.
(Marosvásárhely, Maros-Torda m., 1930. jún. 11.): műfordító, költő. [ROM]
M.: Naptánc, v., Bk., 1983.
(Bp., 1906. okt. 8.-Bp., 1987. jún. 7.): író, lapszerkesztő (művelődéspolitikus).
Kritikai Nívódíj 1986.
M.: A magyar földkérdés az ellenforradalmi reakció alatt, politikai publ., 1945; József Attila költészete, tan., 1946; 30 éves a magyar kommunista mozgalom [Rákosi Mátyással és Révai Józseffel közös kötetben], beszédek, 1948; Népfronttal a békéért, politikai publ., 1949; Lobogónk: Petőfi, cikkek, tan., 1950; Magyar irodalom - szovjet irodalom, tan., 1950; Megjegyzések a képzőművészeti vitához, 1952; A Párt felvilágosító munkája a tömegek közt, politikai beszámoló, 1952; Holttengeri tekercsek, r., 1970; Kiss Árpád, életrajz, 1990.
(Bp., 1951. máj. 7.): író.
A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1977; KISZ-díj 1983; Nívódíj 1986; Morishige-díj 1991 [nemzetközi hangjátékpályázat, Japán]; Az Év Könyve Jutalom 1991; Fővárosi Színházi Nívódíj 1991; Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja 1994; A József Attila Színház II. magyar drámaíróversenyének nyertese 1995; JA-díj 1998.
M.: Egéridő, elb., 1976; A sárga táltos, meser., 1977; Kamarambó, a senki fia, mesejáték, 1978; Kibeszélem a Híradót, tan., 1978; Öcsémnek, szeretettel, kisr., 1980; Csendet kérünk, próba van!, elb., 1981; Sosemvolt aranykorunk, r., 1982; Szabad vegyértékek, r., 1984; Örömzene. Versenymű két írógépre, barátságra, szerelemre és egyéb apróságokra, kutyával, r., 1986; Szerelem első vérig, ifj. r., 1987 {1988*KK96}; A Fekete Kéz visszavág, ifj. r., 1990; Színház a magasban, r., 1993.
Színművek: [bem. Szolnok és Bp.] Kamarambo, a senki fia, 1979; A farkas szempillái, 1983; Enyém a vár, 1985; Bolero, 1987; Padlás, 1988; Csao Bambino, 1993; ABC, 1994.
[JAKL,KMIK,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD]
(1955): költő.
M.: Bekopog a nap. Versek, 1981; Kerék, v., 1989; Mámor, v., magánkiad., 1994.
[MNBCD]
(Beregszász, 1957. szept. 16.): költő, újságíró. [Kárpátalja]
M.: Itt és most, v., Ungvár, 1981; Múltunk s jelenünk, cikkek, riportok [Dupka Györggyel], Ungvár, 1987; Sorsközösség [Dupka Györggyel és Móricz Kálmánnal], Ungvár, 1990; '56 Kárpátalján [Dupka Györggyel], Ungvár-Bp., 1993; Távolságok, v., Ungvár-Bp., 1993; Az ugató lány, elb., Ungvár-Bp., 1994; Kishaza, v., Ungvár, 1995.
HORVÁTH SZ. ISTVÁN [Sz. = Szilágyi; álnév: Ács István, Dézsi Iván, Dési Iván, Erdélyi István, Horka István]
(Kolozsvár, 1951. nov. 13.): újságíró, író, fordító. [ROM, 1988-tól MO]
M.: Balázs Ferenc, monogr. [Kicsi Antallal és Mikó Imrével], Bk., 1983.
Műford.: V. Nabokov: Végzetes vígjáték, 1990.
(Szeged, 1940. júl. 4.): író (jogász).
A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1990; Artisjus Irodalmi Díj 1992.
M.: Szamurájok, r., 1989; A láthatatlan fészek, r., 1990; Szállj le, édes szekér!, versprózák, 1992.
[ÚMIL]
(Bp., 1900. okt. 25.-Bp., 1967. nov. 15.): újságíró.
M.: A kegyenc (Teleki László élete) [Németh Andorral], 1935; Világtörténelmi Lexikon [Parragi Györggyel], 1942; Hogy vizsgázott a magyarság?, 1945; Magyar századforduló. A második reformnemzedék története, 1961; Teleki László, 1810-1861, I-II., életrajz, 1964; Irodalom és történelem, 1968.
