L. (növ.), a Sapotaceák növényneme, egyetlenegy fajjal ( A. Sapota L., szapotillfa). Ez a nagy, tejelő fa az ágak hegyén csoportosuló levelei között nagy virágokat s gömbölyü vagy ötszögletü, kevésmagu, jóízü bogyókat visel (szapotillszilva). Nyugat-Indiában és Közép-Amerikában honos s kedvelt gyümölcséért gyakran termesztik. Éretlenül szedik le s otthon érik meg, mert mihelyt érni kezd, a bőregerek bántják. A fa kérge és magva keserü és orvosságnak használják. - A. mint Pirus Achras Wallr., nyakas körte, hosszas gyümölccsel. Levele a molyhát még kifejlődés után is megtartja. A nyakas azaz kúpalaku körtefajok törzse.
(ásv.), teljesen szintelen, viztiszta turmalin: ritkán fehéresbe, halovány rózsaszinbe, kékes és zöldes színbe is képez átmenetet; van olyan is, melynek az egyik vége feketés. Elba szigetén (St: Pietro) granitban találják a legszebbeket, azonkívül Svájcban a Szt.-Gotthardon(Campolongo mellett) Szászországban Penig mellett. Az 1889-iki párisi világkiállításon egy az Egyesült Államokban talált majdnem 4 cm. hosszu A. volt más turmalinok között kiállítva.
l. Színtévesztés.
fürdő, l. Reichenhall.
földes, agyagféle ásvány Oroszország Achtaragda folyója vidékéről. Némelyek mállott, elváltozott helvinnek tartják.
János Henrik, kat. teologus, szül. Weselben 1788 junius 17., megh. Bonnban 1877 május 11. Tanárkodott Braunsbergben és Bonnban. 1844-ben a kölni érsek hivatalától felfüggesztette, mert kiadta Hermes keresztény-katolikus dogmatikáját, amelyet a római szék téves tannak nyilvánított. 1843-48-ban Braun elvtársával filozofiai s teologiai folyóiratot szerkesztett.
Teodor Vilmos, német szobrász, szül. Münster mellett 1799 aug. 15., megh. Rómában 1884 máj. 26. Egész 28 éves koráig földmives volt, azután megtanulta az asztalos mesterséget, majd 1832. minden előleges képzettség nélkül Berlinbe ment, ahol Schadov és Rauch iskolájában képezte magát. Később Rómába ment. Főképen vallásos tárgyu szobrokat készített. Leghiresebb szobrai a münsteri dómban: egy Pieta és Krisztusnak a keresztről való levétele.
Nordm. (állat), az evezőlábú rákok Copepoda) rendjébe tartozó állatnem, melynek fajai a halakon élősködnek. L. Haltetük.
l. Avarok.
vagy Achtirszk. 1. Kerület Karkov kormányzóság nyugati részében, területe 2778,6 km2, (1888) 108798 lak. 2. A kerület fővárosa két tó és az A. folyó mellett, az orosz államvasut vonalánál (1888) 25419 lak, Van benne posta, táviró, szép székesegyház egy Mária-képpel, mely sok bucsujárót csal ide, hatosztalyu gimnázium, jelentékeny gyümölcstermelés, élénk kereskedelem csizma- és gyapjuáruval, évente 5 vásár. A. a lengyel uralom alatt keletkezett, s 1647. Oroszországhoz került.