Károly, osztrák alezredes, született Adonyban 1744., részt vett az 1789-90. évi török háboruban és a francia köztársaság ellen viselt harcokban, győzött 1799. Genola mellett, hol el is esett. (Allg. Deutsche Biogr. I. 121.)
(Adrianus) néven több szentet tisztel a kat. egyház. 1. A. vértanu Marseilleben Szt, Hermesszel egyetemben. Emléknapja márc. 1-én. 2. A. vértanu Nikomédiában. Katonatiszt és előbb maga is keresztény-üldöző. Megtérése után lábszárai szétzuzatván, sok kín után meghalt 303-ban. Emléknapját a kat. egyház szeptember 8-án, a gör. egyház aug. 26-án ünnepli. 3. A. vértanu Alexandriában. Emléknapja május 17. 4. A. vértanu Tarziszban. Emléknapja jul. 3. 5. A. vértanu Palesztinában. Firmilianus caesareai kormányzó vasfogókkal szaggattatta és az állatok martalékául (ad bestias) itélte. Harmadnap oroszlán elé dobták, de mivel ez őt nem bántotta, hóhérok fojtották meg 309 márc. 15-én. Emléknapja ugyane napon. 6. A. vértanu Nikomédiában, Probus császár fia. Szemére hányván Licinius császárnak a keresztények üldöztetesét, 330-ban halálra itéltek. Emléknapja aug. 26. 7. A. hitvalló. Nagytudományu és jámbor ferfiu. Vitalianus pápa canterbury-i érsekké nevezte ki, de ő e fontos állomásra képtelennek hivén magát, Szt. Tódort ajánlotta maga helyett. A pápa csak oly feltétel alatt egyezett bele, ha A. vele megy és Tódor fáradozásait megosztja. Canterburyben Szt. Péter és Szt. Pál kolostorának apátja. lett, hol a tudomány, az egyházi fegyelem és ker. erkölcsök felvirágzásán kiváló sikerrel működött. Meghalt 710 január 9-én, mely emléknapja is. 8. A. vértanu. Skót püspök volt. A dánok gyakran háborgatták megyéjét, a helységeket kirabolták és a lakosokat öldösték. A.-nak sokszor sikerült betöréseiket és kegyetlenkedéseiket elhárítani, sőt többeket közülök meg is térített, de egy alkalommal nagy számban érkezvén a dán rablók, hiveivel a Forth folyó torkolatánál levő szigetre menekült. A dánok ide is betörtek s őt Stalbrand püspökkel és hatezer kereszténnyel együtt meggyilkolták 874-ben. A szigeten tiszteletére templom épült, hol tetemét is őrzik. Emléknapja márc. 4. 9. és 10. II. és III. A. (lásd az A. pápák között). 11. A. Bécan, premontrei, a middelburgi prépostságban, emléknapja jul. 9. - 12. A. D'Assenfeld, Delftben, Hollandiában, emléknapja szept. 24. 13. A. Tisserard, hieronimita szerzetes, emléknapja dec. 25. Utóbbiak mindhárman vértanuk, kiket a reformáció folytán támadt vallásháboruban Lumay gróf, kálvinista, 1572-ben halálra itélt. X. Kelemen pápa a boldogok lajstromába iktatta őket 1674-ben.
(Hadrián, Adrián) néven 6 pápát számlál a kat. egyház.
1. I. Adorján, római születésü. Megválasztatott 772-ben, majd 24 évig uralkodott. Nagy Károly benső barátja volt. Dezső longobard királytól megtámadva és Rómában ostrom alá fogva, A. Károly frank királyt hivta segítségül, ki 773-ban nagy hadsereggel meg is jelent, a longobard birodalmat megdöntötte, a már apja, Pipin által a pápának tett adományokat megerősítette, sőt ujabbakkal megnövesztette s így az egyházi államot tulajdonképen megalapította (774). A. és Nagy Károly szt. Péter holtteste fölött örök barátságot esküdtek egymásnak és Nagy Károly tiszteletére nagy és fényes ünnepeket rendeztek. Két évvel később (7 7 6) másodszor jelent meg Italiában, hogy a pápát ellenségei, a nápolyi és beneventi hercegek, Leo ravennai érsek stb. ellen megoltalmazza. Harmadizben 781-ben látogatta meg Nagy Károly A. pápát. Nemsokára ezután Iréne gör. császárnő felszólította A.-t, hogy vele együtt a keleti birodalomban a képek tisztelete felett dühöngő viszálkodás megszüntetésére zsinatot hivjon össze. A. szivesen engedett, követeket küldött a zsinatba (II. nicaeai, 787. évben) és megerősítette a zsinat határozatalt. Ugyanez évben N. Károly negyedszer jött Rómába és jóllehet később a niceai zsinat határozatai ellen tiltakozott, ez a barátságot közte és a pápa között legkevésbbé sem zavarta meg, sőt a pápa 795-ben bekövetkezett halálát úgy megsiratta, mintha fivére hunyt volna el; latinsirverset is készített neki, mely a leguabb időkig látható volt. Megjegyzendő még, hogy Adorján alatt keletkeztek az adoptiánusok (l. o.), és hogy I. Adorján ama pápák közé tartozik, kiknek Róma önállósága és a pápaság fény e legtöbbet köszönhet.
