Budapest története


Budapest története

Budapest területén már több mint 4000 évvel ezelőtt is éltek emberek. Az I.
sz. elején a rómaiak vették birtokba ezt a területet, megalapították Alsó
Pannónia tartomány fővárosát. A Duna nyugati partján katonai támaszpont és
polgári városrész jött létre. I-IV. századi épületmaradványok még ma is
láthatók a főváros területén. Az V. sz. elején nomád népek, a hunok igázták
le a várost. A monda szerint a hunok vezérének, Attilának bátyjáról nevezték
el a várost Budának. A hun birodalom felbomlása után az avarok telepedtek itt
meg. A magyar törzs Árpád vezetésével 896-ban érkezett ide. A település a
századok folyamán fokozatosan fejlődött. Az 1241-es tatárjárás komoly károkat
okozott. A város virágkorát Zsigmond (1387-1437) és Mátyás (1458-1490)
uralkodása alatt élte. A király halála után politikai és gazdasági hanyatlás
következett. 1526-ban a magyar sereg Mohácsnál csatát vesztett a török
seregekkel szemben. Az ország három részre szakadt, török, Habsburg- és
Szapolyai-uralom alá tartozó területekre. 1541-ben Buda török kézre került,
ezzel kezdetét vette a 150 éves török hódoltság. 1686-ban sikerült Budát a
törököktől visszafoglalni a Habsburg-csapatok segítségével. Az ostrom során a
három város, a Duna bal partján levő Pest, a jobb partján levő Buda és a tőle
északra elterülő Óbuda komoly károkat szenvedett. A lakosság nagy része
elmenekült vagy elpusztult. A csata befejezése után a Habsburg-uralkodóház
német lakosokat telepített itt le. Nagyszabású építkezések kezdődtek, ekkor
jött létre a város területén megtalálható barokk épületek, templomok nagy
része. A XIX. században Pest-Buda ismét a magyar gazdasági, politikai élet
központjává vált. Itt koncentrálódtak a kormányhivatalok, országos
intézmények. A három város rohamosan fejlődött. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda
Budapest néven egyesült. Vízvezeték- és csatornahálózat épült, megindult a
lóvasút, villamosvasút, majd 1896-ban Európa első földalatti vasútja. A két
világháború komoly károkat okozott, a műemlékek nagy része megsérült, illetve
elpusztult. A város 1945. február 13-án szabadult fel. Az újjáépítés során
jött létre a ma látható lakótelepek és gyárak többsége. 1970-ben adták át a
metró első vonalát.

A Vár

IV. Béla király a tatárjárás után, 1241-ben határozta el, hogy Budán várat
építtet, amely ellenáll a barbár támadásoknak. A védelmet jelentő vár
környékén a XIII. századra jelentős település alakult ki. A vár századokig
a magyar királyok ideiglenes szálláshelyeként szolgált. A várpalota fénykora
Mátyás király uralkodása idején volt. Ekkor nyerte el végleges kiterjedését,
az ország gazdasági, politikai, kulturális központjává vált. 1541-ben Buda
vára török kézre került. Ebből a korból épen maradt török emlékünk Gül Baba
sírkápolnája és néhány fürdő, melyeket a Gellért püspökről elnevezett
Gellérthegy táplál gyógyhatású forrásokkal mind a mai napig. A volt európai
hírű reneszánsz várpalota az 1686-os visszafoglaláskor a több hónapos ostrom
alatt megsemmisült. 1873-ban, mikor magalakult a három város egyesítéséből
(Pest, Buda, Óbuda) az új főváros a várnegyed és környéke újra fejlődésnek
indult. Ekkor épült a Halászbástya, épült újjá a Mátyás-templom. Ekkor
határozták el a Gellérthegy fásítását, lejtőin sétautak kiépítését. A második
világháború nagy pusztítást végzett. A háború utáni helyreállításkor az
időközben feltárt középkori kulturális értékeket is figyelembe véve
alakították ki a vár és környéke mai arculatát.

A Belváros

A Belváros, illetve a régi Pest alapja a XI. sz. elején keletkezett,
kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király
uralkodása alatt, a XV. században érte el. A várost ekkor még városfal vette
körül, melybe három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül
lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541-1686) a város majdnem teljes
egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek
indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-,
József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal
lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz
pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott. 1873-ban született meg
Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután kezdődött az a nagyszabású
városrendezési program, amely a Belváros mai arculatát határozta meg. Ekkor
épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, az
Andrássy út és a belváros legelegánsabb bevásárlóutcája, a Váci utca. Ekkor
alakultak ki a szórakozóhelyek és a Duna-korzó is.

A Margitsziget

Története a római korra nyúlik vissza, Pannónia provincia része volt. Első
Árpád-házi királyaink idején már Nyulak szigeteként emlegetik, mai nevét,
melyet Árpád-házi Margitról kapott, a XIV. sz. óta viseli. A sziget területe
96,5 hektár, hossza 2,5 km. A XII. században szerzetesek otthona volt. A török
uralom idején épületeinek nagy része elpusztult. 1908-ban közkertté
nyilvánították. A Tanácsköztársaság idején (1919) nyitották meg a nagyközönség
számára. Itt található az első feltárt magyar kertművészeti emlék is, az
1251-ben már vízvezetékkel rendelkező domonkosrendi kolostorkert. A sziget
nagy kertészeti rendezése 1911-ben kezdődött. Növényritkaságai közül említést
érdemel a szivarfa, a vasfa, a tulipánfa, a 140-150 éves platánfák. Az 1920-as
években 6 km hosszú sétautat építettek. A szigeten lóvasút közlekedett, majd
1925-ben megindult az első autóbuszjárat. A szigetet két oldalról lehet
megközelíteni, északon az Árpád hídról, délen pedig a Margit hídról. A
szigetre ezenkívül kishajóval is eljuthatunk. A korlátozott autóforgalom, s
így a jó levegő miatt kedvelt pihenő- és sétálóhelye a fővárosiaknak. Számos
sportlétesítményt, illetve sportolásra alkalmas területet is találunk itt.

A Városliget

A főváros legnagyobb parkja. Területéről első okmányszerű adatok a tatárjárás
idejéből valók, 1298 után több ízben volt az országgyűlés színhelye, és
feltehető, hogy Mátyás király vadászkertként használta. 1514-ben itt volt
Dózsa Györgynek, a parasztfelkelés vezetőjének szállása. 1799-ben Batthyány
József a mocsaras területen tavat és két szigetet létesített. Ma az egyik
szigeten a Széchenyi-fürdő helyezkedik el, a másikon a Vajdahunyad vára.
Történetében kiemelkedő esemény a magyar állam megalakulásának 1000.
évfordulójára rendezett millenniumi kiállítás (1896).
                                                               [Budapest CD]



Hátra Kezdőlap Előre