LÉVAI JENŐ

(Bp., 1892. ápr. 26.-Bp., 1983. júl. 15.): író, újságíró.

M.: A przemyśli vár titkai, 1932; Éhség, forradalom, Szibéria, 1934; Éhség, panama, Hinterland, 1935; Kossuth Lajos néplapjai. A magyar újságírás hőskora, szerk., 1938; Írók, színészek, énekesek és zenészek regényes útja a Goldmark-teremig, szerk., 1943; Horogkereszt, kaszáskereszt, nyilaskereszt, 1945; A margitkörúti vészbírák... Vádirat Babós József, Dominich Vilmos és hadbíró-pribékjeik ellen, riportok, 1945; A hősök hőse (Bajcsy-Zsilinszky Endre, a demokrácia vértanúja), riport, 1945; A pesti gettó csodálatos megmenekülésének története, riportok, 1946; Fekete könyv a magyar zsidóság szenvedéseiről, riportok, 1946; Fehér könyv. Külföldi akciók magyar zsidók mentésére, 1946; Szürke könyv magyar zsidók megmentéséről, riportok, 1946; Zsidósors Magyarországon, 1947; Zsidósors Európában. (Az üldözések kora), 1948; Raoul Wallenberg regényes élete, 1948; Eichmann Magyarországon, szerk., 1961; A fekete SS "fehér" báránya, 1966.

[ÚMIL,OSZKK]