(ejtsd: ét'n) Vilmos, angol botanikus, szül. Hamiltonban Skótországban 1731., megh. Kewban 1793 febr. 1. 1759-ben a londoni (Kew) növénykert igazgatója lett, melyet fáradhatlan buzgalommal és a királyi bőkezüség folytán, a világ leggazdagabb kertjei sorába emelt. Legnevezetesebb munkája a «Hortus Kewensis» (London, 1789. 3. köt. képekkel). Az angol hajók sok mindenféle fát és növényt hozván Londonba a földkerekségnek különböző helyéről, ez a munka 6000 kiváltképen külföldi növényt ismertet, köztük 14 az uj nem és majdnem 500 az uj faj. Fia és utóda A. Vilmos Townsend (szül. Kewban 1766 febr. 2., meghalt ugyanott 1849 október 9-én) a «Hortus Kewensis»-t 1810-13-ban másodizben öt kötetben adta ki.
L. fil. (növ.), a Meliaceákkal rokon kapföldi cserje.
Lieuwe van, hollandi történetiró, szül. Dokkumban, Frieslandban, 1600 nov. 19., megh. Haagában 1669 febr. 23. Korának legfontosabb okmányait összegyűjtötte s magyarázatokkal látta el. «Saken van staat en oorlogh, in ende omtrent de vereenigde Nederlanden» (Haag, 1655-75 15 köt.; 1669-72, 7 köt.) c. műve tehát a németalföldi történetnek legérdekesebb és legfontosabb forrása, még pedig Németalföld történetének legfényesebb (1621-68) korszakára nézve.
(ejtsd: ex), 1. 129 hektár nagyságú sziget a franc. tengerparton a Viscayai-öbölben a Charente torkolata és Oléron sziget közt világító toronnyal s 280 halász lakossal, biztos kikötővel. 1707 előtt földnyelv kötötte össze a francia parttal. 1809-ben az angolok itt a franciák négy sorhajóját szétverték; maga Napoleon is itt szolgáltatta ki magát 1815-ben az angoloknak. 2. Kerület a franciaországi Bouches-du-Rhône-département-ban 2141,79 km2-nyi kiterjedéssel s (1866) 105,859 lakossal, 59 községben; feloszlik 10 kantonra. 3. Fővárosa A. kerületnek s a régi Provencenak, termékeny sikságon, Marseilletől északra érseki székhely sok szép régi és uj épülettel és templommal. A várost egy főút, a gyönyörü Cours két részre osztja; (1886) 19,449 lakossal. Van teól., jogi és bölcsészeti fakultása, tudom. akadémiája (1100 óta), liceuma, könyvtára (170,000 kötet, 1190 kézirat), művészeti és ipariskolája, három remek szökőkutja stb. A régiségtárban őrzik az Entremontnál talált legrégibb gall domborműveket és sok római és keresztény emléket az első századokból. A város nevezetesebb épületei a régi St. Sauveur székesegyház a XI. századból, az 1231-i gót szt. János-templom a provencei grófoknak 1828-ban megujított sirjaival, az 1831-ben befejezett igazságügyi palota, a városháza. A. a provencei olajkészítés központja; azonkivül van károm-nyomdája, olajprései, kalapgyára (2000 munkással), tészta-gyára; kereskedik olajjal, borral, gabonával, liszttel, barommal, sóval, gyapjuval és mandulával, csemegékkel stb. Hőforrásai (35° C.) tiszták és átlátszók, csaknem teljesen szagtalanok, de kissé kesernyések. A hír, hogy a haj szépségét tartóssá teszik, különösen sok hölgyet csábít oda. A.-t. Kr. e. 123-ban alapította Caius Sextius Calvinus prokonzul s ásványforrásai miatt Aquae Sextiae, majd Colonia Julla Aquensis Augusta nevet nyert. Az A. és Arles közti sikon verte meg Marius Kr. e. 102-ben a teutonokat és ambronokat. 4. Kanton a francia Savoie départ. Chambéry kerületében 108,77 km2-nyi kiterjedéssel, 14 községgel s 14,433 lak. 5. A.-les Bains, a kanton fővárosa 12 km.-nyire északra Chambéry-től 32 m. magasban egy széles völgyben vasut mellett, (1886) 3341 lakossal. Már a római császárok idejében keresett fürdő volt Aguae Gratianae vagy A. Domitianae néven. A számos ó-kori maradvány között van Campanus ive, melyet L. Pompeius Campanu: épített a III. v. IV. században családja siremlékeül és egy jón Diana-templom romjai. Városházán nevezetes muzeuma s könyvtára van. A muzeumban főként a tengerből kihalászott régiségeket őrzik. A város keleti részén vannak A. kénes forrásai. A két forrás naponként 45,000 hl. vizet ad, melyet csúzbántalmak s bőrbetegségek ellen használnak jól berendezett fürdőhelyiségekben. Fürdővendégeinek száma évenként meghaladja a tizezeret. A fürdőházat III. Viktor Amadeus 1879-83 építtette; ujraépítették s megbővítették 1857-70-ben. A várostól két km. fekvő Marlisz faluban hatásos alkali források vannak, melyek ként, jódot, bromot tartalmaznak s mintegy negyven év óta gyógycélokra nevezetes sikerrel használtatnak.
l. Aachen.
növénycsalád, l. Örökéletfélék. Az Aizoideoe Spr. (Ficoidece Juss.), az A. alcsaládja.
L., növénygénusz, l. Örökélet. Az A. mint fajnév is használatos, s ilyenkor a. m. örökzöld, p. Draba Aizoon Wahlenb., Saxifraga Aizoon Jacqu.
kisközség Abauj-Tornam. tornai járásában, (1891) 456 magyar lak. Ismeretes szép völgyéről, l. Áji völgy.
(ejtsd: ajaccsó), 1. kerület a franciaországi Corse départementban 2210,97 km2 kiterjedéssel s (1886) 73,292 lakossal 80 községben; 12 kantonra oszlik; 2. fővárosa Korzika szigetének, a francia Corse département és A. kantonnak, másodrangu erőd, Korzika nyugati partján a hegyekkel körülzárt A. kikötő mellett, termékeny sikságon (Campo d'Oro, v. aranyliget) vasut mellett, (1886) 15,260 lak.). A. székhelye egy püspöknek (a VI. század óta), kereskodelmi törvényszéknek. Ott van Bonaparte-nak 1850-ben felállított márványszobra, a Napoleon-család emlékszobra (I. Napoleon lovon, körüle négy fivére), szép székesegyház (1585-ből), I. Napoleon anyjának és Fesch bíbornok síremlékével, Napoleon szülőháza a Lätitia-téren márvány táblával és azon korbeli butorokkal, politechnikum, könyvtár (30,000 kötet, 200 kézirat), stb. A lakosok hajóépítéssel, szardella-halászattal és korall-gyüjtéssel foglalkoznak. A jó kikötő által közvetített kereskedelem tárgyai: hal, vadállat, gyümölcs, főzelék, bor, olaj, bőr, fa és viasz. Kedvező fekvése miatt igen látogatott téli gyógyhelye a mellbetegeknek. A mai várost 1492-ben alapították a genuaiak. A rómaiak idejében 2 km-re északra feküdt Adjacium.
kisközség Szabolcsm. kisvárdai jár.-ban (1891) 1506 magyar lakossal, igen sok főzelék- és hagyma-termeléssel.