(lat.) a. m. házasságtörő; adultera, házasságtörőnő; adulteratio, házasságtörés; adulterinus, házasságtörésben született-gyermek.
(lat., «felnőtt koru»), l. Életkorok.
(lat.) a. m. a körömre, pontosan.
(lat.) a. m. egytől egyig, valamennyien.
(lat.) a. m. nagyjában, nem pontosan; adumbratio, vázlat, tervezet.
zenei műkifejezés, az a kemény hangnem, melynek alaphangja a. Ezen hangnem a következő hangokból áll: a h, cisz d e fisz gisz;. az előjegyzés három kereszt # (fisz, cisz gisz).
(lat.) a. m. égő v. égető gyógyszerek; adustio, égés, égetés.
(lat.) a. m. használatra; A. Delphini, címet adott Fénélon a francia trónörökös (Dauphin lat. Delphin) számára készített olvasókönyveinek, ahonnan kapta a kifejezés ezt az értelmet: Tanulók használatára.
sómérték Bombayban (l. Ras).
(szanszkrit: a nem-dualizmus, a monizmus), az ind filozofia fogalma a világegyetem egységének jelzésére. Brahman-on, a lét örök ősalapján kivül nem létezik semmi; az egyes lélek azonos vele; a tapasztalati világ csak káprázat (mâyâ), csalódás, mely a nemtudásból (avidyâ) származik. A tudás (vidyâ) fölismeri a csalást, s megismeri a valóságot. E tan leghiresebb képviselője Szankarádsarya, ki körülbelül 600-ban Kr. u. élt. Az. Upanishadokban, valamint a belőle származott vedanta-rendszerben találta meg kifejtését e tan, követőit advaitavádin-nek a (monizmus híveinek) nevezik.