Ritter Ildikó:

A korrupció szakbibliográfiája
(1995. január - 2000. szeptember)


 

Kiadványok

KÜZDELEM A RENDŐRI KORRUPCIÓ ELLEN

(Rendészeti Kutatók Egyesülete, 2000)

Ugrás a lap tetejére

A kiadvány a Rendészeti Kutatók Egyesülete által a Phare program keretében végzett "A rendőri korrupció megelőzése és visszaszorítása a magyar rendőrségnél" című kutatás beszámolóját tartalmazza.

A kutatás 1999-ben zajlott és módszerét tekintve a kérdőíves felmérés mellett interjúk készítésével, dokumentumelemzéssel illetve sajtófigyeléssel történt. Ez volt az első olyan hazai vizsgálat, amely anyagát szinte kizárólag a rendőrség állományának a saját munkájáról kialakított véleményére alapozta. Egy szakma önértékelése bontakozik ki a beszámolóban, ezért a következtetések a rendvédelem egészére vonatkoznak. A korrupció, amely a testülete sújtja komoly fenyegetés, de nem kisebb veszély forrása az sem, ahogyan azt maguk a beosztottak minősítik. Az interjúkban a megkérdezettek döbbenetes természetességgel szólnak a tudomásukra jutott esetekről, és nagyon sok indokot tartanak elfogadhatónak azok magyarázatára. A rendőrségi korrupció legaggasztóbb jellemzője a tudomásulvétel, a megértő elfogadás.

A megvesztegethetőség tényei kevésbé riasztóak, mint a hírük. A szervezet tagjai rosszabbnak gondolják a viszonyokat, mint amit a statisztika mutat. Ennek oka lehet a látencia, amelyet a közvetlen környezet helyesebben tud megbecsülni, mint a kívülállók.

A végrehajtási szinteken igazságtalannak érzik a korrupció értékelését. Szüntelenül a "kisrendőrök" botlásiról beszélnek, miközben a pletykák azt sugallják, hogy az igazán nagy bűnösök elkerülik a felelősségre vonást. Minthogy pedig a piramis alakú szervezetben végtelen távolságok vannak az egyes szintek között, a gazdálkodás nem átlátható, a parancsokat nem kell magyarázni, így az újra meg újra fellépő gyanút szinte lehetetlen eloszlatni.

Azt is mindenki átlátja, hogy a belső rend helyreállításáért hozott intézkedések kizárólag a beosztotti szint megregulázására alkalmasak. A komoly összefonódásokat nem lehet a helyszíni ellenőrzések szaporításával és a szolgálati előírások szigorításával megakadályozni. Ráadásul a formális revíziók hatékonysága még a megcélzott kategóriákban is kétes. A hibakereső ellenőrzéseket könnyű kijátszani, erre már egész taktikai arzenál áll rendelkezésre.

Az alacsony fizetések mindent megmagyaráznak. Ez a körülmény egyben erkölcsi felmentést is ad. A piacgazdaság a vállalkozás lehetőségét tárta szélesre, akik állami szolgálatban állnak, ettől el vannak zárva. Cserébe nagyobb biztonság és tisztes jólét járna. Ezt hiányolják és hozzáteszik, hogy minél magasabbra tekintünk az állami szolgálatok ranglétráján, annál kevésbé látszik a piac adta lehetőségekről való lemondás.

A vezetői értékelések azt mutatják, hogy a korrupció megközelítése veszélyesen egyoldalú. A jelenséget határozottan elkülönítik a hivatali visszaélések egyéb csoportjaitól, főleg a "jó ügyet" szolgáló keményebb fellépésektől, ahol alig felismerhető a határ a szükséges és a már jogot sértő erőszak között. Pedig ha valahol a jog áthágását bocsánatosnak tartják, sőt esetenként még jutalmazzák is, ott semmi esély nincs a vesztegetések visszaszorítására.

