falu Gömörm. tornaljai j.-ban, (1891). 490 magyar lak., postával: Közelében van a hires baradlai cseppkőbarlang, mely a világnak nagyságra nézve második barlangja. (Lásd a mellékelt képet.) A paleolit vagyis régi kőkorszakban emberek lakták. A csontházban a barlangi medve csontjaival, agyagcserepekkel, paleolitikus kő- és csontszerszámokkal együtt emberi csontvázat találtak, valamint uj kőkorbeli csont- és agyagszerszámokat. Már akkor rendes temetkező hely volt. A tatárjárás és török háboruk alatt a lakosságnak menedékül szolgált. A barlang első felvételét Raisz Keresztély 1801-1802-ben végezte, de ő csak a Vaskapuig jutott. 1829-ben Vass Imre a barlangnak az átfurás előtt volt végéig, a Pokolig jutott. A Magyarországi Kárpát-Egyesület 1885-ben bérbe, 1886-ban örök bérbe vette, ugyanakkor Münnich Kálmán a barlang mérnöki felvételét készítette meg; majd Siegmeth indítványára uj átjárót kezdtek törni, melyet 1890 márc. 15.-én fejeztek be. Az aggteleki barlang az 5797,28 m. hosszu főágból, a tulajdonképeni folyómederből és számos mellékbarlangból áll, melyek hossza ismét 2683,67 m.; a barlang egész hossza tehát 8480,90 m., melyet csakis a Mammuth-barlang hossza múl felül. A barlang bejárata a Poronyatető déli oldalán van. Lépcsők visznek le ar előcsarnokba, amelyből jobbra az első mellékíg a csontház ágazik ki; belőle folyik ki az Acheron patak, mely a másikkal, a Stix-szel egyesülve az egész barlangon végig folyik. A csontház alját óriási sziklatömbök takarják s annak Temetési folyosó nevü részében találta Nyáry b. a prehisztorikus maradványokat. Az előcsarnokból az Acheronon átlépve, Palmira romjai és az Országtábla mellett elhaladva, a Királykutat érjük el, melyből kitünő viz bugyog ki. Jobbról hagyva a Rókalyukat, nehány lépcsön a Nagytemplomba érünk (benne a Nagyoltár, Szentháromságoszlop), mely 27 m. széles s melybe nyilik a Denevérbarlang prehisztorikus lelőhelye.
A Nagytemplomhoz a Kistemplom csatlakozik, mely 28-30 m. magas és széles. A büdöstoi ágból a Stix balfelé a főbarlangba ömlik. Befordulva a büdöstói ágba, a keskeny, meredek Purgatoriumon át a Paradicsom olőcsarnokába, majd a Paradicsomba jutunk. Visszatérve a főbarlangba, átmegyünk a Kistermen s elhagyva szt. János szobrát és a Nádoroszlopot, melyen József nádor 1806-iki látogatását örökítette meg, a Moria hegyre mászunk fel, mely 80 m. magas és 50 m. széles üregben emelkedik. A Török fürdőnél elérjük a barlang mélypontját A Parnasszus tövében ketté vállk az út, balra az Ó-ágba, jobbra az Uj-barlangba vezet, mely kettő a Libanon hegyénél találkozik. Itt van a Baradla legnagyobb ürege, mely 100 m. széles és 80-- 85 m. magas; legnanryobb részét a hegyomlásból eredt Libanon tölti be. Elhaladunk a Murány vára, a Kaukazus, a Táborhegy mellett, hogy a Vaskaput elérjük; itt legszebb a Szultán pamlaga és az Olimpus. Kristálytiszta cseppkőképződmények a Tündérvár és Szemiramis függő kertjei. Utunkba ejtjük s Budai alagutat és a Retekbarlangot, mig az Aranyuton a barlang legszebb részét érjük el; a 35 m. magas Gellérthegy nevü sziklán 20 m. magas, 8 m. vastag, felfelé kicsucsosodó oszlop, a Csillagvizsgáló torony áll, mely a barlang 32 m. magas boltozatát látszik hordani. Ganimedesz kútjánál szomjuságunkat oltva 8 órai gyaloglás után a Poklon keresztül az uj áttörésbe s azon át ismét napvilágra jutunk. A barlangot a Magy. Kárpátegyes. keleti osztálya gondozza s intézője Baksay Dániel aggteleki ref. lelkész. Régi bejárata Aggtelektől negyedórányira van s mellette turistaház épült; az uj bejárat, a falutol keletre, félórányira van a jósafői út mellett; az egész barlang bejárása 8 órát igényel, de az új bejárat mellett levő legszebb részek megtekintésére 3 óra elegendő. A. vasuti állomása Tornalja (kocsin 1 1/2 óra); továbbá Pelsőc (1 1/2 óra) a Dobsina felől és Torna (3 óra) a Kassa felől érkezők részére.
