cserkesz törzs a Kaukázus északi részében, körülbelill 100000-en, l. Cserkeszek.
(lat.). A középkorban alkalmazott büntetési nem, mely abban állott, hogy az elítéltet szemei elé tartott izzó vassal megvakították.
(ejtsd:-ko), Kis-és Nagy-A., a nyugatindia brit Bahama szigetcsoport két szigete, összesen 2580 km2 területtel, 2500 lakossal, s csak nagyon kevés művelt földdel. Mellettük van Green Turtle Cay a kis New-Plymouth városával. (L. Bahama szigetek.)
(lat.), marha elhajtása peres területről (l. Marha által okozott károk és Mezei rendőri kihágás).
(lat.), példabeszéd, szó szerint azt teszi: a botról a szögre, az értelme: össze nem illő következtetés.
(Tisza v. Szalók-), nagyközség Jász-N.-K.-Szolnokm. tiszai felső j.-ban, (1891) 2733 magyar lak., postaállomással, járásbirósággal, a b. Wodianer-féle angol félvérménessel. Már Anonymus említi mint tiszai révet; IV. Béla alatt szintén említtetik. -Abádi rév (Portus Obad) a Tisza mellett, a mai Tisza-Abadnál (Jász-Nagykun-Szolnokmegyében) feküdt. Szent István a besenyő Thonuzobát - a hagyományok szerint - «nejével együtt élve temetteté az abádi révbe». 1251-ben a rév vámjövedelmét Dénes nádor fiai kapták, kik azt a tatárjárás óta rendesen szedtek. Abad határában 1270-ben egy Kékhalom (Keykholm) nevü «hegyecskét» említenek; ez volt talán Thonuzoba sírja. Egy másik Abád 1135 táján az aradi káptalan egyik faluja, a mai Wiesenhaid, Temes vármegyében.
l. Baitylos.
l. Abbadón.
város Farzisztánban Persiában, 10000 lakossal.
Benedek, a hazánkban megjelent legelső magyar nyelvü könyvnek nyomtatója, a XVI. sz. elején született, a krakkói egyetemen tanult és Vietor Jánosnak Krakkóban már 1531. működő és virágzó nyomdájában sajátította el a könyvnyomtatás mesterségét. Nádasdi Tamás 1539-ben Új-Szigeten (Neanesi) - Sárvár mellett - saját költségén nyomdát állítván fel, annak vezetésével 1540-ben Abádit bizta meg és ő nyomtatta ki 1541-ben Erdősi (Sylvester) Jánosnak «Vy Testamentu Magar nelven» címü munkáját, melynek ép példányai találhatók: a kecskeméti ref. kollégiumban és a bécsi csász. könyvtárban. A sárvári nyomda - 2 évi működés után - megszünvén, 1543 március 22-én Abádit már Wittenbergben találjuk, hol még ugyanazon évben pappá szenteltetvén fel, 1544-ben hazánkba visszatért és előbb Eperjesen, majd utóbb Szegeden lelkészkedett. Pappá szenteltetésének valódiságát igazolja a wittenbergi templomban őrzött egyházi könyvben található és 1544-ben keltezett következő jegyzet: «Benedictus Abadius aus Ungarn, aus dieser Universität berufen in Predigtamt in Ungarn.» A nyomdászat eme kiváló jelesének, mondhatni hazai nyomdászatunk úttörőjének további szereplését teljesen homály fedi, életéről mitsem tudunk, sőt még halálozási éve és helye is ismeretlen.