Feltűnő, hogy az egyébként igényes értékelések mennyire nem fordítanak figyelmet azokra a szervezeti és működési sajátosságokra, amelyek ezt a szakmát különösen védtelenné tehetik a bűnös befolyásolásokkal szemben. A kutatás számos ilyen körülményt tárt fel. A szervezeti veszélyek két csoportra oszthatók. Azokra, amelyek a rendvédelem nélkülözhetetlen részei, ezért megszüntetésükről szó nem lehet, de helyes kezelésük megtanulható és megtanítható. A másik csoportba tartoznak a szervezeti fogyatékosságok és a működés zavarai. A rendőrségnek a közigazgatástól való indokolatlan elkülönítése, a végleges centralizáció, az elégtelen külső kontroll, a túlzottan széles felhatalmazás, a katonai szervezethez való ragaszkodás ott is, ahol a feladatok nem igénylik, a szervezeti reform elutasítása. A korrupcióval foglalkozó szakirodalom az egyik leghatékonyabb megelőzésnek a közigazgatás átfogó reformját tartja. nincs ez másképp a rendőrség esetében sem.

KORRUPCIÓ - BELE KELL-E TÖRŐDNÜNK?

Ugrás a lap tetejére

(Az Amerikai Ügyvédi Kamara Közép- és Kelet-európai Jogi Kezdeményezés és a Budapesti Ügyvédi Kamara kiadványa, 1998)

A kiadvány az 1997. október 28-án a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében illetve az 1997. október 30-án a pécsi Palatinus Hotelben tartott konferencián elhangzott előadások írott változatát tartalmazza. Az olvasók megismerhetik a konferencia programját, az előadókat, majd több fejezeten keresztül olvashatják a korrupcióval illetve a korrupcióellenes szervezetek működésével kapcsolatban elhangzott előadások írott anyagát. Így szó esik a független ügyészek szerepéről az amerikai politikában, a független vádlóról szóló törvényről is, de az amerikai büntetőeljárás, illetve a hazai és az amerikai büntetőtörvénykönyv fontosabb vonatkozó szakaszainak kivonatolt változata is megtalálható. A következőkben két olyan előadás rezüméjét ismertetjük, amelyek közvetlenül a korrupciós viszonyok okait és következményeit vizsgálják, nem pedig a jogalkalmazó szervek működését.

Robert S. Leiken: A világméretű korrupciópestis megfékezése

 

A hivatali korrupció, a közhatalommal visszaélés egyéni célokért mind veszélyt jelentenek a szabad kereskedelemre, a befektetésekre és a fejlődésre, mi több, a nemzetközi bűnözéssel összenőve a nemzetbiztonságot, a közegészséget és a biztonságot is fenyegetik - véli a szerző. Ám a közvéleményben zajló forradalom is átformálja a jelenséget. A polgárok hangja a korrupció ellen felgerjedve buzdított hivatalnokokat és diplomatákat aktivitásra. A hidegháború megszűnésével a külföldi (nem amerikai) korrupciós ügyek kitartó növekedésbe kezdetek. Az Economist, a The Financial Times és a The New York Times felmérése kimutatta, hogy a korrupcióval foglalkozó cikkek megnégyszereződtek 1984 és 1995 között. A szerző véleménye szerint két szorosan kapcsolódó mozzanat áll a korrupciós bomba magjában. Az egyik a hidegháború vége és a polgári társadalmak felemelkedése, a másik pedig a demokrácia és a piacok kiterjedése. Michael Ledeen szerint "a korrupció megjelenése nyugaton a hidegháború mellékterméke". A szerző vizsgálja a hidegháború utáni globalizáció, valamint a társadalmi, gazdasági változások korrupcióra gyakorolt hatását. A politikai váltógazdaság által generált verseny és a piaci reformok bevált receptek a korrupció féken tartására. Akkor miért tapasztalunk mégis globális korrupciós fertőt? - teszi fel a kérdést. Okként sorolja a jogi, intézményi, szervezeti és kulturális újítások szerepét, a szabadpiac kialakulásának negatív hatásait. Megkülönbözteti az antikorrupciós stratégia három szintjét. ezek: a civil társadalom erősítése, a végrehajtó hatalom reformja, illetve a nemzetközi nyomás a korrupció ellen. A dereguláció, decentralizáció és a kormány eljárásainak egyszerűsítése, megerősítve a pozíciók rotációjával, átlátható közbeszerzési rendszerrel, modern információs és szervező rendszerrel, mind a korrupció fékjei lehetnek.

