Matematikai képletek


Matematikai képletek

 (pi)                      3,141 592 653 589 793 238 462 643 383 279...
 (természetes logaritmus)  2,718 218 828 5...

Síkidomok méreteinek kiszámítása K: kerület a, b, c, d: oldalak m: magasság az egyik oldaltól számítva T: terület , , , : szögek r: sugár d: átmérő (kör esetén) Háromszög K = a+b+c = b(1+cos )+c(1+cos ) am ab sin a2 sin sin T = -- = s(s-a)(s-b)(s-c) = -------- = -------------- 2 2 2 sin K c b m s = - 2 a Paralelogramma T = am = ab sin b m a c a+c Trapéz T = --- m d b m 2 a ef Deltoid T = --- e, f: átlók 2 d 2 Kör K = 2r = d 2 T = r2 = -d2 = --- c = --- 4 c ri Körcikk T = --- = ---- r20 i = ---- r20 2 3600 1800 Ellipszis T = ab a, b: sugarak
A: felület R: testsugár a: élhossz V: térfogat r: sugár m: magasság r: sugár (forgástesteknél) d: átmérő 3 1 Kocka A = 6a2 V = a3 R = -- a r = - a 2 2 2 2 1+5 Oktaéder A = 23a2 V = -- a3 R = -- a r = ---- a 3 2 4 15+75 Dodekaéder A = 35(5+25) a2 V = ------ a3 4 1+5 1 25+115 R = ---- a r = - ------- a 4 2 10 5 1+5 Ikozaéder A = 53a2 V = --- (3+5) a3 R = ---- a 12 4 42+185 r = -------- a 12 Forgáshenger A = 2r(m+r) V = r2m r2m Forgáskúp A = r(a+r) V = ---- 3 a: a csúcs magassága az alap peremétől r: az alap sugara m: a csúcs magassága az alap középpontjától 4 Gömb A = 4r2 = d2 V = -- r3 = - d3 3 6
Szögfüggvények a b a b sin = - cos = - tg = - ctg = - c c b a c a c b csc = - sec = - a c b a = c sin = b tg b = c cos = a ctg c2 = a2+b2 c = a sin = b sin sin sin2 + cos2 = 1 tg = ----- tg ctg = 1 cos 1 1 1+tg2 = ------ 1+ctg2 = ------ cos2 sin2 szinusztétel a:b:c = sin : sin : sin c b koszinusztétel - c2 = a2+b2-2ab cos tg --- a-b 2 a tangenstétel --- = ------ a+b + tg --- 2
Két pont távolsága (x2-x1)2+(y2-y1)2 Szakasz felezőpontjának koordinátái x1+x2 y1+y2 x = -----, y = ----- 2 2
Descartes- és polárkoordináta-rendszer x, y: Descartes-koordináták r, : polárkoordináták x = r cos r = x2+y2 y = r sin = x tg y [Diáknaptár 1994-1995]
Legnagyobb közös osztó (a, b) (a, b, c) stb. A számokat prímhatványok szorzatára bontjuk, és a mindegyik számban szereplő prímszámokat az előforduló legkisebb hatványkitevőre emelve összeszorozzuk. Legkisebb közös többszörös [a, b] [a, b, c] stb. A számokat prímhatványok szorzatára bontjuk, és a bennük szereplő összes prímtényezőt az előforduló legmagasabb hatványkitevőjükre emelve összeszorozzuk. Relatív prím Két vagy több egész szám, ha az 1-en kívül nincs más közös osztójuk. A számelmélet alaptétele Minden 1-től különböző pozitív egész szám felbontható prímszámok szorzatára. Az összeadás kommutatív tulajdonsága: a tagok fölcserélhetők. A szorzás kommutatív tulajdonsága: a tényezők fölcserélhetők. Az összeadás asszociatív tulajdonsága: több összeadásnál az összeg tagjai tetszés szerint csoportosíthatók. A szorzás asszociatív tulajdonsága: több szorzásnál a szorzat tényezői tetszés szerint csoportosíthatók. A szorzás az összeadásra nézve disztributív: összeget tagonként is szorozhatunk, (a + b) . c = ac + bc. Racionális szám: két egész szám hányadosaként megadható szám, p/q alakban fölírható (p és q egész, q 0). Számtani közép: n darab valós szám számtani közepe az összegük n-ed része. Mértani közép: n darab nemnegatív valós szám mértani közepe a szorzatuk n. gyöke. n oldalú konvex sokszög belső szögeinek összege (n-2).1800 n oldalú konvex sokszög összes átlójának száma n(n-3) ------ 2
Halmazok Halmaz megadása A = R+ = p = AB: A részhalmaza B-nek, ha A minden eleme egyben B-nek is eleme. A két halmaz egyenlő, ha AB, és B-nek nincs A-hoz nem tartozó eleme. AB = : két halmaz direkt (Descartes-féle szorzata) az összes olyan (a;b) alakú rendezett pár, ahol aA és bB. AB: két halmaz uniója azon elemek halmaza, amelyek legalább az egyiknek elemei. Ha BA, akkor AB = A. Az unióképzés kommutatív: AB = BA, és asszociatív: (AB)C = A(BC) = ABC. AB: két halmaz metszete azon elemek halmaza, amelyek mindkettőnek elemei. Ha BA, akkor AB = B. A metszetképzés kommutatív és asszociatív. A\B: az A és B halmazok ebben a sorrendben vett különbsége A azon elemeinek halmaza, amelyek nem elemei B-nek. A különbségképzés nem kommutatív és nem asszociatív.
Matematikai logika AB: konjunkció, és művelet. Eredménye abban az egy esetben igaz, ha mindkét kijelentés igaz. Kommutatív és asszociatív. AB: diszjunkció, megengedő vagy művelet. Eredménye abban az egy esetben nem igaz, ha mindkét állítás nem igaz. Kommutatív és asszociatív. A: negáció, tagadás művelet. Eredménye a kijelentés tagadása.



Hátra Kezdőlap Előre