Afónia

(gör.), hangtalanság, vagyís a hangnak teljes hiánya, amit azonban nem szabad a beszédhiánnyal v. a némasággal összetéveszteni, miután a beteg legtöbbször susogva bár, de mégis képes magát megértetni. Az A. voltaképen a gégében vagy a gégén kivül székelő különböző kóros folyamatoknak egyik tünete. Az A.-nál a beszélőképesség épsége mellett a hangképzés van megakadályozva. Oka részben a hangszalagok rezgésképességének és feszülésének megváltozásában, részben, a gégeporcok mozgási rendellenességében rejlik. Mindezeket pedig izom és idegkészülékek kötvetítik. A rezgésképesség megváltozását a hangszálak betegsége, mint hurutok, lobos duzzanatok eredményezhetik, máskor ismét fekélyesedések és újképződések, beidegzési zavarok, mint hűdések v. görcsök idézik elő. Az A., mely rögtön v. lassu módon keletkezhetik, állandó és mulékony lehet, a szerint, amilyen az alapbántalom, mely okozza. Létrejöhet hangtalanság az által is, hogy a gége működése p. a tűdőnek megbetegedése által van akadályozva, amidőn a hangképződéshez szükséges kilégzési légáram felette csekély. Gyakran látunk hangtalanságot fellépni hiszterikus nőknél heves lelki felindulások után kimutatható behatás nélkül is. Az afónia diagnózisának felállításánál a gégetükör vizsgálat nyujt felvilágosítást. Ha központi idegrendszerbeli gyógyíthatatlan elváltozások, rossz; indulatu újképlődések, vérértágulatok stb. szolgálnak alapul, javulást várni nem lehet, mig hurutos, lobos állapotok v. túlműködés folytán keletkezett hangtalanság, továbbá a hiszterikusok; A.-ja elmulhat. A gyógykezelésnek az alapbántalom ellen kell irányulni. Kétségtelen, hogy a gégeizmok és idegek hűdése által okozott A.-nál első sorban a villamozás tesz kitűnő szolgálatot.

Áfonya

v. Áfonnya (növ.), a magyar oláhság nyelvéből kölcsönzött szó, l. Fenyvesbogyó.

Aforizmák

(gör.), összefüggés nélkül való tételek, «gondolatok, eszmetöredékek», melyek leginkább általános irányu erkölcsi v. bölcseleti igazságokat fejeznek ki rövid formában és velősen. Jeles aforizma-gyüjtemény nálunk Eötvöstől a Gondolatok. Aforizmáknak nevezik vm. tudomány alap fogalmainak stilisztikailag össze nem kapcsolt tételekben való összeállítását is, mely rövidsége mellett az illető tudományról könnyü áttekintést nyujt s melyben azért a belső, logikai rendnek mindig meg kell lennie. Aforisztikus előadással élnek néha szónokok és történetirók is, egyes tételeik vagy mondataik önálló nyomatékozása kedvéért. Az ily szaggatott, tételes előadásmód a beszédnek bizonyos erőt és határozottságot kölcsönöz, de huzamosabban használva kifárasztja a figyelmet.

A fortiori

(lat. szórul-szóra: az erősebb-től), ha a vitatkozásban a többről a kevesebbre következtetünk: azaz oly bizonyítékkal élünk, mely a kivánt tételt magába foglaló nagyobb tételt bizonyít. P. ha jóakarattal kell lennünk minden embertársunk iránt, akkor még inkább igaz, hogy legalább igazsággal tartozunk nekik.

Afra

szentek. 1. A. Szt. vértanu 137 körül, Adrián császár alatt. Julián bresciai gróf neje. Linus pápa keresztelte meg; lefejeztetett. Emléknapja máj. 14.-2. A. Szt. vértanu. Szülei a Ciprus szigetéről származtak és sokan hiszik, hogy ő is ott született. Anyja, szt. Hilária a ciprusi Venus szolgálatára szánta, de az üldözés elöl náluk menedéket találó szt. Nárcisz püspök és szt. Felix diakónus az egész családot megtérítették. Cajus biró tűz által való halálra itélte. Meghalt a máglyán Lechs nevü szigeten, de szobaleányai testét másnap épségbenmegtalálták. Augsburg közelében a családi sir boltba temettek el s később templomot emeltek tiszteletére. 1804-ben nagy fénnyel ülték meg Szt. A. vértanuságának 15 százados évfordulóját s azóta a drága ruhákba öltöztetett testet évenként aug. 7-től 8 napig köztiszteletre az oltárra helyezik. Szt. A. meghalt 303-ban vagy 304-ben, emléknapja aug. 7. Az egyházi művészetben fához kötve és lámpákkal körülvéve ábrázolják.

Afragola

város Olaszország nápolyi provinciájának Casoria járásában, (1881) 19,367 lakossal. Nevezetes szalmakalapgyára, bortermelése és a május 2. vasárnapján tartatni szokott nagy vásárja.

Afrancesados

(spany.) v. Josefinos, azok a spa-. nyolok, kik a Bonaparte József által 1708-ban proklamált alkotmányra megesküdtek s általában mindazok, kik abban az időben a franciákkal tartottak. Legerősebb volt e párt 1809-ben VII. Ferdinand hivatalaiktól s vagyonuktól fosztotta meg őket az 1814 máj. 30. kelt rendeletével, mire valami tizezeren Franciaországba vándoroltak ki. Az 1820 márc. 8. és szept. 21-ikei cortes határozata alapján visszatérhettek és birtokaikat is visszakapták. Baumgarten, Gesch. Spaniens seit 1784. II. Cherbuliez, L' Espagne politique (1874).

Afranius

Lucius, a rómaiak comoedia togata-jának legjelesebb művelője. Kr. e. 94 körül élte virágját. Mint Menandros utánzója a mindennapi életből vette tárgyait. 40 darabjából csak töredékek vannak összegyüjtve Ribbeck: Comicorum Rom. fragm. c. művében (II. kiad. Lipcse 1873). 2. Cajus, Pompejus híve, akivel jó-és balsorsban osztozott. Spanyolországban Caesar leverte, Thapsus mellett elfogták és kivégeztek Kr. e. 46.

A fresco

l. Freskó festészet.

Africanus

a két Scipiónak (l. o.) mellékneve Karthagó felett vivott győzelmeik emlékezetére.


Kezdőlap

˙