Aba

nagyközség Fehérmegye székesfehérvári j.-ban (1891) 3316 magyar lakossal.

Aba

nemzetség, a legrégibb magyar nemzetségek egyike. A tudákos hagyomány Attilától, majd Ed és Edömér kun vezérektől származtatja s heros eponymosának Aba Sámuel királyt (1041-44) tartja. Törzsjószágai Abauj, Borsod és Heves vármegyékben terjedtek el. E nemzetségből vált ki a gagyi Báthoryak, iktári Bethlenek, Lipóczyak, Nekcseyek, Keczerek, Chyrkék Kompolthyak, Csobankafyak Berthótyak, Rhédeyek, Csenték, Vendéghyek, Hedryek, Somosyak, Sirokayak és Omodék stb. családja. (V. ö. Wagner, Ableitung des Geschl Aba. Ungar. Magazin, 1788. - Tud. Gyüjt. 1835. II. 71. - Gyöngyös, 1879, 52. - Kandra, Aba Sámuel. -Wertner, A nemzetségek.) - Az Aba név Sámuel király (l. o.) nevén kivül az Anonymusnál elsorolt honfoglaló hősök egyikének nevében is sejthető szó, melynek a Névtelennél előforduló Oba alakjához a «jámbor, kegyes» értelem van mellékelve. Ipolyi még a szintén hősmondai Thonuzoba (l. o.) név utórészében, sőt az Opos (l. a Bátor Opos cikket) névben is ugyane szót nyomozza Magy. Myth.-ja 152., 167. és 521. lapjain.

Aba

Sámuel, a hagyomány szerint Edömér kún vezér ivadéka, a Mátraalján egy nemzetség feje, Szt. István hugának, Saroltának férje volt. Mikor 1041-ben forradalom tört ki a zsarnok Péter ellen, őt választották meg királynak. Péter azonban III. Henrik német-római császárhoz fordult segítségért s Henrik 1042-ben valóban megverte Abát, de, beérve a tőle kapott nagy ajándékokkal, csakhamar visszatért. A télen Tullnt dúlták Aba hadai, mire a bosszús császár, ki a békealkut szándékosan halogatta, újra az országra tört, azt a Rábcáig elfoglalta s Abát a Bécsi-erdőről való lemondás megigérésére kényszerítette. Gyöngeségének híre még híveit is elkedvetlenítette, ellenfelei pedig, ezt fölhasználva, Péter visszahelyezésén kezdtek dolgozni, mire Aba közülök 50-et kivégeztetett, másokat pedig számüzetett. E miatt Szt. Gellért csanádi püspök ugyan keményen megfeddette őt s megtagadta tőle a húsvéti koronázást, a papság azonban mégis híve maradt, hogy az egyházat a magyar nemzeti törekvések ellenzőjének ne tüntesse föl. Az urak egy része Németországba menekült s behítta Henriket és Pétert. Aba a ménfői ütközetet 1044 jul. 5-én árulás következtében elvesztette s futnia kellett. Hívei közé menekült, a Tisza felé, hogy uj sereget alkosson: Füzes-Abony tájékán azonban gyilkosság áldozatául esett. A nép az általa alapított sári monostorban temette el; s midőn néhány év mulva sírját felbontották, a hagyomány szerint «sebeit begyógyulva találták». Ez is mutatja, mennyire ragaszkodott hozzá a magyar nép V ö. Szabó Károly, Péter és Aba 1872. - Márki S, Aba Sámuel, a Középisk. Szemlében, 1882. - Schwarz, Samuel rex Ungariae. - Mihályi C., Aba Samu története. (Gyöngyösi gimn. értes. 1884.) - Legbővebben Kandra Kabos, Aba Samu király. Budapest, 1891., 8 r. 158 lap.

Aba

Alolbód, Leusták erdélyi vajda fia, a király embere (homo regius) volt akkor, midőn 1228-ban Dénes tárnokmestert Széplak birtokába iktatták.

Aba

Demeter, királyi főtálnok és Bodrogmegye főispánja II. Endre alatt Kálmán herceg nevelője. A Misztizláv novgoródi fejedelem ellen viselt háborúban elfogták, de egy év mulva szabadságát visszanyervén, Endre királyt a Szentföldre kisérte. 1240-ben még élt. Három fia maradt: Demeter, Péter és Sándor.

Aba

sellő, kivel a görög monda szerint Poseidón Ergiskost, Ergiské trák város alapítóját nemzette.

Aba

teve vagy kecskeszőrből készült durva pamutkelme, melyből a keleten a szegények és a dervisek ruhái készülnek. Nálunk A. vagy abaposztó névvel durva, fehér vagy festett posztót jelöltek régente s közmondás volt: Aba nem posztó. XVIII. századi erdélyi emlékiratokban olvassuk: Abán kivül más posztóból való köpönyeget talán Apaffy Mihály fejedelem sem viselt, de most ugyan alávaló ember, akinek fejér-aba köpönyege vagyon.

Ababa

(Baba, Torres, Bligh), az Uj-Hebridák északnyugati szigetcsoportja Melanéziában, 5 szigetből áll, l. Uj-Hebridák.

Ababasz

indus szó, az a jelentése, hogy férfiak. Így nevezi magát Brazilia tupi-indusainak egy törzse.

Ababde

a bisáronokkal rokon néptörzs Felső-Egyiptomban és Nubiában, mely a bedsai nyelvet használja, amelyet a beni amerek, habábok, homrán-arabok stb. is beszélnek. Müller F. szerint a hamiták etiópiai családjához számítandók. Az A.-ok Maltzan szerint a már Ptolemaios említette zabadeusok utodjai, kikkel 1700 év óta mai lakóhelyükön, a Nilus és Vörös-tenger között telepedtek meg. Bőrszínük sötét hajuk fekete de nem gyapjas, hanem fürtös. Mint sivatagvezetők szabályszerüen szervezvék és becsületességük által tünnek ki. Számuk Russegger szerint 40000, saját sejkjük szerint azonban 100000.


Kezdőlap

˙