zend szó a. m. Ormozd (l. o.).
(Aurai), kikötő, l. Oparo.
hajdan a persa király téli szállása, most nyomorult mezőváros 600 lakossal. Basra alatt, az egyesült Eufrát és Tigrisbe ömlő Karun keleti partján fekszik, 75 km.-rel délre Sustertől, a régi fővárostól, 49 m. magasan, sivár vidéken, magányosan, a régi A. város romjai mellett, amelyből még a palota és egy hid felismerhetők. Ezek a töredékek a folyó mentén 17 km. hosszu romhalomsort képeznek. A régi A. volt a hasonnevű tartomány fővárosa és a parthok utolsó királyának, IV. Artabannak Kr. u. 226-ig székvárosa. Az ujpersa uralom alatt itt lépett fel Mani (l. a manicheusokat). A nesztoriánusok érseki székét az V. században Ahvaszról Gondisaporba helyezték át. Az arabok alatt virágzó kereskedőváros volt. A X. században fellázadt, de ismét bevétetett s azóta romlásnak indult. Mivel a Karun Ahvaszig hajózható s a rajta való hajózás az angolok kezében van, uj virágzásnak néz elé a város, ha ugyan eltávolíthatják a Karunnak A. melletti vizesését.
(Alba Julia), Gyulafehérvár mint pénzverőhely sziglája az erdélyi fejedelmek ezüst pénzein.
(Bradypus pallidus Wagn. s tridactylus Wied., (állat), a növényevő foghijas emlősállatok (Edentata), lajhárfélék egyik fajának a benszülötteknél használt neve. Vöröses, hamvasszürke, hasa ezüstszürke, hátán széles barna hosszsávval. Minden lábán 3 ujj van, a miért még 3 ujju lajhárnak is nevezik. Nyakcsigolyáinak száma 9. Hossza 52 cm., miből a fark hosszára 4 cm. esik. Hazája Brazilia. L. Lajhár.
franc. város, l. Ay.
(lat. Aeacus), Zeus és Aigina fia, az aiakidák őse. Oinóné szigetén született, s mivel rajta kivül nem volt ember a szigeten, Zeus a hangyákat (myrméx görögül) emberekké (myrmidonok) változtatta át. Endéis nevü feleségével két fiut nemzett, Péleust és Telamónt. Istenfélő volta miatt nagy hite volt egész Görögországban. Halála után Zeus megtette az alvilág egyik birájának. Aigina szigetén félisten gyanánt tisztelték s évente versenyjátékokkal egybekötött ünnepeit (Aiakeia) ülték. A név s a mitosz jelentésére vonatkozó vélemények nagyon eltérők.
a görögök mitikus földrajzában sziget és város a távol keleten, ahol Hélios fia Aiétés uralkodott és abban a berekben élt, amelyben az arany gyapju fel volt akasztva. Később azonosították Aiétés országát Kolchissal. Az Odisszeia szerint A. Kirkének távol nyugaton lévő lakóhelye. De azért az Odisszeia oda helyezi Éós-nak a lakását és tánchelyeit és a napisten feljövetelét is. A. tehát a nap szigete keleten és nyugaton.
(lat. Aiax), két görög hősnek a neve. 1. A. Telamónios v. a magas A., Salamis királyának, Telamónnak fia, a Tróját vívó hadseregben Achilleus mellett a legvitézebb harcos: A haragvó és duzzogó Achilleust ő helyettesíti legméltóbban s ő az egyedüli, ki Hektórral szembeszállani mer. Higgadtság és biztosság jellemzik tetteit a csatában épp úgy, mint szavait a hadi tanácsban. Homéros őt Iliaszában még mint az isteni, magasabb beavatkozást tisztelő harcosnak fogja fel. A későbbi költőknél azonban cselekedeteinek vezérmotivuma az elbizakodottság és önmagával való elteltség. Azért t. i., hogy a görögök Achilleus halála után nem neki, mint a legvitézebbnek, hanem Odysseusnak, mint a legeszélyesebbnek itélték oda Achilleus fegyvereit, felháborodásában megőrül s nyájnak tekintve a görögöket, rettentő mészárlást visz véghez köztük, majd hogy kijózanodik, elkeseredésében kardjába dől. (A. ez őrjöngését feldolgozta Sophoklés egy ránk maradt tragédiájában.) Sírhantjából piros virág sarjadzik ki, melynek levelein az Ai jajszó jegyei olvashatók, a régiek szerint az A. szó etimonja. Tisztelete Salamis, Athén és Megarában volt elterjedve, ünnepei az Aianteia voltak. 2. A. Oiliadés, v. mint az Iliasz az előbbivel szemben nevezni szokta, a kis (kisebbik) A., a lokrok királyának, Oileusnak fia. Trója előtt harcolt ő is, rendesen magas termetü névrokonával együtt. Könnyü fegyverzetü katona, a legbiztosabb dárdavető, s Achilleus mellett a legkönnyebb futó is. Trójából való hazatérésekor hajóját Athéné a gyraü szirteken szétroncsolta, de Poseidón segítségével egy sziklára menekült, honnan kérkedő hangon kijelentette, hogy az istennő minden haragja mellett sem fog a tengerbe veszni; erre azonban maga Poseidón a sziklával a hullámokba taszította. Athéné haragját az alexandriai költők szerint azzal vonta magára, hogy az előle az istennő trójai oltárához menekülő Kassandrát elhurcolta volt, sőt erőszakot is követett el rajta. Az opúsi lokrok főhéroszként tisztelték, sőt csatarendjökben állítólag velük küzdő árnyának egy helyet állandóan fantartottak. A Kassandrán elkövetett sérelem miatt Uj-ilionba Athénének sok ideig papnőket kellett küldeniök. A név jelentésével nincsenek tisztában; némelyek szerint A. azt jelenti, hogy: futó.
a Kaukázus hegyi lakóinak, az úgynevezett medeszvüi-k vagy medevojevc-ek egyik törzse.