William F. Weld: Miért nem áldozat nélküli bűncselekmény a korrupció?

 

Az USA Igazságügyi Minisztérium Büntető Divíziójának legfőbb ügyész helyettese előadásában annak a széles körben elterjedt nézetnek a megcáfolására vállalkozik, amely szerint a korrupció áldozat nélküli bűncselekmény. Szerinte ennek a jelenségnek számos áldozata van. Megtörtént eseteket hoz fel példának ennek igazolására: pl. egy bostoni középületet azért kellett bezárni, mert a részben korrupt tervező- és kivitelezőcég-választás eredményeképpen féle volt, hogy összeroskad.

A korrupció egyéb, kevésbé nyilvánvaló áldozatot is szed. Amennyiben nem ellenőrzik, a demokratikus társadalmat veszélyeztetheti. Eltorzíthatja a közszükségletek közjavakból történő szükségarányos kielégítésének demokratikus folyamatát, oly módon, hogy szinte mindig a társadalom leghátrányosabb rétegei szenvednek kárt. A korrupció jelensége távol tartja a közhivataloktól a becsületes és tevékeny állampolgárokat. A szerző fontosnak tartja kerületi/helyi szintű antikorrupciós programok készítését, mely nem csak a felszíni problémákra reagál, hanem a társadalmi erőstruktúra valamennyi korrupcióval fertőzött elemére is. Ez olyan korrupcióellenes csoportok felállítását jelenti, mely a korrupció infrastruktúráját lefedő információs hálózat kiépítésével minden rendelkezésre álló eszköz igénybevételével visszaszoríthatja e jelenséget.

TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS ÉS BŰNÖZÉS

Ugrás a lap tetejére

Magyar - Német Kriminológiai Szimpózium 1995 (Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet kiadványa, 1997)

A kötet Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben, 1995. augusztus 2O-25. között lezajlott kriminológiai szimpózium előadásainak anyagát tartalmazza. Ebben kimondottan a korrupció témakörével egy előadó foglalkozott, bár más előadásokban is szerepelt érintőlegesen ez a téma.

Dr. Kránitz Mariann: A korrupció helyzete Magyarországon - múltunk, jelenünk és variációk a közeli jövőre

 

A szerző a hazai korrupciós formák megjelenésének okait és következményeit vizsgálja a pártállami illetve a rendszerváltozás utáni időszakban. Megállapítja, hogy a civilizáció mind magasabb foka, a gazdaság fejlődése és a mind bonyolultabb társadalmi struktúrák kialakulása nemhogy gátolná vagy esetleg mérsékelné a korrupciót, hanem egyenesen serkenti annak növekedését, újabb és újabb formáinak, mutációinak megjelenését. A tanulmány első része a korrupció formáinak és azok okainak elemzésével foglalkozik a létezőszocializmus időszakában, Magyarországon. Tárgyalja a tradíciók, viselkedés- és magatartásminták átöröklődésének kérdést, a hiánygazdálkodás szülte igények kielégítésére létrejött korrupciós formákat, a magánfunkciók közszolgálativá válását és felvillantja az uralkodó elit korrupciós magatartásait. Alapvető jellegzetesség, hogy a vezetők kiválasztásánál az élet minden területén a politikai indítékú kontraszelekció dominált, melynek bázisán könnyen megteremtődött a kölcsönös lekötelezettség rendszere. A tanulmány második része a rendszerváltás időszakában megjelenő illetve tovább gyűrűző korrupció ismérveit vizsgálja. Elemzi az új tulajdonosi réteg kialakítása és a korrupció közötti összefüggéseket, a korrupciót kiváltó körülményeket, illetve a régi típusú korrupciós magatartások továbbélését a szocializmusban létező és kiváltó körülménynek tekinthető jelenségek megszűnése után. A szerző a tanulmány utolsó részében a retrospektív vizsgálódás tükrében felvázolja a korrupció jövőbeli alakulásának döntő tényezőit, premisszáit.

KRIMINOLÓGIAI ÉS KRIMINALISZTIKAI TANULMÁNYOK

35. sz. (1998)
Dr. Kránitz Mariann: Korrupt-e a közutakon bírságoló rendőr?

