(lat:) a. m. tevékeny, élénk, ügyes.; agilitás, mozgékonyság, ügyesség; Agilis nemes olyan ember volt, akinek csak a felesége volt nemes s a felesége kuriája, s aki mint ilyen kuria tulajdonos maga is nemesi jogokat gyakorolt (M. Nyelvőr XXI. 330.)
ol. zenei műszóval a könnyedén való előadást irják elő. Agilimente: a. m. vidáman, könnyedén.
legrégibb bajor fejedelmi család; őse Agilolf, Klodvig frank király vezére és rokona volt. Utolsó sarja volt II. Tasziló, kit Nagy Károly kolostorba záratott, s országát a frank birodalomba kebelezte (788). L. Bajorország történetét, különösen Riezler művét, és Büdinger Österr. Gesch. I.
franc. helység, l. Azincourt.
(ejtsd: azsenkur) János Baptiste Lajos (György Seroux d', francia iró, szül. Beauvaisben 1730., meghalt Rómában 1814 szept. 24. Előbb lovastiszt volt, azután művészeti tanulmányokra adta magát, beutazva Angliát, Németalföldet, Németországot, majd 1778 után Olaszországban tartózkodott. Kiadott egy művészet-történeti munkát, melyben különösen a középkor műalkotásait tárgyalta a renaissance delelőjéig esztétikai és kulturtörténeti alapon, szakítva az addig dívott pusztán csak archeologiai szempontokkal. E munka, «Histoire de l'art par les monuments depuis sa décadance au IV. siecle jusqu' a son renouvellement au XVI», csak halála után jelent meg teljesen (1812 -1823, hat kötet; Páris). Egy másik műve: «Recueil de fragments de sculpture antique en terre cuite» (Paris 1811).
(gör., növ.) a. m. termőtelen; flos agynus, olyan virág, amelynek nincs termője, p. a virágos kender, a búzavirág fészkében a nagyobb szélső virágok, vagy a körömvirág belső virágai. A gyakorlatban némely termőtelen virágu fa értékes. A fűzfának meg a nyárfának (topolya) gyakran a hímes, vagyis termőtelen példáit szeretik ültetni, mert a termő nőpéldák a magvak szőrüstökével a házak körül alkalmatlankodnak, a környéket gyakran fehér pehellyel vonják be («kiszakadt a menyasszony dunnája»), s a pehely széttöredezvén, az ember a levegővel beszívja és köhögni kénytelen.
Magyaros kiejtéssel: Ázsió. Ez a szó a középkori ayzium v. aysiumból származik. Némelyek az olasz «aggiungere»-ből vezetik le. Eredetileg azt a pénzt jelentette mely a pénzváltásnál a pénzdarabok névleges értékén felül volt fizetendő. Most azt a százalékban kifejezett többletértéket értik A. alatt, mely pénznemeknek és értékpapiroknak névleges értékükön felül tulajdoníttatik. Az A. tehát csak oly javaknál fordulhat elő, melyeknek névleges értékük van, melytől a forgalmi, a piaci ár gyakran eltér. Szűkebb értelemben A.-ról főleg a nemesércpénzeknél lehet szó, szemben az ugyanolyan névleges értéket képviselő papirpénzzel; tágabb értelemben azonban más értékeknél is a névleges értéket meghaladó értéknek A. a neve. Az A.-val szemben gyakran szólnak disagio-ról, a mi viszont azt a különbséget jelenti, a mellyel a papirpénz az ugyanakkora névleges értéket képviselő nemesércpénznél kevesebbet ér. Kiváló fontossággal birnak az A.-val összefüggő jelenségek a papirpénzforgalom mellett, amennyiben a pénzértéknek az A.-ban kifejezésre juto hullámzásai a közgazdasági életre károsan hatnak (l. Papirpénz). Magyarországon és Ausztriában a papirpénzgazdálkodás folytán az A. évtizedeken át befészkelte magát és nagy károkat okozott. Igen magasra emelkedett az A. 1850-ben (novemberben 150),. 1854-ben (februárban 146,5), 1860-ban (novemberben 144,3), 1861-ben (januárban 152,75), 1862-ben (januárban 139,50) stb.
