HANKÓCZY JENŐ

(1879-1939)

Hankóczy Jenő 1879. február 24-én a Győr közelében lévő Pusztazselykén született, édesapja ott volt gazdatiszt. 1898-ban a veszprémi gimnáziumban érettségizett, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémián 1900-ban fejezte be tanulmányait.

A tehetséges fiatalt Cserháti Sándor 1904-ben meghívta a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás asszisztensi állására, ahol ebben az időszakban országos felmérés és kutatás kezdődött a búza terméshozamának fokozása érdekében. Az országos felmérést széles körű program kidolgozása előzte meg, majd ezt követően a századfordulótól hat éven keresztül ugyanazokból a búzatermesztő körzetekből 50 hazai és 50 külföldről származó mintának mérték a sikértartalmát.

A búza- és lisztminőségre vonatkozó kémiai és fizikai jellegű vizsgálatokat elsőként Mosonmagyaróváron Cserháti Sándor és Kosutány Tamás indították el még az 1890-es években. A pályakezdő Hankóczy Cserháti megbízásából 1903-ban kapcsolódott ebbe a munkába, miután kijelölték a Növénytermelési Kísérleti Állomáshoz beérkezett búzaminták beltartalmi értékének laboratóriumi mérésére.

A laboratóriumi vizsgálatoknál akkor alkalmazott eljárások időigényessége arra késztette Hankóczyt, hogy korábbinál egyszerűbb és biztosabb módszert keressen a minták laboratóriumi vizsgálatára. 1905-ben sikerült megszerkesztenie az első lisztvizsgálatra alkalmas műszert, a "Farinométer"-t, amely a lisztből kimosott sikér erejének és nyújthatóságának megállapítására volt alkalmas. A műszert a Növénytermelési Kísérleti Állomáshoz beküldött búzaminták beltartalmi vizsgálatánál rendkívül jól tudták használni, megszerkesztőjét a Földművelésügyi Minisztérium kivételesen 1000 korona jutalomban részesítette.

Az anyagi és nem kevésbé az erkölcsi elismerés a fiatal kutatót további alkotásra ösztönözte. Rövidesen elkészítette a "Farinométer" korszerűbb változatát, majd azt hosszabb kísérletezéssel tovább tökéletesítette. 1912-ben készült el az első Hankóczy-féle vízfelvevő képesség meghatározó műszer, amely a különböző búzafajtákból nyert lisztmintáknál kimutatta, hogy azonos vízmennyiség hozzáadásával milyen keménységű tésztát lehet belőlük előállítani.

Hankóczy közel két évtizedig dolgozott a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomáson. A kísérleti malommal, sütödével felszerelt laboratóriumban lehetősége nyílt számos vizsgálat elvégzésére, újabb általa szerkesztett gabonaminőség- vizsgáló műszerek további tökéletesítésére. Hankóczyt ezekben az években már a búza beltartalmi értékének legjobb ismerőjeként tartották számon.

Az 1920-as évek kezdetén ilyen minőségben került a Közélelmezésügyi Minisztériumba, ahol a lisztforgalom ellenőrzését végző osztály munkáját irányította. 1924-ben nevezték ki az Országos Chemiai Intézet kísérletügyi igazgatójának azzal a megbízással, hogy szervezze meg az önálló Gabona- és Lisztkísérleti Állomást. Az új Állomás szervezésével egyidejűleg Hankóczy a Chemiai Intézetben 1926-ban újabb tésztavizsgáló készüléket szerkesztett, amelynél az 1905-ben általa elkészített sikérminőségvizsgáló műszert fejlesztette tovább. Egy évvel később pedig befejezte az 1912-ben szerkesztett "Farinograph" lisztvizsgáló műszerének tökéletesítését.

Hankóczy ezt a tésztavizsgáló készüléket 1928-ban tökéletesítette világhírű műszerré.

