(ang., ejtsd: ekt), az angol jogi műnyelvben «határozat», vm. hatóságnak v. testületnek határozata. Act of Parliament a királyné által a parlament hozzájárulásával hozott törvény. A parlamenti akták képezik a királyságnak irott törvényeit (leges scriptae). A legrégibb a Magna Charta 1225. évből. III. Henrik király alatt, megerősítve l. Eduard király által 1297-ben. Az angol nemzet politikai szabadságának alapbiztosítéka. Bankrupty A. a. m. csődtörvény. A. of Settlement, angol trónörökösödési törvény, mely a trónörökösödést hannoveri Zsófia hercegnőre s protestáns örököseire korlátozza. A. of Uniformity, egységes egyházi imakönyv (Book of Common Prayer) behozatalára vonatkozó törvény.
(lat.), a történtek hivatalos följegyzése a rómaiaknál. 1. Az A. senatus a tanács tárgyalásairól adtak számot s Caesar idejében nyilvánosan közzé tétettek. Később csak a városi prefektus engedélyével voltak az állami irattárban és nyilvános könyvtárakban hozzáférhetők. - 2. Az A. diurna v. populi Romani, Julius Caesar alkotása, pótolták a mai napilapokat. A hivatalos közleményeken kivül, melyek a császári családban történtekre, állami és városi ügyekre vonatkoztak, a napi eseményekről is megemlékeztek. Kiki olvashatta egy fehér táblán (album) nyilvánosan, sokan meg éppen éltek abból, hogy másolatokban a tartományokba szétküldték: - Acta consistorii volt a neve a római császárok alatt az államtanács végzéseinek. Az ilyen végzéseknek körülbelől következő formasága volt: «Az isteni Nero császár az ő államtanácsában ezennel értésül adja, hogy ...»
l. Apostolok cselekedetei.
Egyházi közzsinatok (concilia oecumenica) tárgyalásaira vonatkozó irományok, jegyzőkönyvek, melyek a tárgyalások folyamának feltüntetése által történeti fontossággal igen, törvényerővel azonban - mely csak a zsinati végzéseket illeti meg - természetesen nem birnak, s jogforrást - miután törvényhozói akaratnyilvánítás jellegével nem birnak - nem képezhetnek.
L. (növ). l. Békabogyó.
L. Aktaion.
ásatag tengeri csiga; több faja a krétában fordul elő. Erdélyben is több helyen találták (A. gigantea d'Orb.), így a vidrai lelőhely már régóta ismeretes.
az első német tudományos folyóirat címe, melyet Mencke Otto tanár a «Journal des Savants» mintájára szerkesztett és először 1682-ben adott ki. Csakhamar nagyon föllendült, és M. halála után 1707-ben fia vette át, 1732-ben pedig ennek fia örökölte, aki uj folyamot kezdett meg «Nova A. E.» cimen. Százéves fönnállása után, a hétéves háboru okozta nyugtalanság miatt 1782-ben a folyóirat megszünt.
l. Vértanuk emlékiratai.
gör. nyelven irt, az ujszövetségi apokrif irodalom egyik terméke. 16 fejezetben elmondja Krisz-tus elitéltetésének történetét, a keresztre feszítést és Krisztus föltámadását. 800 körül egy másik apokrif könyvvel: Descensus Christi ad inferios kapcsolták össze, s ez idő óta a két egye-sített könyv Evangelium Nicodemi név alatt sze-repel. Minthogy már Jusztin vértanu (Apol. l., 35, 48.) és Tertullián (Apol. 21.) hivatkoznak bi-zonyos A.-ra, sokan azt tartják, hogy ez a könyv már a II. század elején készült. De több mint való-színü, hogy Jusztin és Tertullián Pilátus hivatalos jelentésére hivatkoznak, melyet ő római szokás szerint a császárhoz küldött. (Jusztin ugyanis actwu-t említ; már pedig e névvel a régiek ezt a könyvet sohasem jelölik.) Epiphanias az első (mint-hogy Eusebios [H. E. 2,2] csak Tertulliánt irja), ki a ma is létező A.-re hivatkozik (Haeres. 50, 1. Migne 41, 884). A középkorból számos kéziratban ma-radt fenn, sőt francia, angolszász, német és svéd fordításban is. Nyomtatásban is többször megje-lent, legutóbb görög és latin szövegben Tischen-dorf adta ki (Evang. apocrypha 210-432).