(Kassa, 1923. szept. 17.-Bp., 1980. máj. 12.): író, műfordító.
M.: Hegytetőn három fenyő, r., 1982; A másik írás, r., 1987.
Műford.: B. Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak [További cím: Táncórák idősebbeknek és haladóknak; Szigorúan ellenőrzött vonatok; Bambini di Praga 1947] [Zádor Andrással] kisr., Bk.-Bp., 1987; B. Hrabal: Véres történetek és legendák [vál. és előszó Varga György, ford. másokkal], Pozsony-Bp., 1989; B. Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak [További cím: Táncórák idősebbeknek és haladóknak; Bambini di Praga 1947; Szigorúan ellenőrzött vonatok; Sörgyári capriccio], kisr. [ford. Hap Bélával, Zádor Andrással, jegyz. Szappanos Balázs], 1993; J. Hašek: Az elhagyott latrinán. Válogatott szatírák, humoreszkek és elbeszélések [Szentendre], 1996.
(Hajdúbagos, 1941. jan. 26.): irodalomtörténész.
M.: Kossuth Lajos és családjára vonatkozó iratok Zemplén levéltárában, 1983; Zemplén Levéltára - Kazinczy és Szirmay Antal levéltári és irodalmi működéséről, 1985; Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén levéltárában, Miskolc, 1986; Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon, Sátoraljaújhely, 1986; Zempléni históriák I-II., Bp.-Miskolc, 1986-1989; Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok, 1990.
[Színházi bemutató: Koldustól alamizsnát, d., Sátoraljaújhely, 1987.]
[ÚMIL]
(1945): költő.
M.: A csenkefa zenéje, vál. v., 1995.
(Nagyvárad, 1918. ápr. 3.): író, műfordító.
JA-díj 1955, 1965, 1975; Szocialista Munkáért Érdemérem 1971; A Munka Érdemrend arany fokozata 1972, 1978; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1979; Bács-Kiskun m. Tanács Művészeti Díja 1983; A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 1987; Déry Tibor-díj 1988; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1993; Kossuth-díj 1994; A Nemzeti Színház drámapályázatának díja 1995; Civis-díj 1996; Az Év Könyve Jutalom 1996; Via di Ripetta díj (olasz) 1997; Szép Ernő-jutalom 1997.
M.: Nemzeti színjátszás, drámai magyarság, tan., 1941; Hősök nélkül, d., 1942; François Rabelais, tan., 1953; Egy magyar nyár, d., 1954; István napja, d., 1955; Három csésze tea [Koppány Jánossal és Szepes Máriával közös kötetben], egyfelv., 1959; Népi komédiák, d., 1960; Tavaszi mise, elb., 1960; Hősökkel és hősök nélkül, d.,1964; A megváltó mutatvány. Írások a magyar dráma ügyében, 1965; Játékok életre-halálra, d., 1968; Úton és itthon. Naplók, találkozások, 1970; Tüzet viszek, d., 1971; Aranykor, tan., 1972; Színház a Cethal hátán, d., 1974; Néronissime ou l'Empereur s'amuse, Párizs, 1975; A zsenik iskolája, d., 1977; A szív sebei, d., 1978; Napló nélkülem, karcolatok, 1978; Búcsú a csodáktól, d., 1979; A dráma sorsa, tan., 1983; Fiatal nők kékben és pirosban, d., 1983; Világvégjátékok, 1984 {1980*ÚMIL}; Végtelen napjaim, napló, Érd, 1996; Tört aranykor, vál. írások, 1997; Hová lett a Rózsa lelke?, d., 1997.
[MIL,AKL,DKA,ÚML,ÚFL,KMIK,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,OSZKK]
(Dés, Szolnok-Doboka vm., 1942. nov. 11.): művelődés- és sajtótörténész. [ROM]
M.: Dési Huber István: Levelek a szülőföldre, s. a. r., Bk, 1982; Cédula a virágon, karcolatok, elb., Kvár, 1997; Százarcú nagyhatalom. Lapok az erdélyi időszaki sajtó történetéből, Csíkszereda, 1997.
(Pápa, 1956. febr. 13.): irodalomtörténész.