Azonban ahhoz nem volt anyagi lehetősége, hogy az újabban szerkesztett készülékét sorozatgyártásra is alkalmassá tegye. A hazai ipar sem ismerte fel a jelentőségét, így C. W. Brabender német gépgyárossal kötött egyezséget a műszer további finomítására és neki adta át találmányát nagyüzemi gyártásra is. A lisztminőségvizsgáló "Farinograph" sorozatgyártása 1930-ban kezdődött meg és sajnálatos, hogy a duisburgi üzemben már nem tüntették fel alkotójának nevét. Annál is inkább kár, mert a német szakirodalomban rövidesen "az első, valóban használható tésztarugalmasságmérő gép"-ként tartották számon. A magyar találmány egyszerűsége, könnyen kezelhetősége miatt rohamosan elterjedt világszerte, s egészen az utóbbi évekig a lisztminősítés nélkülözhetetlen eszköze volt.

A minősítésen kívül felhasználták még a különféle minőségű búzák keverési arányának megállapítására, a sütőipari munkamenet ellenőrzésére, továbbá az állandó összetételű liszt előállítására.

A későbbi években Hankóczy a tészta gáztermelő és gázvisszatartó képességének mérésére alkalmas műszert is szerkesztett. Ez ugyancsak Brabenderhez került sorozatgyártásra, ahol "Fermetograph" néven került forgalomba.

A kiváló konstruktőr és intézetigazgató részt vett egy újabb lisztvizsgálónak, az "Extenzograph"-nak szerkesztésében is, amelyet szintén Brabender tökéletesített és terjesztett el. Ezeken túlmenően hozzákezdett a "Labograph" szerkesztéséhez, amely a liszt minőségét a tészta nyújthatóságának és a kinyújtással szemben támasztott ellenálló képességének mérése alapján állapítja meg. Betegsége, korai halála miatt az új műszert munkatársa Gruzl Ferenc készítette el.

Hankóczy irányításával a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás 1928-ban kezdte meg működését. Ezzel egyidejűleg az Intézetben hatéves kutatási program keretében országos méretű vizsgálat indult a hazai búzafajták minőségének vizsgálatára és a legjobb búzafajták tervszerű elterjesztésére.

A vizsgálatokhoz Hankóczy felhasználta a bécsi tőzsde által 1885-ben készített búzaminőségi térképet. Ennek figyelembevételével - a századfordulón alkalmazott módszereket követve - 700 helyről gyűjtött be egy-egy táj- és nemesített búzafajtát, összesen 1400 mintát.

Hankóczy a nemesített búzafajták beltartalmi értékének kiértékelése után nagyszabású búzavetőmag csereakciót javasolt, amit 1931-ben a búzakataszteri vizsgálatnál legjobb eredményt elért Bánkúti 1201, 1205, 1014, valamint a Székács 1055 és az 1242 nemesített búzával szerveztek meg. Így neki is köszönhető, hogy néhány év alatt előtérbe került a minőségi búzatermelés és az 1930-as években a Bánkúti 1201 búzafajta az ország búzatermesztésének már megközelítően a 80%-át tette ki.

Az irányított búzatermesztés megszervezésén túlmenően Hankóczy a gabonatárolásnál új kezelési rend kialakítására törekedett. Ezzel kívánta elérni, hogy az addigi szokásoktól eltérően az átvett búzákat összeöntögetés nélkül, minőségüktől függően külön-külön raktározzák. Ismét hangoztatta, hogy a malomipar munkáját is korszerűsíteni kell. Elsősorban a nagyobb malmokban sürgette a gabonaipari szakemberek szakmai képzését, a helyi búza- és lisztvizsgáló laboratóriumok felállítását. Szívós munkával elérte, hogy a Gabona- és Lisztvizsgáló Állomáson kívül a vidéki Vegykísérleti Állomásokat is ellássák korszerű búza- és lisztvizsgáló eszközökkel.

Hankóczy nevéhez fűződik a búzaliszt osztályozásának kimunkálása is. A lisztet minőség alapján három csoportba különítette el. Az általa kimunkált osztályozási rendszer gyakorlati használhatóságát bizonyítja, hogy rövidesen valamennyi búzatermesztő ország változtatás nélkül átvette és alkalmazta.

