E vegyület az ecetsavból vezethető le, ebben a hidroxil gyököt az amidogyökkel (H2N) helyettesítve:
CH3.CO(OH) CH3.CO(H2N).
ecetsav acetamid
Előállítható úgy, hogy tömény ecetsavba száraz ammoniagázt vezetünk, amidőn ammonium-acetát keletkezik. A folyadékot felhevítve az ammonium-acetát vizvesztés folytán A.-dá alakul:
CH3.COO(H4N) = CH3.CO(H2N) + H2O
ammonium-acetát acetamid
Szintelen tűalaku kristályokból áll, szaga átható. Fs. = 1,12; op =78°; fp. = 222°; vizben és borszeszben könnyen oldódik. Híg, vizes oldatát forralva az A. lassacskán vizet vesz fel és ammonium acetáttá visszaalakul; erős savakkal sószerü vegyületeket ad.
l. Antifebrin.
l. Antifebrin.
l. Ecetsav sói.
(Acetylen). Szintelen, kellemetlen szagu gáz, melyet Davy fedezett fel, tiszta állapotban azonban csak Berthollet állította elő. Nem telített szénhidrogén képlete: C2H2. Benne a 4 vegyértékü szénatomok 3 pár vegyértékkel egymással és a még fanmaradó 2 vegyértékkel, hidrogénnel vannak egyesülve. Szerkezeti képlete tehát:
H-C=C-H.
Az egyedüli szénhidrogén, amely közvetlenül összetevés által (szintézis) előállítható, képződik ugyanis akkor, ha hidrogénnel körülvett szénsarkokon át erős elektromos áramot vezetünk, hogy az u. n. elektromos ív keletkezzék. Képződik továbbá akkor is, ha gázlámpa (p. Bunsenlámpa) lángja visszacsapódik és a csövön belül ég. Számos szénvegyület izzításakor is keletkezik; a világító gázban is van kis mennyiség. Előállítása etilenbromidból C2H4Br2 történik, ha ezt tömény borszesszel és káliumhidroxiddal melegítjük. Lehűtéssel és erős nyomással folyadékká sűríthető. Vízben kevéssé oldható, mig a borszesz és az éter jobban oldja. Az ezüst- és rézsók ammoniás oldatába A.-t vezetve kristályos vegyületek keletkeznek, amelyek hevítéskor erősen robbannak. E vegyületekből a savak igen tiszta A.-t fejlesztenek. A fejlődő hidrogén előbb etilenné (C2H4), majd etánná (C2H6) alakítja. Könnyen polimerizálódik; így vörös, izzó csövön átvezetve benzol (C6H6) képződik. Az A. egy homolog szénhidrogén-sorozat első tagja, melyet róla acetilensorozatnak neveznek. L. Szénhidrogének.
(Acethylchlorid). Az ecetsav gyökének klórral való vegyülete:
(C2H3O)OH (C2H3O) (C2H3O)Cl
ecetsav ecetsavgyök v. acetil
Szintelen, szurós szagu folyadék, amely a többek között a foszforoxikloridnak vizmentes acetátokra való hatásakor keletkezik. Gerhardt ily módon fedeztefel 1852-ben. Fs.O°-on =1,1305; fp.55°C; vizzel sok meleg fejlődése közben sósavvá és ecetsavvá alakul.
l. Hipnon.
az ecet ecetsavtartalmának meghatározására való készülék (l. az ábrát). Osztályozott üvegcső, melyben a megvizsgálandó ecetből meghatátrozott térfogatot lemérünk, ezt lakmusz-oldattal vörösre festjük, azután annyi ismert tartalmu lugot elegyítünk a folyadékhoz, mig a lakmusz vörös szine ibolyává változik.
[ÁBRA] Acetométer.
A készülék osztályzata s a lúg erőssége úgy van megválasztva, hogy az ecet százalékos ecetsavtartalma a készüléken közvetlenül leolvasható.
Tudományos neve: Dimethylketon; a II. rendü propilalkohol oxidációjakor keletkezik (l. Ketonok). Előállítják úgy, hogy ecetsavas báriumot retortában erősen hevítenek, amidőn bomlás folytán keletkezik és karbonát marad vissza; a nyers A. a jól hütött szedőben gyül össze:
bariumacetát aceton báriumkarbonát
A nyers A.-t faszénnel kozmás anyagoktól megfosztván, megolvasztott klórkalciummal megszárítják, végül újból ledesztillálják. Szintelen, kellemes szagu folyadék, melynek sűrüsége 0°-on = 0,8144; 56°-on forr; meggyujtva kormozó-lánggal ég; vizzel, borszesszel elegyíthető zsirokat és gyantákat felold. Az alkalifémek savanyu kénessav sóival, miként az aldehidek, kristályos vegyületeket alkot, melyekből (káliumkarbonáttal) a legtisztább kapható.
(v. Methylcyanid) a cian és metil gyökök vegyületének tekintendő. Előállítása úgy történik, hogy acetamidot (l. Acetamid) foszforsawal hevítenek, amidőn az A. átdesztillál. A foszforpentoxid ugyanis erős, vizszivó anyag és az acetamidból 1 molekula H2O-t von el:
CH3.CO (H2N) = CH3.CN -+H2O.
Szintelen, kellemes szagu folyadék, mely 82°-on forr. Meggyujtva ibolyaszinü lánggal ég el.