(franc. ejtsd: affer) a. m. ügy, üzlet; esemény; csata; A. d'amour, szerelmi ügy; A. d honneur, becsületbeli dolog, párbaj.
(lat.), vm. személy v. dolog szenvedő magatartása kivülről jövő behatásokkal szemben. Innét kedélyindulatnak is mondják, de csak régibb művekben. Ujabban csak az orvostanban fordul a szó néha elő vm. pontosabban körül nem írt beteges elváltozás jelzésére, p. gyomoraffekció stb. Igy is germanizmus; helyesebb: baj. Pretium affectionis, affekciós érték: vm. dolognak nem gazdasági értéke, hanem vm. egyénre nézve különös okokból származó becse, p. drága emlékek füződnek hozzá. l. Affectiones scripturae sacrae, azaz a «Szentirásnak tulajdonságai» alatt érti a régi protestáns dogmatika azokat a jellemző vonásokat, melyek a bibliát minden más irodalmi terméktől megkülönböztetik. Ilyennemü elsőrendü tulajdonságok: 1. isteni tekintély, 2. igazság, 3. tökély, 4. világosság, 5. isteni hatályosság. Másodsorban említendők 1. szükségesség, 2. sértetlenség, 3. az eredet tisztasága és megbizhatósága, 4. hitelreméltóság. Affectus, l. Erős felindulás, Indudat. Affectus punitur licet non sequatur effectus a. m.: A szándékot kell büntetni, habár azt eredmény nem is követte.
(latin) a. m. mesterkélt magaviselet; affektál: szenveleg, fitogtat, valaminek látszatát mutatja, l. Affectio.
falu a badeni kerületben, (1890) 292 lakossal; hires vörösboráról.
Württembergből származott szőllőfajta. Bogyói kékes feketék, kék harmattal: levelei ősszel megvörösödnek. A burgundi kékkel egy időben érik, savanykás és fanyar, igen tartós szinü. Hosszu müvelést, kötött talajt kiván. E szőllőfajta «kisszemü trollingi» név alatt is szerepel.
(affettuosamente), ol. zenei műszó, mely szenvedélyes, érzésteljes előadási modort jelent.
(fr., ejtsd: -fis) a. m. falragasz, hirdetmény.
(lat.) a. m. megindít, meghat; orvosilag: kórosan elváltoztat.
(a lat. affido-ból «esküszöm»), az angol jogban eskü kivételére jogosított hatóság v. személy előtt esküvel erősített irásbeli nyilatkozat. A legfőbb biróság gyakorlata szerint a vallomás élő szóval (viva voce) teendő. Ettől azonban eltérésnek van helye a felek beleegyezésével, vagy ha a biróság alapos. okoknál fogva elrendeli, hogy bizonyos ténykörülmények A. által bizonyíthatók, feltéve, hogy a tanu személyesen a keresztkérdezés (cross examination) céljából elő nem állítható. Az A. csak a bizonyítandó tényre vonatkozik, s nem az ügy érdemére mely fölött a biró itél. Érdekes az «A. to hold to bail», amelynél fogva a hitelező, aki esküvel megerősíti követelését s azt, hogy adósa Angliát elhagyni szándékozik, ha igazolható az is, hogy az adósnak távolléte a kereset érvényesítésének hátrányára lehet, követelheti, hogy a biró az adóst biztosíték adására szorítsa. Az A. még az értékpapirok megadóztatása körül is alkalmazást talál. Az állam és értékpapirok nemzetközi forgalmának egyik követelménye ugyanis az, hogy az értékpapirok külföldi tulajdonosai bizonyos oly hátrányok ellen megvédelmeztessenek, melyeknek a belföldi tulajdonosok szükségkép ki vannak téve. Így p. Angliában minden jövedelem jövedelmi adó alá esik, melyet minden angol állampolgár akár angol, akár más forrásokból élvez, megfizetni tartozik még akkor is, ha külföldön használja azt a jövedelmet; úgyszintén jövedelmi adó alá esik az a jövedelem, melyet külföldi ember Angliában élvez, akár angol, akár más forrásokból. Bár ez is igen gyakran kétszeres megadóztatáshoz vezet, még sem oly aggályos; mintha külföldinek külföldről származó és külföldön élvezett jövedelme megadóztatik csak azért, mert Angliában kerül kifizetésre. Minthogy pedig Angliában, mint a világ pénzpiaca központján, sok külföldi értékpapir kamatja kerül kifizetésre, ezek adómentességének biztosítására a tulajdonosoktól kiállítandó az «Affidavit»-nak nevezett nyilatkozat, mely arról tanuskodik, hogy az illető tényleg idegen és idegen országban él; mely nyilatkozat alapján a jövedelmi adó alól menekül. Egy másik alkalmazási módja az affidavitnak az, midőn arra szolgál, hogy egy papirpénz-forgalommal biró állam elhárítsa azon veszélyt, hogy a belföldi hitelezői is külföldön vegyék fel a kamatokat. Ekkor ugyanis az illető állam a külföldön beváltásra kerülő szelvények bemutatóitól nyilatkozatot követel, hogy az értékpapirok tényleg külfdldiek tulajdonát képezik. E nyilatkozatnak azonban természetesen csak erkölcsi értéke van.
(lat.) a. m. adopció; az egyházi rendeknél világiak felvétele, mely esetben ezek nem kötelezik magukat a rend szabályainak követésére, hanem csupán bűnbánó, jámbor életre. A szabadkőmüvességben jelenti valamely már megalakult páholynak vagy egyes kőmüvesnek is felvételét más páholyba.