l. Levegőgyógymód.
(ejtsd: érsot, város Belgium brabanti kerületében 5620 lakossal, XIV. századbeli templommal, vasúti csomópont.
(kém.), a szabályos rézacetát, aerugo vulgaris pedig a bázisos rézacetát régibb gyógyszerészi neve.
az a nemes-rozsda, mely az antik és modern bronztárgyakat bevonja; közönséges néven patina (l. o.), nem egyéb, mint szénsavas rézvegyület, mely a bronzban foglalt rézből a szénsavat tartalmazó viz hatása következtében ered.
(lat.), érc; különösen antik bronz.
Dísznövény, fajai közül különösen szép az A. ramosissimus Jacq., melynek virágai skarlátpirosak. Tenyésztik cserepekben, még pedig v. tiszta mohában v. pedig moha és komposztföld keverékben. Függő edényekben tartva mutatós. Meleg, világos helyet kiván.
l. Aischinés.
l. Aischylos.
(ásv.), titánérc; a titánsavon kivül niobs thorsavat tartalmaz ceriumoxidullal és egyéb bázisokkal: Vasfekete, rombos rendszerben kristályosodó ásvány. Az Uralban Miask mellett; NorvégiábanHitteroë mellett. Berzeliustól származik a megnevezés (1829). aiscunw = megszégyenítek, mert megszégyenítette a tudósokat, kik feltalálásakor még nem tudták a títánsavat a zirkonföldtől megkülönböztetni.
L. (növ.), mind a két világrész forró tartományának növénye 43 fajjal Az Ae. sensitiva Sw. és Ae. Indica L. keletindiai érzékeny levelü vitorlás növények. L. Agati. A aspera Z., egynyári fü, könnyü és szivacsos szárát Kelet Indiában para helyett használják; az Ae. (v. Sesbania) cannabina, Retz., az Ae. (Sesbania) aculeata Pers., Ae. spinulosa Roxb. valamint az Ae. (Agati) grandiflora L. Kelet-Indiában fonható rostot nyujt.