Accouchement

(franc. ejtsd: akkus' mán), szülés, lebetegedés; accoucheur szülész.

Accrescendi jus

l. Növesztés joga.

Accrescendo

(ol. ejtsd: akkresendo), zenei műszó, mely aztjelenti, hogy a zenedarabnak ezzel ellátott részét mindinkább növekedő erővel kell előadni.

Accrington

(ejtsd: ekkringtn), virágzó gyárváros Lancaster angol grófságban, kartongyára, pamutfonója, fehérítő és vegyi gyárai, mechanikai műhelyei híresek, (1891) 38603 lakossal. Közelben vannak Church és Clayton le Moors gyárhelyek, valamint nagy kőszénbányák.

Accubatio

(lat.), a régi rómaiaknál az asztalnál félig fekvő helyzetben való ülés.

Accumulatio

(latin ,felhalmozás`), retorikai alakzat, a részek és körülmények tömeges felsorolása, az érvelés hathatósbbá tétele végett.

Accumulator

l. Akkumulátor.

Accursius

olasz jogtudós; született Bagnoloban Firenze mellett 1182.; megh. 1259 és 1263 között Bolognában. Az ú. n. glossa ordinaria-nak szerzője.

Accusatio

(lat.) a. m. vád. A büntetőjogban akkuzatórius eljárás a. m. vádeljárás, ellentétben az inquizitórius, nyomozó eljárással.

Accusativus

(lat.), l. Tárgyeset. A. cum infinitivo: a tárgyesetnek főnévi igenévvel vagyis infinitivussal való kapcsolata, mely tárgyi mellékmondattal egyértékü. P. «látták jönni az ellenséget». A mi nyelvünkben csak néhány ige mellett szokásos ez (lát, hall, hagy, enged), de a latinban sokkal közönségesebb, és a magyarban is alkalmazták néha latinosan; p. «A nemzet Budán óhajtja őt lakni.» (Horváth M.) «Itt reméltem álmaimnak vágyait teljesedni.» (Vörösmarty.)


Kezdőlap

˙