M.: Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok, kiad., és kísérő tan. [hasonmás kiadás], 1986; Répertoire de la poésie hongroise ancienne, szerk., Párizs, 1992.
[ÚMIL]
(Pápa, 1949. szept. 14.): irodalomtörténész.
M.: Szentiváni Mihály: Gyaloglat Erdélyben, kiad., 1980; Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok, szerk., 1987; Toldy Ferenc: Analecta [...], szerk., 1987.
[ÚMIL]
(Garamkövesd, 1916. nov. 9.-Pozsony, 1994. júl. 7.): műfordító. [Szlovákia]
A Szlovák Irodalmi Alap Nívódíja 1966, 1970, 1987; Madách Imre-díj 1973, 1978, 1988, 1990; A Madách Kvk. Nívódíja 1991.
Műford.: M. Kukučín: Falusi regény, r., Pozsony, 1954; B. Říha: Két tavasz, r., Pozsony, 1954; J. Glazarová: Advent, r., Pozsony, 1955; M. Jančová: Nagyanyó meséi, Pozsony, 1955; M. Kukučín: Ház a hegyoldalban, r., Pozsony, 1956; M. Kukučín: Életképek, elb., Pozsony, 1957; R. Luskáč: Végtelen vadászmezőkön, ifj. r., Pozsony, 1957; M. Jančová: A cipó, elb., Pozsony, 1958; B. Němcová: Falu a Šumavában, elb., Pozsony, 1958; M. Kukučín: Ifjú évek, elb., Pozsony, 1959; L. Ondrejov: Kalandok a vadonban, elb., Pozsony, 1959; F. Kubka: Esték a Fekete-tenger partján, elb., Pozsony, 1960; Timrava: Hősök, elb., Pozsony, 1960; M. Kukučín: Lassú víz, elb., Pozsony, 1961; R. Luskáč: A tajgavadász hagyatéka, ifj. r., Pozsony, 1961; L. Ondrejov: A földön a te csillagod, r., Pozsony, 1961; Z. Zguriška: Kettős lakodalom, r., Pozsony, 1961; J. Procházka: Zöld látóhatár, r., Pozsony, 1962; J. Hronek: Hispaniola aranya, r., Pozsony, 1963; I. Kríž: Nagypuszta, r., Pozsony, 1963; O. Sekora: Hangya Peti, mesék, Pozsony, 1964; Z. Pluhař: Az vesse rá az első követ, r., Pozsony, 1965; V. Zamarovský: Trója felfedezése, művelőd. tört. fiataloknak, Pozsony, 1965; L. Tažký: Csupa jó katona, r., Pozsony, 1967; H. Belohradská: Az utolsó vacsora, Pozsony, 1968; J. Hanzelka-M. Zikmund: Ezeregyéjszaka, Pozsony, 1968; J. Welzl: Harminc esztendő a magas északon, útirajz, Pozsony, 1969; O. Daněk: A király megfut a csatából, r., Pozsony, 1970; J. Šotola: Jézustársaság, r., Pozsony, 1971; M. Zikmund: Világrész a Himalája alatt, útirajz, Pozsony, 1971; A. Bednár: Egy marék aprópénz, r., Pozsony, 1972; O. Daněk: A király nem visel sisakot, r., Pozsony, 1973; J. Hašek: Dekameron, elb., Pozsony, 1975; M. Kukučín: Majd ha a bácsi meghal, elb., Pozsony, 1976; A. Bednár: Egy marék aprópénz a szerencsekutyában, r., Pozsony, 1977; J. Kozák: A tajgán vadásztam, elb., Pozsony, 1977; J. Šotola: Nyársra húzva, r., Pozsony, 1979; V. Körner: A méhek völgye, r., 1980; L. Ballek: A segéd, r., Pozsony, 1980; M. Figuli: Három gesztenyepej, elb., Pozsony, 1980; N. Frýd: A Minta Érték Nélkül és a Püspök úr. Kellemes gondok, r., Pozsony, 1981; Z. Pluhař: Vendéglő az Elveszett Vasmacskához, r., Pozsony, 1982; V. Šikula: A sárgarigó, r., Pozsony, 1983; A. Bednár: Egy marék aprópénz a Trüphé bolygóról, r., Pozsony, 1984; J. Kot: Tekézők, elb., Pozsony, 1984; M. Pujmanová: Válaszúton, r., Pozsony, 1984; J. Šotola: Szent a hídon, r., Pozsony, 1984; R. Sloboda: Értelem, r., Pozsony, 1984; F. Jílek: Leonardo, r., Pozsony, 1985; Z. Pluhař: Hatkor az Astoriában, r., Pozsony, 1986; L. Ballek: Akácok, r., Pozsony, 1986; I. Hudec: Fattyak, r., Pozsony, 1987; V. Mináč: Elbeszélések [Illés Annával], Pozsony, 1987; J. Puškáš: Álmok, gyerekek, szeretők, elb., Pozsony, 1988; L. Jurík: A Mező utca [Kövesdi Jánossal], elb., 1985; R. Sloboda: Bűnhődés, r., Pozsony, 1989 {1988*KKKP}; J. Kozák: Fekete coboly, barnamedve, vadásztörténetek, Pozsony, 1988; S. Čech: Prücsök úr kirándulása a Holdba, r., Pozsony, 1989; A. Honzák: Ókori civilizációk, művelőd. tört. fiataloknak, Pozsony, 1990; M. Bútora: Köznapi történetek, elb., Pozsony, 1990; J. Balco: A hattyúnyakú hegedű, elb., Pozsony, 1991.