Hankóczy Jenő a búzakérdés elismert tudósa a Gabona- és Lisztkísérleti Állomást 10 év alatt európahírű tudományos bázissá fejlesztette. Közismerten szenvedélyes szakmaszeretetével, örökké kísérletező példamutatásával kiváló szakembergárdát kovácsolt össze, akik az ő nyomdokain továbbhaladva öregbítették a világszerte elismert magyar lisztvizsgálati módszerek hírnevét.

Bár az utóbbi években a hazai búzafajtákat az általa szerkesztetteknél már korszerűbb műszerekkel vizsgálják, munkássága a magyar búza javításában és a lisztminőség műszeres vizsgálatának kidolgozásában, azok elterjesztésében felbecsülhetetlen értékű volt.

Munkásságát a távoli búzatermesztő országokban is ismerték. Több belföldi és külföldi tudományos egyesület tagjai sorába választotta. Tudományos kutatómunkáján kívül részt vállalt a búzatermesztéssel, nemesítéssel, a lisztfeldolgozással kapcsolatos kérdések rendezésében is. Rendszeresen tartott előadásokat a Magyar Közgazdasági Társaságban, az Országos Mezőgazdasági Kamara búzaankétjain, a malomipari szakemberek értekezletein. Tudományos és ismeretterjesztő közleményei jelentősen elősegítették a hazai búzafajták minőségi javítását. Úttörő munkássága elismeréséül az OMGE 1938. évi közgyűlésén "Elek Henrik" tiszteletdíjjal tüntették ki, a Fejér megyei Gazdasági Egyesület pedig dísztagjává választotta.

Alig töltötte be a hatvanadik életévét, amikor betegsége legyőzte a világsikert aratott "Farinograph" neves alkotóját, a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás első igazgatóját. 1939. március 2-án hunyt el Budapesten.


Főbb munkái:

Termelési kísérletek hazai származású kerti veteménymaggal. KK. 1902.

Gabonatermelési kísérletek. l. Hanna rozstermelési kísérlet. KK. 1904.

A búza használati értékének meghatározása a sikér fizikai tulajdonságainak alapján. KK. 1906.

A búza és a búzaliszt minősítése. MMÉK. Bp., 1914.

Az Országos m. kir. Növénytermesztési Kísérleti Állomás kísérleti malom berendezésének ismertetése. KK. 1914.

A sikér minőségének meghatározása. KK. 1914.

A búza minőségromlása és a búzapoloska. Kt. 1931.

A magyar búzatermelés irányelvei. Előadás a 4. búzanapon. Bp., 1931.

A búza és a búzaliszt minősítésének és értékesítésének új irányelvei. Bp., 1937. 36 lap.

Hankóczy Jenő-Surányi János: Indiai búzákkal 1910., 1911., 1912., és 1913. években végzett termelési kísérletek. KK. 1914.

Hankóczy Jenő-Surányi János-K. Takách Gyula: A magyar búzatermesztés átszervezése, 1931-1937. Bp., 1938, Pátria. 232 lap.


Irodalom:

- -: Hankóczy Jenő ünneplése. ML. 1928. 5. sz.

- -: Hankóczy Jenő ünneplése. Kt. 1928. 13. sz.

FABRICIUS Endre: A Gabona- és Lisztkísérleti Állomás felavatása. Kt. 1928.

TIBOR István: A m. kir. Gabona- és Lisztkísérleti Állomás ismertetése. KK. 1929.

HAJDÚ Sándor: Hankóczy főigazgató megcsodált péksüteményei. IKN. 1935. május 14.

- -: Hankóczy Jenő. Kt. 1939.

- -: Hankóczy Jenő. MML. 1939. márc. 11.

WELTZ Károly: Hankóczy Jenő. Mú. 1939. márc. 14.

PÉNZES István: Ki volt Hankóczy Jenő? ÉT. 1970.

LÉNÁRT Lajos: Hankóczy munkássága. Gi. 1979.

SZÁNIEL Imre: Emlékezzünk Hankóczy Jenőre, születésének 100. évfordulóján. Nt. 1979.

POLLHAMER Ernőné: A búza és a liszt minősége. Bp., 1981.

KIRSCH János: Emlékezés Hankóczy Jenőre. S. 1981.

(dr. P. Hartyányi Borbála)



Rövidítések