Abersychan

(ejtsd: ebbersziken), az angolországi Monmouthshire városa, szén- és vasbányákkal, 15296 lakossal (1891).

Abert

János József, német zeneszerző, szül. Kochovitzban (Csehország) 1832 szept. 1. Szegény volt, s kolostorban nevelték szép énekeért, innen titkon távozott Prágába a konzervatoriumra. 3 év mulva már zenekarok adták elő nagyobb műveit. Lindpaintner a stuttgarti kir. szinházhoz juttatta (1852) nagybőgősnek; itt kerültek színre operái: «Anna v. Landskron» (1859), «Enzio király» (1862); «Astorga» (1866), «Ekkehard» (1878), «Az Almohádok» (1886). Vonósnégyeseket, dalokat stb. is irt; leghíresebb műve «Columbus» szimfóniai költemény (1864). A. 1867-ben karnagy lett.

Abertham

(Abertam) község a csehországi Joachimsthal ker.-ben a Plessberg lábánál, 2256 lak. (1890), akik pléhkanalakat, csipkéket és keztyüket gyártanak. Az A.-sajt kecsketejből és hegyi füvekből készül és neve aberthami kecskesajt.

Abertó

l. Wolfgangtó.

Aberystwith

(ejtsd: ebbrisztith), élénk forgalmu tengeri kikötő az angolországi Cardiganshireben (Wales), a Rheidol torkolatánál, (1891) 9424 lakossal. Az 1872-ben alapított Wales University College székhelye, tengeri kereskedelemmel s igen látogatott tengeri fürdővel. Környékében ólombányák s kohók vannak.

Abese

Vadai ország fővárosa Középső Szudánban, délre a régibb fövárostól Varától, a Fitritóba ömlő Bata egyik mellékfolyója mellett, 10000 mohammedán lakossal. Vogel, ki az európaiak közül első látta meg a várost 1856-ban, a lakosság fanatizmusának esett áldozatul. Nachtigal 1873. év aprilisától 1874. év januárig tartózkodott itt.

Ab esse ad posse

(lat.) a. m. a valóságból a lehetőségre következtetni. Logikai szabály ez: Ab esse ad posse valet, a posse ad esse non valet consequentia; azaz: vm. dolog valóságából ennek lehetőségére következtetni, érvényes; a lehetőségből a valóságra következtetni, nem az.

Abesszinia

l. Abisszinia.

Abgar

általános címe az osroënusi birodalom uralkodóinak. E birodalom Mezopotámiában feküdt, székhelye Edessa volt. Az Orhoj bar Chevjo által Kr. e. 137-ben alapított dinasztia tagjai közül legnagyobb nevezetességre tett szert a 14-ik, A. Uchomo (fekete). Ez ugyanis hosszas betegségtől gyötörtetve, külön követ által levelet küldött Krisztushoz, melyben kéri, hogy jőjjön hozzá és gyógyítsa őt meg. Krisztus válaszában A. hitét megdicsérve, kijelenti, hogy nem mehet el hozzá, mert az ő hivatása a zsidóknak hirdetni az evangéliumot s azután visszatérni a mennyei atyához; de megigéri, hogy mennybemenetele után egyik tanitványát el fogja hozzá küldeni, ki őt meg fogja gyógyítani s őt és övéit az igaz hitre fogja tanítani. Chorenei Mózes szerint (Hist. Armen. II, 30) lenyomott arcképét is megküldötte neki. (Ezt a levelet a római Szilveszter-templomban őrzik; de Genuában is van egy hasonló; mindkettő hitelességének vannak védői.) Ezt a történetet nemcsak Eusebius hitte el (H. E. I, 13), valónak tartotta Efrem is (Testamentum Op. Graec. II, 235), valónak tartották és tartják ma is sokan. (V. ö. Tillemont, Mémoires pour servir a l'hist. culés. Venise, 1732. l., 362, 615; Welte, Tüb. Quartalschrift, 1842. 335-365. I.) Gelasius pápa a két levelet apokrifnak nyilvánította (Decr. de recip. et non recip. libris. Migne 59, 164). A két levelet kiadta Fabricius, Codex apocryphus N. T. P. I, 316.

Abhäusel

(ásv.), hulladék, a kereskedelembe kerülő, borostyánkőfajtáknak legkisebbje, mely nem egyéb mint a borostyánkő megmunkálásánál megmaradó hulladék. Füstölőnek használják.


Kezdőlap

˙