Adresse

(fr., ejtsd: adressz), a közönséges életben a. m. cim, jelzés, vm. küldemény felirata, vagy a küldeményen a személy cime; a politikai életben a. m. felirat, válaszfelirat. A. bureau a. m. elhelyező intézet. A. könyv a. m. cimtár.

Adria

a rómaiak Atria, Hatria vagy Hadriá-ja, ma A. Venetának is hivják; város az olaszországi Rovigo tartományban, a Pó és Adige torkolatai közt, most 22 km.-re a tengerparttól, püspöki székhely, (1881) 11554 lakossal, bőriparral, gabona-. ló-, marha- és halkereskedéssel. A rómaiak idejében a tengerparton feküdt. Az Adriai tenger A.-tól kapta nevét.

Adria

magyar tengerhajózási részvénytársaság. székhelye Budapest; üzlete vezetésére Fiumében üzletigazgatóságot tart fenn. Az 1891. évi XXX. t.-cikk értelmében 1891-től 1911-ig évente 570 ezer forint szubvenciót nyer a magyar állam pénztárából, melynek fejében az említett t: cikkben meghatározott módokon köteles hajózási üzletével Magyarország kereskedelmi, szükség esetén az osztrák-magyar monarchia hadügyi érdekeit szolgálni. A társaság ügykezelési nyelve a magyar; üzlete a keresk. m. kir. miniszter felügyelete alatt áll, ki azt az e célra kinevezett miniszteri biztos és a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság által gyakorolja. A társaság elnökének, alelnökeinek és az igazgatósági tagok két harmadának magyar honpolgárnak kell lenni. Az elnök és alelnökök megválasztásának érvényéhez a m. kir. keresk. miniszter megerősítése kell; a keresk. és pénzügyminiszter jogosultak a társasági igazgatóságba egy-egy tagot kinevezni.

Adriaanszoon

Jakab (v. mint gyakran nevezik: Metius Jakab), az első teleszkóp készítőinek egyike. Szül. Alkmaarban Hollandiában, meghalt 1624 és 1631 között. Már 1606 körül a teleszkóp szerkezetével foglalkozott és a hollandi kormánytót találmányára szabadalmat kért.

Adria-hálózat

annyi mint az adriai Vasuthalózat, l. Olasz vasutak.

Adriai biztosító-társulat

(Riunione Adriatica di Sicurtá, Triest). Alapíttatott 1838-ban Triesztben, 4 millió forintnyi alaptőkével, melynek azonban csak 40 százaléka fizettetett be készpénzben. Kezdetben a társaság csupán a tűzbiztosítási kockázatok elvállalására szorítkozott, utóbb a szállítmányi kockázatokra is, 1854-től kezdődőleg pedig már az életbiztosítási ágat is felvette üzletkörébe. A társaság székhelye Trieszt, vezérképviseletet tart azonban, és pedig megalakulása óta, Budapesten is. Díjtartalékai voltak 1891. évi zármérlegük szerint: a tűzkár-biztosítási üzletágban 1.612,910 frt, a szállítmányi üzletágban 33,594 frt, a jégkár-biztosítási üzletágban 200,000 frt, az életbiztosítási üzletágban pedig 10.754,307 frt.

