(gör.), halálküzdelem. Tartama a halál okától és a beteg erőbeli állapotától függ. A halálküzdelem legfeltünőbb tünete a lassu, egyenetlen, erőltetett lélegzés, melyet gyakran a váladékkal megtelt hörgőkben keletkező hang - a halálhörgés - kisér. A szivműködés és ezzel az érlökés folyton gyengül s miközben az idegrendszeri működések egymás után - utoljára többnyire a szemhéjzáró reflex - megszünnek, az utolsó szivveréssel bekövetkezik a halál.
(gör.), a küzdés versenyművészete, l. Agon.
(gör.), vagyis a haláltusa kedvelői, másként Krisztus harcosai. Igy nevezték magokat Afrikában a IV. században rajongó aszkéták, kik ellenségei voltak a munkának, a házasságnak, valamint a szerzetesi életnek is e mellett rajongva keresték a halált, mely által magukat szentekké dicsőülteknek hitték. Az egyház kárhoztatta őket.
l. Agon.
János, a XVII. században élt örmény nyelvész, ki azon fáradozott, hogy az örmény nyelvet latinosítsa. Ez az iránya volt 1674-ben kiadott «Puritas linguae Armenicae» cimü munkájának. Írt ezenkivül latin-örmény nyelvtant és a török nyelv alapelveit.
pasa, l. Hágop pasa.
(gör.), régi görög városokban a piac neve. Az A. az összes üzleti, politikai és vallásos életnek központja volt. A négyszögü tért rendszerint oszlopcsarnokok zárták körül, melyek mögött a templomok és más középületek emelkedtek. Római városokban megfelelt neki a forum (l. o.).
(gör.), Westphal leirása szerint a kóros szorongási érzés válfaja, mely szorongás akkor lép föl, ha a beteg egyedül nagyobb téren, szélesebb utcán keresztül akar menni. Ilyenkor heves szivdobogás, elhalványodás, a torok szárazsága, hideg verejték, általános reszketés és ájulási érzés lép föl és lehetetlenné teszi a betegnek, hogy utját folytassa. Akármilyen kisérővel azonban akadály nélkül megteszi a beteg az utat. Ilyen kóros szorongás nem csupán nagy és néptelen terek vagy utcák előtt jelentkezik, hanem némely, különösen idegbajokra hajlamos egyéneknél akkor is föllép; ha nagyobb magasságban, habár teljes biztosságban állnak, v. ha sötétben vannak. A jelzett állapot kiindulását nem szédülés képezi és szédülési rohamokkal nem is áll kapcsolatban, hanem tisztán csak szorongáson alapul.
gör. szobrász Pároszból; élt az V. században Kr. e. s kortársa volt Phidiásnak. A régi korban ismertek voltak «Athena» és «Zeus Koroneában» szobrai, de leghiresebb volt a «Nemezis» kolosszális márvány szobra, amelynek készítésében maga Phidias is részt vett. E szobor némely részeit ujabban találták meg Rhammisban, a hol ez régen állt, fejének egy töredékét pedig a londoni British Museum-ban őrzik.
(gör.), a vásárbiztosok számos régi görög városban. Athénben évenkint tizet sorsoltak ki, ötön a város, ötön a Pireus kikötő piaci életét ellenőrizték.