2. II. A., Szent, római születésü, 867-ben választatott meg, 4 évig kormányozta az egyházat. Kiváló erényeiért két izben kinálták meg a pápai méltósággal, de mindig visszautasította, s harmad izben is (már 75 éves volt) az egyhangu választás mellett csak a nép lelkesedése birta őt az elfogadásra: II. Adorján L Miklós utóda lévén, a II. Lotharral való harcot (a keresztény házassági jog megsértése miatt) örökölte tőle. Lothartól megcsalatva, Adorján felmentette őt az egyházi átok alól és megáldoztatta, miután ez esküvel fogadta, hogy Waldradával érintkezésben nem áll. Midőn azonban Lothar ezután hirtelen meghalt (869), büntetésnek tartották ezt hazugságáért, és a pápa tekintélye ez állítólagos istenitélet folytán nagyban emelkedett. Valóban pápához méltóan viselte magát II. Adorján a Karolingiak vitájában is Lotharingiáért, midőn ez II. Lothar halála folytán megüresedett. Nyiltan és hatalmasan emelte fel szavát II. Lajos törvényszerü örökös mellett, kitől nagybátyjai, Kopasz Károly és Német Lajos az örökséget erőszakosan elrabolták. Hinkmar reimsi érsekkel szemben is igyekezett a pápai főhatóságot és nevezetesen azt a tételt megvédelmezni, hogy a püspököt nem a tartományi zsinat, hanem csak a pápa teheti le. E vita befejezését azonban nem érte meg. II. A. pápasága alá esik a Photiusszal (l. o.) vívott nagy harc. Emlékezésnapján julius 8-án II. Adorján meghalt 872-ben.
3. III. A., Szent, római, 884-ben megválasztva, csak 1 évig és 4 hónapig ült a pápai széken. A küzdelem Photiusszal tovább folyt alatta. III. A. azzal a tervvel foglalkozott, hogy arra az esetre, ha Vastag Károly fiutód nélkül halna meg, Olaszország nagyjai közül külön olasz királyt válasszon. Azonban még Károly előtt halt meg 885 jul. 8-án, Wormsba utaztában, hol Károly birodalmi gyülést akart tartani. Emlékezésnapja julius 8-án van.
4. IV. A., angol, neve Breakspeare Miklós, pápa 1154-től 1159-ig. Meghalt, 1159 szept. 1-én. Mint koldus jött az Avignon mellett levő szt, Rufus kolostorba, ahol szolgának vettek fel. Azután ugyanott szerzetestestvér, később a kolostornak apátja lett. Midőn szerzetesei szigora miatt őt III. Jenő pápánál bevádolták. ez őt, a szerzetesek jobb életmódja körül való törekvéseit becsülve, bibornokká nevezte ki s mint pápai követet Norvégiába küldte. Nemsokára, 1154-ben, pápává választották s mint ilyen vivta az ismeretes harcot I. (rőtszakállu) Frigyessel (l. o.). I. Vilmos szicilíai királlyal is volt küzdelme, kit arra kényszerített, hogy országát pápai hűbérnek ismerje el. Rómában ezenkivül bresciai Arnold lépett fel a pápa világi hatalma ellen. Adorján, miután a római előkelők is Arnoldhoz szítottak, Rómát egyházi tilalom alá vetette. Arnold szökni akart, de L Frigyes kezeibe esett, ki őt a hatalmas pápának kiszolgáltatta, Adorján pedig mint eretneket megégettette.
5. V. A. a genuai Fiesco nemzetségből, IV. Ince pápa rokona, betegen ült a pápai székbe és már 38 nap mulva meghalt.
6. VI. A., utrechti kézműves fia, tanár lett a löweni egyetemen, 1507-ben L Miksa császár unokájának, a későbbi V. Károlynak tanítója, ki őt 1515-ben Castiliába küldte, hogy Katolikus Ferdinand halálakor az országot birtokba vegye. Mikor Ferdinand 1516 jan. 23-án meghalt és Ximenes toledói érsek, Ferdinand végrendelete szerint Károly megérkeztéig a kormányzást át akarta venni, A. egy, Károly által aláirt okmánnyal lépett elő, melyben ő volt regenssé kinevezve. A viszály kikerülhetetlen volt. A jogtudósok Ximenes mellett nyliatkozván, Károly úgy döntött, hogy Ximenes mint kormányzó, A. mint Károly követe tekintessék, ki nemsokára tortosai püspök és arragoniai főinquizitor lett, 1517-ben bibornok, később Ximenes halála után birodalmi kormányzó. 1522-ben Károly befolyásával pápává választották. Mint ilyen, egyes visszaélések megszüntetésével vélt a reformációnak gátat vethetni, azt hivén, hogy a lutheránus dogmatikát senki komolyan nem veheti, csak ellenzékieskedésből némely visszaélés miatt védelmezik, és ha ezek eltávolíttatnak, a lutheránusok feladják tanaikat. De ebben csalódott, a dolgot különben is felületesen fogta fel, s minden törekvése dugába dőlt. 11/2 évi kormányzása után. meghalt 1523 szept. 14-én. Tudós, jámbor és erényes férfiu volt, de a bonyodalmak elhárítására nem termett, azért nem is szerették, legkevésbbé a rómaiak. Sirversét maga irta: Adrianus VI hic situs est, qui nihil sibi infelicius in vita, quam quod imperaret, duxit.
