Ágfalva

(Agendorf), falu Sopronm. soproni járásban, 1613 németajku, túlnyomóan evang. lak., vasuttal, postával és táviróval, hires buzatermesztéssel, gesztenyés és szőllős lejtőkkel. A brennbergi (l o.) gazdag szénbányával 9 km. vasut köti össze. Á. egyike legrégibb irott emlékkel biró helységeinknek. Már 1195-ben Dág név alatt a borsmonostori szerzetnek adományoztatott, 1390. Sopron város tulajdona lett s az maradt egészen századunkig.

Ágfejsze

a favágásra használt sokféle alaku fejszék oly neme, mely kűlönösebben ágak levágására alkalmas. Az Á. könnyü, s metsző éle nagy. L. Favágás és Fejsze.

Ágfürész

oly fürész, melyet a fák ágainak lefürészelésére lehet jól használni. Az Á. kisebb és könnyebb, mint a közönséges favágó fürész: L. Favágás.

Aggályos

Az 1868. LIV. t.-c. értelmében e címen kifogással élhet a perlekedő fél, ha az ellene felhozott okiratot aggályosnak állítja, s követelheti, hogy az okirat eredetije a percsomóhoz csatoltassék. L. még Telekkönyvi szemle.

Aggastyán

l. Életkor.

Aggastyánrész

a jogban az a járadék v. ellenszolgáltatás, amelyet a szülők birtokát átvevő gyermekek a szülőknek biztosítnak. Leginkább a parasztosztálynál fordul elő ez a régi szokás, és részben annak köszöni a létét, hogy a régi földesurak mindig erőteljes jobbagyokat óhajtottak, s az elaggottakat a birtok átadására kényszeritették azoknak, akik jogutodaik voltak. Az aggastyánrész különbözőképen állapítható meg, termesztményekben és természetbeni szolgáltatásokban vagy pénzben. Ujabban mindinkább szokássá vált az aggastyánrészt pénzben kikötni vagy legalább pénzben megbecsülni. Az aggastyánrész-szerződések sok előnyös tulajdonság mellett sok hátránnyal járnak, s ezért sokan azok teljes megtiltását, mások e jog biztosítási forma alapos átalakítását követelik. Az életbiztosítás terjesztése is jóté- konyan hatott ez intézmény egészségesebb fejlődésére. L. Schäffle: Die Incorporation des Hypothekarkredits 1883, Miaskowski: Agrarpolitische Zeit- und Streitfragen 1889.

Aggaték

l. Német vadászat.

Aggató

(tengerészet ném. Hanger, ol. colonne, ang. pendants). Kötéldarab, melynek egyik végébe vaskarika, az ugynevezett homorgyürü van befonva, a másik vége pedig az árboctörzs ormának megfelelő tágas szemet képez. Ez a szem az árboctörzs ormán átvetve a keresztköz-fáig csuszik és ott megakad. Az igy lelógó köteldarabot aggatónak nevezik, melynek homorgyürüjébe erős csigát akasztanak, hogy ezáltal valami sulyos tárgy vagy nagyobb teher a hajó fedélzetére legyen emelhető, v. onnan leereszthető. Mindegyik árbocon a hajó nagyságának vagy a szükségnek megfelelően oldalanként két, sőt három ilyen aggató is van, melyeknek segítségével, különösen hadihajókon, a fedélzeten fekvő nagyobb csónakokat a viz felszinére bocsátják. Az aggató kötél vastagsága olyan mint a csarnaké s hossza a csarnak hosszaságának 1/5 része. - A vadászatban A. a vadásztarisznyára csatolt hurokcsomó, melyre nyakuknál fogva aggatják fel a lelőtt kisebb madarakat. Innen az a kifejezés A.-ra került, ami a. m.: elejtetett.

Agg ellenség

agg farkas agg ördög (hostis antiquus), régente az ördögnek gyakran használt elnevezései.

Aggerső

(Agersöe) dán sziget a nagy Beltben, közel a seelandi parthoz. A soröei kerülethez tartozik.


Kezdőlap

˙