Aggteleki barlang
[ÁBRA] Semiramis függő kertje
[ÁBRA] Divald műterme
[ÁBRA] Nagy Sándor díszterme
[ÁBRA] A barlang régi bejárása
[ÁBRA] Salamon temploma
[ÁBRA] Szt.-László szobra
[ÁBRA] Alabástrom-oszlop
[ÁBRA] Tempe völgye
István, unitárius püspök, szül. Sepsi-Szt.- Királyon 1709., megh. Kolozsvártt 1786 jan. 22. Tanult szülőhelyén; azután a kolozsvári unit. kollégiumban. 1734-ben az egyház költségén külföldre küldetett. Három évet töltött Amsterdamban, honnan visszatérvén,.1738-tól a kolozsvári unit. főiskola tanára volt. 1724-ben egyházi főjegyző, 1758-ban püspök lett. Munkája: Halotti beszéd Dési Judith asszony felett. (Szivben elrejtett ember stb.) Kolozsvár, 1770. Számos műve maradt kéziratban, többnyire teologiai, de részben egyéb tartalommal is. Ezeket tanári működése folyamán irta s közülök legnevezetesebb a «Theologia christiana» I-V.kötet. Ő adta ki Szentábrahámi Mihálynak «Summa universae theologiae christianae secundum unitarios» címü kétkötetes munkáját (Kolozsvár, 1787).
(voltakép: Kitab al-aghânî, azaz: «Az énekek könyve»), az iszlam első háromszázadbeli kuturhistóriajának egyik leggazdagabb kutforrása. Szerkesztette az Irakból származott Abu-l-Faradzsal-lszfahânî (szül. 897, megh. 967); aki eredetét az Omajjadokig felvitte. A műben száz darab válogatott ének van, a zenei kiséret megjelölésével. Mellékelve vannak a költők és dalnokok életviszonyaira vonatkozó adatok, a társadalom leirása, amelyben ezek éltek, mind mély betekintést engedve az arabok és a kalifátus iszlam előtti korszakába. Kosegarten megkezdte az énekek kiadását latin fordítással («Liber cantilenarum magnus»), de csak 6 füzet jeíent meg belőle (1840-1844). Első teljes kiadásuk 20 kötetben Bulakban jelent meg (a Hidzsra 1285. évében) amelyben Brünnow Rudolf egy kiegészítő kötetet adott (Leid. 1888.). Az A.-ból kivonatokat Salhani adott «Choix de narrations tirées du K. e. A.» (2 köt. Beirut 1888).
A legelterjedtebb halászhálók egyike, mely hazánkban különféle változatban s különféle nevek alatt ismeretes, így: pók, tesziveszi, emelő, rengő, dobbantó, csuhi. Alkotása a következő: két félabroncs keresztbe van kötve s az így keletkező négy ághoz egy négyszögletes háló négy sarkával van ráhurkolva, az egész pedig - a vízhez és a parthoz képest, ahol használni akarjuk - rövidített v. hosszabb rúdnak vastagabb, v. vékonyabb végéhez van erősítve; e rúd hossza 2 métertől 6 méterig váltakozik. L. Herman Ottó a Magyar halászat kézikönyve c. könyvében.
[ÁBRA] Ághegyháló.
a fán olyan hely, hol a törzsből az ág kiindult. Zárt erdőben, a törzsön az alsó ágak, világosság hiánya miatt akkor, amikor a törzs még vékony s az ágak gyengék, elszáradnak és lehullanak; a törzs A.-k nélkül fejlődik s egyáltalában kevés ága van. A szabadban növekedő fa ágai ellenben megmaradnak és ha utóbb valamely okból mégis elszáradnak, megmarad az Á. vagy ággöcs. A göcsös fa nehezen és nem egyenlően hasad, bajosan dolgozható fel és sok célra csekély haszonnal vagy egyáltalában nem használható. Ághelyes deszkák összeszáradván, az ágmaradvány, az ágcsap gyakran kiválik s ekként az áglyuk támad. Az ághelyből a fa gyakran korhadásnak indul. Az ághely nélkül való fa adja a legjobb épületi és műszerfát.
= 4,085 g., az aranypor sulymértéke Tripolisban.
falu Irhonban (Galway). Itt győzött III. Vilmos 1691 jul. 12-én II. Jakab felett.
az ákác szó tájias kiejtése, l. Koronafa.
l. Aegidi.
Rajmund, IV. Rajmund saint-gillesi és toulousei gróf udvari papja. Urával s a délfranciaországi keresztesekkel 1096-ban a Szentföld felé tartva, leirta Horvátországot és Szlavoniát is, melyet zordnak s lakóit tekintve vadnak jellemez de még nem számít Magyarországhoz. - V. ö. Racski Ferenc, Documenta Historiae Croaticae periodum antiquum illustrantia, 461 l.