Szent, szül. Sensban a Champagneban 800 Megh. 875 dec. 16. Ferriersben a szt. Benedek rend tagjává, később Prümben (Pfalz grófságban) tanárrá lett; innen hogy ellenei rágalmaitól meneküljön, Rómába utazott, hol 5 évet töltött. Visszatérvén hazájába, Remigius lyoni érsek helyettesévé és 860-ban viennei érsekké lett. Tevékeny részt vett korának egyházi és politikai eseményeiben, nevezetesen Lothar királyt hathatósan intette, hogy Thielberge nejét magától el ne taszítsa. Egy nagy martirologiumon és egyes szentek életenek leirásán kívül hátrahagyta a «Chronicon de sex aetatibus mundi» (869-ig) címü művét, melyet legutóbb Pertz adott ki, Monumenta Germaniae historica II. k.
mindenki, ki a birtokában levő adótárgy után adót fizetni tartozik. Az egyenes adóknál rendszerint ugyanaz az adóteher tényleges viselője, a ki az adót fizeti. Ellenben a közvetett adóknál, melyek az adótárgyak termelőire, szállítóira vagy eladóira rovatnak ki, és ezek által a fogyasztókra háríttatnak át, rendszerint más az A. és más a tényleges adófizető. Az adófizető ez esetekben csak előlegezi az A. helyett az adót. Az áthárítás következménye végre az lehet, hogy az adóalany is a tulajdonképen általa fizetendő adót más által fizetteti, mely esetben ez lesz az adóviselő.
l. Adóforrás.
alatt az adófizetőre rótt adónak vagy egy részének másokra, névszerint azokra való áttolását értik, a kik az adófizető termékeit megvásárolják vagy szolgálatalt igénybe veszik. Például bizonyos viszonyok között a háztulajdonos a házadót a lakókra, a földbirtokos a földadót a termékeit vásárló személyekre, az iparos az iparadót térmékeinek fogyasztóira, a tőkepénzes a tőkekamatadót adósaira háríthatja át. Az A. bekövetkezését és mértékét nem lehet előre meghatározni, mivel sikerülése a piaci ár alakulására befolyással levő tény ezőktől függ. A földadót alacsony gabonaárak mellett, a házadót a házbér csökkenésekor, az ipar- és tőkekamatadót oly időben, a midőn a kamatláb, illetőleg a vállalkozói nyereség hanyatló irányzatot követ, nem lehet áthárítani. Legvalószinübb a közvetett fogyasztási adók áthárítása, melyeknek a termelőkről, szállítókról vagy eladókról a fogyasztókra leendő áttolását maga az államhatalom veszi célba. Azonban forgalmi fennakadások idején olykor a közvetett fogyasztási adóknak vagy egy részüknek áthárítása sem sikerül. Sőt a tényleg bekövetkezett A. által eszközölt teheráttolás terjedelme a legtöbb esetben utólagosan sem állapítható meg, mert nem tudható, hogy az érdeklett adózók jövedelmi viszonyai, illetve az áruk vagy szolgálatok árai, abban az esetben hogyan alakultak volna, ha a kérdéses adó nem rovatott volna ki.
l. Adóigazgatás.
l. Adóigazgatás.
Igy nevezik az adótárgynak v. adóalapnak az adóköteles által az illető hatósági közegnél eszközölt bejelentését. Azoknál az adónemeknél, melyeknél az adótárgy vagy adóalap kizárólag hatósági nyomozás útján egyáltalában ném, vagy csak az egyéni és családi jogokat mélyen sértő eljárással állapítható meg (névszerint a személyes jövedelmi adónál, a személyes jövedelmet terhelni akaró s a jövedelmi adó elvei szerint kirótt föld-, házbér és iparadónál, a közvetlen tőkekamatadónál, továbbá az örökségi adónál, vagyonadónál, a lakásadó és némely fényüzési adónál), az adókötelesek bevallását nem lehet mellőzni. A jövedelem vagy a vagyonérték meghatározásánál, az adózónak társadalmi és gazdasági helyzete, fogyasztása, az iparüzlet terjedelme, a föld-, ház- és iparadó-lajstromok, az ingatlanokra s a jelzálogi követelésekre nézve a hitel-telekkönyvek is nyujtanak némi adatókat, melyeket a bevallás hűségének ellenőrzésére esetleg fel is lehet használni, de ezek a támpontok az emlitett adónemeknél nem elégségesek az adóalap meghatározására. Ennélfogva az adótörvények az emlitett adónemeknél bevallásra kötelezik az adózókat. Az A. kötelezettsége vagy az adóalap egyszerü bejelentésére szorítható, vagy pedig a bevételek és termelési költségek (a vagyonadónál az egyes jószágosztályok értékösszegeinek) részletesebb megjelölésére, illetőleg az általános jövedelmi adónál az összes jövedelemben foglalt egyes jövedelmi részeknek a jövedelmi ágak szerint elkülönített kimutatására terjeszthető ki. A részletes bevallás az adózóknak nagyobb nehézséget okoz, de az államkincstár jogos érdekeit jobban biztosítja, mert a bevallás szigorúbb ellenőrzését teszi lehetővé s az adóalapnak a tényleges állapotot megközelítő kinyomozására több támpontot szolgáltat.
