Afrikai méhek

Az afrikai méhfajták közül legismeretesebb az egyiptomi méh (Apis mellifica fasciata Latr.), mely jóval kisebb a magyar méhnél s ennek megfelelőleg kisebb sejteket épít; Európa több államában meghonosították, de a közönséges belföldi méhekkel a versenyt ki nem állja; az egyiptomi méh Arábiában, Sziriában és Khinában is előfordul. Az egyiptomi méhen kivül Afrikában még több fajta található; így a tűzföldi, az abissziniai, a szenegambiai, az algeriai, a guineai és a madagaszkári méhfajták. E fajták mind kisebbek a magyar méhnél; torjuk többnyire vörhenyes, szőrözetük szürkéssárga vagy világosbarna. Az afrikai négerek, bármilyen kis mértékben üzik is a gazdálkodást, szeretettel foglalkoznak a méhtenyésztéssel.

Afrikai nyelvek

Az eddig ismeretes afrikai nyelvek hat nyelvcsaládhoz tartoznak. Ezek: 1. a sémi nyelvek (arab. harari); 2. hámi nyelvek (etióp, kopt); 3. nuba nyelvek; 4. néger nyelvek: 5. bántu v. kaffer nyelvek: 6. hottentot nyelvek. (L. az egyes nyelvcsaládokat.) Bővebben Friedrich Müller: Grundriss, der Sprachwissenschaft, Bécs 1876. Számos értekezés a Zeitschrift für afrikanische Sprachem und Völker évfolyamaiban. Cust, A sketch of modern languages of Africa. (London, 2. köt. 1884.) Christaller, Die Sprachen Afrikas. (Stuttgart 1892.)

Afrikai zsinatok

alatt leginkább, bár nem általánosan, a Karthagóban bizonyos időszaktól kezdve tartott egyházi gyülekezeteket értik, s azokat majd «africana, majd carthaginensia concilia» nevezik, ami azonos voltukat bizonyítaná, ha közöttük az irók különbséget nem tennének. Az afrikai zsinatok közül jelentékenyebbek a C. I. C. zsinat jegyzéke szerint a következők: 217. évben Zefyrin pápa alatt Conc. Afr.; 251 és 252-ben Conc. Cart. I., II. Kornél alatt; 255 és 256-ban I. István alatt 2 afr. és 3 carth.: 306-ban I. Marcell alatt 2 carth.; 348-ban I. Gyula a. 1 carth.; 397-ben Siricius a. 2 carth.; 398-ban I. Anasztáz a. 2 carth.; 399 és 401-ben 3 afr.; 403-414-ben l. Ince a. 8 afr.; 418-ban Zozimus a. 1 afr. stb. Ezek a zsinatok többnyire az eretnekek keresztségével, a donatistákkal, a pelagianizmussal s különféle fegyelmi és egyházjogi kérdésekkel foglalkoztak.

Afrika-társulatok

A legelső társulat, mely a sötét földrész belsejének felderítését tűzte ki feladatául, az 1788-ban alapított londoni «Association of Africa.» volt. E társulat 1830-ban az «angol földrajzi társulattá» alakult át. Németországban Bastian etnografus és a berlini földrajzi társulat («Gesellschaft für Erdkunde») alapított 1873-ban ápril 19-én olyan társulatot, mely Közép-Afrikának kikutatatását tűzte ki célul. Ez egyesület 1873-tól 1878-ig hasonlóan több expediciót indított utnak. (Güszfeld, Lenz, Pogge és Rohlfs vállalata; l. a mellékletet.) 1876 szeptember havában a tudománykedvelő II. Lipót belga király számos földrajzi társaságtól támogatva a «Commission internationale d'exploration et de civilisation de l'Afrique centrale» c. társulatnak vetette meg alapját, melynek céljai: Közép-Afrikának tudományos kutatása, kereskedelmi kiaknázása, karöltve a műveltség terjesztésével; végül a rabszolgaság és embervásár megszüntetése. A brüsseli társulatnak fiókja gyanánt alakult az 1876 dec. 18. Berlinben alapított német afrikai társulat, mely 1878 ápril 29. a régibb afrikai társulattal összeolvadt. E fiók-társulat azonban már 1890 végén feloszlott, mert a német birodalmi kormány maga vállalta el a birodalmi tanács által a német fenhatóság alatt álló területek tudományos megvizsgálására megszavazott összegeknek kezelését és felhasználását. Rokon fiók-egyesületek alakultak még Belgiumban, Németalföldön, Svájcban, Ausztriában, Magyarországon, Spanyolországban Franciaországban, Portugaliában, Oroszországban és az amerikai Egyesült-Államokban. V. ö. Berecz Antal, Jelentés a nemzetközi és a magyar Afrikatársaság működéséről. (Földrajzi közlemények 1880. a 258 1.) A társulatok újabb történetére nézve pedig 1. a Petermann-féle Geogr. Mittheilungen-ban közlött jelentéseket. Független társulatok ellenben: az olasz és a máltai Afrika-társulat, továbbá a londoni földrajzi társulat kebeléből választott «African Exploration Fund Comitee». 1890-ban alakult Párisban a «Comité de l'Afrique Centrale», mely különösen ama feladat megoldásán fáradozik, hogy a Szenegambiában, meg a Kongó vidékén fekvő francia gyarmatok és Algér között szorosabb összeköttetést létesítsen.

