Aegilops

l. Könytömlő; növénytani értelemben l. Kalászbojt.

Aegina

l. Egina.

Aeginai bronz

l. Bronzöntés.

Aegion

l. Egion

Aegiphila

L., cserje, a Verbena-félék csaladjában. A kecskék gyenge hajtásait szeretik (görögös neve innen származik). Az Ae. salutaris Humb. et Bonpl. (Ae. pubescens Willd.) Dél-Amerikában terem, kellemetlenszagú; leveleivel a kigyómarást gyógyítják.

Aegir

l. Egir.

Aegis

l Aigis.

Aegle

Correa (növ.), a narancsfélék génusza 3 fajjal Ázsia és Afrika tropikus tájain. Tövises fák hármas levelekkel, kevés virágu, hónaljbeli fürttel, pároséltü, 4-5-ös tagu, nagy és fehér virágokkal. 30-60 himje szabad, nem falkás mint a narancsé. Termője 8-15 rekeszü, rekeszei egyenként számtalan petével. Gyümölcse gömbölyü, fáshéju; pépjében számos hosszukás lapított magva nyugszik. Az A. Marmelos (L.), 10-13 m. magas; Kelet-Indiában honos és ültetik, levélkéje hosszukás, v. hosszas-lándsás, csipkésszélü. Az ültetett fa gyümölcsének átmérője 4-10 cm., különben gömbölyü vagy lapított gömbölyded, tojás- vagy körte-alaku zamatos; héja kőkeménységü pépje pedig kellemes borizü. Nyersen is eszik; hasfájás ellen is használatos. A kereskedésbe szögletes sárgás héjas darabra tördelve kerül; beleszáradt pépje pirosas barna (fructus Belae, extractum Belae liquidum, belacitrom).

Aegoceras

l. Ammonitok.

Aegophonia

l Egofónia


Kezdőlap

˙