(franc., ejtsd: Ázsiotázs), tágabb értelemben minden tőzsdei üzlet, mely nem egyszerüen papirok maradandó megszerzését célozza, hanem az árfolyamon elérendő nyereséget. Szükebb értelemben az A. a rosszhirü tőzsdei spekulációt jelenti, mely álhirekkel, hamisított sürgönyökkei s egyéb fondorlatokkal igyekszik valamely érték árfolyamát befolyásolni és ezáltal nyereségeket elérni. Az A.- t ebben az értelemben az angolok stock-jobberynek, szélhámos üzletnek nevezik. Az agiotage ahhoz képest, amint az árhullámzást előidéző tényezők közgazdaságilag kiszámíthatatlanabbakká válnak, ugy erkölcsileg mint anyagilag a hazardjáték jellemét ölti föl. Az A. főként az ujonnan alapított vállalatokra, az ugynevezett nemzetközi értékekre veti erejét s ha nagy terjedelmet ölt, s ujabb alapításokat hoz létre, a válság rendesen nyomában jár. Az agiotage veszélyei ellen az államok különböző intézkedéseket tettek, többnyire kevés sikerrel. Agioteur v. Coulissier, angolul Jobber az, aki a fenn kifejtett üzlettel foglalkozik, aki, ha nagy tőke birtokában van, nagy hatást gyakorolhat a börzei árfolyamok hullámzására.
(előbb S. Filippo d'Argiro), város Catania. olasz kerületben (Szicilia), Nicosiától délkeletre, Salso közelében. A 650 m. magas sziklán egy normann vár romja áll. A városnak (1881) 13,698 lak. van, kik jórészt bányamíveléssel foglalkoznak. Az ó-korban Agyrumnak nevezték. Diodorus Siculus hires történetiró szülőhelye.
több spártai király neve. 1. A., Eurysthenes fia, az agiada királyi dinasztiának törzsatyja, ki a hagyomány szerint Lakonia őslakóit, a helotákat leigázta. - I. A., Archidamos fia, Kr. u. 456. követte apját a kormányon. A spártaiak élén kétszer tört be Attikába, majd 418-ban az argosziak ellen indult, de kedvezőtlen fegyverszünettel tért vissza. E hibáját a következő évben Mantinejánál fényesen helyreütötte. A szökevény Alkibiadés tanácsára 413-ban megszállotta Dekeleját Attikában s később 405-ben Athén ostromában vett részt. 400-ban meghódította Eliszt. Meghalt 397-ben, utána Leotychidés fia helyett, kit nem ismert el törvényes gyermekének, Agesilaos testvére jutott a kormányra. - II. A., III. Archidamos fia, Kr. u. 338-ban lett spártai királlyá. Mialatt Nagy Sándor 334-ben Ázsiában hadakozott, a persa szatrapák pénzével és hajóival, továbbá 8000 görög zsoldossal, kik az isszoszi ütközet után megmenekültek, megkisérlette Gőrögországot a macedóniai fenhatóság alól fölszabadítani, de Antipatrus ellenében. Csatát vesztett (330), amelyben maga is hősies halált halt. - III. A., midőn Kr. e. 224-ben apja, II. Eudámidás halála után a kezébe került a kormány, Spárta régi alkotmánya s vele előbbi hatalma veszendőben volt. A polgárok száma 700-ra apadt s ezek közül is alig száznak volt földbirtoka. A többiek elszegényedtek, eladósodtak. A hadsereg perioikokból és helotákból állott. A. elhatározta, hogy amennyire lehet, Likurgus alkotmányát helyreállítja. Egyik indítványa az volt, hogy a polgárok száma a perioikokból és ídegenekből 4500-ra emeltessék s köztük Lakónia összes földjei egyenlő részekben sorsvetés utján osztassanak ki. A. kész volt a maga nagy vagyonát is áldozatul hozni a közügynek. Másik indítványa az összes adósságok törlésére vonatkozott. Ez utóbbit tényleg sikerült is keresztülvinnie. Az előbbit azonban a gazdagok, főleg Agésilaos nagybátyjának a birvágya meghiusította. A. időközben elhagyta hazáját, hogy a spártai segédnépeket az achajai szövetség hadseregével egyesítse. Midőn visszatért, ellenségeit, nevezetesen Leonidást, ki előbb társkirálya volt, de számüzetett, találta a kormányon. Egy templomban keresett menedéket, innen azonban kicsalták s az eforok 241-ben halálra itélték. Ugyanez a sors érte nagyanyját Archidáméját s anyját Agésistratát.