Emlitendő még, hogy a «British Association for the advancement of science», már több izben szerzett Afrika felderítését célzó pályakérdései által érdemeket. 1891-ben a társulat elnöke, Ravenstein, egyuttal hirneves térképrajzoló indítványára Afrika égaljának tudományos megvizsgálására tüzött ki nagy dijat. Az európai gyarrnatok kormányzói és a nagyszámu kereskedelmi társulatok igazgatói hasonlóan sokat fáradoznak e téren. Ezek sorából kiemelendő a Kongó állam kormányzója: Johnston, kit 1892 aug. 26. Wagis belga őrnagy követett állásában; a «francia Kongó-gyarmat» élén álló Brazza is nevezendő, ki maga is érdemdús utazó; továbbá a «Comité de l' Afrique française»; ilyen még a «Société du Haut Congo» társulat, melynek az 1892 nyarán meggyilkolt Hodistan volt elszánt ügynöke; ilyen továbbá az 1884-ben alapított «Német keletafrikai társulat» (mely késóbb részvénytársulattá alakult át). Ennek 1891-ig Peters Károly volt a vezérigazgatója; 1891 jan. 1. azonban a társulat összes birtokait maga a német állam vette át, mely a gyarmatok belső szervezésével Soden bárót bízta meg, kinek Wiszmann-t és Peters-t alárendelték. Emin pasa is egy évig német szolgálatban működött. A «német gyarmat társulat» («Dentsche Kolonial-Gesellschaft») elnöke Hohenlohe-Langenburg herceg. E társulat a Kamerun mögötti vidékre vetette szemeit. Szolgálatában áll többi között Mogen hadnagy. A «détafrikai angol társulat» pedig Rhodes Cecil elnök alatt érte el virágzása korát; 1890. azonban az angol kormány az ügyes hivatalnokot a Foktarto mány kormányzójává nevezte ki.

A keletafrikai angol társulat, melynek élén Lugard és Williams kapitányok állanak, az Anglia és Németország között létrejött osztozkodá, következtében anyagi érdekeiben sértve látván magát, 1892-ben fel akart oszolni és a Viktoria Njanza partján, nevezetesen Uganda országban fentartott protestáns hittérítő állomásokat is meg akarta szüntetni, annál is inkább, mivel a katolikus francia és protestáns angol hittérítők versengése következtében 1892 ápril havában Ugandában nagy belső háboru támadt, melynek több ezer katolikus hitre térített szerecsen esett áldozatul. Az uj angol külügyminiszter azonban, Lord Roseberry 1892 okt. 4. a társulattal olynemü szerződést kötött, melynek értelmében a keletafrikai angol társulat az Ugandában megszállott területet és az állomásokat is egyelőre 1893 márc. 31-ig fenn fogja tartani.

Afrizit

(Afrit, ásv.), l. Turmalin.

Afrodit

(Aphrodit), a tajtékkőhöz külsőre és összetételre nézve hasonló ásvány Svédországból (Langbanshytta) és Elba szigetéről. Fajsúlya nagyobb mint a tajtékkőé, t. i. 2,21.

Afroditizmus

l. Hermafrodita.

Afrodízia

(gör.), tulhajtott nemi ösztön, mely többféle kóros elmeállapotnak kifolyása.

Afrométer

a pezsgőborkészítésnél használt oly manometer, mely az egyszerre erjesztett pezsgős palackok némelyikére alkalmazva, a palackban végbemenő erjedés menetét s az abban uralkodó szénsavgáznyomást megmutatja.

Afrosziderit

(ásv.), sötét olivazöld, vasban igen gazdag, finom pikkelyes változata a kloritnak, különösen Weilburgból (Nassau). Sandberger nevezte el 1850-ben.


Kezdőlap

˙