(ejtsd: ekár) János, francia költő, szül. Toulonban 1843 febr. 4. Először 1867-ben lépett föl «Jeunes croyances» cimű kötetével, melyet 1871-ben «Les rebellions el les apaisements» követett, s 1874-ben: «Poemes de Provence», 1876-ban meg «La chanson de l'enfant», melyek akadémiai dijat nyertek s nevét általánosan ismertté tették. Következő, 1880-ban megjelent provencei idillje, «Miette el Noré» végkép megallapította hirnevét, úgy hogy Mistrallal, a provencei troubadourral helyezték egy sorba: Egy drámája, «Smilisn, melyet 1884-ben adtak elő, nem aratott sikert, hasonlókép elbukott több apró szindarabja. Említsük még «La Vénus de Milo» (1874) c. archeologiai művét.
1. járás a bajorországi Oberbayern kormányzóságban, (1890) 26,566 lak. 75 községben, köztük egy város; 2. székváros A. járásban a Paar jobb partján, vasut mellett, (1890) 2501 lakossal. 1633 és 1334-ben a svédek, 1704. pedig az angolok meghódították. 1805 oktober 8-án a franciák itt megverték az osztrákokat.
alatt vastartalmu sárgarezet értünk. A legjobb ötvény 60 rész réz, 38,2 rész cink és 1,8 rész vas. Szine aranysárga, igen kemény és nehezen oxidálódik. Az 50-es és 60-as években hajóburkolásokat készítettek belőle.
(franc., ejtsd: ad), segéd; A. de camp, hadsegéd.
Hamilton, ang. költő és regényiró, szül. Párisban 1830-ban, egy örmény ember és Sir G. Gollier tengernagy leányának a fia, angol iskolákban nevelkedett, 16 éves korában katona lett s 7 éwel utóbb kilépve, egészen az irodalomnak él new-toresti magányában Southamptón mellett. Versein kívül számos regény és elbeszélés tette nevét ismeretessé, főkép a találó jellemzés, a modern angol társadalmi élet hű festése által. Munkái: «Eleonora and other poems» (versek, 1856), «Rita» (1859), «Carr of Carrlyon» (1862), «The Marstons» (1868), «Foet and Peer», «Introduced to Society» («Az uri körökben», Budapest, Egyetemes Regénytár L évf.) stb.
(franc., ejtsd: éd toá é győ tédra) a. m. segíts magadon és isten is megsegít.
1. török vilajet Kis-Ázsiában, magában foglalja a félsziget DNy-i részét, 59,633 km2 kiterjedéssel s (1877) 437,122 lak. s 5 szandzsákságra oszlik: Aidinra, Iszmir v. Szmirnára, Akhisszára, Denizlüre és Muglára; 2. szandzsákság A. vilajetben az alsó Meander vidékén 125 ezer lakossal; termel olajbogyót, szőllőt nagy mennyiségben, főleg azonban fügét, melyből évenkint 250,000 fontot visznek ki Szmirnán keresztül; 3. fővárosa az e nevü szandzsák és vilajetnek 90 km: re Szmirnától, délkeletre, vasut mellett, 7 km.-re a Meander jobb partjától. A. egy pasa székhelye 35,000 lak. (2/3 mohammedán), szép mecsetekkel, bazárokkal, pamutkereskedéssel és becses sárga szattyánbőrgyártással.
(v. Aidós), a szemérem fogalmának megszemélyesítése a görögöknél; Athéné dajkája. Athénben és Spartában oltárai voltak.
(gör. a. m. az isten, kit csak akkor látunk, ha nem vagyunk), Hadés (l. o.) mellékneve.
Hélios és Perséis ókeanida fia, Médeia és Absyrtos atyja, Kolchis királya, az aranygyapju őre. L. Argonauták.