HULES BÉLA [álnév: Adalberto Huleš]
(Zalabér, 1926. nov. 29.): költő, eszperantista.
Európa-díj 1980.
M.: Magányos iniciálé, v., 1985; Egér-pillanat, v., 1996; Hulló levelek vére, 1997.
M.: Stációk. Dokumentumriport Radnóti Miklósról [dokumentum-hasonmásokkal], Győr, 1989; Győri nagypéntek, 1945. A koronatanú így látta [Cseh Sándor, egykori püspöki titkár visszaemlékezései alapján], Győr, 1990; Sándor, te vagy? [Petőfi Sándorról], 1990.
[MNBCD]
(Endrőd, 1894. okt. 1.-Bp., 1987. ápr. 24. {ápr. 25.*ÚMIL}): író.
M.: Kubikusok, elb., Moszkva, 1934; Emelt fővel, önéletrajz, 1974; Hármas próbatétel, visszaemlékezés [Bp.], 1982.
[MIL,KK3-4,MÉL4,ÚML,MIB8,MNBCD]
(Zsejk, Beszterce-Naszód m., 1925. okt. 1.-Marosvásárhely, 1998. szept. 3.): drámaíró (színházi rendező). [ROM]
Munkaérem 1956; Kulturális Érdemrend 1975.
M.: Erővel is, ésszel is, népmesék, Kvár, 1955; A virágok nem hervadnak el, színjáték, Mvh., 1973.
Műford.: I. Mira: Akácos domb, Bk., 1953.
HUNYADI BRUNAUER DALMA ->Brunauer Dalma
HUNYADI ISTVÁN [1947-ig Hunyady]
(Bp., 1905. márc. 9.-Bp., 1986. nov. 11.): költő.
M.: Zengő kövek, v., 1934; Két óraütés közt, v., 1937; Meglódult csillag, v. [1940 körül]; Egyszerűség dicsérete, v., 1947 {1941*KMIK,MÉL4}; Lépj ki magadból, v., 1961; Szabálytalan világvég, v., 1973; Ősz Korcsulán, v., 1979; Férfisirató, v., 1979 {1980*ÚMIL}; Te kiálts, téltemető, v., 1983.
(Pécs, 1921. ápr. 14.-Bp., 1983. dec. 4.): író.
Szocialista Kultúráért 1971; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1983.
M.: Keleti front, elb., 1942; Szerencsétlen emberek, elb., Pécs, 1947; Elsüllyedt ország, r., 1949; Bányászbecsület [bem.: Belvárosi Színház, 1951], d., 1952; Így épül a Sztálin-vasmű, riport, 1952; Dajka Máté csatája, elb., 1952; Egy őrsön történt, kisr., 1953; A nép tudósa, d., 1954; Hollós vitéz, ifj. r., 1957; A fekete lovag, ifj. r., 1959; Pepito, ifj. r., 1961; Hét vércsepp, elb., 1962; Hét tenger vándora. Jetting Károly kalandjai öt világrészben, ifj. r., 1964; A kék hegyek kapitánya, ifj. r., 1966; A király árnyéka, ifj. r., 1968; Aranyhorda, r., 1968; A Napisten fiai, ifj. r., 1969; Oroszlán és gödölye, r., 1970; A viharmadár. Mozaikok Petőfi Sándor életéből, életrajzi r., 1972 {1977*KMIK} A mánfai legény, r., 1977; Az égig érő vár. Kőszeg, 1532, r., 1982.