Az A. kötelezettsége a magyar adórendszerben is fontos szerepet játszik. Bevallandók nálunk: 1. a házbéradónál a 3 évi kivetési időszak első évét megelőző évben húzott bérjövedelem, a bérlő által fizetett összes ellenértékek (állami és községi adók, tűzbiztosítási díj, katonabeszállásolási teher, átalakítás, vízvezeték, világítás és más ily mellékköltségek címén fizetett szolgáltatások) és a némely községben fizetett házbérkrajcár; 2. a kereseti adó harmadik osztályánál az üzleti tőke, a segédmun kások száma, az üzletbe lépésük ideje és havi v. évi fizetésük, a megelőző évben kivetett összes egyenes adó, a bevalló 16 évnél idősebb családtagjainak és kiskoru gyermekeinek száma, a három évi kivetési időszak első évét megelőző három évi nyers bevétel, termelési költség és tiszta üzleti v. kereseti nyereség; a minimális tételek szerint való adóztatás esetében haszonbérlők által a szerződésileg elvállalt készpénzbeli s egyéb kötelezettségek évi értékösszege, mészárosok által a megelőző évben levágott állatok száma, bér- és társaskocsitulajdonosok által a megelőző évben tartott lovak száma, teherszállító evezőshajók tulajdonosainál a hajók száma és teherhordó képessége, a többi idetartozó adó kötelesek által a lakbér, üzleti v. irodai helyiségbér; 3. a negyedik osztályu kereseti adó alá tartozó adókötelesek által kivéve a nyilvános számadásra kötelezett társulatok tisztviselőit s a fizetésüket állami vagy államkezelés alatt, álló közalapítványi pénztárból huzó tisztviselőket az állandó fizetesből eredő kereset, az a személy vagy pénztár, aki vagy mely a járandóságot fizeti, a megelőző évben kirótt egyenes adók összege s az adóköteles családtagok száma, továbbá a magántiszteket tartó földbirtokos, üzlettulajdonos, igazgatóság stb. által az alkalmazott neve, tiszti minősége, foglalkozásba lépésének ideje és fizetése; -4. a bányaadónál a bányamű üzleti tőkéje, a munkások száma, a mű által fizetett telekdíjak stb., a megelőző három évi nyers hozadék. ugyanezen idő alatt kiadott s a törvény értelmében levonható költségek s a tiszta üzleti eredmény; 5. a tőkekamat és járadékadónál a megelőző évben kivetett egyenes adók összege, az adóköteles családtagok száma, az ily adónem alá eső jövedelem minősége, a tőke mennyisége, a kamatláb, a kamatok, járadékok, dologi jogosítványokból eredő jövedelmek, külföldi részvények után járó osztalékok stb. összege, az életjáradék jogcíme, az adós vagy a járadék fizetésére kötelezett egyén neve és lakása; 6. a nyilv. számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójánál a vállalat vagy egylet igazgatásának és fióküzletének székhelye, az üzleti tőke, segédmunkások száma, a megelőző évben kivetett összes egyenes adó, a megelőző három évi nyers üzleti hozadék, levonható költségek és tiszta üzleti eredmény; végre -7. az általános jövedelmi pótadónál, az ideiglenes házbéradómentességben részesített házakból és házrészekből a folyó adóévben húzott bérhozadék, továbbá a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából az adóssági kamatok címén levonandó összegek (az egyévi kamat 10%-ának) megállapíthatása végett az ingatlan birtokra bekebelezett tőke mennyisége, az ez után fizetett kamatláb s a kamatok egy évi összege, a kötvénynek és bekebeleztetésének kelte, a hitelező neve és lakása, azok az ingatlanok, amelyekre a kötvény bekebeleztetett, s a községek, amelyek határában az ingatlanok feküsznek.
