Csillagászati számítások
Csillagászati számítások
A napsugárzás ereje négyzetesen csökken a távolsággal
(A Jupiter naptávolsága 5 CsE - megvilágítása 25-ször kevesebb a Földénél)
Egy bolygó keringési idejének (k) négyzete egyenlő pályája fél
nagytengelyének (t) köbével: k2 = t.t.t (Kepler második törvénye - nem
tudni, érvényes-e más naprendszerekben is)
(A Mars esetén t=1,5237 [a Földé 1], k=1,8808 földi év)
Bolygók tömegvonzásának kiszámítása:
o = rA2/rB2
t = tA/tB
v = t/o
ahol rA, rB a bolygók sugara (rA>rB); tA, tB a bolygók tömege;
o a távolsági osztó; t a kisebbik bolygó tömege a nagyobbik osztójaként
kifejezve; v a tömegvonzás aránya (A bolygón mért súlyának ekkora részét
nyomja ugyanaz a tárgy B bolygón)
Ebben nincs benne a centrifugális erő okozta súlycsökkenés!
(Ha A a Föld és B a Hold, akkor rA=6378 km, rB=1738 km: o=13,467;
t=81 [a Föld tömege 81-szerese a Holdénak]; v=6 - minden tárgy hatodannyit
nyom a Holdon, mint a Földön)
A kozmikus háttérsugárzás (nem azonos a kozmikus sugárzással) 2,7 K
minimális hőmérsékletet okoz mindenütt a világegyetemben
[Varga: Ég és Föld]
Csillagászati koordinátaszámítás
A földi kétdimenziós koordináta-rendszernek az éggömbre vetített változata:
az égi egyenlítőtől (melynek síkja egybeesik a földi egyenlítővel) mért
szögtávolság a deklináció (), amely -900-tól (dél) +900-ig (észak)
változik;
a tavaszponttól (az égi egyenlítő és az ekliptika [a napkorong középpontja
által évente befutott égi főkör] egyik metszéspontjától) mért polárszög a
rektaszcenzió ( vagy RA), amely 00-tól 3590 59' 59"-ig változik, a Nap
látszólagos mozgásának irányában; általában inkább óra-perc-másodpercben
adják meg, a teljes kör 24 óra, így egy óra 150, egy perc 15', egy
másodperc 15";
az , koordinátákhoz kivételesen az objektumnak a Földtől vagy a Naptól
való távolsága (r) is csatlakozhat
Távolságok:
Nap-Föld 499 fénys = 8 min 19 s
Hold-Föld 1,3 fénys