KISHONT FERENC [Ephraim Kishon; Hoffmann Ferenc, Hont]

(Bp., 1924. aug. 23.): író, újságíró, filmrendező, humorista. [Izrael]

Nordau-díj 1953; Sokolov-díj 1958; Arany Glóbusz-díj 1964; Herzl-díj 1970; Jabotinsky-díj 1970; Cine del Duca Díj; The Shalom Aleichem Irodalmi Díj 1984 [Tel Aviv]; Karl Valentin-díj 1985 [München]; Elnöki Kitüntetés 1988 [Tel Aviv University]; Das Goldene Schlitzohr 1988 [Mulheim]; A Német Szövetségi Köztársaság Érdemkeresztje 1993.

M.: magyar nyelvű művei: Ige-Mige, humoreszkek, Tel-Aviv, 1951 [3. kiad.]; Nu?! Ami az "Ige-mige"-ből kimaradt, szatírák, Tel-Aviv, 1953; Akinek tolják a szekerét, tragikomédia, Tel-Aviv, 1953; Hintapalinta, humoreszkek, Tel-Aviv, 1956; Humoreszk, Tel-Aviv, 1967; 100 új humoreszk, Tel-Aviv, 1975; Dekameron, Zürich, 1982; Veszett ernyő nyele, humoreszkek, 1984; Az eszed tokja, humoreszkek, 1986; A zanyja Krausz, humoreszkek, 1988; Efrájim Kishon: Hogy volt? A nagy lebőgés oknyomozó története. Politikai szatírák [az "Undank ist der Welten Lohn" c. német kiad. alapján ford. Székely Andrással; iII. Jan Kristofori], 1992; Volt szerencsém, önéletrajz [ford. Dohy Gábor], 1994; Nincs mit nevetni, 1994; A tengeribeteg bálna. Útikalauz ától cetig [ford. Hideg János], 1996; Hajvédők, szatirikus r., 1997.

[Borbándi,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MEIL,MIB8]