(lat.) a. m. szem előtt; A. demonstrálni a. m. valamit szemmel láthatólag megmagyarázni.
az adótárgynak mérték, pénzérték vagy darabszám szerint meghatározott az a része, amelyhez a törvény az adótételt mint hányadot viszonyítja. Ennélfogva az adózó annyiszor fizeti a birtokában levő adótárgy után az adótételt, a hány adóegység az adótárgyban előfordul. Az adóegység az adótárgyak szerint változik. A fejadónál, mely az adótárgyat az adóalannyal egyesíti, a személy az adóegység; a hozadéki adóknál részint a hozadéknak valutapénzben kifejezett bizonyos része (p. 100 frt), részint mértékegység (p. a földadónál a térmérték, egy hold vagy egy hektár; a házadónál a lakrészek köbtartalma), részint (p. a forgalmi érték nyomán kivetett földadónál), vagyonegység; a jövedelmi adónál a jövedelemnek pénzben kifejezett bizonyos része; a vagyonadónál a vagyonérték meghatározott része; a fogyasz tási adóknál majd mértékegység (p. a dohány-, só-, hús-, cukoradónál v. a súlyvámoknál 100 kg.; a szeszes italokra rótt adóknál 1 hektoliter), majd értékegység (pl. a lakásadónál a bérérték egysége, az értékvámoknál a vámköteles áru értékének egysége), majd pedig darabszám (p. a fényüzési adóknál, bizonyos specifikus vámoknál v.a húsadónál); a forgalmi adóknál részint értékegység, részint darabszám az adóegység. Oly adótárgyakra vetett némely fogyasztási adónál, amelyeknek nagyon eltérő minőségü fajai vannak, a mértékv. darabegységen kivül minőségi egységek is használatban vannak. Ily minőségi egységek: a szeszadónál a szesztartalomnak, a söradónál az édességtartalomnak foka, a dohányadónál a dohány finomabb v. közönséges minősége, az ásványolajadónál a sűrüségi fok.
az adótartozásnak leszállítása vagy törlése elemi vagy egyéb oly balesetek címén, amelyek az adókivetéskor feltételezett adófizetési képességet vagy teljesen tönkre teszik, vagy tetemesen meggyengítik. Az A.-t nemcsak az adózónak személyi létezésre való joga, hanem az államkincstár érdeke is igazolja, mivel a megokolt adóelengedés megtagadása s az adó erőszakolt behajtása a túlterhelt adóköteles személy gazdaságát megronthatja s az adózót jövőre teljesen fizetésképtelenné teheti. Minthogy azonban egyeseknek igazolatlan A.-ben való részesítése másoknak túlságos megterhelését okozza, az adótartozást, illetőleg egy részét csak abban az esetben engedi el az adóhatóság, ha az adófizető hitelesen kimutatja, hogy fizetési képessége az adókivetés ideje óta megszünt, vagy jelentékenyen kisebbedett. A magyar adókezelési törvény szerint a földadó elengedésére igényt nyujtanak: a) jégeső, árvíz és tűz általában; b) a földtermékeknek rovarok által eszközölt elpusztítása nagyobb kiterjedésü, egész dülőket magukban foglaló területeken; c) szántóföldekre nézve oly fagy, tartós szárazság, oly árvíz, vagy más oly elemi csapás, amely egész határokat magukban foglaló nagyobb területeken a bevetett földeknek termését oly módon és időben semmisíti meg, hogy a földeket abban az évben ujabb veteményezéssel már egyáltalában nem lehet jövedelmezőkké tenni; d) az erdőknek tűz által való pusztítása; e) szőllőknél a fagy vagy a filloxera által okozott pusztítás és abban az esetben, ha a kár egész dülőkre vagy azok nagyobb részét magukban foglaló területekre terjed ki, a «peronospora vitico1a» nevü penészgombának pusztítása. Az erdőt érő tűzkár kivételével az A. csak egy évre, a folyó adóra nézve érvényes. A törvény az illető földrészlet után járó adónak egy vagy két harmadrészét, illetőleg az egész adót engedi el, ha a termés hasonló mérvben semmisült meg. Oly esetben, midőn a ház elemi csapás által megsemmisül, a házadó az adótárgy megszünésének napjától kezdve leiratik. Az adótárgy elenyészése esetében, pl. ha a kereseti adó alá tartozó üzlet vagy a tőkekamatadó alá tartozó kamat-élvezet megszünik, szintén adóleírásnak van helye. Az adótartozás elengedését, illetőleg leírását a pénzügyigazgatóság (Budapesten a kir. adófelügyelő) rendeli el. melynek határozatát a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz és esetleg utolsó fokon a pénzügyi közigazgatási birósághoz lehet felebbezni.