[MIL,MÉL4,ÚMIL,KMIK,MIB8,MNBCD]
(Pozsony, 1959. nov. 14.): művészeti író és pedagógus. [Szlovákia]
Műford.: I. Kamenec: Trauma. Az első szlovák Köztársaság (1939-1945) [Hushegyi Dórával], Bp., 1994.
[CSMIL]
(Kolozsvár, 1929. ápr. 15.): író, műfordító, szerkesztő. [ROM, 1988-tól MO]
A Ro. Írószövetség Díja 1974, 1982; A Magyar Rádió Nívódíja 1989.
M.: Valaki közbeszól, elb., karcolatok, Bk., 1956; Máriskó, elb., karcolatok, Bk., 1958; Számadás helyett, elb., Bk., 1959; A házasságok a földön köttetnek, d., Bk., 1963; Árva madár, elb., Bk., 1963; Főpróba után, kisr., Bk., 1964; Kokó, a bohóc, elb., Bk., 1966; Az író asztalánál. Beszélgetések kortárs írókkal, Bk., 1969; Annak emlékére, hogy egyszer összevesztünk, elb., Bk., 1973; Esős délutánok a Tarka Ökörben, elb., Bk., 1974; Jött egy leány... Színpadi riport két részben, Bk., 1977; Így láttam a trapézról. Regényes botladozások több emberöltőn keresztül, r., Bk., 1979; Színház (majdnem) az egész világ. Regényes vélekedések színészekről és emberekről, melyek a Tarka Ökörben hangzanak el, r., Bk., 1980; Sorsom emlékezete. Vallomások egy bűntelen nemzedék elkárhozásáról, esszék, Bk., 1982; Honnan tovább? Barangolások elődök írói világában, esszék, Bk., 1984 {1983*KK96}; Hol van az a nyár..., elb., Bk., 1985; Irodalom a ködben, esszék, 1989.
Műford.: N. Tănase: Így nőttem fel..., r., Mvh., 1956; N. Tănase: Így nőttem fel... - Vagányok, kisr., Bk., 1965; F. Munteanu: Hattonnás bűn, elb., Bk., 1965; M. Preda: Találkozás a földeken, elb. [Forró Lászlóval, Fáskerthy Györggyel], Bk., 1968; N. Breban: Franciska, r., Bk., 1968.
[MIL,KMIK,ROMIL,KK94,KK96,ÚMIL, K-L,KKACs,MIB8]
(Veresegyháza, 1930. aug. 20.): szociológus.
A Munka Érdemrend arany fokozata 1955, 1980; 1987-től az MTA r. tagja; Az International Sociological Association (ISA) tagja.
M.: Fiatalkorú bűnözők, 1964; Erkölcs és társadalom, 1965 [románul 1967]; Történelem és önismeret, 1968; Comtemporary Hungarian Society, 1974; Današnje madjarsko društvo, 1974.
[MTAA,MKK,KK92,KK94,KK96,OSZKK]
(Horgos, 1932. jún. 2.): költő. [JU]
M.: Önarckép, v., 1951-1958, Újvidék, 1959; Vakmeleg, v., 1958-1960, Újvidék, 1961.
[MIB8]
(Bp., 1944. máj. 4.): színész.
SZOT-díj 1972; Jászai Mari-díj 1974; Kossuth-díj 1978; Érdemes Művész 1983.
M.: Királyok az alagútban, emlékezések, 1985; Emlék-próba, 1995.
[SZKL,ÚFL,KKMF,ÚML8,MKK,KK3,KK94,KK96,ÚMIL]
(Bp., 1926. ?): író, kritikus. [1965-től NO]
Burghausen város irodalmi díja 1985.
M.: Játék a múzeumban, r., 1959; Akinek padba vésték a szívét, r., 1961; Das B. L. Ö. D.-Syndrom, szatíra, 1984.
[MIL,MEIL,Borbándi,ÚMIL,MIB8,OSZKK]