(növ.) l. Tetőző. - Ágtövisk l. Tövisk.
(katon., német. Schleppverhau), l. Torlasz.
(v. Volcano de A. a. m. Vízhányó), hatalmas vulkán Közép-Amerika Guatemala államábán, az É. sz. 14° 47' s a Greenwichtől számított Ny. h. 90° 45' alatt, Uj-Guatemala városától délnyugatra, közel Escuintla városhoz. Az obszidián köpenyből kibontakozó trachitkup 4120 m. emelkedik egész a hóhatár fölé; nevét egyik kitöréstől nyerte, mert 1541 szept.-ben töméntelen vizet lövelt ki s a régi Guatemaía várost összerombolta. A kráter átmérője 75 m. s Közép-Amerika legmagasabb hegycsucsa. Az Agua most már kialudt, de a tőle északnyugatra fekvő Volcano de Fuego («Tűzhányó») folytonos forrongásban van.
Sándor Mária, marquis de las Marismas de Guadalquivir, párisi bánkár, szül. Szevillában zsidó családból 1784-jun. 29., megh. 1842 ápr. 14. Párisban, a hol bizományi és banküzletet alapított s a spanyol kölcsönök átvétele által nagy vagyont szerzett. Gazdag műgyüjteményei is voltak. Az általa kibocsátott papirpénzeket aguadosnak nevezték.
a mexikói köztársaság állama, 1853-ban alakult, északon Zacatecas és San Luis Potosi, nyugatról és délről Xalisco, keletröl Guanaxuato és Zacatecas határolják. Területe 6095 km2, (1889) 121926 lakossal. A. felülete 1900 m. magasságu plateau-t képez, melynek egy része sík, más része, különösen északnyugaton hegyes, amennyiben a Sierra Madre hegyvonulatai ágazzák be. Az éghajlat szelid és egészséges. A talaj igen termékeny, a gabona jól fizet s kitünő minőségü gyümölcs terem, sőt az állam nyugati részének forró klimája alatt a déli gyümölcs is megérik. Bányái ércben szegények. A hasonló nevü főváros a Rio Grande de Santiago egyik mellékfolyója, az Aguas mellett egy tágas völgyben fekszik 1890 m. magasban; éghajlata igen szelid, lakossága száma (1889) 32355. A város rendesen épült s számos nyilvános épülete, temploma és kápolnája van. Két főut kereszteződési pontján fekszik s forgalmát és jelentőségét ennek köszönheti. Évente egyszer A.-ban nagy vásár van, mely dec. 24-től kezdve 14 napig tart. Nevét a környéken levő számos melegforrástól vette; ezek közt a legnevezetesebbek a Bano de la Contera, forrásai, mely a városkától 5 km.-re fekszik; 40° C. vizét fürdőkhöz használják.
(franc.). Háborukban edzett, azaz a háboru mindenféle viszontagságaihoz, sanyaruságaihoz és veszélyeihez szoktatott csapat stb.
(ejtsd: agesszó) Henrik, Ferenc d', Franciaország kancellárja, szül. Limogesban 1668 nov. 27., megh. 1751 febr. 9. Korán kitünt mint ügyvéd és szónok. Orleans herceg, régens tette kancellárrá 1717-ben azokért az érdemeiért, melyeket a jogi reformok, s a gallikán egyház védelme terén; a pápai Unigenitus bulla ellenében szerzett. Egy év mulva elbocsátották, mert ellene szegült a Law-féle pénzügyi spekulációknak, de 1720-ban megint visszahivták. A. Dubois miniszterium alatt megint elbocsátották, de Fleury 1727-ben ismét visszahivta, sőt nagypecsétőrré is kineveztette. V. ö. Boullée: Histoire de la vie du chancelier d'A. Paris 1849; és Monnier: Le chancelier d'A. Paris 1854.
de la Frontera, város Spanyolország Cordova tartományában, 4 halmon, a Xenil egyik kisebb mellékfolyója a Cabra mentén; tágas, szőllővel fedett síkságon épült, vasuti állomás (1887) 12451 lakossal; van szép plébániatemploma, mór kastélya, de legnevezetesebb Santa Clara vártemploma, hires spanyol festőművészek nagybecsü festményeivel. A. közelében sósforrások vannak.
(ejtsd: egilár) Grace, angol irónő, spanyol-zsidó származásu, szül. Hackneyben, London mellett 1816 jun. 2-án, meghalt M.- Frankfurtban 1847 szept. 16-án. Már 16 éves korában kezdett irni, főkép házi nevelésről, anyai szeretettel kapcsolatos tárgyakról, milyen a «Home influence» (1881, 36. kiadás) és «Mother's Recompense» ( 1869, 21. kiadás) címü két összefüggő elbeszélése. Munkáiban a vallásáért való lelkesedés jut nemes kifejezésre.
(ejtsd: ágilasz), virágzó kikötő város Spanyolország Murcia tartományának Lorca kerületében, egy kis erőddel koronázott sziklahegy lábánál terül el. A gyönyörü fekvésü várost (1887) 10,042 ember lakja, kohóiban ezüsttartalmu ólmot és rézércet olvasztanak, mely a Sierra Almagrerából kerül ide. Tengeri kikötőjét állandóan látogatják a kereskedelmi hajók s ólmot, vasat, ként, halfát és fügét szállítanak el.