A Magyar Köztársaság alkotmánya (részletek)

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot
megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az
Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország
Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg.

I. fejezet
Általános rendelkezések

1.§ Magyarország: köztársaság.
2.§ (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást
választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
(3) A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy
állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére
vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel
szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
3.§ (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos
jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon
tevékenykedhetnek.
(2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.
(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően
egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a
közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a
tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem
tölthet be.
4.§ A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a
munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.
5.§ A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország
függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben
rögzített határait.
6.§ (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút mint a nemzetek közötti
viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy
területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal
való fenyegetéstől.
(2) A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével
és országával.
(3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok
sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
7.§ (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog
általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi
kötelezettségek és a belső jog összhangját.
(2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelen
lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
8.§ (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és
elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az
állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó
szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem
korlátozhatja.
(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető
jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60.
§-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok
kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.
9.§ (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a
magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a
gazdasági verseny szabadságát.
10.§ (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági
tevékenységének körét törvény határozza meg.
11.§ Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a
törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak.
12.§ (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti
mozgalmat, elismeri a szövetkezetek önállóságát.
(2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.
13.§ (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben
szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás
mellett lehet.
14.§ Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.
15.§ A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.
16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára,
oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
17.§ A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel
gondoskodik.
18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges
környezethez.

II. fejezet
Az Országgyűlés

III. fejezet
A köztársasági elnök

29.§ (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet
egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
(2) A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.
29/A.§ (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.
(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező
állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.
(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet
újraválasztani.
29/B.§ (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés
érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása
szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt
kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat.
Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A
szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján
megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát
elnyeri.
(3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el,
az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani.
A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt
többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két
jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb
szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági
elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a
szavazatok többségét elnyerte.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell
fejezni.
29/C.§ (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt
legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől
számított 30 napon belül kell megválasztani.
(2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.
29/D.§ A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának
lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt
választási eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába;
hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
29/E.§ (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a
köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új
köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az
Országgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az
Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak
megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel,
és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet.
(2) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke
képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének
feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
30.§ (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más
állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági
elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a
szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető
költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
30/A.§ (1) A köztársasági elnök
a) képviseli a magyar államot;
b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt; ha a szerződés
tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az
Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges;
c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
d) kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokat;

IV. fejezet
Az Alkotmánybíróság

VI. fejezet
Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank

VII. fejezet
A Kormány

33.§ (1) A Kormány:
a) a miniszterelnökből; és
b) miniszterekből áll.
(2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti.
(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a
tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról,
továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre
határoz.
(4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi
ki és menti fel.
(5) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a
Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek.
33/A.§ A Kormány megbízatása megszűnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával;
c) a miniszterelnök halálával; illetőleg
d) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a
miniszterelnöktől a bizalmat megvonja, és új miniszterelnököt választ.
34.§ A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény
tartalmazza.
35.§ (1) A Kormány:
a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait;
b) biztosítja a törvények végrehajtását;
c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek
munkáját, összehangolja tevékenységüket;
d) a belügyminiszter közreműködésével, a megyei, fővárosi közigazgatási
hivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;
e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik
megvalósulásukról;
f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és
biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;
g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és
gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;
h) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését;
i) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapásnak,
illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet),
valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges
intézkedéseket;
j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya
nevében nemzetközi szerződéseket köt;
k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat
hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata
törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki
kell hirdetni.
(3) Veszélyhelyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes
törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A
veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a
jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott
minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat,
amely törvénybe ütközik.
36.§ Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi
szervezetekkel.
37.§ (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány
rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak
megfelelően vezetik az államigazgatásnak a feladatkörükbe tartozó ágait, és
irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják
a Kormány által meghatározott feladataikat.
(3) A miniszterelnök és a Kormány tagjai feladatuk ellátása körében
rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel, vagy a Kormány rendeletével
és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban
ki kell hirdetni.
39.§ (1) Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az
Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.
(2) A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek,
tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni. A
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre
vonásuk módját törvény szabályozza.
(3) A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés
ülésein.
39/A.§ (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban
- a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági
indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági
indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell
tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége
bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt
megválasztottnak kell tekinteni.
(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől
számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon
belül kell megtartani.
(3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2)
bekezdésben előírt határidők szerint.
(4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa
benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.
(5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz
bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.
39/B.§ Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a
Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a
Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet
csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben
alkothat.
40.§ (1) A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat
alakíthat.
(2) A Kormány az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül vagy
valamely tagja által intézkedhet.
(3) A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete
alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.

