(igazi neve: Abraham ben Meir ibn Esra, vagyis Abrahám Meir fia, Esra unokája), zsidó bölcsész. Toledóban született 1119-ben s valószinüleg 1193-ban halt meg. Sokat utazott s mint bibliamagyarázó, nyelvtaniró, orvos, matematikus, csillagász s filozofus nagy tiszteletben állott kortársainál. Főleg kommentárjai bibliai könyvekhez s héber grammatikai iratai voltak híresek. Filozofiai műve «Fardes chochma» (a bölcsesség kertje) és más címek alatt is kéziratban van meg három könyvtárban. Utoljára Narbonneban élt és Spanyolországba utaztában halt meg.
(lat. Aventinum, Castra Abusina), város a bajorországi Niederbayern kerületben, az Abens mellett, mely a Duna egyik mellékfolyója, 30 km.-nyire Regensburgtól, gépiparral, komlótermeléssel, (1890) 2186 kat. lakossal. Ásványforrása a vastartalmu kénforrásokhoz tartozik, és idült bőrbetegségeknél, csúzos bántalmaknál s bélbajoknál ajánlják. A. a középkorban (1030-1485) A. gróf lakóhelye volt s Thurmayr (Aventinus) J. bajor történetírónak, szülőhelye, kinek itt 1861-ben emlékkövet állítottak. A Lajos fhg. és Hiller tábornok vezetése alatt álló osztrákokat 1809 ápril 20-án itt győzte le l. Napoleon.
osztrák grófi család. Egyik sarja Ottó Ferdinánd tábornagy s nevét 1888 óta a 21. számu gyalogezred viseli.
(Abbeokuta), az egba néger-törzs fővárosa, az Ogun folyó mellett, Felső-Guinea keleti részében. 1825-ben szökevény néger-törzsek alapították, akik az Ogun középső folyása mellett levő granitsziklák zúgaiban kerestek menedéket a rabszolgavadászok elől. Kunyhóikat közvetlenül a sziklavár köré építették, a gyorsan növekvő falucsoportokat 32 km. hosszu és 3 m. magas földhányással vették körül s így keletkezett több mint 120000 lakosu fővárosuk. Innen, megerősödve, hatalmukat Lagos lagunáira is kiterjesztették s 1864-ben leverték a felkelő dahomeiakat. A nép egbának nevezi magát; a kézműipart nagyra becsüli, ügyes építő, szövő és festő. Földmívelése is élénk. Kereskedelme, az esős időszakban hajózható Ogunon, igen nagy. Van keresztény temploma. Az evangéliumot a sierra leone-i fekete térítők hozták be a huszas években. A térítők ellen 1857, 1863 és 1867-ben felkeltek s az utolsó alkalommal azokat el is kergették; azóta a keresztenység ápolása csak a már áttért négerekre van bízva. A nép élén az alake (= főnök) áll, a ki az öregek tanácsát meghallgató monárka. V. ö. Hoffmann, A.. (Berlin, 1850); Burton, A. and the Cameroon mountains (London, 1863); Proceed. of the Roy. Geogr. Soc. of London (1879-80).
(gör.), elavult jelzése az összes hasi zsigerek renyhe működésének, s ebből eredő étvágyhiánynak s emésztési zavaroknak.
(ejtsd: ebrévön), kikötő a walesi Glamorganshireben, ahol az Avon folyó a Bristol-öbölbe szakad, réz- és cinkolvasztóval és (1891) 4859 lakossal.
(ejtsd: ébberbrothik), skót város, l. Arbroath.
(ejtsd: ebberkarn). 1. James Hamilton, A. első hercege, szül. 1811 jan. 21., megh. 1885 okt. 31. Főkamarása volt Albertnek, Viktória angol királynő férjének. A Derby-Disraeli minisztérium alatt 1866-68 és ismét 1874-76 Irland katonai kormányzója volt. Herceggé lett 1868. Az irországi szabadkőmüvesek nagymestere is volt. (Stephen: Dictionary of Nation. Biogr. I.) - 2. A. James Hamilton, az előbbinek fia, szül. 1838 aug. 24., lord, angol politikus, az Ulster grófság területén lakó angol lakosságnak, mely Gladstone «Home Rule» javaslatát ellenzi, egyik vezére. Az 1892 jun. havában Belfastban tartott Ulster-Unionist-Convent gyülésen elnökölt és a legerélyesebben tiltakozott az Anglia és Irország között való kapocs célbavett felbontása ellen. Viktória királynő a térdszalagrend adományozásával (1892) fejezte ki A.. iránt elismerését.
(ejtsd: ebberkrömbi) 1. sir Ralph, angol tábornok, szül. 1734-ben Tullibodieban régi skót családból. Szerencsésen harcolt Nyugatindiában a franciák elle (1795-96), Hollandiában pedig lényegesen járult az alkmaari győzedelem kivívásához. Cadix ellen sikertelenül működött 1800-ban, de annál szerencsésebben Egyiptomban, hol 1801 márc. 8. kikötött s márc. 21-én fényes győzedelmet vívott ki a franciák fölött Alexandria mellett. A csatában azonban halálosan megsebesült s meghalt márc. 28-án. Malta szigeten temették el, emléke pedig a londoni Szt. Pál templomában áll. V. ö.: «Lieutenant-general Sir Ralph A., a memoir» (Edinb., 1861). Fia James (1776-1858) az első Melbourne-féle minisztérium tagja és az alsóház elnöke volt. 1839-ben mint Dumfermline báró a felsőház tagja lett. Ennek fia Ralph (1803-68), ki turini követ volt 1836-51., gyermektelenül halt meg. (Stephen, Dictionary of Nation. Biogr. l.)
2. A. János, skót orvos és bölcsész, szül. Edinburgban 1781-ben, megh. 1844. Reid és Dugald-Stewart iskolájához tartozik, melynek ő volt flziologusa. Két főműve: Kutatások a szellemi erőkről s az igazság buvárlatáról 1830. E mű egymásután tiz kiadást ért. Az erkölcsi érzelmek filozofiája 1832. Egyes észleletei helyesek, filozofiai elmélete eredetiség nélkül való.
(ejtsd: ebberdér), hegység, hegylánc az egyenlítőalji Keletafrikában, mely a Masszaiföld északi részében, az egyenlítő és a D. sz. 1° közt ÉÉNy-DDK irányban vonul. Thomson becslése szerint 4300 m. magasra emelkedik a Keniától a Guasszo Nyiro É-i folyásu völgye választja el. A Kinangop hegy közelében, a hegylánc déli végéből a Guasszo Nyirón kivül a Guasszo Narok is fakad, mely a Keniától ÉK-re egyesül amazzal, továbbá a Guasszo Amboni, a Tana egy forrásfolyója. Thomson fedezte fel 1883-ban, de alaposabban Teleki gróf és Höhnel hadnagy kutatták ki. L.. Teleki gróf utazása (Budapest 1891) és Petermann, Ergänzungsheft (Nr. 99, 1890).