Aethiopia

l. Etiópia.

Aethiopis

Plin. (aidiopiz Diosc., növ.), a szerecsenek országából került régi orvosi növény, állítólag a nálunk is gyakori, s főleg a vasutakat követő Salvia Aethiopis L. lenne.

Aethiops

(gör., kém.), finom eloszlásu, sötét szinü vegyületek régibb gyógyszerészi neve. Ilyenek voltak: Ae. martialis, mely úgy készült, hogy ferriés ferroszulfát oldatához fölös ammoniát elegyítettek, mire kocsonyás csapadék keletkezett. Az elegyet felforralván, a csapadék porszerüvé vált, melyet a kimosás és összegyüjtés után megszáritottak. Az így előállt fekete por, összetételére nézve ferri-ferrooxid. Ae. mineralis v. mercurialis higany és kén összedörzsölése utján készül; amorf higanyszulfid.

Aethiops vegetabilis

(növ.) a. m. növényszerecsen, l. Fucus.

Aethozycoffein

Fischer Emil kémikus által 1881-ben előállitott vegyület, mely akkor keletkezik, ha a hydroxycoffeinben a hydroxylcsoport hidrogénjét az aethylgyök által helyettesítjük. Selyemfényű finom tűalaku, kissé penészszagu kristályok. Élettani hatása több tekintetben eltér a coffeinétől; a húgyhajtó hatást csak nagy mérgező dózisai gyakorolják, e mellett kifejezett bódító hatása van. Leginkább ídegzsábak és féloldali fejfájás ellen adják.

Aethrioskop

az aktinometernek (l. o.) egyik neme.

Aethusa

L. (növ.), l. Ádáz.

Aethyl

és összetételei, l. Etil.

Aetiologia

(gör. aitiologia), Ae.-mondák, melyek valamely természeti tárgy, tünemény, vagy az előbbi valamely tulajdonságának okát, eredetét, számazását magyarázzák. Különösen nagyon gyakoriakazállatok és növények feltünőbb tulajdonságait, kiválóbb-ismertető jeleit, az emberhez, v. az istenekhez való viszonyukból magyarázó Ae.-mondák, melyek egy része a keresztény vallás hatása következtében népies legendákká alakult s a ker. vallás alakjait szerepelteti ott, ahol régebben valamely pogány istenség állott a monda középpontjában. Ilyenek p. a gabonaszemek alakjára, a kalász eredetére, némely madarak hangjára stb. vonatkozó Krisztus-legendák, minők a magyar népnél is igen járatosak s többnyire analog szláv, germán és román mondákkal párhuzamosak. Közös vonásuk e legendáknak, hogy a természeti tárgyaknak az emberre kiválóan hasznos tulajdonságait valamely jóindulatu felsőbb lény áldásának, a kártékonyakat és vészthozókat pedig v. valamely egyáltalában ellenséges, kaján szellem ártó beavatkozásának, v. pedig a különben jóakaratu, de az emberek gonoszságán méltó haragra lobbant istenség (szellem, szent, tündér stb.) átkának, büntetésének tulajdonítják. A. a legprimitivebb népek hagyományos elbeszélései és világfelfogását jellemzö vélekedései között is nagyobb számban akadnak, s a művelődésalacsonyabb fokánugyanazon szolgálatot teljesítik a tünemények és jelenségek okát fürkészö ember értelmi tárházában, mint a magasb fejlődési fokra jutott ember analog kérdéseivel szemben a szüntelen táguló ismeretkörrel együtt fejlődő tudományos elméletek és magyarázatok. Növénytani értelemben, a növénypatologiának az az ága, amely a növénybetegségek okait kutatja. Orvostani szempontból, l. Kóroktan.

Aëtion

görög festő, valószinüleg a kis-ázsiai iskolából való, Nagy Sándor kortársa; hitessé ama képe által vált, amely a királyt és Roxanát menyegzői ruhában ábrázolja;. Lucian szerint Raffael és Soddoma is feldolgozták ezt a tárgyat.


Kezdőlap

˙