VIII. fejezet
A fegyveres erők és a rendőrség

40/A.§ (1) A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség) alapvető
kötelessége a haza katonai védelme. A Határőrség rendészeti feladatkörében
ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend
fenntartását. A fegyveres erők feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes
szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
(2) A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A
rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes
szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
40/B.§ (1) A fegyveres erők - a hatályos nemzetközi szerződésen alapuló
hadgyakorlat, illetőleg az Egyesült Nemzetek Szervezete felkérésére végzett
békefenntartó tevékenység kivételével - csak az Országgyűlés előzetes
hozzájárulásával léphetik át az államhatárokat.
(2) A fegyveres erőket az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom
kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az
állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető,
fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények
esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot
idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő.
(3) A fegyveres erők irányítására - ha érvényes nemzetközi szerződés másként
nem rendelkezik - az Alkotmányban és külön törvényben meghatározott keretek
között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács,
a Kormány és az illetékes miniszter jogosult.
(4) A fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai
tevékenységet nem folytathatnak.
(5) A fegyveres erők nem hivatásos katonai állományú tagjának pártban való
tevékenységére a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.
40/C.§ (1) Érvényes nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában idegen
fegyveres erők az Országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül az ország
területén nem vonulhatnak át, nem használhatók fel és nem állomásozhatnak.
(2) A honvédelmet érintő nemzetközi szerződéseket törvényben kell megerősíteni
és nyilvánosan kihirdetni.

IX. fejezet
A bírói szervezet

45.§ (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság
Legfelsőbb Bírósága, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a
helyi bíróságok gyakorolják.
(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését
is elrendelheti.
46.§ A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban
ítélkeznek. A törvény e szabály alól kivételt engedhet.
47.§ A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az
összes bíróságok bírói működése és ítélkezése fölött. A Legfelsőbb Bíróság
irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek.
48.§ (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az
Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének a
javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének
megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.
(2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök
nevezi ki.
(3) A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás
keretében lehet elmozdítani.
50.§ (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos
rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a
bűncselekmények elkövetőit.
(2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
(3) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem
lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(4) A bíróságokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

XI. fejezet
Az ügyészség

51.§ (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik az
állampolgárok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország
biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény
következetes üldözéséről.
(2) Az ügyészség törvényben meghatározott ügyekben nyomozást végez,
felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, képviseli a vádat a
bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás
törvényessége felett.
(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom
valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a
törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és
módon - fellép a törvényesség védelmében.
52.§ (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb
ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
(2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles
beszámolni.
53.§ (1) Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki.
(2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem
folytathatnak.
(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
(4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