kir. jegyző, majd kancellár, végre (1189-1202) erdélyi püspök. 1189 óta heves vitát folytatott az akkor alapított szebeni prépostsággal, mely az Erdélyben lakó összes szászokat joghatósága alá akarta vonni. 1198. a király és III. Ince pápa neki adott igazságot. A püspök a kolozsmonostori apátságot, mely fenhatóságát el nem ösmerte, megrohanta, s épületeit és okiratalt elpusztította.
Boldizsár, 1. költő és novellista, szülGortva-Kisfaludon (Gömörm.) 1820-ban, meghalt szülőhelyén 1867. jul. 13-án. Jogi tanulmányokat végzett, s mint ügyvéd Pesten telepedett meg, hol a 40-es évek folyóirataiba és lapjaiba (Emlény, Nemzeti Almanach, Athenaeum, Regélő, Pesti Divatlap, Életképek) verseket és elbeszéléseket irt; barátságban volt Petőfivel, ki verset is irt hozzá. 1846-ban nőül vette Lemouton Emilia irónőt, kivel együtt csakhamar visszavonult a nyilvánosságtól; irói munkásságát is korán megakasztotta sorvasztó betegsége, a szabadságharc után cs. törvényszéki ülnök lett Rima-Szombatban. Munkái nincsenek összegyüjtve. Felesége A. Boldizsárné Lemouton Emilia irónő, született Pesten 1827., meghalt 1869 jan. 22-én Gortva-Kisfaludon. Francia származásu apja a pesti egyetemen francia, angol és olasz nyelvtanító volt. 1844-től kezdve pár éven át élénk irodalmi munkásságot fejtett ki, közölt eredeti és fordított elbeszéléseket (Pesti Divatlap) és külön füzetekben elkezdte kiadni: Shakespeare. Vilmos összes szinművei prózában c. gyüjteményét, mely az 5. füzetig haladt. Férjhezmenetele után nemsokára felhagyott az irodalommal, s férjével együtt Gömörbe vonult.
2. A. Sándor, hirlapiró, szül. Debrecenben 1858-ban, tanulmányai befejeztével utazásokat tett Nyugat-Európában, később a Keleten (Egyiptom, Palesztina, Balkán-félsziget); jelenleg a Nemzet belmunkatársa és tárcairója, szerkeszti a Műked-. velők Szinpadját s a Salon és Sportot; eredeti munkája: Keleti képek, Budapest 1888.; fordított több szinművet a nemzeti szinház és regényeket a lapok számára.
Biharmegyében Szalárd mellett feküdt, hol romjai most is láthatók. 1284-ben Pál országbiró pártütő fiait IV. vagy Kun László parancsára Debrecen földesura, Rafain comes itt ostrommal győzte le, mire a király a várat a Borsa nemzetségböl való Tamás fiainak ajándékozta. Ezek ismét III. Endre ellen lázadtak fel; de a király 1296-ban személyesen vette be várukat; mindamellett megkegyelmezett nekik. Az egyik fiú, Jakab, a «kopasz» nádor, utóbb újra Károly Róbert ellen ütött pártot, minek következtében 1316-ban életével együtt javait, köztük a várat is elvesztette. Azután k irályi birtok maradt A. 1401-ig, mikor a Csákyak kapták, kik azóta adorjániaknak is nevezik magukat. A vár utoljára 1556-ban szerepelt, midőn Csáky Pál föladta L Ferdinánd vezéreinek.
János Ágoston. Alapítója a minoritarendnek, melyet V. Sixtus pápa erősített meg 1588-ban. Megh. 1591-ben Nápolyban.
l. Adósság.
(kötvény, kötelezvény), az adós által adósságáról a hitélező számára kiállított okirat. Hogy az adóslevél bizonyítékul szolgáljon, annak bizonyos belső és külső kellékekkel kell birnia. Az első tekintetben jelesül tartalmaznia kell: a hitélező és az adós nevét, a követelés tárgyát és összegét; ha pénzről szól, ennek nemét, a jogcimet (p. o. kölcsön), habár az ujabb tudományos irány a jogcim kellékének kiküszöbölésére törekszik; tovább a fizetés idejére, helyére, módjára, a %-okra vonatkozó s más oly mellékhatározmányokat, amelyeknek felvétele az adós, v. a hitelező érdekében szükségesek. Az alaki kellékeket a törvényezési rendtartás határozza meg. L. Okiratok alakja és Kötelem.
Régebben a hitelezőnek jogában állt adósát, hatósági közbenjárás mellett elzáratni s mindaddig fogva tartani, míg adósságát ki nem fizette. Az ujabbi törvények az A.-t általában megszüntették.