Svájc 16. kantonja, 1404 km2 területtel. Nagyobb része a svájci fensikboz tartozik, de a Juravidékre is kiterjed, melyet az Aare nyugati (Frickthal) és keleti (Badeni grófság) részre oszt. A lapályos vidéket apró, az Aareba siető folyók szeldelik darabokra (Unteraargau). Lakóinak száma 193834 (1888), akik németek, nagyobbrészt protestánsok. A földmívelés a főfoglalkozás, de ebből a nép még meg nem él. Ezenkivül szőllőt termelnek, marhát és disznót tenyésztenek, felhasználják a Rheinfelden, Ryburg és Kaiserangstnál levő három jelentékeny sóbányát, dolgoznak a Würenlos-Mellingen stb. homokkőbányáiban, a Jurában az alabástromot értékesítik, a Bösbergből litográfia-követ aknáznak. A. főipara a pamut és selyemipar meg a szalmafonás. 40190 ember (1888) foglalkozik iparral, 248 gyárban, melyek 5334 lóerejü gépekkel dolgoznak. Demokrata alkotmánya van 1852 febr. 25-ről, mely a népfelségen alapul s 1803, 1869 és 1870-ben több változáson ment keresztül. Feloszlik 11 kerületre és 50 járásra. Van egy nagy tanácsa, melyet járásonként titkos szavazattal választanak. A végrehajtó hatalom 7 tagu kormánytanács kezében van, melynek elnöke a Landammann, helyettese a Landstatthalter, s a nagy tanács választja, mint a 9 tagu főtörvényszéket is. A községek közigazgatását egy-egy községi tanács vezeti, melynek ammannját és 2-8 tagját a községi lakosság választja. Állambevétel (1888) 2.293287 frank; kiadás: 2.351090 frank. Szövetségi kontingensül 14762 katonát állít ki. Fővárosa Aarau. Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a Lenzburg grófi ház kihalása után 1173-ban a Habsburgok kezére jutott, mig a szövetségesek 1415-ben Zsigmond császár és a konstanzi zsinat biztatása folytán Frigyes hercegtől elvették és a maguk birtokaiba kebelezték. Az 1798-iki revolució azonban neki is visszaadta függetlenségét. 1831 ápr. 15-én kapta demokratikus szervezetét. Azután vallásháboru dúlt a kis kantonban, mig az 1852 febr. 22-iki alkotmányrevizió a vallást is teljesen szabaddá tette. 1863-ban a zsidókat emancipálták.- V. ö. Bronner, Der Kanton A., St.-Gallen 1844; Müller, Der A., Zürich 1870.
glecser a Haslivölgy forrásvidékein, a Finsteraarhorn tömegének északi és keleti oldalán. Az Alsó-Aarglecser a Lauteraar- és a Finsteraarglecser egyesüléséből áll. A legnagyobb és leghosszabb alpesi glecserek egyike, összes felülete (1879) 39 km2, hossza 16,7 km., s vége 1879 m. magasan van a tenger színe felett. E jégárhoz különös tudományos érdek fűződik, mert a glecsermozgásokat először itt mérték (1827-ben Hugi, 1840-46-ban Agassiz és társai). Az Alsó-Aarglecser morenákban nagyon gazdag, a közép-morenák az alsó részen 42 m. magasak s több mint 200 m. szélesek. A Felső-Aarglecser felülete 18,4 km2, hossza 7 km., a Felső Aarhornból indul ki s 2243 m. magasságban végződik. Belőle fakad az Aare, mely az Alsó-Aaarglecser lefolyását is felveszi.
(ejtsd: orhusz), dán kerület Jütlandban, 2477 km2 nagy, (1890) 157200 lak. Szintén ilynevü a fővárosa, a Kattegat egy öblénél, evang. püspökséggel, XIII. századbeli gót templommal, vasuti csomópont, (1890) 33300 lakossal, 52 hajóból álló flottával. Dánia második legnagyobb városa. Bevitele bor, petróleum, só, cukor, dohány, ipari és gyarmatárúk, kivitele főzelék, marha, szalonna, bőrök, vaj, tojás, osztriga. Régi város, püspökségét 948-ban alapította I. Ottó császár. 1849 május 31-én a poroszok a dánokat itt legyőzték.
nemes család; A. Péter, a mult század közepén fogarasi püspök Erdélyben; hittani munkákat irt latin és román nyelven. - 2. A. Gábor, az 1848-iki szabadságharcban lett híressé. L. Áron.
(Arum, növ.) a. m. árongyökér v. áronvessző, l. o. és Kontyvirág.
(ejtsd: orö), termékeny sziget a Kis-Beltben, a porosz schleswig-holsteini Hadersleben kerülethez tartozik, 4 km. hosszu, 3 km. széles; össze nem tévesztendő a dán Arroe szigettel. Halászfalujának, Aaröbye-nek 270 lakosa van.
Ivor Endre, norvég költő és nyelvtudós. Szül. Söndmöre norvég havasi vidéken 1813-ban. Jelenleg Kristianiában él, egyedül a norvég nép nyelv buvárlatával foglalkozva. Mint botanikus is nevezetes. 1850 óta a storthingtól állami ösztöndijat huz. Főcélja volt, hogy a különböző norvég dialektusokból nemzete számára egy uj külön norvég irodalmi nyelvet alkosson, mely azt a dán nyelvtől függetlenné tenné. Ez által uj iskolát teremtett hazájában a nyelvtudósok és irók közt. Föművei a nyelvészet terén: «norvég népszótárak», «norvég közmondások», «norvég nyelvtan» stb. Ezenfelül egy-két szinművet és szép költeményeket is irt.
(Aaswaer; ejtsd: ószver), kis szigetekből álló csoport a sarkkör alatt, Norvégia partjainak közelében; néhány év óta Európa legnevezetesebb halpiaca, hol minden év decemberében 2-3 hétig 200000 tonna héringet fog körülbelől 10000 halász. Az év többi részében csak kevés család lakja a szigetet.
a káldoknál az év első hónapjának neve, s ez okból a babiloni fogság óta a zsidóknál a polgári év 11-ik és az egyházi év 5-ik hónapja, mely a mi julius vagy augusztus hónapunkkal egybeesik. E hónap volt a régi zsidókra a legvégzetesebb, mert ennek 9-ik napján két izben (586-ban Kr. e. és 70-ben Kr. u.) romboltatott le a jeruzsálemi templom és 135-ben Kr. u. Bethar város, utolsó menedékük. Ellenben 15. napját több örvendetes történeti esemény emlékére örömnapnak tartják.
város az ó-görög Fókiszban, az Assos völgyében, Apollón híres szentélyével és orákulumával. A templomot Xerxés katonái, majd 346-ban Kr. e. a tébaiak rombolták le a szent háborúban, később azonban Hadrián császár ismét felépíttette. Közelében Exarchos romjaival.