ágnyeselék. A fák ágait részint azért nyesegetik le, hogy az általuk elborított alacsony csemeték v. fák a beárnyékolástól felszabaduljanak, részint oly célból, hogy a lenyesett ágakat, az ágnyeseléket, vagy röviden nyeseléket takarmánynak, alomnak használják. Némelykor bizonyos fákat rendesen nyesegetnek; ez az eljárás nyeső- vagy nyeselőüzemmód (l. o.) név alatt ismeretes. Az Á.-re az ágnyeső kést, a közönséges baltát (l. o.) és kacrot (l. o.) lehet használni.
az ákác szó tájias hangzása, l. Koronafa.
kis sziget, mely a svéd Getleborg kerülethez tartozik. Alkalmas kikötőhely.
(gör.), a régi gör. zenében a hangoknak fokonként fel- vagy lefelé való haladását jelentette. Lat. ezt a mozgást ductus-nak nevezték; volt pedig háromféle: felfelé ductus rectus, lefelé ductus revertens, fel- és lefelé ductus circumcurrens.
(lat. ductus rhythmicus), a régi görög és római zenében valamely zenedarab ritmusainak gyorsabb vagy lassúbb, de az arzis és tézis (l. o.) szerint helyes arányban rendezett mozgását jelentette, tehát tökéletesen ugyanazt, amit most ütemnek, de azonkivül azt is, amit időmértéknek (tempo) neveznek.
(ejtsd: ágonyá), folyó Piemontban, hossza 105 kilom. Az Alpesek alján az Ortató és a Lago maggiore közt ered s Lomello alatt szakad a Póba.
erdős hegylánc a német Togo állam északi részén, Nyugat-Afrikában. Egyes csúcsai megközelítik a 2300 m.-t. A növényzet rajta rendkivül buja s fajokban is felette változatos; a lankás lejtőkön indigót és rizst termelnek a benszülöttek. Az éghajlat is sokkal kedvezőbb, mint a partvidéken; eső minden évszakban esik.
(gör. a. m. verseny). A régi görögök kétféle küzdelmet értettek e néven; az egyikben a testi ügyesség, a másikban a zenei képzettség, költészet és tánc volt próbára téve. A rendezőket, kik egyuttal mint versenybirák szerepeltek s a jutalmakat kiosztották, agonotétek-nek hívták. A leghiresebb agonok az olimpiai, pithiai nemeai és isztmosi játékok voltak. Rómában már a köztársaság utolsó szakában találkozunk a görögökéhez hasonló versenyekkel. Nero az olimpiai játékok mintájára a minden negyedik évben ismétlődő Neroneákat rendelte el. Egészen az ó-kor végéig tartotta fenn magát az u. n. agon Capitolinus. Megalapítója Domiciánus császár, aki a zenei előadások számára a Marsmezőn odeumot, az atlétai versenyeknek pedig ugyanott stádiont építtetett. Róma fennállásának 1000 éves emlékünnepe alkalmával, Kr. u. 248-ban, szintén A.-t rendeztek. - A. volt egyúttal a versenynek személyesítése a görögöknél. A képző művészetben fiatal, erőteljes ifju alakjában ábrázolták, ki bal kezében pálmát tart, jobb kezével pedig megkoszorúzza a fejét.
(lat.), római ünnep, mely évenként többször ismétlődött. A név jelentését maguk a római grammatikusok sem értették. Valószinüleg az agere igéből származik s áldozatot jelent. Legalább a régibb nyelvben ezt az igét használták az ölés fogalmának kifejezésére. Az sem bizonyos, mely isteneknek mutattak be ilyenkor áldozatot.
(gör.), térképeken ama helyek összeköttetési vonala, amelyeknek magnétikus deklinációja = 0.