XII. fejezet
Alapvető jogok és kötelességek

54.§ (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az
élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen
megfosztani.
(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak
vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül
orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
55.§ (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a
személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a
törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján
megfosztani.
(2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a
lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell
állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni, és írásbeli
indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy
letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt,
kártérítésre jogosult.
56.§ A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.
57.§ (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és
mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely
perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és
pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
(2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg
büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában
megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása
során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan
cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt
bűncselekmény.
(5) A Magyar Köztársaságban a törvényekben meghatározottak szerint mindenki
jogorvoslattal élhet az olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés
ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti.
58.§ (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén -
törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a
tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az
ország elhagyásához való jogot is.
(2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a
törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.
(3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a
jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
59.§ (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a
magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok
védelméhez való jog.
(2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
60.§ (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a
lelkiismeret és a vallás szabadságára.
(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés
szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását
és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján
vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy
magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa
vagy taníthassa.
(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.
(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelen
lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
61.§ (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad
véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje,
illetőleg terjessze.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.
(3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a
sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint
vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió
engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról
szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
62.§ (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát, és biztosítja
annak szabad gyakorlását.
(2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
63.§ (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga
van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg
azokhoz csatlakozni.
(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem
hozható létre.
(3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és
működéséről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
64.§ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy
másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes
állami szerv elé.
65.§ (1) A Magyar Köztársaság - a törvényben meghatározott feltételek szerint
- biztosítja a menedékjogot azoknak a külföldi állampolgároknak, akiket
hazájukban, illetőleg azoknak a hontalanoknak, akiket tartózkodási helyükön
faji, vallási, nemzeti, nyelvi vagy politikai okokból üldöznek.
(2) A menedékjogot élvező személyt más államnak nem lehet kiadni.
(3) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
66.§ (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát
minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog
tekintetében.
(2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után
külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.
(3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is
biztosítják.
67.§ (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az
állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely
megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.
(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést
megválasszák.
(3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami
feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.
68.§ (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei
a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai
kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját
kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját
nyelven való névhasználat jogát.
(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai
kisebbségek képviseletét biztosítják.
(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat
hozhatnak létre.
(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a
jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
69.§ (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától
önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság
területéről kiutasítani.
(2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.
(3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi
tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.
(4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
70.§ (1) A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar
állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati,
továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és - ha a
választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik -
választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi
kezdeményezésben részt vegyen.
(2) A helyi önkormányzati képviselő- és polgármesterválasztásnál a választás
joga, valamint a helyi népszavazásban és helyi népi kezdeményezésben a
részvétel joga - külön törvény szerint - megilleti a Magyar Köztársaság
területén bevándoroltként élő nem magyar állampolgárt is, ha a választás,
illetőleg a népszavazás napján az ország területén tartózkodik.
(3) Nincs választójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró
gondnokság alatt, illetőleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős
ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését,
vagy aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését
tölti.
(4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek
vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának
megfelelően közhivatalt viseljen.
70/A.§ (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden
személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely
megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy
más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb
helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos
megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az
esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
70/B.§ (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és
a foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül,
egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett
munkája mennyiségének és minőségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett
szabadsághoz.
70/C.§ (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek
védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz
csatlakozzon.
(2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet
gyakorolni.
(3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
70/D.§ (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető
legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi
intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés
biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével
valósítja meg.
70/E.§ (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális
biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon
kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges
ellátásra jogosultak.
(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján
és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.
70/F.§ (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a
művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és
általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú
oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja
meg.
70/G.§ (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos
és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét
megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
70/H.§ (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának
kötelessége.
(2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres
vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott
feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek.
(3) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
70/I.§ A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni
viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
70/J.§ A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú
gyermekük taníttatásáról gondoskodni.
70/K.§ Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a
kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni
kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.

XIII. fejezet
A választások alapelvei

71.§ (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati
képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi
főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján,
közvetlen és titkos szavazással választják.
(2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással
választják.
(3)Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselőtestületek
tagjainak és a polgármestereknek a választásáról külön törvények
rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.

XIV. fejezet
A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei

74.§ A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest.
75.§ A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye
Erkel Ferenc zenéjével.
76.§ (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér
és zöld színű vízszintes sávból áll.
(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje
vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas
halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A
pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.
(3) A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló
törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.

XV. fejezet
Záró rendelkezések

77.§ (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.
(2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok a társadalom valamennyi
szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezőek.
78.§ (1) A Magyar Köztársaság Alkotmánya a kihirdetése napján lép hatályba;
végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.
(2) A Kormány köteles az Alkotmány végrehajtásához szükséges
törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.