Ugrás a lap tetejére

A szerző egy közvélemény-kutatás eredményeit és tapasztalatait összegzi tanulmányában. A kutatás lefolytatásának legfőbb indoka az az alapvető ellentét volt, amely a közvélekedés, valamint a kriminál-statisztika adatai között feszül: egyfelől ugyanis a közlekedési rendőrök megvesztegethetőségéről a lakosság körében számtalan szóbeszéd kering, másfelől a bűnügyi statisztika adatai szerint elenyésző a korrupt rendőrök által elkövetett vesztegetések száma.

A közvélemény-kutatás során 11OO kérdőív került kiosztásra különböző iskolákban, ezekre 251 szülő válaszolt. A felmérés eredményeképpen megállapítható, hogy a közlekedési rendőrök a tipikus ügyfele a magánvállalkozó (vagy magáncég alkalmazásában álló) 45 év körüli férfi, akinek felsőfokú végzettsége és tíz évnél régebbi keltezésű jogosítványa van.

A megkérdezettek 22%-át a jogszabályban előírt mértéket meghaladóan 5-1O.OOO Ft összegű szabálysértési bírsággal sújtották, 3O%-uk pedig nem kapott nyugtát a bírság megfizetéséről. A polgárbarát rendőrség megteremtése érdekében igencsak figyelemre méltó, hogy a kérdőívet kitöltők 1O%-a a rendőrök durvaságát, 21%-a a szakszerűtlenséget kifogásolta.

33. sz. (1996)
Dr. Kránitz Mariann: Együttműködés és korrupció: a gazdasági élet a hatékonyság keskeny grádusán

Ugrás a lap tetejére

A szerző felhívja a figyelmet a korrupció Janus-arcára, azaz arra a kettősségre, amely ennek a jelenségnek a természetrajzához feltétlenül hozzátartozik: vagyis, hogy a rendszerváltozások időszakában a korrupció mértéktelenül elszaporodik, ugyanakkor - számos ok miatt maga az állam "nem ér rá" ezzel foglalkozni. A tanulmány részletesen tárgyalja a korrupció fogalmát, részint az általános jelenség szintjén, részint pedig egyedi, individuális jelenségként. A szerző elemzi az ún. kicsi, közepes és nagy formátumú korrupció ismérveit - mely ismérvek már világszerte verifikáltak, és sok országhoz hasonlóan hazánkban is kimutathatóak - majd a szervezett bűnözés és az "ázsiai kis-tigrisek" példájára hivatkozva igazolja, hogy a korrupció számos negatív következménye ellenére olykor a gazdasági életet pozitív irányban, hatékonyan befolyásolni képes jelenséggé is válhat.

32. sz. (1995)
Dr. Kránitz Mariann: Korrupció - szervezett bűnözés

Ugrás a lap tetejére

A szerző a rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálatának munkatársaival késztett interjúk alapján végzett vizsgálatának eredményeit ismerteti a tanulmányban. Elemzi a hazai korrupciós formák alakulását ás változásait ezen jogsértő magatartások összefüggéseit a szervezett bűnözés jelenségével. Ennek oka, hogy a korrupció legveszélyesebb formái a szervezett bűnözés közreműködése által valósulnak meg, mely a kriminalitás legsúlyosabb megjelenési formája. A szerző vizsgálja az ún "hőskorszak" (1979-198O) sajátosságait. Véleménye szerint ezekben az években indult útjára a szervezett bűnözés jelensége Magyarországon. Elkezdek differenciálódni e bűnözői csoportokban a szerepek, megindult a résztvevők szakosodása. A második szakaszt a szerző a nyolcvanas évek közepére teszi, amikor már megszilárdulnak a szervezett bűnözés alapjai. A bűnözők tovább építették, a társadalmi-gazdasági változásokhoz igazították tevékenységüket. A harmadik szakaszt a nyolcvanas évek vége, illetve a kilencvenes évek eleje alkotja. Ebben az időszakban a hazai szervezett bűnözés megszilárdult és mintha csendes szimbiózisba kezdett volna kerülni a hatalommal. Az életfeltételeket, a szervezet bűnözés létezését alapjaiban meghatározó tényezők realizálódása a korrupció hazai létét is gyökeresen megváltoztatta.

