Bath-ból Angliában, skolasztikus filozofus a XII. század első harmadában élt. Egyike azoknak, ki nagy utazások után, melyek Kisázsiába vitték; az arabs filozofiát Európában terjesztette. Egyik műve «Quaestiones naturales» (természeti kérdések) a XIV. sz. végén jelent meg; egy másik «de Eodem et Diverso» érdekes allegoria formájában a filozofia dicséretét hirdeti világias szellemben.
v. Engstligenthal. 1. A svájci berni kantonban a Kander egyik mellékvölgye, melyet természeti szépségéért sűrün látogatnak. - 2. A község, 1357 m. magasan, 1579 lakossal, kik alpesi gazdaságból élnek. - 3. A., falu templommal, gyönyörü kilátással, az A. völgy baloldalán.
(Adalbold), 1010-1025-ig utrechti püspök. II. Henrik császár, kinek A. sokáig kedvence volt, 1014-ben kénytelen volt a püspököt erőszakos és rendbontó magaviselete miatt átokkal sujtani, miből Hollandiának nagy kárára hosszadalmas háboru lett. Régebben neki tulajdonították a II. Henrik császárról szóló életrajzi művecskét, de ez alkalmasint nem tollából származott. Latin költeményei elvesztek V. ö. Allgemeine Deutsche Biogr. I. 71-72.
nemesi előnevét használta kiadott művein Abranovics Ágost lovag, horvát születésü zeneszerző. Szül. Perában 1830 nov. 1. Mint elmekóros halt meg Bécsben 1873 okt. 20. Diplomatának készült de mint Mayseder jeles tanítványa (1850-54) hatalmas vonásu hegedüművész lett. Szivesen élt Pesten. Hegedüversenyművei s legjobb (16-19. számu) vonósnégyesei ma is kedveltek. Irt «Wallenstein» és «Martinuzzi» c. operákat; ezeket felülmulja «Zrinyi» c. zenedrámája (első nagy sikere: Pest, 1868 junius 23.), melynek szövegét és hosszu, elveket fejtegető bevezetését is maga irta. «Entgegnung stb. » cim alatt (Pest 1859) röpiratban bizonyítgatta Liszt ellenében hogy a magyar zene nem cigány eredetü.
1. Szent (Adalais), II. (Szt.)Dagobert austraziai király leánya, szt. Irmina testvére. Apáca, a pfalzi kolostor alapítója és utóbb fejedelemasszonya volt 700 körül. Megh. 734-ben. Emléknapja dec. 24. - 2. A., Szent, IV. Balduin flandriai grór neje, ki 1067-ben meghalván, ő Il. Sándor pápa kezeiből fátyolt vett s magával vitte szt. Szidron vértanu ereklyéit az általa alapított bencés-rendü maaszi apáca-zárda számára, melynek tagja lett. Emléknapja jan. 8.
szűz Szent, a Merovingok királyi családjából, l. Dagobert (622-638) alatt, Hennegauban született. Megh. 694 jan. 30. Anyja férjhez kivánta adni, de nagynehezen sikerült neki őt lebeszélni, aztán az általa alapított malbodiumi (maubeugi) zárdába vonult.
több magyar királyné neve. - 1. A. v. Beleknegina, Géza magyar vezér második felesége, Ziemovit lengyel herceg leánya, megh. 997-ben. Két leánya maradt; az egyik 1009-ben Urseolo Ottó velencei dogehoz, a másik, Gizella, Sámuel magyar nemzetségfőhöz ment feleségűl s a sors úgy fordult, hogy A. veje utóbb unokájával, U. Péterrel versengett a magyar trónért. - 2. Adelhaid, Péter király nővére, I. Albert osztrák határgróf (megh. 1057.) felesége, kihez 1041-ben az elűzött Péter menekült. - 3. Adelhaid, Rudolf sváb herceg és rheinfeldi gróf leánya, Szt. László második felesége. Egyetlen fiuk, Kálmán, korán elhunyt. Három leánya maradt, Piroska, Zsófia és Irén; az első (megh. 1033.) Komnénosz János bizánci császár felesége s a hatalmas Mánuel anyja volt. - 4. Adelhaid, l. András leánya (mások szerint nővére), 1055-től II. Vratiszláv cseh király második felesége, megh. 1072. - 5. Adelhaid, Kálmán király leánya, l. Szobieszlav cseh herceg felesége, megh. 1140. - 6. Adelhaid, talán steflingi II. Henrik leánya, 1121-től II. István magyar király felesége. Férje halála(1031)után elhagyta az országot s a wallersbachi kolostorban végezte be életet 1143-ban. - 7. Adelhaid, Álmos herceg leánya, Szobieszláv morva herceg felesége. Szül. 1105 táján, meghalt férjével egy évben, 1140-ben.
(a. m. fényes, előkelő származásu), német császárnő, II. Rudolf burgundi királynak leánya, született 933-ban, meghalt a selzi kolostorban Elszászban 999 december 16-án. Előbb Lothárnak, Hugo olasz király fiának volt neje, kinek 950-ben bekövetkezett megmérgeztetése után Lothár gyilkosa, II. Berengár ivreai őrgróf arra akarta őt kényszeríteni, hogy fiához, Adalberthez menjen nőűl. A. a gyilkos ajánlatáról hallani sem akart, amiért Berengár elzáratta. A.-nek sikerült azonban hű szolgája által l. Ottó német királyt segélyűl hívni, ki fegyveres erővel 951-ben Felső-Olaszországba tört, a szép özvegyet kiszabadította s nemsokára nőűl vette, II. Berengárt pedig lealázta. A. férjével együtt Rómában 962-ben a császári koronával megkoronáztatott. A. nagy befolyással volt férje uralmára és a műveltség terjesztésével érdemeket szerzett a német nemzet körül. Fia II. Ottó és unokája III. Ottó uralma alatt is megtartotta befolyásos állását. Mint kiskoru fiának gyámja egy ideig ő kormányzott Németország és Itália fölött. (Wimmer F. P., Kaiserin Adelheid. Regensburg 1890.) - 2. A., (Szavojai) Viktor Amadaeus l. leánya, Nándor bajor választó fejedelem neje, szül.. 1636-ban, meghalt 1676-ban, minden tekintetben derék fejedelemnő, kinek azonban zsarnoki szeszélyü anyósától sokat kellett szenvednie. Hátramaradt levelei (1500 darab) érdekes adalékot szolgáltatnak az akkori bajor szokások és erkölcsök történetéhez. (L. Merkel C., Adelaide di Savoia, electrice di Baviera. Rivisto storico italiano. 1891. 2091. és külön lenyomatban.)
Szent. A Seldenburen Konrád háró által Svájcban alapított hennebergi kolostor első apátja. Megh. 1131-ben.
fürdő F.-Bajorországban, Traunsteintől délre, kén- és salétromsavas forrásokkal, melyek vizét köszvény és krónikus bőrkiütések ellen használják.