(lásd a képmellékletet), Erzsébet királyné korfu-szigeti villájának a homérosi hős emlékére adott neve. A királyné, aki hosszabb idő óta kiváló szeretettel tartózkodik Korfu szigetén; 1889 tavaszán kezdette meg e palotaszerü nyári lakás építtetését. Az építési munkálatok 1891 szept.-ben fejeződtek be. Építésze Carito Rafael nápolyi építőmester volt, ki nemcsak a terveket készítette, de az építési munkálatokat is vezette. Az A. Korfu szigetének fővárosától délre, a regényes fekvésü Gasturi falu mellett épült, gyönyörü park közepén, a Monte Dece nevü magaslaton, körülbelül 150 méternyire a körülötte elterjedő dombvidék fölött. Maga a palota az olasz renaissance villák izlésében készült kétemeletes épület, tele erkélyekkel és gallériákkal. A falakat Achilleus életének főbb mozzanatait ábrázoló rajzok ékesítik s az előcsarnokban a haldokló hősnek szobra van elhelyezve. Az A.-t övező park olaszos modorban tarrasszokkal lenyulik egészen a tengerig, alléejaiban számos szoborral, a többi között a királyné kedvenc költőjének, Heine Henriknek szobrával is. A villa erkélyeiről s a kert tarrasszáról elragadó kilátás nyilik egyfelől a tengerre, s annak apró szigeteire, másfelől pedig a keskeny csatorna által elválasztott albán partok változatos, kopár szikláira, meg Korfu városának fellegvárára és kikötőjének árboc-erdejére.
Achilleion. (Erzsébet királynő korfui palotája.)
[ÁBRA] A dél-nyugoti oldal.
[ÁBRA] A merkur-terassz.
e nevet adták a görögök az eleai Zénón (v. Parmenides) egyik álokoskodásának, mellyel be akarta bizonyítani, hogy minden mozgás csak látszat, nem valóság. Achilles, úgymond, nem érheti utol a teknősbékát, mert valahányszor Achilles ama helyre ért, amelyen a béka volt, midőn ő elindult, a béka e helyet már elhagyta, tehát ismét előbbre van. De mihelyt különböző sebességekből indulunk ki, ezzel már megengedtük, hogy ugyanazt a tért különböző sebességü tárgyak különböző időben futják be. A metafizika fejlődésére Zénón okoskodása hatással volt; mind Hegel, mind Herbart behatóan foglalkoztak vele. L. Ueberweg, Logik IV. kiadás. L. Achilleus.
(tendo Achillis). A kéthasu lábikraizom (m. gastrocnemius s. gemellus surae) és az egyhasu v. mély lábikraizom (m. soleus) egyesült és a test legerősebb (12 cm. hosszu, 2-2,5 cm. széles, s 0,5-0,6 mm. vastag) ina, amely végével a sarokcsont hátulsó érdes felületén tapad meg. A lábikraizmok összehuzódása az Achilles-ínnal egybekötött sarkot emeli és a lábat u. n. talphajlításba hozza (járáskor, táncoláskor, ugráskor) vagy, ha a láb támasztva van (p. egyenes álláskor) a combot és a lábszárt hátrafelé huzza. Az A. elszakadása vagy átvágása a járást és állást is lehetetlenné teszi. Zsugorodása az u. n. lólábat hozza létre, melynél a sarok nem érinti a földet. A lóláb gyógyulása az A. bőr alatt való átmetszése után megfelelő gépekkel érhető el.
l. Achilleus.
szent vértanu. Emlékünnepét május 12-én szt. Nereuséval együtt tartják.