A kutatás megállapításai c. fejezetben a szerző kijelenti, hogy napjainkra a szervezett bűnözés újabb formákkal gazdagodott, illetve a néhány éve még csak csíra állapotban létező megjelenési formái a hazai alvilág jellegzetes működési mechanizmusaivá váltak.

KRIMINOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK

54. sz. (1996)
Kacziba Antal: A gazdaság, a fekete gazdaság, a gazdasági szervezett bűnözés és a korrupció

Ugrás a lap tetejére

A szerző, akkor még helyettes államtitkárként tanulmányában értékeli a gazdálkodással összefüggő bűnözés helyzetét. A szerző szerint a gazdálkodással összefüggő bűncselekmények körébe tartoznak a Btk. XVII. fejezetében foglalt gazdasági bűncselekmények, a Btk. XV. fejezetéből a hivatali visszaélések, a vesztegetés, a befolyással üzérkedés esetei illetve a Btk. XVI. fejezetéből a környezet és a természetkárosítás. E kategória a bűnüldözői tapasztalaton alapul, nem tekinti a szerző tudományosan megalapozottnak. A gazdálkodással összefüggésben elkövetett bűncselekmények száma 1991 és 1995 között rendkívül jelentős mértékben növekedett. Kiemelten nőtt a csalások mellett a vesztegetések illetve a jogosulatlan pénzintézeti tevékenységek száma is. A jogsértések főbb jellemzői: egyre gyakrabban tapasztalható az elkövetői kör oldaláról a tervszerűség, a többszintű munkamegosztáson alapuló szervezettség, a jelentős anyagi, technikai, jogi és más szakértői háttér megléte, a tudatos konspiráció és az a törekvés, hogy hosszabb távon kamatoztatható pozíciókat szerezzenek, vásároljanak a gazdasági, illetve politikai döntéseket hozó ellenőrzési, illetve hatósági jogkört gyakorló államigazgatási szervekben.

Dr. Lux Gyula: A vám- és pénzügyőrség feladatai és lehetőségei a feketegazdaság, a gazdasági szervezett bűnözés és a korrupció visszaszorításában

Ugrás a lap tetejére

A VPOP alezredese vizsgálja a vám- és pénzügyőrség által észlelt, illetve érzékelt , a feketegazdaság működésére jellemző jogsértő magatartások okait és jellemzőit A tanulmány első részében ismerteti a gazdasági környezet átalakulásának főbb jellemzői illetve annak hatását a feketegazdaság, a gazdasági szervezett bűnözés és a korrupció jelenségére. Majd elemzi a vám- és pénzügyőrség tapasztalatainak tükrében a szervezett bűnözés tipizálható elkövetési módszereit. Kiemeli a vámjog-sértő cselekményeket, ezen belül a vámbiztosíték megfizetésének elkerülését, a fiktív apportlisták, az alulszámlázás jelenségét, hamis vámhivatali bélyegzővel mentesített fuvarokmányok használatát. Továbbá vizsgálja a devizajog-sértő cselekményeket, az adó- és jövedéki jogsértéseket, a pénzmosás jelenségét, a hivatali legitimáció kéréskörét. A szerző szerint a korábbi években a korrupciós cselekmények főleg a határvámhivataloknál jelentkeztek és a kizárólag a magánforgalommal voltak kapcsolatosak. Az elmúlt néhány évben azonban a cselekmények jelentős része áttevődött a belterületi vámhivatalokhoz, és az arányok is megváltoztak az áruforgalom irányába. Az aktív és passzív vesztegetők közös érdeke, hogy a bűncselekményről tudomással bíró személyek szűk köre rendkívüli módon nehezíti a felderítés és a bizonyítást. Több ízben találkoztak olyan esetekkel, ahol az elkövetők vallomást tettek, majd azt a későbbiek során visszavonták, és az elkövetési módtól függően csak baráti szívességre vagy figyelmetlenségre hivatkoztak.


Címlap - Folyóiratok - Kiadványok - Könyvek

 


Frissítve: 2001-08-16 10:29 © Magyar Gallup Intézet, The Gallup Organization