Adriai tenger

az a tenger, mely a Balkán és Apennini félszigeteket egymástól elválasztja, a Földközi tenger egy nagy öble, mely Európa szivéhez legközelebb ér, ugy hogy általa természetes ut nyilik egyrészt a Kelet, s másrészt a Szuez-csatornán keresztül Ázsia felé. Az Adriai-tengert a Jóni-tengerrel a csak 70 km. széles tengerszoros köti össze. Felülete 132,000 km2, hossza 850-960 km., szél. 120-180 km., partvonalának hossza 1980 km. Mélysége Brindisi és Raguza közt 1030 m., Lissa szigettől nyugatra azonban csak 311 m. É. végét a velencei s trieszti öblök képezik; az utóbbit a Quarnerotól vagyis fiumei öböltől az isztriai félsziget választja el. Az Adriai tenger nyugati partja egyhangu, öblökben szegény, északnyugaton mocsarak v. lagunák kisérik; itteni öblei közül a Manfredoniai érdemel említést. A keleti part ellenben szaggatott, sziklás, meredek, mely előtt ezernyi apróbb-nagyobb, hosszura nyuló sziklás sziget és szirtzátony sora vonul el, mely szigetek közül legnevezetesebb északról délre haladva: Veglia, Cherso Lussin, Arbe Pago Isola Lunga v. Grossa, Brazza, Lesina, Lissa, Curzola, Lagosta, Meleda. Legfontosabb város az olasz partokon, Velence, Chioggia, Rimini, Pesaro, Sinigaglia, Ancona, Manfredonia, Barletta, Trani, Malfetta, Bari, Monopoli, Brindisi és Otranto. A keleti parton Trieszt, Pirano, Rovigno, Pola, Fiume, Buccari, Zengg, Zára, Sebenico, Spalato, Raguza, Cattaro, Durazzo és Valona v. Avlona. A legnevezetesebb folyók, melyek az Adriai tengerbe ömlenek, az olasz partokon az Adige és Pó, melyek a partot folyton építik előre. A többi olaszországi folyó csak rövid parti folyó, hasonlóan a keleti partokéihoz: a Narenta, Drin és Koszához. Az édes víz e kevés mennyiségének következménye talán, az Adriai tenger rendkivül nagy sótartalma. A tengerfenék a Pó torkolata közelében iszap, az isztriai és dalmát partoknál homok, mész és agyag. Az árapály gyenge mint a Földközi-tengerben s igy a tengerészre jelentősége nincs. Általában a K. oldal a hajózásra alkalmasabb mint a nyugati, mert a parti hegyek a kikötőket a hegyekből lejövő északkeleti boraszelek ellen védelmezik. A legfontosabb kereskedelmi kikötő most Trieszt, mely ma már Velencét is megelőzte, bar ez utóbbi a Brenner-vasut megnyitása óta ismét fellendült. Magyar részről Fiumeért tesznek igen sokat. Brindisinek a Szuez-csatornán tuli kereskedelemben jutott kiváló szerepe. A halászat igen élénk s tőke-, szardella-, angolna-, stb. halakkal látja el a piacot; a velencei osztriga igen hites; néha delfinek és cápák is fordulnak elő. V. ö. Marieni, Portolano del mare Adriatico, Wien 1845; Constantini, Guida pratico per la navigazione del mare Adriatico, Triest, 1864: Le Gras, Manuel de la navigation dans la mer Adriatique, Paris, 1855; Wolf u. Luksch, Physik. Untersuchungen im A. und sicil.-ionischen Meere, Wien 1881; Schweiger-Lerchenfeld, Die Adria, Wien 1882; Österreicher und Imbert, Generalkarte des A. Meeres, Wien 1879. 4 lap; KüstenKarte des A. M., vom Hydrogr. Amt der k. k. Kriegsmarine, Pola, 1879.

Adrian

(ejtsd: edrienn), az északamerikai Michigan állam Lenawee county-jának fővárosa, (1889) 10,000 lakossal, malmokkal, és vasöntődékkel.; fontos gabonapiac.

Adrian

tizedik és utolsó patriarkája a görögorosz egyháznak Moszkvában 1690-től kezdve N. Péter uralkodása alatt. Azelőtt kazani metropolita volt. Halála után 1700-ban N. Péter a patriárkai méltóságot Oroszhonban megszüntette.

Adrián

bibornok. Szül. Toscana kis városában, Cornetoban 1458 körül. A Castelli család ivadéka. Tanulmányait Rómában végezte. Tanultságával és ügyességével megnyerte VIII Ince pápa kegyét. Ennek folytán 1485-ben skót nuncius, 1490ben angol nuncius lett. Angliában VII. Henrik a római udvarnál való ügyviselőjévé választotta, 1504-ben pedig a herefordi püspökséggel ruházta fel. Röviddel ezután VII. Sándor pápa visszahivta és titkárává, papi és világi ügyekben főhelynökévé és 1505-ben bibornokká nevezte ki. A hatalmas befolyását és dúsgazdagságát irigylő Borgia Cézár meg akará őt mérgezni, de a pohárnok tévedése következtében a pápával együtt ő maga lett a bünös szándék áldozata. II. Gyula pápa kegyét azonban nem tudta maga részére kivívni, azért 1507-ben Trient területére vonult, hol a tudományoknak élt és «De modis latine scribendi» c. munkán dolgozott. II. Gyula halála után X. Leo szintén kitüntetőleg bánt vele, de a Petrucci-fele összeesküvés, mely a pápa ellen volt tervezve s melyről ő állítólag tudomással birt, bukását idézte elő. Ekkor (1517 juniusban) Velencébe ment. Itt kapta a hirt, hogy átok alá vetették és méltóságaitól s javadalmaitól megfosztották. Sorsáról többet megtudni nem lehetett. Némelyek szerint pénzvágyó szolgája ölte meg, mások szerint Ázsiába ment. Nem lehetetlen, hogy Németországban V. Károly védelme alatt, kinek egyik könyvét «De sermone latino» ajánlotta, csendes visszavonultságban végezte életet. Kevés, de klasszikai tudományosságot tanusító iratot hagyott hátra.


Kezdőlap

˙