(latinosan Achilles), a görögség legünnepeltebb nemzeti hérosza, Péleus és Thetis néreida fia (Péleidés), Aiakos unokája (Aiakidés). Homéros Iliaszának főhősévé tette, a költeményben Trója előtt való hadállomásozásának azt a szakaszát énekli meg, melybe az Agamemnónnal való összezördülése és a Hektór kezétöl elesett Patroklos halálát boszuló harca esik. Mivel Agamemnón elvette tőle Briséist, kedvesét, A. elkeseredésében kijelentette, hogy nem harcol a trójaiak ellen, sőt anyjával rávéteti Zeust arra az igéretre is, hogy mindaddig, mig a harcba nem elegyedik, a trójaiak az achajokat vissza fogják szorítani. S csak midőn a szorongatott achajok védelmére siető barátja, Patroklos is elesik, jelenik meg ismét pusztítva és öldökölve a csatatéren. Homérosnál ő a görög hősnek tökéletesített tipusa. Szép, bátor és erős, lázasan szeret és szenvedélyesen, irgalmatlanul gyűlöl. Ha haragja lelohadt, nemes és méltányos. A homérosi mondát a legkisebb részleteiben is kikerekítették a későbbi görög meg római költők. Szerintök Thetis kérői kezdetben Zeus és Poseidón voltak, de mivel a néreida megjósolta vala nekik, hogy gyermekök hatalmasabb leend apjánál, a két nagyisten őt Péleussal, a mirmidónok fejedelmével házasítja össze. Az ujszülött A.-t anyja a Styx vizébe mártja, hogy meg nem sebezhetővé tegye. Lábanak ama sarkán azonban, melynél fogva anyja a vizbe merítgette, megsebesíthető maradt. Tanítója Cheirón kentauros, ki őt a fegyverforgatásra és zenére oktatja. Mivel Péleusnak megjövendölték volt, hogy fia életének virágában Trója előtt fog meghalni, az aggódó apa a gyermek-ifjut Skyros szigetére, Lykomédés királyhoz küldi, ki őt leányai társaságában nevelteti. De a trójai háboru kitörése alkalmával Odysseus, Phoinix és Nestór ottlétét kitudakolják és magukkal viszik, mert Kalchás elöre jósolta volt, hogy A. nélkül Tróját soha be nem veszik. A háboru első kilenc évében főleg a trójai környék helységeit pusztítja, földulja Lesbost, Lyrnéssost, Abydost és többet. Hektór megölése után megöli még a trójaiak segítségére sietö amazónt, Penthesileiát és Memnónt is, mig végre, Apollón Paris képében őt sarkán meglőve leteríti.
[ÁBRA] Achilleus feje egy pompéji falfestményen.
A hős tetemét a hadsereg hangos jajkiáltások között máglyára teszi, a muzsákkal együtt busongó Thetis pedig a halott hamvait elviszi Leuké-be, a boldogok szigetére, hol A. Helenával együtt ujabb, boldog életet él. (L. még Neoptolemos alatt.) Tisztelték különösen a Feketetenger egész nyugati és északnyugati partvidékén, kiváltképen pedig a Borysthenes torkolata táján. Nevét régi és ujabb etimologusok különfélekép magyarázták, de a legtöbb abban egyezik meg, hogy a név folyamistent jelent s hogy a szóban ugyanaz a gyök rejlik, mely a latin aqua (= viz) és Achelóos (l. ezt) szókban van meg, habár ennek Curtius (Grundzüge der griech. Etym. 5. kiad. 119. l.) határozottan ellene mond, egyuttal igen tanulságosan fejtegetvén, mily megbizhatatlan kalauz az etimologia különösen a mitologiai nevek magyarázatában. Az A. név sokféle lehetséges magyarázatai is mind annak a törekvésnek köszönhetik létüket, hogy az illető mitosz-fejtegető a maga egyoldalu elméletéhez képest már előre megállapított oly jelentést kénytelen a hős nevéből kiokoskodni, amely ez elméletét lehetőleg támogassa. E körülmény tetemesen leszállítja az A. egyéb indogermán hősmondákban fellelhető állitólagos testvéreit vagy rokonait, illetőleg megkockáztatott többrendbeli egybevetéseket is, melyek jobbára azzal árulják el csekély megbizhatóságukat, hogy egymásnak merőben ellentmondanak.
(vagy Statios), Héliodórossal együtt a görögök legismertebb regényirója; szül. Alexandriában, s Kr. u. az V. század közepe táján élt. Kleitophon és Leukippe szerelmi kalandjait tárgyalja 8 könyvből álló regénye, melyet Héliodóros nyomán irt, gyönge jellemrajzzal és tele tudákos kitérésekkel. Kiadták Jacobs (Lipcse 1821, 2 köt.) és Hercher az «Erotici scriptores graeci» között (Lipcse 1858, az l. kötetben).
Sándor, olasz bölcsész, a XV. században tanította Páduában és Bolognában Averroes magyarázata szerint Aristoteles filozofiáját, oly sikerrel, hogy kortársai II. Aristotelesnek nevezték. 1512-ben halt meg. Híres volt vitatkozása Pomponatius Péterrel. Munkái száraz, skolasztikus módon irvák.
Brown (növ., Trevirana W.) a. Gesneraceák családjának csinos cserépbeli virága. Szirma szép piros, csőalaku, a széle ötmetszetü.Mexikó és Közép-Amerika nedves, meleg erdeiből több mint 40 fajt ápolnak, úgy mint a Gloxineá-kat, a melegházakban. Az A. grandiflora DC. a legkedvesebb. L. a teremnövények II. tábláján.
(ásv.), l. Dioptas.