PALASOVSZKY ÖDÖN

(Bp., 1899. márc. 5.-Bp., 1980. dec. 18.): költő, író (rendező, színész).

Munka Érdemrend arany fokozata 1969; Graves-díj 1977.

M.: Új művészetet! Kiáltvány a tömegek új kultúrájáért [Hevesy Ivánnal], 1922; Új stáció, 1922; Reorganizáció, v., Gyoma, 1924 [elkobozták]; Punalua, v. és próza, 1926; Karmazsin, költemények prózában, 1927; Ayrus leánya, d., 1931; Srác és Vagabund Hipokráciában, 1931; Ezeregyéjszaka, mesék, összeáll., átdolg., 1949; Nem igaz, filmforgatókönyv, 1950; Opál himnuszok, vál. v., 1977; A lényegretörő színház, tan., 1980; posztumusz: Reorganizáció, vál. v., 1982; Csillagsebek, vál. v. [vál., szerk. Parancs János], 1987.

Műford.: B. F. Harte: Hajó a város közepén, r., 1944; B. F. Harte: Egy bánya története, r., 1957; K. Tucholsky: Különös lapokat élünk, szatirikus cikkek, és v. [Hegedűs Gézával], 1959; K. Tucholsky: A majomketrec, publ. írások, 1980.

[ÚMIL,KMIK,MÉL4,OSZKK]