a geologiában az olyan konglomerát vagyis törmelékkőzet, amelynek törmelékei ragasztóanyag közbejötte nélkül kötődtek egymáshoz. A törmelékek többnyire vulkáni kőzetek, melyek már kopottan kerültek ki a vulkán kráteréből, ugy hogy voltaképen nem egyebek, mint konglomeráttá halmozódott lapillik és bombák. Az agglomerátok leggyakoribbak a vulkánok oldalán és tövében.
(lat. a. m. összetapadás, összeforrás).Orvosi kifejezése a metszett sebek egyesülésének, melyet a sebfelszínek közé rakodó s megalvadó nedv (u. n. képzőnyirok) hoz létre. A sebek ilyen összetapadását a levegő és szenny által lehetséges fertőzés távoltartása (l. Asepsis) s a sebfelszíneknek szoros összetartása (ragasztótapasz, kollódium stb. által, mely anyagok - agglutinantia - névvel illettetnek) teszi lehetővé.
v. ragozó nyelvek azok, melyekben a szóalakok csupán a szótőhöz ragasztott hangokkal vagy szótagokkal képződnek, míg a flektáló myelvekben magában a szótőben is megváltozhatnak a magánhangzók. Például németül brech(-en): brich, ge-broch-en, Bruch; ellenben magyarul tör(ni): törj, tör-ött, tör-és. L. Nyelvek fölosztása.
(Senecio vulgaris L., növ), sugártalan szent-jakabfű (l. o.). Az A. a Senecio vagyis a senex (agg) kicsinyitő nevének magyar másolásából támadt. Az aggság jele az, hogy a Senecio több faja hamar elvirágzik, ősz hajzatot (bóbitát) fejleszt; azután pedig a vacokja kopasz marad.
a fa törzse v. vastagabb ágak anyagába harántosan benőtt ágak, melyek a szerfa szilárdságát és értékét nagyban csökkentik. Fenyőfáknál különösen sürüen találni. Az asztalos rendesen kiveri v. kifurja az ággöcsöt és helyettesíti megfelelően jó fával. Némely fát ellenben nagy becsüvé teszi az Á., amennyiben szép rajzot kölcsönöz neki. Ilyen fa a cirbolyafenyő.
(lat.) a. mint erősbítés, nehezítés; gyanukeltés is. Aggravál, súlyosbít.
lásd. Csoportos viráguak. Aggregatum, algebrai összeg, azaz különböző előjelü tagok összege.
(lat.)a. m. fölhalmozás.
(lat.) a. m. támadás; aggressziv, támadó.
1. régi mondás, köz-mondás («Agg-szó, de igaz»); 2. pletyka, szófia-beszéd.