L. (növ.), l. Kecsketalpfű.
l. Egyiptom.
(ásv.), l. Egirin.
(a lat. ábécének öt magánhangzója) a. m. Austriae Est Imperare Orbi Universo v. Austriae Est Imperium Orbis Universi Ausztriáé az egész világ uralma; osztrák uralkodók régi jelszava. Igy is olvassák: Austria Erit In Orbe Ultima: Ausztria a világ végeig fenn fog állani (az utóbbi magyarázatot gúnyosan így travesztálták: Austria Est In Orbe Ultima: leghátul áll a világon Ausztria); vagy Aquila Electa Justo Omnia Vincit stb. Németül is: Alles Erdreich Ist Osterreich Unterthan v. Aller Ehren Ist Österreich Voll.
(Aeyrämoiset), a karéliai finnek törzse, l. Finnek.
l. Elana.
három angol-szász egyházi iró neve, akiknek személyeit és műveit gyakran összetévesztik. 1. A. Malmesbury, élt a X. század végén; neki tulajdonítják a «De naturis rerum» címü, de már elveszett művet. 2. A. Canterbury, tudományáért « Grammaticus» melléknévvel, wiltoni püspök, 995. canterbury-i érsek, meghalt 1006-ban. Latin grammatikájával, interlineális glosszáriumaival a papságot, és hazai nyelven írt műveivel a népet igyekezett művelni. (Glosszáriumát kiadta Zupitza Berlinben 1880.) A. Beta, az előbbeni tanítványa, yorki érsek, megh. 1051. Mesterének műveit ujra átdolgozgatta.
1. Claudius, praenestei születésü görög szofista, ki időszámításunk harmadik évszázada huszas éveiben halt meg. Jóllehet annyira római környezetben élt 60 esztendeig tartó élete fogytáig, hogy magát rómainak vallotta, iratainak sima stilusát dicsérték az ó-korban: Főmunkája egy 17 könyvben irt «Az állatok világából» címü műve, melyben az állatok tulajdonságairól mesélget. Egy másik «Tarka képek» címü 14 könyvben írt műve csak kivonatos alakjában maradt reánk s különböző szerzők műveiből összegyüjtött elbeszéléseket tartalmaz. Mindkettőt kiadta Hercher Lipcse 1864-ben először. Az A. neve alatt ismeretes levelek apokrifok. 2. Áe., a taktikus, görög iró, megirta Rómában Traján alatt a «görögök taktikáját,» amely Gaza latin fordításában (Róma 1487), azután Robortelló kiadásában görög és latin nyelven jelent meg (Velence 1552), ez azonban némelyek szerint nem az eredeti.
(lat.), Augustus alatt a rabszolgáknak felszabadítását főleg politikai okokból korlátozó törvény.
római jogász Septimius Severus és Caracalla alatt, több jogi munka szerzője, melyekből a Digesták 275 töredéket tartalmaznak.