Uranos és Gaia fia, a «Százkezüek» egyike, kit az istenek Briareosnak (azaz sujtónak) neveznek. Midőn Poseidón, Héra és Pallas Athéné Zeusot békóra akarták verni, Thetis elhítta az Olimpusra A.-t, ki állandó őreként Zeusnak fia közelében ült. L. még Százkezüek.
l Salzburg.
Kárdy, német táj- és erkölcsképfestő (1684-1762), képei (jobbára Bécsben vannak) unalmasak, kicsinyeskedők.
(latinosan Aegeus), Athén mitikus királya, Pandión fia, Théseus atyja. Első két nejétől, Méta és Chalkiopétől nem születvén gyermekei, A., ki ezt az isteneknek iránta táplált haragja következményének tartotta, engesztelésül meghonosította Athénben Pallas Athéné kultuszát. Harmadik nejétől Aithrától Théseus nevü fia született ki Athént megváltotta a Minós krétai király által kiszabott súlyos adó alól. Krétai kiránd a előtt Théseus megigérte atyjának, hogy szerencsés visszatérte esetén a hajóra fehér zászlót tűz ki, ellenkező esetben pedig gyászlobogót vonat fel. Vísszatérőben megfeledkezvén a hajó gyászlobogóját fehérrel helyettesíteni, A. abban a hiedelemben, hogy fia póruljárt, a tengerbe vetette magát, melyet róla (more Aegeum) égei tengernek neveztek el.
Dóros fia, a dórok mitikus őse és törvényhozója, őt a lapirhák ellen segítő Héraklés fiának, Hyllosnak a gyám atyja.
Asopós folyamisten leánya, kivel a később róla elnevezett Oinóné szigeten (l. Egina) Zeus sas képében Aiakost nemzette.
Aeyion, a régi Achaia parti városa, az achali szövetséggyülés székhelye Zeus Homagyrios templom mellett, számtalan szent tárggyal, amelyekből azonban a sok földrengés miatt semmi sem maradt meg. Jelenleg Vostitsa.
(lat. aegis), a homérosi mondában Zeusnak, a későbbi mitoszban Athénének pajzsa, melyet Héphaistos készített volt. De mindkét mondában az őt viselő isten hatalmasságának külső jele. Ha Zeus A.-át rázza, rettegés fogja el a halandókat, felhők ereszkednek alá, dörög az ég és villámlik. Athéné A.-án a kigyósfürtü Gorgófőt alkalmazta, mely az embert kővé meresztette. Az A.-mitosz kétségkivül a villámló zivataros felhő tüneményének magyarázatából fejlődött ki. Képes beszédben «vkinek égisze (aegise) alatt» annyit jelent, mint «valakinek szellemi védelme, pártfogása alatt».
(lat. Aegisthus), görög mitoszi alak, Thyestésnek a sajátmaga leányával, Pelopiával nemzett fia. Felopia, ki nem tudta, hogy Thyestés a gyermek atyja, a csecsemőt mindjárt születése után kitette. Pásztorok kecsketejen nevelték fel s így kapta a nevét. Pelopiának férjéhez, Atrenshoz kerülvén, ez általa meg akarja öletni Thyestést, ki azonban ráismer a fiára s vele Atreust öleti meg. A. és apja ezután közösen uralkodnak Mykénai felett. Agamemnónnak, Atreus fiának, az ő elűzőjének a távollétében A. elcsábította ennek a feleségét, Klytaimnéstrát s őt magát megölte a trójai háboruból való visszatérésekor, de évek multán Agamemnón fia, a soká bujdosó Orestés kardvasának esett áldozatául.
Pál, pécsi kanonok, szül. Nyomján, Baranyamegyében 1775 nov. 10., megh. 1839 dec. 17. Atyja németországi származásu kapitány volt a Hohenzollern vértes-ezredben. 1833 ápr. 23. pécsi kanonok lett. 1838 jul. 1-től a püspöki liceum aligazgatója volt. Munkája: Historia brevis venerabilis capituli cathedralis Quinque-Rcclesiensis, a prima ejusdem origine usque ad finem enni 1838. concinnata. Quinque-Ecclesiae, 1838. (Ism. Tudom. Gyüjtemény 1838. IX. 71. XI. 96.) A Szepesy-féle bibliánál is mint dolgozótárs működött.